Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

" Iruktú r« üni'kflF ^ét esztendeje •*•11 1*111 az országos te­lepülés- és területfejlesztési irányelvek kidolgozásához a megyénkben az ottani „szűk keresztmetszetek” iránt érdek­lődtek, szinte egyöntetűen az infrastruktúra elmaradottsá­gára panaszkodtak. Hát, igen: akármerre. járunk, szemben találjuk magunkat az ivóvíz­szolgáltatás. a szennyvízelve­zetés, a közlekedés, az ener­giaellátás, no és a telefon- helyzet problémáival. Ügy tűnik, hogy a nagy ké­séssel felismert lemaradások bepótlására nem volt elegen­dő a néhány utóbbi esztendő, ami alatt nagy eszközöket csoportosítottak e célokra. 1980 és 1984 között több mint 400 ezer lakást kapcsol­tak be a közműves vízellátás­ba, 100 kilométerrel hosz- szabbították az árvízi töltése­ket; 14 százalékkal emelték a fő- és mellék telefonvonala­kat, 10 százalékkal a lakosság energiafelhasználását. Mind- fezzel azonban távolról sem simultak el a nagy feszült­ségek, amit jelez, hogy a magyar lakosság 17 százalé­ka ma még nem jut vezeté­kes ivóvízhez, 610 kistelepü­lésen nem találni egészséges ivóvizet. A népesség 2,4 szá­zalékának otthont adó 800 törpefaluban a legelemibb infrastruktúra is hiányzik. Az országban a 430 ezer tele­fonigénylő nagy többsége is vidéken szeretne készülék­hez jutni. Ismert, hogv nem utolsósorban a díjemelés mi­att csökkentek a távolsági személyi utazások, a szárny­vonalak megszüntetése itt is — ott is nehezíti a helyvál­toztatást az embereknek. Az ilyen hiányok nemcsak ima jelentenek gondot a la­kosságnak. Hosszú ideje ta­pasztalhatjuk, hogy azok a térségek fejlődnek gyorsab­ban, ahol kedvezőbb az in- íranstrukturális háttér. A jó ivóvíz, az aszfaltozott út, a telefon vonzza az ipart, a termelőhelyeken képződött tő­kéből' azután jut az életkö­rülmények további fejleszté­sére is. Ahol viszont nincs, ami az ipart oda csalogatná, ott talán a jövő kilátásai is bizonytalanabbak. Ezért igyek­szünk arányosabban elosztani nz ország területén a terme­lőerőket, de a célt. a beruhá­zásra fordítható szűkebb pénz-" eszközök miatt, nehezen ér­hetjük el. A szakemberek még sem tartják elegendőnek a várakozást, váltást sürgetnek az infrastuktúrát érintő szem­léletmódban, a tervezőmun­kában egyaránt. Mit jelent ez? Az infras­truktúra termelőágazat mö­götti tartománya a gazdaság­nak és az életnek, ez azon­ban nem jelent valamiféle ..mögöttes” területet. Termelő infrastuktúra nélkül nem lé­tezhetne ipar. szolgáltatás nélkül pedig elképzelhetetlen a modern emberi lét. Ma mér teljesen nyilvánvaló, mi­lyen népgazdasági károk ke­letkeznek a lassú szállításból, a hírközlés elmaradottságából, de mérhető az a kár is, amely egvés térségek ..isten háta mögötti” helyzetéből adódik: különösen az elnéptelenedés, meg a kevésbé felszerelt vá­rosok felduzzadása — súlyo­sabb következményekkel is járhat. Joegal élhetünk a gyanúperrel: sz infrastuktúra fejlesztésére ki nem adott pénz később nem lesz ele­gendő a problémáik megoldá­sára. Szemléletes példával: azt eldönthetem, hogv éri­tek-e utat. vaftv nem. Ha nem. a költségeket meg nem spórolhatom, a rossrább és hosszabb utakon ^öbb üzem- anvag fogv, s az állam fomko- csiia? is hamarabb tönkre­mennek. fiz infrastruktúra fontosságát becsülő gondol­kodásmód ma még nem ne­vezhető, általánosnak, még a tervező intézményeknél sem — mutatnak rá a szakembe­rek. Tapasztalataikat meg - toldva kijelentik: a mai hiá­nyokhoz nemcsak az ország gazdasági adottságai vezettek, hanem elvi, szemléleti hibák is. Például a VÁTI szakem­berei szerint a hierarchikus irányítás korábbi gyakorlata és merevsége vezetett az ipar túTkonrentrálódősához, egyes területek elárvulásához, a su­garas közlekedési hálózat ki­alakulásához. A szűkén értel­mezett termeléscentrikus fejlesztésnek köszönhető, hogy a létesített nem csekély tö­megű új telefonok többsége közületi előfizetők birtokába került. Ebből következik, ha­ladást érhetünk el, ha minél inkább decentralizáljuk a fejlesztésre szánt eszközöket, az emberre és az 6 környe­zetének kulturáltságára for­dított pénzt egyként kezel­jük a termelési beruházások­kal. Bármilyen furcsa is, más­milyen társadalmi struktúrák­kal az infrastuktúra is növel hető. Ezt bizonyítják azok az újítások, amelyek a járások megszűnésével tulajdonkép­pen a települések kezébe ad­ták a fejlesztési lehetősége­ket. A helyi tanácsok VII. ötéves tervei igen sok, ko­moly szolgáltatási beruházá­sokat tartalmaznak, központi helyen kezelik az ivóvíz biz­tosítását, a szennyvíz -elveze­tését, az egészségügyet és a vendégfogadást. A megyei tanácsok e fontos feladatok­hoz még céltámogatást is ad­nak. Gyakori a tanácsok tár­sulása is a régió általános problémáinak megoldásához. Budaptesten stz egyes kerüle­tek közötti arányos fejlesztést biztosítja a „fejkvóta”, ami annyit jelent: a költségvetési támogatást a lakosság száma után adják. Az ilyen és ha­sonló újítások hozzásegítenek ahhoz, hogv a rendelkezésre álló szerényebb eszközökből többet „ledolgozhassanak” a periféria elmaradásából. fi területi csökkenté­séből, csakúgy, mint a helyi infrastruktúra gyarapításából eddig is dicséretes módon ki - vette részét a lakosság. Elő­ször 300 millió forint gyűlt össze országszerte a kis vá­rosok gázellátásának biztosí­tására, legutóbb — jelentette a posta — félmilliárd forint értékű telefonkötvény fogyott el. A vízműtársulásba bevont települések száma is több száz. Ezek már új, rugalmas módszerek, alkalmasak arra, hogy felkeltsék a lakosság érdeklődését. Az emberek — úgy látszik — sehol sem akarnak kibékülni a helyzet­tel, készek áldozni is önma­gukért, nagyobb kényelmük­ért. Amíg egy hely is van, ah óvá a csecsemőnek palac­kokba kell a vizet vinni, vagy, ahol gondot okoz az orvosért telefonálni, addig nem szabad megállni az infrastruktúra fejlesztésben, a hozzá szükséges szellemi, emberi és anyagi források feltárásában. K. F. Ifjúsági művelődés — kiaknázatlan tartalékokkal ' Egyre több szó esik ma­napság életmódunkról. Az utóbbi évtizedekben sokat változtak az életkörülmények: a jövedelmi helyzet, a fo­gyasztás. a lakásviszonyok, a munkahelyi körülmények és elvárások, a társas kapcsola­tok formái, az időfelhaszná­lás struktúrája és formája. A fiatalok életmódjának alaku­lásában, alakításában nagy szerepe van a KISZ-nek, amely egyik fontos feladaté­nak tekinti, hogy hozzájárul­jon az ifjúság művelődéséhez, szabad idejének hasznos el­töltéséhez. Néhány éve. mióta beve­zették az iskolákban az ötna­pos tanítási hetet, a tanuló fiataloknak szinte csak hét végén van szabad idejük. A dolgozó KISZ-esek körében egyre általánosabb, hogy anya­gi, egzisztenciális okokból ke­resetkiegészítő munkát vállal­nak szabad idejük terhére. A fiatalok, a művelődési intéz­mények, s a KISZ is jobbá­ra még csak keresik, hogyan lehet alkalmazkodni a meg­változott körülményekhez. Nagy tartalékokat hordoz magában az ifjúsági klub­mozgalom. Százhúsz klubot tartanak nyilván a megyében, de ezeknek mindössze 40—50 százaléka felel meg a tartal­mi céloknak. Legfőbb gond, hogy egyre kevésbé kisközös­ségek, inkább állandóan vál­tozó alkalmi csoportosulások. Nagyon sok múlik a ráter­mett klubvezetőkön, akikből — sajnos — igen kevés van. Több helyen a klubélet csak a diszkóra szorítkozik, hát­térbe kerültek a szellemi tá­jékozódást, netán szakmai fejiööfMt. saoißah» programok. Szép hagyománvai vannak megyénkben az amatőr művé­szeti mozgalomnak. Elsősor­ban a tanulók között népsze­rű, és iskolákhoz, művelődé­si házakhoz kötődik. Régeb­ben a néptánc és az irodal­mi színpad volt a legkedvel­tebb, újabban egyre több a zenei, a moderntánc-csoport, az énekegyüttes. A KISZ fő­ként abban segít nekik, hogy különböző találkozókon, ak­ciókon fellépési alkalmat te­remt számukra. A szabadidős kínálat tekin­tetében különösen mostoha helyzetben élnek az aprófal­vak' és a lakótelepek fiatal­jai.. Vannak azonban biztató jelek. Jó eredményeket hozott, például a KISZ és a Hazafi­as Népfront kezdeményezésé­re két éve elkezdődött mű­velődési kísérlet, amelyben hét társközség vesz részt. Mintaszerű működésükért a nógrádsipekiek az idén KISZ- díjat kaptak. Reményteljes jövővel kecsegtetnek azok a megmozdulások is, amelyek két salgótarjáni lakótelep, a Gorkij és a Beszterce fiatal­jaira hívták fel a figyelmet. A megyei KISZ-bizottság még sok tennivalót lát a me­gye ifjúságának művelődésé­ben, szórakozásában. Ügy vé­lik, jelentős előrelépés csak akkor érhető el. ha az eddi­ginél lényegesen jobban együttműködnek a kércésben illetékes társszervekkel: mű­velődési intézményekkel, ta­nácsokkal, tömegszervezetek­kel. NŐGRÁD AZ OLVASD KÉRDEZ Javul a megye távbeszélő- ellátása A NÖGRÁD-fórum legutóbbi vendége Szathmári Géza, a Budapest-Vidéki Pos'aigazgatóság igazgatója volt. A pos­tai szolgáltatásokkal kapcsolatban a szokásosnál is több olvasói levél, kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. Ezek kö­zül az alábbiakban a/okat adjuk közre, amelyek a postai szolgáltatások jelenlegi általános helyzetére, a jövőbeni fejlesztési elképzelésekre adnak választ. — Milyen fejlesztések vár­hatók a telefon-ellátottság­ban a következő öt évben a megyében? — A megyeszékhelyen a jelenlegi forgalmi túlterhe­lés megszüntetésén kívül a crossbarközpontot kétezer ál­lomással bővítjük. Balassa­gyarmaton új műszaki épü­letben háromezres állomás kapacitással crossbarköz­pont létesül, ami alkalmas lesz később a körzet kisebb településein új távbeszélő- központok fogadására is. Bá- tonvterenyén és Pásztón lOOÖ-es. Mátraterenyén 200- as állomást építünk. A későb­biekben pedig a posta meg­vizsgálja, hogy Szécsény és Rétság automatizálása mi­lyen feltételek mellett való­sítható meg. A tervezett fej­lesztésekkel lényegesen ja­vul a megye távbeszélő ellá­tása. Azonban még így sem tudjuk mindenütt a helyi há­lózatokat teljes mértékben kiépíteni, nem lesz mód va­lamennyi távbeszélőre vára­kozó igényének kielégítésére. — A szolgáltatásokban is nőtt a kisvállalkozások sze­repe. Meu «vire hat ez a pos­ta munkájára, szervezetére? — A posta egész tevék ín v- ségében megnyilvánul a vál­lalkozói szellem erősödése. Ennek jegyében vezetett be, illetve tervez olyan szolgál­tatásokat, amelyek meglévő lakossági és közületi igénye­ket elégítenek ki. Ilyenek például a gyógyszerközvetí­tés, pénzbegyűjtés és kiszál­lítás. Nagy forgalmú fiók­bérlők anyagának ki- és be­szállítása, külföldi és beföl- di gyorsposta, stb. Lehető­ség van a nyilvános és se­gélykérő telefonokról táv­irat-feladására, s a beszélge­tések utólagos díjkiegyen­lítésére. A hagyományos pos­tai szolgáltatásokban eddig még nem vettek részt kisv.il- lalkf zások, a klasszikus pos­taié ga»mi tevékenység nem vonzó számukra. A postán be ül vgmk elsősorban ter­vezési, szerelési, építési le­ve ken vségre alakult. Ugvan- ilyen céllal több önálló gmk is létesült, melynek tagjai zömében postás dogozók. — Vannak-e a postának munkaerő gondjai, milyenek a postai dolgozok kereseti lehetőségei? — A postás dolgozók kere­sete az utóbbi években az át­lagosnál jobban növekedett, azonban jövedelmük ennek ellenére nem éri ei a nép­gazdaságban azonos szakmá­ban dolgozókét. Jelenleg is vannak jelentős munkaerő­gondjaink : elsősorban az építési, szerelés és karbantar­tási területeken, valamint a hírlapkézbesítői, egyesített kézbesítői, és távbeszélőkeze­lői munkakörökben. Nóg- rád megyében elsősorban a hírlapkézbesítő és távbeszélő­kezelő munkakörökben van létszámgondunk. — Sok a rossz állagú és és kicsi postahivatal a megyé­ben. Várható-e ebben fej­lődés a VII. ötéves tervben? — Tíz évvel ezelőtt Nógrád megyében volt országos vi­szonylatban is a legrosszabb a postahivatali épületek ál­laga. Azóta jelentős előre'é- pés történt és ma már ezen a téren a helyzet valamivel jobb az országosnál: csak né­hány olyan postahivatal van, amely sürgős felújításra szo­rul. Egyetértek azonban az­zal, hogy több épület nem felel meg a közönségszolgá­lati és technológiai igények­nek. Ebben az ötéves tervben valamennyi olyan postahiva­tal átalakítását és felújítását meg tudjuk oldani, amelyek­nek állaga ezt megköveteli. Terveink szerint azonban a megyében csak a tari posta- hivatal kerül új épületbe. — Egyegy reklamáció ese­tén a postai dolgozók túlér­zékenységét tapasztalhatja az ügyfél. Miért van ez? — Szerintem ez alapvetően onnan származik, hogy gyak­ran objektív okok miatti ne­hézségekért is az egyes pos­tás dolgozókat marasztalja el a közönség. Így például a technikai elmaradottságért, a telefonbeszélgetések hossza­dalmas kapcsolásáért vagy a rendszertelen lapmegjelené­sekért. Dolgozóink ilyenkor úgy vélik, hogy legjobb szán­dékú munkavégzésük meg­lett olyasmiért hibáztatják őket, amiről egyénileg nem tehetnek. Egyébként a posta, külön erre a célra szervezett tanfolyamon oktatta a for­galmi dolgozókat a közön­séggel szembeni helyes, ud­varias, és készséges magatar­tásra. — A kisebb postahivata­lokban, ahol sok ember gya­korta megfordul, miért nem lehet kisebb közérdekű fel­hívásokat elhelyezni? — A postai rendelkezések az egyértelműen közérdekű hirdetmények kifüggesztését, nem tiltják, s a hivatalok többségében találunk is ilye­neket. Elképzelhető, hogy valamelyik hivatalunk ve­zetője a kifüggesztési kére­lem teljesítésétől elzárkózik, de intézkedni fogunk, hogy a valóban közérdekű és nem hirdetés jellegű hirdetmé­nyeket minden postahiva­talban kifüggeszthessék. Ám a postahivatalok felvételi tér* me elsősorban mégis az ügyfélszolgálati tájékoztatók, címzésminták elhelyezésére szolgálnak. — Mennyiben számítanak a jövőben a postai fejleszté­seknél a lakosság társadal­mi munkájára? — A megye és a posta ve­zetői közötti megállapodás­ban jelentős összegű társa­dalmi munkavégzés is sze­repel, mint a megyei fejlesz­tési hozzájárulás egy része. Ezek konkrét formáját azon­ban még ki kell dolgozni; mivel eddig csak kisebb munkáknál és lényegesen ki­sebb összegekben került sor lakossági társadalmi munkavégzésre. Erre vonat­kozóan mindenütt a helyi tanácsokkal egyetértésben kell konkrétan megállapod* nunk. — Egy közelmúlt) vizs­gálat állapította meg: túl­centralizáltak a döntési jog­körök a postánál s tapasz­talhatók bürokratikus eljárá­sok. Mi erről az Ön véle­ménye? — A postának törekvése, hogy ezeket folyamatosan felszámolja, s történtek is már intézkedések. Ezt a mun­kát azonban nagyon átgon­doltan, mindenre kiterjedő elemzés alapján szabad végez­ni, mivel a munkafolyamatok egymásra épülése megköve­teli a hézag nélküli teljes 1 körű szabályozottságot. Saj­nos, a jövőben sem lehet minden esetben messzeme­nően érvényesíteni azt az alape’vet, hogy ügyfeleink lehetőleg lakóhelyükön egy helyen tudják valamennyi ügyüket elintézni. így to-' vábbra sem lesz lehetőség arra. hogy valamennyi táv­beszélővel kapcsolatos ügyét a helyi körzetmesterségnél, vagy netán a községi kis­postahivatalokban lehessen elintézni. — Egyik olvasónk írja: távirata csak három napra érkezett meg. Hogyan lehet­séges ez, s ilyen esetben az elnézésen kívül milyen kár­pótlást adhat a posta? — Ez lehet egyértelműén postai hiba, de adódhat hely­telen címzésből, vagy dísz­távirat esetében munkaszü­neti nap közbejöttéből is. Amennyiben a posta mulasz­tott, a távirat díját a feladó­nak visszatéríti. A késedel­mes kézbesítésből eredő közvetett kár vagy elmaradt haszon megtérítését a pos­ta; szabályzatok nem teszik lehetővé. A postának arra kell törekednie, hogy kése­delmes kézbesítés ne for­duljon elő, ezért a közelmúlt­ban bevezettük a távirat- kézbesítők ösztönző bére­zését, amely a gyors, panasz- mentes táviratkézbesítést céi lozza. Megelőzhető a fogszuvasodás Délelőtti játék a felsőpetényi óvoda és nevelootthon vegyes kiscsoportjában Andrásáé és Kocsis Józsefné Vídovsztd (bob-) Megelőzhető a gyermekkori fogszuvasodás — állapítja meg a Központi Stamatoló- giai Intézet társintézeteivel együtt nemrég közzétett mód­szertani levelében. Az ajánlás ismerteti azokat az eljáráso­kat, amelyekkel a körzeti or­vosok, fogorvosok, védőnők, a bölcsődei gondozónők, óvó­nők, pedagógusok, egészség­nevelők elősegíthetik a gyer­mek- és serdülőkori fogszu­vasodás megelőzését. A szak­emberek aláhúzták: szüksé­ges, hogy az egészségügyi és oktatási intézmények a leg­szorosabban együttműködje­nek, összehangolják ez irá­nyú tevékenységüket, társa­dalmi összefogással küadje» *-»* e oupbetegség A több évtizedes nemze közi tapasztalatok szerint j« lentős mértékben csökken hető a fogszuvasodás, ha gyermekeknek kiskoruké fluor idokat adagolnak. O szagunkban ez szervezetten gvermekközösségekben lehel séges, amíg meg nem valósl a so nagyüzemi fluor ozás; ff ~3 éves gyermekek 2 százaléka a bölcsődékben, 3—6 evesek mintegy 90 ss f f*? .a2 óvodákban rész« sülhet úgynevezett flnorprof laxisben. egészséges táplálkozó is elősegíti a szuvasodás mej előzését —- ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom