Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
a Elcffői magazin... 0 Hétfői magazin .. „ Hétfői magazin.. Ismerösföl ismerősig A védettséghez három oltás szükséges! A zene mindenek felett Van-e ember, ki nem ismeri Nepp József Gusztáv-figu- ráját, aki minden helyzetben pórul jár. Az egyik kedves epizódban a mókás alak egy szimfonikus zenekar trombitása. Próbára indul, megérkezése után előveszi kottáját és a karmester intésére játszani kezd, ám sehogysem jó, amit trombitál. A karmester leállítja és megkezdődik a jópofa jelenetek sora. Kétnapi harc után kiderül, hogy Gusztáv előtt Mozart- kotta van, a karmester viszont Beethovent akar veszényelni. A Salgótarjáni Szimfonikusoknál azonban nem fordulhat elő ilyesmi, mindenkinek világos a partitúra. A zenekar első hegedűse Torják Vilmos zenetanár. — Egészen pontosan harminc éve hegedülök. Elsősorban a szüleim szerették volna, hogy a vonós hangszert válasszam. Én nem nagyon örültem neki, nem tartottam valami előkelő hangszernek, csak a zongorát. Ma már persze, örülök, hogy így alakult, jó barátságot kötöttem a hegedűmmel. — Zongorázni nem is tanult meg? — A közép- és felsőfokú zeneoktatásban megkövetelnek egy bizonyos szintű billentyűst ud ást, de ez nagyon messze van a művészi snnttől. Nyolcéves koromban kezdtem muzsikálni. A zongorások ebben a korban már sok mindent tudnak. A hegedüléshez viszont kell bizonyos szellemi és fizikai felkészültség és ez általában nyolcéves korára adatik meg az embernek. Ma már ugyan előfordul olyan, aki korábban elkezdi, de csak ómnak lehet ezt nyugodt szívlel ajánlani, aki rendkívül tehetséges. Yehudi Menuhin például kilencévesen hangversenyt adott, de ő egy egészen kivételes zseni. — Csaknem tizenhét esztendeje oktat a salgótarjáni zeneiskolában. Volt-e olyan tanítványa, akire szívesen emlékszik vissza. — Igen. Miklós Agnes jelenleg a Zeneművészeti Főiskola utolsó évese, művésztanár szakon. Remélem, hogy hallunk még róla! — A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarban első hegedűs. Ha valamit például gyorsabban játszik, akkor mindenki frissebben húzza a vonót? — Megtiszteltetés számomra, hogy koncertmester vagyok, de elsősorban nem rajtam múlik az összhangzás. A karmesterre figyelünk mindannyian, az ő utasításait követjük. Én csak amolyan kis támasz vagyok az együttesben. — Tegyük fel, hogy a másodhegedűs haragszik magára és úgy dönt; egészen mást játszik a koncerten mint kellene, s ezzel jól eláztatja önt. — Aki ezt meg tudja tenni, az nem muzsikus. Ilyenre még nem volt példa. Hiszem és vallom, hogy a zene mindenek felett áll. Nagyzenekarnál egyébként sem jellemző, hogy valakik haragban lennének. — Családos ember, a fia is hegedül. Mit szólna ahhoz, ha egyszer gitárt venne a kezébe és rockzenész lenne? — Ezen még nem is gondolkoztam. Nem merem azt mondani, hogy örülnék neki és azt sem, hogy haragudnék rá. A könnyűzenében is van jó és igényes muzsika. A futó slágerekkel csak ideig óráig lehet élvonalban maradni, csak az eredeti, jó zene időt álló. Ha ilyen szinten tudna alkotni a fiam, csak elismeréssel szólnék róla. — Ki a kedvenc zeneszerzője? — Mindig az, akinek a művén dolgozom. Most például Mozart és Liszt Ferenc. Elsősorban a szórakoztató zenét szeretem, amiért tulajdonképpen létrejött valamikor a muzsikálás. A mai modern szerzők darabjainak megértése már egy komolyabb zenei műveltséget igényel, nem mindig merünk hozzányúlni műveikhez. Pedig a cserépedény is csak akkor törékeny, ha ügyetlenül fogjuk meg... A zenén kívül nagvon szeretem az alkotó munkát. Ha lehet, akkor egv fazekasról olvasnék a következő hétfőn. Tanké Magdolna Hcl\f reállíf ják a Sándor-palolát A napokban véglegessé vált, hogy áprilisban megkezdődik a várbeli Sándor-palota helyreállítása. A klasszicista sítlusban 1805—1806 között elkészült épület külső homlokzatának felújítását a Duna felőli, a déli oldalon, s a szárnyon kezdik meg. A Budavári palota -együttes •^konstrukciójára az idén 60 •Billió forintot fordít a Művelődési Minisztérium, s abbéi 2f mdiliiót költenek a Sándor- palotára. Az előkészítő munka — a fátok vegyszeres szigetelése — már befejezéséhez közeledik, az állványokat áprilisban állítják fel. A sikló fogadóállomásának közvetlen közelében levő egykori miniszterelnöki épület felújítá- «ániaik terveit a Középülettervező Vállalat készítette el. Kivitelezője a Középületépí- *6 Vállalat lesz. A szobrászati munkákat a Kőfaragó és Épületszobrász- ipari Vállalat Wégzi. A teljes felújítás költségét 100 millió forintra becsülik, s az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás a jövő év végiére fejeződik be. Az épület impozáns, boltíves tereinek hasznosítására egyelőre még nem született döntés. A Komber, a sikióépítéssel egyidőben új burkolattal borítja a Clark Ádám térről a várba felvezető, úgynevezett címeres támfalat. Az idén befejeződik a Hunyadi-udvar megújítása is, s a várba látogatók megtekinthetik majd a hozzá kapcsolódó romkertet, a Száraz-árok és a Koldus-kapu, valamint egy kö- képkori lakóház helyreállított maradványait. Nincs még döntés a volt Honvédelmi Minisztérium megmaradt épületrészéről. A jelenleg üzemeltetési feladatokat szolgái, s tatarozásáról egyelőre nincs szó. Az elképzelések szerint több funkciónak is megfelelhetne. Helyet kaphatna benne például a Várszínház díszlet- és kellékraktára, s a várbeli intézményeket kiszolgáló központi konyha és étterem. A Szent György tér rendezése a következő évek feladata. Az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezésére tanulmányterv készül a tér történelmi zártságának visszaállítására. Negyedszázados a Bóbita Fernná Hasának negyedszázados évfordulóját ünnepli a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozata, a „Bóbita". Az egykori amatőr együttesből hivatásos társulattá szerveződött bábszínház jubileumi előadásként vasárnap mutatta be Mészöly Miklós „A három kis gida" című bábjá- tékánok legújabb változatát, amelyet a Bóbita művészeti vezetője, Kós Lajos dolgozott ót, és rendezett. A mesejátékot a hagyományostól eltérő módon jelenítették meg. Akárcsak a jubileumi bemutató-sorozat többi előadásában, ebben is szerephez jutottak a bábok mellett az azokat moz- l gató színészek. Ébred a Balaton Erdei vadak kedvenc kiránduló helye lett az utóbbi hetekben a vizitnadarak nagy tranzitszállója, a jeges téli Balaton. Rókák, özek, szarvasok és vaddisznók húzódtak, feltehetően a partvidék zajossága elöl menekülve a csend világának számitó 600 négyzetkilométeres háborítatlan jégsivatagba. A rókák, a vaddisznók a fagytól elpusztult madarakért, az özek, a szarvasok a partról a jégre szórt kenyér- és zöldséghulladékokért, valamint a zsombék szélén rügyező fűzbokrokról szedhető zsenge falatokért is szívesen tettek sétát a téli Balatonon. Az utóbbi napokban azonban bekövetkezett a tó haragos. hangrobbanásszerű durranássorozatokkal — rianásokkal kísért tavaszi ébredése. Az ettől megriadt hívatlan honfoglalók, az erdei vadak tömegesen és pánikszerűen menekültek előle. A szőlőültetvények felé rohanó őzek közül sok meg is sérült a kordonos szőlők messziről alig látható drótszálaitól. M * TÖRI Géza ötvenhatban kerékpárral hagyta el az országot. Kétkezi ember volt idehaza, tudta mi a munka. Ilyen irányú ismereteit újabbakkal tetézte Nyugaton az első évtizedben. Ez idő alatt kevés hír érkezett tőle, de a hetvenes évek elején megszaporodtak levelei. Akkor már egy kisebb szervizállomása volt az egyik NSZK-beli sztráda mentén, később benzinkutat is telepített melléje, sőt tíz kocsit is üzemeltetett taxiként. Mégis csak vitte valamire ez a Géza —, mondta itthon Lenke, a sógornő, férjének, Józsinak, Géza becsének. Aztán jöttek az utazgatások. Először Géza jött haza. Mercedesszel, később hozta a tíz évvel fiatalabb feleségét is, Juttat, egy év múltán meg az ikerpárt, hadd ismerked- ienek össze az unokatestvérek. Aztán a viszonlátogatá- sok is igazán jól sikerüllek. GéMindenkinek saját érdeke... Tetanuszos megbe egedésre a hafvanas korosztály a legveszélyeztetettebb Először csak egy meglehetősen szűkszavú közlemény jelent meg a nyomtatott sajtóban arról, hogy Magyarországon a közeljövőben megkezdik a 60—*0 év közöttiek tetanusz elleni védőoltását, kötelező jelleggel. Ennek nyomán annyi szóbeszéd, találgatás kelt szárnyra, hogy a rádió és a televízió műsoraiban egyre többet foglalkozott e témával. Abban végül is döntés született, hogy a védőoltás nem kötelező. Ám ez nem nyugtatta meg az embereket- A legtöbb kérdés> amely hozzánk érkezett: „Miért éppen a 60—70 év közöttieket oltják? Kötelező vagy nem kötelező? Miért van erre egyáltalán szükség? A fenti kérdésekre dr. Dömsödy Pétertől, a megyei KÖJÁL igazgatójától és dr. Asztalos Judittól, a KÖJÁL járványügyi osztályának vezetőjétől kértünk választ. A ma embere, az aktív korban levő generációk keveset tudnak az egykor népbetegségnek számító tetanuszfertőzésekről. Keveset, hiszen igen ritka az előfordulásuk, amióta a csecsemőket, kisgyermekeket kötelező védőoltásokban részesítik, amely egész életre védettséget biztosít. Ezért volt számunkra is meghökkentő a statisztika, amelyet dr. Asztalos Judit az elmúlt tizenöt év tükrében készített. Elöljáróban elmondta: hazánkban az 1941. január 1-től születettek valamennyien megkapták a tetanuszszérumot, vagyis védettek e betegség ellen. Nógrádban az idén 22 ezer ember beoltását tervezik, azaz a hatvan-hetx'en év közötti korosztály tagjait. Hogy mi teszi ezt indokolttá? Nézzük az elmúlt 15 év statisztikájának tapasztalatait. Megyénkben ez idő alatt 19 tetanuszos megbetegedés fordult elő, ebből sajnos, csak négyen maradtak életben. A legfiatalabb áldozat 54 éves volt. A legtöbben hatvan esztendő felettiek. Mi okozta a fertőzést? Apró sérülés, karcolás, parányi seb, amely néhány nap alatt begyógyult és amikor a tetanuszfertőzés tünetei — görcsbe rándult izmok, nagy fájdalmak — jelentkeztek, a beteg egyén már alig emlékezett a „jelentéktelen" sérülésre. Mindezek alapján elmondható, hogy a még aktív korban levő hatvanas korosztály a legveszélyeztetettebb. Hiszen az e korban levők még dolgoznak. hobbikertet ápolnak, autót vezetnek, könnyen balesetet szenvedhetnek. A KÖJÁL igazgatója arra külön felhívta a figyelmet, hogy a tetanuszinjekeió, (amelyet esetleges sérüléseknél adnak), nem azonos a tetanuszszérummal. ame* lyet a védőoltás tartalmaz. Vagyis egy injekció még nem nyújt védettséget. A védettséghez három oltás és idő kell. A két oltás beadása között egy hónapnak kell eltelnie. A jelenlegi ütem szerint megyénkben áprilisban kezdik el a védőoltások beadását. Minden érintett értesítést kap az időpontról és a körzeti orvosánál kell jelentkeznie. A következő oltást egy hónap múlva, a harmadikat pedig jövőre kapják meg az érdekeltek. A körzeti ápolónők, vöröskeresztes aktívák vállalták. hogy mindenkinek személyesen viszik el az értesítést és válaszolnak az esetleg felmerülő kérdésekre. S végezetül; kötelező vagy nem kötelező? A KÖJÁL vezetőinek válasza; mindenkinek saját érdeke, hogy vállalkozzon a védőoltásra, hiszen ez az egyén javát szolgálja. S az egész társadalomét, amelynek szüksége van az egészséges, betegségekkel, fertőzésekkel szemben védett aktív korú felnőttekre, idős emberekre. Természetesen azok is jelentkezhetnek oltásra. akik hatvan év alattiak. vagy már betöltötték a hetvenedik életévüket. és azok is, akik esetleg admi- niszrációs hilRíkból nem kapnak éresítést. — ria — j József Attila iskolájának hasonmása József Attila egykori iskolájának hű mását építik fel Öcsödön. Mint ismeretes, a költő hányatott gyermekkorának néhány évét — 1910— 1912. között — a tiszazugi faluban töltötte nevelőszülőknél, s két évig az ottani iskola falai között tanulta a betűvetést. Az épületet rossz állapota miatt nem lehetett felújítani, ezért az eredetivel megegyezőt készített az Öcsödi Nagyközségi Tanács. Az épületet a nyári hónapokban adjak át. Amint elkészül a település új, négy tantermes iskolája, a mostani épület József Attila-emlékszobának és a jelenleg raktárban tárolt helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. Pénteken délután ía-meg közgyűlését a bátony- ícrenyei Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet. Beszámolt a vezetőség az eltelt év munkájáról, értékelték a j VI. ötéves terv eredményeit és meghatározták a következő öt esztendő feladatait. — bp — DILEMMA za rendszeresen visszatért a hazai bázisra, ők meg bejárták Nyugat-Európát Géza NSZK-beli otthonából. Most azonban gondban van a honi cslád. Géza télen tévéiét írt: aktív évei végere ért, idehaza egyre romlik az öröksége, a hegyháti kertes családi ház (Géza az anyait kapta annak idején), igaz, eddig is gondot fordított rá, két éve új gyümölcsöst is telepített, de hát idegenekre bízta a gondozást, szépen fizet érte. Különben is, az elmúlt években olyan dolgokat látott idehaza, amik ha előbb vannak, dehogy megy át a határon ötvenhatban, odakint meg nem az a világ van most, amit hajdanán idehaza megálmodott. Arra gondol hát, hogy pénzzé teszi dolgait, tőkével érkezik haza, a nyugdíját is át tudja utaltatni. Márkában Egyszóval jól jár még a Magyar Népköztársaság is. — A Gézát elöntötte a nosztalgia — állapította meg csalódottan Lenke, de azt nem mondta, csak gondolta: ezután mi lesz az ő túráikkal, hogy elmaradnak a cuccok, amik olyan jól mennek itthon, az ügyes vásárlások a jó Ízlésű Jutta kíséretében. Józsiban is megfordult néhány hasonló gondolat. Máris fuccsbamentnek látta kocsijának ingyen szervizelését Géza állomásán, s vége lesz a ingyen tankolásoknak a rokoni benzinkútnál. Jó-jó, ők is mindent megadtak itthon a rokonságnak. Jutta gyorsan felmelegedett náluk, imádja a magyarokat, dehát neki még tíz aktív éve van hátra egy laboratóriumban, nem is akármilyen beosztásban. az ikrek meg most állnak valamelyik főiskola kapujában. Géza azt kéri. írják meg neki. milyen lehetőségek vannak a hazatérésre, aztán nyáron idehaza részletesen is megbeszélik majd a dolgokat. Hát most fagyos a hangulat Józsiéknál. Érdeklődni kellene, mit hol és hogyan, válaszolni Gézának, valahogy okosan lebeszélni róla, vagy ha mégis hazajönnek, előtte egy útjuk még nekik is legyen, aztán majd csak lesz valahogy. Célszerűbb, ha Géza vár még tíz évet, aztán Jutta is nyugdíjba megy. csak akkor jönnek haza. Addig a két gyerek is végez, családot alapít, nekik igazán nem sok keresnivalójuk van az apjuk országában... És hozzájuk újra csak ki lehetne járni... Mostanában álmatlanabbak Józsi és Lenke éjszakái. Egyelőre tudatalattijukban fogalmazódik a válasz, mert válaszolni kell. Nehéz beleélni magukat Géza lelkivilágába. A hegyháti kertben lassan rügyeznek a fák. Valamikor a papa nyesegette őket. amikor Géza még csak ott lábatlan- kodott mellette. Hatvanévesen ez a kert, ezek a fák hívják haza félálmában. Jut- tának nem mondta meg, hogy már egy éve vásárolt egy csodálatos metszőollót. Ha egyszer azt kézbevehetn0 B K. I NÖG&ÁD — 1986. március 17„ hetió 5 /
