Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1**1 meny Emlékeztünk Sokszor legyintünk egy-egy megnyilatkozás hallatán: ugyan kérem, ez közhely. S, szó ami szó, bizony nem ép­pen eredeti a gondolat, és mégis, most a közhelyek vé­delmében rovom a sorokat. Meggyőződésem ugyanis, nem lehet közhelyek^ nélkül élni. Életünknek vannak a lénye­get tekintve állandóságai, amelyekben, vagy amelyekre csak sztereotip módon vi­selkedhetünk, illetve vála­szolhatunk. Biró Lajos hőse mondja: a háború megmérge­zi a lelket —, s ugye, ebben nincs semmiféle eredetiség, mégsem találok benne kivet­nivalót, mert tömören és szemléletesen fejezi ki a va­lóságot. Szóval — ez mondandóm alfája és ómegája — nem minden közhely üldözendő, ♦ahogyan nem üdvözlendő minden újítás sem). Molitorék Biró -Lajos 1918-ban, köz­vetlenül az első világháború után írta A Molitor-ház cí­mű regényét. Legjoob mun­kájának tartják, utoljára ti­zenhat esztendeje jelent meg. Társadalombírálat és krimi egyszerre. A világháború fáj­dalma, a vele járó fásultság, kiábrándultság érződik ben­ne. De kihallható belőle az általános igény a változtatás­ra. a megújulásra. Kardos Ferenc írta tévé­filmre és rendezte meg A Moütor-házat. Ügy kezdődik, mintha generációs ellentétről lenne szó a harcoló fiatalok és az őket vágóhídra küldő idő­sek között, aztán hirtelen ikrimibe vált, majd pszicho­lógiai drámává szellemül, s tey jut el a happy endhez, ami azonban mégsem kecsegtet annyi boldogsággal, mint le­hetne az egymásra talált sze­relmesek esetében. Igaz, reá- !is megközelítésű, ábrázdlatú munka. Annak, aki megjárta a csatatereket, aki átélte a háború borzalmait, már nem lehet úgy élnie, gondolkod­nia, mint régen. A színészek közül Hetényi Pál, Bács Ferenc, Végvári Ta­más, Both Béla, Tolnay Mik­ids, Ujlaky Dénes remek ka­raktereket formál. Eszenyi Enikő mértéktartóan jelenít meg egy, akkoriban újszerű nőalakot, a hivatást válasz­tott leányt (orvos). Gálffi László sérült pszichéjű szá­zadosát sem kifogásolnánk, ha a beszéde tisztább lenne. Nagymama Csiky Gergely maga sem szerette ezt a színművét. Ren­delésre, gyorsan írta Prielle Kornéliának, s( már nem von­hatta vissza a’ darabot, mert a premiert kitűzték és a kö­zönség nagyon érdeklődött: A nagymama bizony meg­lehetősen avitt, érzelgős da­rab. A megöregedett szerel­mesek, minthogy nem lehet­tek hajdan egymáséi, most unokáik érzelmi hajóit veze­tik a kikötőbe. S, a silány sztori bizonyára sikert ara­tott a mai tévénézők köré­ben is. Hiszen az érzelmek erősebben hatnak ránk is, mint a gondolatok, s végtére is minden produktum a hat­ni akarás szándékával kelet­kezik. Horváth Z. Gergely televí­zióra alkalmazó és rendező igyekezete sem lehetett más, amikor A nagymamát válasz­totta feldolgozásra. S, dicsé­retére szóljon, hogy ebbéli tüsténkedésében nem hagyta cserben művészi érzéke, tisz­tessége: elhagyott minden fö­lös érzelmet, könnyfacsaró mozzanatot. Nem toporzé- kolt senki, nem tépdeste a haját, nem szórt a fejére ha­mut. A látványos „dili” he­lyére az őszinte, szemérmesen könnyes egymásra találás ke­rült. S, így ma is elfogadha­tó A nagymama. A színészek ebben a pro­dukcióban is dicsérhetők: Dajka Margit, Varga Mária, Bessenyei Ferenc, Eperjes Ká­roly, Gobbi Hilda, Koltai Ró­bert, Törőcsik Mari. A világtörténelem szégyene Felszabadulásunk ünnepén természetesen sok szó esett a második világháborúról, amelyhez fogható pusztítást ember még nem végzett a földön. A szövetségesek öt év alatt kényszerítették térd­re a németeket. A totális fa­sizmus totális részvételt kö­vetelt. S, ennek megfelelően totális lett a csőd is. A győzelem stratégiája című, tizenöt részes szovjet dokumentumfilm-sorozat — Igor Beljajev rendezésében meggyőzően és részletesen mu­tatja be a világháború törté­netét. Még öt rész lesz lát­ható a következő hetekben. Alekszandr Szurin Katona­dolog című játékfilmje viszont nem sikeredett. Hat éve ké­szült, s 1942-ben játszódik. Szurin kísérletet tesz ugyan arra, hogy újszerűén szemlél­je az eseményeket, s alakja­it emberibbé, valóságosabbá tegye, de ábrázolása művé­szi szempontból erőtlen, így végül is nem emelkedik a szokványos háborús történe­tek fölé. Csuhraj, Romm és mások, ha igazabban nem is, de mélyebben beszéltek a küzdelemről, helytállásról. Az NSZK-beii dokumen­tumfilm, a Titkos birodalmi ügy az emlékezés csemege­számba menő ráadása volt. Göbbels filmre vetette az 1944. július 20-i Hitler-elle- nes merénylet résztvevőinek tárgyalását, majd — nem válván be számítása — meg- semmisíttette. A megmaradt egy kópiát láthattuk most, kiegészítve korábbi merény­letekkel, narrációval. Már- már fatális, ahogyan Hitler kicsúszik az összeesküvők ke­ze közül. S, elborzasztó, miként pöffeszkedik a torz, lelki, szellemi nyomorúság. Aki nem állt be a sorba, kö­nyörtelenül likvidálták. Le­gyen bárki, katona, diploma­ta, munkás, pap. idealista, szociáldemokrata, vagy kom­munista. őszinte filmnek érzem Jochen Bauer művét. Meg­indokolja a kollektív őrüle­tet, érezteti hamisságát, kár­tékonyságát. fölöslegességét. S, felveti: az NSZK még ma sem nézett szembe igazán a tény­nyel, nem nyilvánította nem­zeti ünneppé július 20-át. Hát igen, volna mR tenni még ma is a fasizmus ellen. Ezért nem elég, hogy emlé­keztünk — állandóan emlé­keznünk kell! Sulyok László Friss krimik, újabb kalandok Külföldi sorozatok a tévé áprilisi műsorán ' Több új külföldi sorozat kerül a televízió képernyőjé­re a következő napokban, betekben. Április 15-től sugározzák azt az ötrészes NSZK tv- Borozatot, amely Jakob Was­sermann A Maurizius-ügy cí­mű regényéből készült. A né­met író 1928-ban született al­kotásában — amely annak Idején nagy feltűnést keltett — egy megtörtént esetet dol­goz fel. Főszereplője Leon- hardt Maurizius, akit felesé­ge meggyilkolásának vádjá­val életfogytiglanra ítélnek. Per-űjrafelvételi kérelmeit az Idők során államügyésszé ki­nevezett hajdani vádló kö­vetkezetesen elutasítja. A férfi 18 évet tölt börtönben, amikor az állam-agy ész fia — — sajátos igazságérzettől fűt­ve — kutatni kezd az ügy náttere után, és perdöntő in­formációhoz jut. Az izgalmas történetben fény derül a bűn­ügy okaira es részleteire is. Az egyenként 60—70 perces epizódokat április 15-én, 17- én, 22-én, 25-én és 27-én lát­hatja a közönség. Április 23-án kerül kép­ernyőre a Világ tetején című négyrészes angol sorozat el­ső része. Az ismeretterjesztő film Tibet ősi buddhista te­lepüléseit, az ott élők min­dennapjait mutatja be. A stábot Michel Peissel író és néprajzkutató vezeti. A film tükrözi 3 kora feudális viszo­nyok között ott élő emberek erkölcsét, életvitelét és csa­ládi életét Április végétől látható az Utazás a világ kisvasútjain című hatrészes angol sorozat. A BBC ismeretterjesztő film­je a nagyközönség által alig­ha ismert kisvasutakat, va­lamint az azokat körülvevő földrajzi, gazdasági és etni­kai környezetet mutatja be. 'A Szovjetunió-vetélkedő legjobbjai Ami a siker mögött van — Lét óta bükköm lóg — szavalja kórusban a négy lány, én meg csak pislogok. Nem ertem. Huncutul összekacsinta­nak, aztán beavatnak a titokba. Ebben a furcsa, érthetet­len mondatban benne lapul a Szovjetunió összes köztársa­sága. Pontosabban a nevük. Azért találta ki a négy balas­sagyarmati kislány, mert bajban voltak: hogy’ is lehetne könnyen, biztosan megjegyezni azt a tizenöt köztársaságot. Anélkül, hogy ne tudnák, nem állhatnak se zsűri, se kö­zönség elé a Szovjetunió-vetélkedőn. Aztán jött a mentő­ötlet, s megszületett a kezdőbetűkből kreált mondat. A sztori már négyéves. Ak­kor volt kezdő Lelkó Ildikó, Nagy Ágnes, Török Judit és Takács Leonóra a Szántó Ko­vács János Gimnázium és Szakközépiskolában és a Szov­jetunió-vetélkedőben egyaránt. Most érettségi előtt állnak, s már rutinos, versenyzők. A két dolog persze nem függet­len egymástól. Amit történe­lemből, magyarból, természet- tudományos tárgyakból tanul­tak és köze van a legnagyobb szocialista országhoz, azt tud­ni kell a vetélkedőn is. S még mennyi mindent! A ver­seny alapja a Szovjetunió cí­mű folyóirat utolsó évfolyama. — Most, hogy az érettségire készülünk, érezzük igazán, mennyivel könnyebb sok min­denben — mondja Takács Le­onóra. — Nagyon jól fel tud­juk használni a vetélkedőre tanultakat. A másik, ami me­gint csak nem mellékes, meg­tanultunk tanulni. Vetélkedés élménvek kerül­nek elő. Persze, főleg a leg­utóbbi sikerről beszélnek még mindig nagy izgalommal. — A mostani megyei döntőn nem kezdtünk túl jól — „vall” Török Judit. — Maid elsüllyedtünk a szégyentől. amikor nem tudtunk valamit. Ott ült ugyanis az egész ta­nári kar. Azért nagyon jól­esett, hogy szurkoltak ne­künk. Aztán a siker is meg­jött: a pásztói postaforgalmi- sokkal holtversenyben elsők lettünk. — Legjobb az egészben a játék, a verseny izgalma — mond véleményt Nagy Ági, s erre mindenki helyesel. ☆ Az idei Szovjetunió-vetél­kedő másik kategóriájában, a szakmunkásképző iskolákéban is balassagyarmatiaknak ter­mett babér. Dr. Ethei Lajos a 217. Számú Szondi György Ipari Szakmunkásképző Inté­zet immár nyugdíjas történe­lem—földrajz szakos tanára tíz éve készíti fel a verseny­re a diákokat. Szíwel-lélek- kel csinálja, s nem eredmény­telent!. Az idén már negyed­szer védték meg a megyei baj­nokságot. Tavaly jutalmul csodálatos napokat töltöttek Szocsiban. Van hát, mi lelke­sítse az utódokat. — Örömmel látom, hogy egyre több elsős kapcsolódik be, újságolja Lajos bácsi. Népes társaság az iskoláé ban a Szovjetunió-v eleikeúö- söké. Lajos bácsinál a könyv­tárban októoer óta hatvan­nyolcvan diák is megfordult segítséget kérni a különböző szintű fordulókra készülve. A mag, a „régi” vetésed ősök délutánonként körülbástyáz­ták mag altat térképekkel, búj­ták a folyóiratokat, zenét hall­gattak, képzőművészeti alko­tásokkal ismerkedtek. — Kemény tempót diktál Lajos bácsi, de nem bánjuk — magyarázza a másodikos kó- művestanuló, Földes István. — Élvezzük a készülést, mert nemcsak az anyagot tanuljuk, mindig hozzáfűz valami érde­keset. — Azért választottuk ezt az időtöltést, mert érdekel min­ket a politika — veszi át a szót osztálytársa, Sallós La­jos. — Ez a KISZ-vállalásunk is. Sikerünknek pedig az egész iskola örül. Sok szabad időt vesz el a felkészülés, de gondosan ügyelnek arra, hogy ne men­jen az iskolai kötelezettségek rovására. A megszerzett tu­dás, a jó közösség, a siket? megéri a fáradtságot. ☆ Beszélgetésünk óta már le­zajlott a 13. „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő or­szágos döntője, melyen hat csapat közül kategóriájában a balassagyarmati 217. Számú Szondi György Ipari Szak­munkásképző Intézet csapata a második helven végzett. Kovács Erika | Avar kori tárgyak a csépi falumúzeumban Avar kori használati tár­gyakkal gyarapodik az alig félezer lakosú Komárom megyei kisközség, Csép múze­uma. A közeli Nagyigmándon előkerült leletek egy részét helyezik el a tatái múzeum jóvoltából e közelmúltban szé­les körű társadalmi munká­val létrehozott falumúzeum­ban. Az újdonságok minden bi­zonnyal növelik a kis múze­um iránti érdeklődést, noha Az idén április 11. és 13. között rendezik meg Veszp­rémben a XI. országos ka­marazenekari fesztivált a két­évente sorra kerülő találko­zó a műfaj kiemelkedő fó­rumának számít, már csalt azért is, mert minden alka­lommal több ősbemutató szín­helye. A fesztivál rendezői ugyanis külön erre az alka­lomra rendelnek új műveket a legjobb szerzőktől, s ezek bemutatásában együttműköd­nek az alkotók és a zeneka­rok. Az eddigi fesztiválok során 48 új magyar mű hangzott erre eddig sem lehetett pa­nasz. A látogatók megismer­kedhetnek a település múlt­jával és a rövidebb-hosszabb ideig itt élt híres emberek — Bajza József, Vörösmarty Mi­hály, Thaly Kálmán — és a község kapcsolataival. A ku­ruc kor lelkes kutatója Csépen járt iskolába, a reformkor irodalmának két nagy alakja pedig ott találta meg élete párját, a Csajághy. nővérek személyében. el, s ezek száma a mostani al­kalommal újabb öttel gyara­podik. A koncerteken a veszprémi házigazdák mellett közönség eié lép a székesfe­hérvári, a nagybátonyi, az eg­ri, a békéscsabai, az óbudai kamarazenekar és az ELTE együttese. Vendégként részt vesz a bemutató-hangverse­nyen a Budapest kamaraze­nekar és a budaipesti vonósok együttese. A legjobb produk­ciókat válogatja ki a Petro- vics Emil által vezetett szak­mai zsűri azokat záróhang­versenyen ismét hallhatja majd a közönség. Középpontban: a szín szerepe Az idén május elsején nyíJ lik meg Békéscsabán az or* szágos alkalmazott grafikai biennálé. Az első három ha­sonló csabai tárlat az alkal­mazott grafikai műfajok (plakát, a kisnyomtatvány, a csomagolás és az embléma) helyzetét feltáró kiállítás volt, 1981-től azonban új so­rozat kezdődött: a bemutató azóta az alkalmazott grafika kifejezőeszközeinek sereg­szemléje. A legutóbbi, negye­dik békéscsabai biennálé a betűvel kapcsolatos művek létrehozására ösztönözte az alkotókat, a mostani, ötödik tárlat, a szín szerepét vizs­gálja. A szín, mint a képzőmű­vészetek egyik legfontosabb esztétikai és lélektani össze­tevője, meghatározó eszköze az alkalmazott grifikának is: látványépítő, látványszerve­ző és hatáskeltő szerepe van minden műben. A rendező szervek a pályázó művészek figyelmébe ajánlották a ha­zánkkal, a békével és kör­nyezetünk védelmével ösz- szekapcsolható művek alko­tásának időszerűségét. A be­küldött 430 műből a hazai zsűri 246-ot választott ki, ez 71 művész munkája. A ki­állítás díjairól a közeljövő­ben nemzetközi bírálóbi­zottság dönt. Országos kamarazenekari fesztivál KOSSUTH RADIO: •.2#: Társalgó 2.44: A kenguru bankbetétje tO.QS: Diákfélóra ».35: Éneklő ifjúság M.51: Nótacsokor ti.46: Isten egyetlen igazi pénze. IX/5. rész f2.30: Ki nyer ma? 12.45: Jeney Zoltán fuvolázik 13.15: Népdalok 13.33: Kórusainknak ajánljuk 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 94.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a német iroda­lomból 12.21: Évszázadok mesterművei M.05: Kérhetek valamit? 17.00: Üjraolvasva. . . 17.30: Kritikusok fóruma 17.40: Reklám 17.45: A ^zabó család 19.15: A költészet hete 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Maurice André trombitán játszik 22.42: Rögeszméim 22.52: A Rádió Lem-ezailbutrn« 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napkpzben t 12.10: Fúvósátiratok 12.30: Lakatos Mihály népi zene­kara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Híres történetek — nagy egyéniségek 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Válasz. — Ifjúsági kulturá­lis körkép 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Az Állaimi Népi Együttes felvételeiből 20.30: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről Prágából 21.05: Cserebogár, sárga cserebo­gár. .. 12. (befejező) rész 21.32: Könnyűzene 21.42: A Rádió Dalszínháza 23.20: Archie Shepp felvételeiből. XV/6. rész 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.10: Kulturális kalei­doszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. 2. Elefantázia. 3. Félreértés. 4. Elefantázia. 5. A munka, ami tetszik nekem. 6. Cimbora-matiné. 10.30: Petrocelli 11.20: A Zeneakadémiától a karavánszerájig. 12.00: Képújság 1-5.25: Hírek 15.30: Három nap tévéműsora 15.35: Tévéegyetem 16.25: 20 a csúcson 17.10: Nyárutó 18.20: Képújság 18.25: Reklám 18.30: Agrárvilág 18.50: Mini Stúdió ’90 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv_híradó 20.00? A pármai kolostor VT/6. rész 21.00: Stúdió ’86 2. MŰSOR: 17.4ü: Képújság 17 45: Tv_Basic-tanfolyam 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.35: Rágcsálók télen 20.00: Képmagnósok figyelem! 20.25: Népszerű tanítványok 20.45: Régi holland mesterségek 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Kétszemélyes ketreo 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI / 19.30: Tv_híradó 20.00: A tanácsadó. Angol film­sorozat. 1. rész. (16 éven felülieknek!) 20.50: A nemzeti bizottságok munkájáról 4. rész. 21.20: Munka nélküli élet. Dokumentumműsor. 21.55: Kamarahangverseny 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Asztalitenisz EB — folytatás. 21.30: Időszerű események 21.50: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Asztalitenisz, EB —- folytatás. 4 NÓGRÁD — 1986. április 8., kedd 22 00. Felkínálom 22.50: Tv-híradó 3. 23.00; Himruisz MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ágyúgolyó futam. Színes, szink­2. műsor: 21.25: Kétszemélyes ketrec. Csehszlovák film ronlzált amerikai filmvfgjáték. — Tarján vendéglő: A Hamiskár­tyások fejedelme (14). Lengyel bűnügyi film. — Balassagyarma­ti Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kalandfilm. — Pásztói Mátra: A smaragd ro­mánca (14). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Férfias nevelés. Színes, szinkronizált ifjúsági film. — Nagybátonyi Bányász: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. ISKOLAMOZI: A fej nélküli lovas. — Rétság: Jorgensen, a zsaru (14). Színes, szinkronizált dán krimi. — Ka- rancslapujtő: Halálos tavasz. Magyar film. — Kisterenyei Pető­fi: Szenvedély végszóra. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Nagylóc: Simon Menyhért szüle, tése. Magyar film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom