Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

Mihail Gorbacsov beszéde

Á Varsói Szerződés

F (Folytatás az X. oldalról)

Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírálat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget ért a kongresszus, „kibírálták” magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és az önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében.

Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát és abenne tapasztalható összefüggéseket. Modem világunk problémainak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, araiak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempantból ellentétes rendszerrel, s a béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogvan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával.

Más át leheletlen

— Ez a tény azonban nem akadályoz meg bennünket a szembenállásból való kiút keresésében. Mas út ugyanis lehetetlen. A másik ú t az atom- katasztrófához vezető hajsza. Magatartástmkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Gerafbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf H-tán azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ott elért megállapodásokat és a kosos nyilatkozatot.

— Kétszer meghosszabbítottuk az atomrobbantásokra kimondott egyoldalú morató - riuimot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver- kísérlet beszüntetéséről. A Nyugatnak kompromisszumos javaslatokat tettünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a tömegpusztító fegyverek felszámolására, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta.

— Számításba vettük az

európaiak aggodalmát a közepes hatótávolságú rakéták, a hadműveleti-harcászati

atomfegyverek miatt és kompromisszumos változatot javasoltunk az európai övezetre, indítványoztuk, hogy kölcsönösen vonják ki a szovjet és az amerikai flottát a Földközi-tengerről

— A XXVII. pártkongresszus nemcsak jóváhagyta ezeket az intézkedéseket, hanem megvetette a nemzetközi biztonság átfogó rendszere tnc gteremtésének alapjait is.

— De mi a helyzet Nyugaton, hiszen tőlük is közvetlenül függ a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nemzetközi légkör javítása? Hogyan viselkedtek Genf után? Milyen irányvonalat követnek? Először is, nem kaptunk kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunkra. Az pedig, amit elküldték nekünk — kibúvás a dolog lényege alól, kísérlet arra, hogy elégedjünk meg félmegoldásokkal, ködös ígérgetésekkel.

— Hány éve állítják, hogy az oroszokban nem lehet bízni, mert nem engedik1

2 NÓGRAD - 1986.

meg a helyszári ellenőrzést! Beleegyeztünk a helyszíni ellenőrzésbe. Válaszul Reagan elnök azt javasolja, hogy ne az atomrobbantások betiltását, hanem az atomfegyverek tökéletesítésének eljárását „ellenőrizzük”. Mi természetesen ezzel nem értettünk egyet. Ügy tűnik, hogy az egyetlen, ami Genfből megmaradt az amerikai kormányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Államok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egyszer kijelentem: a találkozó mellett vagvok, azt semmilyen előfeltételhez nem kötjük. Azt szeretnénk, hogy abban az értelemben kerüljön rá sor, a hogyan az elnökkel megái- lanodtunk. nevezetesen, hogy előbbre lépjünk és a találkozó gyakorlati eredményeket hozzon a feywerkezési hajsza beszüntetésében.

— És még egyet: akkor kerülhet sor rá, ha fennmarad, ha új j aszúié fix deni légköre. Mert mi történik? Az Egyesült Államokban Genf után újabb erővel bontakozott ki a különféle ürüggyel és államunknak címzett sértegetésekkel átszőtt szovjetellenes kampány.

— Azután komolyabbra fordult a dolog: követelték, hogy a Szovjetunió 40 százalékkal csökkentse New York-i diplomatáinak létszámát. A Krím-iélsziget partjai előtt amerikai hadihaj óegység jelent meg, támadás indult Líbia ellen. Amikor pedig azt javasoltam, hogy csupán egyetlen, de rendkívül fontos kérdésben, az atomrobbantások kérdésének megvitatásában haladéktalanul találkozzunk, 24 óra sem kellett a válaszhoz: „Nem!”.

— Vajon Washingtonban azt hiszik, hogy gyenge ideg- zetűekkel van dolguk? Csak nem gondolják, hogy most hazardírozhatnak? Csak nem így értelmezik az Egyesült Államokban Genf szellemét? Csak nem feMételeaik, hogy nem látjuk: az éppen csak elkezdődött szovjet—amerikai párbeszédet katonai célok megvalósításának fedezésére használják? El kell gondolkodni azon, hogy Washingtonban tulajdoniképpen miként képzelik el az új szovjet—amerikai találkozót?

— Mi van Nyugat-Eurapával? Ott most azt mondják: nem lehet elvinni Európából az amerikai rakétákat, mert a Szovjetunió állítólag több hagyományos fegyverrel rendelkezik. Januári nyilatkozatunkban egyértelműen javasoltuk a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését is. •

Mondanak mást is: az Egyesült Államoknak az óceánon túlra kell szállítania a rakétákat, míg Moszkva mindössze Szibériába helyezi át őket, ahonan könnyen és gyorsan viszzahozhatja. Ügy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a Szovjetunió a csökkentés alá eső rakéták megsemmisítését, nem pedig valamilyen más helyre való áttelepítését javasolja. Különben, szavakban a béke. a valóságban pedig a rakéták mellett vannak. Nem tapasztalható itt komoly állásfoglalás Angliánál, sőt Francia- országnál sem.

Telies gőz az űrfegyverkezésnek

— Vagy vegyük a hadászati védelmi kezdeményezéssel szembeni magatartást. Nyugat-Europában számos kormány és a nagytőke is különböző ürügyekkel egyre jobban bekapcsolódik ebbe a veszedelmes tervbe, s ezzel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójának részesévé válik. Végezetül, és lehetséges, hogy

április 9., szerda

ez a leglényegesebb: az Egyesült Államok teljes gőzt adott az űrfegyverkezési programnak.

— Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább' köti magát ehhez az irányvonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudomány lehetőségeit, saját lehetőségeinket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Államok meg tud tenni, mi pedig nem. Mi azonban ellenezzük ezt a választást, ellenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Számunkra a kozmikus csapás-mérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól való félelem, hanem a felelősségérzet kérdése.

— Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném mondani: ideje már felhagyni azzal, hogy a Szovjetunióval a kapcsolatokat téves elképzelésekre, illúziókra építsék. Az egyik ilyen legveszedelmesebb illúzió, hogy a Szovjetunió békeszerető szándékát és felhívásait a gyengeség jelének tekintik. Egyszóval: a fegyverkezési hajszával nem őrölhetnek fel bennünket, a világűrből nem vethetnek ki, a technológiában nem kerülhetnek meg. Az effajta próbálkozásokból semmi jó nem származhat.

Reális politika

— Mint a Központi Bizottsághoz érkező számos levélből látható, nem kevés ember aggódik: nem történhet-e

meg, hogy a bekeszolamok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időink erre reagálni ? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavaik es a tettek közötti különbségeit mi jól látjuk. A Szovjetunió politika - ját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben bebizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is.

— Természetesen senki sem várta azt, hogy programunk, a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad előre. Hosszú és megfeszített harc áll előttünk. Nemhogy az enyhülés, de meg a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tetszik bizonyos köröknek. Különféle ürügyet keresnek, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf után nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, akik kapcsolatban állnak a hadi- üzlettel, akik a hadiipari komplexumot testesítik meg, azok, akik milliárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából és a szembenállásból.

— A kongresszuson meghatároztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen, lehetőségeink nagyok.

— Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű barátaink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s ez a felelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepolitikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a béke érdekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mi- hail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása. népgazdasá - gunk feilesztése. a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése.

tagállamainak felhívása

az európai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához euiópai atomfegyvermentes

övezetek létesítéséről

A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A dokumentum

— amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma juttatott el a címzettekhez, így hangzik:

A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatává váljék, a Varsói Szerződés tagállamai minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny— mindenekelőtt« nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő ki- terjesztésének megakadályozása, a leszerelésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében.

Ezzel összefüggésben támogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyi fegyverek teljes és egyetemes felszámolását célzó programját, amely előirányozza a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését is. Meggyőződésük, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számára biztonságos világ kialakításához vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biztonság erősítése céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétáinak teljes felszámolása.

A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfeszítések sorába tartoznak az atomfegyvermentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szilárdan sfkraszállnak. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében mór politikai realitássá váltak.

Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öltött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb a nukleáris szembenállás szintje, nagyobb a nukleáris háború véletlenszerű kirobbanásának kockázata, mint máshol.

A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben részt vevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást, és a kölcsönös bizalmat, hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának ki- terjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szoroséin összefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével.

Számos más európai állam kormánya

ugyancsak síkraszáll azért, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete.

A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Síkra- száilnak a nukleáris fegyverek további európai telepítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsek a közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyverektől egyaránt. Idevágó javaslataik továbbra is érvényesek.

A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Europa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az' atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szőlő megállapodásoknak meg kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tény-' leges mentességének fenntartását.

Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státusának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket.

A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes

övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy- Britannia és Franciaország ugyanígy jár el.

A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvözük az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben részt vevő államoknak — két-, vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében.

Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait.

A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszintéri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO-tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelése céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban. figyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép- Európától kiindulva lehetne megkezdeni.

Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettség get vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegy- verkeszleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyver- kezesi verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását, az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver.

Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva. a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atom-, fegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az összeurópai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai

— felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért,

— felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is,

— kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és a balkáni atomfegyver- mentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére,

— síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszintéri nukleáris fegyverektől mentes ko- zep-európai tolyosó kialakításáról.

A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell es el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton. (MTI)

/

>