Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

Értékekre orientált nyitottság A Paiócföld múlt évi utolsó számáról A Palócföld múlt évi utol­só száma nemcsak gazdag tartalmával, s az utóbbi évek­ben megszokott világos szer­kesztői koncepciójával tűnik ki, de gondolatbősége is kü­lön figyelmet érdemel. Folytatódik az a vita, ame­lyet a lap 1984-ben indított Alföldy Jenő Költészet és po­litika napjainkban című vi­taindítójával, s amely a két év során méltán keltett or­szágos visszhangot, növelve egyúttal a Salgótarjánban megjelenő folyóirat rangját, szellemi, irodalmi életünkben. Ez a szám Petőcz András rö­vid hozzászólását közli, aki másodszor kér szót a vitában, s elsősorban arra hívja föl a figyelmet, hogy a határainkon túli magyar irodalom — ezen belül a nyugati magyar írók munkássága —, nincs megfe­lelő súllyal jelen közgondol­kodásunkban, jóllehet a nyelv, ez irodalom a határon kívül, kissebbségben, vagy a világon szétszórtan élő ötmillió ma­gyar számára létkérdés és megtartó erő. Ugyanakkor a magvarországi iodalom és szellemi élet sem mondhat le ezen irodalom igazi érté­keinek integrálásáról. Kiemelkedő alkotót mutat be az Ablak-ban Radovan Zogovic személyében Csala Károly. Az 1907-ben Crna Gorában született Radovan Zogovic Jugoszlávia mai lírá­jának kiemelkedő személyisé­ge, elkötelezett művész, aki­nek lírája számos nyelven ismert. Csala Károly ezúttal a költő öt versét fordította le, s adja közre. Ugyancsak a szomszéd népek irodalmában való tájékozódást segítheti Körössi P. József tömör re­cenziója (Ballada a kút vi­zéről), amely a budapesti Európánál megjelent, fiatal szlovák írókat bemutató an­tológiáról szól. A könyv szerzői Pozsonyban vagy annak környékén élnek, most ma­gyarra fordított műveik a het­venes években láttak napvi­lágot pozsonyi kiadóknál. Szerencsésnek tekinthető, hogy az Európa Könyvkiadó ez­úttal egyetlen nemzedék rep­rezentatív munkáit adta köz­re ebben az antológiában. A recenzió szerzője joggal idé­zi az antológia kapcsán a közép-európai klasszikusnak tekinthető Bohumil Hrabalt, aki szerint: „Irodalmi tuda­tunk — ami még a monarchi­abeli időkbe nyúlik vissza — tovább él. (...) a prágai köny­veket Bécsben olvassák, a bu­dapestieket Varsóban, vagy Prágában; eljutnak városaink, ba az irodalmi alkotások. A témák is hasonlóak, s ugyan­úgy mikrokörnyezetbe ágya­zottan mutatnak rá minde­nütt a valóságra, a közös gondokra. A kultúra és az irodalom, a közös szellemi értékek — ezek azok, amik összekötnek minket minden meglévő feszültség ellenére”. A következő, Közművelődés és valóság című blokk három cikket tartalmaz. Brunda Gusztáv aktív népművelőként vall a közművelődés mai anomáliái közepette végzett tevékenység néhány jellemző vonásáról, a gyakorlati mun­ka örömeiről és gondjairól Hol a helyünk a karavánban? című. elkötelezett hangvételű írásában. Körül Ferenc a filmforgalmazás kérdéseit veti fel, s von le általánosítható tanulságokat. Mészáros György neves ciganológus pedig Az utolsó beszélgetés Balázs Já­nossal címmel számol be a hírnévre jutott salgótarjáni naiv festő életének utolsó időszakáról. Balázs János 1977-ben hunyt el, Mészáros György megjegyzi: „Temeté­sén, március 24-én, ott vol­tak a salgótarjáni cigányok és két magyar: Mihály Ida és én.” Tegyük hozzá, Balázs János festészete, emlékének ápolása azóta sem történt meg a naiv művészetben el­foglalt súlyának megfelelően Salgótarjánban. A Hagyomány rovatban R. Várkonyi Agnes II. Rákóczi. Ferenc emlékezete címmel olvashatjuk azt a beszédet, amely Salgótarjánban 1985. április 12-én hangzott el a II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulóján rendezett ünnepségen. Ugyancsak figyel­met kelt Romsics Ignác ösz- szefoglalása a Történelmi fi­gyelő rovatban Krimik a tör­ténelemben — történelem a krimikben címmel, valamint Csokonai Attila tanulmánya a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom vázlatos történetéről 1945-től napjainkig. E témakör szerves folytatását jelenti Pósa Zoltán tanulmánya Weö­res Sándor, Kormos István, Török Sándor és Fekete Ist­ván gyermekirodalomban be­töltött szerepéről. A lap szépirodalmi összeál­lításában Csanády János, Borbély Tibor, Csepeli Szabó Béla, Ádám Tamás, Tandori Dezső és Veres János verseit, valamint Kőváry E. Péter és Sarus Mihály elbeszélését ol­vashatjuk. A címoldalon és a belső lapokon Nemes-Lam- pérth József és a losonci Sza­bó Gyula grafikáival, Milan Szokol, Hibó Tamás, Decsi Ilona, Gaál József műveinek reprodukcióival, továbbá Ba­lázs Jánosról, Szepesi József­ről, Bari Károlyról készült fotókkal találkozunk. A fény­képeket Mészáros György ké. szítette. A Palócföld idén huszadik évfolyamába lép. A múlt évi utolsó számot főszerkesztőként még Baranyi Ferenc József Attila- és SZOT-díjas költő jegyzi, akinek főszerkesztői tevékenysége pár év alatt. is meghatározónak bizonyult a megye művelődéspolitikai, iro­dalmi és művészeti folyóirata rangjának növekedése szem­pontjából. Baranyi Ferenc 1985 végével megvált főszer­kesztői posztjától, reméljük azonban, hogy az értékekre orientált nyitottság, amelyet megteremtett, az elkövetke­zendőkben is jellemzője ma­rad a Palócföldnek. (t) Az ókori Pantikapaion titkai Az i. e. VI. században a Krímben található Keres he­lyén a görögök Pantikapaion néven várost alapítottak. Alig egy évszázaddal később a te­lepülés a boszporuszi király­ság székhelye lett. A moszkvai Szépművészeti Múzeum régészeti expedíciót indított a városba. Ásatásokat folytattak a Mithridatesz-he- gyen, ahol egy i. e. IV. század templom alapjaira és három- lépcsős lábazatára bukkantak. A szakértők szerint a temp­lomot a helyi lakosok nagy becsben tartották. Agyagréteg­gel fedték be a templom ma­radványait, ily módon konzer­válták az idők és viszontag­ságok ellen a lehetséges re­konstrukciókig. Az ásatások' helyén számos Apollót, Aphroditét, Dyonv- sost és Héraklészt ábrázoló égetettagvag-figurát találtak. A lakóépítkezéseket kutatva egy nagy amfóradarabra buk­kantak a régészek. A töredé­ken talált felirat szerint a váza az Athéné istennő tisz­teletére rendezett Panafinei- nának, az attikai versenynek a győztesét illette meg. Az ősi város élete egyre in­kább feltárul előttünk. Bás­tyák, várfalak- több mint 900 négyzetméter alapterületű köz­épület és egy teljes utca ke­rült felszínre. Az ásatások he­lyén régészeti-építészeti együt­test létesítenek. Azért kopogtattunk be hoz­zá a Mátranovák bányatelepi kolónialakásba, hogy, mint tiszteletdíjas gondozónőt fag­gassuk az idősek ápolásáról, támogatásáról. Válasz helyett, mintha ré­gi ismerősei lennénk, teríte­ni kezdte az asztalt. „Ezt kós­tolják meg kedveseim! Izlős ételt kínálok, afféle erdélyi bablevest.” Honnan a sajátos íz, za­mat? Mi került a fazékba, hogy az egyszerű tarkabab ilyen fenséges étellé varázso­lod jón? Miközben özv. Sipos Pálné, Ilonka, tárkonyról, babérle­vélről egyéb fűszerekről me­sél, egy olyan életút bonta­kozik ki előttünk, amely tisz­teletet parancsol. Kemény életű asszony özv. Sipos Pál­né. Nem sok jót osztogatott neki a sors. Ám keménységé­ben is ember maradt, mi több emberbarát. Megkeseredett- ségnek, haragnak benne nyo­ma sincs. De kezdjük hát a történe­tet! Kolozsváron, nem várt. nem kívánt apróságként látta meg a napvilágot. Menhelyan nevelődött, s alig tizenhat évesen űri családhoz került szolgálónak. Ebből az időből való a főzési tudomány, a sa­játos erdélyi ízék. Amelyeket magával hozott ide Nógrádba, amikor az úri családdal Nyír- med-pusztára költözött. Azon kevesek közé tartozik, aki nő létére, megjárta a bányát, a föld alatti munka adott neki kenyeret. A Gáti­bányába szegődött, mint csil­lés. A szállításnál dolgozott, csilléket ürített, kapcsolt ösz- sze. .. Asszonynak való mun­ka? Mégis csinálta négy évig. Eközben ismerkedett meg a férjével, aki szintén bányász­ember volt. És következtek a családalapítás ismét csak ne­héz esztendei. Három gyerek, újabb feladatok a lámpaház­ban. .. özv. Sipos Pálné, bátor asszony. A föld alatt meg- kérgesedett keze sem tartot­ta vissza attól, hogy munká­ra jelentkezzék a jánosaknai fehérne-műgyárba. Betanított varrónőként. Ügyessége, lele­ménye segítette abban, hOigy egy-kettőre beilleszkedjék a gyári kollektívába. Párttag lett, majd a pártvezetősé-g tagja. Paragrafusokat olva­sott, tanulmányozott, hogy tisztában legyen a rendele­tekkel, ha a többiek mellett ki kell állni. Hányszor volt, hogy nem egyezett a fizetés a papírra vetettekkel! Olyan­kor ment a bérosztályra az­tán egyik oldalról ő ütötte az asztalt, miközben verték a másik oldalon is. Azt mond­ták rá, az a baja, többet tud, mint amennyit kellene. Ti­zenöt esztendőt töltött a varrodában. Megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója, s még egy Kiváló dolgozó címet. Tagja volt a szocialis­ta brigádnak is. Ügy a hetvenes évek ele­jére esett; a varrodában hal­lották, omlás történt a csur­gói bányában. De Sípos Pál­né már csak odahaza értesült róla, a férje is az áldozatok között szerepel, özvegyasszony maradt. Három gyerekkel. Hogyan állt újra talpra? Azt mondja, nem engedhette meg magának, hogy hónapo­kat keseregjen. Pedig jó em­ber volt a férjé. Nem ivott, nem dohányzott, szerette a családját. Szóval ismét a ke­ménysége segítette ki a baj­ból. Tudta, az élet nem állt meg, dolgozni, gürcölni kell Oj könyvsorozat Szombathelyről Eletünk-könyvek megjelenés előtt Mai kiadói és nyomdai vi­szonyainkat tekintve minden­képpen örvendetesnek tekin­tendő az a gyakorlat, amely változatlanul terjedőben van s amelynek értelmében mind több hazai folyóiratunk köny­veket is megjelentet. E sorba Nógrád már a korábbi évek­ben beállt, Salgótarjánban 1979-től jelennek meg a Pa­lócföld Könyvek kötetei, a folyóiratban rendszeresen pub­likáló szerzők tollából. Az el­ső kötet az Ébresztő idő cí­mű antológia volt 1979-ben. Ezt követte Laczkó Pál, Kele­men Gábor, M. Szabó Gyula, Szepesi József, Bódi Tóth Ele­mér, Praznovszky Mihály könyveinek kiadása. Maga a sorozat, s annak egyes kötetei az országos visszhangot te­kintve is kedvező fogadtatásra találtak. A sorozat kiadása folytatódik. A Szombathelyen megjelenő Életünk :ímű folyóirat szin­tén tervezi egy. a folyóirat profiljának megfe'elő könyv- sorozat megjelentetését. Ennek első karcsú köteteként 1935- ben. már ki is adták Ratkó József Segítsd a királyt! című drámáját, amely a múlt év nagy színházi eseménye is volt' s megjelent a folyóirat­ban. Ugyancsak tavaly látott napvilágot a sorozat második köteteként az Életünk repertó­riuma, amely a lap alapításá­tól, 1963-tól 1982-ig tartalmaz­za a folyóiratban megjelent írások, képzőművészeti alkotá­sok bibliográfiáját. A reper­tóriumot Nagy Éva állította össze, az anyaggyűjtésben közreműködött Köbölkuti Ka­talin és Székelyné Török Tün­de, az előtanulmányt Láng Gusztáv írta. A repertórium­ban a Nógrádbán élők közül Czinke Ferenc, Mustó János, illetve Tóth Elemér (Bódi Tóth Elemér) szerepel. Szíve­sen vennénk kézbe a jövőben a Palócföld repertóriumát is. Az Eletünk-könyvek soro­zatban előkészületben van s idén jelenik meg a vasi, za­lai. illetve szlovéniai magyar írók antológiája Pete György szerkesztésében. S tervezik a lap profiljához tartozó hunga­rológiai témájú kötetek s egyéb művek megjelentetését. Előkészületben van Vékony Gábor tanulmányainak — köztük a folyóiratban megje­lent rovásírás-tanulmányának — megjelentetése. Tervezik a lapban korábban már publikált drámák kiadá­sát, s a Vasi irodalmi ritka- ságok című kötet megjelente­tését. Az utóbbiban dokumen­tumértékű írások kapnak majd helyet, például Hegedűs István Mulatókönyvecskéje, egy csöngei parasztember ki- vándorlási naplója és más dokumentumok. Grúz irodal­mi antológia idei kiadására is gondolnak. Közismert az ér­deklődő olvasók körében, hogy az Életünk a mai grúz iroda­lom hazai publikálásában köz­ponti helyet foglal el. Grúzi­ában ugyanekkor magyar iro­dalmi esszékötetet jelentetnek meg az Életünk által javasolt írásokból. A továbbiakban ter­mészetesen fiatal írók, költők első köteteinek kiadására is gondolnak, amelyek miként a többi Életünk-könyv is beil­leszthetők az országos kiadá­si struktúrába. Megjegyzendő, hogy Szom­bathelyen már eddig is volt könyvkiadás, amely szintén folytatódik, elsősorban a ta­nácsok gondozásában. Ekönv- vek között szintén számos ér­tékes kötet látott napvilágot, s többnek kedvező országos visszhangja is volt. Az Éle- tünk-könyvek megjelenése ezt a gyakorlatot csak tovább gaz­dagítja. Érdeklődéssel várjuk a tervezett kötetek megjele­nését. (te) Oxigénhiány és életerő Általánosan elterjedt véle­mény, hogy a súlyos beteg­ségben szenvedő embernek nagy mennyiségű tiszta oxi­génre van szüksége. A Piro­gov nevét viselő II. számú moszkvai orvostudományi egyetem munkatársai viszont azt állapították meg, hogy sok esetben még azt az oxá- gémmenmyiséiget is csökken­teni kell, ami a közönséges szobalevegőben található. A levegő oxigéntartalma körül­belül 21 százalék, az orvosok viszont olyan gázkeveréket lélegeztetnek be a beteggel, mely csupán 15, sőt eseten­ként csak 10 százalékot tar­talmaz. Mi is az értelme ennek az oxigénhiánynak? A levegő oxigéntartalma annak nyo­másával arányosan csökken, ami hegyvidéki körülménye­ket imitál. Ennek során a szervezetben felélednek a tar­talék életerők. A magas vér­nyomásban szenvedőknél már néhány kezelés után csökken a vérnyomás, az alacsony védnyomásúaknál pedig for­dítva — növekszik. TavalY mintegy hatszáz kisgyermeket vizsgáltak Folynak az iskolaérettségi vizsgálatok Megkezdték az iskolaérettsé gi vizsgálatokat a megyeszék­helyi Pályaválasztási és Ne­velési Tanácsadó Intézetben. Az óvodások ilyen 1 jellegű vizsgálata általában március­tól jelent nagy megterhelést a nevelési csoport pszicholó­gusokból, pedagógusokból, or­vosokból álló kollektívájának, mert az óvodák — bízva a tavasza vita.minos időszak jó­tékony, fejlesztő hatásában — a lehető legkésőbbi időpontban tovább. Még arra is maradt energiája, hogy elesetteket pátyolgasson. Szemerédy La­josaié megkérte, vállalná el a gondozását. Régi ismerőse a 83 éves öregasszony, miért ne segítene neki. Bevásárol, ta­karít, vizet hord, beszélget a nénivel. Ügy nevezik, tiszteletdíjas gondozónő. Havi ezer forin­tot fizet érte a tanács. Pén­küldik a hatéveseket vizsgá­latra. A nevelési tanácsadó munkájának megkönnyítése érdekében a többéves lemara­dással küzdők, vagy valami­lyen betegségben szenvedő gyerekek személyiségének vizsgálata az°nban már most indokolt. Tavaly egyébként mintegy hatszáz kisgyermek iskolaérettségi vizsgálatát vé­gezték eh idén ennél várha­tóan több kislányt és kisfiút küldenek az intézetbe. zért csinálja? Aligha. Segít ő másoknak is, ingyen, ha meg­kérik rá. Mert az' éllet ahhoz szoktatta, hogy segítsen. El­sősorban saját magán. De ez mindig a mások segítése ál­tal valósult meg. S valósul meg ma is... Mester berief Balassagyarmaton Megkezdődik a Mester bér­let koncertsorozat Balassa­gyarmaton. A bérlet első elő­adásában január 13-án, hét­főn este hét órakor a műve­lődési központban Szenthelyi Miklós hegedűművész előadó­estjére kerül sor. Közreműkö, dik Szenthelyi Judit zongora- művész és hegedűn Kovács Anikó, a Zeneakadémia ki­vételes tehetségek iskolájá­nak hallgatója. Műsoron Mo­zart-, Beethoven- és Pagani- ni-darabok szerepelnek. Ugyancsak balassagyarma­ti zenei hír, hogy január 13- án, a rádióban a Kossuth adón, 15 óra 30 perckor a Kóruspódium adásban a Ba­lassagyarmati Városi-Szövet­kezeti Vegyeskart a hallhat­juk. Műsoruk: Willaert Szép Donna, Kodály Horatius éne­ke, Vavrinecz Béla feltí. Széles a Balaton. Vezényel Ember Csaba, zongorán köz­reműködik Ember Pétemé. Könyvesek k- jubileum A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat először 1975- ben adta ki a könyvcsekkeket, s a jubileumi elmúlt év ezen a téren is sikereket hozott a salgótarjáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt számára. Tavaly közel háromszázan váltottak ki, s jelenleg a csekktulajdo­nosok száma eléri az 1300- at. A rendszeres vásárlók zö­me szívesen él ezzel a könyv­vásárlási lehetőséggel, hiszen általa minden könyv- és hang- lemezú jdonságh oz hozzájut­hat pillanatnyi anyagi helyze­tétől függetlenül. A könyv- csekkre havonta egy alkalom­mal kell fizetni, mindig a teljes összeg egynegyedét. Kiss Mária NOGRAD - 1986. január Hu szombat ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom