Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

Színházi esték Nógrádi szerzők írásaival Hyppolit a lakáj r Nem tűnik valami bravúros ötletnek, hogy színpadon is megnézhetjük a Hyppolit, a lakáj című darabot — ami egyébként eredetileg színpad­ra íródott Zúgott István mű­helyében. Nem tűnik annak, mert a harmincas évek leg­elején Székely István olyan fergeteges bohózatot rende­zett az akkor még gyerekci­pőben járó hangosfilmen be­lőle, hogy képtelenségnek látszik vele versengeni. Per­sze versengeni nem kell: más a film és más a színház. Csak az élmény lehet, sőt kell, hogy legyen: azonos. S ha ez így van (márpedig másképpen nincsen), választ is adhatunk a kételkedőknek. A Hyppolitnak helye van a színpadon. Ám egy újabb kér­dés tolakszik elő: miért a mai színpadon? Erre egy történettel próbá­lunk válaszolni. Többeket kér­deztünk meg, úgymond tanult embereket is, szerintük mi a hippodrom. Ugyanis, ha még emlékeznek rá, a lakáj megér­kezését a nagyzási hóbortban szenvedő polgári családhoz, ezzel a szóval jelenti be az inas. S amikor kérdőre von­ják, nem inkább Hyppolitról van-e szó, egyke nyugalom­mal feleli: így is lehet mon­dani, de így nincs semmi ér­telme. No és a hippodrom- nak — ma?... Ne higyjük, hogy azért, mert régi valami, már eldobandó! Ne higyjük, hogy okosabbak vagyunk elődeinknél! Legföl­jebb többet tudunk; mert több lett az ember, a társadalom. A másra és nagyra vágyás azonban bennünket sem kerül el. Égünk a vágytól, hogy többnek lássunk — szebbnek, okosabbnak, humánusabbnak, gazdagabbnak, szerencsésebb­nek. .. S milyen jó ez így! Általa vagyunk emberek. Töb­bek között. És milyen rossz így! Mert általa vagyunk se­bezhetők. Mindezekért osztom véle­ményemet Verebes Istvánnal, aki ezt a vígjátékot alkalmas­nak találta a mostani bemu­tatásra, és vállalta a Székely­filmmel való összehasonlítás ódiumát is. A vállalkozás mű­vészi eredménye, közönség­sikere Verebest, igazolja. A néző nem felejti el ugyan a filmet, Kabos Gyulát, Csortos Gyulát, Gázon Gyulát —, hogy csak a Gyuláknál maradjunk —, de jól szórakozik. Nem fe­lejti el az „arche típusokat” a rendező sem. Kabos Gyula ostoros portréját szegezi ki szemben a falra, a darab vé­gén pedig néhány mondatot az ő stílusában mondat el az azonos szereplővel és Hyppo- littal. Tudatja hát velünk, hogy tudja, mibe vágta a fej­Kyppoüt mindent jobban tud Miklós) széjét, nem ijed meg. S ismé­telten: neki van igaza. A vígjáték sok változáson ment keresztül. A film bohó­zatot csinált belőle, a Játék­szín komédiát. Ebben együtt van sok minden: Zágon Ist­ván benne van éppen úgy, mint a forgatókönyvíró Nóti Károly, a7 eredetileg két dalt hozzáírt Eisemann Mihály, meg a feltehetően testvér át­dolgozok: Vajda Anikó és Vajda Katalin, sőt a zenét összeállító Orosz István. Va­lamennyien jól dolgoztak. A régiek azért, mert ma is szó van róluk, a maiak azért, mert úgy szólhatunk róluk, ahogyan ebben az írásban is. Verebesék megtalálták a korszerű formát. A bohózat ugyanis túlságosan komolyta­lanná, nevetségessé tesz, míg a komédia minden gúny és kacaj ellenére megőriz valami méltóságot. Hiába érzem sü- letlennek Schneider Mátyást, érzek vele szemben némi fo- konszenvet. Családtagjaival szemben szintén. Miközben azt is érzem, hogy változtatni kell. Mondhatnám: a bohózat agyon, ver, a komédia észre térit. Ilyen körülmények között hi. hetem el: minden ember arisz­tokrata. Csak van, aki annak is születik. (Ez a darab és a lakáj utolsó szava.) Az előadás első része meg­lehetősen tempótlanul telik a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központ színpadán. Nem érzem a színészek közti rövidre zárt nagyfeszültséget. (Nyilván sokat és sokfelé sze­repelnek.) Aztán ráéreznek az ütemre. Benedek Miklós azon­(Szacsvay László és Benedek (Bencze Péter felv.) ban nem mindig tudja meg­őrizni kívülállását: arcizmai­val viaskodik, el ne nevesse magát. Frajt Edit is beleesik ebbe a hibába, meg Bajor Im­re (Schneider lánya és az egyik kérő). összességében azonban karakteresen for­málják meg szerepüket. Vár­hegyi Teréz brillírozik a lokál­táncosnő szerepében, élvezi a feladatot — s a néző is — Papadimitriu Athina és Krá- nitz Lajos (a két cseléd). Gáti Oszkár számára nincs sok le­hetőség, de azt — főleg meg­jelenésével — kihasználja. Zentai Ferenc tanácsosa szin­tén eképp minősíthető. A házaspárt Szacsvay László és Molnár Piroska játssza. Elementáris erővel, óriási szí­nészi hittel, fegyelemmel. Áz asszony alakját továbbfejlesz­ti és részletesebben bontja ki a színésznő, mint ahogyan a filmben láthattuk. Sokszí­nűbb, hitelesebb, tiltakozásra serkentőbb. Szacsvay ugyan­csak újra alkotja a figurát. Mozgásokat, gesztusokat talál ki hozzá. (Ne Csortost hiá­nyolja senki benne.) Az ötletes előadás díszle­teit Varga Mátyás len.'ez te. elénk varázsolva az ismerős miliőt. A ruhák Szekulesz Juditot dicsérik. A táncok ko­reográfiája jól alkalmazkodik a színészek tudásához, karak­teréhez, elismerve Somoss Zsuzsa törekvéseit. A Hyppolit nem katartikus élmény. De olyan, mint a só. Hiányzik, ha nincs (elég) be­lőle. Sulyok László Rövidesen kiállításokat is rendeznek már a nyírbátori Báthory István Múzeumban, ahol befejeződtek az egykori ferencesrendi kolostor több évig tartó, külső-belső tata- rozási, felújítási munkái. A minorita templomhoz kapcso­lódó, az 1300-as években épült műemlékben kialakított mú­zeum hivatalosan májusban, a múzeumi világnap alkalmából nyílik meg ismét a nagyközön­ség előtt. A korábbinál lényegesen gazdagabb — Nyírség gazda­Felújifott múzeum sági, kulturális életét a kö­zépkortól napjainkig bemuta­tó — új állandó kiállításon a Báthory-családhoz fűződő emléktárgyakat is láthatják majd a látogatók a lovagte­remben. A gyűjtemény egyik egyedülálló érdekessége az 1622-ből származó, ezüstleme­zekkel borított díszkard, amely Bethlen Gábor erdélyi, fejede­lemé volt. Ugyancsak ebben a teremben állítják ki Bátho- ry-család által készített, tölgy­fából- faragott, főúri hátas­padsort, a stallumot. amelynek nagyobbik fele a Nemzeti Mú­zeumban található. Az állandó tárlat mellett két időszaki kiállítás is nyílik Nyírbátorban a múzeumi világ­nap alkalmából: Tóth Sán­dor, Munkácsy-díjas szobrász­művész és a helyi amatőr tűzzománcstúdió legújabb alkotásait mutatják be. Szabad jelzővel Vasutas költők, írók antológiája Szabad jelzővel címmel szépirodalmi antológiát adott ki a Vasutasok Szakszerve­zete, a Magyar Államvasu­tak központi művelődési bi­zottsága és a budapesti mű­velődési bizottság közremű­ködésével. Az antológia 2000 példányban a MÁV Buda­pesti Igazgatóság házinyom­dájában készült, a nyomdá­szok társadalmi munkában készítették el, szép kivitel­ben. Koszorús Ferenc, a Vas­utasok Szakszervezete főtit­kára az Előszóban utal arra, hogy hasonló törekvések már korábban is voltak, de mind­eddig megmaradtak tervnek. A vasutasok nagy családjába tartozó írók, költők most le­hetőséget kaptak arra. hogy irodalmi törekvéseikből íze­lítőt nyújtsanak az érdeklő­dőknek. * Dicséret illeti a szakszervezetet a kezdemé­nyezésért, hiszen azok a vasutas dolgozók, akik a vas­úti szolgálat felelősségteljes posztjain tevékenykednek, s szabad idejüket áldozzák az írásra, valóban megérdemlik a figyelmet, a bemutatkozás lehetőségét. Elsősorban ezt a célt szolgálja az antológia. A Szabad jelzővel szerzői vasutasok, akik — Koszorús Ferenc szavait idézve — „irodalmi ismereteiket auto­didakta módon fejlesztet­ték”. A szerzők a vasútnál különböző posztokon dolgoz­nak. van közöttük nyugdíjas, hivatásos újságíró, jegyvizs­gáló, mérnök és oktatótiszt, vezérigazgatósági és igazga­tósági dolgozó stb. A szerzők többségére jellemző, hogy el­ső írásaikat általában a szak­mai szakszervezet lapja, a Magyar Vasutas publikálta, s az idők során a lap körül alakult ki az a Jvör, amely tömörítette a szépirodalmi ambíciókkal rendelkezőket. Ez a fajta tehetséggondozási gyakorlat külön is figyelmet érdemel. Az antológia éppen egy tu­cat szerzőt mutat be. Helyes szerkesztői gesztus, hogy a szerzők rövid prózai bemu­tatkozásának is teret adtak, ez megkönnyíti az olvasók számára a tájékozódást, a szerzők további útjának fi­gyelemmel kísérését. Amikor a Vasutas Szak- szervezet mecénási hajlan­dóságát egyértelműen di­cséretesnek mondjuk, érinte­ni kell egy másik kérdést is. ami ezzel összefügg. Hasonló jellegű antológiánál mindig megfogalmazódik a kérdés, vajon, a benne szereplők munkahelyi, területi stb. ho­vatartozás révén kaptak-e te­ret, vagy pedig tehetségük folytán. Esetünkben a kérdés úgy hangzik, hogy csak a vasutas tematika hozta-e ösz- sze az antológia szerzőit, vagy az ezen túlmutató szép­írói teljesítmény is. Hiszen egv szépirodalmi antológiá­nál a művészi végeredményt kell értékelni elsősorban, s a „vasutas” jelző e szempont­ból elhanyagolandó. Olvasgatva a kötetet, bi­zony, érezni egyenetlenséget, kicsit soknak érzem a csak tematikus lírát és kisprózát. Olyan csapda ez, amit nyil­ván a jószándék állít ilyen esetekben a szerkesztőknek. Ugyanakkor —, s ez menti az antológiát — kiérlelt, vagy ígéretes irodalmi törekvések­kel is találkozunk a lapo­kon, főként a lírában. Ez sem véletlen, hiszen a szer­zők között már kötettel, vagy kötetekkel rendelkezők is vannak, a pályakezdés gond­jaival küszködőkkel együtt. Előbbiek, így például Fazekas Lajos, vagy Böröczki Mihály és Biró László versei az egyé­niség jegyeit mutatják, vagy ígérik. Külön öröm számunkra, hogy az antológiában nógrá­di szerzők, vagy nógrádi kap­csolatokkal rendelkezők is szerepelnek. Sárközi Gábor, aki itt a prózát képviseli, bár Csor­nán született 1947-ben. Sal­gótarjánban, a NÖGRÁD-nál kezdte újságírói pályáját. Rö­vid idő után Székesfehérvá­rott, majd Budapesten üze­mi lapoknál és folyóiratoknál, majd Kaposvárott dolgozott, múlt év közepétől a Magyar Vasutas munkatársa. Gro­teszk hangvételű kisprózája friss szemléletről ad hírt. Radnai Ketykó István Szügyben született 1946-ban, múlt évtől a Budapesti Va- sútigazgatóság személyzeti és munkaügyi osztályán a ki­rendeltek ügyintézőiéként te­vékenykedik. Korábban Ba­lassagyarmaton élt. Verseivel szerepelt lapunkban és a Pa­lócföldben is, valamint a Pa­lócföld könyvek Ébresztő idő című antológiájában. Verő­cemaroson érzékenyen em­lékezik verseiben a „szügyi pipacsok” bevilágította gyer­mekkorra, Fehér karácsony című versében édesanyjára: „bár fáj, hogy itthagyott ' mégsem kiáltozom, mert messzejár, úgysem, hal­laná ...” Adám Tamást, aki 1954- ben született Balassagyarma­ton, és jelenleg is ott él, ko­rábban már mi is bemutat­tuk lapunkban. Verseit kö­zölte a Palócföld is. Jelenleg a balassagyarmati körzeti üzemfőnökség kereskedelmi oktatótisztje. Egyelőre képal­kotási készségét dicsérjük. Befejezetlen szonáta című versének egyik képe különö­sen jól sikerült: „az égen őszi szonátát kottáznak a varjak fák zúzott lombjain vezényel a szél” A továbbiakban nagyobb ívű gondolatok megjelenését is szívesen nyugtáznánk, an­nál is inkább, mert a vers- ötletek sokasága egy idő után valamiféle költői irányt is szükségessé tesz. Egyébként, dicséretes, hogy ezúttal sem ragaszkodott a vasutas tema­tikához. T. E. Egyetemi előkészítők, videotanfolyam Egyetemi előkészítő tanfo­lyamokat indít matematika, fi. zika, földrajz és biológia tan­tárgyakból a TIT Természettu. dományi Stúdiója (Budapest, XI. kerület, Bocskai út 37.) A foglalkozások akkor kezdődnek meg, ha legalább tízen jelent­keznek egy-eg.v kurzusra. A részvételi díj fél évre 400 fo­rint. A matematikaórákat minden kedden 16 órától Rei- mann István matematikus, a fizikafoglalkozásokat pedig szerdánként ugyancsak 16 órától Skrapics Lajos fizi­kus vezeti. A földrajz-előkészí­tőnek — amelyet Haidú-Moha- ros József tart — csütörtökön­ként ugyanebben az időben ad otthont a stúdió. Minden pénteken 16 órától Pálfia Zsolt biolőgiafoglalkozásain vehetnek részt az érdeklődők. A sci-fi regények és filmek egyre több fiatal figyelmét keltették fel a tudományos fan. tasztikum iránt. Ezt a növek­vő érdeklődést kívánja kielé­gíteni a stúdió a fiatalok tu­dományos-fantasztikus klubja megszervezésével. A klubfog­lalkozások megkezdéséhez leg­alább 20 jelentkező szüksé­ges. A programokban elő­adások hangzanak el egyebek között a naprendszeren kívüli életről, a jövő számítógépeiről, az új magyar sci-fi kiadvá­nyokról, a jövő fegyvereiről. A klubdélutánokat Naményi Béla vezeti. A TIT Természettudományi Stúdió alapfokú videokezelési és -alkalmazási tanfolyamot indít február elejétől. A fog­lalkozások hétfőnként 15 óra­kor kezdődnek. A 12 részes kurzus részvételi díja 300 fo­rint. Érdeklődni Jáki Miklós és Naményi Béla főelőadóknál lehet a 677-622-es telefonszá. mon. Heti egy alkalommal a Pri­mo számítógépekkel ismerkedj hetnek általános és középis­kolai tanulók a TIT-stúdió szervezte Basic-tanfolyamon. Részvételi dí j 12 alkalomra 400 forint. Egy-egy csoportban leg­alább lő jelentkező szükséges a foglalkozások megkezdésé­hez. Részletesebb informác'ót a fenti telefonszámon, illetve a stúdió pénztáránál kaphat* naik az érdeklődők. KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kudifcuráüis programok 8.20: Vilá’giaib’liak. Az olvasás gyönyörűsége 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Otto Klemperer vezényli a philtoairmanákus zenekart 8.47: Beszélni nehéz 10.05: Rádiószínház Tarelikin h adódta 11.23: Mi ez a gyönyörű? 11.40: Szovjet fúvószene 12.45: Törvénykönyv 13.00: Manzen Jones és Da nő dé Rosa (zongora) négy­kezes Schubert-íelvé­tel'eibol. 13.38: Régi magyar dailok és táncok 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operasdágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Operetthármasok 16.05: MR 10—14 17.00: Egy életút áldomásai. IT. 17.30: Két szimfonikus költemény 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol voit, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti Magazin 19.15: A parasztileány Gárdonyi Géza novellája rádióra adikadmazva 20.13: Üj o peratlemezeink bő1 20.54: Borsody László népdal­feldolgozásaiból 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpoddtika 22.30: Könnyűzene — h an gszerszólók 22.44: Külföldi tudósoké a szó 22.58: Nagy mesterek — világi- hírű előadóművészek 8.16: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.85: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Filmzene 12.30: Nótáik 13.10: A tegnap slágeredből 14.00: Betűtenger 15.05: Mit szód hozzá, kedves Gábor? 16.00: Rákostól Ferihegyig 17.05: ÚHmann Ottó tán dalaiból 17.20: Diákfoci 17.30: ötödiK sebesség 18.30: Ritmus. XII/6. rész 19.05: Közvetítés bajnoki jégkorongmérkőzésről 19.15: Zentai Anna és Marczis Demeter nótafelvételeiből 19.40: Ábrahám Pál operettjeiből 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: A ma?var sajtó története. 1—2. kötet. 21.05: Közkívánatra! 23.20: Örökzöld osztrák dallamok. (Ism.) 0.15: Éjfél után 4 NÓGRÁD - 1986. január 29., szerda j MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolátiikai maga­zin. (A tartalomból: Robotok Gyöngyösről. — Téli építkezések Nógrádban. — Utakról közgaz­dászszemmel. — Tél &z állat­tenyésztésben.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesz­tő: Nagy István. — Sport. 18.00: És zak-m agyaro rszá gi k róni ka. 16.25—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ? 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.30: Angol nyelv 9.45: Élet a középkori Európában lo.nO: Delta 10.25: Illés Béla: Honfoglalás. Tévéfilm. I. rész 11.30: Magyarország kisvasútjai 12.05: Képújság 15.30: Iskolatévé 1.*».40: Testünk 15.55: Korok művészete 16.30: Hírek 16.35: Vasárnapi séta a National Galeryben. NSZK-rövidfilm 17 Oft: Képújság 17.05: Ütravaló 17.40: A 6-os számú kórterem 18.50: A Közönségszolgálat tájékoz­tatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény. . . 21.15: Színházról néhány percben 21.25: Műkorcsolyázó Európa-baj- nokság 22.25: A hét műtárgya 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: A kamasz. VI/3. rész 18.50: Sorstársak 19.10: Nasa obrazovka 19.30: J. S. Bach: I. (F-dúr) bran­denburgi verseny 19.50: Ünnep Tbilisziben 20.00: Kockázat 20.30: Fény-arc-kép 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Esztergályos Károly: A vég­telenek a párhuzamosban találkoznak. Tévéfilm. (16 éven felülieknek!) 22.45: Képúiság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv.híradó 20.00: Életünk krónikája. 10. rész. 20.30: A rendőrség hívószámá: 110. NDK bűnügyi filmsorozat. 21.55: Tv fórum 22.35: Hírek 22.45: Athonisz.kolostor 2. MŰSOR: 19.30: Tv_híradó 20.00: Fiatalok tv_klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Rendőrigazolványok. Bűnügyi filmsorozat. 22.40: Éjszakai hangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4. háromne­gyed 6-tód: A tanítványok (14). Színes magyar film. 8-tól: Óva­kodj a törpétől! (16). Színes, szinkronizált USA -filmvfgjáték. — Nagvbátonyi Petőfi: Az utol­só szökés. Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagvbátonyi Bá­nyász: A Kék viidám (14). Szí­nes. szinkronizált USA bűnügyi film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom