Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
’■p\ ) Mára nemcsak kialakult, hanem valóságban is ver- senyheiyzet van megyénk építő- és építőanyag-iparában. Ennek fenntartását, sőt további erősítését tartotta szükségesnek az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott egyik válaszában. A három-négy évvel ezelőtt meghirdetett verseny- tárgyalásos rendszer bevezetését csaknem mindegyik megyei beruházó fanyalogva fogadta, mondván: az új helyzet az építőknek kedvez, az árak emelkedését hozza magával. De a kivitelezők között is többen voltak, akik kezdetben ódzkodtak az újtól és nem nagyon bíztak annak sikerében. Az árak valóban erőteljesen növekedtek, elsősorban a beépített anyagok árának emelkedése miatt, ugyanakkor mára alapvetően megváltoztak a feltételek is. Olyan rekonstrukciós és kapacitásbővítő kormány- program valósult meg igen rövid idő alatt, amely a kivitelező és építőanyag-ipari vállalatokat hozta új helyzetbe. Az előbbivel ellentétes folyamat is lezajlott, mely a beruházási összegek további összezsugorodásában jelentkezett. Megyénkben is azok az építő- és építőanyag-ipari vállalatok jutottak előnyhöz, akik korábban ébredtek, nem féltek az újtól, hajlandók voltak kockáztatni és maguk javára fordították a kezdeményezésből fakadó előnyöket, vállalva az ezzel járói rizikót is. A mára kialakult versenyhelyzetet jelzi, hogy a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű munka elvégezésére tett árajánlatot, melyből 445 millió forint értékű feladat elvégzésére kapott meqbizást. A Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál is növekszik azoknak a megbízásoknak a száma, amelyeket sikeres versenytárgyalás után szereztek maguknak. A Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet a síküveggyári lakásfelújításokhoz ugyancsak versenytárgyalás során jutott. A verseny éleződését jel zi, hogy a megyei beruházók által meghirdetett létesítmények építésének elvégzésére egyre több megyén kívüli cég is vállalkozik. Ez annyiban jó, hogy a helybelieket kizökkenti kényelmükből, esetleg nyugalmukból, s még jobb munkára kényszeríti őket. Ezzel együtt a beruházóknak viszont vállalniuk keli azt a Uocitázatoí, amely abból fakod, hogy nem ismerik elégje u megyén kívülieket, kevés mej bízható információ áll rendelkezésükre szavahihetőségükről, munkájuk minőségéről. Emellett olyan tapasztalatok is vannak, mely szerint ezek a vállalatok áron alul vállalkoznak, csakhogy valamilyen formában mozgásba hozzák kihasználatlan kapacitásukat. De nemcsak a kivitelező éoitőiparban, hanem a hozzájuk szorosan kapcsolódó építőanyag-iparban is hasonló a helyzet. Ezt bizonyítják a Tüzép-telepeken található bőséqes készletek, ezt jelzi a különböző építőanyagok tartós, részleges árengedményes árusítása. A kialakult helyzetben az elérhető nyereségszint egyre inkább közeledik n maximált árok felé. Ez jó dolog, mert a kivitelezőket nemcsak ösztönzi, hanem kényszeríti is az eredményesebb, a magasabb színvonalon tervezett. Jobb minőséget adó, kulturált és iaényes (»rmelésszer. vezésre, a hatékonyságnövelésre. Egyébként ez volt a célja a versenytárgyalásos rendszer bevezetésének. Reméljük, hogy ez lesz a jövedelemszerzés további kiinduló portija, ez vezet él a kivitelező és éoitöanyag Spuri vállalatok, újabb anyuqi meqizmosodásához, műszaki-technikai felkészültségük maggsabb szintre való emeléséhez. Venesz Károly niÄG PKOlFTÄRJAf EGYESOUETEW NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. EVF„ 87. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ Városi KlSZ-küldöttértekezletek Számvetés és feladat meghatározás Megújulás előtt áll az ifjúsági mozgalom. Ehhez a tapasztalatok reális összegzésére, a helyes célok megfogalmazására, felelősségteljes program összeállítására van szükség. E feladat szellemében tanácskoztak szombaton Nógrád megye öt településének ifjúkommunistái: öt esztendő tmozgalmi munkáját értékelték, s a közelgő kongresszusra készülvén fölvázolták teendőiket. Megválasztották iá küldötteket, a tisztségviselőket. Valamennyi helyszínen közügy volt a KISZ-értekezlet, amelyen részt vettek és fölszólaltak a tielyi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, s egyéb meghívott vendégek. Reggel nyolc órára gyülekeztek a salgótarjáni küldöttek a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagytermében. A 142 küldött 9300 KlSZ-ta- got, 298 alapszervezetet, 31 bizottságot képviselt. A megjelentek — közöttük Gampel István, az MSZMP KB tagja, Juhász András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára — előbb meghallgatták Boldvai Lászlónak, a salgótarjáni KISZ-bizottság első titkárának beszámolóját, amelyhez a plenáris ülésen 13-an szóltak hozzá. Balassagyarmaton 124 küldött képviselte a négyezer fős ifjúságmozgalmi tábort, s részt vett az értekezleten Skoda Ferenc, az MS?MP Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Itt Kanyó Tibor, a balassagy armati KISZ -bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz, majd a teljes ülésen 13 hozzászólást hallgatták meg a résztvevők. Pásztón a városi fiatalok küldöttértekezletének plénumán Krátki Csaba, a városi KISZ-bizottság titkára tett kiegészítést a dokumentumokhoz. Szé- csény és vonzáskörzetének mintegy 1400 KISZ-esét 68 küldött képviselte, s jelen volt tanácskozásukon Biró József, az MSZMP KB alosztályvezetője, meghallgatva Borenszki Ervin, városi KISZ-titkár beszámolóját. Az ötödik helyszín Rétság volt, itt 62 küldött előtt mon - dott szóbeli kiegészítést Both József, a városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára. Valamennyi bizottsági beszámoló, illetve szóbeli kiegészítés áttekintette az ifjúságnak a társadalomban betöltött szerepét. Fölvázolta az adott település ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Nagy terjedelemben foglalkoztak a dokumentumok a KlSZ-esek- nek a gazdasági építőmumká- ban, a lakóhely életében betöltött szerepével. Hangsúlyozva, hogy e nemzedék nélkül nem oldhatók meg a helyi gondok. S, bár számos probléma adódik azt illetően, hogy miként kapcsolódjanak be az alapszervezetek, a bizottságok a gazdasági munkába, á településfejlesztésbe, általános tendencia a ten- niakarás, a nagyobb feladat- vállalás. Sok szó esett a munkahelyi beiile.szkedésrői, a szocialista brigádmozgalom megújításának szükségességéről, a lakóhelyi aiapszervezetek megnő vokedett lehetőségeiről. Kiemelt helyet kapott az eszmei-politikai nevelőm unka: nagyobb részt kell vállalni az ifjúsági mozgalomnak abban, hogv a fiatalok elkötelezettebben. több aktivitással ismertessék, fogadtassák el és valósítsák még társadalompolitikai céljainkat! Üjszerű formákra van szükség a közművelődésben, a szabad idő ésszerű felhasználásában. Többhelyütt is sürgették a változást. Felhívták a figyelmet az öntevékeny körök működésére, a művelődési otthonokkal való szorosabb együttműködésre. A KISZ-szervezetek belső élete, a politikai és mozgalmi tevékenység ugyancsak szóba jött a tanácskozásokon, a tartalmi tényezők erősítését, a folvamatosság ígénvét fogalmazták meg a hozzá - szólók. A plenáris ülést követően szekciótanácskozásokat tartottak a résztvevők. Külön- külon vitatták meg tapasztalataikat és javaslataikat a munkás-, a tanuló, az értelmiségi, s a lakóterületeken élő fiatalok. E tanácskozások tapasztalatairól, a fölvetett javaslatokról, a szekcióvezetők teljes ülésen számoltak be. A rétegtanácskozások őszinték, kritikus és alkotó jelle- gű°k voltak, s, jó alkalmat kínáltak a tapasztalatok kicserélésére, megvitatására. • E fórumokon is elmondták véleményeiket, észrevételeiket a résztvevők az előzetes kongresszusi dokumentumokról, a „Mi a teendő” vitaanyagról, a réteglevelekről. Beszámoltak a küldöttértekezlet résztvevőinek a pénzügyi és ellenőrzőbizottságok vezetői arról, miként használták fel rendelkezéseikre álló anyagi eszközöket a mozgalmi tevékenység érdekében. Számot adtak az elmúlt öt évben végzett ellen - őrzések főbb tapasztalatairól, a vagyontárgyak megóvásáról, majd megjelölték a további teendőket. Az értekezletek befejező részében került ser a választásokra. A küldöttek megválasztották a KISZ-bizottság tagjait, döntöttek a pénzügyi ellen őrzőbi zottság tag j ainak személvéról, a megyei KISZ- bizottság delegált tagjairól, illetve a megyei küldöttértekezlet helyi képviselőiről, különféle rétegtanácsok megalakításáról. Balassagyarmaton Kanyó Tibort, Pásztón Krátki Csabát, Széesényben Borenszki Ervin-t, Rétságon Both Józsefet választották a bizottság titkárának- Salgó - tarjánban a városi KISZ-bi- zottság első titkára Boldvai László, -titkára Szabó Zsuzsanna lett. (összeállításunk a lap 3. oldalán található.) Kis pásztói könyvesboltban címmel találnak cikket olvasóink a lap 4. oldalán. Megtudhatjuk belőle: a mai igényekhez mérten meglehetősen szűkösnek tűnik. Háziasaikért, mint kedvenc — ez a címe az 5. oldalon található írásnak, amely Szakali Lajos alsótoldi gazda birodalmát mutatja be. Egy szakosztály ismét bizonyítani akar című írásunk a lap 7. oldalán található. A cikk a Salgó Öblös SC aitlétáivai ismerteti meg az olvasókat. Tanácskozik a salgótarjáni küldöttértkezlet. József atnla br'pÉak találkozója Salobarjínb’B A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban szombaton találkozóra hívták meg a megye József Attila nevet viselő szocialista brigádjait. A program 10 órakor kezdődött, az előtéri József Attila-dombormű megkoszorúzásával. A költő emlékművénél Novák István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek József Attila Szocialista Brigádjának tagja mondott rövid megemlékezést, amelyben hagsúlyozta: — Nem a megszokás helyezi el koszorúját a költő domborművénél. Másról van szó, nagyobb ügyről: jelkép, hogy az ő születésnapja a költészet napja is. Ezután, elmondta: a szombati találkozónak a költészet napja mellett másik oka, hogy a salgótarjáni művelődési intézmény ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A szónok kiemelte annak jelentőségét, hogy József Attila volt az első világirodalmi jelentőségű magyar költő, aki témául választotta a munkásosztályt és hivatásának érezte hűen bemutatni, felmutatni a város peremének életét. — Költészete él. Nekünk, hozzánk szól, pedig évtizedek választanak el bennünket attól a valóságtól — mondta, majd egy idézettel fejezte be köszöntőjét: „Bo- csássátck meg, hogyha jó a versem és szeressetek érte.” A koszorúzás után a vendégek megtekintették a belső klubban látható József Attila életét l-emutató kiállítást, majd egy irodalmi előadást hallhattak a költő életéről. Csikász István, a balassagyarmati családi intézet, vezetője, előadóművész és Végh Gyula műsorában ismert és eddig még nem hal-, lőtt versmegzenésítések hangzottak el. Bemutatva így a költő életútját, egy kevéssé ismert versen — a Tehervonatok tolatnak —. keresztül. Az irodalmi műsor után játékos vetélkedőn adhattak számot a háromfős — a megye különböző üzemeit képviselő — csapatok József Attila életéről, munkásságáról. A vetélkedőt ebéd követte, majd a brigádtagok megtekintették a Falfúró című új magyar filmet. Délután újból a klubban gyűltek össze, ahol a Munka és művelődés mozgalom helyzetéről, eredményeiről, és gondjairól tartottak fórumot. A beszélgetésen részt vett az SZMT, a Hazafias Népfront, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat képviselője, s megjelent Szilasi András, a me. gyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője is. Muriányi Zsolt tartott vitaindítót, amelyben szólt az önképzés fontosságáról, az Együtt .a. családdal mozgalom erényeiről, majd megemlítette a gondokat is. így elmondta: sok brigád kifogásolja a pontozás helyességét. Az előterjesztés után a vendégek szóltak gondjaik-, ról, kérdéseket tettek fel, elhangzottak ötletek is. A Józsii Attila szocialista brigádok találkozója a kora esti órákban ért véget, (—h—r) Reális alapokon nyugszik Nemcsak íeijesíthela, hanem tói is szárnyalható A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet vezetősége a tagsággal, egyetértésben a VII. ötéves terv feladatainak összeállításakor figyelőmbe vette a népgazdasági követelményeket, a területi igényeket, az építőiparban kialakult verseny helyzetet, a szűkebb beruházási lehetőségeket,1 s ennek ismeretében határozta meg önként, saját javát is jól szolgáló feladatait. Mivel a középtávú tervken töba, megválaszolatlan kérdőjel is fellelhető, ezért a mostani tervciklus első két évére konkrétan, a rákövetkező három évre pedig csak általában jelzik a fejlődés ütemét, részletezés nélkül szabják meg a tennivalókat. Vagyis öt év alatt ál-bevételüket 32.6, termelésüket 37,9, bérszínvonalukat 27,6. a nyereség tömegét pedig 24.2 százalékkal kívánják emelni, a bruttó eszközállományuk 16,3 százalékos emelése mellett. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy nem növelik tovább létszámukat. Az előbb említett célkitűzésekből 1986-ra mérsékelt fejlődést irányoztak elő, elsősorban a piacon meglevő árkonjuktúra miatt. Ennek megfelelően feladataikat a hatékonysági és termelékenységi követelmények növelésével kívánják megvalósítani. Ez azt jeleníti, hogy árbevételük 3,8, termelésük’ 4.5 százalékkal növekedik — ez az országos átlagot meghaladja — a bérszínvonalat pedig 3 százalékkal kívánják növelni, 10,6 százalékos nyereségnövekedés elérése mellett. Ez utóbbit egyrészt a szabadáras munkák részarányának növelésével, nagyobbrészt pedig költségcsökkentéssel — négymillió forint — biztosítják. Az önköltség-' csökkentés azért jelent alapvető feladatat, mert a háromszázalékos bérszínvonalemelést csak ennek révén tudják biztosítani. — a nagyobb adóterhek elkerülése végett. Nem könnyű dologra vállalkoztak, mert a kis mértékű termelésnövekedést még szeré, nyebb beruházási lehetőségekkel, — 1,5—2 millió forinttal kívánják garantálni Az előbbiek ellenére a szövetkezet vezetősége meggvő- ződéssel vallja, hogy a mára kialakult versenyhelyzetiben is képes a kollektíva ez évi tervét nemcsak teliesüeni, hanem bizonyos területen túlszárnyalni.
