Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

I eljesebbé, emberibbé teszi életünket Beszélgetés megyénk nemzetközi kulturális kapcsolatairól Bármennyire ■ elhasznált a hasonlat, tagadhatatlan: a kultúra híd a népek érintkez ésében. A művészeti alkotá­sok, a kultúra értékeinek cseréje mindig közelebb viszi egymáshoz a nemzeteket. 'A nemzetközi kulturális kapcsolatokat állami keret­megállapodások rögzítik. Ter­mészetes. hogy a megyék nemzetközi kulturális együtt­működései e keretiinegálla- podásokhoz kapcsolódnak, miközben formai és tartalmi szempontból egyaránt bizo­nyos szabadságot élveznek. Vagyis mindenkinek lehető­sége adódik sajátosságainak érvényesítésére. Nógrád megye nemzetközi kulturális együttműködése számottevő, részeként; a test­vérmegyei és -városi kapcso­latoknak. Régi keletű a szomszédos közép-szlovákiai kerülettel való együttműkö­désünk; a hatvanas évek má­sodik felében vettük fel a politikai, gazdasági kapcso­latot a szovjetunióbeli Ke­merovo területtel, melyet rö. videsen a kulturális és a sportbeli követett; tízéves a kölcsönös egymásra figyelés a finnországi Vantaa városá­val és legújabban a Portugá­lia» Leírja megyével. Nemzetközi kulturális kap­csolataink jelenét Szilasi Andrással, a megyei tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetőjével tekintjük át. v- Hogyan összegezhetjük szovjet testvérmegyénkkel, Kemerovóval kialakult kap­csolatainkat? — Átgondolt, tartalmas, köl­csönösen gyümölcsöző és for­malitásoktól mentes az együttműködésünk. A jelentős távolság miatt természetesen ez a kapcsolat nem lehet napi jellegű, de mindenkép­pen folyamatos és rendszeres. Tavaly például háromtagú, kulturális szakemberekből Ällö, Nógrád megyei delegáció •viszonozta a látogatásukat, ‘tanulmányozva a közművelő­dés ottani gyakorlatát és a «zakmai képzést. Küldötteink hozták el magukkal a keme­' tovóí írók és költők alkotá­sait, amelyeket folyóiratunk­ban. a Palócföldben közlünk. Továbbmenve: rendszeresek az. úttörők és a pionírok kö­zötti kapcsolatok, döntően kulturális programokra épít­ve. Egymás gyermekmozgal- mának. életének megismerése mellett kölcsönösen megszer­vezzük a gyermekrajz-kiállí- tásokat. — Közép-Szlovákiával való együttműködésünk az utóbbi években fellendült. Mintha az J9S3-a$ Madách-emlékév je­lentős ösztönzést adott volna hozzá. Egyetért ezzel? — Igen. Hozzátéve, hogy azóta új sávjai is nyíltak az együttműködésnek. Például fontos szerephez jutott az irodalmi és történelmi hagyo­mányápolás, a színházi be­mutatkozás. — Véleménye szerint mi­lyen területeken erősödtek, fejlődtek kapcsolataink? — Különösen a népzenei és »éptáncegyüttesek. illetve azakemberek cseréjében si­került előbbre lépnünk. De vonatkoztatható ez az irodal­mi és képzőművészeti érté­kekre is. Az utóbbi időben együttműködésünk fő terüle­te lett — átfogóan értve — a nemzetiségi kultúra gazda­gításának kölcsönös segítése, mindenekelőtt az anyanyelv és a néphagyományok ápolá­sa területén. (Ebben a folya­matban jelentős hely illeti meg a szlovákiai Csemadok szervezetet.) — Az együttmunkálkodás nemcsak megyei szintű, kiter­jed a vonzáskörzetekre, já­rásokra, illetve intézmények­re is. Mit mondhatunk ma mindezekről? — A két testvérmegye kö­zötti kulturális kapcsolatok­ról éppen február második felében kötöttünk újabb meg­állapodást Balassagyarmaton. De élő, eleven kappsolat van a balassagyarmati és a nagy­kürtösi, valamint a rétsági és a losonci járási művelődé­si osztály között is. S ahogyan számos gazdasági egység, úgy tartanak fenn kölcsönösen hasznos kapcsolatot a köz- művelődési intézmények is. Említhetem például a műve­lődési központokat, a múzeu­mokat, a könyvtárakat) A nemzetiségi könyvellátás bá­zisa nálunk — bizonyára so­kan tudják — Rétságon van, s a megye 22 szlovák nemze­tiségű községébe innen jut­tatják el az olvasnivalót. Az állomány gazdagításához több mint tíz éve kapunk segít­séget a pozsonyi szlovák ki­adótól. Mi pedig a losonci és a nagykürtösi könyvtáraknak juttatjuk el a legfrissebb ma­gyar nyelvű könyveket. S ide tartozik még: alig pár hónap­ja kapott új lendületet a tu­dományos ismeretterjesztés­ben való együttműködés. Két közeli példája: Nagykürtösön elméleti tanácskoz4s zajlott magyar előadó részvételé­vel, továbbá kétnapos tanács­kozást rendeztünk — a szlo­vák és a magyar írószövetsé­gek közreműködésével — a mai szlovák irodalomról. — A hagyományok ápolását többször említette. Újabban hallani a Balassi-hagyomá- nyokról is. — Ez valóban új elem. Ha­gyománykincsünk közös, köl­csönös ápolásában eddig Ma­dách Imre, Mikszáth Kál­mán kapott megkülönbözte­tett figyelmet, és most felöt­lött Balassi Bálint, aki jelen­tős személyisége történelmi múltunknak, de mintha róla egy kissé megfeledkeztünk volna. A hagyományápolás­ban nagyon jelentős helyet foglal el a palóc tradíciók hasonló és eltérő elemeinek kölcsönös kutatása, ápolása, megismertetésére. Fontos te­rülete az együttműködésnek a palóc etnikumra vonatkozó múzeumi, levéltári kutatási forráshelyek hozzáférhetővé tétele. A török magyarországi kiűzésének 300. évfordulójá­ra Szécsényben rendezett ki­állításon például olyan törté­neti értékek is láthatók, ame­lyeket a füleki múzeum bo­csátott rendelkezésünkre. Cserébe az év második felé­ben ott mutatjuk be a kiállí­tást. — Az együttműködés idei aláírásakor is kötöttek meg­állapodást. Hallhatnánk pár szót erről is? — Tényleg csak példaként: a bátonyterenyei megyei fú­vószenei találkozón szlovák csoportok is részt vesznek; ugyanígy a banki megyei nemzetiségi találkozón, a hollókői Palóc szőttes kultu­rális napon, megyei együtte­sek szerepelnek a közép-szlo­vákiai kerületi magyar nem­zetiségi fesztiválon, s egy gyermektánccsoportunk vi­szonozza a Radoszt együttes tavalyi látogatását. A losonci Nógrádi Galériában Kubányi Lajos festőművész kiállítá­sát rendezzük meg. Tervezzük színházi előadások kölcsönös cseréjét. S kiemelkedő ese­mény lesz a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a Szlovákia fejlődésének négy évtizede című kiállítás. — Mennyire gazdagok kap­csolataink a nem szocialista országbeli testvérmegyével, illetve testvérvárossal? — Kulturális kapcsolata­inkban — alig kell hangsú­lyoznom — igen értékesek ezek a kötődések, lehetőségek. Elsősorban a távolság miatt velük nincs napi kapcsola­tunk, de megalapozott és terv­szerű együttműködésünk a finnországi Vantaaval. In­nen már számos művész és együttes járt Salgótarjánban, Nógrád megyében. Idén lesz tízéves a kapcsolat, s erre mind Vantaaban, mind test­vérvárosában, Salgótarjánban készülnek. A nyári tamperei nemzetközi néptáncfesztivál­ra meghívást kapott a Nóg­rád táncegyüttes, s ennek keretében Vantaaba is ellá­togatnak majd. Június köze­pén pedig Vantaaban idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás. — Egy beszélgetés keretei szűkek megyénk nemzetközi kulturális kapcsolatainak részletes bemutatására, de egy vázlatos képet elénk raj­zolhat. Ennek tudatában fo­galmazzuk meg az utolsó kér­dést: miért szorgalmazandók, értékesek ezek a kapcsolatok? — Mindenekelőtt azért, mert többek leszünk általuk; megnöveli lehetőségeinket, betekinthetünk közvetlenül is más országok életébe, kul­turális kincseiből meríthe­tünk. Az együttműködés ke­retei között számos informá­ciót, értéket juttathatunk el a határainkon túlra is. Egy­mást jobban megismerve he­lyes értékrendbe kerül sa­ját és partnereink tevékeny­sége. Így jobban tudjuk be­csülni önmagunkat is. Az együttműködés teljesebbé, emberibbé teszi életünket. Sulyok László A romhányi gyerekek is foko zott érdeklődést mutatnak a számítástechnika iránt. A he­tedik és nyolcadik osztályosok a matematikaismeretek birtok ában kapcsolódnak be a sze- mélyszámítógép-kezelésébe, az általános iskolában szervezett szakkörön Tibay Gézáné vezeti a diákok szakmai programját. — kj Gyorsfényképek Diósjenőről Ketten a színpadról A program már felénél tart, amikor megérkezünk. Óvato­san lopakodunk a nézőtérre, hogy bekapcsolódjunk a Diós- jenői Általános Iskola kultu­rális seregszemléjébe. Éneklő, verset mondó gyerekek, kö­zösen éneklő rajok váltják egymást, meglepően sok gye­rek lép a művelődési ház színpadára. Egy-egy éneklő raj fellépése előtt két széksor ürül ki a nézőtéren. A hangulat családias, az idegen úgy érzi, szívesen mu­tatják meg egymásnak a di- ósjenői iskolások, mit tudnak. Még akkor is, ha ez a közön­ség elég pontosan tudja, ki, mit tud. Nem véletlen, hogy elég bekonferálni a cigány- táncosokat, s felzúg a közön­ség, türelmetlen izgalommal várja a produkció kezdetét. Misi és Robi Dől a nevetéstől a gyerek­sereg, amikor megjelenik a színpadon a pár. A lány éne­kelni kezd, kacéran kelleti magát, rázza a vállát, csípőjét. A fiú, a tánc koreográfiájá­nak megfelelően követi a lány lépéseit. Egy-egy magas han­got mikor megcéloz az éne­kes, s emeli hozzá a szok­nyáját is, visít a közönség a gyönyörűségtől. Persze, mert ők tudják, amit lassan-lassan csak észre veszek én is: ez a „lánv” fiú. Lakatos Róbertnak hívják civilben, a társa Alak- sa Mihály. Ötödikesek. Vastap­sot kapnak, s az iskolatársak alig tudnak csitulni, mikor abbahagyják. — Robi, honnan tudsz te ilyeneket? Az arcát pirosító festék alól is kitetszik a saját pi- rossága, még kapkodja kicsit a levegőt, amikor útját álljuk a színfalak mögött. — Miért tetszik kérdezni? — Kérdez vissza komolyan. Aztán mikor bemutatkozom, az első interjúnak megfelelő összeszedettséggel válaszol: — Én nagyon sok lemezt hallgatok, amin cigánynóták vannak, mert nagyon szere­tem. Különösen Bangó Mar- gitot, Csűri Editet és Horváth Istvánt. De az anyukámtól is sokat tanulok. Tetszik tud­ni, mi cigány származásúak vagyunk. — De miért te táncolod a női szerepet? — Mert anyukámtól ezeket tanultam, és ez tetszik ne­kem. — A papád nem tanít? — Nincs apukám. Szeretnék zeneiskolába járni, hogy énekelni tanuljak, de itt nincs, Rétságra kellene járni, de azt meg nem lehet. De el­határoztuk a barátommal, Misivel, hogy majd együtt megyünk továbbtanulni éne­kelni. Robi és Misi produkciója igen népszerű, az iskolában. Mivel szeretik csinálni, nem is ragaszkodnak a színpad­hoz, elég egy üres szeglet szü­netben a folyosón, s már rop­ják is. De a kulturális seregszem­lén ezzel nincs vége a tánc­nak: amikor bekonferálják Varga Ildikót, ha lehet, még nagyobb a nyüzsgés, szék­csikorgás, mint az előtt. ö vajon ki lehet? ja szabadon mozoghat. Az ötödikes leány diszkótáncot mutat be. Nemrég kezdhette, az látszik. Mozdulatai nem elég rendezettek, s kicsit hosz- szú a zene, nem győzi ötlettel. Vajon mégis mitől olyan nép­szerű, hogy a szám felétől üte­mesen tapsol a publikum? Amikor az ok után kuta­tunk, először az édesanyjával találkozunk. Szép szőke asz- szony — a kislány is rá­ütött — Varga Jánosné, s a magyart törve beszéli, hisz az NDK-ból települt át. A na­gyobbik lányáról kezd mesélni, arról a nagyobbik lányról, akit Stoor Christelnek hívnak, s sokan ismerhetik nem csak a nógrádi színpadokról, de a te­levízió képernyőjéről is. Christel is ide járt általános iskolába, mielőtt sikereit arat­ni kezdte, Ildit tehát a ha­gyomány folytatójaként sze­retik. Christel hatása Ildikó­ra amúgy is nyilvánvaló. leles A seregszemlének még ezzel sincs vége, következik Surda tánca, Halász Csaba előadásá­ban, majd a Szabó Magda raj Dolly Roll együttese. A pro­dukció ötletes, jók a jelme­zek, az ellesett mozdulatok, s az énekkel sincs gond, mert ”playback”-ről megy. Az ötlet ragyogó. Ildi Ö tényleg lány. Fekete nad­rág van rata. Nem feszes. A bokájánál lazán fogja össze a gumi. Fekete blúzát a vál­lán masni tartja. Hófehér kar­Hangyabolyként nvüzsgött ezen a délután a diósjenői iskola felső tagozata. Ha osz­tályozni kellene, én megaján­lanám a jelest. A gyerekeket segítő tanári karnak is. — veszprémi — j Mm. műsor KOSSUTH RADIO: Mit tizen a Rádió? flsnw) A hét zenemüve — f Schömberg: Gurre-dalok ! W*: Hajnaltól páros esteiig SAZc Ki kopog? Rt.OS: Nyitnikék W.95: Dallal üzen Ázsia. (lem.) ■10.47: Weiner Leó és a .népzene 11.04: Bioritmus 11.24: Bende Zsolt énekel 11.39: Kis kamerámban gyertyát gyújtók 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Tokody Ilona népdalfelvé­teleiből 14.37: Rembrandt eladja holttes­tét 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Meredek út 15.30: Népszerű fúvósmuzsika 16.05: Neked szól! 17.00: Ecomix 17.30: Preludium a kilencedik évtizedhez. V/l. rész 18.04: Filmzene 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Trisztán és Parsifal 20.05: Aranylemezek 21.00: Legyen a vendégünk 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szőkefalvi Nagy KoMR énekel Kb. 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után ... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Verbunkosok, nóták 4 _ pam. h, frártó 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Kelen Péter operettdalokat énekel 12.20: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalkörök és citerazene- karok felvételeiből 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalfeld olgozá sok 19.30: Sportvilág 20.03: Show. ami show 23.20: Nóták 23.50: Tania Maria énekei 0.15: Éjfél után ... MISKOLCI STÜDlO: 6.16—6.30: Hírek:, ttrdósrtáisote:, tapcsz-emle. 17.00: Műsorismerte­tés, hírek, időjárás. 17.06: Hét­ről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Tel efonüsry elet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Vála­szolunk haliig a tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 16.00: Észak-magyarországi kró- Vüfca. — Sport. JM&-JÄ.3ÖC SBaesm­le az Észak-Magyarország, a Dé­li Hírlap, a Heves Megyei Nép­újság, valamint a NÖGRÁD ked­di számából. MAGYAR TELEVÍZIÓS 16.00: Hírek 16.05: Magyar Média Kupa 16.45: Képújság 16.50: Szögedi stúdió 17.30: Cseres Tibor: Fekete rózsa 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese ?9.30: Tv-híradó 20.00: A Skálában kérték 21 ?0: Nézze meg az ember. (Reklám) 21.45: L. Ny. Tolsztoj: Élő holttes* 23.20: Tv-híradó 3. 23 30: HLmnusz 2. MŰSOR: 20.00: Vérszerződés. Magyar film 21.20: Tv-híradó 2. 2L4&S Tv-Basic-tanfolspiw. XV1<7. resaa A programozás módszere (ism.) 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 13.30: Tv-híradó 20.00: Fények a kikötő felett. Tv-film. 1. rész 21.10: A CSKP XVII. kongresszusának küldöttei 21.35: A parancsnokok. 2. rész 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-hii,adó 20.00: Detvai hímzés. Rövidfilm 20.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Peter Jilemnicziky 22.35: Éjszakai hangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: El­fújta a szél. I—II. Színes USA- szuperfilm. — Kohász: Magyar- ország felszaoadRá a. Magyar kok. Szinkronizált francia film­vígjáték. — TIT: A nőstényfar­kas kíseirtete. (16) Színes, szink­ronizált lengyei film. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Elnök asszony. Magyar film. M aratón életre-halálra. Színes, seink rom'zált USA bűnügyi film* — Madách Filmszínház: Abigél. I—H. Mesemozi: A legkisebb tör­pe. —- Pásztói Mátra: A kis egy­szarvú. Színes, szinkronizált ja­pán rajzfilm. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Maraton életre-hailáira. (16) Színes, szinkronizált USA bűn­ügyi film. — Szécsényi Rákóczi: IV. Henrik. (14) Színes olasz film. Mesemozi: A daru tollai. — Rétság: Hamupipőke. Színes, szinkronizált; amerikai fűm. — Karancslapujtő: Az elefáomtem- ber. (14) Szinkront záilit angol film. — Kisterenyei Petőfi: El­lopták Jupiter fenekét. Színes, szinkronizált francia filmvígiá- ték. — Érsekvadkert: Szexmisz- szió. (14) Színes. szinkronizált lengyei fantasztikus fiilmvígiáték. — Nagylóc: Iskolamozi: Csalo­gány. — Jobbágyi: Piszkos ügy. (M) Seines amerikai bmaagpi

Next

/
Oldalképek
Tartalom