Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
ß szakszervezeti kongresszus határozata A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának az e’múlt öt évben végzett munkájáról készített beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését, és módosította a szakszervezetek alapszabályát. A határozat leszögezi: társadatai helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa által elvégzett elemzéssel, értékeléssel, magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, amelyek megfelelően tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szakszervezetek a XXIV. kongresszus határozatát teljesítve hozzájárultak az ország gazdasági erejének gyarapításához, a népgazdasági egyensúly javításához, szocialista vívmányaink megőrzéséhez. A gazdasági és az életszínvonal-politikai feszültségek feloldására, enyhítésére irányuló törekvések azonban a szakszervezeti mozgalomban is gyakran teremtették bonyolult helyzetet. Az életszínvonal stagnálása, a reálbérek csökkenése, az egyes rétegek helyzetének romlása miatt szaporodtak a szakszervezetek tevékenységét bíráló megjegyzések. A XXV. kongresszus hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek a jövőben is álliha- iatosan törekedniük kell hivatásuk betöltés éré. Ennek megfelelően elkötelezetten részt vesznek a munkáshata- iom erősítésében, a szocialista társadalom építésében; kötelességüknek tartják, hogy minden szinten és terü3eten feltárják, egyben képviseljék a dolgozók jogos igényeit, közreműködjenek az igények kielégítéséhez szüksége® Mitételek megteremtésében. . I. A határozat a szakszervezetek társadalmi szerepét elemezve rámutat: a kongresszus nagyra értékeli, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalásában összegezte a párt szakszervezeti politikájának lényegét és tapasztalatait. A Központi Bizottság állásfoglalása hangsúlyozza, hogy társadalmunkban tovább növekszik a szakszervezetek jelentősége. A s zaiks servezetek — elismerve a párt társadalomirányító, vezető szerepét — önállóan, a szocializmus ügye iránt elkötelezetten töltik be hivatásukat. Politikai rendszerünk nagy vívmánya, hogy hazánkban a szakszervezetek — a hatalom részeseként — nem szorítkoznak az igények, az érdekek képviseletére, hanem elősegítik az igények kielégítését szolgáló feltételek megteremtését is, A szakszervezeteknek továbbra is következetesen vállalniuk feell a gazdaság fejlesztéséből, a szociális biztonság, a társadalmi stabilitás és köz- megegyezés fenntartásából, erősítéséből adódó feladataikat. Ezek ellátásának formája az érdekképviselet, az érdek- védelmi tevékenység, valamint a gazdaság és a társadalom irányításában való önálló részvétel. E 'kétirányú kötelezettség egyidejű érvényesítése ellentmondásokkal terhes, az egyoldalúság elkerülése szüntelen feladatot jelent. A szakszervezeti tevékenység fejlesztésének alapvető feltétele a szakszervezeti önállóság még jobb, átgondoltabb érvényesítése. Az önállóság •ckaoínű gyakorlása raegkö? veteli a jogok határozott alkalmazását, beleértve az esetenkénti vétójogot is. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése során a termelőegységek egyre nagyobb jogokat kapnak a vállalatok vezetésében. Növekszik a dolgozóknak a vállalat eredményes tevékenységéhez fűzpdő érdekeltsége. Ez megköveteli, 'hogy a szakszervezetek munkájában is végrehajtsák a szükséges változtatásokat, a helyi szakszervezeti szervek önállóságának növelését. A gazdasági építőmunka, valamint az élet- és munkakörülmények kérdéseit érintve a határozat rámutat, hogy a VII. ötéves terv a megalapozott és növekvő ütemű gazdasági fejlődés programja. A gazdálkodás, a termelés segítése, fejlesztésük előmozdítása a szakszervezetek egyik alaphivatása, egyben alapvető jelentőségű érdekvédelem is, miként az érdekvédelem is pótolhatatlan lendítője a termelésnek, a gazdaság fejlesztésének. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a tervben megfogalmazódik az életszínvonal érezhető növelése. A szakszervezetek a népgazdasági terv teljesítése érdekében fontosnak tartják a vállalati önállóság növekedését, a dolgozók mind nagyobb arányú bekapcsolódását munkahelyi életük irányításába. A határozat rámutat, hogy a munkában még sok a tartalék, ezek kihasználásában a legközvetlenebb feladat a munkaszervezés javítása, a technológiai és a műszaki színvonal gyorsabb fejlesztése. Továbbra is szükség van a szocialista munkamozgalmakra, a szocialista munkaversenyre, mint a dolgozói aktivitás és kezdeményezés sajátos formájára, A határozat rámutat, hogy nagyobb önállóságot és felelősséget kell adni a szocialista brigádoknak a feladatok vállalásában, a teljesítmények értékelésében, az anyagi és erkölcsi elismerés személyenkénti megállapításában, a verseny formáinak megválasztásában, a munka elosztásában és tagjaik kiválasztásában egyaránt. A kongresszus megítélése szerint a vállalati gazdasági munkaközösségek jelentős része hasznos munkát végez, tapasztalhatók azonban tévé, kenységükkel kapcsolatban szocialista értékrendünket, felfogásunkat sértő jelenségek is, s ezekre társadalmunk érzékenyen reagál. A vgmk-k fennmaradása minden olyan helyen célszerű, ahol gazdaságosan, becsületesen és megfelelő színvonalon elégítenek ki valós szükségleteket. A kongresszus elsőrendűen fontosnak tartja, hogy hazánkban a megélhetés és az életkörülmények javításának fő forrása a jövőben is a kereset legyen, a következő években érezhetően és egyenletesen emelkedjen a reálbér. Különös figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, jövedelmi helyzetére. El kell érni, hogy a dolgozók egyre inkább a főmunkaidőben fejtsék, fejthessék ki képességeiket és találják meg minden- irányú számításaikat. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában újratermelődik, ezért nem küszöbölhető ki a hátrányos társadalmi helyzet, de leszögezik, hogy e tendenciát lehetséges fékezni, jó irányba befolyásolni. Szükséges, hogy mielőbb stabilizálódjék, majd ■emelkedjék a nyugdíjak reálértéke, javuljanak a gyermeknevelésnek. A psaládala? pító fiatalok otthonteremtésének a feltételei. A továbbiakban a szocialista életmód térhódításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat taglalja a határozat A szakszervezeti élet fejlesztésével kapcsolatban a határozat elsősorban a szak- szervezeti egység további erősítésének jelentőségét hangsúlyozza. A mozgalom tevékenységét a változó körülményekhez kell igazítani, a szakszervezeti mozgalom egészét érintő kérdésekben erősíteni szükséges a SZOT elvi irányító, ellenőrző munkáját. Erősíteni kell a szakszervezetek belső életének demokratizmusát, tevékenységük mozgalmi jellegét és önállóságát, a tagsággal való kapcsolata-"' it. Bátrabban szembe kell nézni azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a mozgalomnak a tagsággal való kapcsolataiban fellelhetők. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy rendszeresen kérjék ki a tagság véleményéta helyzetét érintő kérdésekben. Minden lényeges kérdést előzőleg meg kell vitatni a szak- szervezeti csoporttal. El kell érni, hogy a különböző szak- szervezeti tisztségviselők a tagsággal együtt alakítsák ki álláspontjukat és ennek alapján döntsenek. A szakszervezeti tevékenységnek változatlanul a bizalmi munkája az alapja. A szakszervezeti bizottságoknak rendszeresen foglalkozniuk kell a bizalmiakkal, folyamatosan kell tájékoztatniuk őket és képzésükről is gondoskodtatok kell. A munkahelyeken nagyobb teret kell adni a csoport-, réteg- és szakmai érdekek kifejeződésének, ezeket szükség esetén országos szinten is szembesíteni kell egymással. A szakszervezeteknek is az eddigieknél többet kell tenni a felnövekvő nemzedék érdekében. Az ifjúságnak és a szakszervezeteknek egyaránt érdeke, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. A szakszervezetek pénzügyi munkájára utalva, a határozat a takarékosabb gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozza. Erősíteni kell a tagság közvetlen érdekeltségét a pénzeszközök hasznosításában. Az emelkedő kiadások ellensúlyozására jövedelmet biztosító vállalkozásokkal kell növelni a bevételeket, mégpedig a szakszervezetek céljaival összeegyeztető módon. M. A szakszervezetek nemzetközi tevékenységével foglalkozó fejezet megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő sokrétű kapcsolatok ápolására, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztésére. A magyar szakszervezetek erősítik kapcsolataikat, fokozzák erkölcsi, politikai szolidaritásukat a fejlődő országok szakszervezeteivel, megőrzik és elmélyítik a fejlett tőkésországok szakszervezeteivel kialakult kapcsolatokat. A magyar szakszervezetek továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki a Szakszervezeti Világszövetségben és a nemzetközi szakmai szövetségekben. Harmincmillió forint nyereség Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés Karancslapujtőn Az elmúlt év munkáját értékelő, valamint az idei tervtárgyaló közgyűlésre szombaton került sor a Karancslapuj- tői Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, székházéban. Kultúrműsor után népes hallgatóság előtt dr. Gergely Sándor tsz-elnök számolt be a tapasztalatokról és a tennivalókról. A közgyűlés munkájában részt vett — többek között — dr. Med- gyessy Péter pénzűgyminisz-’ tér-helyettes, dr. Ozsvárt József, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára és dr. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője. Dr. Gergely Sándor eredményes esztendőről adhatott számot, mert a mérleg szerinti eredmény meghaladta a 30 millió forintot, a bruttó jövedelem pedig a 130,7 millió forintot. A szövetkezetben tevékenykedő politikai és társadalmi szervek a múlt évben is élesztői voltak az eredményeknek és eredményesen járultak hozzá az üzemi demokrácia kiteljesítéséhez. A pártalapszervezet abból indult ki, hogy az egyre növekvő napi feladatok megoldásához újra és újra meg kell nyerni a dolgozókat, mindenkinek mindig tudnia kell, hogy mit, miért és milyen eredménnyel tesznek. A szak- szervezet és a KISZ is ebben a szellemben tevékenykedett. A szövetkezet gondoskodik a fiatalokról. Lakásgondjaikat enyhíti majd a palóc falu felépítése a Karancs tövében ahol hatvan családi ház épül a következő években, jól beilleszkedve a környezetbe, gazdagítva a táj szépségét, hasznosítva a palóc építészet Hagyományait. Mindezt Makovecz Imre építőművész és munkatársai segítségével valósítják meg. Tavaly nyáron megalakult a palóc falu lakásépítő szövetkezet, amely sikeresen tevékenykedik, mert idén tavasszal már megkezdődik az első házak építése. A III. karancsi napokon ez év szeptemberében már felavatják az első házat. A Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a múlt évben tíz kollektíva vett részt a szocialista brigádmozgalomban. Alapvető céljuk a nyereség növelése volt, de kezdeményezői voltak a takarékosságnak, az újítások sikeres bevezetésének és a munkafegyelem javításának is. Négy szocialista brigád tartotta meg a már elért címet, kettő pedig előbbre lépett. A szövetkezet nem csak termelési-gazdálkodási, de me- gyeszerte közismert kulturális közösség is. Tavaly alakult meg a közös gazdaság cltera- zenekara, amelyet Pribojszky Mátyás citeraművész oktat. A pávakört pedig Guthy Éva énekművész tanítja a ka- rancsvölgyi hagyományok ápolására. Idén szeptember 4—6. között már harmadszor rendezik meg a Karancsi napokat. Sor kerül ezen kívül újítók és feltalálók országos tanácskozására, agrár-közgazdászok eszmecseréjére, háztáji nyúl- és galambte- nyésztők kiállítására, faipari bemutatóra, de lesz népművészei vásár és pávakörök fesztiválja is. Az elmúlt évben ötödször hirdették meg a közös gazdaságban a Kiváló főágazat címért folyó versenyt, amelynek célja a nyereség növelése. A Kiváló címet ezúttal a Karancs GT nyerte el. A munka célja, értelme, legfőbb tényezője a dolgozó ember. Sajnálatos, hogy a balesetek száma növekedett. A szövetkezet dolgozói közül tavaly ketten Dunaújvárosban munkavégzés közben veszítették életüket, és két csonkulásos baleset is volt a faipari ágazatban. A szövetkezetben az újítómozgalom tavaly tovább fejlődött. A javaslatok száma, 30, amely 50 százalékkal haladja meg az előző évit, és kalkulált gazdasági eredménye meghaladja a nyolcmillió forintot. A közös gazdaságban a2 utóbbi egy évtizedben kialakított anyagi érdekeltségi rendszert a múlt évben is fejlesztették, javították. Sok- sok dolgozóval és vezetővel folytatott eszmecsere előzött meg minden lépést. Azok vannak többen, akik inkább vállalják a többlet szellemi erőfeszítést, a jobb munkát, a jobb együttműködést, a gondosabb szervezést, mintsem hogy elviseljék a hátrányos helyzetet. Az érdekeltségi rendszerben oly’ mértékben sikerült javítani a munka hatékonyságát, hogy a minded korábbit meghaladó elvonásnövekedés ellenére is sikerült az eredményeket megtartani, sőt növelni. A vezetőség úgy határozott, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a közgyűlési beszámolóban nem tér ki részletesen az egyes ágazatok munkájára, csupán a legnagyobb gondokat említi meg. A mezőgazdasági főágazat például 1,4 millió forint veszteséggel zárta az évet. A növénytermesztés több mint hatmillió forint veszteséget okozott. Az állattenyésztés szintén veszteséges volt, a tervezettet is meghaladó mértékben. Mindkét ágazatban szakembergondok voltak és vannak. Az idén mindkét ágazatban áttörést kívánnak elérni, megcélozták hogy a növénytermesztés legalább 2,4 millió forint nyereséget hozzon, az állattartás pedig ne okozzon veszteséget. A traktorüzem túlteljesítette eredménytervét. A háztáji ágazat a nyereségtervét a tőle évek óta megszokott módon túlszárnyalta. Különösen az erdészeti ágazat vágta ki a rezet. A múlt évben terven felül ezer köbméter tűzifát értékesített, ezzel 400 családnak mérsékelte téli tüzelőellátási gondjait. Összességében az idén a mezőgazdasági főágazattól 6,2 millió forint nyereséget várnak, amit csak a személyi feltételek javításával, szigorúbb és jobb gazdálkodással érhetnek el. Az építészeti főágazat ta-i valy nyereségtervét túlteljesítette és a nagyüzemi eredmény meghaladja a 10,5 millió forintot. Az idén a főágazattól 9,5 millió forint üzemi eredményt várnak, amit fokozott piacszervezássel, kiscsoportos és egyéni érdekeltséggel kívánnak elérni. Kellemetlenül érintette a közös gazdaságot, hogy az ipari főágazat nyereségtervét mindössze 75 százalékra teljesítette. A műszaki főágazat nyereségtervét túlszárnyalta, a bányászati ágazat például 50 ezer tonna követ termelt ki,’ Az Agrof a integráció 600 köbméter fát termelt és termeltetett ki, a Buda főágazat tervét 42 százalékkal teljesítette túl. Ettől a főágazattól az idén 17 milliós üzemi eredményt várnak, melynek túlteljesítésére az eddigi jó munka a garancia. A közős gazdaság elnök« ezután szólt az 1984-ben létrehozott Karancs Gazdasági Társaság, a Karancs Sörpalackozó Gazdasági Társaság tevékenységéről is. Jelenleg 1238-an keresik kenyerüket, közülük 1035 szak- és betanított munkás, 36 felsőfokú és 214 középfokú végzettségű szakember. A 171. ötéves tervben nera voltak hiábavalók az erőfeszítések Fél évtized alatt 95 százalékkal termeltek többet, mint terv-eték. Az idén 501 millió forint termelési költséggel, 708 millió forint árbevétellel számolnak, a nyereségterv 26 millió forint elérése. Az elnöki beszámoló után az ellenörzőbizottság vezetője tartott beszámolót. Ezután (8) hozzászólás és 12 kitüntetés következett. A miniszterhelyettes elemezte a népgazdaság helyzetét és a tennivalókat. Elismeréssel szélt a Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megújulási készségéről. Örömét fejezte kij hogy a tagok és alkalmazottak körében lehetett, mert igyekvő és szorgalmas emberekkel találkozott. Elnöki zárszóval ért véget a zárszámadó és fervtárgyaló közgyűlés Karancslapujtőn. Műszaki fejlesztés a szénbányáknál Műszaki fejlesztésre 5 millió forintot fordítanak 1986- ban, a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzemében. Továbbra is kiemelt feladatuk a bányagépek — láncos vonszolók, önjáró biztosító berendezések részegységeinek — gyártása, melynek színvonalasabbá tételére 2 millió forintot fordítanak. Másik nagy vállalkozásuk a villamosgép-gyártás és fejlesztés; erre szintén kétmillió forintot terveznek. A faipar 400, a forgácsolóműhely 100 ezer forinttal részesedik a közös kalapból. Emellett javítani kívánják az anyagmozgatást és -raktározást, a hegesz'tőtechnológiát és természetesen a minőségellenőrzést is. fíagy előbbrelépést jelent az idén várható CNC-eszter- gapad „belépése”, valamint a modem excenter prések é* különféle köszörűgépek. fJÖRGAD = i960, február *7, hétí*
