Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

II Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) lagosan 80 négyzetméter volt. egyaránt kevesebbet tér- több mint 40 áruház és 250 kissé emelkedett. Nőtt az ener­giafelhasználásban az im­portált villamos energia és az atomenergia szerepe. A pak­si atomerőmű I. és II. blokk­ja szolgáltatja a villamos- energia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiaitermelés bővíté­sére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán feb. 130—140 milliárd forintot for_ dítot.tak, az összes ipari be­ruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel eg.vharma- dát a paksi atomerőmű épí­tésére használták fel. Ezen­kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegy­házi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszén­bánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázvezeték har­madik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illet­ve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befeje­ződött a Lenin Kohászati Mű­vek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vas­mű konvertere« acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országok­ba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású or­szágokba csökkent. Az ötéves tervidőszak fo­lyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbá­nyáik üzembe helyezése révén bővül* a bamxfttermelő kaipa- «itás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése be­fejeződött. ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb fel­dolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1935- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag, és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése emelkedett. A vegyipar termelése öt év alatt 11.8 százalékkal emel­kedett. A kőolaj-feldolgozó inar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emel­kedett. A kőolaj-feldolgozó inar termelésiben nőtt a kül­piacokon jól értékesíthető aromás termékek gvártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a katalitikus krakküzem üzembe h°!vezése nvomán a fehéráru-ki hozata I az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Az építőanyag-ipar a terv- időszak ejső négy évében 4 százalékkal növelte terme­lését. 1985-ben ,3.8 százalék­kal csökkent az ágazat ki­bocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanvag-ellátás az idő­szak folyamán nem volt egyenletes. 1985-ben a kíná­lat meghaladta a keresletet. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését ír­ta elő. az éves tervek azon­ban csökkenő építési felada­tokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési te- vékenység 1985-ben az elő­ző évihez képest 5 százalék­kal csökkent és kb. 10 szá­zalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése első­sorban a kivitelező építő­ipart érintette. Ennek ter­melése 1985-ben 8 százalék­kal maradt el az előző évi­től és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem épí­tőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követő­en csökkent. A magánépítési tevékenység volumene szá­mottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegé­ben elkészült az öt évre elő­irányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakás- énítését a pénzügyi és hite­lezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a la­kások négyötöde magánerő­ből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben át­1985-ben 14,8 millió tonna meltek, mint az előző öt év- ABC-áruház nyílt meg. mi­gabona termett, 6 százalék- ben. A csökkenés a vetéste- köziben kis üzletekből lényege- kal kevesebb az 1984. évi re- rület mérséklődésének követ- sen kevesebb lett. összessé- kordmennyiségnél. öt év kezménye. öt év átlagos gében az üzletek száma nem alatt 9 millió tonnával, 14 gyümölcstermése 14 száza- változott számottevően, alap­százalékkal több gabonát ta- lékkai több volt az 1976—1980. területük azonban kb. 10 szá- karítottak be a gazdaságok, évek átlagánál. Szőlőből — zalékkal, az áruforgalmat az 1985. évi nagymértékű meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. mint az előző öt évben. több termés a hozamok nő- csökkenés következtében — vekedéséből adódott, a vetés- öt év alatt 7 százalékkal ke­terület 4 százalékkal csők- Vesebb termést kent. öt év átlagában a bú- . t év átlagánál za hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg 1985-ben az volt, 570, illetve 1260 kilo- csökkent: a szarvasmarha­grammal több mint az 1976— állomány 7 százalékkal, a 1980. években átlagosan. sertésállomány 10 százalék A vendéglátó-hálózat minő­takarítottak ségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült repre­zentatív szállodák vendég- állatállomány látóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. A tervidőszak folyamán ja­Az ipari növények közül kai, a juhállomány 13 szá- vult a lakosság közműves 1981—1985. évek átlagában a zalékkal. Az 1985. év végi vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi víz­művek napi kapacitása öt év pedig előirányzottat. A tervhez ké- alatt mintegy 900 ezer köb­pest visszaesés elsősorban cukorrépa termésmennyisé- sertésállomány így is meg- ge is meghaladta az előző öt- haladta az ötéves tervben évit, a napraforgóé megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában juhállományban, továbbá burgonyából és zöldségből szarvasmarhák számában van. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalék­kal kisebb tömegű árut szál­lítottak. Az árutonnakilomé- ter-teljesítmény megegye­zett az 1980. évivel. Az áru- szállítási feladatok mérsék­lődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tran­zitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérsék­lődtek. A közúti és városi 93 százalék volt. A vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés terü­méterrel nőtt. A közüzemi ivó­vízzel ellátott népesség ará­nya a* 1980. évi 75 százalék­ról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések la­kosságának. átmeneti meg­oldásként. palackozva vagy „ - tartályokban juttatják el az us or eg§szséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bő­vítése a korábbiaknál gyor­sabb, de az igényeknél és a emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz­állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint ér­tékű új állóeszközzel gyara­podott. ezen belül a szocialis­ta szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mint­egy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál na­gyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építés- igényes infrastrukturális beru­házások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a tervidő­szak során lényegében nem változott, továbbra is hosz­szú. A beruházások tényleges költségei általában meghalad­ták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fo­kozódott az állóeszköz-fenn­tartási tevékenység, az e cél­ra felhasznált összeg 1980- ban 99 milliárd forint, 1985« ben mintegy 150 milliárd fo­rint volt. összehasonlító áron a növekedés lényegében meg­egyezett az állóeszköz-állomány bővülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd fo-' rintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövede­lemnek átlagosan 3,5 százalé­kát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelőágazatokban. ezen belül több mint felét az ipar­ban használták fel. Népesedés, foglalkoztatottság létén az aktív keresők száma vízhálózat fejlődésénél las- öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 súbb volt. öt év alatt 2500 ezer fővel emelkedett. km közcsatornát építettek. A kiskereskedelmi hálózat Ezzel a csatornázott teriile- fejlődéséhez az állami és sző- tép élő népesség aránya meg­vetkezeti üzletek kapacitá- közelítette a 46 százalékot, sának bővülése, valamint a A közüzemek szennyvíz­magánkereskedők számának tisztító kapacitása az elmúlt növekedése is hozzájárult. öt év folyamán mintegy 40 A kiskereskedelmi vállala- százalékkal bővült, tok és szövetkezetek üzlet- 1981—1985. években környe­hálózatuk kapacitását a nagy zetvédelmi beruházásokra széles áruvá- mintegy 25 milliárd forintot áruházak fordítottak, 8 milliárd forint- létesíté- tál, 44 százalékkal többet mint sóvei növelték, öt év alatt az előző tervidőszakban. közlekedés belföldi szállítá­sai szintén csökkentek 1982 alapterületű, óta, nemzetközi szállításai vi- lasztékot biztosító szont folyamatosan nőve- és ABC-áruházak kedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fo­kozta árutonnakflométer-tel- jesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítmé­nye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel ko­rábbit. A távolsági forgalomban kedett. 1985-ben a kivitel A nem rubelelszámolású 1986. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 szá­zalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981- ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések szá­mának, illetve arányának csökkenése. A születési arány­szám alakulása összefügg az­zal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezer­rel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásá­nak üteme valamelyest las­sult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma a* 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó ha­lálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálo­zási arányszám hátterében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halálozási arány«j számának rosszabbodása áll. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folya­mán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb né­pességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a befe­jezett általános iskolai, vagy annál magasabb végzettségi gél rendelkezők aránya. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a telmény jelentősége az 1981— kivitel a behozatalnál lénye- 1982-ben kibontakozott nem- gesen gyorsabb ütemben emel- zetközi hitelválság idején. Jövedelem, fogyasztás, áletkörölmények szállított utasok száma 1985 ben az 1980. évitől 11 száza­lékkal maradt el. Az utaski­lométer-teljesítmény - csök­kenése 8 százalék volt. mennyisége 27 százalékkal, a behozatal 1985-ben 11 száza- behozatalé 6 százalékkal volt lékkai több volt az 1980. évi­több az 1980. évinél. Az áru- nél. A növekedésben nagy forgalmi egyenleg, a kedve- szerepe volt az 1985. évi im- »rao« U LUiUouiw» . v> aotlen áralakulás elleniére, portnak. A vasúti közlekedésben 18 számottevően javult, a Magyarországra érka™ százalékkal, a távolsági au- Nemzetközi gazdaság! kap- külföldiek köBül 1985-ben 9 7 tóbusz-közlekedésben 1 száza- esolatamk meghatározó té- millió volt a turista aki egy lékkai csőikként a személy- "yaz°Je a ^rvKtoszek tolva- napnáI hosszabb ideig tor- szállítási teljesítmény. A légi a szocialista országokkal tózkodott az országban A tu- közlekedés teljesítménye öt ^ . tervszerű együtt- rjsták száma 1984-hez kénest év alatt 24 százalékkal nőtt. ™kodes volt. A külkereskt- X miliiótovel 1980 hoz ££ A helyi személyszállítás lom tobb I?int fe’ 0,3 millió fővel emelkedett és utasainak száma öt év alatt ezekkel az országokkal, átlagos tartózkodási ideiülc' is 11 százalékkal emelkedett. A í^"yom°reszt, a *GST, kf£?' némileg hosszabb lett ' tében bonyolítottuk le. Bő­Válialat-i beruházásokból b,„ é. . helyi ***** r^SJfTSSSJíSSS, ÍJ külföldi hitelbhl mi„d„ ellátott közsé­termékek ará­jaratokkail chriw., ........ — , , gekben következett be. 1985- a szakosított ben az autóbuszok utasainak nya­száma az 1980. évit 19 szá- , ^ rubelben elszámolt be- zalékkal múlta felül. A vil- bozata' mennyisége 1985- lamosok utasforgalma 3 szá- ben 'epvegeben megegyezett zalékkal elmaradt az öt év- az ot evvel korábbival. Az vei azelőttitől. A metrót, el- energiahordozok, több fontos befogadóképességűét év alatt sósorban az új vonalszakaszok j?yfrs- a beru- betogadokepessege ot ev alatt üzembe helyezésével összefüg eddigi tervidőszak idegenfor­galmi beruházásait megha­ladó fejlesztések valósultok m,_g. Számos új szálloda épült és befejeződött több ré­gi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek 60 ezer hellyel bővült, ebből gésben, az 1980. évinél 13 szá- , ,, . , falókkal többen vettek igény- g.vobb részét változatlanul eb ; bol a viszonylatból szereztük házási célú gépek és egyes f,. •'71, fogyasztási iparcikkek na- 9400 vo!t a szá,1°dai kapacitás be. öt év alatt 415 ktn vasút- be- vonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak ará­nya megközelítette a 25 szá­zalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 szá- lumenoe zalékra emelkedett. Befeje- zalékkal ződött a Budapest Kelenföld neke,őtt az ipari késztermékek földre utazó magyarok ~ - ■ ivy------értékesítése fokozódott. de nyomó része. 1985-ben A rubelelszámolású kivite1. a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozá­sa érdekében jelentősen, vo növekedése. Elkészült a több célra hasznosítható Budapest Kongresszusi Központ. Bő­vítettek, korszerűsítettek egyes határátkelőhelyeket. Magyar állampolgárok 1985- ben 5,5 millió esetben utaz­ás a Budapest Nyugati pá­lyaudvar rekonstrukciója. lumenben öt év alatt 34 szá- tok külföldre. Ez kissé meg­emelkedett. Mindé- haladja az 1980. évit. A kül­túl- 4.8 jelentősen bővült az anyagjel­legű termékek és a mezőgaz folytatódott a záhonyi átrakó- le?lj termeiteK es körzet fejlesztése. Az au- öaságij élelmiszer-ipari termé- tópálya-hálózat 51 km-rel bő kék exportja is. Ebben a szonylatban, az előző millió fő, a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalomból szár- vi- mazó devizabevételek a7 öt­négyévi éves tervidőszak első évei­ben a külföldiek számánál vült és 28 km hosszúságú fél . „ ino. , . , ,, , ..u passzívum után 1985-ben a^ Arpád-híd rekonstrukció- tényleges fuvarfizetésekkel gyorsabban az utolsó évek- , H . .. , - együtt 255 millió rubel akti- ben annal lassabban emel­]a ma- Z fiadia Z ült ™ keletkezett. kedtek. Az idegenforgalmi ki­se. 1980 o. 8 1 _ A nem rubelelszámolású adások a tervidőszak folya­?_?iKa]_az UJ 8y forgalom alakulását a terv- mán jelentősen nőttek. A ibe­időszak folyamán az egyensú- vételek és a kiadások egyen- lyi helyzet javításának kö- lege évről évre számottevő meg. aktívumot biztosított a nép­kikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 troli- ... buszt. 96 metrómotorkocsit határozta és 4771 autóbuszt helyeztek Különösen fokozódott e köve- gazdaságnak üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosz- szúságban. A személygépko­csi-állomány több mint százalékkal emelkedett, 1985 végén meghaladta 1,4 milliót. A rádióműsorok vételi Beruházás, műszaki iejlesztés A népgazdasági beruházá- zásaira kb. 935 milliárd fo- 40 sok összege 1985-ben 236— rintot fordítottak, köze] 100 és 237 milliárd forint volt, ősz- milliárd forinttal kevesebbet az szehasonlító áron számolva az ötéves tervben előirány- 17 százalékkal kevesebb mint zottnál, de mintegy 30 milliárd le- 1980-ban. Ezen belül a szó- forinttal többet az éves tervek hetősége URH-sávon jelentő- cialista szervek beruházásai előirányzatánál. A szocialista spn javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 190—191 milliárd forintot tét- szervek beruházásain belül, sztereó- tek ki, volumenük az elmúlt az előző tervidőszakhoz vi- öt év alatt 22 százalékkal szonyítva a fő termelöága- csökkent. A lakossági beruhá- zatok — ipar, építőipar, me­fő- és 39 átiátszóadóval bő- zások emelkedtek. zőgazdaság — együttes aránya A lakosság összes jövedel­me nominálértékben 1985- ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalék­kal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben szá­mítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évj áremelkedés az előző évi­nél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfe­lelő mértékű. 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljöve­delem a tervidőszakban sze­rény ütemben, de folyamato­san. öt év alatt 7—8 száza­lékkal. lénveeében a tervezett­nek megfelelően emelkedett. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egv keresőre jutó bruttó havi átlagkerese­te kereken 6000 forint, a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazdaság_ ból származó átlagkeresete 5290 forint volt. , A nyugdíjak és a- pénzbeli társadalmi juttatások össze­ge 1985-ben, folyó áron, kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd fo­rintot fizettek ki. Ez az ősz- szeg az 1980. évit 64 száza­lékkal haladta meg. öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 szá­zalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 mil­liót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 szá­zalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 fo­rint ”olt. 1985 március 1-jével be­vezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átla­gosan, 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. 1985-ben a lakosság egy fő­re jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladó­an, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak fo­lyamán a szolgáltatások igény- bevétele. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növe­kedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt. a tej- és tojásfogyasztás is. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy év­vel korábbit 24,7 milliárd fo­rinttal, az 1980. évit 99 mil­liárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbb! években, mintegy 2,3 milli­árd forint értékben vásárolt kötvényeket. Tovább javult az egészség­ügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ról közel 33-ra emelkedett. 1981—1985-ben a fejleszté­sek és megszűnések követ­keztében a működő kórházi ágvak száma közel 6700-zal. 102 ezerre bővült. lOR'S-ben 10 000 lakosra 95.9 kórházi ágv jutott. Nem valósult meg az ágvöss-elétel kívánatosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férő- helveinek sz-ma mintegy 3 eze, rel, a tervezettnél mérsé­keltebben emelkedett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodás korú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csök­kenő létszáma mellett az in- tézménvhálózat folyamatos feilesztése lehetővé tette «z ellátás minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gvermekek száma 26 fő, ez 1980-ban 31 fő volt. Az 1985'86. tanévben az ál­talános iskola nappali tago­zatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980 ;81. tanévinél. A lét­számemelkedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több mint 1980-ban. Az egy pedagógus­ra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. A 8 osztálvt befejezők több mint 93 százaléka továbbta­nul; a korábbiakhoz hason­lóan fele középiskolában, fe­le szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A felsőoktatási Intézmé-í nvekben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali ta­gozaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felsőokta­tásban részesülők aránya vál­tozatlanul 9,9 százalék. Központi Statisztikai Hivatal vült. Az 1. műsorral besugár- A VI. ötéves tervidőszakban csökkent, a termelő infrastruk- zctt terület aránya 1985-ben a szocialista szervek beruhá- túra ágazataié együttvéve NÓGRÁD — 1986, február 1., szombat <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom