Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

libanoni Jelentés Dzsem aj el politikai elszigeteltségben Párférfekezlefek Cseh­szlovákiában Szűcs D. Gábor, az MTI tu­dósítója jelenti: Fodor György, az MTI tu­dósítója jelenti: Amin Dzsemajel libanoni államfő vasárnap a minisz­tertanács összehívásával újabb megkésett kísérletet tett, hogy kitörjön a politikai el­szigeteltségből. Rasid Karami miniszterelnök határozott nemmel válaszolt; a bojkott a muzulmán erők részéről — úgy tűnik — teljes és végle­ges. Még a keresztény minisz­terek egyike is tüntetőén el­határolta magát a „hatalom­tól”: Joseph Szkaff (görögka­tolikus) tájékoztatási miniszter vasárnap Zahléban nagy re­verendává] fogadta Elie Ho- beikát és kíséretét. A „Liba­noni erők” volt vezetője de­monstratív látogatást tett a szíriai ellenőrzés alatt levő városban, és magabiztosan nyilatkozott. A libanoni kor­mány tehát — amely öt hónap­ja amúgy sem ülésezett — hétfőn sem tartott ülést. Dzse­majel elnök immár három miniszterre számíthat csak: Camille Samunra, Joseph al- Hasemre és Victor Kasszirra. Karami gyors állásfoglalása sejteni engedi, hogy az állam­fő eltávolítására irányuló szándék komoly. Dzsemajel formailag azért hívta össze a minisztertaná­csot, hogy a damaszkuszi egyezményt a törvényhozás elé terjessze. Dzsemajel el­nöknek eddig komoly fenn­tartásai voltak a Hobeika, Berri és Dzsumblatt által alá­írt okmánnyal kapcsolatban — most azonban nyomatékkai hangoztatta, „legfeljebb öt­hat cikkellyel van problémá­ja” —, de ezek sem érintik az egyezmény szellemét, sem egé­szét. Dzsemajel elnök arra hi­vatkozott, hogy az Asszad szí­riai államfővel tartott legutób­bi csúcstalálkozóján született megállapodás alapján kívánja a damaszkuszi egyezményt a törvényhozás elé terjeszteni. Bejrutban rámutatnak arra, hogy a libanoni államfő lé­nyegében most először foglalt állást a damaszkuszi okmány mellett — ha mégoly általá­nosan is. Újságíróik rámutat­nak arra, hogy a libanoni— szíriai csúcstalálkozó után Dzsemajel nem adott hírt ar­ról, hogy megegyezés jött vol­na létre a dokumentum par­lamenti vitájáról. Az sem vi­lágos — teszik hozzá —, hogy az elnök ezzel a lépéssel miért várt két hétig. Időközben Sza- mir Zsazsa. az egyezmény el­lenzője eltávolította a ha. talomból Hobeikát, s egy ide­ig úgy tűnt, hogy az „egysé­ges” keresztény tábor ellen­állásán a damaszkuszi egyez­mény zátonyra fut. Karami kormányfő kije­lentette azt is, hogy a damasz­kuszi okmány parlamenti vi­tájának alkotmányjogi / akadá­lyai vannak: a libanoni parla­ment államközi szerződéseket vitathat meg, emellett a saját maga által kezdeményezett törvényjavaslatokat, illetve a kormány által kellő formában előterjesztett, formába öntött javaslatokat, törvényterveze­teket. Márpedig ha a kormány nem ül össze, a damaszkuszi egyezményt nem lehet a par­lament elé terjeszteni. A mu­zulmán tábor tehát hajthatat­lan, s Robert Franzsije, a Dzsemajel-ellenes keresztény erők egyik vezetője is manő­vernek, időhúzásnak minősí­tette az államfő lépését. A hétfői bejrúti lapok szerint Damaszkusz a kezdeménye­zést „ostobaságnak” tartja. A libanoni jobboldal sajtója szí­riai nyomásról beszél. Dzsemajel elnöknek más utat kell keresnie, hogy kitör­jön az elszigeteltségből — ír­ta hétfőn a L’Orient — Le Jour —, de meg sem kísérel­te, hogy tippeket adjon. A iieinzetgvíílés ülésén Átalakították minisztertanács a bolgár struktúráját Keller Tivadar, az MTI tu­dósítója jelenti: Jelentősen átalakították a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának struktúrá­ját és megváltoztatták sze­mélyi összetételét — egyebek között erről döntött hétfőn, egynapos rendkívüli ülésén a bolgár nemzetgyűlés. Az ágazati irányítás fej. lesztése jegyében több mi­nisztériumot és országos ha­táskörű szervet megszüntet­tek, helyettük a miniszterta­nács mellett működő tanácso­kat hoztak létre. Megalakítot­ták a gazdasági tanácsot, a szociális tanácsot, a tudo­mányos, kulturális és oktatá­si tanácsot. E szervek a bol­gár kormány meghatározta körben és módon állami irá­nyítást gyakorolnak a minisz­tériumok, a főhatóságok és a szervezetek felett, koordi­nálják tevékenységüket. Az újonnan megalakított tanácsok éién elnökök állnak, gkiket a nemzetgyűlés választ meg. A három tanács által kiadott határozatok érvénye azonos a minisztertanács által kiadott rendeletek hatályával. A bolgár nemzetgyűlés megszüntette az országos terv­bizottságot, a tervezés állami bizottságát állami tervbizott. Sággá változtatta. Megszüntet­te az építési, terület-telepü­lésrendezési és építőművésze­ti minisztériumot, a külkeres­kedelmi minisztériumot, az ellátási minisztériumot, a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek és kereskedelmének mi­nisztériumát, létrehozta a ke­reskedelmi minisztériumot a kül- és a belkereskedelem, va­lamint az anyagi források irányítására. Megszüntették a tudományos és műszaki hala­dás állami bizottságát, létre­hozták a kutatási és techno­lógiai állami bizottságot. A minisztertanácshoz csatolták az állami és népi ellenőrző bizottságot. Az országgyűlés felmentet­te tisztségéből Csudomir Alekszandrovot, a miniszter- tanács első elnökhelyettesét, Todor Bozsinovot, , Georgi Jordanovot és Georgi Kara­Weizman Egyiptomban Sok a találgatás a tárgyalásokról manevet, a kormány elnök- helyetteseit. Megtartotta mi­niszterelnök-helyettesi tiszt­ségét Grigor Sztoicskov és Ivan Hiev, előbbit felmentet­ték építési, terül et-tel«pü'!és- rendezési és építőművészet! miniszteri tisztségéből. Ugyan­csak felmentették tisztaégé­ből Hriezto Hrosztov külke­reskedelmi minisztert é* ki­nevezték a kereskedelmi mi­nisztérium élére. Ognyan Dojncrvot kinevez­ték a gazdasági tanács, Geor­gi Karamanevet, a szociális tanács, Georgi Jordanovot, a tudományos, kulturális és oktatási tanács élére. Sztojan Markov lett a miniszterta­nács első elnökhelyettese, va­lamint az újonnan alakított kutatási és technológiai álla­mi bizottság elnöke. Ivan Hi­ev miniszterelnök-helyettes került az állami tervbizottság élére. A nemzetgyűlés előtt be­szédet mondott Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke. Emlé­keztetett arra, hogy január 24—25-én kibővített ülést tar­tott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. A bolgár vezető rendkívüli je­lentőségűnek nevezte a plé- numot. Mint mondotta, a Központi Bizottság legutóbbi ülésein évtizedekre kijelölték a bolgár társadalmi-gazdasá­gi fejlesztés új útjait. A CSKP XVII. kongresszu­sának előkészítése jegyében Csehszlovákia kommunistái szabad és demokratikus vitá­ban mérlegelik az eredmé­nyeket, nyíltan szólnak a gyengeségekről és hiányossá­gokról és keresik a megoldás módjait. A pártszervezetek ta­nácskozásait egységes nézet, kritikus szemlélet és a felada­tok iránti cselekvő megközelí­tés jellemzi — jelentette ki Gustav Husák. A CSKP KB főtitkára a brnói városi párt­értekezleten mondott beszé­det. Csehszlovákiában a hét végén tartották meg a járási szintű pártértekezletek má­sodik, befejező fordulóját. Gustáv Husák a többi között szólt arról, hogy a párt a? el­múlt tizenöt évet mérlegeli és ugyanilyen hosszú távra, az ezredfordulóig jelöli ki prog­ramját. A CSKP KB főtitká­ra hangsúlyozta, hogy az el­múlt másfél évtized politikai mérlege egyértelműen kedvező, s szólt a gazdaságban rende­zésre váró problémákról is. A 127 Járásban, a megye- székhely városokban és Prága, valamint Pozsony kerületeiben lezajlott pártértekezleteken a legtöbb szó arról esett, hogy a gazdálkodásban új gondol­kodásmódot kell meghonosíta­ni, emelni kell az irányítás színvonalát. Bírálták a pártta­gok a tervfeladatok gyakori módosítását, az egyenetlen tervteljesítést, a mezőgazda­ság eredményei mögött meg­húzódó magas költségeket, a vezetők és dolgozók passzi­vitását, közönyét és a helyen­ként elburjánzó formalizmust. Erődemonstráció A7 ABC televízió vasárnap esti jelentése szerint az Egye­sült Államok hadihajói va­sárnap néhány ménföldes mély­ségben behatoltak a Szidna- öbölbe, amelyet Ubia saját nemzeti felségvízének tekint. A jelentés szerint nem került sor összecsapásra és a hajók rövid idő után elhagyták a térséget. Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg a tele- vízióshálózat hírét. Korábban amerikai részről jelezték, hogy a jelenlegi „flottagyakorlat”, a Líbia el­leni erődemonstráció idején feltétlenül behatolnak az öböl vizeire, illetve légterébe. Harcászati gyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés éves ki­képzési tervének megfelelően a közeli napokban a Magyar Néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, valamint a szov­jet hadsereg kijelölt törzsei­nek és csapatainak részvéte­lével harcászati gyakorlat kez­dődik hazánkban. A gyakorla­ton tartalékosok is részt vesz­nek. (MTI) Patak Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Weizman hétfőn másodszor is találkozott Mubarakkal. Az egyiptomi sajtó semmilyen nyilvánosságot nem adott ezek­nek a megbeszéléseknek — ellentétben az izraeli lapok­kal, amelyek azt állították hét­főn, hogy Peresz felhatalmaz­ta Weizmant: készítsen elő egyiptomi—izraeli csúcstalál­kozót. Az izraeli saitó állítása szerint erre a közeljövőben kerülhetne sor a határmenti El-Arisban vágy Bonnban, aho­vá Mubarak nemsokára el­utazik. Hivatalos egyiptomi hírfor­rások határozottan tagadják ezeket a találgatásokat. Kö­zölték: nem lehet szó Muba­rak és Peresz találkozójáról mindaddig, amíg a tabai ha­tárvita döntőbírósági rendezé­séhez hozzá nem kezdenek. Kairó azt gyanítja, hogy Iz­rael valójában nem is akar eleget tenni ennek az egyip­tomi követelésnek. Megélén­kült Egyiptomban annak a tizennégy pontból álló felté­telrendszernek a bírálata, amit az izraeli kormány két frak­ciója egymás között kialku­dott. A jeruzsálemi kabinet bevezető, „békéltető” idősza­kot is kér. Emellett ragasz­kodik ahhoz, hogy Egyiptom visszaküldje nagykövetét Tel Avivba. Követeli továbbá: Egyiptom bocsássa rendelke­zésére egy határrendőr bűn­ügyének teljes nyomozati anya­gát. (Szulejman Hater őrmes­ter októberben a Sínai7félszi- geten meggyilkolt hét izraeli turistát. Életfogytiglani, kény­szermunkával súlyosbított szabadságvesztésre ítélték de­cemberben, januárban pedig a fogoly — mint közölték — fel­akasztotta magát.) Egyiptom kilátásba helyezte a peranyag eljuttatását, a nvomozatit azonban nem adja ki. Portugál szorító A címben érzékeltetett küzdelem, Európa nyugati szé­lén. a területnagyságban és lélekszámban hazánkhoz ha­sonló Portugáliában zajlott le a hét végén. A szorító ezúttal az elnökválasztási porond volt, ahol a több mint hétmil­lió szavazásra jogosult állampolgár jelentős hányada adta le voksát arra, hogy szerinte ki legyen a Portugál Köz­társaság következő elnöke. Az 1974-es áprilisi forradalom eredményeképpen ez az ország mondhatja magáénak Nyugat-Európa egyik legde­mokratikusabb alkotmányát. A baj azonban éppen az, hogy immár esztendők óta heves és eredményes támadá­sok sorozata éri ennek az alapokmánynak a betűjét és szel­lemét. Az államfői bársonyszékért vívott harc kimenetele befolyásolhatja annak a küzdelemnek az alakulását is, amely az alkotmányt érvényesíteni kívánó progresszió, és a legfontosabb cikkelyeket módosítani kívánó jobboldal között folyik. A vasárnapi forduló a jelek szerint egyértel­műen a jobboldal esélyeit növelte. Miért beszélünk fordulóról? Azért, mert az elnökválasz­tási törvény kimondja: ha egyik jelölt sem kap az összes leadott szavazatok felénél legalább eggyel többet, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt tovább jut egyfajta döntő­] Dél- Jemen: A kibontakozás felé? A jelek szerint a hét végé­re a7 úgynevezett kollektív vezetés oldalára billent a ha­talmi harc mérlege Dél-Je- menben. Ali Nasszer Mo­hammed eddigi elnököt a kollektív vezetés leváltotta, de hírügynökségi jelentések szerint Mohammednek, negy­venezer harcosa van az egyik vidéki kormányzóságban, és ellentámadásra készül. Nem lehet pontosan tudni, hogy a kollektív vezetés ösz- szetétele milyen kompromisz- szum eredménye. Az ideigle­nes államfő, a 47 éves Haidar Abu Bakr al-Attasz egy évvel ezelőtt lett miniszterelnök és megbízatását Ali Nasszer Mo- hammedtől kapta, ö a dél-je­meni dráma kezdetén éppen Indiában tartózkodott, majd Moszkvába utazott és ott érte a hír. hogy a kollektív vezetés ideiglenes elnöknek nevezte ki. Szombaton, amikor Moszk­vából hazaérkezett, első nyi­latkozatában határozottan le­szögezte, hogy hazája és a Szovjetunió közötti szövetsé­ges! kapcsolatok erősítésére törekszik. A drámát, amelynek hozzá­vetőleg tízezer halálos áldozata van, törzsi jellegű ellentétek, valamint a személyes érdekek közötti homályos konfliktusok okozták. A moszkvai Prav­da az első elemzésében, múlt pénteken leszögezte, hogy az ádeni ellentétek nem ideoló­giai jellegűek. Egyúttal cáfol­ta azt a feltevést, amely sze­rint Ali Nasszer Mohammed közeledni akart volna a nyu­gathoz, s ez robbantotta volna ki a ha+almi harcot. Ali Nasszer Mohammed fő ellenfele a vezetésben Abdel Fattah Iszmail, aki 1980-ig államfő volt. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külpolitikáját a korábbinál egyértelműbbé tette. 1979 őszén Moszkvában ő írta alá a húsz évre szóló barátsági és együttműködési egyezményt. A szomszédos országokkal vi­szont nem sikerült rendezni a kapcsolatokat a vezetése ide­jén. Otthon nemegyszer szem­bekerült a vidéken még élő. iszlám törzsi hagyományokkal. 1980-ban Ali Nasszer Mo­hammed lett az államfő és a tudományos szocializmust ma­gáénak valió párt főtitkára. Iszmail azóta a Szovjetunió­ban élt. visszavonultan. Mo­hammed folytatta országa kül­politikáját. Az ő vezetése alatt Dél-Jenien rendezte kapcsola­tait szomszédaival is. A bel­politikában türelmesebb vol't a meglevő adottságokkal — az iszlám, a törzsi struktúrák és a. városokban kialakult társadalmi szerkezet — szem­ben. Minden bizonnyal a megol­datlan gazdasági problémák is fontosabb szerepet ját­szottak az ellentétek kiélező­désében. Mohammed elnök­ségének első évében több mint 1.2 milliárd dolláros ötéves fejlesztési tervet hirdettek meg, de ehhez a korábbinál már csak kisebb arányban vették igénybe a szocialista országok támogatását. Nagyobb, arányban számítottak a kő­olajtermelő arab országok fe.i- lesztési alapjai és a Világbank támogatására. Ám Mohammed terveit nem kísérte szerencse: 1982-ben a sivatagos ország­ban szokatlan áradás í v mil­liárd dolláros kárt okozott. Egy évvel később Líbia csök­kentette pénzügyi támogatását. 1984-ben azután meg kellett kezdeni a nyugati és az arab hitelek törlesztését. Eközben Dél-Jemen továbbra is a vi­lág egyik legszegényebb or­szága maradt, fsv az Ali Nc-z- szer Mohammedde] szemben, álló erők érveket kaptak és bizonyos belső elégedetlenség­re támaszkodhattak. Iszmail tavaly tavasszal ha­zatért és újra bekerült a ve­zetésbe. A7 ellentétek egyre súlyosabbá váltak. A vezetők között a párt őszi kongresz- szüsa sem tudott egységet te­remteni. Néhány hónappal ké­sőbb megszólaltak a fegyverek. (MTI) II Ülésezett a TIT megyei elnöksége (Folyt-'is az t. oldalról) Az idei feladatok sorában fő feladatként jelölte meg a tavalyi mutatók teljesítését, az előadások és tanfolyamok mi­nőségi követelményeinek ja­vítását, a korszerű ismeret- terjesztés lehetőségeinek feltá­rását, az ifjúsági nyári egye­tem sikeres megrendezését. Hangsúlyozta: az idei eszten­dő a TIT két küldöttgyűlése közötti utolsó év, fel kell ké­szülni a IX. küldöttgyűlésre, s olyan munkát végezni, amely alapjaiban érvényes lesz a következő ötéves időszakra. Fekete László szaktitkár az üzemi ismeretterjesztés, a szakosztályi tevékenység fo- igyatékosságairól szólt. Az új gazdasági helyzethez illően meg kell találni az új, hatásos üzemi ismeretterjesztési for­mát, együttműködve a gyári közművelődési szervekkel, in­tézményekkel. Néhány szak­osztály tevékenysége erősítés­re szorul. A szaktitkár beje­lentette a TIT környezetvédel­mi és műszaki szakszolgálatá­nak kísérleti jellegű meg­alakítását is, amelyhez az el­nökség segítségét kérte. A szakszolgálat munkája lénye­gében a megyei titkár által említett értékteremtő tevé­kenységre alapozódik. Az elnökségi ülésen a me­gyei pártbizottság vélemé­nyét Gordos János tolmácsol­ta. Elismerte a7 erőfeszítéseket és eredményeket, külön hang­súlyozva a szervezet rugalmas alkalmazkodását a változások­hoz, célszerű kezdeményezése­it. Javasolta, hogy az idei tervben kapjon nagyobb teret a sajátosan megyei műszaki­technikai tennivalók, az if­júság nevelésének segítése. Az értelmiség jobb összefogása, aktivizálása érdekében Sal­gótarjánon kívül más váro­sokban is érdemes lenne meg­felelő közösségi fórumokat teremteni. Az elnökségi ülésen előter­jesztett idei munkaterv végső formáját február elején. az országos ügyvezető elnökség irányelveinek ismerete és fel­dolgozása után nyeri el. be, és közöttük dől el a verseny. Mint várható volt, ketten jutottak tovább a február 16-án esedékes finisbe: Freitas do Amaral, a jobboldal jelöltje, és Mario Soares, a szocia­lista párt veterán vezetője, hosszú időn át az ország kor­mányfője. Ha egy szorítóbain több menetre van kilátás, a néző jól teszi, ha az első menet után nem von le végleges következtetéseket. A lisszaboni politikai ringben e s-nb^ly aligha érvényes: mivel Amaral, a jobboldali jelölt a sza­vazatok 46.31, Soares pedig csak 25,43 százalékát kap.a va­lóságos csoda lenne, ha ez a játszma nem bizonyulna le­futottnak. (Salgado Zenha, a kommunisták által is támo­gatott baloldali politikus 20,83. Az úgynevezett függetlenek jelöltje Maria de Lourdes Pintasdlgo asszony csak 7.37 szá­zalékot kapott.) P»"tugália Salazar évtizedei után iszonyatos csődtömeg­gel kezdte tizenkét éve az új utat. amit — tekintettel a világrecesszióra és Soares sokéves következetlenségeire, va­lamint a kívülről támogatott jobboldal növekvő erejére — sok csalódás követett. Ebben a hangulati közegben, az új EGK-tagsággal kapcsolatos gátlástalan ígéretek rózsaszín ködfüggönyében kezdődött meg a jobboldalnak a hazai és külföldi nagytőke által támogatott kampánya, ami sok por­tugállal hitette el, amit el akart hitetni. Legalábbis a legközelebbi kiábrándulásig. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom