Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
Múzeumok új ESM"* Ünnepeltünk Hát ez is elmnúttl — sóhajthatnak fel a serény háziasz- szonyok, akiknek az előző napokban jócskán kijutott a dologból. Ablakot pucoltak, szőnyeget poroltak, takarítottak, sütöttek, főztek, ahogyan az dukál egy magára csöppet is adó családban. Aztán jöttek a rokonok, barátok, húsvét hétfőn az ismerős és ismeretlen locsolók, vidámkodtak, csevegtek, ettek és ittak, úgyhogy mindabból, ami ..szem-szájnak ingere” volt, mára „romok” maradtak, s most annak mor- asáit csipegetjük. Többnapos ünnepeink ide- mindig nehezebb helyzetbe kerül a recenzens. A bősép zavara nyugtalanítja. Mit nézzen meg, miről írjon feltétlenül? Jó mozi Ünnepi alkalmakra, úgy fctszik, a szerkesztők is külön készülnek. Az ilyenkor bemutatott filmek igényesebbek mind tartalmi, mind művészi ^»alpontból a „hétköznapiadnál. S áldásos is az így, mert sokszor olyan silány munkák (peregnek szemeink előtt a Képernyőn, hogy ildomosabb, ha behunyjuk azokat, vagy csatornát váltunk, esetleg kikapcsoljuk a készüléket. Jo- jgunk van hozzá. Nem vagyunk kötelesek végignézni mindenféle szamárságot Az ünnepi filmprogram jó •nozi volt Szombaton Az el- imök elrablása című kanadai Ähn borzolgatta az idegeket, (vasárnap Keleti Márton Történelmi magánügyek című ttmmkája szembesíthetett mo- «olyogtatóan, önironikusan salját múltunkkal, míg este Sydney Pollack Bobby Deerfield- Jjc gondolkodtathatott el az élet múlandóságán és a szerelem szépségén. Hétfőn Jamie éJys •— ő rendezte a botswanai Az Smtenek o fejükre estek című Vígjátékot — a Sivatagi show- ban megcsillogtatta egészséges. tiszta humorát, határtalan természetszeretetét, rendezői tehetségét. Mindegyik filmről kflíOn- fcülön is szólhatnánk néhány mondatot, ha nem tették volna már meg előttünk a film- kritikusok, akik a moziforgalmazásban találkoztak a produkciókkal. Végtére is ebben ők az illetékesebbek. A mi megjegyzéseink viszont arra — talán — jók, hogy azoknak, akik már látták a filmeket, olvasták a kritikákat, segítsenek újra felidézni az élményeket; azoknak pedig, akik most látták először, valamelyes támpontot adjanak: mifélét láthattak. Tele-, tele-, televarieté Az elmúlt héten örvendetesen megszaporodtak a televízió (részben) önálló produkciói. Tévéjáték, tévéfilm, varieté, kabaré, zenés, verses összeállítások. Általában mind tisztességes munka volt: érdekes gondolatokat közvetítettek, és látványnak sem tekinthetők rossznak. Gondoljunk csak Sebestyén Márta népzenei műsorára, a Francois Villon verseire épülő A nagy Testamentumra, a Passió című dramatikus táncjá- tékra. A szombaton sugárzott Televarieté nyilván nem kifejezetten, a tévénézők számára készült. Mindenesetre a szándék már a kezdetekkor megvolt: a Budapest Kongresz- szusi Központ attrakcióját mutassuk be a tévében is. Hasznos döntés. Igazolta azt a „sejtésünket”, hogy a sokféleség, a tarkabarkaság nagyon mulatságos és szórakoztató a képernyőn, képes tartósan lekötni a néző figyelmét. Megerősödhetett bennünk az a gondolat is, hogy a kongresszusi központ igencsak alkalmas terepe a látványos programoknak. Hatalmas színpadát jól lehet díszíteni, beépíteni, s remekül mutat a képernyőn is — amint arról már meggyőződhettünk szilveszterkor. Jó estét, Mikroszkóp! A politikai kabarét Sas József igazította a tévéhez, a műsor azonban bizonyára megállt volna a lábán enéBsül is. (Persze átigazításra szükség van, ha már egyszer valamit eredeti közegéből kiveszünk). Azért, mert olyan lényeglátó, aktuális, magas szintű a tartalma. Erre az előadásra ráillik a mondás: humorban nem ismerünk tréfát. S erről jut eszembe, de jó lenne, ha egyszer ezt elmondhatnánk a Telepódinmról is. Mai mesék A húsvét előtti napokban lehetett látni Bácskai Lauró István Rutinmunka című bűnügyi filmjét és Felvidéki Judit Fabuland című tévéjátékát Mindkettő az értékesebb produkciók közül való. Bácskai Lauró filmjének csapnivalóan szürke, semmitmondó a címe, a története azonban, meg ahogyan azt elbeszéli, érdekes. Két pesti vagány — egy masszőr és egy pincér — végigmarkecolja a népszerű fürdőhely pénzes vendégeit, és illetlenségekre kényszeríti mutatós leányait, asszonyait. Leitatással, de úgy, hogy az italba kábító hatású gyógyszert kevernek. Mígnem a vágányok sorra gyilkosság áldozatai lesznek. A tettes az idős borbély, aki leánya meg- becstelenítésén felháborodva áll bosszút. — Ugye, ismerős sztori. Alig egy hete láthattuk a Szemet szemért-e t, amelyben ugyanez az ok motiválja a pusztító indulatot. A Rutinmunkában azonban hihető, elfogadható is. Felvidéki játéka az emberi kötődésekről és a magányról szól. Miként hatalmasodhat el a félelem egy magányos asz- szorryoo, ha ez az érzés kívülről, az életből is kap impulzusokat, mondjuk egy közeli lakásbetörés formájában. A rendezőnő árnyaltan, lélektanilag hitelesen és kidolgozottam ábrázolja a folyamatot, s a hősnővel együtt a néző is megnyugszik, amikor sabadságáról papa-mama, kislány hazatér. Bodnár Erika megint nagyszerű alakítást nyújtott. tok) szerzeményei Értékes művészeti alkotásokkal, iparművészeti és irodalomtörténeti emlékekkel gyarapodtak múzeumaink az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Galéria ez év elején megvásárolta Csontváry Kosztkzi Tivadar Tengerparti város című festményét. Az 1902-ben, Nápoly közelében készült alkotás a festő életművében jelentős helyet foglal el: a sajátos művészi formanyelv, a drámai expresszionizmus, felé vezető út egyik fontos állomása. A 43xlÍ4 centiméteres olajképet a közeljövőben a Galéria állandó kiállításán már a közönség is megtekintheti. Az intézmény mai magyar gyűjteménye egyebek között Vilt Tibor Szorongás című kisplasztikájával, gazdagodott. Az 1950-ben készült, ülő figurát ábrázoló expresszív alkotás Vilt ekkori művészi korszakának egyik reprezentáns darabja, — jelenleg a székesfehérvári István király Múzeum Vilt-emlékikiál- lításán látható. A Galéria grafikai osztálya tavaly mintegy 400 rajzzal, sokszorosított grafikával, és plakáttal gyarapodott. Ezek között van az a két Székely Bertalan mű, amelyek A nő élete című sorozat részei, s 1875. körűi születtek. Igen értékes szerzemény Ber- náth Aurél hat lapos Graphik mappája, amelyet a művész 15?2-ben Becsben készí+rit, s amely annak egyetlen teljes példánya. Az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének egyik legfrissebb szerzeménye az az 1925-ös női hálószoba, amelynek darabjait Kozma Lajos, a század első felének egyik legjelentősebb, bútortervezője, a jeles építés és tipográfus tervezett. Az intézmény kerámiagyűjteménye legutóbb egyebek között három értékes, XVII— XVIIL századi habán edénnyel, tállal és korsóval, valamint Kari Fabergé moszkvai manüfaktúrájában az 1890-es években készült, ezüst neorokoko tinta tartóval gyarapodott. Több hónapos zárva tartás után új ■ kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum. A kínai kerámia és a porcelántárgyakat, valamint az indiai iparművészet legszebb darabjait mintegy négyszáz tárgy reprezentálja. A képen: Az Űj-Delhi Babamúzeum ajándéka a kiállításon. Bél Mátyás tanulmánya Megjelentette Bél Mátyás KVIII. század első felében latin nyelven írt nagyszabású földrajzi—történelmi munkájának Moson vármegyéről szóló kötetét a Győr-Sopton «negyei Levéltár, a Hazafias Népfront mosonmagyaróvári bizottsága és a város Mú- Keumbarát egylete. Bél Mátyás — aki kora legjelentősebb európai hírű magyar tudósa volt — arra vállalkozott, hogy megrajzolja Magyarország egyetemes földrajzi, történeti, gazdasági nyelvtörténeti és néprajzi képét. A hatalmas mű első részét amely a kilenc Dunán inneni vármegyét ismerteti — négy kötetben Becsben adták ki az 1730-as évek végén, A második részből csak Moson vármegye leírása jelent meg nyomtatásban. A további 38 vármegye ismertetése kéziratban maradt fönn. A Mosom vármegyéről szóló kötetet Mihály Ferenc levéltáros fordította, s látta el bevezető tanulmánnyal. Bél Mátyás Moson vármegyéről írt műve részletes leírást közöl a Duna és a Lajta folyók által határolt, csaknem 2000 négyzetkilométeres terület természeti adottságairól, amelyek akkoriban megélhetést, nyújtottak az ott élő halászoknak, vadászoknak, aranymosóknak, továbbá a gabonatermesztőknek, a szőlőművelőknek és az állattartóknak. Tájékoztat a lakosság ösz- szetételéről, a magyarok mellett élő horvát, német és más nemzetiségekről. Áttekintést ad a jelentősebb települések: köztük Övár, Oroszvár, Rajka és Moson évszázados történetének főbb eseményeiről, történelmi ösz- szefüggésben tárja az olvasó elé a települések fejlődését, és XVIII. századi állapotát. A Moson megyéről szóló munka magyar fordítása 500 példányban jelent meg. If ©frrre^lroT? gyermekit Snymop Pöttyös, csíkos, bölcs bagoly és a többiek M átra alján, falu szélén, / Lakik az én öreg n éné mi / Meleg szíi'ű, dolgos, derék, / Tőle tudom ezt a mesét...” Se írni, se olvasni nem tudtam még, ám ezt a mesét már én is tudtam, mi több, kívülről fújtam. Hogy miképpen tanultam meg az öreg néne őzikéje című verses mesét, arra nem emlékszem. De kétségkívül Fazekas Anna műve volt első irodalmi élményem — s nem is akármilyen : évtizedeken át ható. mindmáig emlékezetes. Az „őzgidácska. sete-suta” legalább annyira a szívemhez nőtt, mint jóval később Felix Salten Bambija. A kedves olvasók között is aligha akad valaki is — ha szülei szellemi táplálására is gondoltak —, aki ne emlékeznék vissza első olvasmányára: népmesére, népszerű gyermekirodalmi alkotásra, kalandregényre és — különösen a szebbik nemből valók — a pöttyös vagy csíkos könyvek valamelyikére. Ha jól meggondoljuk, a gyermekirodai óra nemcsak az emberpalánta személyiségét formálja ige» észrevehetően a maga eszközeivel, nemcsak fantáziavilá- gát, asszociatív készségét, a világról meglévő kevéske tudását bővíti, hathatósan, hanem az olvasmányélmény, aa esztétikai élvezet első csíráit is elülteti a legifjabb leitekbe. _____ K ell-e tehát magyaráznunk-indokolnunk a gvermek- irodailom fontosságát? Kell-e éppen ma, április masodH kán, a nemzetközi gyermekkönyvnapon ? Azt hiszem, feltétlenül kell. Gondolván a nem olvasókra, a könyv fontosságát más — vélt vagy valós — értékek mögé utasító szülőkre es az 6 példájukat követő gyermekekre, az ingerszegény környezetből iskolapadba kerülőkre. Április második napját, a nagy mesemondó, Andrersen születésének (1805) évfordulóját a Gyermek- és Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Társasága hirdette meg 1967-ben nemzetközi gyermekkönyvnapnak. Azóta évről évre könyvnapok, könyvhét vagy -hónap rendezvénysorozata foglalkozik a gyermekirodalom helyzetével, népszerűsítésével.' E korosztály olvasnivalóját ugyanis mintha nem méltányolnánk, nem értékelnénk annyira, mint amilyen jelentősége van az érintettek körében. Abban az országban és azon a nyelven, ahol es amelyen a világirodalom egyik legkitűnőbb ifjúsági regénye, A Pál utcái fiúk olvasható, nem is lenne szabad sok szót vesztegetni erre a témára. A nemzetközi gyermekkenyvnap ténye talán mégis felmenthető alkalom, s jó lehetőség a számvetésre. 1970-ben hazánkban 163 eredeti gyermek- és ifjúsági irodalmi mű (kiadói szakkifejezéssel, cím) jelent meg összesen 3 millió 480 ezer példányban. Ma? Másfélszer annyi cím és csaknem négyszer annyi összpéldányszám. A hazai szerzők mellett egyre nagyobb arányban olvashatók külföldiek is. 1970-ben nyolcvan gyermek- és ifjúsági könyvet adtak ki nem magyar szerzőktől 1 millió 380 ezer példányban, s ezen a téren is évről évre nagyobb a növekedés. Legutóbb egy esztendő alatt 43 szovjet, 18 angol, 18 csehszlováké«, 9 amerikai, ugyanennyi francia, illetve német és 5 romániai szerző művének magyar kiadását vehették kézbe a legifjabb olvasók. A magyar szerzők munkáival együtt összesen 328 cím 17 millió példányban — a kínálat igazán nem adhat okot a panaszra. A legtöbb könyv a Móra és a Kozmosz gondozásában kerül a könyvesboltokba könyvtárakba. A klasszikusok közül évente öt-hat címmel Gárdonyi, Móra Ferenc, Benedek Elek, Jules Verne, Jakob és Wilhelm Grimm, Erich Kästner, Milne, Mark Twain és Karl May vezeti a listát. A hazaiak közül a legnépszerűbbek: Janikovszky Éva, Fekete István, Csukás István, Varga Katalin, Bálint Ágnes, Teknős Péter, Varga Domokos, Rónaszegi Miklós, Tordon Ákos, és Vidor Miklós. Pötyös, Csíkos és Búvár Könyvek, Bölcs Bagoly, Én és a világ; a kisebbek és nagyobbak körében népszerű sorozatokkal az ismeretszerzést szolgálják a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadói. Summa summárum, jó dolog manapság gyermekolvasának lenni. Ha kívánságom teljesülne, magamnak is azt kérném hadd olvashassam el újra gyermekként az öreg néne őzikéje első (1952-ben megjelent) kiadáy Történeti játszóház, módszertani tábor A Magyar Nemzeti Múzeum, a KISZ KB, a Hazafias Népfront és a Művelődési Minisztérium történeti játszóház módszertani tábort szervez augusztus 1—10. között Püspökladányban, fiatal népművelők és pedagógusok részvételével. A tábor célja, hogy ennek a sajátos közművelődési formának az alapelveivel megismertesse a résztvevőket, és felkészítse őket ilyen foglalkozások megtartására. A történeti játszóház nagy-szerű nevelési lehetőségeket teremt, nemcsak bővíti a gyerekek történelmi ismereteit, hanem erősiti, hazaszeretetüket, a szülőföldhöz való ragaszkodásukat A püspökladányi módszertani táborba április 30-ig lehet jelentkezni a Magvar Nemzeti Múzeum közművelődési osztályán (Budapest, VIII. Múzeum krt. 14—16. 1370). Bővebb felvilágosításhoz is itt juthatnak az érdeklődők. KOSSUTH RADIO: *.»: Tíz perc leül politika (ism.) Fuvósmuzsika ».80: „Kell-e a vers“ M.03: Édes anyanyelvűnk «0.10: Népdalcsokor 11.00: Népek hazája nagyvilág 12.3«: A mindentudás igézete 12.40: Klasszikus operettekből 12.51: Zenés séták a természetben. Tavasz 14.10: Az élő népdal 14.20: Magyar elóadó«ndvésMfc albuma 1S.20: Egy korty tenger 15.30: Hétszín virág 16.05: Hihetetlen történet 17.00: Munkások ’86 17.30: Találkozásom a népzenével... flsm.) 19.00: „Emeld föl szívedet, nemzetem...” 20.10: Szvjatovszlav Richter Schumann-müveket zongorázik 20.31: Mozart: Don Giovanni 22.10: Sporthíradó 22.25: Az operaközvetítés folytatása 23.45: Andrej Voanyeozenszkij versei 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után PETŐFI RADHVt 7.05: A római katolikus egyház félórája 7.35: Vasárnapi orgonamuzeika 4 hlÖGRÁD — 193b. április 2., szerda 8.«S: öt kicsi medvebocg 8.32: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa éneked 9.16: Napközben. Zenés délelőtt 1? «0: Jó ebédhez szó! a nóta t3 *5: Mit hallunk? 13.28: Tavaszi labdajáték. Versek (ism.) 13.3«: ..Boldogság Budapesten”. Verseit elmondja: Garai Gábor M.W: Bietern kész regény 15.05: Táskarádió 16.00: John Miles felvételeiből 16.30: Reklámparádé 16.33: Népdalok 17.08: A Tuhmanov-együttea felvételeiből 17.3«: ..Drága jó nyolcadik 18.3«: Paganini 19.«6: Cigánytialok, csárdások 19.25: Egészségünkért! 19.35: Slágerfilmek — films’ágerek 21.«5: Társalgó 22.30: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből 23.10: Dzsessz]emezeinkből éJÁi Eitél után MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A fafeldolgozás fejlesztése az encsi Bubiv- nál. — Nagy gépek, kis lehetőségei az ÉAÉV-nél. — dinnyések már a földeken vannak. Könyvszemle, — Információk.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műisorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma 8.30: Aladdin és a csodalámpa 9.3«: Idölabirintus. VII fi. rész. Rothgo 9.55: Mimüveg 10.35: A cirkusz pillanatai 11.30: Képújság 15.30: Hírek 15.35: Stúdiónk vendége: Marczis Demeter 16.25: Történelem felüLnézetben. UXJZ, rész 17.25: Képújság 17.30: Útjelzők 18.20: Reklám 18.30: Kiborulni tilos 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Századunk. 12. rész 21.25: Dolti György Budapesten 22.30: Hírek 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Poldini úr 20.00: Kapcsoljuk az Erkel Színházat 21.25: Magyar nemzetközi tornászba jnokság 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-mraoé 20.00: Vasárnap ^ers 20.10: Jakub mester fiai és lányai, Tv-filmsorozat. 9. rész 21.05: Az új élet zenéje. 5.. rész 21.50: Gólok, pontok, másodpercek 22.05: Derrick 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Vasárnapi gondolatok 20.05: Zenés szórakoztató műsor 21.05: Időszerű események 21.25: Asztalitenisz vb. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 8-tól: Aranyoskám (14). Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6- tól: Idő van (18). Színes magyar filmkomédia. — Balassagyarmati Madách: Elfújta a szél T—II. Színes USA-film. — Pásztói Mát- ra: Káosz I—II. (14). Színes ól'3«? film. — Nagvbátonyi Bánvé«-^ Balekok. Színes, szinkron francia filmvígjáték. — Nag* ’ :í- tonyi Petőfi: Szenvedély, végszóra. Színes, szinkronizált frrm- cia fiLmvígjátéik.
