Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

Az ipari vállalatok vezetőinek tanácskozása Felszólalt az értekezleten Maróthy László Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet több mint kétezer veze­tője és a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar előtt álló feladatokat. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titká­ra, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ballai László, a Központi' Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Hetényi István pénzügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter; ott voltak a gazdasági élet és a társadalmi szervezetek képviselői és az országgyűlési képviselők. Kapolyi László ipari mi­niszter beszédében minde­nekelőtt azt sürgette, hogy a vállalatok gyorsabb ütemben csökkentsék a termelés költ­ségeit. A miniszter arról is szóit, hogy fokozni szükséges az erőfeszítéseket a hazai ter­mészeti erőforrások haszno­sítására. az anyag- és ener­giatakarékos technológiák elterjesztésére. Az anyagi és szellemi erőket ezekre a te­rületekre kell összpontosíta­ni, egyszersmind fel kell gyorsítani a technikai fejlő­dést. Elmondta, hogy a követke­ző években erőteljesebben kívánják . fejleszteni a köz­úti járműgyártást, az elekt­ronikai alkatrészek és ter­mékek gyártását, a biotech­nológiát, egyes könnyűipari ágazatokat, a vegyiparon be­lül pediig a növényvédő sze­rek és a finomvegyipari ter­mékek termelését. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László is. A minisz­terelnök-helyettes a párt Központi Bizottsága, és a kormány nevében köszöntöt­te a résztvevőket. Majd ar­ról szólt, hogy az ipar meg­határozó szerepet tölt be a népgazdaságban, hiszen az ipari ágazatokban dolgozik az aktív keresőik egynegyede, az iparban található a nép­gazdaság állóeszköz-állomá­nyának egyötöde. Az ipar biztosítja a nemzeti jövede­lem 40 százalékát, az összki- vitel csaknem 70 százalékát. Kifejtette, hogy az előző tervidőszakban a talpon ma­radás programja valósult meg, a gazdaság intenzívebb kibontakozása még előttünk álil. s ennek érdekében rend­kívül nagy erőfeszítésekre van szükség mind az ipar­irányításban, mind a válla­lat' gazdálkodásban. Rámutatott, hogy 10R 5-ben az ipari kivitel bővülése az export struktúrájának ked­Nevadai atomrobbantás Szovjet kormánynyilatkozat A legutóbbi amerikai atom- robbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mos­tantól fogva nem tartja köte­lezőnek magára nézve az egy­oldalúan vállalt atomkísérlet- moratóriumot — olvasható a szovjet kormány pénteki nyi­latkozatában, melyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét; bármikor hajlandó tárgyalásokat kez­deni az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról — hangsú­lyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet ar­ra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet ta­núsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a morató­riumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kez­deményezést, 'lehetővé vált volna a nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezése, gá­tat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fej­lesztésének, új atomfegyver­fajták létrehozásának. Ért­hető ezért az a kiábrándult­ság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai föld alat­ti atomrobbantás okozott vi­lágszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Gáspár Sándor hazaérkezett Prágából ' Pénteken hazaérkezett Prá- részt vett az SZVSZ irodájá­gából a magyar szakszervezeti nak 35. ülésszakán. A vezető küldöttség, amely Gáspár testület tanácskozásán a XI. Sándornak, a Szakszervezeti szakszervezeti világkongresz- Világszövétség elnökének, a szus előkészületeit vitatták SZOT elnökének vezetésével meg. (MTI) vezőtlen irányú változásával, hatékonyságának romlásá­val párosult 1986 első ne­gyedében nem csökkentek a gondok, a konvertibilis kivi­telben további érzékeny vesz­teségek érték a gazdaságot. Annak érdekében, hogy a népgazdaság idei célkitűzései valóra váljanak — ami egy­úttal megalapozza a VII. öt­éves terv sikerét is —, ter­melékenyebb, jobb minőségű munkára van szükség. Gyor­sítani, fokozni keli a szelek­tív fejlesztést, rangsorolni az erőforrások felhasználását Ezután arról szólt, hogy a kormány, a hibákat számba véve nem mutogat a vállala­tokra; tőlük színvonalasabb munkát vár. Ennek jobb fel­tételeit a kormány az irányí­tási rendszer további korsze­rűsítésével, az irányító mun­ka hatékonyságának javítá­sával, a kormányzati szervek cselekvési-szemléleti egysé­gének erősítésével kívánja megteremteni. A kormány nyitott partneri viszony ki­építésére törekszik minden vállalattal, s jobbító szándé­kú, előremutató, átgondolt ja­vaslataikat is szívesen veszi. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy megfelelő mozgásteret és működési fel­tételeket kell teremteni a vállalatok számára, mert csak így biztosítható az eddiginél aktívabb és hatékonyabb vál- . lalati gazdálkodás. Mindezt segíti a gazdaság- irányítási rendszer fejlesztése; a verseny kibontakoztatása, a monopolhelyzetek oldását biztosító szervezeti lépések, á bank- és az adórendszer át­alakítása, a működő tőkék bevonása, ösztönzőbb export- érdekeltségi rendszer alkal­mazása és egyebek között a munkaerő mobilizálása.. — A vállalati munkának az idén elsősorban a konver­tibilis külkereskedelmi mérleg javítását és az antiinflációs törekvéseket kell előmozdíta­niuk — hangoztatta Maróthy László. Végül arról szóit, hogy a párt XIII. kongresszusán el­hangzott célok megvalósítása érdekébal, a világpiachoz igazodó gazdálkodás feltéte­leit biztosító irányítási mecha­nizmust tovább kell fejleszte­ni és fokozottan ki kell bon­takoztatni a demokratizálódás folyamatát. Ez azonban nem egyirányú utca — mondotta —, a jogok mellett kötelezett­ségek is vannak, s ezek csak együtt érvényesíthetők sze­mélyi és anyagi felelősség ter­he mellett. A tanácskozáson felszólalt Herczeg Károly, a vasasszak­szervezet főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnöke. Az ipari vezetők tanácsko­zása Kapolyi László zárszavá­val ért véget Gagarin-emléklciállítás (MTI) A hét 3 kérdése 1. Melyek a szovjet—ame­rikai párbeszéd folytatásának lehetőségei? A héten újból bebizonyo­sodott, milyen szaros össze­függés van a szovjet—ame­rikai párbeszéd folytatásá­nak feltételei és aközött, hogy sikerül-e továbblépni a nukleáris fegyverek korlá­tozása irányában. S termé­szetesen nemcsak Moszkvá­ban sürgetik a határozott cselekvést az emberiséget fe­nyegető nukleáris veszély felszámolására, hanem a Varsói Szerződés tagállamai együttesein is felhívást adtak ki európai atomfegyvermen­tes övezetek kialakítása vé­gett. Mihail Gorbacsov Togliat­tiban tartott beszédében ki­jelentette: az újabb csúcsta­lálkozó megrendezése mel­lett van, azt semmilyen elő­feltételhez nem köti. De azt szeretné, hogy abban az ér­telemben kerüljön rá sor, ahogyan Reagan elnökkel Genfben megállapodott: a találkozónak gyakorlati eredményeket kell hoznia a fegyverkezési * hajsza megfé­kezésében. Az SZKP főtitká­ra emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és a ne­gatív amerikai válaszokra is. Gorbacsov üzenetet kül­dött Reagan elnöknek, s ezt Dobrinyin, 'a Szovjetunió volt washingtoni nagyköve­te, jelenleg az SZKP Köz­ponti Bizottságának a kül- ügyekke! foglalkozó titkára adta át, amikor a héten — forma szerint! — búcsúláto­gatást tett Washingtonban, Nemcsak a Fehéz Házban töltött több időt, mint amennyit a protokoll előirt volna, hanem kétszer talál­kozott Shultz külügyminisz­terrel is. Máris megegyezés született a tekintetben, hogy május­ban az amerikai fővárosban Shultz—Sevardnadze talál­kozó lesz, amelyen feltehető­en a csúcstalálkozó előkészí­tése, az időpont kijelölése lesz a fő napirendi pont. Az, hogy júliusban vagy kora ősszel, esetleg pedig a no­vember eleji amerikai kong­resszusi választások után utazik az SZKP főtitkára Washingtonba, az nem csu­pán taktikázás az időpontok­kal. Világos, hogy ha már nem befolyásolják választá­si szempontok, a republiká­nus párt szűkebb érdekei, akkor az amerikai tárgyalási álláspont rugalmasabb le­het ... Kérdés, hogyan befolyásol­ja az eseményeket, hogy a nevadai sivatagban mégis­csak végrehajtották a ko­rábban bejelentett atomkí­sérletet. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint ezzel az USA mindenesetre átlép­te az „atomrubiikont”. 2. Kudarcot vallottak-e a közép-amerikai válságban közvetítő országok? Döntő jelentőségűnek lát­szanak ezek a napok: most kell válaszolnia az öt közép­amerikai országnak a Con- tadora-csoport és még más latin-ameriikai államok kép­viselőinek felhívására, kész-e Costa Rica, Guatemala, Hon­duras, Nicaragua és Salvador június 6-án Panamában alá­írni a közép-amerikai béké­ről és együttműködésről szólő okmányt? Három na­pon át vitatkozott 13 latin­amerikai külügyminiszter Panamában, míg ezt a „bé­kés ultimátumot” megfogal­mazta. De az világossá vált, hogy ha június 6-án nem jön létre az a megállapodás, ak­kor ez a közvetítési kísérle­tek kudarcát jelenti. Milyen alapon kívánják a rendezést? A béke elengedhe­tetlen feltétele, hogy minden ország állítsa le a felkelőknek nyújtott támogatást. A 13 állam többsége az USA közép­amerikai politikájában látja a megbékélés fő akadályát, de a megfogalmazás olyan, hogy értelmezhető a Salvador! fel­kelők feltételezett nicaraguai támogatására is. S amikor a 13 külügyminiszter egyszerre követel nemzeti megbékélést Nicaraguában és Salvadorban, akkor Managuában joggal mutathatnak rá, hogy ez az álláspont eltér a még ez év januárjában aláírt caraballe- dai nyilatkozattól: annak ugyanis az volt a kulcsmon­data, hogy az USA szüntesse be a térségben a nem regu­láris erőknek nyújtott támo­gatását. A megállapodás látható és várható legnagyobb akadálya, hogy miként oldják meg a térségben tartózkodó külföldi csapatok kivonásának problé­máját, hogyan szervezzék meg a fegyverzetellenőrzést. A ja­vasolt rendezés' szerint a kö­zép-amerikai országoknak korlátozniok kellene fegy­vertárukat, nem lenne szabad megengedniök, hogy terüle­tüket egy másik ország elleni támadásra használják fel, vagy hogy ott külföldi erők katonai műveleteket, hadgya­korlatokat folytassanak. Ha június 6-ig nem jön létre a megállapodás, az USA törvényhozása egészen bízói nyosan megszavazza a Rea- gan-kormányzat által szorgal­mazott UK) millió dollárt a nicaraguai „contráknak” az ellenforradalmároknak. 3. Mit vár a nemzetközi munkásmozgalom az Olasz Kommunista Párt kongresz- szusától? A tőkésvilágban, s így Nyu- gat-Európában is megneheze­dett a munkásmozgalom, a kommunista pártok helyzete. A gazdasági válság, s a nyo­mában járó munkanélküliség, ahelyett, hogy harcosabbá tette volna a dolgozó tömegeket, megfélemlítette őket. A tech­nológiai forradalom a kor­szerűsítés cimén mindenütt munkahelyeket szüntet meg, ahelyett, hogy újakat terem­tene. Ahol baloldali megol­dással kísérleteznek, ott a jobboldal egyfelől demagóg módon a baloldali kormány­zás nyakába varrja a gazda­sági bajokért a felelősséget, ahol pedig a konzervatív kor­mányzással szemben sztrájk­harcokkal próbálna fellépni a baloldal, ott kíméletlen meg­torlás a válasz, vagy éppen az, hogy az ott is jelenlevő gondokért — épp a szakszer­vezeteket okolják! Olaszországban a kommu­nisták egyszer az „eurokom- munizmusban” keresték a megoldást, ugyanakkor a kereszténydemokratákkal való megegyezésre „a történelmi kompromisszumra” -töreked­tek. Hiába. A párt, amely pe­dig a tőkésvilág legnagyobb kommunista pártja, visszaesett az egymást követő választáso­kon. Vele szemben a szociál­demokratáktól a keresztény- demokratákig terjedő ötpárti koalíció vette be magát a ha­talom sáncai közé. S nem hajlandó megosztozni az OKP- val a hatalom felelősségében. Az olasz pártkongresszuson megannyi nézet jelentkezik, amelyeknek tisztázása, per­sze, a nemzetközi munkás- mozgalom jövője szempont­jából igenis jelentős. Nyis­son-e, nyithat-e, szabad-e nyitnia a kommunista párt­nak a nyugat-európai szociál­demokrácia felé? Űj alapokon keresheti-e az együttműködést a mai olasz kormánykoalíció­val? A kérdésekre sokan nemmel válaszolnak a kong­resszuson. De mi hát akkor a teendő a váltság sújtotta, vi­szont rohaínosan modernizá­lódó gazdaságban, az átréteg­ződő társadalomban újra dön­tő és befolyásoló szerep kiví­vásáért? Pálfy József Vitával folytatta munkáját az OKP kongresszusa {Folytatás az 1. oldalról) rendszer közötti párbaj te­rületévé váljon, a kommunis­ták, a békemozgalomban részt vevők azért küzdenek, hogy a világűr*és a föld egy­aránt a békés egymás mel­let élés színtere legyen. Ezután az előadó szólt a magyar—szovjet kapcsola­tok múltban gyökerező virág­zásáról, annak elmélyülésé­ről. Kiemelte az MSZBT-tag- csoportok működésének je­lentőségét, amely híd a két nép . barátságában. A Gagarin-emlékkiállítás, csaknem 50 tablón mutatja be az űrkutatás fejlődését, annak állomásait és kiemel­kedő sikereit. Bélyegek, fo­tók, az első magyar űrutas ruhája és a közvetlen beszél­getés a vendégekkel,- akik brigádnaplókba írták nevüket, munkásokkal beszélgettek a megnyitó után, mind-mind emelték a rendezvény hangu­latát. Végezetül a szovjet űr­hajós nevét viselő brigádok találkozójára került sor, akiknek Alekszej Viktoro- vics Grigorjev tartott előadást az űrhajózásról. A rendez­vénysorozat baráti beszélge­téssel ért véget. ☆ Az ELZETT Szécsényi Zár­gyártó Vállalatnál a Magyar Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja, több mint 500 dol­gozó részvételével ünnepi megemlékezést Szervezett az űrhajózás napján. Az ünnep­séget két MSZBT-s szocialis­ta brigád tagjai, a- Barátság és a Szojuz—36 nevű Szoci­alista kollektívák tagjai tar­tották. Az űrkutatásban való rész­vételre utalva szóltak arról is, hogy a magyar közremű­ködés eredményesen segíti a társadalmi, tudományos, gaz­dasági életünk magasabb szintre emelését. Az ELZETT Szécsényi Zár. gyártó Vállalatának kollektí­vája a szovjet űrhajósoknak, tudósoknak, mérnököknek, munkásoknak újabb kimagas­ló sikereket kívántak a világ­űrkutatásban az emberiség nagy reményének, a békének, a világűrben is történő meg­védéséhez. T Pénteken harmadik napjába lépett az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Firenzé­ben, s a vitában egyre tar­talmasabban bontakoznak ki azok a központi témák, ame­lyek körül a párt megújítani szándékozik irányvonalát. A L’Unitá, a párt lapja fő cí­mében „a nagy megújulásnak” nevezi a tanácskozást, amely — megfogalmazása szerint — „fordulatot hoz az OKP poli­tikájában, a reformokban megtestesülő alternatíváért vívott harcában”. Nagy érdeklődéssel követi a kongresszust a politikailag sokszínű olasz sajtó is. A ró­mai II Messaggero külön mel­lékletet állított össze az OKP- ról. A Corriera della Sera a legfontosabbnak azt tartja, hogy az 1,6 milliós és a vá- ,lasztók 30 százalékát maga mögött tudó párt a nyugat­európai baloldal (tehát a szocialista és szociáldemokra­ta pártok) egységfrontjához kíván tartozni. A keresztény- demokrata II Popolo viszont „ellentmondásosnak és ka­nyargónak” minősíti a tanács­kozáson megfogalmazott irányt. A vitában eddig elhangzott felszólalások egyöntetűen tá­mogatták a beszámolónak azt a tételét, hogy az OKP a nyugat-európai társadalmi valóság talaján működik, és így ahhoz kell hozzájáru nia, hogy a világ e térségében összetartó, közös célért küzdő baloldali mozgalom bontakoz­zék ki. Többen, főként a helyi pártszervek küldöttei közül, foglalkoztak a párt belső de­mokráciájának, szervezeti megújításának kérdésével, beszámolva saját tapasztala­taikról, hangoztatva igényei­ket. A központi pártvezetés és a helyi alapszervezetek kö­zötti kapcsolatok, az oda-visz- szacsatolás élőbbé tételet sür­getik. Bő teret kapnak a nemzet­közi kérdések is: a béke és a leszerelés, a földközbtengeri térség biztonsága. Bírálják az amerikai kormányzat konfron­táció® politikáját és támoga­tásukról biztosítják a szovjet leszerelési indítványokat. El­utasítják a „kétpólusú világ­rendet”. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között Nyu- gat-Európának önálló szerepet kell játszania, hangoztatják, hozzáfűzve: a béke ügyéért minden ország és társadalmi erő felelős, és hozzá kell já­rulnia a maga eszközeivel. Tollhegyen Raktározási gondok — nos, nem gazdasági természetű fejtegetés következik, hanem arxól van szó, hogy az USA és Thaiföld tárgyalásokba kezd amerikai hadianyagrak­tárnak thai területen való fel­építéséről. Ez bizony újdonság lenne! Első eset. hogy az Egyesült Államok hadianya­gokat szállítana — saját szük­ségletére — olyan országba, ahol neki magának nincsenek is támaszpontjai! Amolyan .,kapitalista meg­őrzésre” helyezné el a fegy­vereket Thaiföldön. amelynek kormányában természetesen nagyon is megbízik. Azért év- pen ott raktározná — hogy kéznél lerp/enek a fegyverek, ha az USA kedvet kapna va­lahol Délkelet-Ázsióban a be­avatkozásra. Hogy egyszer ezt már meg­tette. Vietnamban? Ügy látszik a vietnami ta­nulság ereje már kevesebb, mint a raktározás katonai igénye, a hadiszállítók anya­gi érdeke. (p.) 2 NÓGRÁD — 1986. április 12., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom