Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

Mesélő múlt Faragot I Földrajzinév-gyűjfés a Cserhát-völgyben (2.) Árulkodó, regélő birtokok Megyénk paraszti lakóhá­zaiban a legismertebb ülő­alkalmatosság a lóca volt. A XVIII—XIX. században ké­szült hagyatéki leltárak, kárbecslések ülni való lócá­nak, hosszú lócáhak, padnak, karoslócának nevezik ezt a bútordarabot. A források ló­cának azt a széles, vastag és hosszú tölgyfapallót ne­vezték, amelyet.a házban a falak mellett elhelyeztek. A lóca két végét földbe vert karókra; vagy vályogpillére helyezték. A lócán ülő így hátával a fehérre meszelt falhoz dőlhetett, de így ru­hájával a meszelést, de gyak­ran még a tapasztást is. le­dörzsölte a falról. Később a hát mögé, a lócával azonos hosszúságú deszkát erősítet­tek a falra, hogy a lócán ülő rpháját megkíméljék a me­szes faltól. Az ülő és a hátat támasztó deszkákat a XVIII. század második felében épí­tették egybe. Ezzel a lóca már mozgathatóvá vált, he­lyét változtatni lehetett. Sajnos, nem tudjuk pon­tosan, hogy a tölgy- és fe­nyőfa lócákat mióta díszítik faragással. Egy . füleki jobbágy XVIII. század végén készült kárlistája már „fara­gott lócát” említ. A lóca egyetlen díszítésre alkalmas felületét, a háttámlát, bizo­nyára már -a XIX. század el­ső felében is díszítették. Két­féle díszítésmódot ismertek; vékony oszlopokat, faragott léceket illesztettek a háttám­la keretébe (ez volt a legel­terjedtebb díszítési forma), vágj' figurális ábrázolású betétekkel töltötték ki a lóca háttámláját. Ez utóbbi díszí­tési technika csak megyénk északi vidékén ismert. A háttámla figurá­lis, áttört ábrázolásai között az erdő fáit, állatait, a pásztorélet eseményeit, a 'kivont karddal vágtató lovas huszár megjelenítését egy­aránt megtalálhatjuk. Ez utóbbit, a megmintázott hu­szárok miatt, huszáros ló­cának is- nevezték. Az áttört támlájú lócákat, vagy padokat, pásztorok, pa­rasztemberek faragták. A fényképen közölt lóca, 1910-ben Litkén készült. Ké­szítője Pál József paraszt- ember. A padot 1968-ban vá­sárolta meg a balassagyar­mati Palóc Múzeum. A pad- támla tíz áttört táblája két mezőre van osztva: a felső Jézus életét idézi, az alsó sorban a készítő saját társa­dalmi környezetéből vette a jeleneteket. Zólyomi József Készülő dokumentumfilmek A községek településtörté­nete során kialakult elneve­zések között nagyon gyakori a volt tulajdonosokról tör­tént személyi névadás. Ilye­nek; Alsótoldon a Csoma- part, a Gyimo útja; Felső- toldon a Németh-árok. Cser- hátszentivánon az Angyal néni-féle kert. A falu lakosságának a ré­tegződésére és a velejáró el­térő életkörülményekre utal­nak a cserhátszeniváni falu- rész-elnevezések, ahol úgy tudják, hogy a Felvégen a parasztok, az Úri negyedben pedig az iparosok laktak. Nagyon gazdag helytörté­neti anyagot őriznek a köz­ségek külterületének: a ha­tárrészek, dombok, hegyolda­lak, patakok, árkok, fák ne­vei .A garábi I.. II.. III. Ir­tás helynévből megtudjuk, hogy az uraság erdőirtással nyert szántóterületét egyrészt termőképességének, másrészt a távolságának meghatározása miatt sorszámozták Utalást találunk a földszer­zés, a földhöz juttatás mód­jára is. Mind a hat községben megtalálható a Poletár (pro­letár), vagy Poletárföld, mely az első világháború utáni földosztás emlékét őrzi. Al­sótoldon a Takaréki-sástó, a Takaréki-rét onnan kapta a nevét, hogy az uraság pran- kótot ütött (tönkrement), a pásztói takarékpénztár átvette a birtokot és felparcelláztatta. Egyháztörténeti vonatkozású dűlőnevek a Papföldje, Pap­rétje, Kántorakácosa, az alsó- toldi Templomoldal, amely az 1805-ben épült, de már el­pusztult templom emlékét őr­zi. A vallási felekezetek kö­zötti ellentét emléke húzódik meg a bokri baptista temető létesítése mögött. A község­től mintegy kilométer távol­ságra, a hegyoldalba temet­keztek a baptisták, egészen a temetőik községi kezlésbe vé­teléig, mert sem a katoliku­sok, sem az evangélikusok nem engedték meg, hogy a temetőjükbe temethessék a halottaikat. A földparcellák alakja, fek­vése. művelési ága is alkal­mat adott a névadásra. Fel­sőtold- határában egy árok két oldalán húzódó keskeny földterületet az alakjáról Gyatyalábnak neveznek. Gya­kori a fekvésről elnevezett terület is. Például Cserhát- szenivánon a község felett kiemelkedő magas, sziklás dombot Kangvikónak nevezik, mert onnan messzire ellátni. Majdnem mindenütt megta­lálható a Káposztás, Csapás, Homokos elnevezés. Van olyan heljmév is, ame­lyet a szomszéd község adott a másik község határában lévő területnek. Az alsótoldi- aknak Cserhátszeniván hatá­rában is volt földjük. Ennek egy részét, a kisebbet Kis- szentiváninak, a másikat, a nagyobbat — az előbbitől való megkülönböztetés miatt — Nagyszentiváninak nevezték el. Számos történelmi esemény­hez kapcsolódó helynévről is tudnak még. A legismertebb a Told faluhoz fűződő Toldi- monda. Ennek egy sajátos változatát hallottam gyerek­koromban. Bercsényimétől, az. az Micsutka Agyéla nénitől, amely Arany János Toldijá­nak az értelmezéséhez kap­csolódik. Érdemes megfigyelni, hogy az a korosztály, ame­lyik a „ferenejóskás” világban él, és az első világháborút is megjárta, átélte, hogyan for­málta át a mag a gondolat- világára, érzésére a szájha­gyományt. „Toldi Miklós, ami­kor kezébe vette a petrence- hordó rudat, Tóidról nem dél­felé, Buda irányába mutatta az utat, hanem nyugatra, Sástó irányába. De nem is Mátyás királynak, hanem Fe­renc Jóskának mutatta azt, hogy kifelé Magyarországból nyugatra, Bécsbe". ’ A garábi erdőben egy Mát- raszőlősről Garábra vezető erdei utat Rákóczi útjának neveznek A szájhagyomány szerint Rákóczi Ferenc a Zagyva völgyéből Mátraszőlős felől Garábon át azon az úton ment Szécsénvbe az or­szággyűlésre. A cserhátszent- ivániak viszont úgy tudják, hogy Rákóczi Buják felől az ő falujukon át ment az or­szággyűlésre, ezért, egy ha­tárrészt, ahol áthaladt Rákó- czi-dűlőnek, ahol vizet ivott, a kutat Rákóczi-kútjának ne­vezték el. Ugyancsak Cserhát- szentivánon azért neveztek el egy határrészt Szálláskának, mert »midőn a Sirakv és az Aranyi családok az újratele­pítés után az örökölt birto­kaik átvételére oda jöttek a szálláskai dűlő tölgyfái alatt telepedtek le. A kutasói Paíusin Pálné pedig úgy tudja, hogy a köz­ség határában lévő Osecsina onnan kapta a nevét, hogy amikor a , cselédek ott szán­tottak sok kecskedarázs volt azon a helyen. A darazsak megcsípték a lovakat, és azok ekéstől együtt elszaladtak. A lovakat pedig csinának becé­zik. Tehát osecsina. azaz sza­lad a csina. Az itt felsorolt néhány kiragadott példából is jól ér­zékelhető, • hogy a földrajzi nevek széles skálája, szinte felmérhetetlen mennyiségű és beláthatatlan tudományos hasznosságú névanyagot rej­tenek, s összegyűjtésükkel, tu­dományos felhasználásukkal alaposabban megismerhetjük, szűkebb környezetünk, lakó­helyünk sokrétű történetét. Ezzel nagy szolgálatot tehe­tünk a helytörténet számára. Antal Károly Születésének 175. és halálának 100. évfordulóján Liszt-hangversen yek márciusban Több produkció áll befe­jezés előtt e napokban a Ma­film Híradó- és Dokumen­tumfilm Stúdiójában. Desser József rendező-ope­ratőr „Kőbe vésve” című al­kotása a II. világháború több mint ötvenmillió halottjának emlékére készült. Fehéri Tamás „Egy nyelven” című dokumentumfilmje egy magyar és egy burgenlandi falu mindennapjainak bemu­tatásával ad választ arra, mi­lyen eltérések, hasonlóságok vannak Közép-Európa azonos tájain. A produkció operatő­re Máriássy Ferenc. „Tükörben a hétvége” a cí­me Fehéri Tarpás másik mű­vének, amely az Űj Tükör klubmozgalom tevékenységéről szól, illetve arról, hogy az milyen helyi művelődési igé­nyeket elégíthet ki, milyen a szerepe a közösségteremtésben és -fejlesztésben. A produkciót Surányi Z. András fényképez­te. Lestár János „Korparancs” című dokumentumfilmje ko­produkcióban készült, s a nagy hagyományokra vissza­tekintő magyar—csehszlovák irodalmi kapcsolatokat mutat­ja be. „A 28-as csapó” a címe Gárdos Péter rendező és Máthé Tibor operatőr produk­ciójának, amely a játékfilm­rendező „Uramisten” című filmjének színészválogatásáról szól. Az alkotás arra ad vá­laszt, milyen nehéz munka folyik, míg sikerül az elkép­zeléseket megvalósítani, s el­készül egy új film. Zombori Katalin „Torony­iránt” című dokumentum­filmje, amelyet Ormos Tibor operatőr közreműködésével forgatott, egy nyári értelmi­ségi tábor tevékenységét, a mindennapi életben való rész­vételét, lakóinak segítőkészsé­gét mutatja be. Tényi István „Erdőn innen és túl” című produkciója — Pap Ferenc fényképezte — az egész a generációváltásról szól, s arra keres választ, ho­gyan történik ez az erdőgaz­daságban. Kolonits Ilona „Az Arany Buddha városa” című doku­mentumfilmje — Drahos Kál­mán kamerájával — egy, La­osz északi részén fekvő tele­pülés műemlékeit örökíti meg, s a város lakóinak minden­napjairól, szokásairól szól. Paulus Lajos „Fészkek” cí­mű alkotásának témája az ember és a madarak együtt­élése. A Kiss István György fényképezte produkció azt mutatja be, miközben a* em- ben rombol és épít, mi lesz a hajdani fészeképítő madarak sorsa. Ugyancsak Paulus Lajos, valamint Székely Ferenc a rendezője a „Via Transkonti- nent” című alkotásnak. A Kiss István György, Ónodi G. György és Mussa Ibrahim fényképezte dokumentumfilm azt követi nyomon, hogy a magyar gazdaság milyen mér­tékben vesz részt a nemzet­közi szállításban. A magyar mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben végbe­ment változásokat egy falu sorsán keresztül mutatja be Magyar József „Falukép 1985” című produkciója. Az opera­tőr Ormos Tibor. A háború és a fegyverke­zés ellen emeli fel hangját Desser József rendező-opera­tőr „Dies irae” című doku­mentumfilmje. A produkció rámutat: az ember feltalálta a tüzet és a szerszámot, de feltalálta a fegyvert is. amely- lyel másokat pusztít el. Liszt Ferencre, á zongora- művészre, a zenepedagógusra, a zeneszerzőre emlékezik az idén a zenészvilág és vele együtt a zeneértő és -kedvelő közönség: születésének 175. és halálának 100. évfordulóján emlékünnepségeket, tudomá­nyos tanácskozásokat szer veznek. Hazánkban a kulturá­lis élet intézményei és szer­vezetei arra törekedtek, hogy Liszt Ferenc munkásságát tükrözve sokszínű programot állítsanak össze, s a rendez­vénysorozatban számos hang­verseny is helyet kapott. Elő­ször a Budapesti Tavaszi Fesztivál időszakában zajla­nak le majd a Liszt-év leg­fontosabb eseményei. Az Or szágos Filharmónia koncert­jein megszólal Liszt nagyze­nekarra, zongorára, orgonára, kórusokra írt műveinek je­lentős része a zenei élet ki­válóságainak tolmácsolásában, így például március 14—23. között kilenc kiemelkedő hangversenyre kerül sor. A Budapesti Filharmóniai Tár­saság zenekara Jandó Jenő közreműködésével és Kórodi András vezényletével többek között Weber és Schubert egy- egy művének Liszt-átiratát, valamint a Les preludes cí­mű szimfonikus költeményt szólaltatja meg két alkalom­mal. Ligeti András. Gulyás Márta, Onczay Csaba és a Tátrai-vonósnégyes kamara­zenei koncertet ad, amelyen a Grand Duo Concertant, a II. Elégia, az Angelus-vonós- négyes és a VI., a XIII. és a XIX. magyar rapszódia csen­dül fel- A Miskolci Szimfoni­kus Zenekar Liszt Haláltánc­át, a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar az Ideálok-at, a XIX. magyar rapszódiát és a Ma­gyar fantáziát adja elő. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Doráti Antal vezényletével a Dante szimfóniát tolmácsolja, a Magyar Néphadsereg Művész- együttese férfikarának előadá­sában a Szekszárdi mise hangzik el. Lehotka Gábor a hangsze­rek királynőjén szólaltatja meg Liszt orgonadarabjait, az MRT énekkara pedig vegyes karokra írt Liszt-műveket ad elő. A tavaszi fesztivál első nap­jaiban tartják meg Budapes­ten a Liszt Ferenc Társasá­gok nemzetközi találkozóját. A tanácskozáshoz kapcsolódó­an olyan hangversenyeket is rendeznek, amelyek műsorá­ban Liszt előremutató, a XX. századi zenére nagy hatást gyakorolt alkotásai is helyet kapnak. (MTI) usor KOSSUTH RADIO: ».I«: Es nálunk? 8.30: Kis magyar néprajz 8.35: Fritz barátunk 9.37: Beszélni nehéz (ism.) * 49: Téli mese. Muzsika gyerekeknek 10.05: „Vár egy új világ...” 10.35: l.endvay Kamilló gyermekkórusaiból 10 55: Nagy mesterek 18.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Űj Eterna-lemezeinkből 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Daloló, muzsikáló tájak 17 00: Világablak 17.30: Udvardy Tibor operett fel vételeiből 18.01: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiószínház 20.29: Népdalest 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Évszázadok mesterművei 23.30: Kónya Lajos operaáriákat énekel 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után— PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism ) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Operettnyitányok 12.25: Néhány szó zene közben 4 tÚÚQRÁŐ >986, január 8-, szerda 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14 00: Lelátó... 15.05: Hiszem, hogy érdemes 16.00: Sci-fi kedvelőknek 16.22: Földön, vízen, levegőben... 17.05: Gábor S. Pál táncdalaiból 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség... 18 30: Ritmus! 19 05: Közvetítés a Magyarország— Jugoszlávia Magyar Nemzet Kupa jégkorong- mérkőzésről 19.21: Egy brazil énekesnő New Yorkból 20.00: Mit olvashatunk a Pártélet januári számában? 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Város és történelem 21.05: Rádiószínház: Egér, egér ki a házból 21.45: A Rádió Dalszínháza 23 20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 0 15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az or­szágra. Fodor Láezto 17.1«: Index. Gazdaságpolitikád magazin (A tartatomból: Gyors­méri eg az LKM, a Digép és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1985-ös tevékenységéről — Zár­számadásra készülve — Könyv­szemle.) Felelős szerkesztő: Pauiovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai At/tá-la — Sport. 18.00: Eszak-tnagyarországn krónika. 18.25—19.30: La-p- és mű so reloca­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.55: Tv_toma (ism.) 9.00: Sír-nevet I. 9.2.5: Ango.l nyelv 9.40: Molnárok, malmok 9.55: Delta 10.20: Petrocelli 11.05: Amerikai burleszkparádé 11.20: Képújság 15.25: Iskolatelevízió: Csokonai 16.10: Testünk — 4. rész: 16.25: Aki mer, az nyer! 1. 17.01»: Hírek 17.05: a medvefókák szigetén 18.10: Ml lesvek? 18.45: Képújság 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója HM: Reklám 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv.híradó 20.00: Utazás Quizlandba 21.35: A hét műtárgya 21.40: Hatvanhat 22.40: Tv.híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: Magyarország—Jugoszlávia — Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés 19.15: Unser Bildschirm 19.35: Mi. Szovjet rövidfilm, (ism.) 20.00: Dietrich Fischer-Dieskau énekel 20.30: Potata-palota 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A bűnös, tv-játék (ism.) 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv_níradó 20.00: Életünk krónikája 20.35: Johann Sebastian Bacn 22.05: Ray Coniff zenekarának koncertje. %2.40: Hírek 22.50: A dogonok földjén 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: smetanával bálon 20.40: Évszázadok humorából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Morgiana MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: A tanítványok. (14) Színes magyar film. 8-tól: Ádáz hajsza. (10) Színes, szink­ronéi zá’t japán bűnügyi -film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4». háromnegyed 6 és 8-tóil: Életben mairadnd. Színes, zenés amerikai film. — Pásztói Mátra: És a ha­jó megy. (14) Színes, szinkroni- záltt olasz fiilm. Filmklub: Mon­tenegro. 08) Színes svéd film. — Nagvbátonyi Petőfi: Kék he­gyek. Színes, szinkron zá'lrf szob­iéi- filmszatíra. — Nagybátnnvi Bánvász: Klute. 061 Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Szécsény! Rákóczi: Ára* l’á/s. Amerikai tita, t 3 á 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom