Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
Megelevenedik délután a központ Üj házsor az Ifjúsági úton Megtartó alapok Bereden Nehezen folyik le a víz, így tavasz kezdetén az árkokból. Az egyik eladónő az ipar- 'cikkbolt előtt lapáttal igazgatja az út melletti vízlevezetőben a megülepedett iszapot. Délután négy óra körül a község kisebb központjának is nevezhető térség — ipafcikkbolt, zöldségárus, eszpresszó van a közelben — néhány pillanatra megelevenedik. Gyors vásárlás itt is, ott is. Egy férfi nagy nyaláb fóliát hoz az üzletből. Kocsijába rakja és továbbmegy. Tiszta medret Bercelen, ha vízgondokat említünk, senkinek nem az jut eszébe, hogy hiányzik az egészséges ivóvíz, sokkal inkább a Gólya-patak vizére gondolnak ilyenkor. Arra, hogy két-öt évenkénti gyakorisággal a hirtelen áradások elöntik a község belte-t rületét, a kis medrű, hordalékkal teli patak nem tudja elvezetni a váratlanul jött nagy vizeket. ■— Sürgető feladat a Gólyapatak problémájának megoldása —- mondja Nándori Ferenc tanácselnök. — Az elmúlt években pénzszűke miatt nem tudtuk kitisztítani a medret. Most megvan rá a pénz, s az idén elkezdjük, a jövő évben pedig be is fejezzük a patak rendezését. Sok pénze fejlesztésekre az elkövetkező években sem lesz a tanácsnak. Terveik mégis, mintha nagyobbak lennének ... De a jövő elképzelései előtt illik áttekinteni, hogyan fejlődött a község a hatodik ötéves terv időszaka alatt. A rövid, diplomatikus fogalmazás erre így szól: a község a településfejlesztési céloknak megfelelően fejlődött. De, mi van emögött? — Átalakítottuk, bővítettük az orvosi rendelőt, az egészségházban fogorvosi rendelő működik, és mindennap éjjeli orvosi ügyelet van Bercelen — említi az elnök. — Folyamatosan végezte a tanács a községben az utak. hidak karbantartását, felújítását, és jelenleg elmondható a tanácsi utakról, hogy egy kivételével mind porta- lanított. Ez idő alatt szebbek, gondozottabbak lettek itt a parkok és a közterek. Épültek új lakóházak: az eltelt öt évben, összesen 41 lakással gyarapodott Bércéi. Ma 2295-en élnek itt, s leglényegesebb célnak tekintik a községben azt. hogy ez a létszám megmaradjon, vagy inkább még növekedjék. Ehhez igazítják céljaikat, megvalósítandó feladataikat. Mire alapoznak? Hogyan teljesítheti népesség- megtartó szerepét egy közepes nagyságú falu? Mire alapozzák Bercelen, hogy ezt a feladatot —, mert ez a tervük — meg tudják oldani? A válasz egyszerűnek is tűnhetne: új, közművesített építési telkek, az építkezések nagyarányú támogatásai, bővülő szolgáltatások kellenének ... Néhány éve új utcasort alakítottak ki 63 beépíthető telekkel a Lenin úton. Ma foghíjasok még a telkek. Tizenöt házhelyen pedig az építkezést a telkek felett átfutó nagyfeszültségű villamos vezeték akadályozza. (Nem tudni, nem lesz-e ez évtizedes akadály, mert a vezeték áthelyezésére senkinek nincs pénze.) De nem adják fel. Most meg fél úton elakad a gépkocsi a Lenin úton. Ám az idén már köves út lesz errefelé — fogalmazzák meg a helybeliek, Mire alapozzák? — A Lenin út rendbetételére a helyi tanácsnak van 200 ezer forintja, a megyei tanács pályázatán további 260 ezret nyertünk el hozzá, az ottlakók pedig 60 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak — tájékoztat Nándori Ferenc. És, hogy joggal támaszkodhatnak a berceliek közhasznú munkájára, bizonyság rá a tavalyi év, amikor a sütőipari vállalat leállította a helyi sütőüzemet, mert a közegészségügyi előírásoknak nem felelt meg. A kisiparosok, a lakók felajánlották, hogy ingyenesen rendbe hozzák az üzemet, csak az anyagot kérik hozzá. Aztán két műszakban 60—80-an dolgoztak ott. Azóta ismét itt sütik a kenyeret. Akkoriban történt, hogy beállított a tanácsházára egy betceli férfi. ■ — Elnök elvtárs, szabadnapos vagyok. Hová lehetne menni dolgozni? — kérdezte. — Tud meszelni? — kérdezte vissza az elnök. — Tudok. — Nos, akkor a sütőüzemben talál munkát. A társadalmi munkán kívül nagy jelentőséget tulajdonítanak Bercelen a pályázatoknak. Pályázat útján remélnek támogatást a.már elnyert Lenin úti építésen kívül a művelődési ház felújítására, felszabadulási emlékpark kialakítására, az óvoda épületének és környezetének fejlesztésére. A fiatalok építési kedvének fokozására pedig több mint 800 ezer forintnyi lakásépítési alapot hoztak létre a tanácsnál a hetedik ötéves tervidőszakra. Ügy tervezik,“ hogy évente 3—4 fiatal házas kaphat ebből visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő kamatmentes kölcsönt. Mi hiányzik a faluból? Ahogy megállunk a Lenin út közepén, az elnök már a jövő házait, utcáját látja: errefelé kellene létrehozni egy szolgáltatóházat, lenne benne kozmetikus, fodrász, yirágárus meg más is ... De, miből? A tanácsi elképzelések igazodnak a lakossági igényekhez. Amikor az ikladi műszergyár berceli gyáregységében arról érdeklődöm, mi hiányzik a faluból Sáfár Já- nosné, így felel. — Az iskola. De az nagyon. Rettenetes körülmények között tanulnak a gyerekek — mondja. — Ezentúl pedig jó lenne egy fodrászüzlet is. Az iskola dolga úgy látszik, rendben lesz. A falugyűlésen, ahol a településfejlesztési hozzájárulás célját határozták meg, s a feltett kérdésre, hogy kell-e nekünk az iskola, egyértelmű volt a válasz: Kell! Építünk! Csak az összegben kellett határozni: Hogyan legyen? Mert a berceliek a jövő év végéig még fizetik a vízműtársulatba az évi 1200 forintot. Végül úgy döntöttek, hogy a első két esztendőben 700 forint lesz a teho, ezután pedig évente 100 forinttal emelkedik. Ügy számolnak; hogy az öt év alaitt ebből és a helyi tanácsi tartalékokból több mint ötmillió forint gyűlik majd össze, és 1990 után új iskola lesz Bercelen. Természetes azonban, hogy minduntalan új és új igények keletkezzenek, nem földtől el- rugaszkodottak, hanem reálisak, kielégíthetők. Liki István villanyszerelő mondja ugyancsak a műszergyárban. — Húsz éve lakom Bercelen, a műszergyárban pedig már ennél is több ideje dolgozom. Feltalálom itt magam. Tavaly póttanácstag lettem, de így is részt veszek a közéletben, a teho szervezésekor együtt jártunk a tanácstaggal, megismertek engem is, s azóta ilyen-olyan ügyben jönnek is hozzám. Mi hiányzik mégis a faluból? Szerintem a kulturált szórakozásra nincs lehetősége a korombelieknek, hiszen a videodiszkó a fiatalabbiké — fogalmaz a 41 éves munkásember. Villanásnyi fa’ukép Járjuk a falut. Napos délután van. Első látásra meszsziről szemet gyönyörködtető a látvány: a község egyik szélén futó dombokon kastélyok látszanak, s így télutón is kellemes a kép. Közelebbről lát-J szik, hogy csak küllemre van így, a kastélyok évtizedes fa-, gerendái hamarosan erősebi* építőelemeket kívánnak. Kéii kastélyépületben iskolások tanulnak. Az Ifjúsági úton szép csaní ládi házak állnak. Az egyiken tábla hirdeti: cipőbolt. — Ez az első és egyetlen cipőboltja vidéken a Cipőbolt Vállalatnak — világosít fel Dobrocsi János, akinek a felesége vezeti az üzletet. — Szeptemberben nyílt meg a bolt, az árukészlet kb. egymillió forint. Jó napunk volt múlt szombaton, vásárnap volt, s száz pár cipő kelt el. Fiatalasszonnyal beszélget az egyik ház kerítésénél a Tabán úton Danielisz István iskola- igazgató, az utca tanácstagja, A teho befizetése a téma. — Gyesen vagyok, egy gyermekünk van, a jövedelmünk alapján mentesülnénk a hozzájárulás fizetése alól, de úgy döntöttünk, mégis fizetni fogjuk, mert fontos az iskola — mondja Szrna Jánosné. — Két éve lakom itt, és jól érzem magam Bercelen. Kabátjának kívülre varrott zsebéből két zöld paprika kandikál ki Kobra Istvánnak. — Hat éve kezdtem itt építkezni. Ügy érzem, befogadtak a községben, jobb falut a környéken nem is találni A kétéves fiam már itt született — mondja a 31 esztendős fiatalember. — Fejlődik a falu. de ha több pénz lenne, még jobb lenne. Én ugvnn Mátyásföldre, az Ikarusba járok dolgozni, de Bércéiről már nem akarok elmenni. Ügv tűnik, beigazolódna^ a község vezetőinek szavai: fejlődőképes település Bércéi, ami népességét nemcsak megtartani, hanem növelni is akarja. Zsély András Képek: Kulcsár József 1 Danielisz István tanácstag Szrna Jánosnéval Nándori Ferenc Liki István Kobra István , Nagy László pedagógus napközis-foglalkozáson Az öregek napközi otthonáb an 11-en töltik idejüket Cipöbolt a családi házban Félezernél többen dolgoznak a műszergyárban I *
