Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

Március közepéig látható Megye/ amatőr és iparművészeti képző- kiálli tás A XVIII. játékfilmszemle után (1.) Milyenek a magyar filmek? tosan romló anyagi feltételek között hozza létre évi 16—20 nagyjátékfilmjét. S, ha a ..na­gyok” .most nem jelentkeztek kellő számban művel, akkor annak oka éppen ebben a helyzetben rejlik. A fiatal ren­dezők kevesebb pénzzel is beérik, hajlandók jobban al­kalmazkodni a körülmények­hez, csakhogy rendezzenek. Aligha véletlen, hogy megsza­porodott a fekete-fehérben készült filmek száma. S a „beavatottak” már a nyitó előadás előtt tudni vél­ték, hogy mely filmek lesz­nek a fődíj várományosai. Persze nem kunszt ezt meg­jósolni annak. aki előzőleg látta a műveket. A fődíjal mégsem a vártak kapták, ha­nem Sára Sándor a Bábolna című dokumentum-játékfilm­nek mondott dokumentum­filmjéért. Míg Gothár Péter (Idő van) és Bereményi Géza (A tanítványok) rendezői dí­jat, Szomjas György (A fal­fúró) különdíjat kapott. E döntésekkel aztán valame­lyest a jóslások, is igazolódtak. Azonos minőség Sára Sándor filmje kitűnő alkotás. Egy falu, a világhírű­vé lett Bábolna felszabadulás utáni életét, fejlődését tekinti át. példát mutatva a mai érelmiség helyzetére, cselek­vési lehetőségeire. A gond csak az a filmmel, hogy nem a játókfilmszemlén a helye. Elképzelhetőbb Miskolcon, a tévé- és rövidfiimfesztiválon, csakhogy ott a hosszú filmek­nek nincs helyük. Tehát szük­ségből került a játékfilmek közé, részben érzőktől véve el a legmagasabb elismerés le­hetőségét. .. Mert a játékfilm­szemle legjobb játékfilmje — a legtöbbek által' visszaigazol­va, noha akadtak elutasítói is — Gothár Péter Idő van című munkája. Gothár a harmincasok nem­zedékének állapotrajzát és önvizsgálatát készítette el Esterházy Péter és saját for­gatókönyve alapján. A 35 éves, gyári irodistának — va­lódi beosztása nem derült ki a szamomra, egyébként is egyszer még mindenképpen meg kell nézni a pontosabb megértés kedvéért — szembe kell néznie eddigi életével: kihasználta-e sernélviségének, képességeinek lehetőségét, il­letve egyáltalán kapott-e erre lehetőséget; s lehet-e gyer­mekei előtt példakép? Gothár a meditáló főhős életét, ví­zióit groteszk, abszurd stílus­ban láttatja, újszerű megoldá­sokat használ. Kemény, mond­hatni kíméletlen film, mind­annyiunkat önvizsgálatra kész­tet, figyelmeztetve —, mint futballmeccsen a bírót — „idő van”, most már cseleked­ni kell. A filmet némelvek talán cinikusnak érzik, de nem az. Inkább az őszinteség, a fájdalom jellemzi az alkotói magatartást. A hős összegaba­lyodott élete rendbe jön. Éljen a vállalkoió! A szemle egyik szembetűnő vonása volt a vállalkozók piedesztálra állítása. Négy film kimondottan velük fog­lalkozott, s ez a szám megle­hetősen sok a verseny tizen­hat darabjához képest Három magas szinten oldja meg vá­lasztott feladatát. Ifi- Schiffer Pál Kovbojok című dokumen­tum-játékfilmje csaknem négy­órányi terjedelmű, de mind­végig Iebilicsenlő, élvezetes. Olyan Baranya megyei falusi emberekről szói, főleg fiata­lokról, akik szerződéssel vál­lalják a kihelyezett háztáji szarvasmarha-tenyésztést. Ren­geteg gonddal, ellenérzéssel, sőt saját hibáikkal, gyengesé­geikkel kell szembenézniük. A Schiffer-film tanulsága: az új gazdálkodási formákat tanulnunk kell, annak is. aki vállalja, annak is, aki patro­nálja; s bizalom nélkül nem ér az egész egy fabatkát sem. A falfúró egy harmincéves munkás önállóvá válását áb­rázolja. Rádöbben arra, hogy maga is meg tudja szervezni munkáját, ha ügyes, igyekvő, akkor így gazdagabban, szí­nesebben élhet. Vállalkozásá­nak alapját az építőipar te­remtette meg a panel- és be­tonházaival, amelyek falába egyetlen szöget sem lehet be­verni. Szomjas György a ri­port elemeit felhasználva, szatirikus indulattal hívja fel a figyelmet a lakótelepi élet szürkeségeire, visszásságaira, hitet téve ő is a vállalkozások mellett Erdőss Pál Visszaszámlálás című filmje falusi környezet­be játszódik. Egy autóbusz- sofőr teherautót bérel a téesz- «51, és fuvarozni kezd. Család­ja van. albérletben lakik. Há­zat akar építeni, hajtja magát. Naponta 16—18 órát dolgozik, hétvégeken is. S, ami kezdet­ben olyan egyszerűnek, öröm­telinek látszott, végül tele van buktatókkal. Felépül a ház, de belerokkan a vállalásba. Ez is vállalkozáspárti film, mi­közben a rendező arra hívja fel a figyelmet, hogy jó lesz megállni, nem érdemes — akármilyen nemes célért 'em — feláldozni az egészséget. (Folytatjuk) Sulyok László ! képességvizsgálat A Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészeti cso­port hagyományos kiállítása nyílt meg vasárnap Salgótar­jánban, a József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­pont üvegcsarnokában. A megnyitón nagy számban je­lentek meg a kiállítók és hozzátartozóik, az ismerősök és barátok, képviseltette ma­gát a megye és a város poli­tikai és állami, tötnegszerve- zeti vezetése. Kassák Jajos Festőbarátaim között című versét Fenes And­rea középiskolás mondta el, majd Győrffy Sarolta, a me­gyei művelődési központ igaz­gatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Kiss Mihály, a Népművelési Intézet vizuális osztályának munkatársa meg­nyitó szavaiban az amatőr művészeti mozgalom és az alkotás jelentőségéről szólt. Elmondotta, hogy az amatőr alkotások éppen annyiban jelentenek művészi telje­sítményt, amennyiben a művészet, a kifejezés iránti érdeklődésből fakadnak. Nagy elismeréssel szólt azok­ról az emberekről, akik a világról alkotott véleményü­ket a képzőművészet nyel­vén is elmondják, s olyan képző- és iparművészeti pro­duktumokat hoznak létre, amelyek képesek érzelmeket és gondolatokat ébreszteni másokban is. Kitt Mihály állást foglalt az amatőrök bemutatkozá­si lehetőségeinek folyama­tossága mellett. S kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az alkótó közösségekre to­vábbra is szükség van, kívá­natos és érdemes a megerő­sítésük, mert a legtöbb fel­adatot csak kollektíván ké­pesek eredményesen megöl4 dani. f Huszadik évfolyamába lé­pett Nógrád megye társa­dalompolitikai, irodalmi és művészeti folyóirata, a Pa­lócföld, amelynek most je­lent meg idei első száma. Az irodalom, a költészet Időszerű kérdései iránt ér­deklődő olvasók számára Al- földy Jenő rendkívül ár­nyalt és korrekt hangvéte­lű, a lényeges kérdéseket pontosan összegező vitazá- cóját emeljük ki (Még egy­szer: költészet és politika — »Tanulságok egy vitához), •melyben a vitaindító szer-' zője a kortárs magyar köl­tészet irányainak és törek­véseinek ismeretében emel szót ismét egyrészt a költé­szet és politika összetarto­zását vitatni kívánókkal szemben, másrészt, s ez nem kevésbé lényeges, azokkal szemben is, akik azt a már meghaladott vulgáris és szektás felfogást képviselik, amely szerint minél politi- zálóbb a líra, annál értéke­sebb. „A magyar és a világ­líra legnagyobb alakjai rendesen azért lehettek ki­emelkedő művészekké, mert A kiállítás látogatói fest­ményeket. akvarelleket. tűz­zománcokat, szobrokat, ke­rámiákat, bőrdíszműveket láthatnak, mindezeket a leg­változatosabb technikai meg­oldásokban. összesen 50 me­gyében élő alkotó munkája látható. Van közöttük olyan, aki harmincadik éve körül jár, és aki már jóval elmúlt hatvanéves. Meglehetősen változatos a kép a foglalko­zást tekintve is: például nép­művelők: tanárok, szak­munkások találhatók a ki­állítók között. A megnyitó alkalmával dí­jazták a legérdekesebb, leg­eredetibb, legsikerültebb munkákat. A megyei tanács az emberi teljesség színké­péből a politikai, közéleti költészet színei sem hiá­nyoztak életművükben — írja. — A politikumnak a költészet szempontjából, kö­rülbelül ugyanolyan jelen­tősége van, mint a szere­lemnek a természetéiül ény- nek, a családnak — és így tovább; alkat, helyzet, fo­gékonyság és választás kér­dése, hogy a mindnyájunk­ban meglevő emberi tarta­lom, milyen témakörben, az emberi létezés mely tarto­mányában fejeződik ki egy- egy költészetben.” A továbbiakban elsősor­ban azok forgathatják fi­gyelemmel a folyóirat idei első számát, akik a hagyo­mány — ezen belül a tá- gabban értelmezett palóc hagyomány — iránt érdek­lődnek. A tanulmányokat — kivétel Varga Csaba Mako- vecz Imrével a szerves épí­tészetről készített interjúja és Nagy Zoltán nógrádi ero­tikus meséket tartalmazó közleménye — muzeológu­sok írták megbízható szak­mai felkészültséggel. Így művelődési osztályának ní­vódíját festészet kategóriá­ban Oláh Jolán, grafika ka­tegóriában Losonczv Ildikó kapta. A KISZ Nógrád Me­gyei Bizottságának díja Kar- mann Jánosnak, a Salgótar­jáni Városi Tanács művelő­dési osztályának díja Mede Jánosnak, az SZMT-díja Fo­dor Istvánnénak jutott. A megyei művelődési központ két díjat is kiosztott: ezek Leszenszky Lászlót és Király Lajost gazdagítják. A Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészeti cso­port kiállítása március 13-ig látható a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Műve­lődési Központ üvegcsarno­kában. Bakó Ferenc a befejezés előtt álló palóckutatásról, Kapros Márta az Ipoly-men- ti falvakban ismert kisgyer­mek-népviseletről, Kriston Vizi József egy sportszerű népi játékról, a palóc man­csozásról (Lajos Árpád nép­rajzkutató emlékére), Von- sik Ilona egy Petőfi és Marx arcképével díszített nógrá­di fal védőről, Zólyomi Jó­zsef a Nógrád megyei szlo­vákok történelmi hagyo­mányairól, Csáky Károly Győrffy István Ipoly-menti kapcsolatairól ad közre pub­likációt, Praznovszky Mi­hály pedig három könyvet recenzál, Zalabai Zsigmond Mindenekről számot adok, Csáky Károly Honti baran­golások, s egy majdani öt­kötetes szlovákiai honisme­reti monográfia első, No- vohrad (Nógrád) című köte­tét. Szépirodalmi publikációt a Palócföld mostani száma nem tartalmaz, az illusztrá­ciós anyag a tanulmányok- témájához igazodik, köztük a Feledy Gyula Hollókői madonnájáról készült fotó. A XV1I1. magyar játék- filmszemlét február 8—12-e között rendezték meg a Bu­dapest Kongresszusi Központ­ban. Ilyen impozáns külsősé­gek között még soha nem tartottak filmszemlét hazánk­ban. Egyszerre három helyi­ségben is folyt alkalmanként a vetítés. A tizenihat ver­senyfilm javát a több ezer nézőt befogadó Pátria terem­ben vetítették, míg a szeré­nyebb érdeklődésre számot, tartó alkotásokat a Bartók és a Pálma teremben mutatták be. A folyosókon fényképfel­vételek idézték a tavalyi szemlét, illetve követték fo­lyamatosan az eseményeket, s az érdeklődők megszemlél­hették Fábri Zoltán filmren­dező. festőművész munkáit. Suttogások, sikolyok nélkül Mint minden nagyobb mű­vészeti találkozó, a mostani játékfilmszemle előtt is lehe­tett haiiani „pontos” értesü­léseket arról, hogy milyen színvonalas, vagy színvonalai­én lesz az idei fesztivál. Mindezt abból próbálták ma­gyaré zni, hogy most a talál­kozó iránt nem mutatkozott meg olyan széles körű, inten­zív érdeklődés, mint a koráb­bi esztendőkben. Kevesebb kritikus, filmforgalmazó jött el a szokásosnál. Ebből azon­ban véleményem szerint nem szabad messzemenő következ­tetéseket levonni. Az, hogy filmjeinknek kisebb lesz a nemzetközi kereskedelmi sike­re, még nem jelentheti a szemle kudarcát, bar kétség­telen ,mem örvendetes tény. A forgalmazók távolmaradá­sának más oka is lehet, mint a kínálat minősége... Aztán suttogtak arról is, hogy a mostani szemléről szándékosan maradtak el az úgynevezett „nagy öregek”, azok a filmrendezők, akik munkáikkal kivívták a ma­gyar film nemzetközi tekinté­lyét, és jelentős életművet hoztak létre. Ez a feltételezés sem állja meg azonban a he­lyét. Szó sincs szándékosság­ról. A magyar film hatvanas évekbeli megújítói közül ugyanis művel szerepelt a versenyben Gaál István (Or­feusz és Eurydiké). Zolnaj Fal (Embriók), Sára Sándor (Bá­bolna), és nézőként is többük­kel lehetett találkozni a kong­resszusi központ vetítőtermei­ben, folyosóin. Kétségtelen viszont, hogy nemzedékváltás folyik a ma­gvar filmművészetben, film­gyártásban, amelyik folyama­Zenei A salgótarjáni Lovász Jó­zsef Általános Iskola évfo­lyamonkénti, összesen nyolc zenei tagozatos osztályában több mint kétszáz diák ta­nulja felemelt óraszámban az ének-zenei ismereteket. Az itt tanulók az intenzívebb ze­nei képzés következtében ma. gasabb szintet érnek el kot­taolvasásban, éneklésben, ál­talános zenei műveltségben. Ennek tulajdonítható, hogy — bár az intézménynek nem célja a hivatásos énekesek és zenészek képzése — számos ismert művész egykoron az iskola tanulója volt. A Lovász József Általános Iskolában ma megkezdődik a leendő első osztályos, óvo­dás gyermekek zenei ké­pességvizsgálata. A meghall­gatások egész héten folynak, s pénteken fejeződnek be. A szeptemberben kezdődő tan­év zenei tagozatos első osz­tályába körülbelül harminc tanulót .vesznek fel. Palócföld — palóc hagyományok Mim. mm 5 műsor KOSSUTH RADIO I t.Bft: Mit üaen a Rádió? (Ism.) f.OO: A hét zeneműve. Mahler: VII. szimfónia •.»: A hét költője: Heinrich Heine. Vallomás. (Ism.) 1.40: Ki kopog? A Gyermekrá- dió műsora 10.05: Nyitmikék. Kisiskolások műsora 10.35: Kincses Veronika és Mol­nár András operettfelvéte­leiből 11.01: Bioritmus. Életmód, egész­ség, környezet 11.21: Dalok Kun Béla emlékére 11.32: Indul a bakterház. X 9. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek ail- buma. 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.37: Fürdés. Kosztolányi Dezső inoveMJátj a .* 14.56: Édes anyanyelvűnk 15.00: Hogyan lettem kerté«? 15.30: Kóruspódium 16.05: Neked szól. Zenéről gye­rekeknek 17.00: Ecomix 17.30: Népdalok, néptáncok 19.15: A Rádiószínház bemutató­ja: Rozsdás víz 20.li: Archívumok mélyéről. 21.26: Tíz kérdés a MAV-ról 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után ... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. 12.10: A Budapesti koncert- fúvószenekar játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Bálint János cimbaimozik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé lfl.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Show, ami show 23.20: Most érkezett O.ií i Éjfél irtán PORGÁD « ,1986. február .13-, hétfő MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Telefon­ügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc (Közben: El szeret­ném mondani. P.aulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Ma- gv^rország, a Déli Hírlap, a He­ves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCE^ANY A: 19.30: Tv-níradó 20.00: Harangok. Tv-játék *1.10: A kerületi partkonferenciák beszámolóiból 21.3S: Melinda van der Strasten. Feliratos NDK-filra •UK) Hírek 2. MŰSOR: 19.00: Tv-toma 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelen tér 20.00: A XX. detvai folklórünnepségek műsorából 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.SS: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A drezdai képtár kincseiből (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Po­szeidon-katasztrófa (14). Színes amerikai katasztrófa film. József Attila VMMK: 4 órától: Az élet muzsikája. Színes, zenés, látvá­nyos magyar film. 0 órától: Viva Zapata. Amerikai film. — Kohász: A sah táncosnője. Színes, szovjet kalandfilm. — IMH: Sárgarózsa visszatér. Szinkronizált történelmi kalandfilm. — TIT: Frances (10). Színes, szinkronizált angol film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8- tól: Balekok. Színes, szinkronizált francia filmvigjáték. ISKOLAMO­ZI: István, a király. — Pásztói Mátra: Mátyás, az Igazságos. Szí­nes magyar rajzfilm. 8-tól: Szól­jon a rock (14). Színes francia film. — Nagybátonyi Petőfi: Kék villám (14). Színes. látványos, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Ma- lambo (14). Osztrák film. MESE. MOZI: A rátőti csikótojás. — Rét­sági A tenger zamata (14). Szí­nes olasz filmvigjáték. — Ka- rancslapujtő: Hideglelés M4). Szí­nes lengyel film. — Kisterenvel Petőfi: Hamupipőke. Színes, szinkronizált amerikai film. — Frsekvadkert: Piedone Afrikában. Színes olasz bűnügyi fllmvfgjá- ték. — Nagylóc: ÍSKOLAMOZI: A Nagy Medve fiai. — Jobbágyi « Ivanhoe. Színes, szinkronizáld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom