Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

It vámőrség - szezon előli

Beszélgetés dr. Caramvölgyi Károly vezérőrnaggyal, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával

Itt a tavasz! Sokan már a nyárrá, a szabadságra gondolva tervezik külföldi útjukat, várják külföldi vendégeiket. Ami nekünk turizmust, nyaralást, pihenést jelent, az a vám- és pénzügy- őrségnek az év egyik legfontosabb, legnehezebb feladata. A vám- és pénzügy- őrségnél megtörtént az elmúlt év tapasztalatainak értékelése, és ezek figyelem- bevételével a felkészülés a „modern népvándorlás” ez évi nyitányára. Erről kérdeztük dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát.

— Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelentősen, az utóbbi években pedig — a központi intézkedéseknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nemzetközi turistaforgalmunk mintegy 75 százalékát a szocialista országokból érkezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió külföldi látogatott hazánkba, ugyanakkor öt és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre. A határvámhivatalok az elmúlt évben több mint 45 millió személy, és 8 millió gépjármű be. és kiléptetését végezték el. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik az elvégzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követelményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az ellenőrző szervek képviselőjével találkozik, akiknek fellépése első benyomásait döntően meghatározhatja. Ezért a határőrség tagjainak, a határvámhivatalok dolgozóinak a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesítése mellett márkájukat udvariasan, körültekintően gyorsán, a biztonsági szempontok figyelembevételével kell ellátniuk. .Nem kis feladati Hogy mindennek p-egielelhee- senek, ezért a haíárvámh*- vatalok dolgozóit gondosan felkészítjük. Követelmény a határozott és udvarias fellépés, az idegen nyelvismeret, magas fokú szakmai felkészültség és politikai tisztánlátás.

— Melyek az ntavforgatmi csúcsidőszakban megoldandó legfontosabb feladataik, hogyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését?

<— A három alapkövetelmény : a biztonság, a gyorsaság és a kulturáltság egyii„.cs érvényesítése sokszor nefee- ségekbe ütközik. A magyar idegenforgalom jeliem ző>e. hogy az éves forgalom í; e a nyári hónapokban bonyolódik le, a másik óéven s».á~ aaléfc kilenc hónapra oszlik

meg, igen jelentős szóródásokkal. A forgalom irányaiból adódóan 60 határátkelő- hely közül, mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 százalékát. Ilyen körülmények között felkészülésünk egyik fontos területe a létszámgazdálkodás megtervezése, megszervezése, az emberek szükség szerinti rugalmas átirányítása.

Az utóbbi években egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ami megnövelte az adminisztrációt. Például a saját használatra vagy eladásra szánt számítógépek, video berendezések stb. vámkezelése, vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegyzőkönyvi rögzítése igen sok időt vesz igénybe. Ez pedig sajnos a határátkelőhelyek áteresztőliépessegének csökkenését jelenti. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ellenőrzést meggyorsíthatnánk. így az elmúlt évben a határvámhivatalok adták meg 200 000 forint értékig a devizahatósági engedélyt a vámkezeléshez olyan esetekben, amikor az utas árujának eredetét elfogadható ajándékozólevéllei igazolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése érdekében — műszaki szakemberek és árszakértők közreműködésével — irányárjegyzéket adtunk ki a határvámhivataloknak, amely elsősorban az utasok által közkedvelt tartós használati cikkeket tartalmazza. Ezt a jegyzéket folyamatosan karbantartjuk, igazodva a változó belföldi és külföldi árviszonyokhoz.

A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak iefegaavezetói az utasok szakszerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vámnyíl at kozatot előre pontosan töltik ki. Az utasok tájékoztatásáról folyamatosan és szervezetten gondoskodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékleteként utas- forgalmi tájékoztatónk, amely az érvényes hazai vám- és devizaszabályokon kívül a kijimvaao országok kígfon- losabb ilyen rendelkezéseit Is tartaíMiazza. A külföldiek száméra tiz nyelven készült szcróiapjaink vannak a leg- íoiitűfcáöb tudnivalókkal. Itt hívnám fel az utasok figyelmét, hogy kétség esetén meg az utazás előtt igyekezzenek tájéke iádon a jogaik és kö- tuiúzettaegeik felől. Ebben valamennyi varnhsvatai ad aeg'.aéget számukra, továboá a Vám- és Pénzű gyíír ség Orv stógos Parancsnoka*-.?* S»- íerrnációs szolgálata is igényűé VXÓafctő.

A forgalee* Irfronvotításá- aak másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapota,

fogadókészsége, kulturáltsága. Az elmúlt években erőnkhöz mérten tettünk ezért. Megemlíthetem a hegyeshalomi új közúti határátkelő- hely, a kópházai határátkelőhely, a Ferihegy II. határ- átkelőhely üzembe helyezését, de más határátkelőhelyeket is fejlesztettünk. Minden igyekezetünk ellenére is előfordulhat a nyári csúcsforgalom idején, hogy egyes határátkelőhelyeken az u kasoknak rövidebb-hosszabb ideig várakozni kell. Ezt előidézhetik egyes ünnepekre, hazai rendezvényekre, tudományos, gazdasági eseményekre nagyobb számban érkezők, de adódhat spontán forgalomtorlódás vagy egyéb rendkívüli esemény is (gondoljunk az osztrák határszakaszon az utóbbi hetekben történt eseményekre). Ilyenkor kérjük az utasok türelmét.

— Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk tavaly, mint hazánk lakossága, és minden második magyar több napra, vagy hétre vándorbotot vett a kezébe. Ezzel arányosan nőtt-e a jogszabályok megsértésének száma?

— Az állampolgárok többsége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom növekedése ellenére csökkent a vám- és deviza-szabálysértések száma, és minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- és deviza-bűncselekményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabálysértővel szemben jártak ej szabálysértési hatóságaink, és háromezren felüli volt a kivizsgált büntetőfeljelentések száma 1985-ben.

Figyelemre méltó azonban, hogy emelkedett a nagyobb értékre elkövetett szabálytalanságok száma, valamint gyakoribbá váH a szervezett és az ismeretlen elkövetők áKafl csempészet A jogsértők több mint feie magyar áftampolgár.

földerítése, a jogszabályok rendelkezéseinek meg tartatása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a megelőzést, ennek érdekében a jobb Kiformálást, felvilágosítást tekintjük. Ellenőrző munkánk védi a népgazdaság pénzügyi, gazdaság»- kulturális érdekeit es értékeit, de nem célja az áfások felesleges zaklatása. Antenyiben a korühmnyek mégis a szigorúbb ellenőrzést indokoljak, kér/Sk, hogy állampolgáraink tekintsék azt olyan eszköznek amely közvetve az ö érdeküket is szolgálja.

K. L.

1 eve'ek, róarsák vsis~n*vénvböl

Tűzheiygyáriak — a fővárosi siklóért

— Nehéz volt, de szép volt — mondja sommásan Erdős

István.

— Bárcsak mindig ilyen precíz szakmunkát végezhetnénk! — teszi hozzá JŐ- zsa Ferenc.

Mindketten a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár régi, megbecsült dolgozói. Mind ketten ugyanannak a közösségnek, az V. ötéves Terv Szocialista Brigádnak a tagjai. A kollektíva egyedülálló megbízatást teljesített: különböző vasöntvény alkatrészeket készített a felújítás, és korszerűsítés alatt áíló, budapesti siklóvasú thoz.

— Az előzményekhez tartozik — beszéli el Band úr Mihály, az öntöde üzemvezetője, a brigád patronálója —; hogy tavály kétszáz 'mi- Vés kantíeHábéirt öritöttüftk té, méghozzá méteres-másfél méteres darabonként. Aztán kerítéselemeket gyártottunk. Ezeket a Budai Várban és a Váci utcában láthatták viszont a járókelők, a. rekonsíí-ütícidhoz kellettek, A megbízó olyannyira elégedett volt a munkákkal, hogy újabb feladatot kaptunk.

Röviden a brigádról: tizenegy évvel ezelőtt alakult, eddigi eredményeivel az arany fokozatot érdemelte ki. Jelenleg tizenhárom kipróbált „harcos” alkotja, mindannyian kézi formázok.

— A siklóvasút beruházásának egyik al vállalkozója,, az Agroker Rozmaring Gt. az elmúlt év végén keresett meg bennünket — folytatja

az üzemvezető. — Ahogyan számolgattuk- mintegy kilenc torma vasöntvényről volt szó. A legnagyobb alkatrész hatvannégy, a legkisebb mindössze félkilós volt. Azért beszélek múlt időben, mert a vállalásunknak már annak rendje és módja szerint eleget tettünk. De itt van az említett alvállalkozó épités- vezetője, kérdezze meg őt: hogyan vélekedik a munkánkról?

— Elégedettek vagyunk a salgótarjániakkal — közli, Szilágyi László. — Pontosan tartották a határidőket, a minőséggel sem voit baj. Nagyon köszönjük nekik a sikeres együttműködést!

Látott már a kedves olvasó vasból kiöntött leveleket, rózsákat? Nos, ha nem, akkor utazzon fel majd szépséges fővárosunkba, a hares siklóhoz, ott szemrevételezheti a szóban forgó ékességeket.

— Meghívássunk von egy fordulóra — buszrélked i k Póczos Gyula brigád, ug —, s mi élni kívánunk a lehetőséggel. Természetesen akkor már velünk lesz a brigád vezetőnk, Fodor Gyúr»., is, aki most éppen szabadságon van. Hamarosan elköszön tőlünk az öreg, nyugdíjba vonul. De azt a budapesti rrtui ünneppé tesszük száméra, hogy sohase felejtse eí. Mi, többiek hasonlóképpen szeretnénk majd kirúgni a hámból, ennyit igazán megérdemelünk.

Kezemben a papír a végzett munkáiét. Szerepel itt

korlát, elem, méghozzá háromféle, záróoszlop, fejjel, gyűrűvel, alsó és felső dísz- szél. A már felemlegetett korlátrózsából hatszázat kértek, a nagy levélből tizet kellett önteni. Ezeket egyszerű, így leírni, ám annál nehezebb lehetett elkészíteni. Szakértelem, türelem, idő — ezek voltak leglényegesebbek a sikerhez.

— Olykor szombat és vasárnap is dolgoztunk — magyarázza Erdős István. — Aszerint, ahogyan a munka üteme megkívánta.

— Sokat görnyedtünk, de megérte a fáradtságot — fűzi tovább a gondolatsort az ugyancsak nyugdíjhoz közeledő Józsa Ferenc. — A szívünké!:, a lelkünket adtuk bele máidén egyes öntvénybe.'

— Most, hogy befejeztük, a tennivalókat, kissé elszomorít, hogy vége — ke.scr reg Póczos Gyula. — Szívesen formáznék, öntenék még ilyen remek munkadarabokat.

— Lesz még rá módjuk — újságolja Szilágyi László.- — Ugyanis né is megpályáztuk a Palota át felújítást. Araewsyibeo elnyerjük a megbízatást, ismét eljövünk Salgótarjánba, s újabb munkát a-dur.k a brigádnak. Kétszáz méter koriét leürítése lenne a feladat.

— Állunk elébe — mondják a kézi formázok, aztán egyikük megjegyzi: — Addig azonban még van egy fordulónk a Buda-vári siklón.

Kofaj László ,

Gazdálkodjunk okosabban a jóléti és kulturális alapokkal

Ülést tartott a KPVDSZ Nográd Megyei Bizottsága

Eredmény, hogy az 1985-ös évre tervezett csaknem 11

Műanyag

termálvízvezetékek

Életszínvonalunk nem a tervezett mértékben emelkedett az »többi esztendőkben. E tény külön is aláhúzza annak fontosságát, hogy a már elért szociális színvonalat megőrizzük, az anyagi lehetőségek szerint emeljük is. Vajon a KPVDSZ megyei bizottságához tartozó alapszervezetek ebben a helyzetben hogyan gazdálkodnak a döntési hatáskörükbe tartozó jóléti és kulturális alapokkal? Erre a kérdésre keresett válását tegnapi salgótarjáni ülésén ■ a KPVDSZ Nógrád Megyei Bizottsága.

A megye kereskedelmi vállalatainál. áfészeinél, takarék- szövetkezeteinél működő

szakszervezeti alapszervezetek nagy része a dolgozók jogos igényeinek figyelembevételével használta fel a jóléti és kulturális alapnak a szak- szervezeti bizottság döntési hatáskörébe tartozó részét.

millió forintos felhasználást

103,8 százalékra teljesítették az alapszervezetek. Az anyagi lehetőségeket a fejkvóta alapján képzett összeg szabja meg. s tavaly a tervezettnél végül is nagyobb létszámmal számolhattak az alapszervezetek.

A szociálpolitikai tevékenység gyengeségeit jelzi viszont az, hogy az elmúlt év eleji 632 ezer forintos nyitóállomány nemhogy csökkent volna. hanem év végére 640 ezer forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy több alapszervezet túl óvatosan gazdálkodik, s a rendelkezésre álló összeget sem költi el. A megmaradt pénz igen nagy része az érsekvadkei ti áfész- nél halmozódott fel, de indo- kolatk’wi-1- magas záróállo- mánnyal fejezte be az évet a pásztói alesz k>. ahol szinte

minden felhasználási rovaton megtakarítás volt. A takarék- szövetkezetek közül a dré- gelypaiánki és az ecsegi jóléti alappal való gazdálkodását kell szóvá tenni: mindkét heiyan jelentős összegeket takarítottak meg, szociális, kulturális célokra alig költöttek. Jól élt a rendelkezésre álló lehetőségekkel a három tanácsi kereskedelmi vállalat, valamint a balassagyarmati, a magyarnándori. a salgótarjáni és a széesényi áíész.

Átgondolásra érdemes a segélyezésben követett módszer is. A megyében a KPVDSZ-hez tartozó alapszervezetek kisebb összegű segélyt több rászoruló között osztottak el. ezáltal a fejenkénti segélyösszeg mindössze 750 forint volt. ami nem tekinthető jelentős segítségnek.

A legnagyobb gondot azonban a sportcélra tervezett

összegek felhasználása jele.: ti. Az alapszervezetek sportoius- ra tavaly 219 ezer foravtot terveztek, ezzel szemben mindössze 119 ezer forintot költöttek el. Ennél a tételnél még a nagy alapszervezetek sem jeleskednek, a legjelentősebb tagságot tömörítők is el- költetlenül hagytak több-kevesebb pénzt a sportcélra tervezett összegekből. A roppant szigorú elszámolási feltételek is gátjai a bátrabb kezdeményezésnek. Miután még az üdítő elszámolása is jogszabályokba ütközik, az igen nagy szervező-, mozgósítómunkát megkövetelő sportrendezvények kevés családot, résztvevőt vonzanak.

A testület asztalára került tapasztalatok ezúttal is azt jelezték, hogy több figyelemre, nagyobb segítségre van szükségük az alapszervezeteknek a jóléti és kulturális alapokkal való okosabb, át- sondoltabbb gazdálkodáshoz. Éppen ezért tegnap úgy határozott a KPVDSZ megyei bizottsága, hogy a nem kívánatos megtakarításokban élenjáró alapszervezeteket még az idei év második felében elszámoltatja ez irányú munkájukról.

Műanyagból készült termálvízvezetékek gyártását kezdték meg a BUDAPLAST Fővárosa Műanyagipari Vállalatnál. Termál vizeink hasznosítására mind több elképzelés lát napvilágot, s az üdülés, a gyógy- turizmus fejlesztésén túl a meleg vizű forrásokkal, mint új fűtési lehetőséggel is számolnak a szakemberek. A termálvizek, s különösen a gyógyvizek elvezetése a forrásoktól azonban sok gonddal jár, mert a bennük lévő ásványi anyagok előbb-utóbb még' a saválló acélt is kikezdik. Ejtő] panaszkodnak egyebek között a fővárosi gyógyfürdők vezetői is. A savaknak. lúgoknak és ásványi sóknak ellenálló műanyag alkalmazásával elejét lehet venni annak hogy az agresz- szív anyagokat is tartalmazó termálvizek kikezdjék a vezetékeket, és ezzel széles lehetőség nyílik e természeti kinNÖGRAD esünk kiaknázására. Az új

műanyag csöveket a Fővárosi Füirdőigazgatóság már sikeresen kipróbálta. Szó van arról, hogy Budapest gyógyfürdőiben. uszodáiban a jövőben ezekkel cserélik ki az elöregedett vezetékeket, de jelentkeztek már érdeklődök az. ország más területeiről is.

A vállalat fejlesztői megoldották a műanyag vezetékek hőszigetelését is. így semmi akadálya annak, bogi- a források meleg vizét — hőveszteség nélkül — távolabbra is elvezessék, és Lakásokat, illetve ipari és mezőgazdasági létesítményeket fűtsenek vele. Mivel hazánk termálvizekben igen gazdag, a saválló acélnál tartósabb és olcsóbb műanyag vezetékek elterjedésével e természetes energiaforrásokat a jövőben az eddigieknél jóval nagyobb mértékben lehet majd fűtésre hasznosítani.

2

1986. Mójtts Vő., péntek