Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

kongresszusa Tanácskozik a KISZ XI. (Folytatás az 1. tfidairőL) Az eiíoigadott napa rendítek megfelelően, ezután Pongracz Anitái, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a beterjesztett Írásbeli jelen­téshez. Ezután megkezdődött a vi­ta. Elsőként Mihadics Vero­nika, a KISZ Somogy Me­gyei Bizottságának első titká­ra kért szót. Ezt követően szólalt fel Kúsznak András (Záhony), Varga-Sahján László, a KISZ KB titkára; Sokhegyi Brigitta (Balaton- füired). Kovács Sándor, (Bács-Kiskun megye), Kiss Péter, (Budapest), dr. Pávó Imre (Szeged), Viktor Mi­sin, az őssz-szövetsé- gi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi/ Bizottságának első titkára, Gerner Éva (Pécs), Ladányi István főhadnagy, Ádám László (Tatabánya). Balogh Erika (Szabolcs-Szatmár me­gye), Petróczi István (Csang- rád megye), Molnár László (Paks), Budainé Kiss Mária (Szolnok), Nagy Brigitta, Merczel András, Devecserné Ováiri Ibolya (Zala megye), Lengyel Zsolt (Budapest). Ezután Rákóczi András (Kis- várda), Valid Maszri, a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség elnöke, Vajnorák Zsu­zsanna (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye), Szabadosaié Bécsi Katalin (Gyula), Bozsiik Zsu­zsanna (Heves megye), Szó ná­di Sándor, a KISZ KB titká­ra. Türk Zsuzsanna (Hajdú-Bi- har megye), Káld-i Veronika a Győr Megyei Állami Építő- iprai Vállalat műszaki előké­szítője, Josef Skala a Nem­zetközi Diákszövetség elnöke, Hornyák Edit a Videoton KISZ-bizottságának titkára. Major Zoltán a Nehézipari Németh Károly: Műszaki Egyetem KlSZ-tit- kára, Treuer Imre sorállo­mányú határőr, Kracsun Csa­ba a KISZ Fejér Megyei Bi­zottságának első titkára, Ka­rácsony János Veszprém me­gyei mumkásőr, Kiss Jenő a KISZ Pest Megyei Bizottsá­gának első titkára, Martono- si Attila, a bajai 609. Számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulója. Oláh András fa­gazdasági mérnök (Vas me­gye), Szabó Béla a KISZ Bé­kés Megyei Bizottságának el­ső titkára, Burgman György Pécs város KlSZ-bizottságá- nak első titkára, Kálmán Zsu­zsa a Magyar Rádió KISZ- bizottságámak titkára mond­ták el véleményüket a vitá­ban. Kálmán Zsuzsa felszólalása titán a kongresszus befejezte első napi munkáját. Ma a beszámolók feletti vi­tával folytatódik a tanácsko­zás. Köpeczi Béla: Az ifjúság nevelése társadalmi ügy Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Minisztertanács nevében köszöntötte a K.ISZ kongresszusát. Hangsúlyoz­ta: az ifjúság nevelése és ok­tatása, a gazdasági és társa­dalmi életbe való beilleszke­dése, életmódjának, világné­zetének alakítása társadalmi ügy. amelyet fontosságának megfelelően kell a kormány­zati munkában is tekintetbe venni. Azok az elképzelések — mondotta —. amelyek a KISZ működésének szellemi és módszerbeli megújítását cé­lozzák, egybeesnek azzal a koncepcióval, amelyet az ok­tatás fejlesztési programja és a szeptember elsején beveze­tendő oktatási törvény fo­galmazott meg. A nevelésben és az oktatásban elsősorban tartalmi korszerűsítést kell végrehajtaná, s az intézmé­nyek működését az új tudo­mányos, technikai, művelt­ségbeli, társadalmi szükség­letekhez kel! igazítani. Ennek feltételeit teremti meg a kormány által elfogadott, a yil. ötéves tervre szóló köz­oktatási program, amelynek keretében nemcsak jelentős tan teremépítésre és egyetemi, főiskolai rekonstrukcióra ke­rül sor, hanem a személyi feltételek, a pedagóguséi! á- tottság javítására is. s egy olyan intézményi atmoszféra kialakítására, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógusok ön­állóbban. kezdeményezőb­ben végezhessék munkájukat. A fejlesztési program a szocialista-humanista neve­lési célokat erősítette meg azzal, hogy az iskolákat, egyetemeket nemcsak a tanu­lás, hanem az emberformá­lás, a szakember- és értelmi­ségnevelés terepévé kíván­ja tenni. Ha így fogjuk fel az iskolák feladatát — hang­súlyozta Köpeczi Béla —, ak­kor nyilvánvaló, hogy szoros kapcsolatot tételezünk fel ta­nár és diák, nevelőtestületek és diákközösségek között. A d i ákönkormán vzat kiszélesí­tése, a cselekvő ö<n tevék emy- ség kialakítása a KISZ és az intézmények közös feladata, s szükséges, hogy e tevékeny­ség legyen szoros kapcsolat­ban az általános nevelési-ok­tatási munkával. Az oktatási törvénv és az ahhoz kapcsolódó jogszabá­lyok közép- és felsőfokon egyaránt biztosítják a diá­kok, hallgatók jogait az in­tézmény belső életének ala­kításéban. az érdekvédelem­ben és megadják az önkor­mányzati formák létrehozá­sának és működtetésének ke­reteit A párt bízik a magyar Tisztelettel köszöntőm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusá­nak küldötteit valamennyi résztvevőjét, külföldi vendé­geinket. Élve az alkalommal, átadom önöknek a Magyar Szocialistáé Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét és jókívánságait. Örömmel tolmácsolom köszönetünket ifjú küzdötársamknak a leg­utóbbi kongresszusuk óta vég­zett munkáért. Pártunk nagy­ra értékeli az ifjúsági szövet­ség tagságának, aktivistáinak, tisztségviselőinek elkötelezett­ségét és a munkában, a ta­nulásban. a katonai szolgálat­ban tanúsított helytállását — mondotta felszólalása elején Németh Károly, a párt főtit­kárhelyettese. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a beszámolási idő­szak nehezebb viszonyai kö- ifött is eredményesen dolgo­zott. Közreműködött a poli­tika alakításában és valóra váltásában. Kivette részét a* építőmunkából, a szocialista eszmék terjesztéséből. Képvi­selte és védte a fiatalok ér­dekeit. segítette társadalmi beilleszkedésüket. Jól oldotta meg a párt utánpótlásának neveléséből rá. háruló felada­tokat. Volt értelme a mun­kának. az erőfeszítésnek. A párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanakkor jogos a kritika, hogy politi­kai befolyása, aktivitása, mun­kájának színvonala számos te­rületen elmarad a követelmé­nyektől, vonzereje gyengült. 1 Németh Károly ezután ar­ról szólt, hogy az elmúlt esz­tendőkben a nehéz feltételek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építésé­ben. Mindehhez ifjúságunk is hozzájárult a maga tevékeny­ségével. Megfelelően közremű­ködött társadalmunk anyagi és szellemi értékeinek gya­rapításában, illetve szorgal­masan készült választott hi­vatására. A fiatalok jelentős részt vállaltak a gazdasági munkában, a műszaki fejlesz­tésben, különösen az elektro­nikai és a számítástechnikai programban. Tettrekészségü- ket. munkaszeretetüket bizo­nyítja — többek közt — rész­vételük a szocialista brigád- mozgalomban. a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciókban. Ifjúságunk­ról kötelességeinek teljesítése alapján elismeréssel szólha­tunk. Még többre is képes, mint amit eddig nyújtott, ez azonban nem csak rajta mú­lik. — A képhez hozzátartozik az is. hogy a 80-as évek első felében — a kétségtelen ered­mények mellett — nyilván- ’twi'óbbá váltak munkánk gyengesége*. Társadalmunk­ban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei. Ne­hezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érintette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkez­dés feltételeinek megterem­tése gyakran inkább a szü­lők anyagi helyzetétől függ, semmiint a fiatalok munká­jától, teljesítményétől. Ezen fokozatosan változtatni aka­runk, Kedvezőtlen ez is, hogy növekedett a felbomló családok száma. — A párt XIII. kongresz- szusán kijelölt társadalmi program megvalósítása elkép­zelhetetlen az ifjúság kezde­ményező, cselekvő részvétele nélkül. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági fejlődés tervbe vett élénkítése és az életszín­vonal szolid emelése, amelyet a gyorsabb műszaki haladás­sal, a szervezettebb, hatéko­nyabb munkával kell megala­pozni, kifejezi a magyar if­júság érdekeit is, találkozik a fiatalok nagy többségének törekvéseivel és támogatásá­val. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a KISZ a jövőben a fiatalabb korosztályokra, el­sősorban a diákokra, a pá­lyakezdőkre és a családala­pítókra kívánja összpontosí­tani figyelmét. Mi úgy látjuk: hibás rótt az a felfogás, amely szerint az ifjúság fogalma kiterjedt a lakosságnak majdnem a fe­lére, s ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy meglett embe­rek ügyeit-gondjait ifjúsági problémaként kezeltük. Ezen változtatni akarunk. Termé­szetesen az ifjúsági korhatár nem szabható meg mereven, ifjúságban hiszen az egyes rétegek hely­zete eltér egymástól. Nem ar­ról van szó, hogy az ifjúsági szövetségben örömmel dolgo­zó 26 év felettiektől meg Rol­lerre válni. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben is mindent megtesz annak ér­dekeben, hogy a felnövekvő nemzedékek megtalálják he­lyüket társadalmunkban, és folyamatosan bekapcsolódja­nak a munkába, a politikai, közéleti tevékenységbe, a ve­zetésbe. A párt bízik a ma­gyar ifjúságban, épít és szá­mít elkötelezettségére, tu­dására, tettrekészségére. Az ifjúságot történelmi vívmá­nyaink megőrzésére és fej­lesztésére, hazánk gyarapítá­sára, a szocializmus további építésére hívja. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vállalja küldetését: járuljon hozzá a nagyobb anyagi • és szellemi gazdag­ság megteremtéséhez, a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítéséhez, a szocialista demok­rácia fejlesztéséhez. Legyen szószólója és tevékeny ré­szese lakóhelyi, természeti környezetünk megóvásának, az egészséges életmód kiala­kításának, a közösség önzet­len szolgálatának. őrizze, ápolja és gazdagítsa az if­júsági mozgalom hagyomá­nyait, szárnyalja túl eddigi eredményeit. Mindehhez bá­torítást és támogatást kap a Magyar Szocialista Munkás­párt szerveitől és szervezete­itől — hangoztatta, azt kí­vánva, hogy a KISZ legyen a jövőben is a párt küzdő­társa, a közös gondolkodás és cselekvés részese. A megyei pártbizottságok vezetőinek találkozó^ A tanácskozás szünetében, a kora délutáni órákban Há­mori Csaba találkozott a me­gyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lévő el­ső titkáraival és munkatár­saival. A kötetlen, elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A résztvevőket köszöntve Hámori Csaba hangsúlyozta: a megyei párt- bizottságok jelentős . támoga­tást nyújtottak a KISZ előtt álló feladatok megoldásához. E hatékony segítségre a jö­vőben is számít az ifjúsági szervezet. Pedagógus- küldöttek és újságírók eszmecseréje A kongresszus délutáni ülé­sének szünetében Hámori Csa­ba találkozott a tanácskozás pedagógusküldötteivel. A be­szélgetésen jelen volt Köpe­czi Béla is. A KISZ KB első titkára a résztvevőket kö­szöntve elmondta: a szövetség a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani a középisko­lás tamulóif jóság nevelésére. Ez azonban nem képzelhető el a pedagógusok közreműkö­dése nélkül. A KISZ számít segítségükre, várja észrevéte­leiket, tanácsaikat. ❖ A 19 tagú nógrádi küldöttség tagjai közül a kon ar~n>_ szus első napján Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára kapott szót. Juhász András: Az alapszervezeí a politizálás színtere A kongresszusi felkészülés vitái, a dokumentumok for­málása, mondanivalónk ki­alakítása sok tapasztalattal gazdagította egész tagságun­kat és hatással volt tágabb környezetünkre is. Ugyan­akkor a dokumentumokat át­tanulmányozva úgy gondo- lóm, egy kulcskérdést nem fogalmaztunk meg elég pon­tosan. Ez nem más, mint az alapszervezetek témaköre. Tapasztalatainkat összegezve arra a következtetésre jutot­tunk. hogy a KlSZ-alapszer- vezetek szerepéről, műkö­désük ellentmondásairól, környezetükhöz való kap­csolódásukról keveset szól­tunk. Ez azért is fontos kérdés, mert belső életünk olyan fel­adatait, mint a réteg sze­rinti differenciált tevékeny­ség, a testületi demokrácia, a közvetlen választások beve­zetése, akkor vezet tartós eredményre, ha az alapszer­vezetek kimozdulnak jelen­legi i állapotukból. A termelőszférában dol­gozó KISZ-esek számára másfajta politizálást jelent, hogy politikai, társadalmi és gazdasági életünkben a jog- és hatáskörök tudatos decentralizálása folyik. A helyi hatáskörbe utalt kér­désekben, a döntések előké­szítésének alaposságában, gyorsaságában, az ebben ér­vényesülő felelősségben. A pártalapszervezeteknek, a szakszervezeti csoportoknak, az adott munkahely vezető­iének egyaránt érdeke, de feladata is, hogy a helyi te­endők kialakításába, meg­oldásába a KlSZ-alapszerve- teket bevonja. Az alapszervezet erejét, belső élete adja. Ez a kö­zösség az, amely megteremt­heti az egyes emberek kap­csolatát a mozgalommal. Ezen keresztül fejthet ki tö­megbefolyást, amely az elve­ket tettekre váltja. Az itt folyó vitákon keresztül azo­nosulhat feladatainkkal, ér­ti meg és képviseli a párt politikáját. Elveink az alap­szervezetekkel kapcsolat­ban tisztázottak. A gyakor­lat során mégis többször felmerült mivel is foglalkoz­zon az alapszervezet. Van­nak-e olyan kérdések, ame­lyek az alapszervezet hatás­körébe tartoznak? A válasz egyszerű: — Igen. Van mi­vel foglalkozzon, vannak ér. demleges kérdések, amelyek hatáskörébe tartoznak. Gondjaink gyökere hibás gyakorlatunkból és a terü­leti KISZ-bizottságok tény­leges. vagy álfeladatokkal való leterheltségéből adó­dik. A szervezetek élén álló KISZ-bizottságok hatáskö­rüket túllépve többször át­veszik az alapszervezetek fel­adatát. Ezzel érdemtelenné teszik azok működését. Ugyanakkor csodálkoznak az alapszervezetek műkö­désképtelenségén. Általános gond, hogv KlSZ-vezetőink egy része saját személyére egyszerűsíti le a képviseleti munkát. Az a lapszer vezeti titkárokat, a KISZ-bizottságok tagjait ut - lag értesíti a négyszög dön­téseiről. A fentiek követ­kezményeként a KISZ-tagok jogosan kérdőjelezhetik meg véleményük elmondá­sának fontosságát. Javasolom a kongresszus­nak, hogy a beszámoló bel­ső életünkkel foglalkozó fe­jezetét bővítsük önálló, az alapszervezetek fontosságát hangsúlyozó alponttal, mell­ben fogalmazzuk meg, hogy az alapszervezet nélkülöz­hetetlen szerepet játszik a fiatalok törekvéseinek moz­galommá szervezésében. Színtere az élő politizálás­nak rétegenként változó mó­don, de mindenhol szüksé­ges tere a cselekvésnek, a felelősség vállalásának. A szervezet minden részében jól illeszkedő-működő rend­szerként képes feladatát tel­jesíteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom