Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
Az ipari vállalatok vezetőinek tanácskozása Felszólalt az értekezleten Maróthy László Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet több mint kétezer vezetője és a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar előtt álló feladatokat. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ballai László, a Központi' Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Hetényi István pénzügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter; ott voltak a gazdasági élet és a társadalmi szervezetek képviselői és az országgyűlési képviselők. Kapolyi László ipari miniszter beszédében mindenekelőtt azt sürgette, hogy a vállalatok gyorsabb ütemben csökkentsék a termelés költségeit. A miniszter arról is szóit, hogy fokozni szükséges az erőfeszítéseket a hazai természeti erőforrások hasznosítására. az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztésére. Az anyagi és szellemi erőket ezekre a területekre kell összpontosítani, egyszersmind fel kell gyorsítani a technikai fejlődést. Elmondta, hogy a következő években erőteljesebben kívánják . fejleszteni a közúti járműgyártást, az elektronikai alkatrészek és termékek gyártását, a biotechnológiát, egyes könnyűipari ágazatokat, a vegyiparon belül pediig a növényvédő szerek és a finomvegyipari termékek termelését. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László is. A miniszterelnök-helyettes a párt Központi Bizottsága, és a kormány nevében köszöntötte a résztvevőket. Majd arról szólt, hogy az ipar meghatározó szerepet tölt be a népgazdaságban, hiszen az ipari ágazatokban dolgozik az aktív keresőik egynegyede, az iparban található a népgazdaság állóeszköz-állományának egyötöde. Az ipar biztosítja a nemzeti jövedelem 40 százalékát, az összki- vitel csaknem 70 százalékát. Kifejtette, hogy az előző tervidőszakban a talpon maradás programja valósult meg, a gazdaság intenzívebb kibontakozása még előttünk álil. s ennek érdekében rendkívül nagy erőfeszítésekre van szükség mind az iparirányításban, mind a vállalat' gazdálkodásban. Rámutatott, hogy 10R 5-ben az ipari kivitel bővülése az export struktúrájának kedNevadai atomrobbantás Szovjet kormánynyilatkozat A legutóbbi amerikai atom- robbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mostantól fogva nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkísérlet- moratóriumot — olvasható a szovjet kormány pénteki nyilatkozatában, melyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét; bármikor hajlandó tárgyalásokat kezdeni az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet tanúsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a moratóriumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kezdeményezést, 'lehetővé vált volna a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fejlesztésének, új atomfegyverfajták létrehozásának. Érthető ezért az a kiábrándultság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai föld alatti atomrobbantás okozott világszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Gáspár Sándor hazaérkezett Prágából ' Pénteken hazaérkezett Prá- részt vett az SZVSZ irodájágából a magyar szakszervezeti nak 35. ülésszakán. A vezető küldöttség, amely Gáspár testület tanácskozásán a XI. Sándornak, a Szakszervezeti szakszervezeti világkongresz- Világszövétség elnökének, a szus előkészületeit vitatták SZOT elnökének vezetésével meg. (MTI) vezőtlen irányú változásával, hatékonyságának romlásával párosult 1986 első negyedében nem csökkentek a gondok, a konvertibilis kivitelben további érzékeny veszteségek érték a gazdaságot. Annak érdekében, hogy a népgazdaság idei célkitűzései valóra váljanak — ami egyúttal megalapozza a VII. ötéves terv sikerét is —, termelékenyebb, jobb minőségű munkára van szükség. Gyorsítani, fokozni keli a szelektív fejlesztést, rangsorolni az erőforrások felhasználását Ezután arról szólt, hogy a kormány, a hibákat számba véve nem mutogat a vállalatokra; tőlük színvonalasabb munkát vár. Ennek jobb feltételeit a kormány az irányítási rendszer további korszerűsítésével, az irányító munka hatékonyságának javításával, a kormányzati szervek cselekvési-szemléleti egységének erősítésével kívánja megteremteni. A kormány nyitott partneri viszony kiépítésére törekszik minden vállalattal, s jobbító szándékú, előremutató, átgondolt javaslataikat is szívesen veszi. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy megfelelő mozgásteret és működési feltételeket kell teremteni a vállalatok számára, mert csak így biztosítható az eddiginél aktívabb és hatékonyabb vál- . lalati gazdálkodás. Mindezt segíti a gazdaság- irányítási rendszer fejlesztése; a verseny kibontakoztatása, a monopolhelyzetek oldását biztosító szervezeti lépések, á bank- és az adórendszer átalakítása, a működő tőkék bevonása, ösztönzőbb export- érdekeltségi rendszer alkalmazása és egyebek között a munkaerő mobilizálása.. — A vállalati munkának az idén elsősorban a konvertibilis külkereskedelmi mérleg javítását és az antiinflációs törekvéseket kell előmozdítaniuk — hangoztatta Maróthy László. Végül arról szóit, hogy a párt XIII. kongresszusán elhangzott célok megvalósítása érdekébal, a világpiachoz igazodó gazdálkodás feltételeit biztosító irányítási mechanizmust tovább kell fejleszteni és fokozottan ki kell bontakoztatni a demokratizálódás folyamatát. Ez azonban nem egyirányú utca — mondotta —, a jogok mellett kötelezettségek is vannak, s ezek csak együtt érvényesíthetők személyi és anyagi felelősség terhe mellett. A tanácskozáson felszólalt Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. Az ipari vezetők tanácskozása Kapolyi László zárszavával ért véget Gagarin-emléklciállítás (MTI) A hét 3 kérdése 1. Melyek a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának lehetőségei? A héten újból bebizonyosodott, milyen szaros összefüggés van a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának feltételei és aközött, hogy sikerül-e továbblépni a nukleáris fegyverek korlátozása irányában. S természetesen nemcsak Moszkvában sürgetik a határozott cselekvést az emberiséget fenyegető nukleáris veszély felszámolására, hanem a Varsói Szerződés tagállamai együttesein is felhívást adtak ki európai atomfegyvermentes övezetek kialakítása végett. Mihail Gorbacsov Togliattiban tartott beszédében kijelentette: az újabb csúcstalálkozó megrendezése mellett van, azt semmilyen előfeltételhez nem köti. De azt szeretné, hogy abban az értelemben kerüljön rá sor, ahogyan Reagan elnökkel Genfben megállapodott: a találkozónak gyakorlati eredményeket kell hoznia a fegyverkezési * hajsza megfékezésében. Az SZKP főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és a negatív amerikai válaszokra is. Gorbacsov üzenetet küldött Reagan elnöknek, s ezt Dobrinyin, 'a Szovjetunió volt washingtoni nagykövete, jelenleg az SZKP Központi Bizottságának a kül- ügyekke! foglalkozó titkára adta át, amikor a héten — forma szerint! — búcsúlátogatást tett Washingtonban, Nemcsak a Fehéz Házban töltött több időt, mint amennyit a protokoll előirt volna, hanem kétszer találkozott Shultz külügyminiszterrel is. Máris megegyezés született a tekintetben, hogy májusban az amerikai fővárosban Shultz—Sevardnadze találkozó lesz, amelyen feltehetően a csúcstalálkozó előkészítése, az időpont kijelölése lesz a fő napirendi pont. Az, hogy júliusban vagy kora ősszel, esetleg pedig a november eleji amerikai kongresszusi választások után utazik az SZKP főtitkára Washingtonba, az nem csupán taktikázás az időpontokkal. Világos, hogy ha már nem befolyásolják választási szempontok, a republikánus párt szűkebb érdekei, akkor az amerikai tárgyalási álláspont rugalmasabb lehet ... Kérdés, hogyan befolyásolja az eseményeket, hogy a nevadai sivatagban mégiscsak végrehajtották a korábban bejelentett atomkísérletet. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint ezzel az USA mindenesetre átlépte az „atomrubiikont”. 2. Kudarcot vallottak-e a közép-amerikai válságban közvetítő országok? Döntő jelentőségűnek látszanak ezek a napok: most kell válaszolnia az öt középamerikai országnak a Con- tadora-csoport és még más latin-ameriikai államok képviselőinek felhívására, kész-e Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador június 6-án Panamában aláírni a közép-amerikai békéről és együttműködésről szólő okmányt? Három napon át vitatkozott 13 latinamerikai külügyminiszter Panamában, míg ezt a „békés ultimátumot” megfogalmazta. De az világossá vált, hogy ha június 6-án nem jön létre az a megállapodás, akkor ez a közvetítési kísérletek kudarcát jelenti. Milyen alapon kívánják a rendezést? A béke elengedhetetlen feltétele, hogy minden ország állítsa le a felkelőknek nyújtott támogatást. A 13 állam többsége az USA középamerikai politikájában látja a megbékélés fő akadályát, de a megfogalmazás olyan, hogy értelmezhető a Salvador! felkelők feltételezett nicaraguai támogatására is. S amikor a 13 külügyminiszter egyszerre követel nemzeti megbékélést Nicaraguában és Salvadorban, akkor Managuában joggal mutathatnak rá, hogy ez az álláspont eltér a még ez év januárjában aláírt caraballe- dai nyilatkozattól: annak ugyanis az volt a kulcsmondata, hogy az USA szüntesse be a térségben a nem reguláris erőknek nyújtott támogatását. A megállapodás látható és várható legnagyobb akadálya, hogy miként oldják meg a térségben tartózkodó külföldi csapatok kivonásának problémáját, hogyan szervezzék meg a fegyverzetellenőrzést. A javasolt rendezés' szerint a közép-amerikai országoknak korlátozniok kellene fegyvertárukat, nem lenne szabad megengedniök, hogy területüket egy másik ország elleni támadásra használják fel, vagy hogy ott külföldi erők katonai műveleteket, hadgyakorlatokat folytassanak. Ha június 6-ig nem jön létre a megállapodás, az USA törvényhozása egészen bízói nyosan megszavazza a Rea- gan-kormányzat által szorgalmazott UK) millió dollárt a nicaraguai „contráknak” az ellenforradalmároknak. 3. Mit vár a nemzetközi munkásmozgalom az Olasz Kommunista Párt kongresz- szusától? A tőkésvilágban, s így Nyu- gat-Európában is megnehezedett a munkásmozgalom, a kommunista pártok helyzete. A gazdasági válság, s a nyomában járó munkanélküliség, ahelyett, hogy harcosabbá tette volna a dolgozó tömegeket, megfélemlítette őket. A technológiai forradalom a korszerűsítés cimén mindenütt munkahelyeket szüntet meg, ahelyett, hogy újakat teremtene. Ahol baloldali megoldással kísérleteznek, ott a jobboldal egyfelől demagóg módon a baloldali kormányzás nyakába varrja a gazdasági bajokért a felelősséget, ahol pedig a konzervatív kormányzással szemben sztrájkharcokkal próbálna fellépni a baloldal, ott kíméletlen megtorlás a válasz, vagy éppen az, hogy az ott is jelenlevő gondokért — épp a szakszervezeteket okolják! Olaszországban a kommunisták egyszer az „eurokom- munizmusban” keresték a megoldást, ugyanakkor a kereszténydemokratákkal való megegyezésre „a történelmi kompromisszumra” -törekedtek. Hiába. A párt, amely pedig a tőkésvilág legnagyobb kommunista pártja, visszaesett az egymást követő választásokon. Vele szemben a szociáldemokratáktól a keresztény- demokratákig terjedő ötpárti koalíció vette be magát a hatalom sáncai közé. S nem hajlandó megosztozni az OKP- val a hatalom felelősségében. Az olasz pártkongresszuson megannyi nézet jelentkezik, amelyeknek tisztázása, persze, a nemzetközi munkás- mozgalom jövője szempontjából igenis jelentős. Nyisson-e, nyithat-e, szabad-e nyitnia a kommunista pártnak a nyugat-európai szociáldemokrácia felé? Űj alapokon keresheti-e az együttműködést a mai olasz kormánykoalícióval? A kérdésekre sokan nemmel válaszolnak a kongresszuson. De mi hát akkor a teendő a váltság sújtotta, viszont rohaínosan modernizálódó gazdaságban, az átrétegződő társadalomban újra döntő és befolyásoló szerep kivívásáért? Pálfy József Vitával folytatta munkáját az OKP kongresszusa {Folytatás az 1. oldalról) rendszer közötti párbaj területévé váljon, a kommunisták, a békemozgalomban részt vevők azért küzdenek, hogy a világűr*és a föld egyaránt a békés egymás mellet élés színtere legyen. Ezután az előadó szólt a magyar—szovjet kapcsolatok múltban gyökerező virágzásáról, annak elmélyüléséről. Kiemelte az MSZBT-tag- csoportok működésének jelentőségét, amely híd a két nép . barátságában. A Gagarin-emlékkiállítás, csaknem 50 tablón mutatja be az űrkutatás fejlődését, annak állomásait és kiemelkedő sikereit. Bélyegek, fotók, az első magyar űrutas ruhája és a közvetlen beszélgetés a vendégekkel,- akik brigádnaplókba írták nevüket, munkásokkal beszélgettek a megnyitó után, mind-mind emelték a rendezvény hangulatát. Végezetül a szovjet űrhajós nevét viselő brigádok találkozójára került sor, akiknek Alekszej Viktoro- vics Grigorjev tartott előadást az űrhajózásról. A rendezvénysorozat baráti beszélgetéssel ért véget. ☆ Az ELZETT Szécsényi Zárgyártó Vállalatnál a Magyar Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja, több mint 500 dolgozó részvételével ünnepi megemlékezést Szervezett az űrhajózás napján. Az ünnepséget két MSZBT-s szocialista brigád tagjai, a- Barátság és a Szojuz—36 nevű Szocialista kollektívák tagjai tartották. Az űrkutatásban való részvételre utalva szóltak arról is, hogy a magyar közreműködés eredményesen segíti a társadalmi, tudományos, gazdasági életünk magasabb szintre emelését. Az ELZETT Szécsényi Zár. gyártó Vállalatának kollektívája a szovjet űrhajósoknak, tudósoknak, mérnököknek, munkásoknak újabb kimagasló sikereket kívántak a világűrkutatásban az emberiség nagy reményének, a békének, a világűrben is történő megvédéséhez. T Pénteken harmadik napjába lépett az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Firenzében, s a vitában egyre tartalmasabban bontakoznak ki azok a központi témák, amelyek körül a párt megújítani szándékozik irányvonalát. A L’Unitá, a párt lapja fő címében „a nagy megújulásnak” nevezi a tanácskozást, amely — megfogalmazása szerint — „fordulatot hoz az OKP politikájában, a reformokban megtestesülő alternatíváért vívott harcában”. Nagy érdeklődéssel követi a kongresszust a politikailag sokszínű olasz sajtó is. A római II Messaggero külön mellékletet állított össze az OKP- ról. A Corriera della Sera a legfontosabbnak azt tartja, hogy az 1,6 milliós és a vá- ,lasztók 30 százalékát maga mögött tudó párt a nyugateurópai baloldal (tehát a szocialista és szociáldemokrata pártok) egységfrontjához kíván tartozni. A keresztény- demokrata II Popolo viszont „ellentmondásosnak és kanyargónak” minősíti a tanácskozáson megfogalmazott irányt. A vitában eddig elhangzott felszólalások egyöntetűen támogatták a beszámolónak azt a tételét, hogy az OKP a nyugat-európai társadalmi valóság talaján működik, és így ahhoz kell hozzájáru nia, hogy a világ e térségében összetartó, közös célért küzdő baloldali mozgalom bontakozzék ki. Többen, főként a helyi pártszervek küldöttei közül, foglalkoztak a párt belső demokráciájának, szervezeti megújításának kérdésével, beszámolva saját tapasztalataikról, hangoztatva igényeiket. A központi pártvezetés és a helyi alapszervezetek közötti kapcsolatok, az oda-visz- szacsatolás élőbbé tételet sürgetik. Bő teret kapnak a nemzetközi kérdések is: a béke és a leszerelés, a földközbtengeri térség biztonsága. Bírálják az amerikai kormányzat konfrontáció® politikáját és támogatásukról biztosítják a szovjet leszerelési indítványokat. Elutasítják a „kétpólusú világrendet”. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között Nyu- gat-Európának önálló szerepet kell játszania, hangoztatják, hozzáfűzve: a béke ügyéért minden ország és társadalmi erő felelős, és hozzá kell járulnia a maga eszközeivel. Tollhegyen Raktározási gondok — nos, nem gazdasági természetű fejtegetés következik, hanem arxól van szó, hogy az USA és Thaiföld tárgyalásokba kezd amerikai hadianyagraktárnak thai területen való felépítéséről. Ez bizony újdonság lenne! Első eset. hogy az Egyesült Államok hadianyagokat szállítana — saját szükségletére — olyan országba, ahol neki magának nincsenek is támaszpontjai! Amolyan .,kapitalista megőrzésre” helyezné el a fegyvereket Thaiföldön. amelynek kormányában természetesen nagyon is megbízik. Azért év- pen ott raktározná — hogy kéznél lerp/enek a fegyverek, ha az USA kedvet kapna valahol Délkelet-Ázsióban a beavatkozásra. Hogy egyszer ezt már megtette. Vietnamban? Ügy látszik a vietnami tanulság ereje már kevesebb, mint a raktározás katonai igénye, a hadiszállítók anyagi érdeke. (p.) 2 NÓGRÁD — 1986. április 12., szombat