Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
Szécsényi helyzetkép Szervezettebb sportéletet a vonzáskörzetben 1934. január 1-én „megalakult” a szécsényi vonzáskörzet, alapvetően — négy község kivételével —'a volt szécsényi járás területén. Idén januárban városi rangot kapott a település, így ma már Szécsény város és vonzáskörzetéről hallhatunk, olvashatunk. A helyi tanácson kerestem meg Domszky Györgyöt, a művelődési, egészségügyi és sportosztály főmunkatársát, sportfelügyelőt. Arra voltam kíváncsi, milyenek a vonzáskörzet sportolási lehetőségei, hogyan tevékenykednek a sportkörök és mik a közeljövő legfontosabb célkitűzései? — A szécsényi járás megszűnésével eltűntek a korábbi szervezeti formák, így a körzetesítéskor elsődleges feladatunk ezek visszaállítása, az újraszervezés volt. Viszonylag rövid idő alatt megoldottuk a problémákat, sietve megalakítottuk a szakszövetségeket és szakbizottságokat, így hamar megkezdhettük az érdemi munkát. — Milyen szakszövetségek és -bizottságok működnek? — A ladarúgó-, sakk-, asztalitenisz-, atlétika- és természetjáró-szakszövetség tevékenykedik irányításunkkal. Két szakbizottságunk működik: a tömegsport, illetve az ági tác i óspropaganda. — Hogyan értékelné a város és vonzáskörzetének versenysportját? — Tizenöt sportkör működik, a területen, közülük a legnagyobb a Szécsényi SE. A községi sportkörök mindegyikében a labdarúgás jelenti a versenysportot, egyedül Nagylócon van a megyei bajnokságban szereplő sakkcsapat. Így csupán, ők valamint a Szécsényi SE labdarúgói és sakkozói szerepelnek megyei I. osztályú bajnokságokon, községeink többi csapatai alacsonyabb osztályokban küzdenek. — Biztosítottak-e az anyagi feltételek a versenyszerű sportolásra, a minőségi munka javítására? — Konkrét példával kezdeném. A Szécsényi SE labdarúgó-csapatával szembeni elvárás: kerüljenek fel a területi bajnokságba. Nos, ha ez bekövetkezne —, ámbár a jelenlegi helyezés nem ezt mutatja —, jelentkeznének a problémák. Megítélésem szerint' nincs meg az anyagi alapja ennek a célkitűzésnek. Nézzük a községi egyesületeket! A tanács mindenütt ad egy összeget a sportkörnek, többnyire a helyi termelőszövetkezetek is támogatják a sportot. Vannak olyan településeink, ahol addig járnak focizni, míg ez az összeg megvan, aztán „megszűnnek létezni”. Érezzük a vállalatok, üzemek hiányát. A környező falvakban — Nógrádmegyer kivételével — nincs termelő üzem. s ugye köztudott, hogy a vállalatok többnyire szívesen áldoznak a sportra. — Mégis, hogyan élnek meg a sportkörök? — Ott, ahol lelkesen, oda- adóan végzik a sportvezetők a dolgukat, nem lehet probléma. Itt nagy hangsúlyt fektetnek a tagdíjbevételre, és egyéb — például . rendezvény — bevételük is van. Mondanék egy jó példát. Az előző évben Rimócon 54 ezer forint bevételt terveztek, lett belőle 99 ezer. Hát mi ez, ha nem az akarat, a lelkesedés diadala?? Az ellenpéldáknál Hollókőt, Endrefal- vát és Nógrádszakált említeném. Ezeken a helyeken van bőven tennivaló mind a szemléletben, mind a hozzáállásban. — Beszéljünk mosit a tömegsportról? Mi a helyzet ezen a területen? — A vonzáskörzetben évente 50—60 tömegsport-rendezvényre kerül sor. A falusi spartakiádon vesznek részt a legtöbben, s ennek a vetélkedősorozatnak a megyei döntőin rendszeresen jól szerepelünk. Nemrégiben a téli spar- takiád “versenyszámainak csapatversenyét nyertük meg. Községeinkben gyakoriak az utcák közötti bajnokságok — főleg labdarúgásban —, d^ találkozhatunk önálló kezdeményezésű községi tömegsportnapok rendezvényekkel is. —1 Milyen a létesítmény- helyzet a vonzáskörzetben? — Általános iskoláinkban sok helyen szükségtermek adnak otthont a testnevelés óráknak. Nagy sportkomplexum nincsen sem városunkban, sem környékén. Éppen ezért egy — az ezredfordulóig szóló — tervben megfogalmaztuk a tornacsarnok, a tanuszoda, valamint a teniszpályák megépítésének szükségességét Szécsényben. Hogy ezek mikorra készülnek el, azt a rendelkezésre álló anyagi eszközök határozzák meg. — Végezetül azt kérdezném meg: mit vár a városkörnyék Szécsény városának sportjától a közeljövőben ? — Hiányosságaink meghatározzák legfontosabb feladatainkat. Bízok a tanácsok lelkiismeretes, a sportot támogató munkájában, a szakemberek, testnevelő tanárok segítő szándékában. Szeretném, ha minnél nagyobb tömegeket tudnánk mozgósítani a szabadidős-sportolásra és a Szécsényi SE —, mint a körzet legnagyobb egyesülete — minőségileg előbbre lépne, példát mutatva ezzel a kisebb, a községi sportköröknek — mondta befejezésül Domszky György. V. L Hét végi sportműsor Serdülő kosarasok bajnoksága r Három hónapig tartó pihenés után folytatódott Salgótarján város serdüilőbajnoik- sága. A mérkőzéseken érvényesült a papírforma, a Kossuth L. Általános Iskola csapatai Salgótarjániban, is nagyarányú győzelmeket arattak az SKSE úttörő együttesei ellen, a Lovász J. Általános Iskola lieányegvüttese pedig minimális különbséggel győzött az SKSE úttörő L csapatának otthonában. Leányok: 1 SKSE úttörő I—Lovász J. Ált. Isk. 40—41 (24—23), v.: Tóth P. Ld.: Dér (16), Rádiót (10), Vxesnyovszlky (6), ill. Pénzes (13), Pócs (8), Sándor (7), J. Gagarin Ált. Isk.— Táncsics M. Szakközép. 25— 38 (9—16), v.: Laczkó. Ld.: Gondos (14), ill. Ozsvámt (14), Koperla (8), Kazinczi (6). SKSE úttörő II—Kossuth L. Ált. Isk. 24—129 (11—69), v.: Laczkó. Ld.: Pataki (7), ill. Lengyel (26), Németh (25), Surányi (12), Tóth (12), Jakab (12), Szegedi (10). Bolyai J. Gimn. úttörő—SKSE úttörő I. 38—25 (18—13), v.: Bán, Ld.: Szabó A. (12), Suták (8), Szabó Zs. (6), Papp (6), ill. Szabados (9), Dór (6). I Fiúk: SKSE úttörő—Kossuth L. ‘Ált. Is>k, 18—140 (7—54), v.: Pásti. Ld.: Takács (8), ill.: Eoős (41), Zsemján (44), Sze- mecz (15), Szabó (14), BrunSZOMBAT LABDAKÜGÄS Területi bajnokság, Mátra- csoport: Nagybátomy—BVSC, Nagybátony, 16 óra, v.: Lója II. St. Síküveggyár—Göd. Salgótarján, Sugár úti pálya, 15 óra, V.: Novotni. Borsodnádasd— Romhány, Borsodnádasd, 15 óra, v.: Darált. Megyei I. osztályú bajnokság: ÖMTE—St. Volán, Salgótarján, Zagyvaróna, 15 óra (ill i3 óra), v.: Makovinyi. NB-s ifjúsági és országos serdülő bajnokság: SBTC—Kazincbarcika, Salgótarján, tóstrandi pálya. Serdülők 11, Ifjúságiak 12.30 óra. Megyei serdülő bajnokság: St. Öblös—SKSE. Kazár—Somoskőújfalu, Cered—Kisterenye, SBTC III.—Karancslapujtő. Kezdési idő: 14 óra. Magyar Ifjúság Kupa megye! döntői, Salgótarján, városi sportcsarnok. Program: Mátranovák—Romhány 9, Sík ’85—St. PSZF 10, Bgy. Szolikor—Mátrano- vák 11, Érsek vad kert—Sík ’85 12, Romhány—Bgy. Szolikor 13. St. PSZF—Érsekvadkert 14. Helyosztók: V—VI. helyért 15, III—IV. helyért 16, döntő 17 órakor. TEKE SZÖVOSZ KUPA ’86 országos döntő. Férfiak: Somoskőújfalu, 8 óra, nők: Salgóbánya 8 óra. TERMÉSZETJÁRÁS SZÖVOSZ KUPA ’86 téffli túlra. A túra 8.15 órakor folyamatosan indul. Útvonal: Salgóbánya KISZ- iskola (rajt)—Salgő-vár—Dornyai turistaház—Somoskő Petőfikunyhó—Somoskőújfalu határ— Somoskőújlalu sportpálya (cél). SAKK SZÖVOSZ KUPA országos döntő, Salgótarján. Rákóczi út 13. (Áfész tanácsterem) 9 óra. VASÁRNAP ASZTALITENISZ KPVDSZ megyei férfi és női egyéni és párosversenyei, Salgótarján, Malinovszkij úti ált. isk. tornaterme, 8 óra. KÉZILABDA Karancs Kupa, Balassagyarmat, városi sportcsarnok. Program : St. Síküveggyár—Rétság (női) 9. St Építők—Bgy. Kábel (férfi) 10. Érsekvadkert—ELCO Somsály. (férfi) U, Detva—Nagybátony (férfi) 12, St. BRG—St. Éoítők (férfi) 13, Detva—Bgy. Kábel (férfi) 14. Nagybátony—Érsek - v,adkert (férfi) 15. St. Építők— ELCO Somsály (férfi) 16, St. BRG —Bgy. Kábel (férfi) 17 óra. LABDARÚGÁS NB II.: SBTC—Dunaújvárosi Kohász, Salgótarján Kohászstadion, 15 óra, v.: Juhasz J. (Bubori, Horváth Gy.) Területi bajnokság, Mátra-cso- port, Balassagyarmat—Sirok, Balassagyarmat, 15 óra, ■ v.: Pecze. Megyei I. osztályú bajnokság: Pásztó—Karancslapujtő, v.: Ju-> háisz L., Szönyi SE—Szécsény, v.: Holfmann. Cered—Mátranovák. v.: Tálas, Nézsa—SKSE, v.: Kris- ton, Érsekvadkert—Balassi, v.: Kiss Gy., Szügy—Kisterenye, v.: Berta, Erdőkürt—Somoskőújfalu, v.: Heves megyei játékvezető. Kezdési idő: ifiknél 13, felnőtteknél 15 óra. Megyei II. osztályú bajnokság, Nyugati-csoport: Diósjenő— HVCSSE, Varsány—örhalom, Bércéi—Nagylóc, Nógrádsipek— Jurisits SE, Mohora—Rimóc, Nógrádmegyer—Becske, RétságZ-Hei rencsény. Kezdési idő: 15 óra. Balassagyarmat városkörnyéki bajnokság: Szand,a—Cserhátsurány, Hugyag—Nógrádkövesd, Dejtár—Magyarnándor, Patvarc —Patak, Ipolyszög—Cserháthaláp, Nógrádmarcal—Csitár. Kezdési idő: 15 óra. SAKK Megyei CSB: Regionális Vízmű SÉ (Mihálygerge)—Pásztói SE, St. Gorkij SE—Nagybátony, Szécsény—Nagylóc, SVT—Síküveggyár SE. Kezdési idő: 10 óra. SZÖVOSZ KUPA ’86 sakkszimul- tán, Salgótarján, Rákóczi út 13. (Áfész tanácsterem) 8 óra. TEKE SZÖVOSZ KUPA ’86 országos döntő, férfiak: Somoskőújfalu 8 óra, nők 8 óra. TERMÉSZETJÁRÁS „Edzett Ifjúságért” nyílt túra Ki.s-Salgóra. A túra Salgótarjánból 9 órakor indul a kempingtől. Útvonal: Kém pi ng—T atár-á rok— Sajgó-puszta—Kis-Salgó' (Boszorkán vkő). da (11). Sz. P. H NÓGRÁD — 1986. március 22., szombat Mérkőzés előtt Salgótarjánban is nyílik hóvirág! Holnap délután az SBTC a Dunaújvárosi Kohászt fogadja. Azt a csapatot, amelyet ismét „jegyeznek”, hiszen Kovács András legénysége — idézzük a Népsport 1986. március 10-i szalagcímét — „ ... bejelentette igényét a feljutásra.” A vendégeknek erre van esélyük. Az első három tavaszi fordulóban a dunaújvárosiak 4—1-re győzték le a Kazincbarcikát, majd Vácott nyertek 3—1-re, és az utolsó játéknapon 3 gólt lőttek a Nagykanizsának is. Lehotáék — a csatár vezeti aZ NB II. góllövőlistáját — jelenleg 29 ponttal a tabella harmadik helyén állnak, minimális különbséggel az előttük lévő Eger, illetve az éllovas SZEOL-DÉLÉP mögött. A Kohász-csapat egy évvel korábban — hatalmas meglepetésre — 6—0-ra győzött a tóstrandi pályáin! Azt követően a két együttes Dunaújvárosban mérkőzött, és mindkétszer döntetlen volt az eredmény. Miként a két évvel ezelőtti MNK-találkoizón is... A Salgótarján a múlt héten — dekára visszafizetve a kölcsönt — 3—2-re győzött Komlón, noha a hazai bányászok kétszer is vezettek, és most a pályán volt a hajdani újpesti válogatott ■ Fekete László is. A tarjáni edző így nyilatkozott: T- A második félidőben végre megtaláltuk a hóvirágot.” És az SKSE-stadianban milyen „virágra” lelnek Be- cseiék? Vagy ismét a kohászok kotyvasztotta „feketeleves” következik? Vasárnap minden elválik... „A csapat — mondta a pénteki edzést követően Ha- ász Sándor — nagyon készült a Dunaújváros ellen. Van mit törlesztenünk! Urbányi a héten már edzett, valószínűleg helyet kap a „kezdőben”. Babcsán — a'R—I-re végződött szerdai Bélapátfalva elleni edzőmérkőzésen — kisebb húzódás miatt nem játszhatott. Mindenképpen győzelmet várok a Kohász-gárda el - len! A komlói mérkőzésről még annyit: irigykedve hallgattam a hazai szurkolók buzdítását, és meglepett, hogy a találkozó végén kedvenceiket, a vereség ellenére is, megtapsolták. Nekünk is szükség lenne hasonló sportszerű biztatásra és elismerésre. A pályára lépő csapatot csak közvetlenül a mérkőzés előtt jelölöm ki, így csak keretet adok: László, Tartási, Juhász, Rácz, Nagy. Jónás, Gyimesi, Vincze, Poór, Sváb, Oláh, Lioták, Vásó, Becsei, Zimo- nyi, Babcsán és Urbányi. — tóth — Kongresszusi SZÖVOSZ téli Kupa Megkezdődtek a versenyek Mozgalmas nap volt pénteken délután a salgótarjáni Tarján vendéglőben. Tizenkilenc megye és a főváros közel 500 szövetkezeti dolgozója és vezetői jelentek meg a Kongresszusi SZÖVOSZ téli kupájának megnyitóján, melyen Máté. Csabáné. a MÉSZÖV elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A versenyzők nem sokkal később elkezdték küzdelmeiket. A férfitekézok Som ősik őúj faluban, a nők a sataóbánvai KISZ-iskola pólyáján „indítottak", míg a sakkozók a Salgótarján és Vidéke Áfész tanácskozótermében ültek asztalhoz. A téli túra résztvevői szellemi totó kitöltésével kezdték vetélkedésüket, ma kerül sor a „terepversenyre”. Az ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap 12 órakor a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban kerül sor. Egészség — higiéné Fűtés és egészség A fűtés — bár már szerencsére a szezon nehezén túl vagyunk — a sajtóban, a rádióban és a televízióban egyaránt gyakori téma. A kérdés — szezonális aktualitásán kívül — nyilván a közismert energiagondok miatt kerül a szokásosnál is jobban előtérbe. Bár, ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megnyugtató megoldása aligha képzelhető el az egészségi szempontok mérlegelése nélkül. A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan mikroklíma megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett komfortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevés- bé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére, és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű felfűteni, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 Celsius fok között érzi jól magát. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékletnél már kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — az intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12-—18 Celsius fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban 24 Celsiusnak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általában ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Any- nyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbógyadunk, elál- mosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba Eűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a Gyógyszertől Nyilván mindenki megfigyelte már, hogy nemcsak a közvetlen érintkezésben, hanem akár telefonbeszélgetés közben is joggal és biztonságosan következtethetünk beszélgető partnerünk hang- tónusából kedélyállapotára, hangulatára, vagy például arra, hogy jó vagy rossz kedve van. Az NSZK-ban Giessen professzor furcsa jelenségre figyelt fel. A búskomorság — köznapi orvosi nyelven depresszió — ellen használatos szerek, amelyek sok esetben nélkülözhetetlenek a depresszióban szenvedő betegek kezelésében, a várakozástól eltérően nem élénkítik, hanem . mélyítik, basszus tónusba viszik át a hangot. Megfigyelésének alátámasztására úgynevezett „duplavak” kísérletben (tehát úgy, hogy sem a gvógy- szert adagoló személy, sem a beteg nem tudta, hogy mikor kap depresszió ellenes szert, mikor azzal színben, ízben és küllemben teljesen azonos, de hatóanyag nélküli placebo tablettát) 23 emberen vizsgálta az initraminit tartalmazó hőkülönbség nem több mint 2—4 Celsius fok, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 Celsius fokot. Az említett követelményeknek az etázs-. a központi- és a távfűtés felei meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a komf ortklima követelménye! - nek. A térbeli hőelosztás >s kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sarkában. A cserépkályha viszont hosszú időn át képes tárolni a hő:. Jól kezelt cserékpályháva ezért a hőmérséklet nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlen ü' hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 Celsius fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlévő por pörkölődik. ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúságérzés. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet rajta segíteni. Etázs-, központi- és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyeh fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olajkályhákat és a gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodjunk. Dr. K. E. basszushang depresszió ellenes«- szereknek a hangminőségre gyakorolt hatását. Kiderült, hogy azoknak a kísérleti személyeknek, akik az initramin tartalmú depresszió ellenes tablettákat szedték, a hangtónusa a beszedéstől számított 30 perc múlva jelentősen mélyebb lett, tehát a basszus hangszín felé közeledett. Ezen kívül jellemző volt ezekre a személyekre az is, hogy az 500 Hz alatti frekvenciatartománv hangrezgéseit „teljes torokból” hallatták. Ez a hatás 3.5 órán keresztül volt megfigyelhető. ezután már nem vo.lt 'különbség az initramini és a hatóanyagot nem tartalmazó placebo tablettát szedők között. Ez a megfigyelés a várakozással én- pen ellenkező, hiszen a mélyebb hangszín inkább rossz kedv esetén szokott jelentkezni, az élénkebb pedig derűs hangulatban. Megfigyelték továbbá még a giesseni klinikán, azt is. hoigy egyes vérnyomást csökkentő szerek éppen ellenkező hatást fejtenek ki, tehát nem mélyítik, hanem emelik a hangmagasságot.
