Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Fülöp-szigetek Kairói Visszaszerzik azt a vagyont, amit Marcos külföldre juttatott 9 r Ä Fülöp-szigetek kormá­nya megpróbálja visszasze­rezni azt a vagyont, amelyet Marcos, a bukott diktátor külföldre juttatott. Erre az ország gazdasági életének fel­lendítése érdekében is szük­ség van — jelentette be egy amerikai televíziós hálózat­nak adott csütörtöki nyilat­kozatában Corazon Aquino. Az elnök asszony közölte tor vábbá, hogy megpróbálja rá­venni országa külföldi hite­lezőit: engedélyezzenek jobb feltételeket a Fülöp-szigetek külső adósságainak visszafi­zetésére. Az amerikai képviselőház csütörtökön „a kongresszus megsértése” címén vádemelést kezdeményezett két New York-i tőzsdei alkusz ellen, amiért azok nem voltak haj­landók felvilágosítást adni egy kongresszusi albizottság­nak. Az albizottság kérdései a Marcos és felesége tulaj­donában lévő, mintegy 350 millió dollár értékűre becsült New York állambeli ingat­lanokra vonatkoztak. Felté­telezések szerint, Marcos világszerte elhelyezett összes vagyona elérheti a 3 milli­árd dollárt is. Amerikai és nemzetközi segély formájában, mintegy egymilliárd dollár áll ren­delkezésre, hogy gazdasági segítséget nyújtsanak a Fü­löp-szigetek számára — kö­zölte Peter McPherson, az Egyesült Államok külföldi segélyprogramjainak koor­dinátora. Ronald J. Hayes, az Egye­sült Államok csendes-óceáni erőinek parancsnoka csü­törtöki Canberrái nyilatkoza­tában úgy vélekedett, hogy a Fülöp-szigetek kormányá­nak hamarosan amerikai se­gítségre lesz szüksége az Üj Népi Hadsereg elnevezésű szélsőbaloldali gerillaszerve­zet elleni harcban. Ez azon­ban nem jelenti szükségkép­pen az • Egyesült Államok közvetlen fegyveres beavatko­zását — mondta Hayes. Juan Ponce Enrile had­ügyminiszter szóvivője pén­teken Manilában bejelentet­te, hogy szabadon bocsátják Rodolfo Farinast, Laoag vá­ros polgármesterét és nyolc társát, akiket azzal yádol- tak, hogy összeesküdtek a hadügyminiszter meggyilko­lására. A közismerten Mar- cos-párti Farinast bizonyíté­kok hiányában engedték sza­badon. To-dor Zsivkov bolgár ál­lamfő üdvözlő táviratot kül­dött Aquino asszonynak, a Fülöp-szigetek új elnökének. Challenger katasztrófája Folyik a vizsgálat Hibásnak tartja a Reagan elnök által a Challenger űr­repülőgép katasztrófája okai­nak kivizsgálására alakított bizottság azt a módszert, ahogyan az ország .o űrna- józási hivatal, a NASA ille­tékesei a tragédiával vég­ződött rajtot engedélyezték. A bizottság vizsgálata ugyan­is kiderítette, bogy a kü­lönböző berendezéseket gyár­id váüalatck, így a rakétát gyártó Marton Thiokoí és az űrrepülőgépet készítő Rock­well International szakértői egyaránt ellenezték, hogy az indításra sor kerüljön. A bizottság három napon át ismét nyilvános ülésen hall­gatta meg az érdekelteket. A NASA illetékesei tagadták, hogy a mérnökök egyértel­műen ellenezték volna a rajt­engedélyezést, s azt mondot­ták, hogy csak „műszaki ki­fogásokat” hallottak tőlük. Elismerték azonban, hogy ezek nem jutottak el a raj­tot legmagasabb szinten en­gedélyező személyekhez. A NASA vezetői a legha­tározottabban tagadták, hogy igyekeztek volna «kierősza­kolni” a rajtot. Érdekesség, hogy az ügyben még a Fe­hér Ház is kénytelen volt megszólalni: Larry Sneakes, Reagan szóvivője igen ke­ményen utasította el azokat a híreszteléseket, hogy a raj­tot — politikai presztízs­okokból — a Fehér Ház szor­galmazta volna, függetlenül a körülményektől. A bizottság csütörtöki ülé­sén egyébként új, eddig is­meretlen felvételeket mutat­tak be a Challenger rajtjá­ról. Ezeken az eddigieknél jobban latszik, hogy a jobb oldali rakéta köpenyéből fe­kete füstieibó csap ki az indítás pillanatában, nagyjá­ból az egyik összeillesztés­nél. Ez megerősíti azt a fel­tevést, hogy a rakéta tömí­tőgyűrűi mondták fel a szol­gálatot. A gyártó vállalat szakértői már korábban je­lezték, hogy a tömítés nincs kipróbálva erősebb hidegre, márpedig a rajtot megelőző­en az űrrepülőtéren fagy­pont alatti hideg vott, Lengyel—magyar kapcsolatok Négy évtizedes út Kevés állammal fonódott össze olyan szorosan hazánk sorsa — jó és rossz periódu­sokban egyaránt —, mint Len­gyelországgal. A hagyomá­nyok, a történelmi fejlődés ha­sonló fordulatai, a független­ségi harcok alapozták meg azt a napjainkban korántsem csu­pán hivatalos keretek közt, hanem a széles közvélemény­ben is elevenen élő ’ érzést, amit átfogóan úgy nevezhe­tünk: lengyel—magyar barát­ság. A tradicionális rókonszenv a második világháború vérzi­vatara után tovább erősödött, s a két, egyaránt a fejlődés szocialista útját választó nép között hamarosan barátsági és együttműködési szerződés is létrejött. E folyamat kiin­dulópontja az országaink köz­ti diplomáciai kapcsolatok ép­pen négy évtizeddel ezelőtt történt felújítása volt — ezt követte a kötelékek teljes rendszerének kiépülése. Mind­ez csakhamar meghozta gyü­mölcseit: az elmúlt évtizedek létrehozott cégben 50—50 szá­zalék a két tel részesedése — a járműipari kooperációig: a Polski Fiathoz szállított alkat­részekért cserében kész gép­kocsikat hozunk be, s megje­lent a lengyel piacon az Ika­rus is. A kulturális együttműködés kormányközi megállapodások alapján valósul meg, különö­sen kiemelkedő szerepet ját­szik a Varsóban, illetve Bu­dapesten aktívan működő két kulturális központ. Zenei ver­senyek, fesztiválok, színházak és színészek vendégszereplé­sei, filmklubok és egyetemi előadók cseréje — hosszan le­hetne folytatni a sort. Az együttműködést tovább szélesí­tik a testvérvárosi és testvér- megyei kapcsolatok: ilyen partneri viszony jött létre pél­dául Varsó és Budapest, Lub­lin és Debrecen, Katowice és Miskolc között. S akkor még nem esett szó az idegenforga­lomról, amely — az ismert lengyelországi nehézségek, az időszakos visszaesés eiienére — hathatósan elősegíti a két nép köznapi kapcsolatainak bővülését, a közvetlen érint­kezést, egymás eredményeinek és gondjainak behatóbb meg­ismerését. Alig négy évtizedes útról beszélünk, ha az 1946-os dip­lomáciai nyitányra gondolunk vissza. Ám helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy e negy­ven év szervesen olvadt a lengyel—magyar kapcsolatok sok évszázados hagyományai­ba. Szovjet fiSuplakát-kiállilás során a politika, a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és a kultúra terén éppúgy, mint a sportban vrev az élet számtalan más területén ki­alakultak és megerősödtek az együttműködés kölcsönösen elűnvös formái. Rendszeressé váltak a ma­gas szintű találkozók, a par­lamentek, tömegszervezetek, minisztériumok és más intéz­mények közti kapcsolatok. Je­lentős szintet ért el a két ál­lam kereskedelmi forgalma, és sikerült új, sokáig kihaszná­latlan kereteket te.lálni, pél­dául lengyel szakemberek rész­vételével hazai beruházások­ban. íKabai cukorgyár, paksi atomerőmű st.b.) De sorolhat­nánk a példákat tovább, a Haldex közös vállalattól — a meddőhányók kitermelésére A kiállításon helyzetkép Patak Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Kairóban péntek reggel ki­lenc órakor összesen hat órá­ra ismét feloldották a kijá­rási tilalmat, hogy a több mint tízmilliós metropolis lakossága élelmiszert vásá­rolhasson. A kijárást tilalmat a központi biztonsági rendőr­ség sorállományú embereinek szerdára ki-obbant zendülése miatt vezették be. A zendü­lésnek a jelek szerint mélyebb okuk volt annál a magya­rázatnál, hogy a lázadók csak a szolgálati idő meghosszab­bításának, a leszerelési se­gély elmaradásának hírére tódultak az utcákra gyújtogat­ni, rombolni és fosztogatni. Mind többen jelzik, hogy a felkelésben a gazdasági elé­gedetlenség és az iszlám ha­tás is szerepet játszott Kairót a haderő ellenőrzi, és próbálja kifüstölni a biz­tonságiak ellenállási gócait. Péntekre virradóra a pira­misok körüli sivatagos körzet­ben újult ki a lövöldözés. Szö­kevényeket keresnek. A pén­teki Ál-Ahram arról tájékoz­tat, hogy Mohamed el-G-indi legfőbb ügyész szerint az elfo­gott karhatalmiak számát most már kétezer-ötszázra te­szik. Ilyen vádakat fognak emelni ellenük: előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyilkosság, gyilkosság! kísér­let, a köz- és magánvagyon szándékos károsítása, tünte­tés (ez Egyiptomban tilos en­gedély nélkül), fegyverzet el­tulajdonítása és engedély nél­küli használata, lázadásra való bujtogatás. Az eltelt napokban — amint a lap írja — elpusztult a fe Iső-egyiptomi Aszjúitra átterjedt lázongásokban egy rendőrkapitánysági épület, hatvan teherautó, a kapitány­ság lőszer- és autóaikatrész- raktáTa, egy csomagológyár Ű40 tonnányi rizskészlete, és tönkrement egy cementgyár. Ilyen részletes veszteségfelmé­rést Kairóban nem végeztek még. Dönt&ft a Hofland parlament A holland parlament pén­tekre virradóra kis szavazat- többséggel ratifikálta az ame­rikai robotrepülőgépek hol­landiai telepítésére vonat­kozó 1985. novemberi kor­mányhatározatot. A telepítést előirányzó amerikai—holland megállapodást 79 képviselő szavazta meg, 70 ellenezte. A kormányzó keresztény- demokraták hat képviselője is a ratifikálás el: >n foglalt ál­lást. Az amerikai robotrepülő­gépeket 1983 ban helyezik el Hollandiában. Az ellenzéki munkáspárt szóvivője,' Klaas de Vries nyugtalanítónak ne­vezte a döntést és hangsú­lyozta, hogy a rakétatelepítési határozat elfogadása hátrál­tatja a nukleáris fegyverek korlátozását célzó erőfeszíté­seket. Szovjet Elmplakátokból nyílt kiállítás az SZKP XXVlt. pártkongresszusa köszöntésére Budapesten, a Pataky Művelődési Köz­pont díszgalériájában. Lenin Párizsban--------------------------------------------------------­---------------­N ógrádi vélemények az SZKP kongressznsáréi Nógrád megye közvéleményét élénken foglalkoztatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának eseményei, az elhangzó felszólalások tartalma, a javaslat tok, kezdeményezések. Lapun khoz is számos vélemény éH kezik, üzemi kollektíváktól, intézményi, szövetkezeti doH gőzöktől, állampolgároktól egyaránt — az alábbiakba* ezekből adunk közre néhány at. Határozott program Oravecz Sándor brigádja is felfigyelt arra a szokatlan határozott hangnemre, amely az SZKP XXVII. kongresz- szusát jellemzi. A komplex csapatban 16-an dolgoznak villanyszerelők, ácsok, kő­művesek, vasbetonszerelők és segédmunkások. A PEVA- technológia minden szakem­bere megtalálható brigádjuk­ban. Az öltözőben reggelen­te szóvá teszik a felszólalók kijelentéseit, s tömören így summázta a véleményeket: — Ilyen kedvező politikai hangulatot még nem tapasz­taltunk egy kongresszuson sem. A szovjet nép életét ugyancsak a televízióból és az újságokból ismerjük, de mindenképpen nagyszerű doJ lógnak tartjuk a második! világháború óta véghezvitt fejlődést. Mi építőmunkásoki bízunk abban, hogy a hatá-í rozott hangnemet cselekedet tek követik majd. Ehhez azonban egy lényeges dolog-» ra: a békére van szükség, j Hogyan hasznosul a tudomány? Csémán Ilona, a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár iparművésze: Az SZKP XXVII. kongresz­szusa felkeltette az érdek­lődésemet. Két szimpatikus vonást emelnék ki. Egyrészt tetszik az az őszinte elha­tározás, amivel hozzáláttak, hogy újraértékeljék a nyolc­vanas évek, a közelmúlt tör­ténéseit. A másik ebből kö­vetkezik, hogy kritikusan mé­rik fel saját beli» gazdasági és társdaimi helyzetüket, ke­resik a nehézségek okait Ez önmagában 5s nagy érJ ték, pozitív változás, dd nyilvánvaló, hogy következ­ményei is lesznek. S, nem­csak az országhatárokon be­lül, hiszen a Szovjetunió hat a szocialista táborra —, de az egész világra. Érdeklő­déssel tölt el az a törekvés is, amely azt célozza, hogy minél gyorsabban hasznosít-^ sák a gyakorlatban a tudo-j mányos-technikai forradaJ lom eredményeit Érdeke^ milyen utat talajnak: ehhez a valóságban. Rendkívüli brigádértekezleten Nagy érdeklődéssel figyel­jük az SZKP XXVIL kong­resszusának eseményeit, s ennek alkalmából a pásztói áfészánház kötött-divatára, osztályának Tyereskooa bri­gádja rendkívüli értekezleteit tartott. Brigádunk nagy je­lentőséget tulajdonít e fon­tos világpolitikai eseménynek és élénk érdeklődéssel kíséri a kongresszus munkáját. Ah­hoz, hogy az SZKP kong­resszusa célkitűzéseit valóra válthassa, elsősorban bizto­sítani kell a szovjet és va­lamennyi nép számára a vi­lágbékét. A Szovjetunió ennek eseJ lek vő tanújelét adta, anukcap kidolgozta programját a tömegpusztító fegyvereknek az évszázad végéig történd teljes felszámolására. E prog­ram megvalósítását kűipa-j Iítíkája központi elemének tekinti. A kongresszus őszin­te hangvétele bizalmat ad valamennyiünknek arra, hogy munkánkat fegyelmezetten, becsülettel és teljes odaadás­sal végezzük szövetkezetünk gazdasági és politikai célki­tűzéseinek valóra váltása ér­dekében. Békepolífika a gyerekek jövőjéért Mucsinai Tiborné, magyar— történelem szakos tanár, a Szécsényi Általános Iskola pe­dagógusa: — Ügy érzem nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, hogy a Szovjetunió kommu­nistáinak kongresszusán a nyíltság, az őszinteség a leg­szimpatikusabb vonás. Ez az alapállás nem kíméli a ko­rábbi hibákat, lazaságokat, a vezetői gyengeségeket, ame­lyek tettenérhetők voltak a társadalom életének minden területén, így a gazdaságban is. Megszoktuk, hogy a Szov­jetunióból érkező híradások­ban inkább csak példaszerű, jó dolgok hangoznak el. most egyensúlyt érzek. S örülök, hogy azért az eredményeket sem felejtik el. Nagy érdeklődéssel hall­gattam a békepolitikai törek­véseit. A gyerekek közt élve fokozottabban érzékeny va­gyok a béke és a biztonság kérdéseire. Hinnünk kell ab­ban, hogy van jövő a tanít­ványaink számára. De jó len­ne már valami biztató, bi­zonyosságot adó történés. Azt kívánom, hogy a kongresszus célkitűzései valóra váljanak, mert az nem csak a Szovjet­unió, de az egész emberiség javára válik. Á piac értékítéletéről Csetneki László, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár villanyszerelője mondja: — Az SZKP XXVII. kong­resszusának eseményeit figye­lemmel kísértem. Különösen megragadott a beszámolónak a munkával és főleg az ér­telmes munkavégzéssel fog­lalkozó része. Szerintem sem mindegy, hogy egy-egy ter­mék előállítása mennyi fá­radtságba, mennyi energiába kerül,' mert a piac értékíté­lete csak a végeredményt is­meri el! Ezt én döntő fon­tosságúnak tartom. ^Véleményem szerint a gaz­daságosan értékesíthető árut elő lehet állítani kevesebo, da jobban szervezett és minősé­gileg színvonalasabb munká­val. Erre törekszünk mi is, hiszen igen magas fokú igé­nyeket is kielégítő gépeket és berendezéseket állítunk elő, elsősorban üveggyárak ré­szére. Így kapcsolódik a ml célkitűzésünk . az SZKP XXVII. kongresszusán, a munka eredményességének növelése érdekében megfogal­mazott feladatokhoz. NÓGRÁD - 1986. március L, szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom