Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
Növekvő árbevétel, fejlődő nagykereskedelem Az üzletpolitikában és a tervekben megfogalmazott célkitűzések zömét eredményesen valósította meg az elmúlt évben a Salgótarján és Vidéke Áfész — ezt állapították meg a minap tartott termelési tanácskozáson is, ahol az 1985-ös esztendőt mérlegelték, annak minden sikerével, gondjával-bajával együtt. A salgótarjáni fogyasztási szövetkezet az esztendő folyamán megközelítően 791 millió forint árbevételt ért el — lényegesen többet az előző évitől, de meghaladva • tervezett bevételt is. Fejlődött a bolti kiskereskedelmi forgalom, a szövetkezet üzleteiben több mint 524 millió forint értékű árut adtak el. Az alapellátási cikkek értékesítése zökkenőmentes volt, a korábbi évekhez képest alaposabban felkészültek a boltok a csúcsforgalmi időkre is. A kínálat szélesítése, a hiánycikkek körének szűkítése végett növelte a szövetkezet a közvetlenül a termelőktől és a megyén kívüli szállítóktól való beszerzéseket. A salgótarjáni át'ész vendéglátó helyein ez időben több mint 114 millió forintot költöttek el a vendégek. Üj színt hozott a vendéglátó szakmába az Urpin söröző megnyitása, a színvonalasabb, kulturáltabb vendéglátást tette lehetővé továbbá több egység felújítása, valamint a szerződéses üzletek egy részének hozzáértő, lelkismeretes munkája is. A szerződéses vendéglátó helyek mindegyikére azonban nem vonatkozik a szakmaszeretet: az új üzemeltetési formák elterjesztésének gyorsításakor nem minden esetben vizsgálta meg a szövetkezet körültekintően a szakmai rátermettséget, minek következtében több egységet olyan szerződéses vezetőre bíztak, akik inkább rontották, mintsem javították volna a vendéglátás színvonalát, ráadásul a szövetkezettel szemben vállalt kötelezettségeiknek sem tettek eleget. Jelentős szerepet játszik az áfész alaptevékenységi körében a felvásárlás, noha a tavalyi esztendő e tekintetben nem mondható sikeresnek. A felvásárlási árbevétel meghaladja ugyan a (52 millió forintot, ez az összeg azonban sem a tervezett, sem az előző évi bevételt nem éri ei. Az elmaradás elsőszámú oka a tavaly igen gyenge uborka- termés volt, de számottevő mennyiség esett ki a forgalomból a bogyós gyümölcsök alacsony ára miatt is. A vegyes cikkek közül szénából, nyersbőrből, lőtt vadból és kukoricába ért el jó eredményt a felvásárlási ágazat. Két éve hozta létre a salgótarjáni áfész a nagykereskedelmi részleget. Az első évet az útkeresésre, a megfelelő üzemeltetési forma kialakítására szánta, tavaly viszont már meghaladta a nagykereskedelmi tevékenység bevétele a 14 millió forintot. Kivált olyan áruk forgalmazását várja a fogyasztási szövetkezet a nagykereskedőktől, melyek beszerzése a szállítóktól nehézkes. Tavaly az élelmiszer szakmában például főként üdítőitalokkal, ásványvizekkel és palackozott borokkal bővítette az áruválasztékot a nagykereskedelmi részleg. Szerszámgépeink sikere Kínában Jelentős exportszerződéseket kötött a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat Pekingben, az egyidőben megrendezett két nagyszabású kiállításon; a nemzetközi szerszámgépipari vásáron és a magyar külkereskedelmi vállalat eddigi legnagyobb önálló szakkiállításán. Minderről a Technoimpex üzletkötés hazatértük után számoltak be. A nemzetközi vásáron a Csepeli Szerszámgépgyár a japán együttműködéssel készülő Yasda megmunkáló központját és a Szerszámgépipari Művek számjegyvezérlésű esztergád, köszörűgépeit és megmunkáló központjait mutatták be. A Technoimpex önálló bemutatóján több mint 500 négyzetméternyi területen. 16 magyar iparvállalat, szövetkezet és intézet «portkíná latót állították ki. A szerszámgépeken kívül csomagológépeket, hidraulikaelemeket, különféle szerszámokat és műszereket, elektronikus vezérléseket, építőipari szerkezeti elemeket, valamint turbina, és élelmi- szeripari gépsorokat kínáltak értékesítésre. A kiállítással egyidőben videó- és diavetítéseket tartottak, és fotódokumentációs kiállítást rendeztek. A magyar szakemberek szakmai előadásokon is felvilágosítást adtak az export- lehetőségekről. A Technoimpex egyre nagyobb szerepet katp a kínai vállalatok szállít« között. A két kiállításon kötött több tízmillió forintos üzletkötésekkel együtt a Technoimpex az idén mintegy 320 millió forint értékben szállít, jórészt szerszámgépeket Kínába. Ui növényvédő szerek a kutatóintézetből Üj termékeket gyárt a ta vaszi növényvédő szezonra a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet kísérleti üzeme, amelyben a saját fejlesztésű szerek kis mennyiségű előállítására rendezkedtek be. Egyik fő termékük a Nevi- fosz nevű rovarölő szer, amely kiválóan alkalmas a cukorrépa. takarmányrépa, kender, len. repce, lucerna, borsó és gyümölcskultúrák védelmére. Előnyei közé tartozik, hogy megkíméli a méheket. Ebben az esztendőben 2500 hektárnyi terület védelmére elegendő szert állítanak elő a nagyüzemi kipróbáláshoz, de a fűzfői Nitrokémdá- nál már épül az évi 400 tonna kapacitású Nevifosz- üzem. A veszprémi kutató- intézet kísérleti üzemében készül — az idén 150 tonna —, Nevirol is. Ez a szer a virágzáskor a terméskötődést segíti. Gyártják továbbá a Nevibesz nevű hatékony vad- riasztó szert. Hátán hordja a házat a tehergépkocsi A Beton, és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában olyan, több célra hasznosítható térelemet fejlesztettek ki. melybe bebújik a tehergépkocsi, a „hátára veszi” a helyszínre szállítja, ott kibújik belőle — és már használatba is vehető. A 17,2 négyzetméter alapterületű, 2,2— 2.3 méter belmagasságú építményt eredetileg személygépkocsi-tárolónak szánták, majd más célokra használható változatokat is kidolgoztak. A gyorsan telepíthető „konténerépület” kitűnően megfelel autóbuszvárónak, zöldségesstandnak. zártkerti hétvégi házikónak. felvonulási épületnek. transzformátorállomásnak. illemhelynek, büfének: alkalmas különféle anyagok tárolására. Csoportos telepítéssel egész kempingeket. piacokat lehet belőlük kialakítani. Az ötletes termékből évente több mint nvolcszázat készítenek a BVM dunaújvárosi gyárában. Lakás- felújítás — korszerűsítés Az idén az országban várhatóan 21 ezer lakást újíta-' nak fel, mintegy 4000-rel többet, mint tavaly. Alapvető cél továbbra is, hogy a felújítással növekedjen a régi lakások használati értéke és komfortfokozata még jobban megközelítse, vagy elérje a korszerű új lakásokét. Az idei tervek szerint mintegy 16 ezer régi lakást korszerűsítenek. s várhatóan ennek több mint a felét — költségtérítéssel — a lakosság végzi el. Az öt legnagyobb vidéki városban ebben az évben megközelítően 2400 iakást fiatalítanak meg, Budapesten pedig t3—15 ezer lakás felújításával és mintegy 9500 régi otthon korszerűsítésével számolnak. Debrecenben, atz idén és a következő években növekvő ütemben fiatalítják meg a régi lakásokat. Pécsett ebben az évben több mint 900 régi otthont fiatalítanak meg. Győrött is nagy erővel dolgoznak a műemléki belváros megfiatalításán. Miskolcon a munkaszervezés fejlesztését, összehangolását állították előtérbe, hogy ne ismétlődhessék meg a műit évi felújítási elmaradás. Szegeden a lakásfelújítás és -korszerűsítés gazdaságosságának meghatározására számítógépes értékelési módszert alkalmaztak. Alkotó részvétel tervezésük, végrehajtásban Beszélgetés ér. Popócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány héttel ezelőtt megyénkben járt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, dr. Pa pécsi László. Itt-tartózkodása idején — többek között — a területen állattenyésztéssel fogiaikozo szakemberekkel is találkozott, ahol az ágazat eredményeit és gondjait vették sorra. Ezt az alkalmat használtuk föl, hogy a miniszterhelyettesnek kérdéseinket föltegyük — Hogyan minősíti a megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteinek gazdálkodását? Miben tátja a további ösztönzést, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására? — Nógrád miegyében a termelőszövetkezetek döntő hányada (36-ból 32 tsz) kedvezőtlen termőhelyi adottságúnak minősül. Ebből következően, a megye mezőgazdálkodásának gondjai lényegében azonosak a kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodásának jellemzőivel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják: a nehézségek ellenére célkitűzéseiket a VI. ötéves tervidőszakban — ösz- szességében — teljesítették, nyereségüket folyamatosan növelték. Ebben alapvető szerepet játszott a vezetés színvonalának javítása — a felsőfokú végzettségűek száma a tervidőszakban 33 százaikkal nőtt —, a nem mező- gazdasági tevékenység dinamikus bővítése, valamint a növénytermelési szerkezet átalakítása és a racionálisabb terül ethasznosítás. A megye termelőszövetkezetei döntő többségben eredményesen gazdálkodnak, évente alig 5—10 százalékuknál mutat hiányt a mérleg. A kedvező tendenciák 1985 évben, összetett okok miatt, sajnos megtorpantak. A nyereség csökkent. Fontos befolyásoló tényezőnek tartjuk, hogy egyes ál tetten vesztési ágazatok mellett a korábban magasaibb jövedelmet: biztosító nem mezőgazdasági tevékenység pozíciói romlottak, mivel — helyesen — a budaipesti ipari tevékenységek létesítése helyett fokozatosan a helyben! bővítésre helyezik a hangsúlyt. Ez ugyan kisebb jövedelmet ad, de a kockázatvállalást ás mérsékli. — Nógrád termesze tföU - rajza a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek kedvez, ám a közgazdasági környezet változóan ösztönözte tartásukat. Milyen állandóbb támogató szabályozókra számíthatnak ezek a közös gazdaságok? Hosszabb távon mik a népgazdaság igényei? — A szarvasmarha- és juhágazatok fejlesztése továbbra is fontos célunk Ennek érdekében — figyelemmel az 1985-ben kialakult termelési kedv csökkenésére is — mindkét ágazatnál folyamatban Meleg tartósítással készülnek a befőttek és a savanyúságok az Ipoly Vidéki Egyesült Afcsz dc.itári felvásárló és tartó- sí tótizemében. — Kép: Bencze — vau a jövedelmezőségjavító intézkedések előkészítése. . — A juhágazatban komplex intézkedésekre kerül sor. Már 1986 második fél évében várható a tenyésztés eredménytelenségét leginkább okozó selejtezési veszteség csökkentése egyszeri támogatás folyósításával és a selejt- anyák átvételi feltételeinek javításával. 1987. január 1- től várható a gyapjúfel vásárlási ár emelése, az állománypótlási támogatás visszaállítása. juhkihelyezési akció és a beruházási támogatás meghirdetése. Törekvéseinket természetesen a piaci viszonyok, az ágazat költségvetési kapcsolatai és teherviselő- képessége is befolyásolja. — A szarvasmarha-ágazatban elsősorban a húshaszno- sítású állományoknál kell a iövedelmezőséget javítani. A felvásárlási árak 1987. január 1 -tői történő emelése és a beruházások támogatása előkészületben. Ezeken kívül a kistermelői tehéntartás feltételeinek javulása is várható. — Hogyan ítéli meg a me- gve szarvasmarha-tenyésztését az ágazati minisztérium? Mi legyen a fejlődés iránva. s ehhez melyek a legfontosabb üzemi tennivalók? — Az elmúlt öt évben a megye tejtermelő tehénállománya kétharmadára csökkent, a termelés szinten tartását a jelentős tej hozam-növekedés biztosította. A termelő- szövetkezetekben a húsmarhatartás 1984-ig dinamikus volt. Az ágazat kialakítása azonban nem szakszerűen történt meg. — A megye termelőszövetkezeteiben a tejtermelés és a marhahizlalás jövedelmezősége alacsonyabb az országos átlagnál. Az ágazat legfontosabb feladata a szarvasmarha-állomány nagyságának 1984. évi száiifcre történő visz- szaállítása, a férőhely-re- kontsrukciók végrehajtása. A tejtermelés jövedelmezősége érdekében, javítani kell a tenyésztőm unkát és a takarmánygazdálkodást. A technológiai előírások betartása, az üzemi munkaszervezés es a vezetői; szakmai munkájának javítása is fontos feladat. A húsmarh&isrtásban a tehénlétszám növelésére, a minőségre, a technológiai fegyelem és a termelési színvonal jelentős javítására keffl a Figyelmet fordítani. — A megyei állattenyésztési aktívan elhangzott, hogy Nógrád megye tejtermelő tehenészeti telepeinek egyötöde elfogadható technológiai színvonalú. Legalább egy tucat telep rekonstrukciója sürgető, átlagosan 22—24 millió forintos költség mellett. Tavaly alig kétmillió forint nyereségági fejlesztési forint képződött átlagosan a szövetkezetekben. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? — A beruházások forrásaiban — országos átlagban — a nyereség! érdekeltségi alap az összes saját forrás alig egyharmadát éri el. Feltételezve, hogy ez Nógrád megye üzemeire is érvényes, a szövetkezetekben képződő nyereségági érdekeltségi alap mellett átlagosan további 4—5 millió forint saját forrás állhat rendelkezésre. A nagv összegű beruházások általában egy év alatt nem valósulnak meg. Ezért feltételezhető, hogy a tejtermelő tehenészeti létesítménvek is két év alatt készülnek el. Két esztendő alatt a szövetkezetben átlagosan 12—145 millió forint saját forrás képződik. És mivel a jelzett 22—24 millió forintos beruházáshoz 4—5 millió forint saját forrás kell, hiszen igénybevehető a 30 százaié-, kos hitel és az 50 százalékos állami támogatás is, ígv a számok bizonyítják, hogy a tejtermelő tehenészeti telepiek rekonstrukciójához a pénzügyi források biztosíthatók, amelyet a kedvezőtlen adottságú üzemek részére a megyei tanács még ki is egészíthet. — Miként illeszkedhet Nóe- rád mezőgazdasága a VII. ötéves terv országos kívánalmaihoz? — Már az eddig megfogalmazott fontosabb feladatok is körvonalazzák azokat a fejlesztési célokat, amelyek a megye adottságaihoz igazodóan, a népgazdasági követelményeknek is megfelelnek. — Külön is szeretném kiemelni. hogy igen lényeges követelménye a VII. ötéves tervnek, hogy a növénytermesztésben. de különösen az állattenyésztésben a lehetőségeket a termelőüzemek jobban használják ki, hogy annak eredményeként a jövedelmező gazdálkodás feltételei javuljanak. A vesztesé-, gek mérséklődjenek. Alapvető érdekünk, hogy piacképes árutö'bbletek képződjenek. De Nógrád megye mezőgazdasági üzemeinek is feladata. hogy a helyi etfátáshoz való érdemi hozzájárulás mellett segítsék elő a „központi” árukészletek növelését is. — Továbbra is jelentős célunk, hogy az üzemek aa alaptevékenységet társítsák; — valós társadalmi igényeket kielégítő — olyan kiegészítő tevékenységekkel, amelyek jövedelemtermelése lényegesen javítja az üzen» anyagi helyzetét. Ennek keretében példára! a lakossági és kistermelői szoligáttatéíj gépipari, építőipari, kereskedelmi tevékenység fejlesztését is helyes programba áM Irtani. — A vSágpfcwi,, de a hazai igénvek kielégítése miatt néíküíözhetetJen, hogy javwL tanak a gazdálkodás áítai&l nos „minőségi” tényezői. — A VII. ötéves tervben a szabályozó rendszer is az előzőekben ismertetett céi-ofe megvalósítására fog ösztönözni. valamint araa, hogv a kiemelt gazdaságié jleszlési programok. mint a gabona-, hús-, a takarékossági, a melléktermék- és huiladékhasz^ nosttási és egyéb fejlesztések az adottságokhoz igazodó végrehajtása gazdaságosat* be is köveikezik. — Végezet® arra is szeretném fefhtvrei a frgyéPmef, hogy a következő tervit*r>- szaJkben — de már TbkR-bati rs — aianvetn szemléletváltozásra lesz szükségünk, hiszen a ..hol ékurrvság”. a ..versenyképesség” és a „minőség! termeiéi* ma már nemosgk leírt, vtrgv gyakran emüfwohpft tetszőként. van» igének érat. hanem ét effiínk és eredményeink hétköznapi férrve/öTUérrf követetik meg — a termei est® a kereske- éeiorm« — a knékiráTt, az igényes és a vak&s értékes terrm^tVm mkát. — További eredménves munkát fettététez. hogy az átfflatmi. a társadéi®»] és tö- megszervezetek. veßamint az üzemek vezet® együttesen segítsék efő a termeit) kol- lektívák aktív és rákötő rési- vételét a tervek e1 őkészfté ás _ ben megvitatásában. é* ered mén vés végrehajtásában — feierte be n vita fkom tát dr Paoócsi László, mezőgaz- dacá«i és éMmezésügvi minisét erbet vett es Hortobágyi Zoltán NÓGRÁD — 1986. április 2„ szerda
