Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

9 A fé tapasztalat is termelési erőforrás Érdekeltségi rendszer konferencia a Karancs Termelőszövetkezetnél Orosz! Károly köszöntése Tegnap a megyei pártbizottság székházában Géczi JánosJ az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte Oroszi Károlyt, a mun­kásmozgalom régi harcosát születésének 80. évfordulója al­kalmából. Az eseményen jelen volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, S zalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára: Képünkön: Géczi János átnyújt­ja a megyei pártbizottság ajándékát r Tanulni egymástól nem szégyen, sőt! A másütt bevált módszerek, jó, tapasztalatok hasznosításához azonban az is szükséges, hogy megismerjük a sikeres törekvéseket. Ezt a célt szolgálta az az érdekeltségi rendszer konfe­rencia, melyet tegnap a Ka- rancslapujtői Karancs Ter­melőszövetkezetben a mező- gazdasági üzemekben mű­ködő belső érdekeltségi rend­szerekről szerveztek. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága, a Nógrád Megyei Tanács, a TESZÖV, valamint a házigazda tsz ál­tal közösen rendezett tanács­kozáson 140 gazdaság, csak­nem kétszáz képviselője vett részt. Ott volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titká­ra isj Színes a kép A mezőgazdasági üzemek elnökeit, vezető gazdasági szakembereit Havas Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte. Üdvözlő szavaiban röviden bemutatta Nógrád mezőgaz­daságának fejlődését, majd az érdekeltségről szólva, többek között ezeket mondotta: — Nem minden mezőgaz­dasági nagyüzem vezetője is­merte fel a megyében az ér­dekeltség fokozásában rejlő lehetőségeket, illetve ez irányú cselekvésük gyakran lassúnak bizonyul. Ezért a jelenleg al­kalmazott érdekeltségi rend­szerekben számottevő szélső­ségek, különbségek figyelhe­tők meg. A régi, központi vezetői rutinra alapozott irá­nyítási, érdekeltségi rend­szertől a perspektivikus nye­reségérdekeltségi önelszámo­ló formákig, a vállalkozáson alapuló érdekeltségi megol­dásokig — igen színes a kép. Az anyagi Ösztönzők mel­llett munkánknak ma is van­nak meghatározó jelentőségű erkölcsi hajtóerői is. Ezekről az utóbbi, években, mintha kissé elfeledkeztünk volna, holott a munkafegyelemmel, — Főmérnök elvtárs: hogy engedheti meg magának egy nyereségérdekeltségű vállalat * az olcsó,' szociális szemponto­kat is érvényesítő lakásépí­tést? Nem tart attól, hogy a dolgozók majd a szemére ve­tik, csak ne nagylelkűsködjön a szövetkezet mások javára?! Meglepődik a provokatív kérdéseken a főmérnök. Hogy­hogy nem érti egy újságíró: a lakástámogatás nem szűkül­het csupán az állami költség- vetésre. Ahhoz, hogy érdem­ben változzék a helyzet, a vállalatoknak is jobban a zse­bük mélyére kell nyúlniuk; s nemcsak a vállalatnak, ha­nem a vezetőknek és a dol­gozóknak is szükséges némi áldozatot hozni. Meghát arról nem hallott, hogy az építőipar ma már nem nagyon dúskál­hat a megrendelésekben?! Persze, a szakmai vezető nem ezt mondja. Mélyen ma­ga elé néz, enyhe ironikus mosoly fut át arcán, s csak annyit válaszol: I — Nem ilyen egyszerű a dolog. — Bolgár János fő­mérnök mondja ezt. aki a Ké­sőbb említendő lakások több mint kétszázezer forint érté­kű tervét ingven. társadalmi munkában csinálta, s azt mondják az itteniek, hogy az építkezés kezdete óta se éj­jele. se nappala. Hát, akkor csak nem lehet olyan egysze­rű ez a házépítés! Pifka Vince, a Szécsénrt Városi Tanács osztályvezető • }e nem kertel, amikor kérde­zem: — A tanácsnak ro«5'* mindig könnvebb az énftkezőVet tá­mogatni. mintha ül lakájokat adnánk! Tehát: olvap foPé- ^aln-ket kell torofn+enünk hogy nőjön az énftkezésí kedv. _ TVTacfva-nj p- 07t iok—fi h ogy nagyobb támpgatási ösz­a munkaidő és a társadalmi tulajdon védelmével, az em­beri együttéléssel, vagy a vezetői példamutatással ösz- szefüggő, régóta megfogalma­zott, a szocialista normák be­tartására irányuló elveink mit sem koptak az idők so­rán. A konferencia első előadá­sában dr. Kovács Imre, az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának helyettes veze­tője, az agrárpolitika idősze­rű tennivalói tükrében érzé­keltette a belső érdekeltség szerepét. Mint mondta, az előző években a gazdaságban érzékelt kedvező folyamat az elmúlt esztendőben meg­tört, a mezőgazdaság teljesít­ménye is elmaradt a várako­zásoktól, ami komoly figyel­meztetés az irányítás és a mezőgazdasági üzemek szá­mára. A mezőgazdasági üzemek méretüknél, a szövetkezeti jellegnél fogva is jó keretet kínálnak a mozgósító hatású, személyes érdekeltség kiala­kításához. A teljesítmény nö­velésének egyik kulcskérdé­se: megtalálni és alkalmazni a módszert, mely egyszerre szolgálja a dolgozó ember boldogulását, a kisebb kol­lektíva és a népgazdaság ér­dekeit is. Valósághoz hű tükröt Dr. Misí Sándor, a MÉM főosztályvezetője, a mező- gazdasági belső érdekeltségi rendszerek néhány általáno­sítható tapasztalatáról szólt. Hangsúlyozta, hogy az alkal­mazott módszert nem minő­sítheti önmagában a kiáram­ló jövedelem, csak az ösz­tönzők által fokozódó teljesít­ménnyel együtt értékelhető. A termelőszövetkezeti érde­keltségi rendszerek fejlődése nyomán erősödik a dolgozók munkahelyhez való kötődése és a szövetkezethez való ra­gaszkodása. A jelenleg mű­ködő módszerek változatos képet mutatnak, az anyagi, erkölcsi és szellemi ösztönzők együttes latbavetéséről azon­szegeket nyújt a tanács a magánerős építkezőknek? Té­telezzük föl, hogy szerényen megtakarított pénzzel a zse­bemben házat szeretnék épí­teni Szécsényben, ön mit ta­nácsolna, mihez kezdjek? — Feltétlenül a korszerű, csoportos lakásokat ajánla­nám! A Szécsényd ÉPSZÖV- vel kötött megállapodásunk szerint most 32 ilyen lakás épül, mindegyik kialakításánál két szempont játszik főszere­pet: a „megrendelő” igénye és pénztárcája. Vagyis, több lépcsőben készülnek a házak. Az elsőben, 42 négyzetméte­res alapterületen előszoba, konyha, kamra, wc, fürdő­szoba, nappali és hálófülke lesz. Akinek az anyagi lehe­tőségei engedik, folytathatja az emeleten, ahol három szo­ba, előtér, mosdó kapott he­lyet. Aztán, akinek még van pénze: bevezetheti a központi fűtést, elkészítheti a garázst. Illetve elkészíti mindezt az ÉPSZÖV, ám ha a megrendelő inkább maga csempéz, vagy az ismerősökkel kalákában festi ki a szobákat, avagy a vizet, villanyt bevezeti — amire lehetőség van — nyil­ván csökkentheti a költsége­ket. — És mit ad a tanács? — Már eleve jelentős ked­vezménnyel adtuk a telkeket, jóval olcsóbban, mint másutt. Továbbá: kamatmentes köl­csönt nvűjtunk t.avalv 29-en vették ezt igénvbe. az idén az összeg alsó határát ötvenezer ban egyik sem mondhat le. A továbbiakban Huszár Jó­zsef, a TOT főosztályvezetője a számvitel és az érdekelt­ség néhány különös összefüg­géséről libbentette fel a fátylat. A számvitelnek az a dolga, hogy a gazdasági fo­lyamatokat a valósághoz hű­en tükrözze, a változásokat idejében jelezze, figyelmez­tessen a szükséges intézkedé­sekre. Mégis gyakorta elő­fordul, hogy az előzőekben még igen sikeres gazdálko­dónak bizonyult szövetkeze­tek „váratlanul” tönkremen­nek, mert a különféle szám­viteli fikciók nem a valósá­gos nyereséget mutatják ki. A költségek egy részének a következő időszakra való, megengedett áttétele, a fel­duzzadt és kezelhetetlen kinn- lévőségek zavarják a tisztán­látást, ingataggá teszik a dön­téseket, ilyen alapra bajos jól működő érdekeltségi rendszert építeni. Olyan számviteli re­formra van szükség, mely le­hetővé teszi a gazdasági kény­szerekhez való alkalmazko­dást, nagyobb szabadságot ad a szövetkezeteknek a vagyo­nukkal való gazdálkodásban. Siker a KÉR Ezt követően a mezőgazda- sági üzemek gyakorló elnö­kei, gazdasági szakemberei tárták fel a gazdaságukban alkalmazott érdekeltségi rendszer előnyeit. Frecska Sándor nagyrédei, Fenyvesi Károly baksai tsz-elnök, Mundweil József madarasi főkönyvelő és dr. Gergely Sándor, a Karancs Tsz elnöke számolt be a vezetők és be­osztottak ösztönzésének tor­másról. A Karancs Tsz érde­keltségi rendszere (KÉR) az utóbbi évtizedben nyerte e4 jelenlegi képét, ez idő glatt sok millió forintos többlet­eredménnyel gyarapítva a gazdaság hasznát. Eddig több mint ötven gazdálkodó vásá­rolta meg a sikernek bizo­nyult módszert A karancslapujtfli konferen­cia lehetőséget kínált a részt­vevőknek az érdekeltségi rendszerek adásvételére is. forintban szeretnénk megha­tározni. Ugyanakkor, a szo­ciális helyzettől függően, az arra rászorulóknak részben vagy egészben vissza nem té­rítendő támogatást kívánunk adni. S az említetteken túl, természetesen, kinek-kinek járnak az OTP által adott hi­telek, szociálpolitikai kedvez­mények. ☆ Érdemes-e? Kérdezzük meg a legilletékesebbet: egy leen­dő lakót. Amíg Gonda Zol- tánnét, az ÉPSZÖV • dolgozó­ját az irodába hivatják, Má­té Sándor igazgató azt mond­ja, az akció indításakor lé­nyeges szempont volt, hogy segítsék fiatal dolgozóik mi előbbi otthonhoz jutását. Vé­gül is hatan jelentkeztek. — Beavatna anyagi gondja­ikba? — kérdem Gonda Zol- tánnét, aki nem titkolja ef­féle problémáikat, amelyek, tegyük hozzá, tipikusak, a csa­ládalapítók zöme így kezdi az építkezést. — Tehát mennyi pénzzel kezdtek hozzá? — Hatvanezer forint kész­pénzünk volt — feleli a fia­talasszony, aki alig egy esz­tendeje mondta ki férjének a boldogító igent. — A szövet­kezettől kaotam 100 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt, férjem a helvi árésztől 30 ez­ret. Az OTP 380 ezer forint kedvezményes hitelt ad. va­lamint az ifjűsátti takafékbe­tétünkből 11K ezret tudtiínk > U-il-'r»7T-| í” \7n Unlfim V ffuD. reket, ezért 105 ezer szociál­Tavaszi mezőgazdasági munkák A 15—20 fokos hőmérsék­let-csökkenés, amely szinte egyik napról a másikra kö­vetkezett be, a mezőgazda­ságnak nem okoz különösebb gondot a tavaszi munkák végzésében, a gépek továbbra is zavartalanul dolgozhatnak. Egyedül a kukorica vetését kell most alaposan megfon­tolniuk a mezőgazdászoknak, mivel a lehűlés minden bi­zonnyal a talaj felső rétegé­ben is bekövetkezik, akkor pedig jobb néhány napot vár­ni a felmelegedésre. A fontos gazdasági növény ugyanis a vetés idején legkevesebb 10 fok hőmérsékletű talajt kí­ván. Ennél hidegebb földben a mag csírázása meglehetősen elhúzódik, 6—7 nap helyett, akár két hétig is eltarthat. Mivel a gazdaságok, főként nagy • termőképességű hib­ridkukoricát termesztenek, s ezek agrotechnikájához a ne­mesíti pontosan meghatároz­zák a talaj hőmérsékleti érté­két is, a termelők ilyen erős lehűlés esetén néhány napra más növények kijelölt helyé­re irányítják a vetőgépeket. A szokásosnál jobban el­húzódott két gabonaféle, a tavaszi árpa és a zab vetése. Ezek magjának normális idő­járás esetén ilyenkor már földben lenne a helye, de idáig csak az ország déli vi­dékein tudtak végezni a ve­téssel. Másutt, például az északi fekvésű részeken, ahol a korábbi kedvezőtlen időjá­rás miatt csak késve küld­hették a határba a vetőgépe­ket, még mindig tart és a jövő hétre is áthúzódhat ez a munka. A napraforgó ter­vezett vetésterületének 15 szá­zalékán került eddig földbe a mag. A cukorrépa vetése nem ad már sok munkát, mivel 90 százalékát már be­fejezték. Az őszi vetésű gabona szé­pen mutat, az utóbbi napok folyamán a napfényes idő­ben, a növényállomány meg­erősödött A gabona már túl van az úgynevezett bokroso- dás szakaszán, s ilyenkor, a szárba indulás előtt —, aho­gyan a mezőgazdák ezt a kö­vetkező fejlődési szakaszt ne­vezik —, már szükség lenne újabb csapadékra. A lehűlés várhatóan esőt is hoz, a ezt örömmel fogadnák a búza­termelők. politikai támogatást adtak. Kaptunk a tanácstól is, és „megmozdult a rokonság is...” — Úgyhogy az eredetileg tervezett első lépcső helyett, teljes egészében elkészítik a lakást... — Hát, igen, evés közben jön meg az étvágy... Elein - te, valóban úgy gondoltuk, csak az első lépcsőre futja, s ez a 42 négyzetméteres rész kijött volna bő négyszázezer­ből. Később, látva a sok se­gítséget, úgy döntöttünk: vé­gezzünk vele egy nekifutás­ra. ☆ Bolgár János főmérnökkel kocsiba széliünk, kimegyünk a Sport utcába. Már messzi­ről látni az ízlésesen kialakí­tott sorházakat, amelyekben az ÉPSZÖV dolgozói szorgos- kodnak. Sürgeti őket az idő. — Nézzél milyen praktikus az elrendezés — kalauzol ház­ról házra a főmérnök, közben elmöndja, hogy valamennyi építési engedélyt, s egyéb ok­mányt Is ők szereztek be, ez bizony tekintélyes adminiszt­rációs tehertől mentesítette a lakókat. — Itt a csempét ma­guk rakták fel — mutat az egyik lakás fürdőszobaiadéra. Egy másik lakásban a padló­fűtést alakította ki a leendő tulaidonos. a harmadik a vil­lanyt, a negyedik a vízveze­téket szerelte be, az ötödik különféle építési anyagokat hozott. Nincs olyan lakás, amelyben ne végzett volna kisebb-nagyobb munkát az építtető. Amikor nem csak a forinto­kat számolgatják, hanem úgy mennek elébe a piacnak, hogy a másít fél is nyerjen az ügyön. At -kor nem csak beszélnek az ifiűságoolit;ká- ról. hanem tesznek is érte. Igaz, ez a net <v»ohb Tanka László Oroszi Károly születésének 80. évfordulóján tisztes köte­lességünk felidézni azt a gaz­dag tevékenységet, amelyet a munkásmozgalomban, a szo­cializmus építésének ügyében, a hatalomért folytatott harc­ban kifejtett. Az élet nehéz­ségeivel korán megismerke­dett, fiatal fővel vállalt mun­kát, s nemcsak saját létéért küzdött. Az illegális kommu­nista pártnak 1930-bh.n / lett tagja. Internálás, rendőri zak­latások nehezítették minden­napos mozgalmi munkáját, a család életét, küzdelmét a boldogabb jövőért. A várva várt változást szá­mára is a felszabadulás hoz­ta meg. Gyorsan megtalálta helyét, s minden energiáját a A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a Somogy, a Za­la és a Veszprém Megyei Tta- náccsal közösen kétéves programot dolgozott ki a Ba- laton-parti kereskedelem fej­lesztésére. A tervek szerint az idén és jövőre összesen 16 ezer négyzetméterrel növelik a Balaton körüli élelmiszer­üzlet-hálózat alapterületét. Eb­ből ebben az idényben, mint­egy 2000—25,00 négyzetmé­ternyi' készül el. Siófokon, Szántódon, Bog- lárlellén és Balatonalmádiban autós bevásárlóközpontokat létesítenek a program kere­tében. Közülük a legnagyobb a szántódi lesz, 3000 négyzet- méteres alapterületen. Ter­vezik, hogy itt autósmozit is kialakítanak az üzletközpont parkolójában. A bevásárló központok jövő nyárra ké­szülnek el. Átlagosan 400 négyzetmé­teres alapterületű ABC-kből hatot építenek a Balaton kör­nyékén, közülük a balaton- akarattyai már az idén nyá­ron megnyílik. Tervezik, hogy Balatonfüreden vásárcsarno­kot is létesítenek, amely lé­nyegesen javítja maid a kör­nyék zöldség-gyümölcs ellá­tását. A csarnokon belül élel­Az idén tovább korszerűsí­tik szolgáltatásaikat, bővítik tevékenységüket a takarék- szövetkezetek. Április 1-jétől a ország ta­karékszövetkezeti hálózatának bármelyik kirendeltségén ki­vehető pénz a társszövetkezet­nél váltott kamatozó betét­könyvre, nyereménybetét­könyvre, takaréklevélre és gépkocsi-nyereménybetét- könyvre elhelyezett összegből. A kifizetés biztonságát, a takarékszövetkezetek és ügy­feleik védelmét szolgálja, hogy a bemutatóra szóló ka­matozó betétkönyvekből és a nyereménybetétkönyvekből a másütt lévő kirendeltségek azonnali kifizetéssel csak 30 ezer forintig szolgálhatnak ki különböző összegeket. Az en­párt által megjelölt feladatok megvalósítására fordította. Ott dolgozott nagy szorgalommal, elvhűen, becsülettel, ahová a párt állította. S ez a munka mindig szorosan kapcsolódott a néphatalom védelméhez. Oroszi Károly az igaz ügy mellett, a szocializmusért bát­ran állt ki az ellenforrada­lom legnehezebb napjaiban is. Tevékenységét számtalan ki­tüntetéssel ismerték el. A megyei,\ a városi pártbizott­ság tagjaként kommunista meggyőződéssel dolgozott. S dolgozik ma is, korát cáfoló fiatalos lendülettel igyekszik átadni gazdag tapasztalatait a fiatalabb generációknak. Őszinte tisztelet és megbecsü­lés övezi. miszer-ABC is lesz majd. ^ A pavilonok számát, mint-- egy kétszázzal növelik, egy részük az idén elkészül. Ezek nagy része összefüggő pavilon­sorban kap 'helyet, alapterü­letük átlagosan 20 négyzet-! méter. Emellett a már koráb­ban épített kis alapterületű idényüzleteket is korszerűsí­tik, bővítik, egy részüket az új pavilonok raktárává ala­kítják át. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek pavilonjaiban elsősorban az alapellátást szolgáló élelmi­szereket árusítják, hagyomá­nyos szoros elszámolású rend­szerben. A forgalom alakulá­sától függően a későbbiekben esetleg szerződésbe, illetve bérbe adják azokat vállalkozó kereskedőknek. A Balaton-parti kereskedel­mi hálózat fejlesztése az előzetes számítások szerint, mintegy 300 millió forintba kerül, s ezt az összeget főleg központi alapokból fedezik. A költségekhez — elsősorban a közművesítés, a tereprende­zés és a parkolók kialakításá­nak fedezéséhez — kisebb mértékben hozzájárulnak az üzemeltetők, a helyi tanácsok, valamint á Balatoni Intéző Bizottság is. nél nagyobb pénzösszegek ki­fizetése csak az „idegen” és a betéti fiók közötti — tele­fonon, vagy telexen történő — egyeztetés után lehetséges. A fenntartásos betétköny­vekből történő kifizetés ér­tékhatár nélküli, ebben az esetben nincs szükség a két fiók közötti egyeztetésre. A gépkocsi-nyereménybetétköny- vek és a takaréklevél kivál­tásakor minden alkalommal számítaniuk kell az ügyfelek­nek az egyeztetés miatt tör­ténő várakozásra. Ahol telex-, vagy telefonkapcsolat nem hozható létre a fiókok 'ö- zött. ott csak a 30 ezer ő- rintnál kisebb összeget 'et kivenni más takarékszövetke­zetnél kiállított betétkönyv­ből. J NÓGRÁD - 1986. április 12„ szombat 3 Ha ház, legyen olcsó Balaton-parti kereskedelmi fejlesztés Takarékszövetkezeti betétek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom