Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

It vámőrség - szezon előli Beszélgetés dr. Caramvölgyi Károly vezérőrnaggyal, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával Itt a tavasz! Sokan már a nyárrá, a szabadságra gon­dolva tervezik külföldi út­jukat, várják külföldi ven­dégeiket. Ami nekünk turiz­must, nyaralást, pihenést je­lent, az a vám- és pénzügy- őrségnek az év egyik leg­fontosabb, legnehezebb fel­adata. A vám- és pénzügy- őrségnél megtörtént az el­múlt év tapasztalatainak értékelése, és ezek figyelem- bevételével a felkészülés a „modern népvándorlás” ez évi nyitányára. Erről kér­deztük dr. Garamvölgyi Ká­roly vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos pa­rancsnokát. — Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelen­tősen, az utóbbi években pe­dig — a központi intézkedé­seknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nem­zetközi turistaforgalmunk mintegy 75 százalékát a szocialista országokból ér­kezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió külföldi láto­gatott hazánkba, ugyanakkor öt és fél millió magyar ál­lampolgár utazott külföldre. A határvámhivatalok az el­múlt évben több mint 45 millió személy, és 8 millió gépjármű be. és kiléptetését végezték el. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik az elvégzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követel­ményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az el­lenőrző szervek képviselő­jével találkozik, akiknek fel­lépése első benyomásait dön­tően meghatározhatja. Ezért a határőrség tagjainak, a ha­tárvámhivatalok dolgozóinak a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesítése mellett márkájukat udva­riasan, körültekintően gyor­sán, a biztonsági szempontok figyelembevételével kell el­látniuk. .Nem kis feladati Hogy mindennek p-egielelhee- senek, ezért a haíárvámh*- vatalok dolgozóit gondosan felkészítjük. Követelmény a határozott és udvarias fellé­pés, az idegen nyelvismeret, magas fokú szakmai felké­szültség és politikai tisztán­látás. — Melyek az ntavforgatmi csúcsidőszakban megoldandó legfontosabb feladataik, ho­gyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését? <— A három alapkövetel­mény : a biztonság, a gyorsa­ság és a kulturáltság egyii„.cs érvényesítése sokszor nefee- ségekbe ütközik. A magyar idegenforgalom jeliem ző>e. hogy az éves forgalom í; e a nyári hónapokban bonyo­lódik le, a másik óéven s».á~ aaléfc kilenc hónapra oszlik meg, igen jelentős szóródá­sokkal. A forgalom irányai­ból adódóan 60 határátkelő- hely közül, mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 százalékát. Ilyen kö­rülmények között felkészü­lésünk egyik fontos területe a létszámgazdálkodás meg­tervezése, megszervezése, az emberek szükség szerinti ru­galmas átirányítása. Az utóbbi években egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ami megnövelte az adminisztrációt. Például a saját használatra vagy el­adásra szánt számítógépek, video berendezések stb. vám­kezelése, vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegy­zőkönyvi rögzítése igen sok időt vesz igénybe. Ez pedig sajnos a határátkelőhelyek áteresztőliépessegének csök­kenését jelenti. Keressük azo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel az ellenőrzést meggyor­síthatnánk. így az elmúlt évben a határvámhivatalok adták meg 200 000 forint ér­tékig a devizahatósági enge­délyt a vámkezeléshez olyan esetekben, amikor az utas árujának eredetét elfogadha­tó ajándékozólevéllei iga­zolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése ér­dekében — műszaki szakem­berek és árszakértők közre­működésével — irányárjegy­zéket adtunk ki a határvám­hivataloknak, amely elsősor­ban az utasok által közked­velt tartós használati cikke­ket tartalmazza. Ezt a jegy­zéket folyamatosan karban­tartjuk, igazodva a változó belföldi és külföldi árvi­szonyokhoz. A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak iefegaavezetói az utasok szak­szerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vámnyíl at kozatot előre ponto­san töltik ki. Az utasok tá­jékoztatásáról folyamatosan és szervezetten gondoskodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékleteként utas- forgalmi tájékoztatónk, amely az érvényes hazai vám- és devizaszabályokon kívül a kijimvaao országok kígfon- losabb ilyen rendelkezéseit Is tartaíMiazza. A külföldiek száméra tiz nyelven készült szcróiapjaink vannak a leg- íoiitűfcáöb tudnivalókkal. Itt hívnám fel az utasok figyel­mét, hogy kétség esetén meg az utazás előtt igyekezzenek tájéke iádon a jogaik és kö- tuiúzettaegeik felől. Ebben valamennyi varnhsvatai ad aeg'.aéget számukra, továboá a Vám- és Pénzű gyíír ség Orv stógos Parancsnoka*-.?* S»- íerrnációs szolgálata is igény­űé VXÓafctő. A forgalee* Irfronvotításá- aak másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapota, fogadókészsége, kulturáltsá­ga. Az elmúlt években erőnk­höz mérten tettünk ezért. Megemlíthetem a hegyesha­lomi új közúti határátkelő- hely, a kópházai határátke­lőhely, a Ferihegy II. határ- átkelőhely üzembe helyezését, de más határátkelőhelyeket is fejlesztettünk. Minden igyekezetünk ellenére is elő­fordulhat a nyári csúcsfor­galom idején, hogy egyes határátkelőhelyeken az u ka­soknak rövidebb-hosszabb ideig várakozni kell. Ezt elő­idézhetik egyes ünnepekre, hazai rendezvényekre, tudo­mányos, gazdasági esemé­nyekre nagyobb számban ér­kezők, de adódhat spontán forgalomtorlódás vagy egyéb rendkívüli esemény is (gon­doljunk az osztrák határsza­kaszon az utóbbi hetekben történt eseményekre). Ilyen­kor kérjük az utasok türel­mét. — Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk ta­valy, mint hazánk lakossá­ga, és minden második ma­gyar több napra, vagy hétre vándorbotot vett a kezébe. Ezzel arányosan nőtt-e a jogszabályok megsértésének száma? — Az állampolgárok több­sége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom nö­vekedése ellenére csökkent a vám- és deviza-szabálysérté­sek száma, és minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- és deviza-bűncselek­ményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabálysértővel szemben jártak ej szabály­sértési hatóságaink, és há­romezren felüli volt a kivizs­gált büntetőfeljelentések száma 1985-ben. Figyelemre méltó azonban, hogy emelkedett a nagyobb értékre elkövetett szabályta­lanságok száma, valamint gyakoribbá váH a szervezett és az ismeretlen elkövetők áKafl csempészet A jogsér­tők több mint feie magyar áftampolgár. földerítése, a jogszabályok rendelkezéseinek meg tarta­tása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a meg­előzést, ennek érdekében a jobb Kiformálást, felvilágosí­tást tekintjük. Ellenőrző munkánk védi a népgazdaság pénzügyi, gazdaság»- kulturá­lis érdekeit es értékeit, de nem célja az áfások felesle­ges zaklatása. Antenyiben a korühmnyek mégis a szigo­rúbb ellenőrzést indokoljak, kér/Sk, hogy állampolgáraink tekintsék azt olyan eszköz­nek amely közvetve az ö ér­deküket is szolgálja. K. L. 1 eve'ek, róarsák vsis~n*vénvböl Tűzheiygyáriak — a fővárosi siklóért — Nehéz volt, de szép volt — mondja sommásan Erdős István. — Bárcsak mindig ilyen precíz szakmunkát végez­hetnénk! — teszi hozzá JŐ- zsa Ferenc. Mindketten a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár ré­gi, megbecsült dolgozói. Mind ketten ugyanannak a közös­ségnek, az V. ötéves Terv Szocialista Brigádnak a tag­jai. A kollektíva egyedülálló megbízatást teljesített: kü­lönböző vasöntvény alkat­részeket készített a felújítás, és korszerűsítés alatt áíló, budapesti siklóvasú thoz. — Az előzményekhez tar­tozik — beszéli el Band úr Mihály, az öntöde üzemve­zetője, a brigád patronálója —; hogy tavály kétszáz 'mi- Vés kantíeHábéirt öritöttüftk té, méghozzá méteres-másfél méteres darabonként. Az­tán kerítéselemeket gyár­tottunk. Ezeket a Budai Vár­ban és a Váci utcában lát­hatták viszont a járókelők, a. rekonsíí-ütícidhoz kellettek, A megbízó olyannyira elége­dett volt a munkákkal, hogy újabb feladatot kaptunk. Röviden a brigádról: ti­zenegy évvel ezelőtt ala­kult, eddigi eredményeivel az arany fokozatot érdemel­te ki. Jelenleg tizenhárom kipróbált „harcos” alkotja, mindannyian kézi formá­zok. — A siklóvasút beruházá­sának egyik al vállalkozója,, az Agroker Rozmaring Gt. az elmúlt év végén keresett meg bennünket — folytatja az üzemvezető. — Ahogyan számolgattuk- mintegy ki­lenc torma vasöntvényről volt szó. A legnagyobb alkatrész hatvannégy, a legkisebb mind­össze félkilós volt. Azért be­szélek múlt időben, mert a vállalásunknak már annak rendje és módja szerint ele­get tettünk. De itt van az említett alvállalkozó épités- vezetője, kérdezze meg őt: hogyan vélekedik a mun­kánkról? — Elégedettek vagyunk a salgótarjániakkal — közli, Szilágyi László. — Pontosan tartották a határidőket, a minőséggel sem voit baj. Na­gyon köszönjük nekik a si­keres együttműködést! Látott már a kedves olva­só vasból kiöntött leveleket, rózsákat? Nos, ha nem, ak­kor utazzon fel majd szépsé­ges fővárosunkba, a ha­res siklóhoz, ott szemrevéte­lezheti a szóban forgó ékes­ségeket. — Meghívássunk von egy fordulóra — buszrélked i k Póczos Gyula brigád, ug —, s mi élni kívánunk a lehető­séggel. Természetesen akkor már velünk lesz a brigád ve­zetőnk, Fodor Gyúr»., is, aki most éppen szabadságon van. Hamarosan elköszön tőlünk az öreg, nyugdíjba vonul. De azt a budapesti rrtui ün­neppé tesszük száméra, hogy sohase felejtse eí. Mi, többi­ek hasonlóképpen szeret­nénk majd kirúgni a hámból, ennyit igazán megérdeme­lünk. Kezemben a papír a vég­zett munkáiét. Szerepel itt korlát, elem, méghozzá há­romféle, záróoszlop, fejjel, gyűrűvel, alsó és felső dísz- szél. A már felemlegetett korlátrózsából hatszázat kér­tek, a nagy levélből tizet kel­lett önteni. Ezeket egyszerű, így leírni, ám annál nehe­zebb lehetett elkészíteni. Szak­értelem, türelem, idő — ezek voltak leglényegesebbek a sikerhez. — Olykor szombat és va­sárnap is dolgoztunk — ma­gyarázza Erdős István. — Aszerint, ahogyan a munka üteme megkívánta. — Sokat görnyedtünk, de megérte a fáradtságot — fűzi tovább a gondolatsort az ugyancsak nyugdíjhoz köze­ledő Józsa Ferenc. — A szí­vünké!:, a lelkünket adtuk be­le máidén egyes öntvénybe.' — Most, hogy befejeztük, a tennivalókat, kissé elszo­morít, hogy vége — ke.scr reg Póczos Gyula. — Szíve­sen formáznék, öntenék még ilyen remek munkada­rabokat. — Lesz még rá módjuk — újságolja Szilágyi László.- — Ugyanis né is megpályáz­tuk a Palota át felújítást. Araewsyibeo elnyerjük a megbízatást, ismét eljövünk Salgótarjánba, s újabb mun­kát a-dur.k a brigádnak. Két­száz méter koriét leürítése lenne a feladat. — Állunk elébe — mond­ják a kézi formázok, aztán egyikük megjegyzi: — Ad­dig azonban még van egy fordulónk a Buda-vári sik­lón. Kofaj László , Gazdálkodjunk okosabban a jóléti és kulturális alapokkal Ülést tartott a KPVDSZ Nográd Megyei Bizottsága Eredmény, hogy az 1985-ös évre tervezett csaknem 11 Műanyag termálvízvezetékek Életszínvonalunk nem a tervezett mértékben emelke­dett az »többi esztendőkben. E tény külön is aláhúzza an­nak fontosságát, hogy a már elért szociális színvonalat megőrizzük, az anyagi lehető­ségek szerint emeljük is. Va­jon a KPVDSZ megyei bi­zottságához tartozó alapszer­vezetek ebben a helyzetben hogyan gazdálkodnak a dön­tési hatáskörükbe tartozó jó­léti és kulturális alapokkal? Erre a kérdésre keresett vá­lását tegnapi salgótarjáni ülé­sén ■ a KPVDSZ Nógrád Me­gyei Bizottsága. A megye kereskedelmi vál­lalatainál. áfészeinél, takarék- szövetkezeteinél működő szakszervezeti alapszerveze­tek nagy része a dolgozók jo­gos igényeinek figyelembevé­telével használta fel a jóléti és kulturális alapnak a szak- szervezeti bizottság döntési hatáskörébe tartozó részét. millió forintos felhasználást 103,8 százalékra teljesítették az alapszervezetek. Az anyagi lehetőségeket a fejkvóta alap­ján képzett összeg szabja meg. s tavaly a tervezettnél végül is nagyobb létszámmal számolhattak az alapszerveze­tek. A szociálpolitikai tevékeny­ség gyengeségeit jelzi viszont az, hogy az elmúlt év eleji 632 ezer forintos nyitóállo­mány nemhogy csökkent vol­na. hanem év végére 640 ezer forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy több alapszer­vezet túl óvatosan gazdálko­dik, s a rendelkezésre álló összeget sem költi el. A megmaradt pénz igen nagy része az érsekvadkei ti áfész- nél halmozódott fel, de indo- kolatk’wi-1- magas záróállo- mánnyal fejezte be az évet a pásztói alesz k>. ahol szinte minden felhasználási rovaton megtakarítás volt. A takarék- szövetkezetek közül a dré- gelypaiánki és az ecsegi jóléti alappal való gazdálkodását kell szóvá tenni: mindkét heiyan jelentős összegeket takarítottak meg, szociális, kulturális célokra alig köl­töttek. Jól élt a rendelkezés­re álló lehetőségekkel a há­rom tanácsi kereskedelmi vál­lalat, valamint a balassagyar­mati, a magyarnándori. a sal­gótarjáni és a széesényi áíész. Átgondolásra érdemes a se­gélyezésben követett mód­szer is. A megyében a KPVDSZ-hez tartozó alap­szervezetek kisebb összegű segélyt több rászoruló között osztottak el. ezáltal a fejen­kénti segélyösszeg mindössze 750 forint volt. ami nem te­kinthető jelentős segítségnek. A legnagyobb gondot azon­ban a sportcélra tervezett összegek felhasználása jele.: ti. Az alapszervezetek sportoius- ra tavaly 219 ezer foravtot terveztek, ezzel szemben mindössze 119 ezer forintot költöttek el. Ennél a tételnél még a nagy alapszervezetek sem jeleskednek, a legjelentő­sebb tagságot tömörítők is el- költetlenül hagytak több-ke­vesebb pénzt a sportcélra tervezett összegekből. A rop­pant szigorú elszámolási fel­tételek is gátjai a bátrabb kezdeményezésnek. Miután még az üdítő elszámolása is jogszabályokba ütközik, az igen nagy szervező-, mozgósító­munkát megkövetelő sportren­dezvények kevés családot, résztvevőt vonzanak. A testület asztalára került tapasztalatok ezúttal is azt jelezték, hogy több figyelem­re, nagyobb segítségre van szükségük az alapszerveze­teknek a jóléti és kulturális alapokkal való okosabb, át- sondoltabbb gazdálkodáshoz. Éppen ezért tegnap úgy ha­tározott a KPVDSZ megyei bizottsága, hogy a nem kívá­natos megtakarításokban élenjáró alapszervezeteket még az idei év második fe­lében elszámoltatja ez irányú munkájukról. Műanyagból készült termál­vízvezetékek gyártását kezd­ték meg a BUDAPLAST Fővá­rosa Műanyagipari Vállalatnál. Termál vizeink hasznosítására mind több elképzelés lát nap­világot, s az üdülés, a gyógy- turizmus fejlesztésén túl a meleg vizű forrásokkal, mint új fűtési lehetőséggel is szá­molnak a szakemberek. A termálvizek, s különösen a gyógyvizek elvezetése a for­rásoktól azonban sok gonddal jár, mert a bennük lévő ás­ványi anyagok előbb-utóbb még' a saválló acélt is kikez­dik. Ejtő] panaszkodnak egye­bek között a fővárosi gyógy­fürdők vezetői is. A savak­nak. lúgoknak és ásványi sóknak ellenálló műanyag al­kalmazásával elejét lehet venni annak hogy az agresz- szív anyagokat is tartalmazó termálvizek kikezdjék a veze­tékeket, és ezzel széles lehe­tőség nyílik e természeti kin­NÖGRAD ­esünk kiaknázására. Az új műanyag csöveket a Fővárosi Füirdőigazgatóság már sikere­sen kipróbálta. Szó van ar­ról, hogy Budapest gyógyfür­dőiben. uszodáiban a jövő­ben ezekkel cserélik ki az el­öregedett vezetékeket, de je­lentkeztek már érdeklődök az. ország más területeiről is. A vállalat fejlesztői megol­dották a műanyag vezetékek hőszigetelését is. így semmi akadálya annak, bogi- a for­rások meleg vizét — hővesz­teség nélkül — távolabbra is elvezessék, és Lakásokat, il­letve ipari és mezőgazdasági létesítményeket fűtsenek vele. Mivel hazánk termálvizekben igen gazdag, a saválló acél­nál tartósabb és olcsóbb mű­anyag vezetékek elterjedésé­vel e természetes energiafor­rásokat a jövőben az eddigi­eknél jóval nagyobb mérték­ben lehet majd fűtésre hasz­nosítani. 2 1986. Mójtts Vő., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom