Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
Céljaink alapvetően teljesülnek Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével Ismét eltelt egy esztendő, amely rendkívül gazdag volt belpolitikai eseményekben. Lezajlott a párt XIII. kongresszusa, az új választási törvény szerint az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások. A nehéz feltételek között sok erőfeszítést követelt a népgazdaság VI. ötéves tervéből adódó megyei feladatok teljesítése, az új tervciklus előirányzatainak kidolgozása és széles körű társadalmi vitája. Célkitűzéseink megvalósítása az élet minden területén átgondoltabb, fegyelmezettebb munkát igényelt és igényel. Az elmúlt esztendők tapasztalatairól és a további teendőkről beszélgettünk Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével. — öt év fejlődésére visz- szaktekintve általában miként minősíthető a megye VI. öt. éves terve? — Mindenekelőtt két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik: a nem termelő ágazatok fejlődése az ipar, a mezőgazdaság teljesítményének függvénye. A másik: a tanácsok gazdaságszervező tevékenységét emellett mindig is befolyásolják a lakossági igények, s természetesen a lehetőségek határain belül ezeket ki kell elégíteni. E tényezők nem hagyhatók figyelmen kívül a terv és a megvalósítás szembesítésekor. Hogyan minősíthető tehát megyénk VI. ötéves tervének teljesítése? A munka befejeződött, a végleges értékelés még hátravan, de látható, hogy elképzeléseink túlnyomó része teljesült. Ez nagyon fontos, hisszen bizonyítja: reális célokat tűztünk magunk elé. Ugyancsak örvendetes, hogy a terv szerkezetén, legfontosabb mutatóin sem kellett időközben alapvetően módosítani. A kiemelt feladatok terv szerint, vagy azt megközelítően váltak valóra. A megyében élők döntő többsége aWMioault a eéfl ki tű zésekkel, magáénak érezte, ■ társadalmi munkával is hozzájárult azok megvalósításához. Eredményeink akkor is jelentősek, ha tudjuk, hogy nem sikerült minden jogos igényt kielégítenünk, — A tanácsok a VI. ötéves tervben rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a kiemelt társadalompolitikai programok teljesítésére használták fel. Hallhatnánk erről bővebben? — Megyénkben is feszítő gond a lakásellátás. Nos, nagy érték, hogy lakásépítési programunk keretében több mint hétezer új lakásba költóznet- tek. A felgyorsult la>.ásmobi- li tásnak és a tervszerű lakásfelújításoknak köszönhetően gyakorlatilag 15 ezer család, több mint 50 ezer ember került kedvezőbb lakáskörülmények közé. Ez jelentősen hatott az életmód fejlődésére is. A fiatal házasok és nagycsaládosok lakás- problémáinak enyhítését szolgáló hároméves program megvalósítása is elkezdődött. Lehetőség sincs rá, de nem is indokolt, hogy mindenki azonnal összkomfortos otthonhoz jusson, a tanácsok ezért keresik a lakáshoz jutás lépcsőzetes megoldását. Azzal is tisztában vagyunk: jobb lett volna több állami lakást építeni, de ehhez nem voltak meg a szükséges feltételek. Sajnos, a számítottnál nagyobb mértékben növekedtek az árak, s ez főként a szerényebb jövedelműek, a családi támogatást nélkülözők helyzetét nehezítette. Általában javult viszont a lakások minősége. Elégedettek mégsem lehetünk, mert még mindig sok a kifogás. A továbbiakban nagyobb igényeket kell támasztanunk a tervezőkkel szemben, hogy a lehető legkisebb fajlagos ráfordítással a lehető legnagyobb használati értéket hozzák létre, bár ez az ösztönzésen is múlik. Gyakori, hogy öt-hat szobás családi házak épülnek, mégsem alkalmasak két generáció egyidejű kiszolgálására. Kedvezően változott a kivitelezők szemlélete, ám még mindig tapasztalni anyagpazarlást. a munka gyenge megszervezését. s ezek mind növelik a lakásárakat. Igényesebb beruházói magatartásra van szükség a tervezővel, a kivitelezővel szemben is. Inkább ne vegvék át a ’étesít- ményt, minthogy használat közben újra és újra előjöjjenek a hiányosságok, bosszúságokat okozva a használónak. Ilyen gyakorlatot kell követelünk a VII. ötéves tervben, amelynek a jelenlegi mennyiségi lakásigények kielégítése az egyik célja. — A lakásokkal szorosan összefügg az ivóvízellátás. Az e területen meglévő nógrádi gondokat mennyiben sikerült enyh’teni? — Valóban jtt a legnagyobb a lemaradásunk, amelynek fő oka a rossz víznyerési lehetőség. A járható út a rendkívül drága regionális rendszer. Minden eddigit meghaladó fejlesztés keretén belül a VI. ötéves tervben céljaink között tíz település vezetékes ivóvízellátása szerepelt és tizenkét helyen valósult meg. Folytatjuk a nyugat-nógrádj térségi vízmű építését, összekapcsoltuk Balassagyarmat vezetékrendszerével. Így átmenetileg oldottuk a városban a vízellátási gondokat. Befejezés előtt áll a hasznosi víztározó kivitelezése, amely a Pásztó— Salgótarján környékén élőket szolgálja majd. A víztermelő kapacitásunk ezzel 27 ezer köbméterrel, 51 százalékkal bővül. Balassagyarmaton megkezdődött a szennyvíz- telep építése is. A VI. ötéves terv ezeket tartalmazta és e terveket túlteljesítettük. Nem akarok ünneprontó lenni, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Nógrád hatvankét településén megoldásra vár még az egészséges ivóvl»ellátás. Egyes területeken a feszültségeik újratermelődnek, már kiépített kutak szennyeződnek el, s ez tetézi problémáinkat. A tervben bizonyos előrelépést vállalhattunk fel. a lemaradás teljes pótlását nem. — Az oktatás feltételeinek javítása érdekében született eredményeket országszerte a jó példák között emlegetik. .. — Igen. Emlékszem, hogy a tervidőszak elején milyen vita volt a demográfiai hullám levezetésével kapcsolatban, olykor szélsőséges vélemények is összecsaptak. A VI. 'ötéves tervben folytattuk a hetvenes évek közepén megkezdett munkát. Óvodák, új általános iskolák épültek, régiek korszerűsödtek. Sok helyen a körülmények már a következő évezred követelményeinek js megfelelnek. Kedvező. hogy a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok elhelyezése mellett javultak a személyi feltételek is. Pozícióink ezen a területen valóban túlhaladják az országos átlagot. Számítógépek, modern audiovizuális eszközök kerültek az iskolákba, szerény méretű sportcsarnok- építési programot is elkezdhettünk. Igaz az új létesítmény nem orvosolja ott a gondot, ahol elavult épületben oktatnak, nevelnek, s a demográfiai hullám sem egyformán jelentkezett az intézményekben. Az indokolatlan különbségek felszámolása változatlan feladatunk. — Az egészségügyi ellátás javítása szintén szerepelt a kiemelt társadalompolitikai programok között. Sikerült-e a célokat valóra váltani? — Az egészségügy fejlesztésére kétszer, a kórház- rekonstrukciókra háromszor annyit költöttünk, mint a korábbi tervciklusban. Balassagyarmaton folytatódott, Pásztón elkezdődött a kórház rekonstrukciója. A rossz állapotú épületek felújítása óriási erőforrásokat emészt fel. Szükséges ugyan, de a gyógyítómunka szempontjából nem biztos, hogy ez a legésszerűbb eszközfelhasználás. Jobb lett volna például több, korszerűbb műszert beszerezni, de erre kevesebb jutott. Nem tudtuk megvalósítani a szociális otthonok tervezett mértékű bővítését sem... — Miért? — A kórházi rekonstrukció sokkal többe került az előirányzottnál. A balassagyarmati kórház felújítása például 32 millióval, s ezt a pénzt más feladatoktól kellett átcsoportosítani. Viszont az egészségügy személyi feltételei biztosításának kedvezett, hogy megyei támogatással, kedvezmények nyújtásával ötven orvos jutott lakáshoz, s a körzetközpontokban az alapellátását szolgáló orvosi rendelők és lakások épültek vagy korszerűsödtek. Ez sem lebecsülendő! — Jutott-e a tervben nem kiemelt feladatként szereplő tennivalókra? — A kiemelés differenciálást jelent. Valami elsőbbséget élvei más dologgal szemben. Így vagyunk a társadalompolitikai programjainkkal. Emellett azonban számtalan egyéb feladat is megoldásra vár. A kereskedelmi hálózat például 10 ezer négyzetméterrel gyarapodott. A lakótelepeken új élelmiszer- és napicikkboltok létesültek. Sokat javult Salgótarján. Balassagyarmat, Pásztó ellátása. A kistelepüléseken elkezdődött bolti rekonstrukció a helyi közhangulatra is jó befolyással van. Szerényebb mértékben fejlődött az iparcikk- és a vendéglátóipari hálózat. Bővült és formájában átalakult a szolgáltatás, amit napjainkban az útkeresés jellemez: miként tudná az igényeket színvonalasabban kielégíteni. A pályázati rendszer segítségével korszerűsödött a települések úthálózata, s mértékkel ugvan. de gyarapodott a közművelődés is. Tény, hogy egyszerre minden jogos igényt nem lehet kielégíteni, s keletkeztek újabbak is. A lakosság is tudatában van annak, hogy a meglévő eszközökből csak meghatározott célokra jut. Ha ezen felül szeretnénk másokat kitűzni, a hozzá szükséges források megteremtéséről is gondoskodni kell. Honnan? A tanácsi, a vállalati pénzeket az elmúlt tervciklusban jól egészítette ki a lakosság társadalmi munkája, amelynek értéke elérte a 2,1 milliárd forintot. Hangsúlyozom, hogy kiegészítette, mert vannak olyan feladatok — parkok, járdák építése, fenntartása —, ahol manapság már nélkülözhetetlen a közhasznú munka. Vannak azonban olyanok is, ahol a munka önmagában nem elegendő, pénzre van szükség, mondjuk építőanyagvásárlásra. Erre nyújthat lehetőséget a településfejlesztési hozzájárulás. — Hogyan fogadták megyénkben? — Kivétel nélkül, valamennyi nógrádi településen a lakosság több mint fele igent mondott rá. A szervezés azonban nem volt zökkenőmentes. Volt, ahol már november elején eldőlt, máshol néhány nappal ezelőtt fejezték be a munkát, mint Bátonyterenyén, Pásztón. — Hogyan képzelik el: a településfejlesztési hozzájárulás milyen szerepet tölthet be a városok, falvak, gyarapításában? — Azoknak a feladatoknak a megvalósítását szolgálja, amelyek a tanácsi tervekbe nem férnek bele, de amelyek a lakosság szerint , nélkülözhetetlenek. Elsősorban az alapellátás javításához nyújt egyfajta forrást a hozzájárulás. Tapasztalatunk, hogy ott, ahol az állampolgárok pontos információkkal rendelkeztek arról, hogy mire elegendőek a tanácsi erőforrások; megkérdezték őket a teho felhasználásáról; figyelembe vették a településrészeken élők eltérő érdekeit; sikerült mozgósító célokat kitűzni, amivel a helybeliek gyorsan azonosultak. Hiszen az emberek szívesen vállalkoznak olyan feladat megvalósítására, ami közvetlen érdekük. A lakossági Igényeket szem előtt tartva a tanácsok most alakítják ki a településfejlesztési hozzájárulásról saját rendeleteí- ket. Ez egy lépés a kiegyensúlyozottabb közteherviselés irányában, hiszen olyanokra is kiterjed, akiknek nincs tulajdonuk — állami lakásban élnek — s korábban nem fizettek községfeilesztési hozzájárulást, ellentétben a kisebb tulajdonnal rendelkezőkkel. A legnagyobb előnye azonban, hogy a lakosságot közvetlenül bevonja a célok kialakításába, s az ebből a forrásból létrehozandó értékeket jobban magáénak érzi. — Körülbelül miként viszonyul a tanácsi költségvetés és a területfejlesztési hozzájárulás egymáshoz? — A megye tanácsai a VII. ötéves tervben több mint 19 milliárd forinttal rendelkeznek, amiből 4 milliárdot a fejlesztésekre kívánunk fordítani. A településfejlesztési hozzájárulás ebből jó esetben 115—120 millió forint. Salgótarjánban például a szennyvízrendszer rekonstrukciója Társadalmi összefogással épült fel az idén átadott magyarn ándnri körzeti általános iskola, ahol hosszú időre biztosítottak az oktató-nevelő munka korszerű feltételei — kép: kulcsár — 160 millió forintba kerül, a településfejlesztési hozzájárulás ebből 15—18 milliót fedez. Szó sincs arról, hogy lebecsüljük, de látszik: ez a forrás önmagában nem oldja meg az alapvető gondokat. Csak segíti az igények kielégítését. — A VII. ötéves terv területfejlesztési koncepcióját a megyei tanács még ősszel elfogadta. Milyen új vonásokat vettek figyelembe? — A tervezőmunka ho6szú ideje folyik. A koncepciót elfogadta a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága, megvitattuk partnereinkkel. Tart a tervek végleges kialakítása. Koncepcióról van szó, amely módosulhat a fű célok pontosításakor. Hogy melyek az új vonások? Elsőbbséget élvez a meglévő intézmények zavartalan működtetése, azok jobb kihasználása, feltételeinek javítása. A tanács sok ilyennel rendelkezik: kórházak, iskolák, művelődési létesítmények ... Eddig a tervezés kulcskérdése az új beruházás volt. Az elmúlt időszakban rendkívül sokat építettünk. Több figyelmet kell tehát fordítanunk ezek tartalmi munkájának javítására, meglévő színvonaluk megőrzésére, javítására. Folytatjuk a felújítási programot is. Ennek keretében az elmúlt évektől olyan értékes létesítmények szolgálják a lakosságot, mint a nagvbáto- nvi Bányász Művelődési Ház. a balassagyarmati Ipoly Szálló. a felújított általános iskolák Pásztón, Nézsán. Egy megjegyzés engedtessék meg: az új intézmények mellett jobban oda kell figyelni arra, hogy a régebbieket más funkciók céljára miként használjuk fel jobban! S, igazából ennek akkor teszünk eleget, ha gondoskodunk a gazdaságos, a célnak megfelelő működtetéséről. Balassagyarmaton például a művelődési központ körülményei más településekhez viszonyítva, kedvezőtlenebbek, s ez mégsem érződik tevékenységükön. Miért? ök abból Indulnak ki: ez van, itt kell dolgozni! És jól dolgoznak. Szó sincs arról, hogy nem akarnánk fejleszteni. Annyi azonban már most bizonyos, jövőre nem rendelkezünk több fejlesztési eszközzel, mint az idén, s a tervciklus végére sem lesz számottevő a növekedés. — A feladatok rangsoraiban várható-e módosulás a következő öt esztendőben? — Alapvetően nem. Űjabb 7 ezer lakás megépítésével, a lakásmobilitás ösztönzésével, a felúj ítások-korszerűsítések fokozásával, a kiemelt rétegek hároméves programjának folyamatossá tételével számolunk. Továbbra is célunk a bányakolóniák számának csökkentése, ezenkívül intenzíven foglalkozunk más üzemi — elsősorban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez tartozó — kolóniák felszámolásával is. Rendkívül fontos, hogy a már közművesített telkekre minél előbb családi házak épüljenek, s ehhez a tanácsok olyan támogatást nyújtsanak, amely hozzásegít a fizetőképes kereslethez. Tizenöt településen szeretnénk javítani az ivóvízellátást. Jó lenne több helyen, de ennyire ' futja erőnkből. Látjuk, hogy milyen nagy gondokat | jelent az elavult, hiányos szennyvízvezeték-rendszer Salgótarjánban. Balassagyarmaton, Bátonyterenyén. E területen is lépni kell. Annál inkább, mert a környezet védelme sem tűrhet halasztást. Gátat kell emelni az élővizek, a levegő további szeny- nyezése elé, s ez nemcsak beruházást jelent, a szemlélet bizonyos módosítására is szükség van. Az egészségügy fejlesztési elgondolásában is némi változás várható. Ma már látjuk, hogy az épületek felújítása mellett a megelőzés legalább ilyen fontos a gvógyítómunka számára. Nagyobb energiát kell helyezni az egészséges életmódra nevelésre, a káros szokások csökkentésére, a betegségek idejében történő felismerésére, a műszerezettség javítására. Továbbá korszerűsítésre szorul a szociálpolitika is. Szeretnénk megteremteni a 75 éven felüliek intézményes gondozását, amihez szociális otthoni férőhelyek kellenek. A szociális gondozás azonban továbbra sem csak az állam feladata, a családé Is. Az oktatás fejlesztésére változatlanul jelentős eszközöket szánunk. Folytatjuk az általános iskolai programot, Balassagyarmaton és Salgótarjánban új középiskolát építünk. A művelődést szolgálja majd az új megyei könyvtár, a szécsénví művelődési központ, s nagyobb figyelmet fordítunk a kistelepülések, a lakótelepek közművelődésére is. — A tanácsok gazdálkodást rendszerében történő változások miként befolyásolják a tervezést? — A tanácsi gazdálkodás új alapokra helyeződik. A helyi tanácsok a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközök 70 százalékát önállóan, központi és megyei kötöttségek nélkül használhatják fel. Erőforrásaikat további megyei céltámogatásokkal, pályázatban való részvétellel egészíthetik ki. A megyei tanács csekélyebb eszközei a kimondottan megyei feladatok biztosítására elegendőek. Megnövekszik tehát a helyi tanácsok és in- tézménvek önállósága, ezzel a felelőssége is, elsősorban az alapellátásért. A döntés helyben születik, fontos, hogy milyen rangsort állítanak " fe'a testületek, miként vonják be a lakosságot a terv végleges kidolgozásába, amelyre az első negyedévben kerül sor. — Az állampolgárok a tanácsok tevékenységéről nem csak az ellátáson, a fejlesztésen keresztül mondanak véleményt, hanem ügyeik intézésén át is. Sikerült-e gyorsabbá. színvonalasabbá tenni a hatósági munkát? — A tanácsok sokat tettek e területen is. Ügyfélszolgálati irodák jöttek létre, megvalósult a körzeti ügyintézés, kísérletek történtek, hogy az üzemekben intézhessék az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat. összességében a követelményeknek a szakigazgatási szervek megfelelnek, elenvésző az állampolgárok fellebbezése, a megváltoztatott határozatok aránya. Szó esik a bürokráciáról, arról, hogv az ügyintézésben keletkező feszültségeket mege'őz- zük. Itt sok mindent tettünk é.s kell tenni még. Erre példák a települések rendezési tervei, amelvek öt-tíz évre előre rögzítik a helyi építési szabályokat. Erről azonban a lakosságot tájékoztatni kell, hogy kénes legven kiválasztani _ cse^kvesének helyes irá- nvát. Javításra sz.orul tehát itt is a megelőzés, de az állampolgári fegveiem Is. A lakpsság túlnyomó többséé tiszteli é.s betartja a törvényeket, s intézkedéseink az ő érdeküket szolgállak. Végezetül szeretném hangsúlyozni. hogy olvan időszakban lépünk 198fi-ba. amikor tudjuk: gazdasági feladataink megvalósítása mindenkitől megköveteli, hogy nagyobb felelősséggel, becsületesen végezze el saját munkáját. A megyei pártértekezlet, a párt XIII. kongresszusa, a megve! pártbizottság legutóbbi ülésén elfogadott területfejlesztési irányelvek megszabták legfontosabb feladatainkat, előrehaladásunk irányát. A megye VII. ötéves terve ezt tükrözi. S ha minden gondunkra nem is találhatunk megoldást, meggyőződésem,- hogy tervünk fegyelmezett, a szellemi energiát is hatékonyan felhasználó, a tartalmi munkára irányuló tevékenységgel végrehajtható, s a látható nehézségek ellenére is optimizmusra ad alapot. Engedje meg. hogy a lap hasábjain keresztül ehhez a munkához a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a magam nevében a Nógrádban élőknek sok sikert, örömet, jó egészséget és boldog új évet kívánjak! — Köszönjük a beszélgetést! M. Szabó Gyula
