Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
I eljesebbé, emberibbé teszi életünket Beszélgetés megyénk nemzetközi kulturális kapcsolatairól Bármennyire ■ elhasznált a hasonlat, tagadhatatlan: a kultúra híd a népek érintkez ésében. A művészeti alkotások, a kultúra értékeinek cseréje mindig közelebb viszi egymáshoz a nemzeteket. 'A nemzetközi kulturális kapcsolatokat állami keretmegállapodások rögzítik. Természetes. hogy a megyék nemzetközi kulturális együttműködései e keretiinegálla- podásokhoz kapcsolódnak, miközben formai és tartalmi szempontból egyaránt bizonyos szabadságot élveznek. Vagyis mindenkinek lehetősége adódik sajátosságainak érvényesítésére. Nógrád megye nemzetközi kulturális együttműködése számottevő, részeként; a testvérmegyei és -városi kapcsolatoknak. Régi keletű a szomszédos közép-szlovákiai kerülettel való együttműködésünk; a hatvanas évek második felében vettük fel a politikai, gazdasági kapcsolatot a szovjetunióbeli Kemerovo területtel, melyet rö. videsen a kulturális és a sportbeli követett; tízéves a kölcsönös egymásra figyelés a finnországi Vantaa városával és legújabban a Portugália» Leírja megyével. Nemzetközi kulturális kapcsolataink jelenét Szilasi Andrással, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjével tekintjük át. v- Hogyan összegezhetjük szovjet testvérmegyénkkel, Kemerovóval kialakult kapcsolatainkat? — Átgondolt, tartalmas, kölcsönösen gyümölcsöző és formalitásoktól mentes az együttműködésünk. A jelentős távolság miatt természetesen ez a kapcsolat nem lehet napi jellegű, de mindenképpen folyamatos és rendszeres. Tavaly például háromtagú, kulturális szakemberekből Ällö, Nógrád megyei delegáció •viszonozta a látogatásukat, ‘tanulmányozva a közművelődés ottani gyakorlatát és a «zakmai képzést. Küldötteink hozták el magukkal a keme' tovóí írók és költők alkotásait, amelyeket folyóiratunkban. a Palócföldben közlünk. Továbbmenve: rendszeresek az. úttörők és a pionírok közötti kapcsolatok, döntően kulturális programokra építve. Egymás gyermekmozgal- mának. életének megismerése mellett kölcsönösen megszervezzük a gyermekrajz-kiállí- tásokat. — Közép-Szlovákiával való együttműködésünk az utóbbi években fellendült. Mintha az J9S3-a$ Madách-emlékév jelentős ösztönzést adott volna hozzá. Egyetért ezzel? — Igen. Hozzátéve, hogy azóta új sávjai is nyíltak az együttműködésnek. Például fontos szerephez jutott az irodalmi és történelmi hagyományápolás, a színházi bemutatkozás. — Véleménye szerint milyen területeken erősödtek, fejlődtek kapcsolataink? — Különösen a népzenei és »éptáncegyüttesek. illetve azakemberek cseréjében sikerült előbbre lépnünk. De vonatkoztatható ez az irodalmi és képzőművészeti értékekre is. Az utóbbi időben együttműködésünk fő területe lett — átfogóan értve — a nemzetiségi kultúra gazdagításának kölcsönös segítése, mindenekelőtt az anyanyelv és a néphagyományok ápolása területén. (Ebben a folyamatban jelentős hely illeti meg a szlovákiai Csemadok szervezetet.) — Az együttmunkálkodás nemcsak megyei szintű, kiterjed a vonzáskörzetekre, járásokra, illetve intézményekre is. Mit mondhatunk ma mindezekről? — A két testvérmegye közötti kulturális kapcsolatokról éppen február második felében kötöttünk újabb megállapodást Balassagyarmaton. De élő, eleven kappsolat van a balassagyarmati és a nagykürtösi, valamint a rétsági és a losonci járási művelődési osztály között is. S ahogyan számos gazdasági egység, úgy tartanak fenn kölcsönösen hasznos kapcsolatot a köz- művelődési intézmények is. Említhetem például a művelődési központokat, a múzeumokat, a könyvtárakat) A nemzetiségi könyvellátás bázisa nálunk — bizonyára sokan tudják — Rétságon van, s a megye 22 szlovák nemzetiségű községébe innen juttatják el az olvasnivalót. Az állomány gazdagításához több mint tíz éve kapunk segítséget a pozsonyi szlovák kiadótól. Mi pedig a losonci és a nagykürtösi könyvtáraknak juttatjuk el a legfrissebb magyar nyelvű könyveket. S ide tartozik még: alig pár hónapja kapott új lendületet a tudományos ismeretterjesztésben való együttműködés. Két közeli példája: Nagykürtösön elméleti tanácskoz4s zajlott magyar előadó részvételével, továbbá kétnapos tanácskozást rendeztünk — a szlovák és a magyar írószövetségek közreműködésével — a mai szlovák irodalomról. — A hagyományok ápolását többször említette. Újabban hallani a Balassi-hagyomá- nyokról is. — Ez valóban új elem. Hagyománykincsünk közös, kölcsönös ápolásában eddig Madách Imre, Mikszáth Kálmán kapott megkülönböztetett figyelmet, és most felötlött Balassi Bálint, aki jelentős személyisége történelmi múltunknak, de mintha róla egy kissé megfeledkeztünk volna. A hagyományápolásban nagyon jelentős helyet foglal el a palóc tradíciók hasonló és eltérő elemeinek kölcsönös kutatása, ápolása, megismertetésére. Fontos területe az együttműködésnek a palóc etnikumra vonatkozó múzeumi, levéltári kutatási forráshelyek hozzáférhetővé tétele. A török magyarországi kiűzésének 300. évfordulójára Szécsényben rendezett kiállításon például olyan történeti értékek is láthatók, amelyeket a füleki múzeum bocsátott rendelkezésünkre. Cserébe az év második felében ott mutatjuk be a kiállítást. — Az együttműködés idei aláírásakor is kötöttek megállapodást. Hallhatnánk pár szót erről is? — Tényleg csak példaként: a bátonyterenyei megyei fúvószenei találkozón szlovák csoportok is részt vesznek; ugyanígy a banki megyei nemzetiségi találkozón, a hollókői Palóc szőttes kulturális napon, megyei együttesek szerepelnek a közép-szlovákiai kerületi magyar nemzetiségi fesztiválon, s egy gyermektánccsoportunk viszonozza a Radoszt együttes tavalyi látogatását. A losonci Nógrádi Galériában Kubányi Lajos festőművész kiállítását rendezzük meg. Tervezzük színházi előadások kölcsönös cseréjét. S kiemelkedő esemény lesz a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a Szlovákia fejlődésének négy évtizede című kiállítás. — Mennyire gazdagok kapcsolataink a nem szocialista országbeli testvérmegyével, illetve testvérvárossal? — Kulturális kapcsolatainkban — alig kell hangsúlyoznom — igen értékesek ezek a kötődések, lehetőségek. Elsősorban a távolság miatt velük nincs napi kapcsolatunk, de megalapozott és tervszerű együttműködésünk a finnországi Vantaaval. Innen már számos művész és együttes járt Salgótarjánban, Nógrád megyében. Idén lesz tízéves a kapcsolat, s erre mind Vantaaban, mind testvérvárosában, Salgótarjánban készülnek. A nyári tamperei nemzetközi néptáncfesztiválra meghívást kapott a Nógrád táncegyüttes, s ennek keretében Vantaaba is ellátogatnak majd. Június közepén pedig Vantaaban idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás. — Egy beszélgetés keretei szűkek megyénk nemzetközi kulturális kapcsolatainak részletes bemutatására, de egy vázlatos képet elénk rajzolhat. Ennek tudatában fogalmazzuk meg az utolsó kérdést: miért szorgalmazandók, értékesek ezek a kapcsolatok? — Mindenekelőtt azért, mert többek leszünk általuk; megnöveli lehetőségeinket, betekinthetünk közvetlenül is más országok életébe, kulturális kincseiből meríthetünk. Az együttműködés keretei között számos információt, értéket juttathatunk el a határainkon túlra is. Egymást jobban megismerve helyes értékrendbe kerül saját és partnereink tevékenysége. Így jobban tudjuk becsülni önmagunkat is. Az együttműködés teljesebbé, emberibbé teszi életünket. Sulyok László A romhányi gyerekek is foko zott érdeklődést mutatnak a számítástechnika iránt. A hetedik és nyolcadik osztályosok a matematikaismeretek birtok ában kapcsolódnak be a sze- mélyszámítógép-kezelésébe, az általános iskolában szervezett szakkörön Tibay Gézáné vezeti a diákok szakmai programját. — kj Gyorsfényképek Diósjenőről Ketten a színpadról A program már felénél tart, amikor megérkezünk. Óvatosan lopakodunk a nézőtérre, hogy bekapcsolódjunk a Diós- jenői Általános Iskola kulturális seregszemléjébe. Éneklő, verset mondó gyerekek, közösen éneklő rajok váltják egymást, meglepően sok gyerek lép a művelődési ház színpadára. Egy-egy éneklő raj fellépése előtt két széksor ürül ki a nézőtéren. A hangulat családias, az idegen úgy érzi, szívesen mutatják meg egymásnak a di- ósjenői iskolások, mit tudnak. Még akkor is, ha ez a közönség elég pontosan tudja, ki, mit tud. Nem véletlen, hogy elég bekonferálni a cigány- táncosokat, s felzúg a közönség, türelmetlen izgalommal várja a produkció kezdetét. Misi és Robi Dől a nevetéstől a gyereksereg, amikor megjelenik a színpadon a pár. A lány énekelni kezd, kacéran kelleti magát, rázza a vállát, csípőjét. A fiú, a tánc koreográfiájának megfelelően követi a lány lépéseit. Egy-egy magas hangot mikor megcéloz az énekes, s emeli hozzá a szoknyáját is, visít a közönség a gyönyörűségtől. Persze, mert ők tudják, amit lassan-lassan csak észre veszek én is: ez a „lánv” fiú. Lakatos Róbertnak hívják civilben, a társa Alak- sa Mihály. Ötödikesek. Vastapsot kapnak, s az iskolatársak alig tudnak csitulni, mikor abbahagyják. — Robi, honnan tudsz te ilyeneket? Az arcát pirosító festék alól is kitetszik a saját pi- rossága, még kapkodja kicsit a levegőt, amikor útját álljuk a színfalak mögött. — Miért tetszik kérdezni? — Kérdez vissza komolyan. Aztán mikor bemutatkozom, az első interjúnak megfelelő összeszedettséggel válaszol: — Én nagyon sok lemezt hallgatok, amin cigánynóták vannak, mert nagyon szeretem. Különösen Bangó Mar- gitot, Csűri Editet és Horváth Istvánt. De az anyukámtól is sokat tanulok. Tetszik tudni, mi cigány származásúak vagyunk. — De miért te táncolod a női szerepet? — Mert anyukámtól ezeket tanultam, és ez tetszik nekem. — A papád nem tanít? — Nincs apukám. Szeretnék zeneiskolába járni, hogy énekelni tanuljak, de itt nincs, Rétságra kellene járni, de azt meg nem lehet. De elhatároztuk a barátommal, Misivel, hogy majd együtt megyünk továbbtanulni énekelni. Robi és Misi produkciója igen népszerű, az iskolában. Mivel szeretik csinálni, nem is ragaszkodnak a színpadhoz, elég egy üres szeglet szünetben a folyosón, s már ropják is. De a kulturális seregszemlén ezzel nincs vége a táncnak: amikor bekonferálják Varga Ildikót, ha lehet, még nagyobb a nyüzsgés, székcsikorgás, mint az előtt. ö vajon ki lehet? ja szabadon mozoghat. Az ötödikes leány diszkótáncot mutat be. Nemrég kezdhette, az látszik. Mozdulatai nem elég rendezettek, s kicsit hosz- szú a zene, nem győzi ötlettel. Vajon mégis mitől olyan népszerű, hogy a szám felétől ütemesen tapsol a publikum? Amikor az ok után kutatunk, először az édesanyjával találkozunk. Szép szőke asz- szony — a kislány is ráütött — Varga Jánosné, s a magyart törve beszéli, hisz az NDK-ból települt át. A nagyobbik lányáról kezd mesélni, arról a nagyobbik lányról, akit Stoor Christelnek hívnak, s sokan ismerhetik nem csak a nógrádi színpadokról, de a televízió képernyőjéről is. Christel is ide járt általános iskolába, mielőtt sikereit aratni kezdte, Ildit tehát a hagyomány folytatójaként szeretik. Christel hatása Ildikóra amúgy is nyilvánvaló. leles A seregszemlének még ezzel sincs vége, következik Surda tánca, Halász Csaba előadásában, majd a Szabó Magda raj Dolly Roll együttese. A produkció ötletes, jók a jelmezek, az ellesett mozdulatok, s az énekkel sincs gond, mert ”playback”-ről megy. Az ötlet ragyogó. Ildi Ö tényleg lány. Fekete nadrág van rata. Nem feszes. A bokájánál lazán fogja össze a gumi. Fekete blúzát a vállán masni tartja. Hófehér karHangyabolyként nvüzsgött ezen a délután a diósjenői iskola felső tagozata. Ha osztályozni kellene, én megajánlanám a jelest. A gyerekeket segítő tanári karnak is. — veszprémi — j Mm. műsor KOSSUTH RADIO: Mit tizen a Rádió? flsnw) A hét zenemüve — f Schömberg: Gurre-dalok ! W*: Hajnaltól páros esteiig SAZc Ki kopog? Rt.OS: Nyitnikék W.95: Dallal üzen Ázsia. (lem.) ■10.47: Weiner Leó és a .népzene 11.04: Bioritmus 11.24: Bende Zsolt énekel 11.39: Kis kamerámban gyertyát gyújtók 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Tokody Ilona népdalfelvételeiből 14.37: Rembrandt eladja holttestét 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Meredek út 15.30: Népszerű fúvósmuzsika 16.05: Neked szól! 17.00: Ecomix 17.30: Preludium a kilencedik évtizedhez. V/l. rész 18.04: Filmzene 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Trisztán és Parsifal 20.05: Aranylemezek 21.00: Legyen a vendégünk 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szőkefalvi Nagy KoMR énekel Kb. 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után ... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Verbunkosok, nóták 4 _ pam. h, frártó 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Kelen Péter operettdalokat énekel 12.20: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalkörök és citerazene- karok felvételeiből 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalfeld olgozá sok 19.30: Sportvilág 20.03: Show. ami show 23.20: Nóták 23.50: Tania Maria énekei 0.15: Éjfél után ... MISKOLCI STÜDlO: 6.16—6.30: Hírek:, ttrdósrtáisote:, tapcsz-emle. 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.06: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Tel efonüsry elet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk haliig a tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 16.00: Észak-magyarországi kró- Vüfca. — Sport. JM&-JÄ.3ÖC SBaesmle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓS 16.00: Hírek 16.05: Magyar Média Kupa 16.45: Képújság 16.50: Szögedi stúdió 17.30: Cseres Tibor: Fekete rózsa 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese ?9.30: Tv-híradó 20.00: A Skálában kérték 21 ?0: Nézze meg az ember. (Reklám) 21.45: L. Ny. Tolsztoj: Élő holttes* 23.20: Tv-híradó 3. 23 30: HLmnusz 2. MŰSOR: 20.00: Vérszerződés. Magyar film 21.20: Tv-híradó 2. 2L4&S Tv-Basic-tanfolspiw. XV1<7. resaa A programozás módszere (ism.) 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 13.30: Tv-híradó 20.00: Fények a kikötő felett. Tv-film. 1. rész 21.10: A CSKP XVII. kongresszusának küldöttei 21.35: A parancsnokok. 2. rész 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-hii,adó 20.00: Detvai hímzés. Rövidfilm 20.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Peter Jilemnicziky 22.35: Éjszakai hangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Elfújta a szél. I—II. Színes USA- szuperfilm. — Kohász: Magyar- ország felszaoadRá a. Magyar kok. Szinkronizált francia filmvígjáték. — TIT: A nőstényfarkas kíseirtete. (16) Színes, szinkronizált lengyei film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Elnök asszony. Magyar film. M aratón életre-halálra. Színes, seink rom'zált USA bűnügyi film* — Madách Filmszínház: Abigél. I—H. Mesemozi: A legkisebb törpe. —- Pásztói Mátra: A kis egyszarvú. Színes, szinkronizált japán rajzfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Maraton életre-hailáira. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: IV. Henrik. (14) Színes olasz film. Mesemozi: A daru tollai. — Rétság: Hamupipőke. Színes, szinkronizált; amerikai fűm. — Karancslapujtő: Az elefáomtem- ber. (14) Szinkront záilit angol film. — Kisterenyei Petőfi: Ellopták Jupiter fenekét. Színes, szinkronizált francia filmvígiá- ték. — Érsekvadkert: Szexmisz- szió. (14) Színes. szinkronizált lengyei fantasztikus fiilmvígiáték. — Nagylóc: Iskolamozi: Csalogány. — Jobbágyi: Piszkos ügy. (M) Seines amerikai bmaagpi
