Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

s Interjú dr. Szabó Gyulával, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet elnökével Viszontagságos öt esztendőt hagyott maga mögött a VI. ötéves tervidőszak végeztével a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. Viselte a szemé­lyi szolgáltatás terén dolgozó gazdálkodókat általánosan érintő nehézségeket, az anyag, alkatrész és ener­gia drágulását, a bérleti dí­jak többszöri emelkedését, a munkabérek közterheinek munkaigényes szakmákat kü­lönösen nehéz helyzetbe hozó növekedését —, mindemellett azonban saját, „külön bejá­ratú” gondjai is voltak. Ebben az öt esztendőben vált kisszövetkezetként kü­lön az addig legnyeresége­sebben dolgozó hűtőjavító és motortekercselő egység, s ugyancsak ez időben került rehdeléshiány miatt hullám­völgybe a szövetkezet másik nyereségtermelője, a zabari szerelőüzem. A szereidé egy részében varrodát kénysze­rült berendezni a szövetke­zet, s a költségek kényszerű hizlalása miatt is egy ízben — az esztendő derekán — még a veszteség szele is meg- legvintette a kollektívát. A sok kedvezőtlen előjel után most mégis azt mond­hatja a Salgótarjáni Szolgál­tató Szövetkezet, hogy ered­ményesen zárja hatodik öt­éves tervét. Hogyan sikerült kivédeni a körülmények nem­egyszer igen, hátrányos hely­zetet hozó alakulását? Erről beszélgetünk dr. Szabó Gyu­lával, a szövetkezet elnöké­vel. — Hogyan pótolták a vá­ratlan változások következté­ben megcsappant nyereséget? — Új szolgáltatásokat ve­zettünk be, bővítettük a tevé­kenységi kört. Előbb ékszer- javító üzlet nyitásával hono­sítottunk meg olyan szolgál­tatást a megyeszékhelyen, ‘ amely itt még sohasem volt, majd négy átalányelszámolá- sos gépkocsijavító műhelyt hoztunk létre. Továbbá a me­gyeszékhelyen és vonzáskör­zeté bér, két központifűtés- és vízvezeték-szerelő, két festő-, Illetve lakásikarbantartó, egy gépipari javító, egy árufuva­rozó, valamint egy kárpitos­éi asztalos javítórészleggel gyarapítottuk tevékenységi listánkat. — Közben nagy erővel folyt a szervezet korszerűsí­tése. — Én inkább azt monda­nám: gyors tempóban. Mert egyetlen esetben sem erőltet­tük. Megvártuk, míg maguk a dolgozók is belátják, hogy számukra is az új működési forma az előnyös. Minden meggyőző szónál hatásosabb volt a már új formában mű­ködő egységek igen kedvező tapasztalata. Nálunk az áía- lányelszámolásos forma vált be, ebben a rendszerben je­lenleg 27 egységünk tevé­kenykedik több mint negy­ven dolgozóval. Azok, akik vállalkoztak az átalányelszá­molásra. megszűntek veszte­ségesnek lenni! így is van még néhány ráfizetéses üz­letünk a hagyományos kere­tek közt dolgozók közül, a többiek jövedelmezőbb gaz­dálkodásával azonban köny- nvebben elviseli a szövetke­zet. — Vannak-e újabb terveik a szervezetkorszerűsítésben? — A következő ötéves terv­időszakban újabb átalány­elszámolásos részleget hozunk létre. Ez már nálunk kitapo­sott út, érdemes tovább jár­ni rajta. Pásztó, illetve Bá- tonyterenye térségében kis­szövetkezet alakulását is el­képzelhetőnek tartjuk, noha jelenleg az ott dolgozók még erőteljesen tiltakoznak elle­ne. Kényszeríteni természete­sen őket sem fogjuk, Idővel úgyis belátják: személyes ér­dekeik is emellett szólnak. — Éppen az utóbbi öt esz­tendőben sűrűsödő gondok közepette gyorsította fel a szövetkezet üzleteinek kor­szerűsítését. további gazdál­kodási nehézségeket vállalva általa. — Ogv véljük, hogy a jö­vedelemtermelő képesség fo­kozását nem elsősorban a személyi szolgáltatástól s- főleg nem mindenáron kell várná. Nálunk legalább env- nyire fontos az is, hogy a , szolgáltatást igénybe vevő vendég korszerű. kulturált üzletekben tehesse ezt meg! A jövőben is iparkodunk megtalálni azt az arany kö­zéputat, melyen haladva, szo­lid nyereségünk sem forog veszélyben, ugyanakkor üz­leteink felújításáról, csinosí­tásáról sem kell lemonda­nunk. Csak az ötéves terv befejező évében is kevés hí­ján , kétmillió forintot köl­töttünk felúfttásra, a beren­dezések cseréjére, s ilyen cé­lú terveink megvalósítását három esztendőn át komoly összegekkel támogatja az OKJSZ is. Ezzel az alkalom­mal élnünk kell, hiszen je­lentős előnyökre tehetünk szert vele. — Az 1985-ös év gazdálko­dása után kétmillió forint nyereséget várnak. Egyes vé­lemények szerint ehhez első­sorban az áremelés segítette hozzá a szövetkezetei. — A szolgáltatási díjak emelése a jövedelmező gaz­dálkodásnak csak egy eleme a sok közül. A zabari üzem utóbbi jó munkaellátottsága is hozzájárult a nyereséghez, hiszen az asszonyok még túl­órázni is kénytelenek voltak. Kedvezően hatott jövedelme­zőségünkre a már említett átalányelszámolásos egysé­gek működése, s hasznunkat hizlalják az újonnan beveze­tett szolgáltatások is. — Ön hogyan ítéli meg e változékony, nem egy kelle­metlen meglepetést is hozott öt esztendőt? — Nincs okunk szomorko­dásra. Az öit évre tervezett árbevételt három hónapos előnnyel, szeptember végére elértük, év végéig tehát már a ráadásért dolgoznunk. A be­fejező év árbevétele 28 szá­zalékkal haladja meg az 1980. évit. miközben létszámunk mindössze három százalékkal nőtt. Az egy dolgozóra jutó anyagmentes árbevétel 37 százalékkal került a tervidő­szak első évében jegyzett szint fölé, jelenleg 97 ezer forint. A lakossági szolgálta-, tások értéke nőit ez időben a legdinamikusabban': az 1985-ös produktum több mint 78 százalékkal magasabb az öt évvel korábbinál. A dol­gozók átlagos keresetszjintie pedig ez idő alatt 11 ezer fo­rinttal emelkedett, valamivel gyorsabb ütemben, mint arra számítottunk. Szendi Márta Védeni Sokféleképpen 3ó szervezés nyomán Túlteljesítés Záhonyban A MÁV záhonyi üzemigaz­gatóságán egy különösen ne­héz. de igen jól sikerült esz­tendő tapasztalatait összege­zik ezekben a napokban. Az első fél év behozhatatlannak tűnt elmaradása ellenére — az eredeti költségkereten be­lül maradva — több terüle­ten jelentősen túlteljesítették a tervet. Az import- és tranzitfor­galomban csaknem három százalékkal szárnyalták túl a kitűzött célt. Több mint tíz­millió tonna árut fogadtak a Szovjetunióból és továbbítot­tak rendeltetési helyére. Az exportforgalomban a tavalyi csúcsnak vélt mennyiségnél hatszázezer tonnával több áru hagyta el a határt Záhonynál, s ennek ellenére érezhetően enyhült a korábbi vagonhi­ány. Az egyre nagyobb határfor­galmi feladatok teljesítésében nagy szerepe volt a napi kö­vetelményekhez alkalmazkodó munkaszervezésnek. Az üzem- igazgatóság területén ugyanis 24 óra alatt átlagosan 28 ezer tonna árut fogadnak és tizen­kétezer tonna exportárut to­vábbítanak. ezen belül azon­ban igen nagy a szóródás. Az év végén például az egy nap alatt bejövő rakomány gyak­Szakszervezeti kislexikon Egyetértési Jég Állami és vállalati szervek élet- és munkakörülmé­nyeire vonatkozó szabályozást, illetőleg intézkedést jog­érvényesen csak az illetékes szakszervezeti szerv egyet­értésével adhatnak ki, A szakszervezetek az egyetértési jogot a jogalkotás szintjén, a jogszabályok alapján ho­zott intézkedések során és meghatározott egyedi ügyek­ben gyakorolhatják. A jogalkotás szintjén általános szabály, hogy a miniszterek a dolgozók élet- és munka­körülményeivel kapcsolatos kérdésekben csak az érin­tett szakszervezettel egyetértésben dönthetnek. A szak- szervezet vállalati szervének egyetértése szükséges a vál­lalati munkavédelmi szabályzat megalkotásához, a vál­lalatot vagy nagyobb egységeit érintő — a kollektív szerződésben nem szabályozott — általános jellegű kér­dések rendezéséhez. A szakszervezet választott tisztség- viselőinek más munkahelyre való beosztásához, munka- viszonyának a vállalat általi megszüntetéséhez — ide­értve a fegyelmi úton való elbocsátást —, valamint át­helyezés esetén az új munkahely elfoglalására kitűzött időpont megállapításához a közvetlen felsőbb szakszer­vezeti szerv egyetértése szükséges. Ez a munkavédelem kiterjed a két választás közötti időben a választott tiszt­ségviselő lemondása, visszahívása folytán megbízott (kooptált) tisztségviselőre is. ran eléri az ötvenezer tonnát is, a kiszállítandó mennyiség pedig csaknem háromszorosa a szokásosnak. A napi mun­kaszervezéssel a mindenkori feladatokhoz igazították a létszámot és a szükséges esz­közöket. A dolgozókra az át­csoportosítás, illetve a rugal­mas munkaidő-beosztás igen nagy terhet rótt, de az új bérezési rendszer kellően ösztönözte az így végzett munkát. Mindennek eredményeként a záhonyi üzemigazgatóság 110 millió forinttal teljesítet­te túl éves bevételi tervét, s ebből a tavalyinál összesen 9,5 millió forinttal több jö­vedelemhez jutottak a vas- ’ utasok. (MTI) lehet, de most már égetően szük­séges e területen, jövőnk megalapozása, biz­tonsága érdekében hathatósabb intézkedé­seket tenni. Másképpen szólva a munka- és technológiai fegyelem betartását szorgalmazó óhajokon, kívánságokon, ki tudja hányszor közreadott, leírt profetikus kinyilatkoztatá­son kívül most már jó lenne, ha minden te­rületen egyaránt komolyan vennék az erre irányuló tevékenységet, s ennek szellemében egyformán és egyszerre cselekednének min­denütt. Mert most már a cselekedetekre és esakis erre van szükség! Nemrég, az egyik, gazdaságunk fejlődésé­nek gátját is közreadó írásban a többi kö­zött azt olvastam, hogy nálunk aggasztóan alacsony a munkamorál, S' ezen lehet és kell is változtatni. Sajnos, ez az állapot nemcsak valóság, hanem olykor eléggé megcsontoso- dott helyzet. Ennek igazolására néhány pél­dát. „Nem érsz rá? Hisz’ dolgozol! Talán nem fér bele a munkaidőbe, hogy várakozol rám?” — hangzott el a minap egyik üzemünkben, amikor az egyik dolgozó méltatlankodott társának be nem jelentett késlekedése miatt. A várakozó csendben megjegyezte: „Szabad­ságon vagyok...” „Az más!” A balassagyarmati ügyészséget tavaly 1900 panaszos kereste fel. Közülük csupán 28- nak jutott eszébe, hogy látogatását, érdeklő­dését a munkaidő utánra tegye. Az üzemek, gyárak, gyáregységek kilépőcéduláit ölvas- gatva, rendszeres visszatérő indokként sze­repel az OTP-hitelügyintézés, a lakásügyek­ben való eljárás, a tanácsi hivatalba való invitálás, a szolgáltatóvállalat képviselői­nek „méltó” fogadása, különböző szervektől érkező kikérés... Ebből is látszik, hogy a tár­sadalmi munkaidőalap csökkentésére a pa­letta igen színes. Pedig az üzemek, gyárak, vállalatok .döntő többsége két-három műszak­ban, vagy folyamatos munkarendben termel. A dolgozók tehát délelőtt, délután, vagy a szabadnapjukon intézhetnék hivatalos, egyéni ügyeiket. Mégsem ezt teszik! A mun­kaidőben oldják meg. Vajon meddig? Van­nak országok, ahol a tulajdonosok úgy vi­gyáznak a társadalmi munkaidőalap szigorú betartására, mint a két szemükre. Nálunk, aki netán kifogásolni merészelné az előbbj gyakorlatot, hamar megkapná, hogy embertelen, érzéketlen rossz fiú. Ennek kap­csán jut eszembe egv néhány évvel ezelőtti beszélgetés jellegzetes töredéke, amely a munkafegyelem, illetve a társadalmi munka- dőalap veszélyes apasztásával kapcsolatos. Főmérnök barátom megkérdezte tőlem, hogy szerintem meg van-e a társadalmi mun­kaidőalap munkával való eltöltésének meg­követeléséhez szükséges társadalmi háttér: a lustaságot elítélő közvélemény, a magasabb előírásokat támogató dolgozók sokasága? Ki a népszerű ember? A rendet, a fegyelmet, a nagyobb követelményeket támasztó, a ki­adott feladatokat számon kérő, de emberséges vezető, vagy az engedékeny, puhány, min­den kérdést csaknem mindenkinek teljesí­tő? A tények, jelenlegi gyengeségeink, vála­szoltak az akkori kérdésre. Az előbbiekből legtöbben csak az embersé­get kérik számon, bár ebbe a fogalomba olyan sok megemészthetetlen dolgot ;s bele­gyömöszöltek, amelyek távol állnak tőle. Az emberség is csak akkor kerül szóba, ha a munkaidőalap fogyasztásáról van szó. A többi követelményt nem nagyon szeretjük, egyesek pedig egyenesen utálják. Amíg a társa­dalmi értékrendben, értékítéletben a társadal­mi munkaidőalap védelme pusztán illúzió, óhaj, különböző pulpitusokon elhangzott kinyilat­koztatás marad, — alapvető változás aligha következik be. Az igazsághoz tartozik: vannak azért olyan munkahelyek — folyamatosan dolgozó ke­mencék, gépek, berendezések, szalagok — ahól a gépek üteme, sebessége szabja meg a tempót. Itt csupán akkor lehetséges a la­zítás, az új értéket teremtő munkaidőé ap tékozlása, ha a folyamatos termelés felté­telei hiányoznak, ha kisebb-nagyobb, tarlós, vagy időszakos anyaghiány miatt akadoznak a fogaskerekek. Hivatalos kimutatások szerint hazánkban a munkára szánt napi munkaidő 15—30 '.á­zaléka vész el különböző okok miatt. Az előbbieken kívül idesorolhatók a szószát ir- kodó. sokszor párhuzamos, a tennivalr at hosszasan tárgyaló értekezletek; azok a bü- , rokratikus szabályok, amelyek nemcsak az időt rabolják el az állampolgártól, han :m megkeserítik az életet is; azok a szűkszavú, érthetetlen és indokolatlan felvilágosító' >k, amelyeknek következtében négyszeröts /.ör kell visszamenni a hivatalba, vagy intéz­ménybe. az ügv intézésére, holott egy rész­letes, mindenre kiterjedő felvilágosítás ré­vén egyszerre el lehetne intézni a dolgot! Gyakran lassítják. zavarják az egyébként normálisan zajló munka- és termelési folya­matokat azok az új irányító szervek, ame­lyek minden tekintetben létüket kíván.iák bizonyítani. Az okok között szerepel még a beletörődés, s egyéb más káros beidegződé­sek. Kár volna elhallgatni a legnagyobb visszahúzó erőt; a rendet, fegyelmet meg­követelő. de emberséges vezetők társadalmi elismertségének, tömegtámogatásának rész­leges hiányát; a valódi példakép kritériu­mainak leértékelődését; végül, de nem utol­sósorban a kooperációs és szerződéses fe­gyelmezetlenség sok erkölcsi és anyagi kárt okozó, kritikán aluli színvonalát. Pedig jó néhány éve külső és belső körül­mények arra kényszerítik megyénk termelő-,1 gazdálkodó egységeinek vezetőit — amit a sokat szidott szabályozók is megpróbálnak közvetíteni, hogy az eddiginél jobban becsül­jük meg az életszínvonalunkat, fejlődésün­ket, a gazdálkodás élénkítését szolgáló, nemzet; jövedelmet teremtő társadalmi mun­kaidőalapot. I Megyénk vállalatai közül a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál például csak a múlhatatlanul szükséges rendezvényeket tartják a munkaidőben, illetve annak utol­só óráiba^. Hasonló kezdeményezések másutt is tapasztalhatók.' ' ‘ A jelenlegi alacsony munkamorált máról' holnapra alapvetően és előnyösen megváltoz­tatni nehéz, de a korábbiaknál többet és főleg eredményesebben kell cselekedni, a munka- és technológiai fegyelem mindenol­dalú betartásáért, az élőmunka hatékonyságá­nak növeléséért. A múlhatatlanul szükséges lépéseket egyszerre kell megtenni fent is és lent is. Bármiiyen indítékú egymásra muto­gatás csak fe.esleges időtöltés volna és el­venné az időt a cselekvéstől. Ma még ab­ban az órában vagyunk, amikor az aggasz­tóan alacsony munkamorált fejlődésünk meg- alapozottsága, a biztonságos jövő érdekében az ellenkezőjére tudjuk fordítani. Q7íPlsrS?^Jt7n’ az e területen' meg­d«.*» iSiiMwiiatiiii levő gyengeségünk­kel. egyúttal azt is jelenti, hogy van erőnk az előnyös változtatásra. Az optimizmust a becsületesen dolgozni vágyók nagy többsé­ge alapozza meg. s ez egyúttal az összefogás célhoz vezető jelképe is. Venesz Károly ) Javuló munkakörülmények A VI. ötéves tervidőszak folyamán jelentősen javultak a munkakörülmények a Nóg­rád Kereskedelmi Vállalatnál. Ez idő alatt csaknem vala­mennyi üzletét felújította, ez­zel a minimális ellátottsága boltok száma az 1980. évi 11- gyel szemben 3-ra csökkent. A munkakörülmények javí­tására az előirányzott összeg több mint négyszeresét, csak­nem 7,8 millió forintot köl­tött a Nógrádker, főleg a fű­tés és a világítás korszerűsí- ,ését segítve elő általa. Az [nyagmozgatás megkönnyítő­re 1 millió forintot fordí­tott, s hasonló összeget szánt üzem-egészségügyi célokra is. A fejlesztési osztálytól indul el egy új termék, gyártmány útja a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. _________ — bp — K ülkereskedelmi tanácsadás a Datorynál A Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. tanácsadó irodája —, amely öt éve segíti a külkeres­kedelmi szakemberek mun­káját — a vegyes vállalatokra, illetve a biztosítási formákra vonatkozó tudnivalók közzé­tételével bővíti szolgáltatása­it. Rövidesen elkészítik az ez­zel kapcsolatos új kiadványo­kat. Az iroda kiterjedt szakértői gárdával rendelkezik, amely elsősorban a külkereskedelmi munka szervezéséhez nyújt segítséget. Ma már mintegy 100 állandó partner veszi igénybe szolgáltatásait. Az üzletfelek között egyaránt megtalálhatók a hagyományos külkereskedelmi vállalatok é* az önálló vagy eseti külke­reskedelmi jogot kapott ter­melők. Ez utóbbiak számára igen hasznosnak bizonyult az az információgyűjtemény, amely a különböző külkeres­kedelmi ügyletekkel foglalko­zó jogszabályokról tájékoztat. A katalógusból gyorsan kike­reshetők az alapjogszabályok és a módosító rendeletek is. Lehetőség van arra is, hosy az érdekeltek az összes infora mációhoz mikrofilmen hozzáw jussanak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom