Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Zárszámadás Útkén Géczi János: Dinamikusan fejlődtek a mezőgazdasági üzemek Felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Beve­zetőjében a teljesítmények kritikus elemzésének fontos­ságát hangoztatta: a reális értékelésre már csak azért is nagy szükség van, mert a hazai mezőgazdaság az el­múlt évben nem tudta telje­síteni tervét, a vártnál ki­sebb mértékben járult hozzá a nemzeti jövedelemhez. A következőkben a megye me­zőgazdaságának VI. ötéves tervi teljesítményéről adott összefoglaló áttekintést. Hitt a nyereség — Megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődtek — mondotta többek között Géczi János. — Minden korábbi tervciklushoz képest jobban nőtt a termelés, kiegyensú­lyozottabbá, hatékonyabbá vált a gazdálkodás. A legu­tóbbi esztendőtől eltekintve egyenletesen nőtt a nyereség is. Ha nem is a kívánatos mértékben, de javult a mű­szaki, technikai ellátottság, kedvezőbbek a tagság jöve­delmi viszonyai, élet- és mun­kakörülményei. A középtávú tervidőszakban bekövetkezett fejlődést szem­léletesen érzékeltetik az aláb­biak is: öt év alatt csaknem megduplázódott a nettó árbe­vétel, elérve a 6,2 milliárd forintot. Ez idő alatt 20 szá­zalékkal, azaz mintegy 120 ezer tonnával növekedett a gabonatermelés, az emelke­dés csaknem egy teljes esz­tendő termelésének felel meg. A megye adottságait tekintve nagyra kell értékelni azt is, hogy a búza átlaghozama megközelíti az országosat. A napraforgó termőterülete há­rom és félszeresére bővült, ki­egyensúlyozott, jó színvonalú volt a bogyós gyümölcsök tér. melése is. Az állattenyésztés fejlődése nem bizonyult egyen­letesnek: az első három esz­tendő után megtorpanásnak, visszaesésnek lehettünk tanúi, s tavaly Nógrádban az állat- állomány az országos átlag­nál is nagyobb mértékben csökkent. Az ágazat azonban így is a várakozásokat meg­közelítve teljesítette tervét. Figyelmet érdemlő, hogy a ki­egészítő tevékenység árbevé­tele öt év alatt háromszoro­sára gyarapodott, megközelít­ve a 3,6 milliárd forintot. Az eredményességet jelzi a nye­reség több mint 40 százalékos növekedése, noha az elmúlt évben e téren is visszaesés következett be. A mezőgazda- sági dolgozók egy főre jutó munkadíja most 46 százalék­kal magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Nem lenne azonban teljes •z értékelés a kedvezőtlen ta­pasztalatok nélkül. Szólt a megyei pártbizottság első tit­kára arról is, hogy az utóbbi öt esztendőben három és fél­szeresére növekedtek a mező- gazdasági üzemeket hátrányo­san érintő elvonások, az állat- tenyésztésben nemcsak a ter­melésnövekedés torpant meg, hanem jelentősen romlott a jövedelmezőség is. Tavaly már fel kellett figyelni a ki­egészítő tevékenység bővülé­sének mérséklődésére, jöve­delmezőségének csökkenésé­re. Nőtt az alacsony haté­konyságú szövetkezetek szá­ma, ezek jelentős része nem a kedvezőtlen adottságokkal küszködök közül kerül ki. Természetesen senki nem ta­gadja a gazdaságokon kívül álló okokat, de látni kell azt is, hogy gyakran a vezetés vállalkozó kedve is kívánni­valót hagy. A vezetők nem minden esetben elég határo­zottak a munka szervezettsé­gének javításában, többet kel­lene tenniük ahhoz, hogy a gazdálkodás valóban fegyel­mezett legyen. Mutassanak több fantáziát az emberi té­nyezőkben, a dolgozók szak­értelmében rejlő lehetőségek kiaknázásában. Hogyan ítélhetők hát meg a megye mezőgazdasági üze­meinek elmúlt évi eredmé­nyei? A kiemelkedően jó előző évi teljesítmények után a gazdaságok mérsékeltebb fej­lődési ütemet határoztak el. Az év végi eredmények iga­zolták az előirányzatokat: az árbevétel 3 százalékkal nőtt, az alaptevékenység az előző évi szinten maradt, míg a ki­egészítő tevékenység 5 száza­lékkal emelkedett. Az előző évhez képest tavaly tíz szá­zalékkal kevesebb kalászos gabona termett Nógrád föld­jein. figyelmeztető mértékben megcsappant az állatállo­mány. A megye közös gazda­ságainak együttes nyeresége 16—18 százalékkal marad el az 1984. évi mögött. Az elő­zőekhez viszonyítva több szö­vetkezet birkózik tartós pénz­ügyi nehézségekkel. Fegyelem, szervezettség A7 előidéző okokat felsora­koztatva a kép igen változa­tos. A szokatlanul hideg tél, az aszályos hónapok, a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek ár­támogatásának csökkenése, a7 állattenyésztés és a kiegé­szítő tevékenység fokozott adóztatása mellett a mérleg serpenyőjébe kell tenni a nem eléggé átgondolt vállalkozá­sokat. az indokolatlanul ma­gas termelési és üzemeltetési költségeket, a teljesítmények­kel nem eléggé arányos bé­rezést is. A legtöbb gazdaság ma sem lehet elégedett szer­vezettségi színvonalával, a munkafegyelmével. Az idei feladatokról szólva többek között a következőket mondotta a megyei pártbizott­ság első titkára: — A mezőgazdasági üze-' mekben a dinamikusabb ter­melésnövelés megalapozását, a hatékonyság, a jövedelem- termelő képesség növelését, a Á hét 3 kérdése hazai, jó minőségű ellátás biztosítása mellett a gazdasá­gos exportárualap bővítését kell elősegíteni. Tudatosabban kapcsolódjanak a gazdaságok a kiemelt programokhoz, el­sőrendű feladatuk a gabona- és hústermelés fokozása. Ne fe- feledjék, hogy az anyaggal, s főleg az energiával való ész­szerű gazdálkodás továbbra is az első számú követelmények közt szerepel! Képesek-e minderre a nógrádi termelőszövetkeze­tek? Milyen pontokon . és mennyire hathatósan tudnak csatlakozni a tervhez? II növekedés feltételei A növénytermesztés. ezen belül a kalászos-, az árunö­vény- és a takarmánytermesz­tés területén részben adottak, részben megteremthetők a növekedés feltételei. Az ál­lattenyésztés minden ágaza­tában meg kell állítani az állomány további csökkené­sét, a jövedelmezőség egy­idejű javítása mellett. A ki­egészítő tevékenységben a fejlesztési irányok okos átgon­dolására, meghatározására van szükség: oly’ módon gya­rapodjon. hogy segítse az üze­mek pénzügyi pozíciójának erősödését, a munkakultúra színvonalának emelkedését, a lakosság jobb ellátását, javítsa a települések népes­ségmegtartó erejét. Sokolda lú feladatának nagyobb eséllyel tehet eleget a kiegé­szítő tevékenység, ha az ipa­ri üzemekkel a mostanitól még szorosabb együttműkö­dést épít ki. A mezőgazdasági szakem­berek figyelmébe ajánlotta Géczi János azt is, hogy for­dítsanak nagyobb figyelmet a műszaki fejlesztésre, a me­liorációra, a korszerű eljárá­sok bevezetésére, a technoló­giai fegyelem erősítésére. Bő­vítsék, tegyék eredményeseb­bé a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelését, bizton­ságosabb termelési és érté­kesítési feltételek mellett — mindezzel nagyobb mértékben hozzájárulva az ellátás javí­tásához, az életszínvonal eme­léséhez. A vezetés szemléleté­ben és gyakorlatában kapjon határozottabb szerepet a rea­litásokon alapuló kezdeménye­zés, a vállalkozókészség. Azok a vezetők szolgálják a leg­eredményesebben a szövetke­zet érdekeit, akik hatékony érdekeltségi rendszerrel, ösz­tönzéssel, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel a jobb, na­gyobb teljesítményt ismerik el, ugyanakkor fellépnek a fegyelmezetlenséggel, közöm­bösséggel szemben — hangsú­lyozta végezetül a megyei pártbizottság első titkára. 1. Mi történt a héten a kelet—nyugati kapcsolatok vonatkozásában? A moszkvai diplomáciai vendégkönyv, képletesen szólva, fontos bejegyzésekkel gyarapodott a héten. A szoy- jet fővárosban járt Dante Ca- puto argentin külügyminisz­ter, aki Alfonsin elnök idén esedékes látogatását készítet­te elő, s egyben „jeget tört” hiszen — nem a Szovjetunió hibájából — hosszú időn át nem. jöhetett létre ilyen ma­gas szintű érintkezés a két ország között. Afrika déli ré­szének problémáiról folytat­tak konzultációt a Szovjet­unió. Kuba és Angola diplo­matái és katonai vezetői. Két alkalommal találkozott Mi­hail Gorbacsov és Alessand­ro Natta, a legbefolyásosabb nyugat-európaj testvérpárt, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára. S a nemzetközi köz­vélemény érdeklődéssel fo­gadta egy közeljövőben ese­dékes moszkvai látogatás hí­rének bejelentését is: nem­sokára Edward Kennedyt fogadják Moszkvában, s ha a szenátor nincs is a követke­ző elnökválasztás indulói kö­zött, szavának nagy súlya van az amerikai kongresszusban. Bár a Szovjetunióban ezek­ben a pártkongresszus előtti napokban a belső társadalmi- gazdasági fejlődés kérdései állnak előtérben, de párhu­zamosan ezzel, rendkívüli di­namikus a szovjet külpoliti­ka. A már említett tárgyalá­sok, találkozók mellett a hé­ten memorandumot terjesz­tettek elő Moszkvában egy igazságos nemzetközi gaz­dasági rend megteremtéséről; Genfben szovjet—amerikai eszmecsere kezdődött a ve­gyi fegyverek eltiltásáról (en_ nek szükségességét a csúcs- értekezleten elfogadott közös nyilatkozat is tartalmazta); s konstruktív szovjet, illetve szélesebben véve. szocialista előterjesztésék szerepelnek a stockholmi konferencián, va­lamint a bécsi haderő-csök­kentési értekezleten. Mind­kettő a héten ült össze újabb tárgyalási fordulóra. Ügy tűnik, hogv egy meg­állapodás reményei több te­rületen is erősödhetnek. Stockholmban, a semleges csoport közvetítői tevékeny­ségével, megkezdődött a fi­nis. miután ősszel kell jelen­tésit benyújtani a bécsi Euró- pa-találkozóra. (Jelentős lé­pésnek számít, hogy a nagy hadgyakorlatok előre jelzésé­nek ügvében .ozoviet részről hajlandók szétválasztani a szárazföldi és légierők ma­nővereinek beielentését a flottamozdulatoktól. A NATO- hatalmak egyelőre nem haj­landóak a haditengerészeti gyakorlatokról beszélni, pedig azok választhatók el a többitől, s ígv szovjet rész­ről ez a hailandóság ana?v_ fokú kompromi.ss7umkéc7sóg lelet Talán évek óta elős7ör mutatkozik énekelhető moz­gás Bécsben, nyugat' részről, ha az arányokat változtatva is. de tudomásul vették a szo­cialista országok által iava- solt ésszerű meaközelítést, hogy a meddő létszámviták /helyett kezdienek szerény, de igazi létszámcsökkentést. Vi­ták és ellentétek azért jócs­kán akadnak itt is: a NATO. államok csak katonák vissza­vonásába egyeznének bele, a fegyverek pedig maradná­nak, és kevésnek tartják a helyszíni ellenőrzési lehető­ségeket is. Ami a fegyverzetkorlátozá- si tárgyalások legfontosabb színterét, a genfi szovjet— amerikai párbeszédet illeti, várják az Egyesült Államok válaszát a legutóbbi Gorba- csov-javaslatokra. Mind nyil­vánvalóbb, hogy a kulcs to­vábbra is az űrfegyverkezés­ről való lemondás, amelynek szükségességét most egv saj­nálatos esemény, a Challen- ger-katasztrófa is alátámaszt­ja. Világszerte mély részvét kísérte az űrrepülőgép szét­robbanását, a kozmosz ed­digi tizennégy amerikai és szovjet halottja bizonyítja, hogy a felfedezőkre mindig veszélyek leselkednek. Ame­rikai tudósok joggal boncol­gatják, hogy az elkerülhetet­len kockázati tényezők külö­nösen nagyok lennének, az SDI esetében, s a Challenger szomorú példája egyúttal e tekintetben is intő példa le­het ... 2. Mit keresett Savimbi Washingtonban? „Vörös szőnyeges” fogad­tatásról írnak az amerikai lapok, jelezve. hogy Jonas Savimbi, a szakadár ellen- forradalmi UNITA-szervezet vezetőjét különleges figye­lemmel köszöntötték Wa­shingtonban. Felkereste a hadügy- és a külügyminisz­tert, sőt magát az elnököt is a Fehér Házban. A látogatás beleillik az általános képbe, hiszen wa­shingtoni felfogás szerint öt különösen súlyos regionális válság van földünkön, s ezek közé tartozik Angola is. (Mind a7 öt esetben olyan területe­ket említenek, ahol a törvé­nyes kormány haladó, anti- imperialista vagy egyenesen szocialista orientációjú poli­tikát követ, de szembe kell néznie az ellenforradalmárok kihívásával. Így az öt vál­sággóc között szerepel még Etiópia, Afganisztán, Kam­bodzsa és Nicaragua, míg a Közel-Keletet, az öböl part­jain dúló háborút, Dél-Afrikát vagy Namíbiát nem sorolják ide Washingtonban!). Angolára két irányból pró­bálnak nyomást gyakorolni. Egyrészt az amerikai—angolai tárgyalásokon Washington olyan ígéretekkel hozakodott elő, hogy a kubai erők tá­vozása esetén meggyorsíta­nák a Namíbia függetlensé­gére vonatkozó ENSZ-hatá- rozatok végrehajtását — másrészt katonai fenyegetést alkalmaznak, rendszeresek a dél-afrikai betörések s külső segítséggel folytatja rend- szerellenes tevékenységét az UNITA is. Ezt jelzi a Savimbi- nek ígért újabb tizenötmil­lió dollár. de ez alighanem csak a jégheav csúcsa. hi­szen jut az UNITA-nak a titkos alapokból, a CIA-tó! s min­denekelőtt Dél-Afrikától is. Ilyen körülmények között nagy súlyt kapott a moszkvai hármas konzultáció, ame­lyen a Szovietuniót. Kubát és Angolát politikai bizottsági tagok, diplomaták és katonai vezetők képviselték. Politi­kai rendezést sürgettek töbo- oldalú tárgyalások útján, de a honvédelmi miniszterek jelenléte utalt arra is hogy szükség esetén szembeszáil- nak a provokációkkal. A zsákutcából a Biztonsági Ta­nács 435. számú határozata mutatna utat. amely intézke­dik Namíbia függetlenségé­ről. s az Angola ügyeibe tör­ténő beavatkozás megszün­tetéséről. s ebben az esetben megszűnnének azok az okok, amelyek a kubai internacio­nalisták angolai tartózkodá­sát szükségessé teszik. Van mód tehát a rendezésre, de ez elsősorban Washingtonon mú­lik: Angola addig marad „re­gionális válságterület”, amed­dig az Egyesült Államok min­denáron annak akarja tud­ni. 3. Hogyan alakul a közel- keleti válság? Eddig sem arról volt hí­res a közel-keleti krízis, hogy könnyen áttekinthető, de az elmúlt napokban to­vább bonyolódtak a frontok. Mindenki utazik és találko­zik: Peresz Nyugat-Európá- ban járt, Mubarak és Husz- szein úgyszintén, a jordániai uralkodó és Arafat később Ammanban találkoztak. Hí­rek terjedtek el titkos ta­lálkozókról az izraeli, illet­ve az egyiptomi és jordániai vezetők között, de ezeket cá­folják. A diplomáciai élénkség egyetlen biztosnak látszó támpontja, hogv a jelek sze­rint semmi érdemleges sem történt. A tárgyalások in­kább afféle pótcselekvést je­lentenek, amelynek során mindenki a saját helyzetét igyekszik erősíteni. Tehát Husszein úgy tesz, mintha tekintettel lenne a paleszti­nokra, de valójában szívesen játszaná el a „védőhatalom” szerepét. Jasszer Arafat vi­lágosan láthatta, hogy lehe­tetlen feltételeket támaszta­nak vele szemben, de a pa­lesztin mozgalomban meg­gyengült helvzete miatt igyekszik a tárgyalások fő­vonalában maradni. Peresz abban bízik, hogy a megbe­szélésekkel erősíti pozíció­ját a nagykoalíció másik szárnyával szemben. Vagyis a különtárgyalások már ön­magukban kudarcra vannak ítélve, de még ezeken belül is súlyosak a törésvonalak. Zavaros a helyzet Liba­nonban is, ahol Dzsemaiel elnök és a falangisták el­utasították a Szíria közre­működésével kidolgozott da­maszkuszi egyezményt, a rendezés kompromisszumos változatát. A- muzulmán, fő­ként a siita és a drúz, vala­mint egyes keresztény erők (a Franzsije-család. Hobeika leváltott milíciaparancsnok és mások), most a fő tüzet az elnök lemondatása érde­kében nyitották meg. Amin Dzsemajel viszont kilátásba helyezte, hogy vészhelyzet esetén Svájcba emigrál és „külső elnökként” tevékeny­kedik majd. Vagvis ki tudia mit hoz még a libanoni ese­mények sajátos alakulása..! Réti Ervin lfällalati teinacs alakult a nBf&Étff-nél (Folytatás az 1. oldalról., való állításában, annak eredményeiben nagy szere­pe van Timmer Zoltánnak. A hozzászólások után meg­alakult a szavazatszedő bi­zottság, majd titkos válasz­tással egyhangúlag öt évre megerősítették igazgatói be­osztásában Timmer Zoltánt. Az alakuló ülésen felszó­lalt Ozsvárt József is. Hang­súlyozta, hogy a vállalati ta­nács megalakulása új feje­zetet nyit a kollektíva életé­nek irányításában, a dolgo­zók sorsának, jövőjének a megteremtésében. Mél­tatta a vállalat dolgo­zóinak a megye, a város fej­lődése érdekében végzett munkáját, melyre joggal büszkék lehetnek. Utalt ar­ra, hogy a vállalat felzár­kózott a jó eredménnyel dol­gozó termelő-gazdálkodó egy­ségek közé, felvázolta, hogy milyen szerepe lesz a testü­letnek a tulajdonosi szemlé­let erősítésében, majd hang­súlyozta. hogy az igazgató egyszemélyi felelőssége to­vábbra sem csökken, hanem nő. flz Elnöki Tanács ülése NÓGRÁD - .1986. február 1., szombat A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisz­tertanács előterjesztése alap­ján módosította a jogtaná­csosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvény- erejű rendeletet és szélesí­tette a jogtanácsosi tevékeny­ség körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői .munkaközösségek mellett — jogtanácsosi mun­kaközösségek is végezhet­nek gazdasági, vagy műsza­ki kutatással, feljesztéssel, valamint iparjogvédelmi al­kotások hasznosításával kap­csolatos szervező tevékeny­séget. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügvek ta­pasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a ta­nácsi és külképviseleti szer­vek a törvényes rendelke­zéseknek és az állampolgár­sággal összefüggő nemzetkö­zi • szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjeszté­sek elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussa­nak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett ke­gyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körül­tekintően végezték. Érvénye­sült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani. Így csak különös méltány­lást érdemlő, humánus okok­ból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Hazánkba látogat az argentin külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter, kül- zánkba érkezik Dante Capu- ügyminiszter meghívására ma to, az Argentin Köztársaság hivatalos látogatásra ha- külügyminisztere. (MTI) Genscher Csehszlovákiába utazik Hans-Dietrich Genscher, zeli napokban munkalátoga- az NSZK alkancellárja, kül- tást tesz Csehszlovákiában — ugymimszter Bohuslav Chno- . , ...... , . , _ , upek csehszlovák külügy- Jelentett-ek be penteken Pia­miniszter meghívására a kö- gában. (MTI) Gyászszertartás Houstonban Reagan elnök is részt vett a Lyndon B. Johnson űrku- azon a gyászszertartáson, tatási központban a Challen­amelyet pénteken délben fr űrrepülőgép útján be , , „ következett katasztrófa hét rendeztek meg Houstonban, áldozatának emlékére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom