Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

Magyar art deco Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban Madách Imre végrendelete a Palóc Múzeumban Súlyos, kényelmes karos­szék, amelynek hatását a kár­pit gazdag motívumkincse, a fa intarziás díszítése teszi könnyeddé; kerekasztal, amelynek henger alakú össze­kötő része finom íveléssel kap­csolódik az asztallap és a talp szabályos formáihoz; könyv­kötés, stilizált, de fegyelmezett rendbe sorolt növényi díszí­téssel; porcelánedény, mely­nek fedelét erotikus kompo­zíció, Léda és a hattyú pá­rosa díszíti, körben szinte mértani szabályossággal el­rendezett levélmotívumok — íme, néhány tárgy a több mint ötszáz közül, amellyel a ren­dezők egy sajátos törekvés, az art deco hazai jelentkezését, elterjedését kívánják körvona. lazni. Bútorok és famunkák, textilek, öltözködési tartozé­kok, bőr- és papírmunkák, a fémművesség termékei, üve­gek, kerámiák, plasztikák sze­repelnek az Iparművészeti Múzeum kiállításán, jelentős értékű alkotások és önma­gukban alig értékelhetők, együttesük azonban arról be­szél, hogy nagyon is figye­lemre méltó törekvéssel ál­lunk szemben. Olyan törek­véssel, amely szorosan kötő­dik a korábbi stílusok, ten­denciák eredményeihez —, s amely hatást, gyakorolt nap­jaink iparművészetére is. Az art deco elnevezés az 1925-ös párizsi kiállítás — Exposition Internationale des Arts Decoratifs et Industri­als — címéből származik. Már a századforduló táián jelen volt a tendencia Európa mű­vészetében — részben a sze­cesszióból, részben azzal pár­huzamosan fejlődött ki. A ka­talógusban közölt tanulmá­nyokban Bánszkyné Kiss Éva és Csenkey Éva három város­hoz, Bécshez, Párizshoz, Glasgowhoz köti megjelené­sét. Bécs: szecesszió, de józa­nabb, fegyelmezettebb hang, mint másutt; Párizs: avant­gárd törekvések, távoli kul­túrák iránti intenzív érdek­lődés, fény, pompa iránti igény; Glasgow: racionális hang és tartózkodó elegancia. Mindhárom művészeti központ természetes módon gyakorolt hatást a magyar művészetre is, amelynek jó néhány jeles képviselője egyébként éppen a sajátosan magyar, s így eu­rópai művészet megteremtésé­re törekedett. Közismert az másokéból adtunk, de a ma­gunkéból semmit se”. Identitáskeresés, a hagyo­mányok kutatása, az új tech­nikai lehetőségek, racionális, az anyagok tulajdonságaiból kiinduló szemlélet —, ez a kettősség az építészet és ae iparművészet törekvéseit egy­szerre jellemzi, s noha a ki­állítás célja nem építészeti eredmények bemutatása, a párhuzamot kitűnően jelzi például azzal, hogy az épí­tészként is hasonló szellem­ben dolgozó Kozma Lajos, Lajta Béla, Maróti Géza munkáit — főként bútorait — szerepelteti. Mellettük — a többi között — olyan alkotók szerepelnek, mint Kaesz Gyu­la, Thoroczkai Wigand Ede, Márkus Géza, Nagy Sándor, Ferenczy Noémi, Körösfői Kriesch Aladár, Lesznai An­na. Jaschik Álmos, Tevan Margit, Róth Miksa. Árkayné Sztóhló Lily, Sovánka István, Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit. A nevek is jelzik persze, hogy az art deco kifejezés sokszor igen eltérő világokat, s időben is távoli műveket terel közös fedél alá. A kü­lönbözőségek természetesek, hiszen a tárlat a századfor­dulótól kezdve négy évtize­det fog át, s közben igen sok pozitív és negatív hatás érte a művészetet. Űjabb inspirá­ciót jelentett például a húszas évektől a Bauhaus szellemi­sége — ezzel szemben a hazai hivatalos művészetpolitika konzervatizmusa újabb buk­tatót. De a közönség, a vásár­lóréteg ízlése is tovább pola­rizálta a törekvéseket. Kitű­nő munkák mellett így szü­letett egyre több szobadísz, olyan mű, amely csupán ki­szolgálója volt a polgári ré­teghez tartozó megrendelő ízlésének. Kialakulása idején két igen pozitív dolog jelle­mezte az art decót. Egyrészt közvetített a legújabb törek­vések, az avantgárd irányza­tok és a tradíciók között, s ezzel együtt a polgári ízlés átformálódását ígérte. Más­részt a silány gyáripari ter­mékekkel szemben szépen formált, jól használható, kéz­műves vagy kisipari körülmé­nyek között készült tárgyakat kínált, egy új, széles meg­rendelői kört érintő forma- tervezés ígéreteként. P. Szabó Ernő Század eleji szobabelső Kozma Lajos tervezte bútorok az 1910-es évekből az érdeklődés, amellyel a szá­zadforduló magyar művészei Párizs felé fordultak; s a szá­zadelőn több kiállításon mu­tatták be Budapesten a brit iparművészet eredményeit. A legtöbb szállal természetesen a bécsi iskolához kapcsoló­dott a magyar művészet, s ez alatt nemcsak az értendő, hogy számos magyar művész tanult, dolgozott a császárvá­rosban, hanem az is, hogy kereskedelmi úton igen sok bútor, iparművészeti tárgy került Bécsből Budapestre. Az art deco hazai kifejlő­dése természetesen nemcsak a külföldi hatásoknak köszön­hető, hanem annak is, hogy az építészet, iparművészet szellemiségének, formavilá­gának megújítására tett kísér­let itthon már korábban is összekapcsolódott a népmű­vészet tanulmányozásával, ami sok esetben — például Lech- ner Ödönnél — a keleti mű­vészettel való párhuzamok felismerését, a motívumok felhasználását is jelentette. Lechner Ödön ebben az Idő­szakban írja: „ ... ha valaha, úgy éppen mostanság ked­vező az alkalom, hogy a magyar formanyelv megkere­sésére komolyan törekedjünk: a technika szédületes fejlődé­se, bámulatos vívmányai, a cement, és vaskonstrukciók előtérbe nyomulása természet­szerűen forrongást idéztek elő az építészetben. Az új szerkezetek lehetősége új for­mákat fejleszt, így ebben az új evolúcióban idő és alka­lom kínálkozik, hogy nemzeti egyéniségünket belevigyük az új formanyelv megalkotá­sába, s elsősorban az építé­szetbe, abba a művészetbe, amelybe ez idáig mindent a A NÓGRÁD 1983. ápri­lis 1-én megjelent száma — áprilisi tréfaként — ar­ról adott hírt olvasóinak, hogy megtalálták Madách Imre végrendeletét. A költő halála előtt egy nappal, 1864. október 4-én, Alsósztregován készült négy oldal terjedelmű végrende­let ugyan nem tartozott az elveszett iratok közé, hol­léte azonban nem volt min­dig pontosan ismert. A végrendelet szövege Madách Imre halála után 78 évvel, 1942-ben jelent meg nyom­tatásban. Halász Gábor szerkesztésében kiadott Ma. dách Imre összes művei második kötetének 1151— 1153 oldalán közük elő­ször a végrendelet szöve­gét, ha nem is hű másolat­ban, és nem is teljes terje­delmében. Az 'ekkor nyom­tatásban megjelent végren­delet szövegének ismételt áttanulmányozására, azo­nosítására hosszú ideig nem volt lehetőség. Ennek meg­értéséhez kísérjük nyomon a végrendelet útját. A költő aláírásával hi­telesített végrendeletet, Ma­dách Imre halála után há­rom hónap múlva, 1865. ja­nuár 5-én bontották fel. Rusznak Pál községi bíró, a család tagjai és a jelenlevő tanúk előtt, „szorul szóra felolvastatván kihirdetet­téit mely végrendelet ellen senki által észrevétel nem tétetett.” A végrendelet a családi irattárba került. A költő 1864. október 5- én bekövetkezett halála után édesanyja és Madách Imre fia Madách Aladár maradt az alsósztregovai kastélyban. Majtényi Anna (1885), majd Madách Ala­dár (1908) halála után a sztregovai kastély és birtok gondozása Madách Aladár egyetlen gyermekére Ma­dách Flórára maradt. Ma­dách Flóra, 1944-ben, máso­dik férjével Lázár Pállal Brazíliába települt be. A családi irattár egy részét is magukkal vitték. A meg­mentett iratok között volt Madách Imre végrendelete is. Madách Flóra 1980. már­cius 26-án halt meg Sao Paulóban. két évvel ké­sőbb, mint férje Lázár Pál. Madách Flóra leánya Lá­zár Flóra, aki 1919-ben született Losoncon, ebben az évben hazánkban járt, hogy Madách Imre vég­rendeletét valamelyik ma­gyarországi intézménynek ajándékozza. Ellátogatott megyénkbe is, ahol megte­kintette a csesztvei Madách Emlékmúzeumot és a ba­lassagyarmati Palóc Múze­umot. Lázár Flóra, a látogatás után úgy döntött, hogy a felbecsülhetetlen értékű Madách-relikviát, a Palóc Múzeumnak ajándékozza, az ott látható Madách-szoba gazdagítására. A költő eredeti végren­deletét, az elmúlt napokban dr. Kovácsy Ernőné, Lá­zár Flóra hazánkban élő unokatestvére adta át a Palóc Múzeum munkatár­sainak. Lázár Flóra látogatása al­kalmával megígérte. hogy id. Madách Imre kamarás! kinevezésének eredeti ok­mányát is — mely 1819. ja­nuár 29-én készült — a Palóc Múzeumnak ajándé­kozza. Ez utóbbinak most csak a másolatát adta át. (zj) I Radnóti-dijas költők Győr a hetvenes évek ele­jén irodalmi díjat alapított Radnóti -Miklósnak, a város közelében mártírhalált halt költőnek az emlékére- A díjat kétévenként adják ki három kategóriában- A nagydíjban egy-egy költő részesül egész életművéért- A második ka­tegória díjazottja egy-egy vi­déken élő költő, aki történe­tesen ugyan vidéken lakik, művészete azonban egyete­mesen magyar érvényű. A harmadik kategóriában oda­ítélt díj az előző két eszten­dő elsőkötetesei közül illet egy-egy tehetséges fiatal köl­tőt. A nagydíjat az idén Kalász Márton, a vidéki díjat Pintér Lajos, az első kötetes díjat pedig Csajka Gábor Cyprián érdemelte ki. A Képzőművészeti Kiadó 1986. évi könyvtervéről A Képzőművészeti Kiadó jövő esztendőben is legfon­tosabb feladatának tekinti a kortárs magyar képző- és iparművészet propagálását, megismertetését — annak el­lenére, hogy az utóbbi évek­ben a mai magyar művészetet bemutató kötetek iránt csök­kent az érdeklődés­Az 1971-ben útjára indított sorozat 83- kötete a közel­múltban jelent meg, amely Fóth Ernő festőművész tevé­kenységét ismerteti. Kristó Nagy István Hézső Ferencről írt könyve annyiban rendha­gyó. hogy nem monográfia, nem pályakép, hanem szemé­lyes emlékezés­I-Áncz Sándor, a neves mű­vészettörténész Tury Máriát mutatja be. A kétszeres Mun- káesy-díjas festőművész első jelentős sikerét Brüsszelben aratta. Az 1958-as világkiál­lításon Kádár Györggyel kö­zösen készített munkájukért — elnyerte a Diplomed Hon- neurt. Idehaza első nyilvá­nosságra szánt alkotása a Gellért Szálló földszinti bár­jának 1959-ben készült üveg­ablaka volt. Ö komponálta a Pesti Színház előcsarnokának mozaikburkolatát és nagyon szép faliszőnyeget készített a műemlékfelügyelőség várbeli épületébe. Mozaikjai díszítik a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házat és a bajai pártszékházat is. A salgótar­jáni megyei tanácsház nagy­termébe falikárpitot készí­tett. Az utóbbi években hazánk művészetpártoló közönsége körében megnőtt az érdeklő­dés a külföldön élő magyar képzőművészek munkássága iránt. A Johannesburgban élő Borbereki Kovács Zoltán szobraival a „Tisztelet a szü­lőföldnek” című műcsarnok­beli kiállításon találkozhat­tunk. Hosszú utat tett meg, míg a 40-es években alko­tott realista ihletésű szobrai­tól eljutott ahhoz a non-fi- guratív szobrászi nyelvhez, melyen ma szól közönségéhez. Mondanivalója kifejezéséhez új eszközöket talált Dél-Af- rikában: elefántcsontot, ritka és különleges színes fákat — — vöröstóontfa, afrikai bo­korfűz, tambontie — nehezen megmunkálható féldrágakö­veket (malachit, sztichit), Menyhárt László fiatal mű­vészettörténész munkája a sorozat rendhagyó kötete- El­ső alkalommal jelenik meg az orszáhgatáron kívül élő mű­vészről ebben a sorozatban kismonográfia- A Képzőművészeti Zseb­könyvtár sorozat 1978-ban indult útjára. Azóta 14 kötet látott napvilágot, sőt a soro­zatnak volt olyan tagja is, (Az építészet világtörténete), melynek második kiadásából is már csak elvétve lehet látni az üzletekben. Évek ó*a csak terv maradt Hofmann Werner: A földi paradicsom című kötetének megjelenése, A hazánkban is ismert, kitű­nő szervező — a hamburgi Kunsthalle igazgatója — eb­ben a művében a XIX. szá­zad eszmetörténetét vázolja. Azzal az időszakkal foglalko­zik, melyet sokáig a gondol­kodásmód, az erkölcs, de a művészet szempontjából is főként ellentmondásos, elő­ítéletes megközelítésekből is­merünk, vagy véltünk ismer­ni. Hofmann esszéisztikus, a szépirodalmi stílushoz közel­álló könyve teljes képet ad e korról és egyúttal azt bizo­nyítja, hogy nemcsak a szá­zad első és utolsó negyede hozott jelentős eredményeket a művészettörténet szem­pontjából, és hogy a XIX. század korábban jelentékte­lennek vagy retrográdnak minősített törekvései sem vá­laszthatók el a művészet, a fiiozóia, vagyis társadalom- tudományok egészétől. A Képzőművészeti Kiadó 1970-ben indította a XIX. századi nagy magyar meste reket bemutató sorozatát. En­nek új kötete lesz Végvári Lajos: Szinyei Merse Pált bemutató albuma. Már az író személye is feltételezi a kö­zönségsikert- Mind a korszak jellegzetességei, mind az élet­mű fontosabb szakaszai vilá­gosan rajzolódnak ki a tanul­mányban­Kiss Roóz Ilona keramikus munkásságát testes kötet elemzi. Művészete kétségtele­nül rokona Kovács Margité­nak, bár amenyire fontos és értékes ez az. összetartozás, olyannyira formális, hiszen ami Kovács Margitnál dina­mikus, Kiss Roóznál statikus, ami ott drámai alaphangú, itt derűs, ami ott lírai, itt játékos, ami Kovács Margit­nál a szobrászat irodalmi és filozófiai tartalma felé haj­lik, Kiss Roóznál dekoratív, szuverén, zárt egyéni, s öt­letekben, változatokban gaz­dag művészet Kis Roóz Ilo­náé. Munkásságát a neves műkritikus — Koczogh Ákos — mutatja be az olvasókö­zönségnek. Kultúrpoliltikai szempont­ból is jelentős a Magyar Nemzeti Galéria XX. századi állandó kiállítását bemutató kötet, melyben szerepel a több mint 500 kiállított fest­mény és szobor reprodukció­ja, valamint 80 remekmű színes felvétele. A kiadvány jelentőségét ezen kívül az ad­ja, hogy minden művészről és minden műtárgyról rövid ismertetést, elemzést kap az olvasó, amely nem szorítko­zik a lexikális adatok közlé­sére, hanem szól a művek keletkezési körülményeiről, a kompozíció jellegzetességeiről, a színek szerepéről, a kor­szakhoz való kapcsolódásáról is. A Puskin Szépművészeti Múzeum méltán tartozik a világ leghíresebb múzeumai közé. Az 1912-ben alapított intézmény képzőművészeti gyűjteménye nemcsak felöleli a nyugat-európai festészet, grafika és szobrászat legjobb­jainak tekintélyes hányadát a a XV-tői a XX. századig, ha­nem az egyiptomi, görög, ró­mai, továbbá keleti és nyuga­ti középkori műalkotásokkal is gyönyörködi cd az érdeklő­dőket. 1986-ban ünnepeljük Buda visszavívásának 300- évfordu­lóját- Ebből az alkalomból je­lenik meg „Kössünk kardot a pogány ellen" című repre­zentatív album- A korabeli politikusok, költők, prédiká­torok mellett a festők is ha­sonló elhivatottsággal az egész társadalmat akarták buzdítani a török ellen a maguk sajátos képi nyelvén, a látvány erejével. Ezek a képzőművészeti alkotások alig ismertek. A Galavics Gé­za által felsorakoztatott európai szinten is jelentős mintegy 90 alkotás nagy része Rudolf császár prágai udva­rában keletkezett. E szipor­kázó ötletekkel, festői érté­kekkel teli művek máig is a bécsi Kunsthistorisches Mu­seum kincsei. „Az iszlám művészete” cí­mű kötetre pontosan illik a hiánypótló jelző. Sem itthon, sem külföldön nem található hasonló, nagyszabású össze­foglaló munka, mely tudomá­nyos igényű eligazítást adna annak a kultúrának tárgyi művészetéről, amely nanja- ink politikájának. történel­mének egvik meghatározó té­nyezőjét. képviseli. Fehérvári Géza, a kiváló nemzetközi hírű tudós, a londoni egye­tem professzora könyvében az iszlám kezdeteitől a XIX. század végéig tekinti át e* építészet, képző- és iparmű­vészet történetét oly módon, hogy számba veszi és elemzi az iszlám által meghódított területek fontosabb emlékeit. Megismerkedhetünk a moha­medán hódítás alá került Arábia, Perzsia. Törökország, Spanyolország, Belső-Ázsia, és Egyiptom sajátos és mégis egységesebbnek tűnő művésze­tével. Az idegenforgalmi igénye­ket is szolgálja a Képzőmű­vészeti Kiadónál megjelenő két reprezentatív album. Aj egyik a Mátyás-templom és a Halászbástya bemutatására vállalkozik. A történelmünk­ben oly fontos szerepet ját­szó, s szimbolikus jelentősé­gűvé nőtt épületegyüttest dr- Entz Géza. a középkori épí­tészet kiváló szakértője mu­tatja be- A kötet szövegré­szét 31- ábra és archív il­lusztráció egészíti ki. A szí­nes képek a mai állapotot tükrözik, kiegészítve az egy­házi gyűjtemény legértéke­sebb darabjainak fotóival. Szelényi Károly színes fényképei alapján lát napvi­lágot a másik kötet, s „Ma­gyarság” című album. A Sze­lényi alkotta Magvarország- kép sokszor időtlen természeti tájat állít elénk. Egyszerű­ség. a mindennaoi emberi 'ét tisztelete és szeretete háti* át képeit. A könyv a ..Táj, változó fényben” alcímet vi­seli.. E fogalom egy sa játo* szemléletet és látásmódot je­lent: tájakat, tájegységeket térképez fel, megörökíti a vidék karakterisztikus termé­szeti arculatát, egyéni néző­pontból mutatja be az ország ismert műemlékeit és felfe­dezteti velünk a majdnem elfelejtetteket Is. OerSly Tibar NÓGRÁD - 1985. december 21., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom