Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
Értékekre orientált nyitottság A Paiócföld múlt évi utolsó számáról A Palócföld múlt évi utolsó száma nemcsak gazdag tartalmával, s az utóbbi években megszokott világos szerkesztői koncepciójával tűnik ki, de gondolatbősége is külön figyelmet érdemel. Folytatódik az a vita, amelyet a lap 1984-ben indított Alföldy Jenő Költészet és politika napjainkban című vitaindítójával, s amely a két év során méltán keltett országos visszhangot, növelve egyúttal a Salgótarjánban megjelenő folyóirat rangját, szellemi, irodalmi életünkben. Ez a szám Petőcz András rövid hozzászólását közli, aki másodszor kér szót a vitában, s elsősorban arra hívja föl a figyelmet, hogy a határainkon túli magyar irodalom — ezen belül a nyugati magyar írók munkássága —, nincs megfelelő súllyal jelen közgondolkodásunkban, jóllehet a nyelv, ez irodalom a határon kívül, kissebbségben, vagy a világon szétszórtan élő ötmillió magyar számára létkérdés és megtartó erő. Ugyanakkor a magvarországi iodalom és szellemi élet sem mondhat le ezen irodalom igazi értékeinek integrálásáról. Kiemelkedő alkotót mutat be az Ablak-ban Radovan Zogovic személyében Csala Károly. Az 1907-ben Crna Gorában született Radovan Zogovic Jugoszlávia mai lírájának kiemelkedő személyisége, elkötelezett művész, akinek lírája számos nyelven ismert. Csala Károly ezúttal a költő öt versét fordította le, s adja közre. Ugyancsak a szomszéd népek irodalmában való tájékozódást segítheti Körössi P. József tömör recenziója (Ballada a kút vizéről), amely a budapesti Európánál megjelent, fiatal szlovák írókat bemutató antológiáról szól. A könyv szerzői Pozsonyban vagy annak környékén élnek, most magyarra fordított műveik a hetvenes években láttak napvilágot pozsonyi kiadóknál. Szerencsésnek tekinthető, hogy az Európa Könyvkiadó ezúttal egyetlen nemzedék reprezentatív munkáit adta közre ebben az antológiában. A recenzió szerzője joggal idézi az antológia kapcsán a közép-európai klasszikusnak tekinthető Bohumil Hrabalt, aki szerint: „Irodalmi tudatunk — ami még a monarchiabeli időkbe nyúlik vissza — tovább él. (...) a prágai könyveket Bécsben olvassák, a budapestieket Varsóban, vagy Prágában; eljutnak városaink, ba az irodalmi alkotások. A témák is hasonlóak, s ugyanúgy mikrokörnyezetbe ágyazottan mutatnak rá mindenütt a valóságra, a közös gondokra. A kultúra és az irodalom, a közös szellemi értékek — ezek azok, amik összekötnek minket minden meglévő feszültség ellenére”. A következő, Közművelődés és valóság című blokk három cikket tartalmaz. Brunda Gusztáv aktív népművelőként vall a közművelődés mai anomáliái közepette végzett tevékenység néhány jellemző vonásáról, a gyakorlati munka örömeiről és gondjairól Hol a helyünk a karavánban? című. elkötelezett hangvételű írásában. Körül Ferenc a filmforgalmazás kérdéseit veti fel, s von le általánosítható tanulságokat. Mészáros György neves ciganológus pedig Az utolsó beszélgetés Balázs Jánossal címmel számol be a hírnévre jutott salgótarjáni naiv festő életének utolsó időszakáról. Balázs János 1977-ben hunyt el, Mészáros György megjegyzi: „Temetésén, március 24-én, ott voltak a salgótarjáni cigányok és két magyar: Mihály Ida és én.” Tegyük hozzá, Balázs János festészete, emlékének ápolása azóta sem történt meg a naiv művészetben elfoglalt súlyának megfelelően Salgótarjánban. A Hagyomány rovatban R. Várkonyi Agnes II. Rákóczi. Ferenc emlékezete címmel olvashatjuk azt a beszédet, amely Salgótarjánban 1985. április 12-én hangzott el a II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulóján rendezett ünnepségen. Ugyancsak figyelmet kelt Romsics Ignác ösz- szefoglalása a Történelmi figyelő rovatban Krimik a történelemben — történelem a krimikben címmel, valamint Csokonai Attila tanulmánya a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom vázlatos történetéről 1945-től napjainkig. E témakör szerves folytatását jelenti Pósa Zoltán tanulmánya Weöres Sándor, Kormos István, Török Sándor és Fekete István gyermekirodalomban betöltött szerepéről. A lap szépirodalmi összeállításában Csanády János, Borbély Tibor, Csepeli Szabó Béla, Ádám Tamás, Tandori Dezső és Veres János verseit, valamint Kőváry E. Péter és Sarus Mihály elbeszélését olvashatjuk. A címoldalon és a belső lapokon Nemes-Lam- pérth József és a losonci Szabó Gyula grafikáival, Milan Szokol, Hibó Tamás, Decsi Ilona, Gaál József műveinek reprodukcióival, továbbá Balázs Jánosról, Szepesi Józsefről, Bari Károlyról készült fotókkal találkozunk. A fényképeket Mészáros György ké. szítette. A Palócföld idén huszadik évfolyamába lép. A múlt évi utolsó számot főszerkesztőként még Baranyi Ferenc József Attila- és SZOT-díjas költő jegyzi, akinek főszerkesztői tevékenysége pár év alatt. is meghatározónak bizonyult a megye művelődéspolitikai, irodalmi és művészeti folyóirata rangjának növekedése szempontjából. Baranyi Ferenc 1985 végével megvált főszerkesztői posztjától, reméljük azonban, hogy az értékekre orientált nyitottság, amelyet megteremtett, az elkövetkezendőkben is jellemzője marad a Palócföldnek. (t) Az ókori Pantikapaion titkai Az i. e. VI. században a Krímben található Keres helyén a görögök Pantikapaion néven várost alapítottak. Alig egy évszázaddal később a település a boszporuszi királyság székhelye lett. A moszkvai Szépművészeti Múzeum régészeti expedíciót indított a városba. Ásatásokat folytattak a Mithridatesz-he- gyen, ahol egy i. e. IV. század templom alapjaira és három- lépcsős lábazatára bukkantak. A szakértők szerint a templomot a helyi lakosok nagy becsben tartották. Agyagréteggel fedték be a templom maradványait, ily módon konzerválták az idők és viszontagságok ellen a lehetséges rekonstrukciókig. Az ásatások' helyén számos Apollót, Aphroditét, Dyonv- sost és Héraklészt ábrázoló égetettagvag-figurát találtak. A lakóépítkezéseket kutatva egy nagy amfóradarabra bukkantak a régészek. A töredéken talált felirat szerint a váza az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panafinei- nának, az attikai versenynek a győztesét illette meg. Az ősi város élete egyre inkább feltárul előttünk. Bástyák, várfalak- több mint 900 négyzetméter alapterületű középület és egy teljes utca került felszínre. Az ásatások helyén régészeti-építészeti együttest létesítenek. Azért kopogtattunk be hozzá a Mátranovák bányatelepi kolónialakásba, hogy, mint tiszteletdíjas gondozónőt faggassuk az idősek ápolásáról, támogatásáról. Válasz helyett, mintha régi ismerősei lennénk, teríteni kezdte az asztalt. „Ezt kóstolják meg kedveseim! Izlős ételt kínálok, afféle erdélyi bablevest.” Honnan a sajátos íz, zamat? Mi került a fazékba, hogy az egyszerű tarkabab ilyen fenséges étellé varázsolod jón? Miközben özv. Sipos Pálné, Ilonka, tárkonyról, babérlevélről egyéb fűszerekről mesél, egy olyan életút bontakozik ki előttünk, amely tiszteletet parancsol. Kemény életű asszony özv. Sipos Pálné. Nem sok jót osztogatott neki a sors. Ám keménységében is ember maradt, mi több emberbarát. Megkeseredett- ségnek, haragnak benne nyoma sincs. De kezdjük hát a történetet! Kolozsváron, nem várt. nem kívánt apróságként látta meg a napvilágot. Menhelyan nevelődött, s alig tizenhat évesen űri családhoz került szolgálónak. Ebből az időből való a főzési tudomány, a sajátos erdélyi ízék. Amelyeket magával hozott ide Nógrádba, amikor az úri családdal Nyír- med-pusztára költözött. Azon kevesek közé tartozik, aki nő létére, megjárta a bányát, a föld alatti munka adott neki kenyeret. A Gátibányába szegődött, mint csillés. A szállításnál dolgozott, csilléket ürített, kapcsolt ösz- sze. .. Asszonynak való munka? Mégis csinálta négy évig. Eközben ismerkedett meg a férjével, aki szintén bányászember volt. És következtek a családalapítás ismét csak nehéz esztendei. Három gyerek, újabb feladatok a lámpaházban. .. özv. Sipos Pálné, bátor asszony. A föld alatt meg- kérgesedett keze sem tartotta vissza attól, hogy munkára jelentkezzék a jánosaknai fehérne-műgyárba. Betanított varrónőként. Ügyessége, leleménye segítette abban, hOigy egy-kettőre beilleszkedjék a gyári kollektívába. Párttag lett, majd a pártvezetősé-g tagja. Paragrafusokat olvasott, tanulmányozott, hogy tisztában legyen a rendeletekkel, ha a többiek mellett ki kell állni. Hányszor volt, hogy nem egyezett a fizetés a papírra vetettekkel! Olyankor ment a bérosztályra aztán egyik oldalról ő ütötte az asztalt, miközben verték a másik oldalon is. Azt mondták rá, az a baja, többet tud, mint amennyit kellene. Tizenöt esztendőt töltött a varrodában. Megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója, s még egy Kiváló dolgozó címet. Tagja volt a szocialista brigádnak is. Ügy a hetvenes évek elejére esett; a varrodában hallották, omlás történt a csurgói bányában. De Sípos Pálné már csak odahaza értesült róla, a férje is az áldozatok között szerepel, özvegyasszony maradt. Három gyerekkel. Hogyan állt újra talpra? Azt mondja, nem engedhette meg magának, hogy hónapokat keseregjen. Pedig jó ember volt a férjé. Nem ivott, nem dohányzott, szerette a családját. Szóval ismét a keménysége segítette ki a bajból. Tudta, az élet nem állt meg, dolgozni, gürcölni kell Oj könyvsorozat Szombathelyről Eletünk-könyvek megjelenés előtt Mai kiadói és nyomdai viszonyainkat tekintve mindenképpen örvendetesnek tekintendő az a gyakorlat, amely változatlanul terjedőben van s amelynek értelmében mind több hazai folyóiratunk könyveket is megjelentet. E sorba Nógrád már a korábbi években beállt, Salgótarjánban 1979-től jelennek meg a Palócföld Könyvek kötetei, a folyóiratban rendszeresen publikáló szerzők tollából. Az első kötet az Ébresztő idő című antológia volt 1979-ben. Ezt követte Laczkó Pál, Kelemen Gábor, M. Szabó Gyula, Szepesi József, Bódi Tóth Elemér, Praznovszky Mihály könyveinek kiadása. Maga a sorozat, s annak egyes kötetei az országos visszhangot tekintve is kedvező fogadtatásra találtak. A sorozat kiadása folytatódik. A Szombathelyen megjelenő Életünk :ímű folyóirat szintén tervezi egy. a folyóirat profiljának megfe'elő könyv- sorozat megjelentetését. Ennek első karcsú köteteként 1935- ben. már ki is adták Ratkó József Segítsd a királyt! című drámáját, amely a múlt év nagy színházi eseménye is volt' s megjelent a folyóiratban. Ugyancsak tavaly látott napvilágot a sorozat második köteteként az Életünk repertóriuma, amely a lap alapításától, 1963-tól 1982-ig tartalmazza a folyóiratban megjelent írások, képzőművészeti alkotások bibliográfiáját. A repertóriumot Nagy Éva állította össze, az anyaggyűjtésben közreműködött Köbölkuti Katalin és Székelyné Török Tünde, az előtanulmányt Láng Gusztáv írta. A repertóriumban a Nógrádbán élők közül Czinke Ferenc, Mustó János, illetve Tóth Elemér (Bódi Tóth Elemér) szerepel. Szívesen vennénk kézbe a jövőben a Palócföld repertóriumát is. Az Eletünk-könyvek sorozatban előkészületben van s idén jelenik meg a vasi, zalai. illetve szlovéniai magyar írók antológiája Pete György szerkesztésében. S tervezik a lap profiljához tartozó hungarológiai témájú kötetek s egyéb művek megjelentetését. Előkészületben van Vékony Gábor tanulmányainak — köztük a folyóiratban megjelent rovásírás-tanulmányának — megjelentetése. Tervezik a lapban korábban már publikált drámák kiadását, s a Vasi irodalmi ritka- ságok című kötet megjelentetését. Az utóbbiban dokumentumértékű írások kapnak majd helyet, például Hegedűs István Mulatókönyvecskéje, egy csöngei parasztember ki- vándorlási naplója és más dokumentumok. Grúz irodalmi antológia idei kiadására is gondolnak. Közismert az érdeklődő olvasók körében, hogy az Életünk a mai grúz irodalom hazai publikálásában központi helyet foglal el. Grúziában ugyanekkor magyar irodalmi esszékötetet jelentetnek meg az Életünk által javasolt írásokból. A továbbiakban természetesen fiatal írók, költők első köteteinek kiadására is gondolnak, amelyek miként a többi Életünk-könyv is beilleszthetők az országos kiadási struktúrába. Megjegyzendő, hogy Szombathelyen már eddig is volt könyvkiadás, amely szintén folytatódik, elsősorban a tanácsok gondozásában. Ekönv- vek között szintén számos értékes kötet látott napvilágot, s többnek kedvező országos visszhangja is volt. Az Éle- tünk-könyvek megjelenése ezt a gyakorlatot csak tovább gazdagítja. Érdeklődéssel várjuk a tervezett kötetek megjelenését. (te) Oxigénhiány és életerő Általánosan elterjedt vélemény, hogy a súlyos betegségben szenvedő embernek nagy mennyiségű tiszta oxigénre van szüksége. A Pirogov nevét viselő II. számú moszkvai orvostudományi egyetem munkatársai viszont azt állapították meg, hogy sok esetben még azt az oxá- gémmenmyiséiget is csökkenteni kell, ami a közönséges szobalevegőben található. A levegő oxigéntartalma körülbelül 21 százalék, az orvosok viszont olyan gázkeveréket lélegeztetnek be a beteggel, mely csupán 15, sőt esetenként csak 10 százalékot tartalmaz. Mi is az értelme ennek az oxigénhiánynak? A levegő oxigéntartalma annak nyomásával arányosan csökken, ami hegyvidéki körülményeket imitál. Ennek során a szervezetben felélednek a tartalék életerők. A magas vérnyomásban szenvedőknél már néhány kezelés után csökken a vérnyomás, az alacsony védnyomásúaknál pedig fordítva — növekszik. TavalY mintegy hatszáz kisgyermeket vizsgáltak Folynak az iskolaérettségi vizsgálatok Megkezdték az iskolaérettsé gi vizsgálatokat a megyeszékhelyi Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó Intézetben. Az óvodások ilyen 1 jellegű vizsgálata általában márciustól jelent nagy megterhelést a nevelési csoport pszichológusokból, pedagógusokból, orvosokból álló kollektívájának, mert az óvodák — bízva a tavasza vita.minos időszak jótékony, fejlesztő hatásában — a lehető legkésőbbi időpontban tovább. Még arra is maradt energiája, hogy elesetteket pátyolgasson. Szemerédy Lajosaié megkérte, vállalná el a gondozását. Régi ismerőse a 83 éves öregasszony, miért ne segítene neki. Bevásárol, takarít, vizet hord, beszélget a nénivel. Ügy nevezik, tiszteletdíjas gondozónő. Havi ezer forintot fizet érte a tanács. Pénküldik a hatéveseket vizsgálatra. A nevelési tanácsadó munkájának megkönnyítése érdekében a többéves lemaradással küzdők, vagy valamilyen betegségben szenvedő gyerekek személyiségének vizsgálata az°nban már most indokolt. Tavaly egyébként mintegy hatszáz kisgyermek iskolaérettségi vizsgálatát végezték eh idén ennél várhatóan több kislányt és kisfiút küldenek az intézetbe. zért csinálja? Aligha. Segít ő másoknak is, ingyen, ha megkérik rá. Mert az' éllet ahhoz szoktatta, hogy segítsen. Elsősorban saját magán. De ez mindig a mások segítése által valósult meg. S valósul meg ma is... Mester berief Balassagyarmaton Megkezdődik a Mester bérlet koncertsorozat Balassagyarmaton. A bérlet első előadásában január 13-án, hétfőn este hét órakor a művelődési központban Szenthelyi Miklós hegedűművész előadóestjére kerül sor. Közreműkö, dik Szenthelyi Judit zongora- művész és hegedűn Kovács Anikó, a Zeneakadémia kivételes tehetségek iskolájának hallgatója. Műsoron Mozart-, Beethoven- és Pagani- ni-darabok szerepelnek. Ugyancsak balassagyarmati zenei hír, hogy január 13- án, a rádióban a Kossuth adón, 15 óra 30 perckor a Kóruspódium adásban a Balassagyarmati Városi-Szövetkezeti Vegyeskart a hallhatjuk. Műsoruk: Willaert Szép Donna, Kodály Horatius éneke, Vavrinecz Béla feltí. Széles a Balaton. Vezényel Ember Csaba, zongorán közreműködik Ember Pétemé. Könyvesek k- jubileum A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat először 1975- ben adta ki a könyvcsekkeket, s a jubileumi elmúlt év ezen a téren is sikereket hozott a salgótarjáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt számára. Tavaly közel háromszázan váltottak ki, s jelenleg a csekktulajdonosok száma eléri az 1300- at. A rendszeres vásárlók zöme szívesen él ezzel a könyvvásárlási lehetőséggel, hiszen általa minden könyv- és hang- lemezú jdonságh oz hozzájuthat pillanatnyi anyagi helyzetétől függetlenül. A könyv- csekkre havonta egy alkalommal kell fizetni, mindig a teljes összeg egynegyedét. Kiss Mária NOGRAD - 1986. január Hu szombat ^
