Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
Csapolják az 1400 Celsius- fokon olvadó frittanyagot a Romhányi Építési Kerámia- gyárban. A csempék mázának alapanyagát három óra húsz percenként engedik le az itt levő nyolc darab olvasztódobból. Képünkön Imre Sándor égető végzi munkáját — kulcsár — Döntött a megyei tanács Ifjabb természetuedelmi területek Mftgrödban , A természetvédelem Nóg- rád megyében a magas szintű határozatok megvalósítása során, a jelentős eredményeket felmutató környezetvédelmi tevékenység szerves része. Az alapvető feladatok keretében szép tájaink, természeti értékeink megóvását tűzték ki célul. Az elmúlt ■' évtizedben a" legszebb tájak, régészeti és kultúrtörténeti értékeink országos, illetve megyei védelemben részesültek. A megyei jelentőségű természetvédelmi objektumok száma 1974-től napjainkig nyolcról hetvenhétre emelkedett, az országos védelmet élvezőké négyre nőtt. Ezek együttes területe megközelíti a 7000 hektárt. A fő feladat 1980-ig az ex- tehzív védelem megteremtése volt, a VI. ötéves tervben, a, területek minőségi fejlesztése került előtérbe. A természetvédelmi értékek felülvizsgálata során, csak a legindokoltabb esetben tesznek javaslatot területek védelmére, továbbra is a meglevő természetvédelmi területek fejlesztése az elsődleges. A Nógrád Megyei Tanács legutóbbi ülésén — a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály javaslatára — tanács- rendelettel újabb területeket nyilvánított megyei jelentőségű. természetvédelmi objektummá. Víztani értéke miatt ezek közé tartozik a Bárnapa tak forrás területe, a béri andezit. Az utóbbinál a védelem célja, hogy fennmaradjon az Európában egyedülálló. homorúan ■ hajlott, oszlopos szerkezetű andezitkőzet. Védettséget kapott a hegyeskei borókás legelő is. Tájképi, növénytani és zoológiái értéke miatt a legelőterületen levő borókás, bokros, ligetes terület megőrzése, az ott élő védett növények fennmaradásának biztosítása, a ritka madárfajok költőhelyének zavartalan megtartása indokolta a védettséget. Tájképi és kultúrtörténeti értéke miatt védettséget élvez ezután a Salgótarján— Zagyvaróna határában található Pocikvár és környéke is. A védelem célja a nyírfaligetes növénytakaró megőrzése az egykori Pocikvár térségében, s ugyanezt indokolja a vár helyének kultúrtörténeti emlékként való átmentése is későbbi időkre. Növénytani érteke miatt védelmet kapott a Varsánv Közelében található Tábi fűzfa, víztani értéke miatt pedig a Zagyva forrása. Az utóbbinál biztosítani kívánják a vízgyűjtő terület fennmaradását és szennyezésmentességét. A döntés szerint fenn kell tartani a terület erdőművelési ágát úgy, hogy a forrás környékén kerülni kell a tarvágást, a felújítóvágáskor is meg kell hagyni a forrást körülvevő negyvenötven fát. A forrás közelében tilos minden olyan tevékenység — sziklabontás, robbantás, mélyfúrás, vegyszerezés, útépítés — amely károsan befolyásolhatja a forrás állapotát. A védelmet élvező területek közé tartozik Salgótarjánban a Pécskő és környéke is. A döntés a meglevő 16.7 hektár kiterjedésű’ természetvédelmi terület kibővítését, a Hurka—Pécskő bazaltképződKedvezmény a szőlőfagykárokért A tavalyi szőlőfagykárok következményeinek enyhítésére a Pénzügyminisztérium — a már korábban kiadott veszteségmérséklő intézkedések kiegészítéseként — normatív kereseti adókedvezményt állapított meg. Az intézkedés szerint azok az állami gazdaságok, mezőgazda- sági szövetkezetek és boripari vállalatok kaphatják meg a kedvezményt, amelyeknél a szőlő árbevétele jelentős arányt képvisel a termelésben, és a hozam tavaly az előző évekhez képest 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Az elemi kárból adódó kiesés miatt egyébként fizetendő kereseti adókat a Pénzügyminisztérium felfüggeszti. Amennyiben a gazdálkodó szervezetek a következő két esztendőben az 1985. évi elemi károk miatti kieséseket — meghatározott feltételek mellett a keresetek szigorú keretek között tartásával — pótolják, a Pénzügyminisztérium a felfüggesztett kereseti adókat végérvényesen törli. A részletes intézkedésekről az érdekeltek a megyei tanácsok pénzügyi osztályain, illetve a területi szövetségeknél érdeklődhetnek. menyeinek és környékének hatékonyabb védelmét szolgálja. A célok között szerepel az időszámítás előtti 1500 körüli időszakból származó késői bronzkori település lelőhelyének megőrzése. A döntés előkészítése során egyeztető tárgyalásokon az érintett kezelők ‘és”tülajd'Öho-- so'k a "védetté nyilvánításhoz egyetértő nyilatkozatot adtak, a természetvédelmi célok megvalósításához szükséges költségekről a természetvédelmi hatóság , gondoskodik. A Nógrád Megyei Tanács az újabb területek védetté nyilvánításával egyidőben — az egységes és célszerűbb kezelés érdekében — döntött korábbi természetvédelmi területek és objektumok összevonásáról is. A tudósításban említett, most védelmet kapott kerületek korlátozás nélkül, szabadon látogathatók. I llés László portája egy a sok közül Mdhálygergén. Nem kacsalábon forgó, szépségében hivalkodó. De a takaros udvar, a vastag hótakaró alatt pihenő kert és a ház rendje sok munkát sejtet. Munkát meg kínlódást. így fogalmaz a ház ura a hajdan volt cipészmester, aki azért nem tette teljesen félre a kaptafát. Ezt bizonyítja, hogy az öreg Kayser varrógép, a pangli rajta a sok szerszámmal megbecsült tartozékai még a konyhának. Azért is, mert a saját és felesége nyugdíja mellé jól jön az a néhány száz forint, amit nyugdíjasán régi mesterségéből megkereshet. Aztán meg: nem kellenek már azok a szerszámok senkinek. Pedig ha valahol, itt kétszeresen igaz, apáról fiúra öröklődött a szakma, maradtak a szerszámok. Illések hatan voltak testvérek. Közülük négyen választották a suszterszéket. Illés László 1951-ben került a salgótarjáni cipészszövetkezethez. Múltak az vévek, közben változott a cég neve, jöttek-mentek a dolgozók, de ő jó 25 évet lehúzott. Onnan is ment nyugdíjba 1977- ben/Néhány, forint híián háromezer forint volt akkor a nyugdíja, most 3840-et hoz neki havonta a postás A sparheltban vígan pattognak az akácfahasábok. Jótékony meleg tölti be a konyhát. Kell is. mert kint igencsak ’ csikorgatja fogait a tél. — Ideszorulunk ilyenkor. Itt lakunk, ez a „fogadószoba” is. Csak este durrantunk be Az SZKP XXVII. kongresszus tiszteletére Nem csak nevükben értenek egyet Riadalmat okozott, amikor megtudták, hogy üzemüket —. amelyet annak idején zöldségtárolónak építettek — leállítják, mert nagy a rezgése a gépek miatt, s ezért életveszélyes benne dolgozni. A megbolygatott kedélyek az idő haladtával lecsillapodtak. Ekkor már az év vége felé közeledett a kollektíva a Pásztói Béke Termelőszövetkezet műanyaggyártó üzemében. Különösen a nyugdíj előtt állók voltak „kétségbeesve”, de a kilencszeres szocialista brigád arany fokozatával, a Szakma kiváló brigádja címmel, valamint a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelével kitüntetett Egyetértés nevet viselő 34 tagú brigád többi tagjának sem volt mindegy, ha leállítják az üzemet, milyen beosztásba kerülnek. Mivel a riadalmat okozó viharfelhők elvonultak, újra visszatért az asszonyok munkakedve, szorgalma, jó hangulata. 'k — Az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére még a múlt év közepén vállaltuk, hogy amennyiben szükség lesz rá, akkor túlszárnyaljuk árbevételi tervünket, elérjük a tőlünk elvárt nyereséget, a seleitet pedig 2 százalékkal csökkentjük — pergeti vissza a jó fél évvel ezelőtti helyzetre utaló tavalyi naptár lapjait a kedves, barátságos, beszélgetésre kész Alapi Sándorné. a brigád vezetője, aki 10 esztendeje áll a kollektíva élén. — Árbevételi tervünket ugyan nem teljesítettük, mert a tervezettnél kevesebb megrendelést kaptunk, a nyereséget viszont előteremtettük. a selejtet pedig ígéretünknek megfelelően — mérsékeltük. Sikereinknek nincs különösebb titka, 'ha csak az nem. hogy a brigád .tagjai szeretnek dolgozni, szorgalmasak, igyekeznek a munkaidőt a termelésre fordítani. Még tízóraijukat is a gép mellett állva fogyasztják el... ☆ A kollektíva három műszakban dolgozik és teljesítmény alapján kapja a fizetést. Azok. akik a hó végére elérik a 3—4000 forintos keresetet. esetenként még meghosszabbítják a munkaidőt, de a műszakban sem hagyják el magukat. Akiknek viszont nem olyan jó a kézügyességük. azoknak meg kell elégedniük a 2000—2800 forinttal. Alapi Sándorné szerint a kevesebbet keresők nem irigylik a jobbaktól a nagyobb pénzt, mert. elismerik, hogy aki többet és jobbat ad, annak több is jár. Egyébként a lehetőséget a nagyobb keresetre mindenkinek biztosítják. ☆ A brigádvezető társadalmi tisztsége mellett, mint meós felülbírálja a brigád által gyártott különböző műanyag termékek minőségét. Szigorú-e az átvételnél? — Hárman vagyunk meó- sok. Például a flakonokat, darabonként is átvizsgáljuk. Bár megígértük a minőségi munkát, esetenként a nagy igyekezetben előfordul, hogy néhány termék nem felel meg a követelményeknek. Ezeket .nyomban visszadjuk. Rosszat tennék, ha elhallgatnám. hogy ez nem mindenkinek tetszik. Ilyénkor szoktam megkérdezni a hibát vétőtől: te megvennéd ezt az üzletben? Egyébként olyan elszámolási rendszerünk van, hogy bármikor és utólag is meg tudjuk állapítani, ki hibázott. Vissza kell adnunk a hibás termékeket, ha azt akarjuk, hogy vevőink meg legyenek elégedve velünk." Ellenkező esetben tovább állnak. Már tavaly is éreztük, hogy sok a versenytársunk. Sütő Ferencné, Szőke Nán- dorné, Nagy Józsefné, Bartkó Barnabásné, Lukács Árpád- né példája bizonyítja, hogy nemcsak szépen lehet dolgozni. hanem többet is lehet termelni. ☆ Vajon a brigád tagjai közül, néhánvan, miként látják önmagukat? — Megértjük egymást, szeretünk itt dolgozni, jó a hangulat nálunk, s így a munka is jobban megy. Jól megférünk egymással. Ma már gyakorlat, hogy egyik gépről át kell menni dolgozni a másikra, mert ezt kívánja a határidő és a megrendelő. Nekem mindegy, hogy melyik gépen dolgozom, csak a pénzem legyen meg — mondja Sütő Ferencné, kiváló dolgozó, alapító tag, aki aktív munkásként még 10 hónapig lesz tagja a brigádnak. Hét éve tagja a kollektívának Szőke Nándorné. — Nem várjuk meg, hogy bárki is segítséget kérjen bármelyikünktől. ha azt látjuk, hogy egyikünknek nem úgy megy a munka, ahogy kellene, ahogy szeretnénk, hogy jobban keressen. Ilyenkor r/t mondjuk: próbáld meg így... Ha ez sem jó, akkor más módszert javaslunk, egészen addig, amíg közösen megleljük a megoldást. Én ez"ii a gépen kezdtem, ezt szeretem. de holnap oéldául mér a másik gépen dolgozom — mutat a közvetlenül melleke lévő masinára. De dolgoztá n már a félautomatán is. fél ott is jól éreztem magam — Két éve vagvok a brigád tagja. Korábban a növénytermesztésben dolgoztam, ahol sokat kellett cipe- kedni. ugyanakkor a fize: s sem volt sokkal több, mint itt. Napközben nincs időnk beszélgetni, mert a norma mindegyikünket ösztönöz, de amikor van egy kis szabad időnk, akkor nagyon együtt vagyunk, jól érezzük magunkat. Ügy érzem, hamar és jól sikerült beilleszkednem a kollektívába. Három műszakban járunk, nekem az éjszakai a legfárasztóbb. Ilyenkor még munkába indulni is nyűgösebb, mint máskor. De. mire beérkezek az üzembe, addigra átállok, s hamar belelendülök a munkába — folytatja Győri Lászlóné. ☆ Bizonyára megsértődnének az asszonyok, ha csak jókat közölnénk róluk. Ök is tudják, hogy van egy-két gyengéjük, nem hibátlanok. Mire gondolok? Esetenként néhányan nehezen barátkoznak meg azzal, hogy sürgősen az egyik gépről át kell menni a másikra dolgozni a vevő megtartása, a terv teljesítése érdekében. Vajon, mi-’ bői táplálkozik ez az ide-' genkedés? — Ragaszkodnak a megszokott, és jó keresetet biztosító géphez. •fa Kifelé jövet tekintetem akaratlanul is a meglévő mostoha munka- és életkörülményeket adó épület mellé kalandozik. Az elképzelések szerint itt kívánják felépíteni a korszerűbb. az emberibb körülményeket biztosító új üzemet. Venesz Károly Nyugdíjas-hétköznapok Valamiért mindig törekedtünk... a szobába. Takarékoskodnunk kell a tüzelővel — mentegetőzik Anna néni, Illés László felesége. — Egy évvel később mentem nyugdíjba, mint a párom. Tizenhárom évig dolgoztam a téeszben. Krumplit kapáltam, szénát gyűjtöttem, csináltam amit kellett. Jelenleg 2100 forint a nyugdíjam. Ül a hokedlin. Ellőtte egy másikon jókora lavórban ruhanemű ázik, azt gyömöszöli a lúgos vízben. Gyakran megpihen, látszik, fárasztja a munka. — Hetente, kéthetente jön a lányom Szécsényből. összeszedi a mosnivalót, s gyönyörűen rendbe téve hozza visz- sza. Apróságokat én is ki lötykölhetek. — Pedig ismeri az orvosok parancsát: állandó pihenés. Erre figyelmeztették, ha élni akar. — Jó, jó pörlekedik Anna néni. Te se csinálhatsz mindent. Gyakran mondogatod, mennyire zsiborog már a derekad. Ezért ha totyogva is, amit tudok segítek. Emlékszel, amikor ágyban feküdtem? A szobából kiabáltam amikor főztél, mit és mennyit tegyél az ételbe. — Igen. De aztán finomra sikeredett, jóízűen el is fogyasztottuk — válaszol Illés László. Mindketten mosolyognak a történteken. — Járok a boltba, egy héten kétszer-háromszor felülök a biciklire a bevásárlótáskával. A feleségem már nem nagyon mozdul ki télén. Aztán amikor jön Andrea, ő he" lyettesít. Megy a patikába, szalad a postára, felmossa a konyhát, elmondja a legújabb eseményeket, egyszóval megtelik élettel a ház. Anna népi odalép a konyha- szekrényhez, előveszi, majd féltő gonddal helyezi ölébe a családi fényképalbumot. Megsárgult és egészen új képek között válogat. — Ő Andrea, az unokám. Mutat az egyik fotóra. Szép arcú, szőke hajú lány képe'mosolyog vissza a nagymamára. — Ö a mi örömünk! Aranyos, szelíd kislány. Salgótarjánba jár a közgazdaságiba. Most negyedikem S ami nagyon fontos, hogy jó tanuló. Külföldön is volt már juta- lomúton — magyarázza büszkén a nagymama. 7 -------- ----— ■" Tizenhét hónaposán vettük magunkhoz — tereli a múltra a szót Illés László. Mi- hálygergen járt óvodába. Szinte megédesítette napjainkat. De mégis kényszerhelyzet volt ez! A lánvomék egv dohos lakásban éltek akkoriban, még a nap is elkerülte őket. Dolgoztak látástól vakulásig, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtathassanak. Persze, mi is segítettük őket, ahogy tudtuk, önzetlenül, szerétéiből. Gondoltam én a fürdőszobára, titkon még autóra is, de rövid volt a pénzünk, egyiket sem sikerült megvalósítani. De a lártyomék egyenesbe jöttek. Szécsényben élnek szép kertes házban. Odavittük az állatot, a sok apró jószágot, hogy ne kelljen már nekünk bajlódni velük. Sajnos az öröm bajjal is jár. Mindig dolgos, igyekvő ember volt a lányom férje. M ost az ágyhoz kényszeríti a betegség. Nemrégen operálták Pesten. Ezért az egyik szemünk mindig feléjük tekintget. Még akkor is, ha nekünk éppúgy megvan a gondunk, bajunk. segítünk egymáson, s ez jelenti számunk, ra az igazi örömet. Mindig célokat tűztünk magunk elé. Ha ezekből sok nem is valósulhatott meg. valamiért mindig törekedtünk. Benne van az ember vérében, s talán így a jó. Szabó Gy. Sándor 3 NÓGRÁD — 1986. január 28., kedd
