Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

Államférfiak újévi üzenetei 1986 alkalom a béke megteremtésére Az újév alkalmából számos világ népeihez. Szovjetunió Az óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remé­nyek és a jövőbe mutató bá­tor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az újévi televí­ziós nyilatkozatában. Emlé­keztetett rá, hogy az év ele­jén nehézségekkel kellett szembenéznie a szovjet, gaz­daságnak, de a párt és az egész szovjet nép jelentős erőfeszítései révén, egészében jó eredményekkel lehet bú­csúztatni az elmúlt eszten­dőt. Mihail Gorbacsov kijelen­tette: maradéktalanul ki kell használni a szocialista rend­szerben rejlő, hatalmas erő­tartalékokat. Ez minőségi vá'tozásokat jelent a társa­dalomban, dinamikus előre­haladást az élet minden te­rületén. a gazdasági, kultu­rális és szociális szférában egvaránt. A főtitkár k’pmehe: az 1986-ban kezdődő új. 12. szovjet ötéves tervidőszak előirányzatait az ország tár­sadalmi-gazdasási fejlődésé­nek meggyorsításával kell teljesíteni. Hantj^úl'Tizta. hosv az úi' esz+ondő leeio'en- tősebb beinolitikai es^mé^ve az SZKP küszöbönálló XXVII, kongresszusa lesz. Megemlékezett arról, hogy e tavalyi év a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulója volt. majd kijelen­tette: a háborús veszteségek feletti fájdalom is arra köte­lez. hogv mindent megte- gvünk egy hasonló tragédia e'kérüléso érdedében. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány, a szovjet nép akaratához híven, mindent megitesz a béke megőrzéséért, a nukleáris összecsapás ve­szélyének száműzéséért és a politikus intézett üzenetet a jóvátehetetlen megakadályo­zásáért — mondta Mihail Gorbacsov újévi üzenetében. lew York Az emberiség számára rit­ka alkalom nyílik 1986-ban arra. hogy megteremtse a békét — hangsúlyozta újévi üzenetében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar különösen ígéretesnek nevezte, hogy a két nagyha­talom tavaly elindult csúcs­szintű párbeszéde az idén folytatódik. Franciaország A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazdasá­gi helyzetnek szentelte üze­netét Francois Mitterrand francia államfő. Mitterrand közölte: bármi lesz is a már­ciusi választások eredménye, elnöki megbízatásának hátra­levő két esztendejét minden­képpen hivatalában tölti. A gazdasági eredményekről szólva az elnök hangsúlyoz­ta: Franciaországban 18 éve nem volt ennyire alacsony az infláció üteme, s 16 év óta először tavaly nem nőtt, a munkanélküliek száma. Románia Újévi beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke kifejtette, hogy ..a világgazdasági vál­ság okozta nehéz körülmé­nyek, egyes belső hiányossá­gok és ellentmondások köze­pette Románia új., fontos lé-:, pest tett előre a szocialista . rend megszilárdítása, a-hala­dás és a civilizáció, az egész nép anyagi és szellemi jólé­tének emelése útján”. Külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy ko­runk fő gondja a fegyverke­zési hajsza megfékezése é.s a leszerelésre, elsősorban a nuk­leáris leszerelésre való ráté- rés. Ebben az összefüggésben a tavalyi év fontos eseménye­ként méltatta a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálko­zót. konkrét megállapodáso­kat szorgalmazott. Lengyelország A belső helyzet normalizá­lódását, a nemzeti egyetértés elmélyülését emelte ki új-’ ságírókkal folytatott újévi beszélgetésében Wojciech Ja­ruzelski, a lengyel államta­nács elnöke. Jaruzelski hang­súlyozta: e folyamat fenn­tartása 1986-ban is kulcsfon­tosságú az ország számára, s a lengyel népnek közös erő­feszítéssel kell felülkereked­nie az anyagi gondokon is. Bulgária Bulgária végrehajtotta ta­valyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óeszten­dővel zárult 8. ötéves terv előirányzatait pedig túltelje­sítette — közölte újévi üze­netében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke. Zsivkov hangsúlyozta: a bolgár gaz­daság kiállta az elmúlt évek nehéz próbáit, s az ország napjainkra fejlett ipari ál­lammá vált. II Zsenmin Zsipao Kínéban az idén nem lesz­nek radikális, reformintézke­dések, hanem a jövő évi re­formlépéseket kívánják elő­készíteni, tartássá akarják tenni á nrtár élért’ Eredménye­ket, A KKP 'központi iapja, a Zsenmin Zsipao újévi ve­zércikkében ha n gsú 1 y ózza: „1986-ban Kína a gazdasági reform megszilárdítására és beszabályozására fog össz­pontosítani, miközben a rendezésre váró problémákat megoldja”. A lap kemény munkát, ki­tartást, az üres fecsegés he­lyett tetteket sürgetett. Fel­rótta, hogy ,,még a vezető káderek körében is vannak, akik csak szavakban állnak ki a reforry mellett, miköz­ben a felelősséget másra há­rítják”. Külkapcsolataiban Kína folytatni fogja függet­len. békés és nyitott politi­káját. „Fejleszteni fogjuk az együttműködést minden olyan országgal, amely az egyen­jogúság és a kölcsönös elő­nyök elveire alapozza Kíná­hoz fűződő kapcsolatait, erő­síteni fogjuk az egységet minden békeszerető néDpel a fegyverkezési hajsza ellenzé­sében és a világbéke védel­mében”, írta a Zsenmin Zsi­pao szerdán. Szlovén népszokások Szilveszter éjjelén, új évre virradóra érdekes népszo­kásokat elevenítettek tjei Nyugat-Magyarország szlovén nemzetiségű falvaiban: színes papírszalagokkal feldíszített fenyőfácskával „ajándékozták meg” a vízért a kutakat, forrásokat. Szakonyfaluban például az új év hajnalán merített vízből ittak, mosakodtak az emberek, ebből ad­tak az állatoknak is, hogy egész évben egészségesek le­gyenek. Orfaluban a felbokrétázott kútnál találkoztak a szerelmesek, s a fiú meghintette vízzel a választottját; a legényt azután meghívták a lányos házhoz és megven­dégelték. Fenyő-'vagy borókaágacskát mártottak a bok­rétával díszített kútba Felsőszölnökön és a vízzel meg­szórták a családtagokat; a fiatalok házról házra járva edényben vitték a friss vizet és meglocsolták a házak népét, szerencsét, gazdagságot, jó egészséget kívánva. (MTI) Gesztusok Az óév utolsó és az új év első napjai hagyományosan nem bővelkednek nagyszabá­sú világpolitikai események­ben; korunk történelemfor­málói is kipihenik a 365 nap alatt felgyülemlett fáradságot, s egyben űjabb feladatokra készülnek, a politikusok kül­detése nem csekély: megkel­lenne próbálni közelebb vin­ni a világot a biztonság, a bizalom erősítését egyértel­műen szolgáló tettekhez, a konkrét megállapodásokhoz, az erőegyensúly megőrzésén alapuló valódi békéhez. Nos, ebből a szempontból Jobban talán nem is kezdőd­hetett -’olna az 1986-os esz­tendő. Vz a tény, hogv Mi­hail Go-bacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök televízión ke- Msztül kölcsönösen üzenetet 2 NÓGRAD - 1986. intézett az amerikai, illetve a szovjet néphez. A két nagy­hatalom vezetőjének . olyan gesztusa, amely igazolni lát­szik a jövőt illető, egyelőre még szerény optimizmus. Hi­szen, ha e köszöntők - csak előlegezik a kölcsönös cselek­vés szándékát —, már akkor is tovább él a remény. A Szovjetunió újabb és újabb javaslatokkal próbálja megszilárdítani a kialakuló­ban ‘lévő kedvezőbb légkört. Hazája népéhez intézett új­évi köszöntőiében Mihail Gorbacsov például a legsür­getőbb feladatnak - nevezte a nemzetközi kapcsolatok „ci­vilizáltabbá tételét”, azaz, hogy a fegyverkezést és az érőszakot mihamarabb váltsa fel a leszerelés és a szilárd béke létrehozás* oly sok válsággóccal terhelt ' földün­kön. nuór 2., csütörtök A főtitkár szavainak jogos­ságát támasztja alá — sajnos — az óév utolsó napjának kivonatos eseménykrónikája. Merényletek és merényletkí­sérletek, kiújult harcok Li­banonban, (ahol pedig épp a napokban írták alá a 10 éves polgárháború „végleges” le­zárására hivatott békeok­mányt); zsidó túsz kivégzése Dél-Libanonban és a párizsi zsinagóga elleni pokolgépes ak.'ió tervének leleplezése... Az efféle hírek hallatán a kommentátor időnként elcsüg­ged: mi lesz veled világ? Alapjában véve azonban bi­zakodik. hogy a tervek és remények, a jó szándékot nyo- matékosító gesztusok talán egy régi-új korszak, az eny­hülés kezdetét jelentik, Azt, hogy a tavalyi genfi nyitány és az.1986-ra és 1987-re re­mélt folytatás jobb irányba tereli az emberiség már-már kátyúba jutott szekerét... Daróczi László Elmúlt év Érdemes eltöprengeni azon, hogy miért szerzett oly' nagy örömet a világnak függetlenül égtájtól, társadalmi rendszerektől a szovjet— amerikai csúcstalálkozó. Azért történi így, mert e vezetők azt mondták ki, amit az emberek gondolnak. Kell a remény, hogy a legsúlyo­sabb problémák js megoldhatók háború nél­kül, kell a hit önmagunkban és a politika józanságában. Ez az esemény tette azt, hogy 1985. több jót hozott, mint amennyit kezdet­ben ígért, bár kevesebbet, mint amennyit szerettünk volna. Ha összesűrítve megpróbálunk visszaemlé­kezni a most elmúlt esztendőre — keserű, nyomasztó kép jelenik meg előttünk. Kár lenne tagadni, tömérdek bajról, veszélyről, katasztrófáról, merényletről, feszültségről ér­keztek tudósítások. Valójában ez a kép igaz, is meg — torz is. A hírek (eltekintve az em­lített csúcstalálkozótól), egészében valóban a gondok vonásait vésték az év arculatára. De nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem fűznénk hozzá, hogy a számunkra legfonto­sabb helyen, Európában — a terrorakciókat leszámítva —, béke volt, végig folytatódha­tott kormányok és országok barátságos együtt­működése. Ne essünk azonban az egyik vég­letbe se, szóljunk előbb a veszélyekről, mert bármelyik, ha elhatalmasodik, romba dönthet minden eddigi jót. Nézzük mindenekelőtt a csillagháborús ter­veket. Miért tiltakozunk ellenük oly’ heve­sen? A tudományos világ szinte egyöntetűen kijelenti, hogy tökéletes védőpajzs, olyan, amely egyetlen rakétát sem enged át — nincs. Részeredményeket el lehet érni, de azon az áron, hogy az Egyesült Államok ha­talmas katonatechnikai versenyre hívja ki a Szovjetuniót, próbára, amely óriásj pénzeket nyel el, rendkívüli erőfeszítéseket kíván. S végül hova juttatja a résztvevőket? A fel" t'egyverzettségnek a mainál sokkal magasabb fokára. De hát az legyen a. cél, hogy az egyik fél a másikat újabb, még ravaszabb, költsé­gesebb és veszélyesebb rombolóeszközök fel­halmozására késztesse? Ha minden egyebet lehántunk e problémáról, legbelü! két szem­lélet, összeütközése marad: még több fegy­vernek, vagy a mainál kevesebbnek a birto­kában küzdeni politikai-társadalmi eélokért Elmondhatjuk tehát, hogy a nemzetközi hely­zet első számú tűzfészke maga a fegyver­kezés. De ha már mérleget vonunk a múlt esztendőről, írjunk mellé még kettőt: a Kö­zel-Keletet és Közép-Amerikát. Rászorulunk valóban arra, hogy a külpoli­tika fölött töprengve valahogy rendet te­remtsünk gondolatainkban az értesüléseknek és az eseményeknek ebben a zuhatagában, amely az arab térség felől nap nap után hozzánk árad. Igaz, a krónikás sem tehet egyebet, minthogy megállapítja: ezek a mindössze néhány évtizede önálló államok most keresik' nemzeti öntudatukat, a szociá­lis igazságot, a középkorból származó ide­ológia és a modern követelmények egyezteté­sének módját. A Szovjetunió természetszerű­leg a feltörekvők mellett áll, az Egyesült Ál­lamok a régit őrzők oldalán. De azért egy fontos jelenséget húzzunk alá: a nagyhatal­mak nagyon óvatosak, éppen mert tűzfészek­ről van szó nem játszanak a tűzzel. Más földrajzi és történelmi körülmények között zajlik a nemzeti felszabadulási folya­mat Közép-Amerikában, mély elkeserítő nyo­mortól fűtve. S van ennek a helvzeinek sok egyéb között, egy érdekes vonása. Nyugat­európai polgári, főleg szociáldemokrata po­litikusok szeretnék meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy ne katonái eszközökkel avatkozzon a küzdelembe, jnkább ösztönözze a gazdasági és a szociális reformokat Kö­zép-Amerikában — így vonja el ..a kommu­nisták” híveit. A valóság azonban az. hogy ez a nagy polgári demokratikus állam nem ért ehhez, ebben a térségben, amelyet saját előszobájának tekint, nem meri kinyitni a szelepeket, s végül mindig a vérengző mili­tarista szélsőségesekre támaszkodik. Ezért lát Nicaraguában hatalmi érdekeit veszélyeztető „marxista központot”, a salvadorj vagy a hondurasi ellenforradalmárokban szövetsé­geseket. Európa, a m: tágabb hazánk, azonban nem tűzfészek. Kiállta a nyolcvanas évek első fe­lének nehéz próbáját. A feszültség növeke­dése — a Pershing-telepítés, az űrfegyverke­zés bejelentése, a gazdasági embargók, a szónoklás támadások magukkal hozhatták volna Kelet- és Nyugat-Európa elhidegülését. Nem ez történt. Miért nem? Földrészünk a hetvenes években már egyszer megismerte az enyhülés ízét, és többé nem akar lemon­dani róla. Ez nemcsak a szocialista államok esetében van így, akik a békés egymás mel­lett élést kezdeményezték —. a nyugat-euró­pai kormányok is visszahőköltek, amikor Amerika kezdte túlfeszíteni a húrt. Tudták, Nyugat-Európát nem választja el az Atlanti- óceán a Szovjetuniótól, nekik más a straté­giai helyzetük. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik: a közös Európa tu­data. Hosszú évszázadok óta élünk egymás mellett, nem óhajtjuk feláldozni kapcsolata­inkat a hidegháború oltárán. Ebbe a képbe illeszkedik Magyarország. Megtanultuk, mi volt a különbség a negy­ven-ötvenes évek, és a hatvan-hetvenesek között. Bőrünkön, zsebünkön, hangulatun­kon. Ezért talál nálunk minden jó szándékú gondolat támogatásra máig is. Sok dicsérő szó hangzik el hazánkról nyugati lapokban és polgári vezetők nyilatkozataiban. M; en­nek a magyarázata? Elsősorban az, hogy Ma­gyarország belpolitikájával külpolitizál. Reformkészségével, a véleménynyilvánítás szabadságával, az ország nyitottságával. Mi természetesen a Varsói Szerződés közösen ki­dolgozott politikáját képviseljük, de ennek hitelét, őszinte és nemzeti voltának arany- fedezetét az adja, amit a külföldi itthon lát. Fejezzük be tehát ezt az éves mérlegkészí­tést magyar szempontból: 1985 igazolta meg­győződésünket, hogy a békés nemzetközi együttműködés az egyetlen járható út. Ezt látta be maga az amerikai elnök ;s, amikor leült tárgyalni annak az államnak első em­berével, amelyet korábban ,,a Gonosz biro­dalmának” nevezett. Már maga a találkozó ténye js önbizalmat ad az enyhülés híveinek! lám, lehetséges! A jó politikai hangulat azon­ban csak kiindulópont. Ezer gondja van aa emberiségnek — az éhségtől a környezet­szennyeződésen át a szociális és gazdasági problémákig —, kapcsolja hát ki a fegyver­kezést, hogy a jövőben minden erejét, pén­zét és tudását a békében is meglevő prob­lémák megoldására fordíthassa. Tatár Imre Megtorlás Nemzeti ünnep Kubában Az elmúlt napok ellent­mondó nyilatkozatai után az amerikai kormányzat egyér­telműen jelezte: egyetért mindenfajta akcióval, ame­lyet a terrorcselekmények megtorlására hajtanak végre, sőt adott esetben maga is kész ilyen lépésre. Ez a Fe­hér Ház és a külügyminisz­térium hétfői és keddi állás­foglalásaiból derült ki. Amerikai részről mind­inkább Líbiát igyekez­nek felelőssé tenni a külön­böző terrorakciókért. A kül­ügyminisztérium több ízben is aláhúzta, hogy a legutóbbi merényletekért állítólag fele­lős palesztin csoport, Abu Nidal csoportja Líbia támo­gatását élvezi és a szervezet egves részlegei Líbiában van­nak. (MTI) A forradalom 27. évfordulóján Január elseje, a kubai for­radalom győzelmének 27. év­fordulója alkalmából vezér­cikkben tekint vissza az el­múlt több mint negyedszáza­dos útra a Granmá, a Kubai KP KB napilapja. Az újság megállapítja, hogy 1959 óta több nehéz idősza­kot élt át az ország. A lap kiemeli ugyanakkor, hogy 1985-ben a társadalmi össz­termék 4.8 százalékkal növe­kedett, amikor a latin-ameri­kai és karibi országok több­ségében stagnált, vagy vissza­esett a termelés. A Granma hangsúlyozza, hogy Kubában az elmúlt évi gaz­dasági növekedés 70 százalék­ban a munkatermelékenység fokozásának köszönhető. A lap egyidejűleg megállapítja, hogy a szigetország a gazda­sági fejlődést csakis a Szov­jetunió támogatásával érhet­te el. A lap a termelőmunkában űjabb erőfeszítésekre hívja fel az ország lakosságát. Vé­gül • rendkívüli fontosságúnak nevezi az 1986-os esztendőt, különös tekintettel a KKP februárban tartandó III. kong­resszusára. Pakisztáni program a demokrácia visszaállítására Mohammad Han Dzsuned- zso pakisztáni miniszterelnök kedden ötpontos programot tett közzé az „iszlám demok­rácia” visszaállítására és az ország gadaságának fellendí­tésére. A miniszterelnök egy­ben felszólította az ellenzé­ket, hogy tartózkodjon a kor­mányellenes politikai kam­pánytól. A miniszterelnök egy nap­pal azután jelentette be a kormányprogramot, hogy Zi- aul Hak elnök feloldotta a nyolc és fél évvel ezelőtt be­vezetett katonai törvényke­zést. Ígéretet tett rá, hogy a kormány visszaállítja a teljes demokráciát, tisztelet­ben tartja az emberi jogokat, s véget vet az önkényuralom­nak. A program fő pontjai: erős, iszlám demokratikus rendszer létrehozása, az életszínvonal emelése és a munkanélküli­ség megszüntetése érdekében egy átfogó gazdasági program, a 73 százalékos írástudatlan­ság felszámolása, a kormányt és a társadalmat átható kor­rupció elleni „szent háború”, valamint az ország védelmi képességének fokozása és az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal folytatása. Dzsu- nedzso kiemelje, hogy az isz­lámot kell' az ország nemzeti ideológiájává tenni. A miniszterelnök egyben felhívta az ellenzéki erőket, hogy ne kezdeményezzenek semmiféle kampányt a kor­mány ellen. Hírek szerint Pakisztánban kedden ország­szerte készültségben voltak a biztonsági erők. Kormány- ellenes tüntetésekről nem ér­kezett hír. (MIT»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom