Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI NÓGRÁD Z MSZMP NŐGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XLII. ÉVF., 95. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. ÁPRILIS 23., SZERDA Erősödő MSZBT-tagcsoportok, tartalmasabb munka A párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Az MSZMP Nógrád Megyei az üzemekben, amelyek test- Végr ehajtó Bizottsága tegnap vérkapcsolatokat ápolnak a Salgótarjánban tartott ülésén, jóváhagyólag tudomásul vet­te a megyében tevékenykedő MSZBT-tagcsoportok ötéves munkájának tapasztalatait. Az összegező jelentés alapját azok az értékelések képezték, amelyeket a VIII. országos kemerovói gyárakkal, így a salgótarjáni síküveggyárban, a kohászati üzemekben, a Nógrádi Szénbányáknál és a Mátraaljai Állami Gazdaság­ban, továbbá ott, ahonnan a termékek jelentős részét szál­lítják a Szovjetunióba, — mint értekezletükre készülő MSZBT- a Vegyépszer'oen, a Váci Kö- tagcsoportok, a pártalapszer- töttárugyár kazári gyáregysé- vezetek felelősséggel elvégez- gében, illetve a Budapesti Pi­ték a múlt hetekben szerte a nőm kötöttáru gyér balassa­gyarmati gyáregységében, — a barátsági munka hasznosan megyében. Nógrádban 56 tagcsoport működik, s a tagok száma megközelíti az 50 ezret. Az elmúlt öt esztendő alatt 8 új tagcsoporttal bővült a kollek­tívák száma. Eredményes munká jukat az MSZBT Orszá­gos Elnöksége is elismerte. Ezért az elmúlt években ne­gyedszáz aktivista és két kol­lektíva kapott kitüntetést, s több mint fél százan utaz­hattak jutalomképpen a Szov­jetunióba. A végrehajtó bizottság töb­bek között megállapította, hogy a szervezeti erősödés a résztvevők száma emelkedik, hanem az elért sikerek mér­téke is. Szép elismerést szer­zett a megyében folyó barát­sági munkának, a hagyomá­nyok ápolásának a 211. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet, a salgótarjáni dolgo­zók gimnáziuma, a pásztói gimnázium és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kollektívá­ja. A testület elismeréssel szólt az MSZBT-tagcsoportok tevé­kenységéről, ugyanakkor állást foglalt abban is, hogyan lehet tovább javítani, sokszínűbbé, gazdagabbá tenni az MSZBT­egvre több ió“kezde- tagcsoportok munkáját, mér- egvre több jo Jtezde sékelni a köztük ma még meg. lévő színvonalbeli különbsé­geket. Megvitatta a végrehajtó bizottság a VIII. országos ér­tekezlet konkrét megyei elő­segítette a termelési célkitű­zések valóra váltását. Az is kólái tagcsoportok ugyanak kor — ményezéssel — a nevelési, ok­tatási célkitűzések teljesítésé­hez. többek között az orosz nyelvoktatáshoz adták segítsé­get. Ä tartalmasabb, tervszerűbb készületeit, így a kádermun­Iro r'iinn píttoiI ato tt n n OToeAvoI r munkát jelzi az is, hogy az MSZBT-tagcsoportok tömeg- politikai tevékenysége jobban igazodott afe időszerű politi­kai, társadalompolitikai, kul­turális kérdések átfogó meg­ismertetéséhez. Munkájukban legtöbb tagcsoportnál együtt jelentős helyet kapott a Szov- járt a tartalmi munka javítá- jetunió béketörekvéseinek, a savai. Felelősséggel dolgoztak közelmúltban lezajlott XXVII. e barátsági munka, a szovjet pártkongresszus döntései nvo- —magyar kapcsolatok szélesí- mán kibontakozó társadalmi téséért. mélyítéséért. Tévé- gazdasági megújulás sokoldalú kenységüknek része van ab- ismertetése, megértetése. A bm, hogy a megve lakossá­giban — mindenekelőtt a fi­atalok és a munkások körében — reálisabb kép alakult ki a S”oviehmióról, a szovjet em­berekről. Elsősorban azokban szovjet kultúra, a tudomány és a művészetek megismerésé­nek növekvő igényét jelzi, •hogy az országos irodalmi is­meretterjesztő és zenei vetél­kedőkön nemcsak a megyei ka tapasztalatait, s határozott az ezekkel kapcsolatos tenni­valókról. A testület munkájában részt vett. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Ezt követően a párt me­gyei végrehajtó bizottsága tá­jékoztatót hallgatott meg a megve legnagyobb üzemeiben folyó export-, importtevékeny­ség helyzetéről, az első ne­gyedéves munka tapasztalata­iról. A helyzetelemzés után ajánlásokat tett a pártszerve­zeteknek és -szerveknek, a gaz­dasági egységek vezetőinek a kedvezőtlen folyamatok meg­állítására. a munka dinami­kus javítására. t-*"—' Kiváló brigádok Miniszteri dicséret — Ünnepség a Nógrád Volánnál Hagyomány a Nógrád Vo­lánnál, hogy április derekán kitüntetik a munkában élen- já“ó szocialista brigádokat, munkásokat. A tegnapi ünnep­ség fényét emelte, hogy ezúttal a vállalat tevékenységét elis­merő miniszteri dicsérő okle-' velet vehettek át. A dolgozók és a meghívott Vendégek, köztük Devcsics Miklós, a megyei tanács el­nöke és Balázs Miklós, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője a tanműhely oktató­termében hallgatták Huszák Artúr igazgató ün­nepi beszédét Méltatta azt a rendkívüli teljesítményt, mely­nek révén most magas álla­mi kitüntetést vehetnek át és köszönetét mondott a vállalat valamennyi kollektívájának az elért eredményhez nyújtott helytállásáért, odaadásáért. A miniszteri dicsérő okle­velet Klézl Róbert közleke­dési miniszterhelyettes nyúj­totta át Huszák Artúrnak. Ez­után került sor a brigádok kitüntetésének átadására. A Közlekedés kiváló bri­gádja címet a teherforgalmi üzemigazgatóság Egyetértés komplexbrigádja kapta, meg hosszú időn át végzett kima­gasló munkájáért. Emellett elnyerték a Szakma kiváló brigádja plakettet is. A Szak- szervezeti munkáért kitünte­tés ezüst fokozatát Csolák Miklós, a balassagyarmati üzemigazgatóság dolgozója kapta. A Volán Vállalatok Kiváló brigádja kitüntetést Szőllősi Attila a VVK vezérr igazgató-helyettese nyújtotta át a személyforgalmi üzem- igazgatóság II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő kollektívá­jának. A Volán Vállalatok Kiváló dolgozója kitüntetést Parádi Lajosné, a bátonyte- renyei üzemigazgatóság cso­portvezetője vehette át. A vállalat 140 szocialista brigádja közül 11 részesült még elismerésben, egyéni ki­tüntetéseket pedig 18-an kap­tak. Jutalmazták a kiváló újí­tókat és a társadalmi mun­kában élenjárókat is. Januártól eddig 50-féle termékkel és ezek legkülönbözőbb változataival bővítette áru­skáláját a Budapesti Harisnyagyárhoz tartozó bátonyterenyei Kereskedők áruháza. A, 6—7 millió forintos árukészletből havonta 4 millió forintos árbevételt érnek el. — bp — Tisztúiitás a termelékenységi társulásnál Az Észak-magyarországi Termelékenységi Társulás igazgató tanácsi ülést tartott tegnap Salgótarjánban. A Ko­hász Művelődési Központ­ban megrendezett tanácsko­záson részt vettek a tagvál­lalatok igazgatói és vezérigaz­gatói, akiket —, mint a ren­dezvény házigazdája — dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezér- igazgatója köszöntött. Az ÉTT tevékenységéről Valaska László, az Észak- magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat vezérigazgató­ja, az igazgató tanács elnöke számolt be a tagvállalatok vezetőinek. Bevezetőben utalt rá, hogy 1979-ben, a Dunán­túlon létrehozott, országosan első ilyen társulást követően 1980-ban az észak-magyar­országi régióban is létrehoz­ták a termelékenységi társu­lást. A társult tagvállalatok — a térség 28 vállalata — a te­rület politikai, tudományos és társadalmi szerveinek, szervezeteinek támogatásá­val, a megalakulástól kezdve, a népgazdasági célkitűzé­sek szellemében dolgoznak, összehangolt tevékenységgel segítik elő az élenjáró mű­szaki, szervezési és vezetési módszerek felkutatását, be­vezetését és elterjesztését. Az anyagi és szellemi együttmű­ködéssel a vállalati és nép- gazdasági fejlődést szolgál­ják. A társulásban a feladatok jellegének megfelelően szek­ciók és munkacsoportok mű­ködnek. A szekciók munká­jában a témakör iránti ér­deklődéstől és érdekeltségtől (Folytatás a 2. oldalon.) A Pásztói Városi Tanács ülése Rendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról Pásztó Váro3 Tanácsa ked­den Szirákon. a Kastély Szál­lóban tartatra, kihelyezett ülé­sét. A tanácskozáson részt vett. Füssy József, a városi pártbizottság első titkára és Sándor Gábor, a választóke­rület országgyűlési képviselő­építméwek adóztatásánál fi« gyelembe kell venni az üdülő­területeket is. Ennek kapcsán jelentős véleménykülönbsége­ket is megfogalmaztak a fel­szólaló tanácstagok. Szabó Ottó javaslata szerint az üdü­lőterületen az alapadót 40 je. Fekete Attila városi ta- százalékkal kellene megemel- nácselnök megnyitója után a ni, dr. Kovács Bertalan tár- testület egyperces néma fel- sadalmi tanácselnök-helyettes állással adózott a közelmúlt- a plusz 20 százalék mellett ér- ban elhunyt dr. Prámer Já- veit. Sándor Gábor országgyű- nos állatorvos emlékének, lesi képviselő szerint: nincs aki bekövetkezett haláláig 25 olyan jól közmüvesítve az évet dolgozott Pásztó szolga- üdülőterület, hogy a Muzslán Budapesten a jugoszláv igazságügy- miniszter Markója Imre igazságügy- miniszter meghívására ked­den küldöttség élén Buda­pestre érkezett Borislav Kra­jina, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság igaz­ságügyminisztere. A minisz­terek tárgyalásaik során át­tekintik a két ország jogi kapcsolatait, kicserélik ta­pasztalataikat a jogalkotási' és igazságszolgáltatási tevé­kenységről és megvizsgálják az igazságügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetősé­geit Koszorúzás a Lenin-szobornál Budapesten és Salgótarjánban Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 116. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak kedden a szovjet állam és a Szovjet­unió Kommunista Pártja ala­pítójának, a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének budapesti szob­ránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. Az emlék­mű talapzatán a fegyveres testületek tagjai — katonák, rendőrök és munkásőrök — álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után elhe­lyezték a koszorúkat. Virággal borították a szo­bor talapzatát az MSZBT­A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A nap folyamán országszer­te megkoszorúzták a Lenin- emlékműveket. Salgótarján belvárosi párt­körzetének székházában ke­rült sor a propogandisták ün­nepségére kedd délután. Az egybegyűltek előtt Lukácsy Dezső, az MSZMP Salgótar­ján Városi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának tagja mondott beszédet, emlékezett ta a nagy forradalmár Lenin munkásságára. Ezt kö- útját, a lenini eszmék ünnepséget követően a Lenin téri Lenin-szobor talapzatán az emlékezés virágjait he­lyezték el a megye, a város, párt-, állami és társadalmi szerveinek, a gyárak, intéz­mények és a propagandis­ták képviselői. ' A szécsényi ELZETT-ben bensőséges ünnepség kere­tében emlékeztek meg Lenin születésének 116. évfordulójá­ról, Huszkó Sándor, a helyi pártvezetőség titkára méltat- élet- mai latéban. A városi tanács az elfoga­dott napirendnek megfelelően elsőként tanácsrendeletet al­kotott a nem lakás céljára szolgáló építmények adójá­ról. Szóbeli kiegészítőjében dr. Mátyus István, a végrehajtó bizottság titkára utalt arra, hogy a rendelettervezetben szereplő két alternatíva közül a vb a második elfogadását javasolja. Az adófizetés szem­pontjából az első kettő, a má­sodik pedig három övezetbe sorolja a városrészeket. Polonkai Antal, Báthy Ká- rolyné és Vass József ta­nácstagok az adózás szem­pontjából szóba jöhető léte­sítmények számával, az adó­bevallás módjával, az alap­adó összegével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. majd élénk vita bontakozott ki. Dr. Kövesi Lászlóné és Báthy Ká- rolyné szóvá tette többek kö­zött. hogy a tanácsnak job­ban meg kellett volna ismer­tetni a tanácstagokkal az adó bevezetéséről intézkedő alap­vagv a Békástónál indokolt lenne 40 százalékkal meg­emelni az alapadót. A város- központot illetően pedig így vélekedett: ott is inkább az üzleti életet kell fellendíte­ni, mint a nagy adóval ked­vét szegni a kereskedőknek. A vita összefoglalása után Fekete Attila tanácselnök in­dítványára külön szavazott a testület az üdülőterületeken lévő építmények adójáról. Nyolcán az alapadó mellett voksoltak, huszonegyen — a túlnyomó többség — a plusz 20 százalékkal megemelt adót látták helyesnek, míg ketten a plusz 40 százalék mellett foglaltak állást. A tanácsren­delet tervezetét — a B válto­zattal — ezután egyhangúlag elfogadta a testület. E sze- teriileti elhelyezkedés­től függően három övezet sze­rint kell maid a nem lakás céljára szolgáló építmények után adót fizetni. A városi tanács ezt köve­tően megvitatta a lakások el­rendelhet. Budi István helye- osztásáról, a lakás-használatba­selte. hogv az egyes városré­szek között nem azonos az adó. hiszen — mint mondot­ta — egy városköznonti üz­let nem hasonlítható össze egy lakótelet»! garázzsal. Vass vételi díjról, a lakbérekről, az állami tulajdonban lévő ház­ingatlanok eladásáról, a lakás­építés és -vásárlás helyi tá­mogatásáról, az építési telkek tartós használatba adásáról József is í«v vélekedett: a szóló tanácsrendelet tervezetét, tanácsrendelet tervezete tök- Sokrétű vita, módosítások és rözi a jövedelmek közötti kü- egyeztetések után a testület lönbségeket. úgy foglalt állást, hogy két­A vitában felszólaló dr. fordulós tárgyalás után dönt Nagv Lajos városi vezető véglegesen. Májusban széles ügvész az alanrendelet néhány körben kérik a lakosság vé- fontos előírására való utalást leményét a tervezetről, s a követően arra figyelmeztetett: tanács csak ezek után hagyja a nem lakás céliára szolgáló jóvá a tanácsrendeletet. Feilődik a fagazdaság Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, VII. ötéves terv időszakára előirányzott fej­lesztéséről tanácskoztak a szakemberek kedden Mis­kolcon az Országos Erdészeti vetően dr. Szilágyi Tibor, a terjesztőinek, a propagamdis- városi pártbizottság titkára ták munkáját. A kapott párt- 45 személynek átadta a Ki- megbízatás példás teljesité- tagcsoportok, a fővárosi dől- váló propagandista elismerést, séért öt propagandista kapott gőzök és fiatalok képviselői s megköszönte eddig végzett jutalmat a vállalati ünnepsé­gig, színvonalas munkájukat. Az gén, ha lassú ütemben is, de új­ra megindult fejlődése. A fa­gazdaság ennek köszönhetően az elmúlt évet már viszony­lag jó eredménnyel zárta. Az erdőművelésben azonban, saj­Egyesület rendezésében. Mint nálatos módon nem növeke- Gémesi József, a Mezőgaz- dett a kívánt arányban a fel- dasági és Élelmezésügyi Mi- újított erdők aránya, és rom- nisztérium főosztályvezetője lőtt az erdők állapota, minő­vitaindító előadásában el- sége. mondta, 1985-ben változás Az új tervidőszak legfcm­következett be az ágazat hely- tosabb feladata az erdők te- zetében, megszűnt a korábbi rületének növelése és hozam­évekre jellemző stagnálása és termő képességének javítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom