Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Á Nógrád megyei múzeumok kiadványainak repertóriuma

A Nógrád megyei történeti kutatás segédkönyvei címmel nem látványos, de alapvető fontosságú kiadványsorozatot indított útjára 1984-ben a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. A történelmi múlt minél hitelesebb feltárása, a kor igényeinek megfelelő szintézis megtermtése történelemszemléletünkben természetesen elsősorban a nagy. országos léptékű vállalkozásokba^ ölt testet napjainkban, elég, ha most csak a Magyarország története sorozatra utalunk. Ugyanekkor mind nagyobb jelentősége van annak, hogy az egyes régiókra vonatkozó ismereteink is tovább mélyüljenek, tudományos — ha úgy tetszik, szakmai — megalapozottságuk folyamatosan erősödjön. Ez szintén, nemcsak az adott régió (földrajzi tájegység. megye, város stb) számára fontos, hanem az egész hazai tudományosság számára is, hiszen legértékesebb eredményei szervesen kapcsolódhatnak, illetve beépülhetnek az országos kutatásba.

A Nógrádban folyó történeti kutatás további megalapozása szempontjából alapvető jelentőségű az az úgynevezett aprómunka, amely az adott szakterületre vonatkozó rész- eredmények publikálásában, előtanulmányok elkészítésében és kiadásában stb ölt testet. Különösen figyelmet érdemelnek azok a művek, amelyek elkészítését alapos forrásfeltárás előzött meg. Az utóbbi időben ezek száma örvendetesen gyarapodott. Mind a ku_ tatók, mind a helytörténet iránt érdeklődők, vagy egyszerűen a szőkébb haza múltját tisztelő olvasók számára hasznos, ha egy-egy témakörben rendelkezésre állnak a szükséges bibliográfiák és repertóriumok, amelyek jelentősen megkönnyítik a tájékozódást. Éppen ezt a célt szolgálják a salgótarjáni múzeum segédkönyvei is.

A sorozat 1984-ben kiadott első füzete Nógrádi Sándor (1894—1971) életrajzát tartalmazza és bibliográfiát ad közre. Az életrajzot Vonsik Ilona írta, a bibliográfiát Kakukk Marta állította össze. Ez utóbbi tartalmazza Nógrádi Sándor műveit, az önálló köteteket. a tanulmánykötetben, folyóiratokban megjelent beszédeit és cikkeit, valamint a Nógrádi Sándor életéről és tevékenységéről szóló műveket, hely- és névmutatót.

A legutóbbi, második kötet múlt évben látott napvilágot A Nógrád megyei múzeumok kiadványainak repertóriuma címmel, Egyedné Ricset Anna állította össze. A kiadvány címének megfelelően a megyei múzeumok tudományos publikációinak repertóriumát tartalmazza. Kiadását többi között az is indokolja, hogy az eltelt két és fél évtized alatt a múzeumi szervezet sokrétű kiadványaiban valóban jelentős mennyiségű tudományos érték halmozódott fel, amelyet a megye múltjával foglalkozók, s az érdeklődő olvasók nem, vagy nem kellően ismernek. Miként a bevezetőben is olvashatjuk, „e tudó~ mányos publikációk nemcsak a megyei történeti kutatást segíthetik, de bizonyos területeken az illető szaktudomány egészében is nóvumot jelentenek. (Lásd pl. a Ma- dách-kutatást, vagy a köznemesség-kutatást stb).”

Az összeállítás első része a kiadványok jegyzékét tartalmazza, műfaji megoszlásban. Ide tartoznak a Nógrád megyei múzeumi füzetek, a Nógrád megyei múzeumi közlemények, a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, a fonréski_ adványok. a Múzeumi értekező, a Discussiones Neogra- dienses, a Tanulmányok Szé- esény múltjából, s a tanulmánykötetek. Ugyancsak itt találja az érdeklődő az Irodalmi ritkaságok sorozat köteteit (Ferenczy Teréz minden versei, Madách Imre vá. lógatott versei, Nógrádi képcsarnok, Komjáthy Jenő válogatott versei, Szontágh Pál válogatott írásai. Bérczy Károly kiadatlan versei), a szintén rendkívül kedvező visszhangot kiváltó hasonmás kiadványokat, az egyebek között Nagy Zoltán gyűjtéseit tartalmazó köteteket, valamint a múzeumi állandó kiállítások vezetőit. Ez utóbbiak szintén tartalmaznak tudományos eredményeket is.

Maga a repertórium a kiadvány második részét jelenti. Ez 1963-tól 1985-ig tartal_ mázzá az adott évben megjelent múzeumi kiadványok minden írását. A harmadik rész a mutató, amely a címleírásokban található személyneveket, földrajzi neveket, intézményneveket adja közre. A kiadványok, tanulmányok tartalmát jelző tárgyszavak is találhatók benne.

Impozáns az a tevékenység, amely az elmúlt negyedszázadban megyénk múzeumaiban a tudományos kutatómunkában is kibontakozott, s amelyre ez a repertórium is utal. A kiadványok sokrétűsége, tematikai változatossága jelzi, hogy a legkülönbözőbb szaktudományokban komoly tudományos eredmények születtek megyénk múzeumaiban az eltelt 25 évben. Mindez jó alapot jelent a tudományos munka további elmélyítéséhez.

Ez a repertórium — mint már utaltunk rá — nemcsak a kutatók számára hasznos segédanyag, hanem a megye múltja iránt érdeklődők is kitűnő tájékozódási lehetőségre lelnek benne. A repertóriumban felsoroltak a megye múzeumaiban megtalálhatók, de ott vannaik a megyei könyvtár helyismereti gyűjteményében, s a nagyobb könyvtárakban is.

T. E.

A magyar tudomány vidéki műhelyei

A szegedi biológiai központ

A szegedi biológiai központ impozáns épülete

Dr. Kari Csaba orvos, Novák Istvánné asszisztenssel

',A város neve mellé gyakorta már nem is írják oda, hogy Magyarország. A tudományos életben már-már olyan népszerűségnek örvend, mintha Oxford vagy Cambridge nevét említenék”. Dr. Alföldi Lajostól, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központjának főigazgatójától hallottam ezt az „anekdotát”, amellyel szerte a világon a kutatóváros szerepére és rangjára utalnak.

Szeged ma valóban kutatóváros, és ennek alapjait még a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert vetette meg, hogy a későbbi nemzedékek kiteljesítsék néhány fontos tudományág kibontakozását.

— A nagy kibontakozás a hetvenes évek elején kezdődött el a városban — mondja dr. Alföldi Lajos —, a szegedi biológiai központ megépítése teret és lehetőséget biztosított az alapkutatások számára. Az alapkutatások nem közvetlen gyakorlati problémákkal foglalkoznak, hanem általános törvényszerűségeket keresnek. Elsősorban a mezőgazdaság, a gyógyszeripar hasznosítja munkánk eredményét. Áttételesen tehát kellőképpen szolgáljuk és segítjük a gyakorlati tevékenységet, nagy súlyt helyezve a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára. Öt intézetünkben — biokémia, biofizika, genetika, enzimológia, növény- élettan — számos jelentős kutatási témát oldottunk meg eddig, és kutatunk jelenleg is. Az életfolyamatok szabályozása, a sejtekben lejátszódó biofizikai folyamatok vizsgálata a későbbi időszakban lesz majd kamatoztatható a gyakorlatban.

— Milyenek jelenleg a kutatási feltételek?

— A kutatás feltételei az

elmúlt időszakban szigorodtak, ám ha összevetem a fel- szabadulás előtti vagy az azt

követő évekkel, óriási fejlődésről kell számot adnunk. Nálunk jelenleg másfél száz kutató dolgozik. Sokan külföldi meghívások alapján hazánktól távol végzik munkájukat. 15—20 külföldi kutató pedig mindig található intézetünkben. A nemzetközi kapcsolatok ilyen komplexitása nagyban segíti a kutatók munkáját, ami végül is az ország javát szolgálja.

jában néhány fontos eredmény született az elmúlt hónapokban. A csoport vezetője, dr. Kari Csaba orvos, a többiek vegyészek. Név szerint dr. Simoncsdts András, dr. Kálmán Miklós és dr. Cserpán Imre.

— Először tisztázzunk egy’ két fogalmat! Mi a génsebészet, az enzimfehérje-tervezés és a mesterséges génszintézis?

Mexikó muzsikus követe

Ismét Budapesten lépett fel • Mexikóban élő, lengyel származású, világhírű hegedűművész, Henryk Szering...

— Ezúttal Mexikó utazó muzsikus követeként érkeztem a szép magyar ^fővárosba — mondotta a művész, aki őszi európai hangversenyikör- útjának bevételét a mexikói földrengés károsultjainak ajánlotta fel.

— ön jó néhányszor fellépett már fővárosunkban. Szívesen koncertezik nálunk?

— Nagyon szeretem ezt a várost. Nézzen ki az ablakon! Ilyen csodálatos panoráma kevés európai szálloda ablakából tárul a vendég elé. De természetesen nem csak ezért szeretem Budapestet, Magyarországot. Régi, gyerekkori álmaimban gyakran megjelentek a magyar hegedűsök, akikre mindig úgy gondoltam, mint akik hangszerrel a kezükben jönnek a világra. De legalábbis zenei tehetséggel. És mindig szerettem volna hallani őket muzsikálni. Aztáp, ahogy megismerkedtem a magyar zenével, az egyre fontosabb része lett a repertoáromnak. Bartók I. Hegedűversenye például rendkívül fontos mű számomra. Legjelentősebb lemezfelvételeim egyikén is Bartóknak ezt az alkotását játszom az amsterdami Con- eertgebow zenekarával, Bernard Haitink vezényletével. A lemez sokféle díiat nyert Euróoa-szerte. Egyébként három esztendeje megkaptam a Bariók Béla-emlékérmet, ami nagv örömót és megtiszteltetést jelentett számomra. Igen tó barátságban voltam Ko- íalv Zoltánnal is. Őrzök egy ritka. szép -dokumentumot:

fotót, amelv Kodály ott- ban készült a mesterről

és rólam, amint átnyújtja nekem hegedűre és gondonkára írt Duóját. Ez 1957-ben volt, amikor persze még jóval fiatalabb voltam. Budapesten — úgy emlékszem — 1954-ben léptem fel először. Brahms Hegedűversenyét játszottam a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarával, Kórod! András vezényletével. Azóta pedig valóban nagyon szívesen járok vissza ebbe a szép városba. Azt pedig egy igen szomorú esemény idézte elő, hogy az utóbbi időben Magyarország még kedvesebb lett számomra: Mexikó tragédiájára a magyar állam olyan nagylelkűen és spontán természetességgel reagált, amelyért ezúttal nyilvánosan is köszönetét szeretnék mondani.

— Ügy tudom, régi kollegiális, félig-meddig baráti kapcsolat fűzi önt mostani budapesti koncertpartnereihez, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar tagjaihoz.

— A lehető legjobb véleménnyel vagyok erről a kiváló együttesről. Nagyon kellemes velük muzsikáim, mert nagy tehetségű művészek mimdaminyian, és emellett kitűnő kollégák. Barátságom a zenekarral és hangverseny- mesterükkel, Rolla János úrral 1973-ban kezdődött, amikor a Mermose-hajón játszottunk együtt a Földközi- tengeren. Később nagy sikert arattunk közös koncertünkön az Egyesült Államokban, ahol Vivaldi A négy évszak című művét adtuk elő, amit most a zeneakadémián is megszólaltatunk. És Rolla Jánoshoz fűződő barátságom jeleként ezúttal vele is játszom Bach két hegedűre írott d-moll versenyművét is, Meghívtam az együttest Mexikóba, ahol

Archív kép. 1975-ből, Kodály

A hegedűművész mai portré.

ja

Zoltán és Henryk Szering

bizonyosan nagy örömmel fogadják magas színvonalú játékukat. Sok magyar zeneművészhez is fűznek baráti szálak. Közülük egyik-másik, sajnos, már nines az élők sorában. Ferenesik Jánosnak például nagy tisztelője voltam. Szerintem ő pótolhatatlan vesztesége a magyar és az európai zenei életnek.

— Mikor hallhatjuk ismét Budapesten?

Még nem tudom, hiszen több évre előre szóló szerződéseim vannak. Az idén minden koncertemet az európai zenei év és a nemzetközi ifjúsági év keretében adom, így jutottam el Budapestre is a Fórum első napjaira. De amint időm engedi, nagy örömmel jövök ismét a magyar fővárosba.

Szomory György

Hosszú évek óta példamutató együttműködésről adhat számot a biológiai központ biokémiai intézete és az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Farkas Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa, az intézet főmunkatársa így összegzi a növények hidegtűrő-képessé- gével kapcsolatos kutatásaikat:

— Évekkel ezelőtt az állatok hidegtűró-képességét kutattam, azután hasonló kutatási téma került előtérbe a növényekkel kapcsolatban is. Munkatársaimmal megállapítottuk, hogy a növényeket is meg lehet tanítani a helyes „viselkedésre”. Az okot a sejtek membránjainak megváltozásában kerestük. Egyszerre benne találtuk magunkat a búza hidegtűrésének kutatásában. Köztudott, hogy azok a növények viselik el a hideget. amelyeknek membránjai alkalmazkodni tudnak a hőmérséklet változásaihoz. Alacsony hőmérsékleti viszonyok mellett a sejtek életben maradnak, de csak akkor, ha membránanyagaik megtartják folyékony halmazállapotukat. A 20 fokon termesztett búza membránjai 2—3 ! foknál merevednek meg, míg a 2—3 foknál termesztett gabonáé mínusz 16 foknál. Amelyik növény nem tudja tartani ezt a „szintet”, az elpusztul. Kérdés, hogy a genetikai határokon miképpen lehet túllépni, és a fagytűrő sejteket mire lehet kényszeríteni vegyszeres beavatkozással. A hőmérséklet szabályozásával olyan helyzetet , teremtünk a növénvek számára, amely lehetőséget biztosít a kutatás ellenőrzéséhez. A téma ma már világszabadalom. Eddig több mint húsz országban jegyezték be ezt a magyar szabadalmat. Az eddigi eredmények nagv gazdasági haszonnal jártak. A kísérletek alapján a várható fagyos időszak előtt permetezni kell, és így szinte teljes bizonyossággal megoldható a növények és gyümölcsfák védelme.

A szegedi biológiai központ genetikai intézetének mikrobiális genetikai csoport— Mintegy harminc év« ismeretes, hogy a dezoxiribo- nukleinsav-molekula (DNS); hordozza a genetikai információt. Ez egy óriásmolekula, két szálból áli, amiket ha mesterségesen elválasztunk egymástól, önmagukban ön- maguktól újra összeállnak megfelelő körülmények között. A génsebészet viszonylag új kutatási módszer, kb. tízéves múltra tekinthet vissza. Lényege az, hogy a DNS óriásmolekulát bizonyos enzimekkel megadott helyeken el lehet hasítani úgy, hogy a hasítási végeken ún. ragadó* részek állnak ki. Ezek segítségével akár az eredeti kombinációban, akár a kutató által előre megtervezett új kom- binációban a DNS óriásmole- kula újra összeállítható, ösz- szeragasztható. Ezzel a módszerrel tehát idegen, például emberi gének ültethetők be mikroorganizmusokba. nőé vénvbe, állatba. Az enzimtervezés azt jelenti, hogy az enzimek alapegységeit (az ami- nósavakat) egyes helyeken megváltoztatva az eredetinél hatásosabb enzimet nyerhetünk.

— Mi újat tud az új sén- szintézis. és mi az előnye az eddig kidolgozott eljárásokkal szemben ?

— A lényege az, hngv kombináljuk a kémiai DNS-szin- tézis módszerét, az enzimati- kus DNS-szintézissel. fgy jelentő« kémiai munka takarítható meg, kisebb az alapigénye, tehát olcsóbb és lényegesen gyorsabb- Módszerünk alkalmasnak látszik olyan nagv gének szintézisére is, amelyeket az edd;?i módszerekkel nem, vagy csak naevon nehezen lehetne előállítani.

— Kipróbálták már a módszert a gyakorlatban is?

— Igazán nagy eénszinté- zisre még nem, de a módszer hatékonyságára jellemző, hogv az emberi inzulin A és B láncának géniét, ami 180 alapegységből áll, csoportunk mintegy három hónap alatt szintetizálta. Kétségtelen, hoay mai lehetőségeink igen jelentősek. és a továbblépés lehetőségét kínálják.

(P. Z ) I

A