Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
r Plusz 1 munfca'olyarnaf A brigácfisziilefés nyolcadik hónapja Feltűnően rendezett, tiszta gyárudvar fogad a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. A korábban kizárólag csak kábeldobokat gyártó üzemben híre-hamva sincs a kerek szerkezeteknek. Átgondolt piacpolitika eredményeként megújították termékszerkezetüket, s a jó ütemben tett lépés érezteti hatását küllemben, de a csarnokok falain belül is. Kísérőm, Németh István művezető egy hatalmas acélüveg épület felé invitál. A „műlombikban” nem kisebb feladatra készülnek, mint arra, hogy hosszú idő után ismét brigádot kovácsoljanak az itt dolgozó emberekből. Az üzemvezető irodájáig (jutva megtudom: a közös ügy már előrehaladott állapotban van. A vajúdás nyolcadik hónapját élik. — Foglaljon helyet — invitál a szobájába Klein Gyula, az üzem vezetője. — Látja. ilyen hűtőtönkök készülnek ebben a csarnokban és ha kinéz az ablakon, az a két munkás „kalapálja” ösz- sze másik termékünket, a Romantik fantázianevet viselő radiátort. Ha lemegyünk szemrevételezheti közelebbről is — lép vissza az asztalához, ahol néhány feketére festett alumínium hűtőborda képez rögtönzött kiállítást a látszólag egyszerű termékből. Az alakulófélben levő brigádról kérdezem, amely — mint később kiderül — az ő szívügye is. A történet kicsit korábbról indul. — Néhány évvel ezelőtt, pontosabban a termékváltást megelőzően működött itt brigád, nem is akármilyen. Aztán a kialakulóban levő munkafolyamatok miatt az emberek egy részét átcsoportosítottuk és mint az várható volt, felbomlott a csapat. Akik itt maradtak, nem adták fei a brigádépítés gondolatát De négy kemény esztendő telt el, míg eljutottunk az „újraélesztés” lehetőségéig. Ezek az emberek nehéz, áldozatos munkával tanulták meg a radiátorkésziíés bonyolult folyamatát, és eközben -érett még az a mag, arme tv tavaly vállalta a kezdeményező szerepet. — Az indíték nagyon egyszerű: az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek jobb ösz- «eehangolása, a minőség javítása és a selejt csökkentése. S hogy érzékeltessem a négy év alatt végbement változást, csak egy számadat: tavaly a termelési értékünk a kezdethez képest megduplázódott, változatlan létszám és géppark mellett. ' Kíváncsian várom, hogy leérjünk a munkahelyre, végigkövethessem a fényképen már megszemlélt > adiát*'- útját. Először az utolsó művelet tárul elénk, s kísérőm, Németh István már magyarázza is a látottakat. — Az összeállított elemekre felkerül a tartó- és merevítőszerepet betöltő lemez. Az ügyes kezek pillanatok alatt helyére varázsolják a szükséges alkatrészeket. Itt nincs megállás: teljesítménybérben dolgoznak. Varga János fiatal szerkezetlakatos mégis leáll egy percre, hogy az alakulófélben levő brigádról beszéljünk. — Engem ugyan még nem kerestek meg, de azt hiszem szívesen csinálnám. Persze csak akkor, ha értelme van, mert csupán azért megalakítani,, hogy legyen, fölösleges. Ki kell választani azokat, akik komolyan gondolják és azt hiszem segítené a munkánkat. Javulhatna a min j- ség. Hiszen itt minden folyamat kapcsolódik az előzőhöz, tehát nekem is érdé-, kém. hogy olyan lemezeket szereljek össze, amelyeken pontos a furatméret. És ha probléma adódik, jelezhessem valakinek; mi az, amit javítani keli. Másrészt annak sem érdeke a hanyag munka, aki ideküldi, mert levonják tőle a minőségi prémiumot. Ezzel kapcsolatban Németh István tesz kiegészítést: — Bevezettük az önmeózásl. Ez azt jelenti: aki nem a megadott minőségben készíti el a rábízott feladatot, akár 1000 forintja bánhatja a fizetési boríték átvételénél. Persze, aki jól csinálja, az jelentős minőségi prémiumhoz jut. Az ilyen láncmunkában ennek nagy jelentősége van. Következik a csomagoló, ahol az elegáns fűtőtestek kettős védőruhát kapnak, ami a szállításnál adódó igénybevételtől óvja a nagy értékű portékát. Hirtelen fülsiketítő zaj hatja át a csarnok minden szegletét. A „hangos gép’ mellett serény munka közben zavarjuk Puruczki Istvánt, aki talán örül is a rövid szünetnek, hiszen addig sem bombázza dobhártyáját a visító szerkezet. Témánk ugyanaz, mint előző kollégájánál: mi a véleménye a brigádalakítás ötletéről? — Az átszervezés előtt már dolgoztam egy nagy létszámú csapatban — magyarázza a „bácsi” titulussal felruházott mester, miközben a ledarabolt és kifúrt alumínium- lapokat egymás mellé illeszti a raklapon. — Tapasztalatból mondhatom: termelékenyebben dolgozhatunk, jobban odafigyelhetünk a pontos munkára, mert tudja, elég egy rossz gépbeállí- tás és lőttek a méreteknek. A brigád vezet őt már meg is választottuk Katulin József személyében. — Ö most munkásőrkikép- zésen teljesít szolgálatot. Tapasztalt, régi dolgozó, akiben bíznak az emberek. Tévéink szerint 12—14 főve! indítanánk a brigádéletet. Aztán ha sikerül eredményt elérnünk, bővítjük a létszámot. Első számú vállalásunk a termelést segíteni. De patronálunk egy óvodát és egy iskolát is. Továbbhaladva Tártjuk a nyomáspróbát, a felületkezelést és egy sor folyamatot, amelynek végterméke az energiatakarékos, szép küllemű Romantik radiátor. Felsorolni is sok lenne azokat a fázisokat, amelyek kialakítják a meghatározó formát. Egyet azonban tudunk. Ha nincs is a technológiai utasításban, plusz 1 munkafolyamat zajlik ebben a ragyogóan tiszta, rendezett csarnokban-: a bri- gádatekulás folyamata. T. Németh László Szociális támogatás a tűzhelygyárban A gazdálkodás javulásának eredményeként a tervezettet is meghaladó mértékben költött a dolgozók szociális ellátására a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár az elmúlt évben. Több mint 20 millió forintot használt fel a vállalat ilyen célokra, az ösz- szegből egy dolgozóra átlag 12 ezer forint jutott. Ez idő alatt megújult a gyár művelődési otthona, pénzügyileg Is támogatták a szocialista brigádok művelődési igényeinek kielégítését. Csaknem 250-en vettek részt ismeretbővítő szakmai tanfolyamokon, képzésben és továbbképzésben. Jelenleg 37 tanulóval van az SVT-nek társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződése. Segítette a gyár a dolgozók szabad idejének hasznos eltöltését, sikeres évet zárt a tavaly újjászervezett tűzhelygyári sportklub. Szakszervezeti és vállalati üdültetésben az év során 740-en vettek részt. A lakáshoz jutás támogatására csaknem 1 millió forintot fordítottak, újabb 3 millió forintos költséggé] felújították, korszerűsítették az öntödei fürdőt, öltözőt. Jóléti célokra az idén csaknem 21 és fél millió forintot szán a tűzhelygyár. A legjelentősebb summa a munkás- szállításra jut. de magas ősz- szeggel támogatja a gyár az üzemi étkeztetést, az üdültetést és az üzemegészségügy fejlesztését is. Sikeres pályázók A Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Nógrád megye legnagyobb gyára vezetői igen nagy gondot fordítanak a fiatal műszakiak, közgazdászok segítésére, mert a jövő szakembergárdájának zömét a mostani fiatalok adják maid. Balogh Jánost, az FMKT titkárát kérdeztük meg, mi újság a fiatal műszakiak körében. — A mi fiataljaink mindig szívesen vesznek részt pályázatokon, amelyeken szakmai tudásukat bizonyíthatják. Az Alkotó ifjúság pályázatra például tízen küldtek be pályamunkát a különböző gyárrészlegekből. A közelmúltban bírálták el & fiatal műszakiak-kozgazdászok munkáit. A győztesek között szerepelt Szmorád Ferenc é6 Babják József, a kovácsológyárból Kiss Károly, a bátonyterenyei feldolgozó gyáregységből. Az üzemfenntartást több fiatal szakember képviselte, így ifjabb Merlák Ervin. Kiss Gyula. Bóna Béla. A legjobbak között található Gál István és Bartkó István a huzalműből. A kitüntetettek között szerepelt még Romhány Barnabás. Nagy Mária és Fösvény László is. A pályamunkák az új technológiákkal. azok hasznosításával, az anyagtakarékossággal és a gyártáskorszerűsítéssel foglalkoztak. — es —■ & szárazságtűrés növeléséért Üj eljárást dolgozott ki a növények szárazságtűrésének növelésére a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának növény- élettani intézete. A módszert kisparcellán már valamennyi hazánkban termesztett kutko- ricafajtánál kipróbálták. A kísérletek során a-zt tapasztalták, hogy az alkalmazott vegyszer hatására a kukorica vízháztartását szo- bályozó légzőnyíla ok húsz napra beszűkülnek. A növény így száraz időszakban is jól tárolja a rendelkezésére álló vizet. Hetente tíz garnitúra bútor intarziaberakását készítik el Cserhátszentivánon, a Cserhát GT dolgozói. — bp — Területi munka a Magyar Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi köre az elmúlt öt évben fokozatosan bővült. Ezt tovább erősítette az Elnöki Tanács 1985. évi 11. sz. törvényerejű rendeleté, mely alapján a Magyar Kereskedelmi Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezetté vált. A kamara tehát a vállalatok szervezete, tevékenységét tagjai szabják meg, munkáját tagjai érdekében végzi. A rendelet alapján a kamara bevonása a gazdaságirányítási döntések előkészítésébe nem esetleges, hanem intézményesített. Folyamatosan tájékoztatja az ország gazdasági vezetését a tagvállalatok tevékenységéről, javaslatairól és informálja a vállalatokat a gazdasági vezetés célkitűzéseiről. A Magyar Kereskedelmi Kamarának 1985 végén mintegy 1100 vállalat és szövetkezet tagja van. Vállalatait megfelelő tagozatokba tömöríti. A szakmai tagozatok egy-egy iparág kérdéseivel foglalkoznak, a funkcionális tagozatok a gazdasági élet, a gazdálkodás egyes átfogó területeivel foglalkozó testületek. A viszonylati tagozatokba tömörülnek az egv bizonyos országgal folytatott kereskedelem fejlesztésében leginkább érdekeit tagvállalatok. A területi bizottságok az ország különböző részein működnek, szervezetileg magukba foglalják a működésükkel érintett megyék területén tevékenykedő kamarai tagokat. A meglevő intézményi keretek között fokozott igény jelentkezett a vállalati szféra érdekeinek jobb kifejlesztésére és hatékonyabb érvényesítésére gazdasági teljesítményünk általános növelése érdekében. E folyamatban a kamarai tevékenység a gazdasági hatalom társadalmi ellenőrzésének és gyakorlásának sajátos formája lett. Egyrészt mozgósítja a vállalati szféra belső erőit a saját és a társadalmi érdek szolgálatára, másrészt igyekszik befolyásolni a társadalmi és szakmai közvéleményt, hogy a realitások talaján maradjanak a célok megfogalmazásánál és megvalósításánál egyaránt. . Ebben a területi bizottságok is szerepet játszanak: egyrészt megfelelő Kontaktust építenek ki a kamara szakmai, viszonylati és funkcionális tagozataival, másrészt a helyi igényeknek megfelelően ellátják az alapvető kamarai funkciókat és szolgáltatásokat. Az MKK Észak-magyarországi Bizotioága 1982-ben újraszerveződött, létrehozták a kamara területi irodáját. A bizottság működésével Nógrád, Heves és Borsod megyéi fogja össze. A tagvállalati létszám évről évre nő, 1985 végén 128 vállalat tartozott a területi bizottsághoz, ebből Nógrád megyében 35. A kamara tevékenységi köréből egyértelműen a területi bizottságokhoz kötődnek a megyei tanácsokkal kötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok. A Nógrád Megyei Tanács és az MK.K Észak-magyarországi Bizottsága 1984 decemberében írta alá a megállapodást. Ennek keretében a bizottság közreműködhet egyebek között a helyi gazdaságpolitikai, munkaerő-gazdálkodási, ipar- és mezőgazdaság-fejlesztési, valamint energiagazdálkodási koncepciók kialakításában. Több kávétejszín A Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti tejüzeme 1985-ben a 1« milliliteres ullrapasztőrözött kávétej- s/,inból HZ millió darabot gyártott. A kávé csersavtar- talmát csökkentő termékből az idén hárommillió darabba! gyártanak többet és egy új gép üzembe állításával jövőre megkétszerezik a termelést. (MTI-fotó: Krista Gábor felvétele) Speciálisan a terül0: uun- kához kapcsolódik továboá a helyi exportlehetőségek bővítése, az imporlmegta,hárítások elősegítése, a kisha- t,ármenti forgalom koordinálása, a testvérmegyei, testvérvárosi és tartományi kül- kapcsotatok gazdasági tartalommal való kitöltése, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei, illetve a szakkülkereskedelmi vállalatok regionális megbízottai val való szoros együttműködés. A helyi szervekkel közösen,’ a területi bizottságok elősegítik a vállalatok közötti partnerkapcsolatok erősítését, a h-elyi kapacitások gazdaságosabb kihasználását, a háttéripari problémák megoldását. Szervezik a helyi ipari s zak v ás ár oka t. k i ál l i tás okát, termékbemutatókat, ezzel elősegítik az adott régió vállalatainak külföldiekkel való megismertetését. Ellátják az adott terület gazdálkodó egységei, valamint a megyei, a párt- és tanácsi szervek, to-, vátotoó a társszervezetek közötti információáramoltatást helyileg és országosan, a kamara központ* szervein keresztül. A területi bizottságok tevékenységében mind jelentősebb szerephez jutnak a helyi érdekképviseleti, érdek- közvetítő és érdekegyeztető feladatok. Az érdekképviselet. érdekközvetítés körében kiemelendők a következőle: a helyi irányító szervek hatáskörébe tartozókhoz kapcsolódóak (tisztességtelen haszon. foglalkoztatáspolitika. szakmai képzés. áruforgalom. minőség, kereskedelempolitika. tervezés); vállalati gazdálkodást érintő vizsgálatok, a működésre vonatkozó megállapítások (NEB, fogyasztók tanácsa, különféle bizottságok, szakszervezet); a területi székhelyű vállalatok önálló törekvéseinek vé- 'eményezése, az alacsonv ha- tékonyságúakkal kapcsolatos intézkedések megvitatása. Az érdekegyeztetés keretében: az illetékességi területen működök közötti ér- dekegveztetés: a termelők és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javítása; a tudományos intézetek, kutatási szervezetek és a termelőszféra eredimém'cent- rikus programegveztetése és a hat ármenti árucsere-forgalomban részt vevő vállalatok, illetve a partner regionális kamarák együttműködése. A kamara területi bizottságai elő kívánják segíteni a zökkenőmentes tagvállalati kapcsolattartást, a gazdaság önszervező funkciójának erősítését szolgáló kezdeménve- zések felkarolását, a továbbítandó vélemények, javaslatok területi szintetizálását Bihall Tamás NÓGRÁD — 1936. április 9., szerda
