Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

I ^vélemény Jeles Gondjain^ nem apadnak, s Elvira szexuálpszichológus minha bölcsességünk lépást például egészen érdekes, meg­tartana vele. döbbentő, ám hihető észre­Azonkívül, hogy kitűnően vételeket közölt a férfiak női szórakoztam a televízió szil- anatómiai jártasságáról. De veszteri programján, ez a elhihetjük neki azt is, hogy a gondolat erősödött meg ben- házasságok nem az égben, nem. Mert egyfelől mindaz, hanem a női fejekben köttet- atni este nyolc órától elliang- nek. Nem kevésbé volt ér­zott — látszott, arról is ta- dekes hallani az ősi kérdésre núskodott, hogy sokféle erő- —. miijének a nők férfiide- ieszítéseink ellenére akad áljai — adott válaszokat, jócskán tennivalónk a javí- Szilveszter lévén azon sem tásban; egynéhány kérdést lepődtem meg, hogy a meg- alaposabban szükséges ele- nevezettek között volt —, meznünk, ha komolyan gon- többek által — hazánk legis- doljuk szándékainkat, és be- mértebb embere, látható időn belül — jobb Árkus József Szuperbolája lenne minél hamarabb — azonban ezen az estén, ver.he­előbbre kívánunk jutni. Nem- tétlennek mutatkozott. A csak az élet egy-egy terüle- megszokott, kitaposott úton tén, például a gazdaságban járt. összeszedte és kommen- vagy a társadalmi viszonyok- tálta egv kéDzelt magyar mű_ ban, hanem az egészben, be- sorszóró műhold apropóján leértve tehát a magánszfé- (!) — a hazai és a nemzet- rát is. az emberi, családi közi politikai élet legjelesebb kaorso’atokat. Másfelől aztán eseményeit, s gondosan vi- azért gondolom így, mert úgv gvázott arra. hogy figyelmün- taoasztaltam, egyre inkább két végig ébren tartsa, ígv felismerjük hibáinkat,' és aztán annyi lányt láthattunk mind nyíltabban me-ünk — pucéran, amennyit egész év­akarunk beszélni róluk. a ben se. A körkérdés csábítá- leeszélesebb. nyilvánosság sának ő sem tudott ellenáll- előtt is. Szövetségeseket ke- ni, ő azonban 'zsiklandósat resve. a cselekvés sürgetésé- kérdezett. Nevezetesen azt nek óhajával. tudakolta több neves tévés személyiségtől, mit csinálná- Pjrcbo'ák mik, ha szabad kezet kanná­nak a televízióban, Sándor A Szilveszteri turmix első István válasza tetszett a leg- műsorszámaként A mi Pora- jobban: rmndenekelőtt kiszór- bolánk című műsort láthat- na a cégtől jó pár fölösleges tűk —, mint az első és utol- emb°rt. és szabad szájat kér- só női különkiadást. Kezdet-’ ne. Fit szó, ami szó, ennek nek éppen annyira volt jó, is eljött már az ideje, hogy némi sajnálatot érezhe­tünk gyors kimúlásán. Azok- j-üofi konr ért je ban a hölgyekben, akik lét­rehozták — Vértes Éva, Ran- Hofi Géza több éves szünet jjós Katalin. Kútvölgyi Erisé- után tért vissza a szilveszte- bet. Fekete Katalin stb,. — rí műsorba. Az önként vál­lenne még néhány részletre- laü pihenő használt a humo- való. dehát tudjuk, hogy a rtaa művészetének. Sajátos játékosság ihlette a mostanit stílusa úgy hatott, mint fél is. Meg mit is csinálna Árkus vagv egy évizede, amikor ki- József, ha egyszer bebizonyo- találta, megalkotta azt a kö- sodna. hogy a nők ebben a zönséges, cserfesszájú, eítor- műfajban is vetekednek. Lux zult személyiségű alakot, aki­vel ismét találkozhattunk. Ez a ..pali” magával hasonsző­rűeknek tart bennünket, te- geződik, bratyizik velünk, fi­togtatja műveltségét, de egyet­len idegen szót sem tud he­lyesen kiejteni, s mindenről — a politikáról is — van vé­leménye, többé-kevésbé olyan, amilyen a legtöbbünké, tehát a valósághoz, az igazsághoz közel álló. Műsora tartalmát igénye­sen, az aktualitás követelmé­nyének megfelelően alakította ki Hofi. Kemény leckét adott fel a nézőnek. Pukkadozunk a vecsési káposztán, a krump- lidömpingen, miközben kénytelenek vagvunk azon rágódni: miért van ez így. hogvan lehetne másként, amiként kellene —, hiszen tervgazdálkodás folvik! Az­tán hogyan is állunk a de­mokratizmussal’ Mi döntünk, vagv már egv eleve eldöntött végeredménvű ..meccs”-be rángatnak bele? Minek te­kinthetjük a nyugdíjat; év­tizedes munkával megszolgált, tisztes járandóságnak, vagv — sokaktól hallhatóan — nyög- díinak, netán a Hofi szerinti Vö”ös Segélynek? Hogvan magvarázzuk nyugati kölcsö- neínke! ? A jelenkori magvar társa­dalom égető politikai, gazda­sági, ideológiai problémáit vetette fel Hofi. Lehet érte szeretni, nem szeretni, csak egyet nem lehet közömbösen legyinteni rá. Miénk a síilveszter Helyszíni közvetítést lát­hattunk ezen a címen a Bu- danest Kongresszusi Központ­ból. A műsort a nézők leve­lei alaoián profik írták. Az ötlet kitűnő és színvonalas, élvezetes a megvalósítása. A tavalyinál gazdagabb, színe­sebb, látványosabb — tarta­lomban és kivitelben egy­aránt. Sulyok László Kuncz Aladár emlékezete A századelő íróinak a szerkesztőség és a könyvtár volt az iskolájuk, s ahogy Párizs­ban az École Normale Supérieure nevelt nemzedékeket az irodalom számára, nálunk a francia műhely mintájára épült, annak va­rázsában élő Eötvös kollégium. Itt ismer­kedett az irodalommal és az élettel a száz éve született Kuncz Aladár is: a kolozsvári szülői ház választékos kultúrája, az egye­temi előadások tudós légköre, s főként a francia gondolkodás világos szelleme ol­tották bele az irodalom szeretetét. Könyvtár és előadóterem, szellemesen társalgó szalon, és vitáktól gőzölgő kávéház óvták azt a viszonylag zárt világot, amelyben Kuncz Aladár is élt. Életét az irodalom irányította, az alkotás azonban még váratott magára: a fiatal irodalmár kezdetben csak elegáns esszéket, szellemes kritikákat és jobbára ön­arcképnek sikerült novellákat adott ki kezé­ből. Az alkotás és az élmény szomja, a szo­batudós és a világfi lehetőségei között vá­logató érdeklődés valójában egy nemzedék útkeresését fejezte ki, azt a világot, amely­ből Proust és Thomas Mann regényhősei js születtek. így lett Kuncz Aladár az induló Nyugat munkatársa. Ady Endre híve és ba­rátja, Párizs és a francia irodalom szerelmese. Életébe váratlan szerencsétlenség gyanánt robbant bele az első világháború, s minthogy a hadüzenet után francia földön rekedt, esz­mény- és idegroncsoló esztendőket kellett lemorzsolnia eldugott intemálótáborok lakó­jaként. A francia kultúrába vetett hitét mégsem veszítette el, és elkerülte a kiábrán­dultságot is. Sorsát a humanista értelmi­ségnek a háborút követő új eszmei tájéko­zódása alakította át: a háborús megpróbál­tatások, az egész emberiséggel közös tragi­kus tapasztalatok hozták létre nála is a polgári humanizmus újfajta, morálisan el­kötelezett változatát, és ezzel Thomas Mann- hoz, Romain Rollandhoz és Babits Mihály­hoz hasonlóan a felelősségvállalásban és a cselekvésben találta meg hivatását. Az éle tét már nem élvezni, hanem megismerni és alakítani akarta, ez a szándék állította a születő erdélyi magyar irodalom fontos őr­helyeire, midőn elvállalta a kolozsvári Ellen­zék című napilap, majd az Erdélyi Helikon című irodalmi folyóirat irányítását. Szerkesz­tőként és kritikusként európai távlatokat nyitott, korszerű gondolatokat és művészi igényességet oltott az addig jórészt tájékozat lanul hányódó és nemegyszer belső tor­zsalkodástól megosztott irodalmi életbe. Az ő munkája teremtett egy időre szövetséget az erdélyi magyar és román írók között is, jó­akarata igyekezete a kultúra néhány perc­nyi békéjét varázsolta a soknemzetiségű Kö- zép Európa egyik legviharosabb sarkába. Ennek a morális magatartásnak az ered­ményeként jött létre — már a közeli halál árnyékában — a régóta áhított alkotás is: a Fekete kolostor, a fogolysors regénye, ame­lyet a huszadik század egyik súlyos emberi tapasztalatának, a fogságnak a „mítosza­ként” méltatott egyik francia kritikusa. Ez a remekbe szabott könyv a tárgyi valóság do­kumentatív rajzából és az emlékezés lírai képedből, elbeszéléséből és vallomásból, elemző lélektanból és anekdotákból, a kol­lektív regény és az emlékirat műfaj; hagyo­mányaiból teremtett modern epikus formát. P. M. ■ T ijg­t ,,Fz a város csodá’ a* írét" Befejeződött a „Tarjám találgató az óév utolsó napján telt ház fogadta a „Tarjáni talál­gató” záróepizödját a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ színháztermében. A szilveszteri műsor színpadi já­tékkal kezdődött. Címének kitalálása — Ez a város csodá­kat ígér — belépőül szolgált a rendezvényre. A megye- székhelyi témákat megelevenítő, humoros előadást közel hetven amatőr színjátszó e'evenítette meg. Az est máso­dik részében a közönséget is bevonó játékos, szórakoztató program következett. A tréfás játékok mellett a jazzbalett szép lányaiban és a hazánkban is hódító tánc, a break előadóiban gyönyörködhetett a publikum. Az est fény­pontja természetesen az ötfordu’ós pályázat nyertesének kisorsolása volt, amit a számítógép kissé nehézkesen, dg végül is sikerrel megoldott. Reméljük, a győztesen és a két különdíjason kívül mindenki másnak is örömet szer­zett a szilveszteri „Tarjáni találgató”. — bp — A színpadi játék klasszikus szereplői A csinos girlek Petőfi a modern világunkban Célbalövés pezsgősdugóval Az első díjat Krizs Tamás, salgótarjáni tanuló nyerte Bencze Péter felvételei Több olvasó, kevesebb kölcsönzés Könyvtármérleg a megyeszékhelyen A címben idézett kettősség jellemzi a salgótarjáni Balas­si Bálint Városi-Megyei Könyvtár tavalyi évét. A be­iratkozások száma meghalad­ja a tervezett 5600-at, hiszen 5618 olvasójuk van. A köl­csönzött könyvek száma vi­szont a terven alul maradt, 136 ezer helyett, csupán 122 könyv került az olvasókhoz. Mint Oroszné Katona Anna elmondta, ennek egyik leg­főbb oka a szabad idő lekö­töttsége; az emberek többet dolgoznak mint olvasnak, de ez országos jelenség. Ugyan­akkor a látogatottság mégis szépen alakul, tavaly 57000 érdeklődő kereste fel az in­tézményt. Az olvasószolgáltatáson kívül könyvtárközi kölcsön­zéssel is segítik az olvasó­kat. Csak 1985-ben 161 köny­vet kértek más könyvtárak­ból, és 332 kötetet adtak ők másoknak, főleg a megyei társkönyvtáraknak. Emellett foglalkoznak bib­liográfiák készítésével ma­gánszemélyek részére, főleg szakdolgozatokhoz, előadások­hoz. Mozgássérülteknek házi kölcsönzést biztosítanak, és csökkentlátóknak hangos­könyvtárat tartanak fenn. Ez­zel csupán az a probléma, hogy a hangosállomány nem túl széles, de lehetőség van arra, hogy ez a közeljövőben gyarapodjon. Látogattak és keresettek külső vagy belső könyvtári óráik is, amelyeken a közép- és általános iskolá­sok ismerkedhetnek az intéz­ménnyel, a könyvtárosok munkájával. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Porfelhő. Pintér István jegyzete 8.30: Pablo Casals gordorikázik 8.51: Karvezetők. XXV/7. rés« 9.48: Szólj, szólj sípomJ 3j0.0>5: Szenthelyi Miklós hangversenye gyerekeknek 11.05: Labirintus 11.20: Operettkettősök 11.40: Üt a láthatatlan házhoz. XIV/4. rész 18.30: ki nyer ma? 12.45: PAF-műsor 13.00: Népzenei Hangos Űjság 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Most jelent meg 15.30: Verbunkosok, nóták 16.05: Révkalauz 17.00: Szép Jelena. Nagyezsda Kezsevnyikova kisregé­nyének rádióváltozata 17.49: Nirebla Frenl opera- áriákat énekel 18.05: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiójáték. Irta: Szánté Péter 20.09: Népdaléit 21.00: Kónya Sándor opera- felvételeiből 21.40: Műhelyfőnökök 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hallgassuk együtt! 23.14: Üj Melódia-lemezeinkből 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO? 8.05: Tárogatómuzsik-a n 8.20: A Szabó család 8.50: Az élő népdal 9.05: Napközben 12.10: Fúvósándulók 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiáim Hám. Dorsey Bum ette 14.00: Fiatalok muzsikálnak 14.20: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Jogi arcképcsarnok 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Az Extra Ball dzsessz­együttes játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek. Francia operettekből 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.26: Neményi Tamás szerze­ményeiből 23.20: Most érkezett 0.15: Éjfél után ... MISKOLCI STÜDIO: 17.00; Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-mag yarorszagi ké­peslap. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. (A tartalomból: Rendőr- dinasztiák. — Gépkocsi oktaitó-nő. — Üjévi szokások. — ToLlbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak-magyairorszáigd kró­nika. 16.25—18.30: Lap- és- mű- so-relőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma 8.30: Szünidei matiné 9.15: Delta 9.40: Tízen Túliak Társasága 10.30: Golgota. XIII/9. rész 11.35: Képújság 16.05: Hírek 16.10: Zenés portréfilm Udc Jürgensszel 16.55: A sogunörökség. III/3. rész 17.50: Képújság 17.55: Tévéegyetem. VIII/2. rész. 18.35: 'Sorstársak 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ábrándok bálterme Angol tévéfilm 20.58: A hét műtárgya 21.00: Hírháttér 22.00: Pori jazz, 1085. — 22.30: Tv-híradó. 8. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR? 18.25: Képújság 18.30: Ütravaló. (lem.) 19.05: Nasa obrazovka 19.25: IV. Károly Prágája. 19.40: Buthan, az eldugott királyság 20.00: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Vendégségben Kolozsvári Grandpierre Emilnél 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Reklám 21.25: Dietrich Fischer Dieskau énekel. V/3. rész. 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv_híradó 20.00: A győzelem stratégiája — 17. rész 20.55: Két orvosnő 22.05: Szovjet zenés szórakoztató tv.műsor 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A hazai popzene múltjáról 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-]elentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortunata és Jácint^ 9. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ti­tokban, Hongkongban. Színes, szinkron izáít francia film vigye­tek . — TIT: És a hajó meg^. Színes, szinkronizált olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Élet­ben maradni. Színes zenés ame­rikai film. — Pásztói Mátra: A tanítványok (14). Színes magyar film. — Nagybátonyi Bányász: Fantom az éjszakában (16). Szí­nes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Kék hegyek. Színes,.' szdmikironi- záilt szovjet filmszatíra. — Kis- terenyei Petőfi: Kémek a lokál­ban (16). Színes francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Nagy- lóc: A házibuli folytatódik. Szí­nes, szinkronizált francia film. — Jobbágyi: Végre vasárnap (14). Színes. szinkronizált francia bűn­ügyi film. 4 NOCRAD - 1986. január 2., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom