Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
Korszerű gépsorokon töltik a bogyós gyümölcsök levét üvegekbe. Zárszámadás előtt Drege!ypatánkon Egy dolgos esztendő után Drégelvpalánk 1986. január 20. A viharos szél lecsap a hegyekből. Tán még a köveket is megmozgatja a drégelyi vár maradék/ romjain. Belekap a kémények füstjébe, s nyargal vele, míg szét pem foszlik'. Fedél alá húzódik/ aki teheti. Talán ez is segíti a szerencsémet. Az irodában találom a szövetkezet vezetőit. Összejövetel volt, számvetésre készülnek. A megméretés időszaka ez a gazdaságokban. Hogyan fizetett a múlt esztendő? Mi találtatott könnyűnek, érdemesnek? CSÍNJÁN A SZAVAKKAL A magas, nyúlánk elnök, Majer Antal szerényen jellemez. — Nincs dicsekedni-, de szégyellni valónk sem. — Találkoztunk már régen. Valamiben nem változóit. Olyan !áki mindig csínján bánt a ■Szavakkal. Leállítja a nagyot- mondást. Számol, mérlegel, s gyakori aduja „attól függ, mihez mérten”. Háta mögött az agráregyetem. Felhozott már Pest megyében egy tsz-t, Drégelypalánkra évekkel ezelőtt jött, kezdetben idejáró volt. Lehetett kóstolgatás, vagy más de most már végleg idetalált. Még a család is. Megszerette a szorgalmas málnásokat, közvetlen munkatársait. Szót értenek. A munka nagy rosta, de ragasztóanyag is. Itt sincs ez másként. Tervezni, jövőt alakítani csak szorgalmas emberekkel lehet. Ez itt megvan. Most a beszámolót szövege- zik a küldöttközgyűlésre. Jövedelem, beruházás, új technológia, soralakulás — ez a téma. Ezek ugyan címszavak, de nekik minden szó visszaidézi a múlt esztendőt. Gazdálkodni sosem volt könv- nyű, a mai időben különösen nem, itt mégis előreléptek. Nyereséget, boldogulást hozott az elmúlt év. A tervezett 21 milliós nyereség 28—30 millióra sikeredett. Lehet, hogy több is van a tarsolyban, csakhogy ezek még előzetes adatok. Február 14-én pontosabban lehet tudni. Ha nem is mondja az elnök bujkáló mosolyából látom, ezt gondolja: a sajtónak most még elég eny- nyi. A tagság előtt azonban már minden visszavonhatatlanul pontos lesz. Addig a véletlenül kihagyott részlet is változtathat a végeredményen. Én azt hiszem, felfelé. A titkot nem firtatom, legyen belőle meglepetés. Aprópénzre váltva a milliókat, kedvező volt az alap- tevékenység. Mármint a mezőgazdasági termelés. Prosperált a kiegészítő tevékenység is. A húshozamú magyartarka két és fél, hárommázsás súlyban továbbra is kifizetődő. Erről a jövőben sem mondanak le. Van elegendő rét, legelő, tudják is okszerűen javítani. Úgyis mondhatnánk, ez amolyan önellátó ágazat. A szerves. trágya szintén nagyon kell a növényi kultúrákhoz. Fafeldolgozója is van a Szondi Tsz-nek. A környező erdők fáját itt fűrészelik fel. A ládákat, a raklapokat itt töltik meg, s gépek emelik autóra, a vasúti kocsikba. Itt palackozzák, csomagolják a szamócaszörpöt. Az elmúlt évi számadásba tartozik az is, hogy ízesítő sűrítményeket gyártanak a tejipari vállalatoknak. Ez is a múlt évi előrelépések egyike volt. AKI DOLGOZIK, BOLDOGUL Már felparcellázták nagyjából a nyereséget. Jut beruházásra, felújításra, de az emberek pénztárcájába is. Amíg a mezőgazdaságból kellett csuDán megélni, lassan csordogált a forint. Ez az alakulás utáni időkre esett, 1960—67-re. Voltak hatszá- z-an. 504 forint jutott egy hónapra dolgozónként. Egy évben valamivel több mint 6000 forint. Ha nincs háztáji, otthoni foglalatosság, vagy más kereső a családban, életre sem tellett volna. A szűk esztendők ellenére is tudtak lépni, ha kisebbet is, mint mostanában. Űj kultúrák születtek, szamócát, bogyós gyümölcsöket termelnek nagyban. A klíma, a föld kínálja ezt. Most az egy. tagra jutó jövedelem átlagosan 60 ezer forint. Igaz, a pénz gyengébb, de alapjában véve így is jóval több az egyéni jövedelem, mint az első években. Vannak szóródások, képzettségtől, hasznos munkától függően. Most az elszámolásra még 16 százalék jut, hasonlóan mint tavaly. A nyugdíjak átlagban elérik az ipari színvonalat. Az idős emberek sem tétlenek, legalábbis a magabíró, még jön a 70 éves is. A szép, sarkos, szélbíró kazlak az ő munkájukat dicsérik. Azért nem feledkeznek meg arról, hogy vannak magánosok, gyengén ellátottak is. A nyugdíjasok csaknem 10 százaléka ilyen. Adódik ez a régebbi nyugdíjakból, s vannak köztük betegek, egyedül élők. Jól látják a tsz vezetői, hogy a megrendezett öregek napja, az időnként juttatott segélyek csak injekció, úgyhogy a szociális bizottságnak volt is és lesz is programja. Becsülni csak úgy tudjuk magunk, ha a viszonylagos jólét nem rontja látásunkat, osztozni tudunk azokkal, akik előttünk taposták az utat. Különben az öregség sokak számára gond és teher lesz. MEGALAPOZOTT REMÉNYEK Jó gazdák a Szondi György Tsz tagjai. Beosztok, takarékosak — mert előrelátóak. Itt már gyerekkorban ízlelgetik a munkát. Hol a málnaszüretnél, hol a gyümölcsösben, felnőttkorra már ez természetes. — Egy gazdaság jóval több az ember életében, mint egy diófa. Aki diófát ültet, az unokájára gondol. Ahol a gazdaság gyarapodik, ott a társadalomra, talán más országokra is gondolunk. Tavaly, de korábban is tartalékoltak. A pénzből tovább fejlesztik a szörpüzemet. Felsejlik, a későbbi, izmosodó konzervipari üzem. Az lebeg a vezetők szeme előtt, hogy amit itt termelnek, az itt öltsön testet végtermékben. Régi intelem. A szörp, az ízesítő tejipari alapanyagok után következik az új termék, a dzsem. Ez lesz az új drégelypalánki szenzáció 1986-ban. Nem utazik any- nyit a gyümölcs, nincs szállítási veszteség, vagy alig. Szó szerint értékesebb lesz az emberi munka gyümölcse. A ma használatos szavak ide is bevonultak: termékváltás, új technológiák, kooperáció, törekszenek az újra. a hasznosabbra. De a többi ágazat sem szorul háttérbe. Egyik-másik kapcsolódik is a legfőbb profilhoz. így nem lehet nagy meglepetés egy rosszul sikerült esztendőben. Ahogy otthon mondanánk: lesz mihez nyúlni. S már attól nem kell félni, hogy nem lesz elég munkáskéz. A fiatalok szép lassan szállingóznak haza. Amikor elmentek ezt mondták: jó a gyár, a pénz, a másféle életforma. S mikor visszajönnek, zavarral az arcukon mást mondanak. A tapasztalat kezd megfordulni. Akik visszatalálnak, már a fonákját mondják: nem kell utazni, pénzt itt is találni. De még a leendő lakás is láthatóbb közelségbe kerül. Viszi a füstöt a szél, tisztul az ég alja. Sok esztendő kemény küzdelme után van itt valami, ami sokkal nagyobb a diófánál, azt hiszem a krónikás mellett majd a tagság is igaznak érzi Majer Antal szavait a küldöttgyűlésen. Beszámolójából írtam ki: — Drégelvpalánkon megszűnt a látástól vakulásig való munka. Reális valóság lett a munkaidő. A fizetett szabadság, a nőkről, a betegekről, az idősekről való gondoskodás. Gulyás Ernő Most még a szörp, jövőre már dzsem a sláger! A precíz gépeket asszonykez ek irányítják. Jó megélhetési lehetőséget nyújt az üzem az itt dolgozók, nak. Újabb exportszállítmány készült el. Élen járó technika, higiéniku s körülmények, zamatos szörpök, ez jellemzi a drégelypa. lánki feldolgozóüzemet. — képek: kulcsár józsef
