Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

Tanul a telepvezető is... ' Selejt csirke, esirketetem, mindenféle vágóhídi hulladék kavarog leggyakrabban a ke­verőben, de főtt tojást, ipari tepertőt és vitamint is adagol­nak hozzá, és a leforrázott búzadarával együtt összeáll a nélkülözhetetlen táplálék. Egy nap alatt három-négy ládával fogy el ebből az eledelből. Valamikor a csirkehulladék hasznosítására született a gondolat, hogy a baromfitelep mellé rókafarmot is létesítse­nek Kishartyánban. Mára igencsak kibővült már a telep. A csirkék mellett nemcsak rókák, hanem görények is van­nak. Bábolnai Judit, a telep ve- fiatal, 23 éves. — Hol tanulta a mestersé­get? — A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazdasági főiskolai karán, Gyöngyösön, az állattenyésztési üzemszer­vezői szakon. Ott a szarvas- marha, a baromfi, a sertés, a juh és a ló volt a legfontosabb tantárgy. A prémes állatokról nemigen szólt sem a tankönyv, sem az előadás. Itt is barom­fitelep-vezetőnek neveztek ki a múlt év elején, de most már itt vannak a prémes ál­latok, foglalkozni kell azok­kal is. — Honnan szerez akkor mégis az ember ismereteket a prémes állatok nagyüzemi te­nyésztéséhez? — Norvég és finn folyóira­tok foglalkoznak például a görénytenyésztéssel, s az ezek­ből lefordított tanulmányok adják az ismereteket a göré­nyek tartásában, takarmányo­zásában, szaporításában. A ró­kák tenyésztésével pedig Du - navarsányban ismerkedtem meg. Mindemellet jó lenne, ha a MfeM szervezné tanfo­lyamot a prémes állatokról. Külön-külön, vékony drótú ketrecekben tétlenkednek a prámgörények. A fehér, mo­gyorószín és barnásfekete szőrű állatok nyugodtan né­zelődnek, nyújtózkodnak ket­receikben. Május-júniusban, az ‘éllés idején nagyobb lesz itt a nyüzsgés. A fiatal telepvezető, Bábolnai Judit — Egy görénynek általában négy-tizenegy utódja születik. De volt már olyan tenyészál­lat is, amelyik 13 utódot ho­zott a világra, öt hét után választjuk el őket, s miután növekednek, kettő-három ke­rül egy ketrecbe. Aztán úgy decemberre lesznek nyúzásra érettek. Tavaly 470 görényt és 180 rókát adtunk el a te­lepről, az idén valamivel töb­bet tervezünk. A görények közelében drót­hálóval kerített farm a róká­ké. Több mint 150 „Vük” né­zelődik, lustálkodik elkülö­nítetten a saját ketrecében. — fin csak most tanulom a rókaismereteket — mondja Bábolnai Judit —, de Gregol József né és Gregol Csaba gon­dozó már szakavatottak, ők magyarázzák: — Három nagy fajtája van a rókának: a kék, az ezüst és a vörös. A kékróka fehér és szürke színű, az ezüstróká­nak feketés a prémje, ez a legértékesebb. A vörösróka pedig olyan mint a Vük. Ezek a legvadabbak. A legnyugod­tabb fajta a kékróka. így a legalkalmasabbak tenyésztés­re. A rókáknál is a január­február a párzási időszak. Most 118 szukát és 49 hímet tartunk ketrecekben. Aztán azt is megtudom, hogy a vörös- és ezüstróka párzásából születik a plati­na. A fehér és a fekete görény utódjai pedig albínók lesz­nek. így hát nyugodtan vél­hetem azt, hogy tankönyv hí­ján is sok mindent tudnak már Kishartyánban a prémes állatokról. Az elmélet ugyan­akkor még hiányzik, bár igaz, hogy — kedvünkért — a ket­recből kiemelt állatok, majd­hogynem kezes bárányok a gondozók kezében. De egy- egy nyughatatlanabbnak ügyes kis vasfogó kerül a nyakára, ha egyik helyről a másikra kell áttenni. — Tapasztalat és idő kell a gondozónak kitanulni a pároztatás, az elletés, a leválasztás idejét, mód - jait — mondja Antal Jó­zsef, a görényfarm gondozó­ja. — Először féltem tőlük, de utána gyorsan megszeret­tem ezeket a kis állatokat. Ma már jól tudjuk, hányszor kell etetni a vemheseket, hányszor a növendékeket. Szépek az állatok. Decem­berben, amikor megjelentek a nyúzok, azok is nagyon di­csérték. Nem sokan foglalkoz­nak ma Magyarországon nagy­üzemi görény- és rókatenyész­téssel. A kishartyáni termelő- szövetkezet bátor kísérlete mindenképpen dicséretre mél­tó. És hogy nagy-e vagy ki­csi a kishartyániak telepe, azt nem könnyű így megítélni. — Az állatokat a prémjük miatt tenyésztjük. Változó a divat, és bizonytalan. Ezért úgy gondolom ez a telep op­timális nagyságú — így véli a fiatal telepvezető. És minden ellenkező elkép­zelés ellenére: a telepen nincs bűz. Azt mondják az itt dol­gozók. csak akkor bűzlik az állat, amikor veszélyt érez... Zsély András Uj seregszemlék előtt a Chemolimpex Magyar vegyi cikkek a nemzetközi vásárokon A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat az idén csaknem 40 nemzetközi kiál­lításon, vásáron és szakmai bemutatón kínálja világszer­te a magyar vegyipar termé­keit. A hagyományos nagy nemzetközi vásárok közül egyebek mellett Lipcsében, Plovdivban, Brnoban és Zág­rábban, valamint a kelet* és nyugat-európai vegyipari vál­lalatok rangos pozsonyi ta­lálkozóján sorakoztatja majd fel a vegyipari vál­lalatok hagyományos cikkeit és újdonságait. A magyar ve­gyi termékek egyik legjelen­tősebb vásárlójánál, a Szov­jetunióban újabban nemcsak a központi nagy vásárokon, hanem az egyes köztársasá­gokban megrendezett önálló kiállításokon is bemutatkoz­nak az iparág termékei. Az idén az egyik ilyen helyi ren­dezvény a vilniusi magyar kiállítás lesz, amelyen az ér­deklődők szakmai előadásokon közelebbről is megismerked­hetnek majd az új magyar cikkekkel. A külkereskedelmi válla­lat az idén első alkalommal több távol-keleti és délkelet­ázsiai nemzetközi kiállításon és szakvásáron is részt vesz. E térségek országai már ed­dig is számottevő vásárlói vol* tak a fnagyar vegyi cikkek­nek. A külkereskedők reális lehetőséget látnak arra, hogy ezeken a vásárokon kapcsola­taikat továhb szélesítsék. A forgalom fellendítésére a kül­kereskedelmi vállalat az idén két irodát is nyit, az egyiket Szingapúrban, a másikat pe­dig Indonéziában. A Chemolimpexnek immár három olyan hazai közös kül­kereskedelmi vállalata van, amelyeket termelővállalatok­kal együttműködve alapított. Érdekeiket természetesen minden egyes kiállításon és vásáron képviselik, ezen kí­vül több olyan szakmai ren­dezvényen is részt vesznek, amelyen csak a közös válla­lat áruinak keresnek gazdát, így például a Chemo—Caola által exportált komietikai és háztartási cikkeket Düssel­dorfban, Utrechtben és Bo­lognában, a Grabochem tevé­kenységi köréhez tartozó mű­bőröket pedig Frankfurtban és Offenbachban mutatják be üzleti partnereiknek. A Chemolimpex külkeres­kedői az idén főként a ma­gyar festékipari alapanyagok, intermedierek, növényvédő szerek, ioncserélő gyanták és műanyag alapanyagok, fél. kész és késztermékek vevői­nek körét kívánják bővíteni, így, a nagy seregszemlék mel­lett a korábbiaknál több .szakmai jellegű kiállításon és vásáron mutatják be a vállalatok kínálatát. Ezeket a rendezvényeket arra is felhasználják, hogy tájékozódjanak, s informálják a termelőket azokról a ma­gasabb feldolgozottságé, az olajár változására kevésbé érzékeny árukról, amelyek előállítását, exportját jó kilá­tásokkal érdemes fokozniuk. Salgótarján — Lvov— Vilnius — Riga Ismét indul a barátságvonat Immár hagyomány, hogy Szovjetunióba. A napokban az útvonala.; Lvov—Vilnius— minden év október végén hozott döntés alapján e ha* Riga. Az elképzelések szerint Nógrád megye üzemeinek,, gyomány az idén sem szakad a különvonat utasai részt gyárainak, intézményeinek és meg, s megkezdődtek a szer- vesznek a vilniusi november szövetkezeteinek legjobb vezési előkészületek az 7*i ünnepségeken a 9—10 na­dolgozói részvételével Béke IBUSZ-nál. A vonat mintegy posra tervezett program so- és barátság különvonat indul három és fél száz fővel indul, rán. A törvénytiszteletre nevelés társadalmi feladat Írta: dr. Csonka Tibor, Nógrád megye főügyésze Nógrád megyében a * köz­rend és közbiztonság tovább­ra is alapvetően szilárd, ér­vényesül a törvényesség, ugyanakkor találkozunk ne­gatív jelenségekkel is. A kriminalitás 1985-ben kedvezőbben alakult a me­gyében az országosnál: az 1984- es' esztendőhöz képest csaknem 5 százalékkal csök­kent a bűnözés. Ez a pozitív irányú változás azzal az ered­ménnyel járt, hogy a 10 ezer lakosra jutó bűnelkövetést il­letően az 1984. évi 12. hely­ről a 15-re kerültünk. 1985- ben mindössze 4 megyében alakult kedvezőbben a bűnö­zés, mint nálunk. A csökkenés felett érzett örömünk azonban nem lehet teljes akkor, ha a bűnözés struktúráját is szemügyre vesszük, és még kevésbé ak­kor. ha a bűnelkövetői oldalt is vizsgáljuk. Az elmúlt év­ben ugyanis több kedvezőt­len jelenséget, így mindenek­előtt a bűnözés „keménve- dését”, kellett észlelnünk. Er­re utal, hogy az összes bűn- cselekményen belül az előző évi 26 százalékról 29,6 szá­zalékra nőtt a bűntettek, ugyanakkor 74 százalékról 70 százalékra csökkent a vétsé­gek aránya. Aggasztó jelen­ség az is, hogy a vagyon el­leni bűncselekmények egyéb­ként is növekvő részarányán belül emelkedett a betöréses lopások gyakorisága is, mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javai sérelmére. Ezek a bűncselekmények egy­re nagyobb károkozással jár­nak. Ebben az is szerepet játszik, hogy az utóbbi évek­ben a lakosság egy része je­lentős mennyiségű és értékű vagyontárgyak — autó, hét­végi ház, ékszerek stb —, birtokába jutott. Mindez szin­te csábította a betörőket a könnyen mozdítható, nehezen azonosítható, gyorsan érté­kesíthető holmik — elsősor­ban az ékszerek —, vagy a sok lakásban felelőtlenül, könnyelműen otthagyott kész­pénz eltulajdonítására. A vagyon elleni bűncselek­mények kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a tár­sadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár 1985- ben az előző évi 7 és fél millióról, csaknem 14 mil­lió forintra emelkedett. E károkozás egy része gondat­lanságra vezethető vissza, ami nagy nyomatékkai hívja fel a figyelmet a társadalmi tu­lajdon fokozottabb megóvá­sára. A vagyon elleni, de az egyéb bűncselekmények mo­tivációinak vizsgálata Is ked­vezőtlen irányú változásról tanúskodik. Észlelhető ugyan­is, hogy az egyre anyagiasabb szemlélet egyfajta gátlásta­lanságot szül, s ezt gyakran erősíti a közvélemény is. Így például a társadalmi tulaj­don megkárosítása —, de még inkább a devizajogszabályok kijátszása —, majdnem bo­csánatos bűnnek „számít”, ami ösztönzően hat a bűn- elkövetésre. A bűnözés „keményedésé- re” bizonyíték az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmé­nyek növekvő tendenciája. Különösen aggasztó az ember­ölés. illetve az emberölési kí­sérlet korábbiaknál gyako­ribb elkövetése. Annak elle­nére, hogy e cselekmények elkövetői kivétel nélkül kéz- re kerülnek és szigorú bünte­tőjogi felelősségre vonásban részesülnek. Az említett cse­lekmények motiváló tényezői között dominál a családi konfliktusheiyzet, ami nem­egyszer vezetett a házastárs megöléséhez. Főként az erőszakos, garáz­da jellegű bűncselekmények elkövetésére jeUemző az al­kohol közrehatása, mely 1935- ben az előző évhez képest, gyakrabban társult a bűnel­követéshez. Az elmúlt évben minden negyedik elkövetőnél volt kimutathtó az alkoholis­ta életmód, az alkoholfogyasz­tás motiváló, vagy legalább­is közreható szerepe. Ebben az összefüggésben kell szólni a közlekedési bűn­cselekmények növekvő szá­máról. Jelentősen emelkedett a közúti baleset gondatlan okozása —, ami nemegyszer halálos áldozatokat is köve­telt — és továbbra is ma­gas azoknak a száma, akik alkoholtól befolyásolt álla­potban ültek a volán mögé. A közlekedési morál javítá­sa, illetve a közvélemény szemléletmódiának a meg­változtatása tehát továbbra is sürgető feladat. Mindezek után felvetődhet az a kérdés, hogy a több te­rületen észlelhető növekedés ellenére, miért beszélhetünk mégis az 1985. évi összbűnö- zés csökkenéséről? Ennek az a magyarázata, hogy a köz­rend elleni bűncselekmény­kategóriában több mint 50 százalékos volt a bűnözés visszaesése. Ez nem csupán kompenzálta a többi kategó­riában jelentkező növekedést, hanem együtt járt az össz- bűnözésnek az előzőekben már említett mértékű csökkenésé­vel is. A bűncselekmények számá­nak csökkenése azonban nem eredményezte egyúttal az el­követők számának a vissza­esését. Éppen ellenkezőleg: amíg a bűncselekmények szá­ma 5 százalékkal csökkent, addig az elkövetőké több mint 6 százalékkal nőtt. Éz a tény a rendőrség eredmé­nyes felderítő munkája mel­lett jelzi még, hogy gyako­ribb volt a csoportos bűnel­követés, amiként tanúi le­hettünk az ismételt bűnelkö­vetők, a visszaesők gyarapodó számának és az összes bűn­elkövetőhöz viszonyított nö­vekvő részarányának is. Va­lamelyest szintén emelkedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma. összegezésként elmondha­tó, hogy bár a megye bűnö­zésének 1985. évi alakulása nem követte az országos vi­szonylatban észlelhető nega­tív tendenciát, elégedett­ségre továbbra sem lehet okunk. A pozitív statisztikai adatok, a megye törvényes­ségi helyzetének, közrendjé­nek és közbiztonságának alap­vetően kedvező alakulása sem fedheti el ugyanis azokat a kedvezőtlen jelenségeket és tendenciákat. amelyek az elmúlt évben fellelhetők vol­tak a megye kriminalitását ban. Ezek visszaszorítását és felszámolását továbbra is alapvető feladataink között tartjuk számon, számítva ter­mészetesen más állami és tár­sadalmi szervek, valamint a megye lakosságának a közre­működésére is. A bűnözés megelőzése érdekében az ed­diginél szélesebb körű társa­dalmi összefogásra van szük­ség. Szervezeti kereteit várhatóan a közeljövőben megjelenő magas szintű jog­szabály lesz hivatott megte­remteni. A törvényesség helyzetét elemezve, nem mellőzhető an­nak értékelése, milyen ma az állampolgári fegyelem. Szá­mos konkrét eset tapasztala­ta mutatja, hogy ezen a té­ren sincs ok az elégedettség­re. Anélkül, hogy a statisz­tikai mutatók sokaságával ezt alátámasztanám, nyugodtan kijelenthetem, hogy a fegye­lem nem egyenletesen és fő­ként nem a kivánatos mér­tékben erősödött. Egyes élet- viszonypkban szaporodtak a nemkívánatos jelenségek: nem javult az építési fegye­lem. gyakoribbak a szabály- sértések, de a munkafegye­lem számottevő javulásával sem büszkélkedhetünk. Az utóbbi kapcsán hadd emeljem ki: egyre többször találko­zunk olyan esetekkel, amikor a dolgozók munkahelyi ve­zetőjükkel szemben a szoci­alista együttélés szabályait durván megsértve, tettlegesen lépnek fel. Továbbra is gya­kori a munkahelyi italozás, az ittas, munkavégzés, a munka- védelmi szabályok durva meg­sértése, ami számos baleset forrása. Bár az utóbbi időben — a kongresszusi határozat szelle­mében, és a gazdasági sza­bályozás diktálta helyzetben — szigorodott a munkáltatók fellépése a fegyelmezetlen- kedőkkel, a lógósokkal szem­ben, mégis sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a tévesen értelmezett humanitás, vagy a még előforduló hányaveti, nemtörődöm szemlélet fékezi a megfelelő súlyú felelősség­re vonást. Ez pedig a legjobb táptalaja a munkamorál rom­lásának. Sajnos, van olyan tapasz­talatunk, ha szűk körben is, hogy néha a munkaügyi vi­tákat elbíráló szervek hagy­ják figyelmen kívül e fon­tos jogpolitikai követelmé­nyeket, indokolatlanul mér­séklik a gyakran egyébként is enyhe fegyelmi büntetést. A tények arra utalnak, hogy az elkövetkezendő időszakban az ország és a megye előtt álló gazdasági, társadalom- politikai feladatok végrehaj­tásában számos tennivalója lesz az ügyészi szerveknek. A jelenlegi —, némely vonat­kozásban nem kielégítő — helyzet parancsolóan megkö­veteli, hogy sajátos eszköze­inket latba vetve ösztönözzük az áliami és társadalmi szer­veket a törvényességért vi­selt felelősség fokozására és közreműködjünk a törvénv- tiszteletre való nevelésben. S, ez az ügyészi munkánál sok­kal átfogóbb, össztársadalmi feladat. Meleg kövek — északi ég Tallózás a Szputnyik áprilisi számában A műszaki-tudományos for­radalom révén újabb és újabb eredményeket érnek el a szov­jet népgazdaságban, s eköz­ben egyre nagyobb. jelentősé­gűvé válik a természetvéde­lem, az ország ökológiai egyensúlyának megóvása. Szovjet írók, tudósok, politi­kusok egyre gyakrabban eme­lik fel szavukat a természet védelmében. A folyóirat áp­rilisi száma Marietta Sagi- nyan írónő tollából Meleg kö­vek — északi ég címmel a dél-uráli ilmenyi nemzeti parkot ismerteti. „Midőn elkészült az atom­bomba, Albert Einstein azt mondta, hogy ha az emberi­ség életben akar maradni, és szeretne tovább fejlődni, ak­kor új gondolkodásmódra van szüksége. Pontosan erre az újfajta gondolkodásmódra szó­lít föl a Szovjetunió a nuk­leáris korban, s javasolja, hogy -a népek küzdj ék le az egymással szemben táplált bi­zalmatlanságukat. ..” E gondo­lat a vezérfonala a Mindnyá­junk közös ügye című cikk­nek, amelyet A szerkesztő no­teszából című rubrika alatt közöl a folyóirat. Az SZKP közelmúltban le­zajlott XXVII. kongresszusá­ról még sokan és sokáig fog­nak beszélni, gondolatokat cse­rélni mind a Szovjetunióban, mind az ország határain túl. A folyóirat közli Borisz Krotkov A cél változatlan: a kommu­nizmus című írását. A Szputnyik új számában olvashatjuk Leonyid Leszkov- nak, a fizikai és matematikai tudományok doktorának Ipar- telepítés a világűrben a kö­vetkező évezredben című dol­gozatát. E tudományos jövő­belátás abban tér el az izgal­makban bővelkedő sci-fiktől és más tudományos fantasz­tikumoktól, hogy nemcsak a fantáziára épít, hanem szigo­rúan a tudományok révén várható eredményekre. 5 NÓGRÁD — 1986. április 8* kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom