Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

libanoni Jelentés

Dzsem aj el

politikai elszigeteltségben

Párférfekezlefek

Csehszlovákiában

Szűcs D. Gábor, az MTI tudósítója jelenti:

Fodor György, az MTI tudósítója jelenti:

Amin Dzsemajel libanoni államfő vasárnap a minisztertanács összehívásával újabb megkésett kísérletet tett, hogy kitörjön a politikai elszigeteltségből. Rasid Karami miniszterelnök határozott nemmel válaszolt; a bojkott a muzulmán erők részéről — úgy tűnik — teljes és végleges. Még a keresztény miniszterek egyike is tüntetőén elhatárolta magát a „hatalomtól”: Joseph Szkaff (görögkatolikus) tájékoztatási miniszter vasárnap Zahléban nagy reverendává] fogadta Elie Ho- beikát és kíséretét. A „Libanoni erők” volt vezetője demonstratív látogatást tett a szíriai ellenőrzés alatt levő városban, és magabiztosan nyilatkozott. A libanoni kormány tehát — amely öt hónapja amúgy sem ülésezett — hétfőn sem tartott ülést. Dzsemajel elnök immár három miniszterre számíthat csak: Camille Samunra, Joseph al- Hasemre és Victor Kasszirra. Karami gyors állásfoglalása sejteni engedi, hogy az államfő eltávolítására irányuló szándék komoly.

Dzsemajel formailag azért hívta össze a minisztertanácsot, hogy a damaszkuszi egyezményt a törvényhozás elé terjessze. Dzsemajel elnöknek eddig komoly fenntartásai voltak a Hobeika, Berri és Dzsumblatt által aláírt okmánnyal kapcsolatban — most azonban nyomatékkai hangoztatta, „legfeljebb öthat cikkellyel van problémája” —, de ezek sem érintik az egyezmény szellemét, sem egészét. Dzsemajel elnök arra hivatkozott, hogy az Asszad szíriai államfővel tartott legutóbbi csúcstalálkozóján született megállapodás alapján kívánja a damaszkuszi egyezményt a törvényhozás elé terjeszteni.

Bejrutban rámutatnak arra, hogy a libanoni államfő lényegében most először foglalt állást a damaszkuszi okmány mellett — ha mégoly általánosan is. Újságíróik rámutatnak arra, hogy a libanoni— szíriai csúcstalálkozó után Dzsemajel nem adott hírt arról, hogy megegyezés jött volna létre a dokumentum parlamenti vitájáról. Az sem világos — teszik hozzá —, hogy az elnök ezzel a lépéssel miért várt két hétig. Időközben Sza- mir Zsazsa. az egyezmény ellenzője eltávolította a ha.

talomból Hobeikát, s egy ideig úgy tűnt, hogy az „egységes” keresztény tábor ellenállásán a damaszkuszi egyezmény zátonyra fut.

Karami kormányfő kijelentette azt is, hogy a damaszkuszi okmány parlamenti vitájának alkotmányjogi / akadályai vannak: a libanoni parlament államközi szerződéseket vitathat meg, emellett a saját maga által kezdeményezett törvényjavaslatokat, illetve a kormány által kellő formában előterjesztett, formába öntött javaslatokat, törvénytervezeteket. Márpedig ha a kormány nem ül össze, a damaszkuszi egyezményt nem lehet a parlament elé terjeszteni. A muzulmán tábor tehát hajthatatlan, s Robert Franzsije, a Dzsemajel-ellenes keresztény erők egyik vezetője is manővernek, időhúzásnak minősítette az államfő lépését. A hétfői bejrúti lapok szerint Damaszkusz a kezdeményezést „ostobaságnak” tartja. A libanoni jobboldal sajtója szíriai nyomásról beszél.

Dzsemajel elnöknek más utat kell keresnie, hogy kitörjön az elszigeteltségből — írta hétfőn a L’Orient — Le Jour —, de meg sem kísérelte, hogy tippeket adjon.

A

iieinzetgvíílés ülésén

Átalakították

minisztertanács

a bolgár struktúráját

Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti:

Jelentősen átalakították a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának struktúráját és megváltoztatták személyi összetételét — egyebek között erről döntött hétfőn, egynapos rendkívüli ülésén a bolgár nemzetgyűlés.

Az ágazati irányítás fej. lesztése jegyében több minisztériumot és országos hatáskörű szervet megszüntettek, helyettük a minisztertanács mellett működő tanácsokat hoztak létre. Megalakították a gazdasági tanácsot, a szociális tanácsot, a tudományos, kulturális és oktatási tanácsot. E szervek a bolgár kormány meghatározta körben és módon állami irányítást gyakorolnak a minisztériumok, a főhatóságok és a szervezetek felett, koordinálják tevékenységüket. Az újonnan megalakított tanácsok éién elnökök állnak, gkiket a nemzetgyűlés választ meg. A három tanács által kiadott határozatok érvénye azonos a

minisztertanács által kiadott rendeletek hatályával.

A bolgár nemzetgyűlés megszüntette az országos tervbizottságot, a tervezés állami bizottságát állami tervbizott. Sággá változtatta. Megszüntette az építési, terület-településrendezési és építőművészeti minisztériumot, a külkereskedelmi minisztériumot, az ellátási minisztériumot, a közszükségleti cikkek termelésének és kereskedelmének minisztériumát, létrehozta a kereskedelmi minisztériumot a kül- és a belkereskedelem, valamint az anyagi források irányítására. Megszüntették a tudományos és műszaki haladás állami bizottságát, létrehozták a kutatási és technológiai állami bizottságot. A minisztertanácshoz csatolták az állami és népi ellenőrző bizottságot.

Az országgyűlés felmentette tisztségéből Csudomir Alekszandrovot, a miniszter- tanács első elnökhelyettesét, Todor Bozsinovot, , Georgi Jordanovot és Georgi KaraWeizman Egyiptomban

Sok a találgatás a tárgyalásokról

manevet, a kormány elnök- helyetteseit. Megtartotta miniszterelnök-helyettesi tisztségét Grigor Sztoicskov és Ivan Hiev, előbbit felmentették építési, terül et-tel«pü'!és- rendezési és építőművészet! miniszteri tisztségéből. Ugyancsak felmentették tisztaégéből Hriezto Hrosztov külkereskedelmi minisztert é* kinevezték a kereskedelmi minisztérium élére.

Ognyan Dojncrvot kinevezték a gazdasági tanács, Georgi Karamanevet, a szociális tanács, Georgi Jordanovot, a tudományos, kulturális és oktatási tanács élére. Sztojan Markov lett a minisztertanács első elnökhelyettese, valamint az újonnan alakított kutatási és technológiai állami bizottság elnöke. Ivan Hiev miniszterelnök-helyettes került az állami tervbizottság élére.

A nemzetgyűlés előtt beszédet mondott Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Emlékeztetett arra, hogy január 24—25-én kibővített ülést tartott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. A bolgár vezető rendkívüli jelentőségűnek nevezte a plé- numot. Mint mondotta, a Központi Bizottság legutóbbi ülésein évtizedekre kijelölték a bolgár társadalmi-gazdasági fejlesztés új útjait.

A CSKP XVII. kongresszusának előkészítése jegyében Csehszlovákia kommunistái szabad és demokratikus vitában mérlegelik az eredményeket, nyíltan szólnak a gyengeségekről és hiányosságokról és keresik a megoldás módjait. A pártszervezetek tanácskozásait egységes nézet, kritikus szemlélet és a feladatok iránti cselekvő megközelítés jellemzi — jelentette ki Gustav Husák. A CSKP KB főtitkára a brnói városi pártértekezleten mondott beszédet. Csehszlovákiában a hét végén tartották meg a járási szintű pártértekezletek második, befejező fordulóját.

Gustáv Husák a többi között szólt arról, hogy a párt a? elmúlt tizenöt évet mérlegeli és ugyanilyen hosszú távra, az ezredfordulóig jelöli ki programját. A CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized politikai mérlege egyértelműen kedvező, s szólt a gazdaságban rendezésre váró problémákról is.

A 127 Járásban, a megye- székhely városokban és Prága, valamint Pozsony kerületeiben lezajlott pártértekezleteken a legtöbb szó arról esett, hogy a gazdálkodásban új gondolkodásmódot kell meghonosítani, emelni kell az irányítás színvonalát. Bírálták a párttagok a tervfeladatok gyakori módosítását, az egyenetlen tervteljesítést, a mezőgazdaság eredményei mögött meghúzódó magas költségeket, a vezetők és dolgozók passzivitását, közönyét és a helyenként elburjánzó formalizmust.

Erődemonstráció

A7 ABC televízió vasárnap esti jelentése szerint az Egyesült Államok hadihajói vasárnap néhány ménföldes mélységben behatoltak a Szidna- öbölbe, amelyet Ubia saját nemzeti felségvízének tekint. A jelentés szerint nem került sor összecsapásra és a hajók rövid idő után elhagyták a térséget. Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg a tele- vízióshálózat hírét.

Korábban amerikai részről jelezték, hogy a jelenlegi „flottagyakorlat”, a Líbia elleni erődemonstráció idején feltétlenül behatolnak az öböl vizeire, illetve légterébe.

Harcászati

gyakorlat

hazánkban

A Varsói Szerződés éves kiképzési tervének megfelelően a közeli napokban a Magyar Néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, valamint a szovjet hadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével harcászati gyakorlat kezdődik hazánkban. A gyakorlaton tartalékosok is részt vesznek.

(MTI)

Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti:

Weizman hétfőn másodszor is találkozott Mubarakkal. Az egyiptomi sajtó semmilyen nyilvánosságot nem adott ezeknek a megbeszéléseknek — ellentétben az izraeli lapokkal, amelyek azt állították hétfőn, hogy Peresz felhatalmazta Weizmant: készítsen elő egyiptomi—izraeli csúcstalálkozót. Az izraeli saitó állítása szerint erre a közeljövőben kerülhetne sor a határmenti El-Arisban vágy Bonnban, ahová Mubarak nemsokára elutazik.

Hivatalos egyiptomi hírforrások határozottan tagadják ezeket a találgatásokat. Közölték: nem lehet szó Mubarak és Peresz találkozójáról mindaddig, amíg a tabai határvita döntőbírósági rendezéséhez hozzá nem kezdenek. Kairó azt gyanítja, hogy Izrael valójában nem is akar

eleget tenni ennek az egyiptomi követelésnek. Megélénkült Egyiptomban annak a tizennégy pontból álló feltételrendszernek a bírálata, amit az izraeli kormány két frakciója egymás között kialkudott. A jeruzsálemi kabinet bevezető, „békéltető” időszakot is kér. Emellett ragaszkodik ahhoz, hogy Egyiptom visszaküldje nagykövetét Tel Avivba. Követeli továbbá: Egyiptom bocsássa rendelkezésére egy határrendőr bűnügyének teljes nyomozati anyagát. (Szulejman Hater őrmester októberben a Sínai7félszi- geten meggyilkolt hét izraeli turistát. Életfogytiglani, kényszermunkával súlyosbított szabadságvesztésre ítélték decemberben, januárban pedig a fogoly — mint közölték — felakasztotta magát.) Egyiptom kilátásba helyezte a peranyag eljuttatását, a nvomozatit azonban nem adja ki.

Portugál szorító

A címben érzékeltetett küzdelem, Európa nyugati szélén. a területnagyságban és lélekszámban hazánkhoz hasonló Portugáliában zajlott le a hét végén. A szorító ezúttal az elnökválasztási porond volt, ahol a több mint hétmillió szavazásra jogosult állampolgár jelentős hányada adta le voksát arra, hogy szerinte ki legyen a Portugál Köztársaság következő elnöke.

Az 1974-es áprilisi forradalom eredményeképpen ez az ország mondhatja magáénak Nyugat-Európa egyik legdemokratikusabb alkotmányát. A baj azonban éppen az, hogy immár esztendők óta heves és eredményes támadások sorozata éri ennek az alapokmánynak a betűjét és szellemét. Az államfői bársonyszékért vívott harc kimenetele befolyásolhatja annak a küzdelemnek az alakulását is, amely az alkotmányt érvényesíteni kívánó progresszió, és a legfontosabb cikkelyeket módosítani kívánó jobboldal között folyik. A vasárnapi forduló a jelek szerint egyértelműen a jobboldal esélyeit növelte.

Miért beszélünk fordulóról? Azért, mert az elnökválasztási törvény kimondja: ha egyik jelölt sem kap az összes leadott szavazatok felénél legalább eggyel többet, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt tovább jut egyfajta döntő] Dél- Jemen:

A kibontakozás felé?

A jelek szerint a hét végére a7 úgynevezett kollektív vezetés oldalára billent a hatalmi harc mérlege Dél-Je- menben. Ali Nasszer Mohammed eddigi elnököt a kollektív vezetés leváltotta, de hírügynökségi jelentések szerint Mohammednek, negyvenezer harcosa van az egyik vidéki kormányzóságban, és ellentámadásra készül.

Nem lehet pontosan tudni, hogy a kollektív vezetés ösz- szetétele milyen kompromisz- szum eredménye. Az ideiglenes államfő, a 47 éves Haidar Abu Bakr al-Attasz egy évvel ezelőtt lett miniszterelnök és megbízatását Ali Nasszer Mo- hammedtől kapta, ö a dél-jemeni dráma kezdetén éppen Indiában tartózkodott, majd Moszkvába utazott és ott érte a hír. hogy a kollektív vezetés ideiglenes elnöknek nevezte ki. Szombaton, amikor Moszkvából hazaérkezett, első nyilatkozatában határozottan leszögezte, hogy hazája és a Szovjetunió közötti szövetséges! kapcsolatok erősítésére törekszik.

A drámát, amelynek hozzávetőleg tízezer halálos áldozata van, törzsi jellegű ellentétek, valamint a személyes érdekek közötti homályos konfliktusok okozták. A moszkvai Pravda az első elemzésében, múlt pénteken leszögezte, hogy az ádeni ellentétek nem ideológiai jellegűek. Egyúttal cáfolta azt a feltevést, amely szerint Ali Nasszer Mohammed közeledni akart volna a nyugathoz, s ez robbantotta volna ki a ha+almi harcot.

Ali Nasszer Mohammed fő ellenfele a vezetésben Abdel Fattah Iszmail, aki 1980-ig államfő volt. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külpolitikáját a korábbinál egyértelműbbé tette. 1979 őszén Moszkvában ő írta alá a húsz évre szóló barátsági és együttműködési egyezményt. A szomszédos országokkal viszont nem sikerült rendezni a kapcsolatokat a vezetése idején. Otthon nemegyszer szembekerült a vidéken még élő. iszlám törzsi hagyományokkal.

1980-ban Ali Nasszer Mohammed lett az államfő és a tudományos szocializmust magáénak valió párt főtitkára. Iszmail azóta a Szovjetunióban élt. visszavonultan. Mohammed folytatta országa külpolitikáját. Az ő vezetése alatt Dél-Jenien rendezte kapcsolatait szomszédaival is. A belpolitikában türelmesebb vol't a meglevő adottságokkal — az iszlám, a törzsi struktúrák és a. városokban kialakult társadalmi szerkezet — szemben.

Minden bizonnyal a megoldatlan gazdasági problémák is fontosabb szerepet játszottak az ellentétek kiéleződésében. Mohammed elnökségének első évében több mint 1.2 milliárd dolláros ötéves fejlesztési tervet hirdettek meg, de ehhez a korábbinál már csak kisebb arányban vették igénybe a szocialista országok támogatását. Nagyobb, arányban számítottak a kőolajtermelő arab országok fe.i- lesztési alapjai és a Világbank támogatására. Ám Mohammed terveit nem kísérte szerencse: 1982-ben a sivatagos országban szokatlan áradás í v milliárd dolláros kárt okozott. Egy évvel később Líbia csökkentette pénzügyi támogatását. 1984-ben azután meg kellett kezdeni a nyugati és az arab hitelek törlesztését. Eközben Dél-Jemen továbbra is a világ egyik legszegényebb országa maradt, fsv az Ali Nc-z- szer Mohammedde] szemben, álló erők érveket kaptak és bizonyos belső elégedetlenségre támaszkodhattak.

Iszmail tavaly tavasszal hazatért és újra bekerült a vezetésbe. A7 ellentétek egyre súlyosabbá váltak. A vezetők között a párt őszi kongresz- szüsa sem tudott egységet teremteni. Néhány hónappal később megszólaltak a fegyverek.

(MTI)

II

Ülésezett a TIT megyei elnöksége

(Folyt-'is az t. oldalról)

Az idei feladatok sorában fő feladatként jelölte meg a tavalyi mutatók teljesítését, az előadások és tanfolyamok minőségi követelményeinek javítását, a korszerű ismeret- terjesztés lehetőségeinek feltárását, az ifjúsági nyári egyetem sikeres megrendezését. Hangsúlyozta: az idei esztendő a TIT két küldöttgyűlése közötti utolsó év, fel kell készülni a IX. küldöttgyűlésre, s olyan munkát végezni, amely alapjaiban érvényes lesz a következő ötéves időszakra.

Fekete László szaktitkár az üzemi ismeretterjesztés, a szakosztályi tevékenység fo- igyatékosságairól szólt. Az új gazdasági helyzethez illően meg kell találni az új, hatásos üzemi ismeretterjesztési formát, együttműködve a gyári közművelődési szervekkel, intézményekkel. Néhány szakosztály tevékenysége erősítésre szorul. A szaktitkár bejelentette a TIT környezetvédelmi és műszaki szakszolgálatának kísérleti jellegű megalakítását is, amelyhez az elnökség segítségét kérte. A szakszolgálat munkája lényegében a megyei titkár által említett értékteremtő tevékenységre alapozódik.

Az elnökségi ülésen a megyei pártbizottság véleményét Gordos János tolmácsolta. Elismerte a7 erőfeszítéseket és eredményeket, külön hangsúlyozva a szervezet rugalmas alkalmazkodását a változásokhoz, célszerű kezdeményezéseit. Javasolta, hogy az idei tervben kapjon nagyobb teret a sajátosan megyei műszakitechnikai tennivalók, az ifjúság nevelésének segítése. Az értelmiség jobb összefogása, aktivizálása érdekében Salgótarjánon kívül más városokban is érdemes lenne megfelelő közösségi fórumokat teremteni.

Az elnökségi ülésen előterjesztett idei munkaterv végső formáját február elején. az országos ügyvezető elnökség irányelveinek ismerete és feldolgozása után nyeri el.

be, és közöttük dől el a verseny. Mint várható volt, ketten jutottak tovább a február 16-án esedékes finisbe: Freitas do Amaral, a jobboldal jelöltje, és Mario Soares, a szocialista párt veterán vezetője, hosszú időn át az ország kormányfője. Ha egy szorítóbain több menetre van kilátás, a néző jól teszi, ha az első menet után nem von le végleges következtetéseket. A lisszaboni politikai ringben e s-nb^ly aligha érvényes: mivel Amaral, a jobboldali jelölt a szavazatok 46.31, Soares pedig csak 25,43 százalékát kap.a valóságos csoda lenne, ha ez a játszma nem bizonyulna lefutottnak. (Salgado Zenha, a kommunisták által is támogatott baloldali politikus 20,83. Az úgynevezett függetlenek jelöltje Maria de Lourdes Pintasdlgo asszony csak 7.37 százalékot kapott.)

P»"tugália Salazar évtizedei után iszonyatos csődtömeggel kezdte tizenkét éve az új utat. amit — tekintettel a világrecesszióra és Soares sokéves következetlenségeire, valamint a kívülről támogatott jobboldal növekvő erejére — sok csalódás követett. Ebben a hangulati közegben, az új EGK-tagsággal kapcsolatos gátlástalan ígéretek rózsaszín ködfüggönyében kezdődött meg a jobboldalnak a hazai és külföldi nagytőke által támogatott kampánya, ami sok portugállal hitette el, amit el akart hitetni.

Legalábbis a legközelebbi kiábrándulásig.

Harmat Endre