Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
JRI kistelepülések ellátása soha nem szerepelt annyi ta- nácskozás, megbeszélés, tárgyalás és ülés napirendjén, mint mostanában. Korábban ugyanis az ellátás gondjai általánosak, az egész országra szinte egyformán érvényesek voltak. Később, az országos szolgáltatóhálózat kiépültével, az éles feszültségek mérséklődni látszottak, a szervezeti korszerűsítés nyomán azonban új vetületben je- • lentkeztek. Az országos, vagy megyei halókörű nagyvállalatok köpenye alatt ugyanis bekével megfért egymás mellett, egymást kiegészítve a nagy- és kisforgalmú szerviz, felvevőhely. Ügy is mondhatnánk: kiegészítették egymást. Nem így manapság, amikor a nagyokból tanácsi felügyelet alá tartozó, ám önállóan gazdálkodó kisvállalatok lettek, amelyeknek anyagi eszaözeik kisebbek, jövedelemérdekeltségük viszont nagyobb; nem engedhetik meg, nem képesek elviselni a veszteséget. Ezért sorra zárták, zárják be a kistelepülések kisforgalmú szclgáltatóhelyeit. Ügy mondják: a szocialista szektor — a vállalat, szövetkezet — kivonul a lakossági szolgáltatásokból, s helyét nagyrészt, de a kisebb helységekben ma már szinte kizárólagosan, a kisipar foglalja el. Ezért rendkívül aktuális téma: a kistelepillések szolgáltatási helyzete, amelyet a közelmúltban tűzött napirendjére a Fogyasztók Országos Tanácsa. A kutatók úgy számoltak, hogy kistelepülésnek a kétezernél alacsonyabb lélekszámúnk számítanak. Ezek teszik ki több, mint háromezer településünk háromnegyed részét; itt él a lakosság 16.2 százaléka, 1,7 millió ember. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ipar az ötezernél nagyobb lélekszámú helységekbe települ szívesén, ezért az ennél kisebb falvak már magukon viselik a kistelepülések jellegzetes vonásait. így hát az említett 1.7 milliónál jóval többen vannak, akik a szolgáltatásokhoz az alapellátás szintjén sem jutnak hozzá, vagy csak nagy üggyel-bajjal, s a városiaknál aránytalanul és érdemtelenül több idő- és pénzráfordítással. Azt mondhatni, s mondják is erre sokan; a kistelepüléseken mások az igények. Sok szolgáltatásra nincs is szüksége az ott élőknek. Félő azonban, hogy ezúttal is a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk, legfeljebb újabb vetületében. Hiszen talán éppen azért nem jelentkezik az igény, mert úgy sincs ott a szolgáltató. Sőt, egyre kevésbé van ott. Példa rá egy Szolnok megyei község esete. Itt a megyei Patyolat Vállalat felvevőhelyet tartott fenn. s az jól működött. Annyira azonban nem, hogy meggyőzően nyereségesnek találtassák. Ezért hát a felvevőhelyet bezárták. Helyébe túrajárat lépett, s hamarosan tapaszialhatóvá vált a következmény: a forgalon áz eddigi egyhannadára esett Vissza. Nem véletlenül. Senki sem ellensége ugyanis a saját érdekednek, éljen falun vagy városon. A túrajárat kéthetente közlekedett; oda kellett cipelni a ruhát, várni a buszt, majd a cseppet sem rövid határidő letelte után az ellenjáratot. Expressz, vagy egyébfajta szolgáltatást meg persze egyáltalán nem lehetett igénybe venni. Amikor a vállalatnál észlelték, mi történt, ismét intézkedtek: visszaállították a felvevőhelyet. S csodák, csodájára, a forgalom most megháromszorozódott, azaz visszazökkent az eredeti szintre, bizonyságául annak, hogy a hiba bizony gyakran a kínálat körül keresendő. Hogyan lehetne kimozdítani a falusi szolgáltatások kátyúba jutott szekerét? A jelenlegi, nagyrészt fusira-önellátásra-kisiparra szervesen ráépülő, valamiféle laza szervezeti keret például sokat segíthetne. Lehetne faluszövetkezetet, bedolgozói rendszert kialakítani, elenyésző adózás mellett, és kihasználhatók a jelenleg meglévő, esetleg szabad kapacitások a termelőszövetkezetekben, áfészekben. A legfontosabb szempont azonban, hogy mindezt rá kell bízni a helyiekre. Ok tudják, mikor, mire van a leginkább szükségük; öntevékenységük segíthet a legtöbbet a falusi szolgáltatások javításában. Vásárlók kiváló boltja A Fogyasztók Megyei Tanácsa 1982 végén alapította — elsősorban élelmiszerboltok elismerésére — a Vásárlók kiváló boltja elismerést. A címet kétévente ítélik oda a megye legjobban működő élelmiszerboltjainak, ezúttal _ tehát másodízben minősítették e célból az üzleteket. Mi szükséges ahhoz, hpgy egy élelmiszer-áruda rászolgáljon az elismerő táblára? Természetesen jó áruellátás, tiszta, kulturált környezet, udvarias kiszolgálás. A vizsgálat során betekintenek a vásárlók könyvébe, átnézik a bolt ellenőrző könyvét, és véleményt kérnek a helyi tanácstól, a Hazafias Népfront bizottságától és a NEB-től is. Sok szempontnak kell tehát megfelelni ahhoz, hogy az üzlet falára kiakaszthassák a megtisztelő táblát. A héten újabb 11 Nóg- rád megyei élelmiszerbolt kapja meg az elismerést jelző kiírást. Az idén tehát a Vásárlók kiváló boltjai a következők: diósjenői ABC, káliói ABC, héhalmi 11-es, mátraterenyei 98-as, dorogházi 107-es, Somoskőújfalui 89-es, balassagyarmati 141-es, salgótarjáni 165- ös, a salgótarjáni vásár- csarnokban lévő 10-es, a Pécskő Csemege és Szeles Gyula nagylóci magánkiskereskedése. A kitüntető tábla nemcsak adható, de vissza is vonható. A minősítés alkalmával nemcsak azt vizsgálták, hogy újabb elismerést melyik üzlet érdemel, hanem terítékre kerültek az elismeréssel már rendelkező boltok is: vajon tartják-e korábbi jó színvonalukat, megérdemlik-e most is, hogy a Vásárlók kiváló boltja tábla az üzlet falát ékítse? Az utólagos ellenőrzésnek eddig valameny-. nyi élelmiszerbolt megfelelt, az egyszer megszerzett elismerés megtartására, úgy tűnik, nagy gondot fordítanak a boltvezetők és az eladók. Az idén kitüntetettekkel együtt jelenleg összesen 20 Nógrád megyei élelmiszerboltban díszeleg az elismerő tábla. i hn Egészségünkért! Prevenció, mm mellőzés Salgótarjánban, a pavilonsoron működő könyvesbolt, mintegy 25 ezer forinttal túlteljesítette 7 millió 300 ezer forjntos bevételi tervét. December hónap volt a csúcs, ekkor 1 millió forintot ütött a kasszagép bevételként. Legnagyobb gondjuk a hely. hiánjy ami az utcai árusítóhely megszűnésével tovább nőtt. Ez az árusítási forma naav forgalmat eredményezett. igv a terv teljesítése nagy erőfeszítésekbe került. Minden esetre jó lenne. — mondták a boltban —, ha az idei terv ' készítésekor mér bekalkulálhatnák az újra működő utcai pavilont. Megírni és üli lesz a Hullám Szálló Ojabb szakaszához érkezett a keszthelyi Hullám Szálló épületének felújítása. Mivel a csaknem 100 esztendős. alapos renoválásra szoruló hotel rendbehozására a korábbi tulajdonosnak, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatnak nem voit pénze, a Kőbányai Sörgyárnak adta át a patinás házat. Az új gazda és társvállalkozói saját dolgozóiknak 34 szobás — mintegy 100 személy fogadására méretezett — üdülőt, valamint vendéglátó komplexumot: éttermet, sörözőt, borozót, és drinkbárt alakítanak ki benne. A rom- lalanítással 1982-ben megkezdett munkálatok tavalyi elegendő tőke híján egy ideig szüneteltek. Ekkor jelentkezett az épületről korábban lemondott Danubius is, és az újabb társuló anyagi segítségével folytatódhatott az épület helyreállítása. A hajMottó: Nem csupán a betegségek gyógyítása, de azok megelőzése is elsődleges feladat. Néhány esztendővel ezelőtt vált divatossá a magyar ember fülének idegen kifejezés; prevenció. Ha utána nézünk az idegen szavak szótárában, kiolvashatjuk, annyit jelent: megelőzés. Különösen az egészségügyi berkekben hangzott el gyakorta és nem kellett hozzá, csupán néhány tanácskozás, értekezlet, egészség- ügyi felvilágosító előadás, hogy megismerjük a szó mögött rejlő tartalmat. Ám nem vagyok bizonyos benne, hogv azonnal értelmezni is tudtuk volna. Netán a mindennapi életben gyakorolni. Miről is van hát szó? A társadalom fejlődésében a lakosság egészségi állapota meghatározó jelentőségű, az é1etsz’'nvTona'-nnlitika részét képezi. A közhangulatot, a lakosság közérzetét is befolyásoló tényező. Az elmúlt négy évtized legfontosabb társadalompolitikai célkitűzései között szerepelt a magas szíh- vonaiú egészségügyi ellátás megvalósítása. Különösen a hetvenes évektől kezdődően azonban az életmód, életkörülmények változásából adódóan olyan egészségkárosító hatások és szokások erősödtek fel, amelyek a lakosság egészségi állapotát kedvezőtlen irányba terelték. Az egészségügyi ellátás általános javulása mellett is kedvezőtlenebbé váltak a sziv-érrend- szeri betegségek, a daganatos. a balesetből származó, az alkoholizálással összefüggő .halálozási mutatók. És most, e tények birtokában gondoljunk csak ismét köznapi életünkre! Hány cigarettát szívunk el naponta? Hány deci alkoholt engedünk le a torkunkon? Milyen stresszhatások. nyugtalanító tényezők érnek a munkahelyen és a családban? Amelyek nem mindig tekinthetők véletlennek, sokszor önmagunknak is keressük a bajt, a túlzásokat. Mindenben. És ugyanitt gondoljunk arra, mennyit olvashatunk, hallhatunk az úgynevezett „rizikófaktorokról”. A dohányzás ártalmairól. az egészséges életmód tudnivalóiról, amelyekben benne foglaltatik étkezési szokásaink megváltoztatása. a mozgás, a sport, az aktív szabad idő eltöltésének szükségessége. Halijuk, látjuk, tudomásul vesszük. De nem mindig élünk vele. A minap egy körzeti orvossal beszélgettem a betegségek megelőzésének lehetőségeiről. Azt morfdta; a betegségek megelőzése, szaknyelven, az elsődleges prevenció csak társadalmi összefogással, rendszeres és sokirányú tudatformálással hatékonyabb egészségneveléssel, a lakosság aktív bevonásával valósítható meg. Mert az egészségügy erre önmagában nern képes. Hogy mikor kell a tudatformálást elkezdeni? Kerze U orvos ismerősöm szerint már apró gyermekkorban. Ehhez azonban jól képzett pedagógusokra, oktató-nevelt gárdára van szükség. Hogy gyerek időben hozzászokjon a helyes táplálkozáshoz, hogy megtanulja a rendszeres fogápolás szabályait, . hogy az iskolás idejekorán megtudja azt, milyen követelményekkel járhat a kíváncsiságból elszívott cigarettát követő többi... A szűkebb közösség, a család szerepe legalább ennyire meghatározó az életmód alakulásában. A gyerek általában leutánozza az otthon látottakat, ezért egyáltalán nem mindegy, mit tapasztal a közvetlen környezetében. A megelőzés, a prevenció kapcsán szólhatnánk a művelődési osztályok, intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek. a gazdasági egységek, a TIT. a Vöröskereszt a tömegkommunikáció nevelő hatásáról. Amelyek már eddig is sokat lettek, s a jövőben új formákkal és módszerekkel még többet próbálnak tenni a célok megvalósítása érdekében. És szólhatnánk önmagunkról, vagyis az egyénekről is. Mert. ahogyan a körzeti orvos fogalmazott, nem állhat minden ember mellé egy „felügyelő egészségnevelő”, aki kiveszi a. szájából a cigarettát, aki eltolja előle a poharat. aki leváltja az „idegesítő” munkahelyi vezetőt, netán kicseréli a megunt férjet, feleséget. Szükséges az önvizsgálat. önmegtartóztatás saját egészségünk érdekében! — ria — Átalakulóban az ismeretlerjeszlés Adatok a TIT legeredményesebb esztendejéből dani Huiiám külső felújítása előre láthatólag május. 1-re befejeződik. Ha az idén elegendő 'pénz jut a még hátralevő belső átalakításokra és a berendezésre, akkor szilveszterre; ha csak jövőre, akkor 1987 első felében nyitják meg a szállóból lett üdülőt és vendéglátó helyet Leliár plusz álalakítás Befejeződtek a Nógrád Kereskedelmi Váltaüat idei leltárai. A készletet a vagyont felmérő vizsgálatok jó eredménnyel zárultak, s eközben az üzletek legfeljebb két napra zártak be. Több helyen ügyes átalakításra, korszerűsítésre is felhasználták ezt az alkalmat. A balassagyarmati Ipoly Áruházban például nagyobb helyre költöztették a konfekcióosztályt, ugyanakkor létrehozták a fiatalok által kedvelt divat- shopot is. Januárban már megszépülve, praktikusabban elrendezve várja vásárlóit az áruház. A Tudományos Ismeret- terjesztő. .Társulat Nógrád Megyei Szeívézété * tavaly1' 5 ezerrel több — összesen 30 ezer körüli — ismeretterjesztő tevékenységi órát bonyolított le. Ezt a mennyiséget a korábbinál valamivel kevesebb rendezvénnyel és több tanfolyammal produkálták. Az ötezres rendezvényszám kétszázas csökkenést jelent, egyben jelzi azt, hogy az egyedi előadások iránt mérséklődik a társadalmi érdeklődés. A tanfolyamok száma huszonöttel emelkedett, elérte a 189-et, amiből viszont arra következtetnek, hogy az igény e felé az ismeretterjesztő tevékenységi forma felé tolódik el. A 17 ezer tanfolyami óra ötezerrel haladja meg az előző évit. Mindezek után érthető, hogy Horváth József a TIT megyei szervezetének titkára, az 1985-ös évről szólva, hangsúlyozta, hogy minden eddigi legeredményesebb évüket zárták december végén. Ez bizonyos mértékig meglepő volt a számukra is, hiszen az év elején sokkal szerényebb teljesítményekre gondoltak, tekintettel a gazdásági egységek növekvő feladataira, a munkaidőalap fokozott Védelmére, az emberek munkaidő utáni más jeiiegű elfoglaltságaira, törekvéseire. Mindezek a tényezők valóságosak, léteztek egész esztendőben. Akkor mi lehet a magyarázata a páratlan sikernek? Mindenekelőtt az, hogy az ismeretié-., asztok igyekeztek elébe menni az igényeknek, helyesen mérték fel azokat, és színvonalasan elégítették ki. Ma már egyre kevesebb az olyan előadás, amely tőként elvont ismereteket nyújt, amelyen ne használnának szemléltetőeszközöket. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy — a jelentőlapok, személyes részvételek alapján — • a hallgatók aktívabbak lettek, többen és bátrabban kérdeznek. A megyei szervezet következetesen épített a korszerűség követelményeire. Megszervezte például — a gazdasági tevékenységet segítve — a folyamatszervezők tanfolyamát, hat számítógépet vásárolt, és felnőttekkel, gyerekekkel egyaránt megismertette használatukat, alkalmazási lehetőségeiket. Ezekkel a tanfolyamokkal sikerült a magasabb képzettségű, nagy tudású szakembereket is bevonni az Ismeret- terjesztő munkába. Változatlanul sikeres az ifjúsági nyári egyetem. Üj vonása, hogy az idén bekapcsolódott a munkába a Magyar ENSZ Társaság is. és részvételét a jövőben is fenn kívánja tartani. Ugyanakkor az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB is kifejezte akaratát: az eddiginél nagyobb mértékben támogatja a nyári egyetemet. A nyelviskolát a hatékonyság növelése céljából ősszel szervezték meg, s úgy érződik, hogy ebben a formában tényleg eredményesebb lesz a nyelvoktatás. A gedőc- tetői csillagda nagyobb tömegeket vonz, mint gondolták, tudományos tevékenysége is figyelemre méltó. fgv sikerült komoly nemzetközi kaocsolatokra szert tennie. A TIT területi szervezetei közül a bátonyterenyei, a salgótarjáni és a balassagyarmati szervezetet illeti elismerés — az igényekhez és a helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodó, tartalmas munkáért. Három lelkes fiatalember önzetlen tevékenységének eredménye, hogy ezekben a napokban a balassagyarmati kórház teniszpályája korcsolyázók, jégkorongozók kedv-1 telésének helyszínévé vált. Dr. Rencz László, Jambrik Imre és Ponyi Gyula, a kórház szakemberei mindhár-' man jégpályát alakítottak ki' a nyári szórakozások helyszínén. a frissen hullott havat lehengerezték, majd vízzel locsolva azt, kitűnő minőségű jeget teremtettek. Hogy ne csak nappal, hanem az est leszálltával is igénybe lehessen venni a korcsolyapályát, még világítást is szereltek a jég fölé, sőt a kellemesebb időtöltést az általuk felszerelt hangszórókból sugárzott zene biztosítja. Képünkön Jambrik Imre és Ponyi Gyula, a világítást szerelik a jégpálya fölé.- kj -
