Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

Megyei népfrontértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az 1■ oldalról.) négyszerese a korábbi idő­szakénak. A megye negyed­szer érdemelte meg a HNF Országos Tanácsa és a Mi­nisztertanács .Tanácsi Hivata­la elismerő oklevelét. Még szembetűnőbb Salgótarján te­vékenysége: a megyeszékhe­lyen hatszorosára nőtt- a tár­sadalmi munka értéke és négyszer lett tulajdonosa a nemzeti zászlónak. Társadal­mi összefogással épültek me­gyénkben iskolák, művelődé­si intézmények, óvodák, or­vosi rendelők és lakások, sportlétesítmények. Sajnála­tos azonban, hogy a szerve­zésben néhány településen stagnálás vagy visszaesés is taoaszta'.ható. A népfront sokrétű tevé­kenységét érzékeltetve, kitér a beszámoló a környezetvé­delmi munkabizottság tevé­kenységére, a tíz évvel ez­előtt megalakított kertbará­tok és kistenvésztők társa­dalmi szövetségére. a fogyasz­tók megyei tanácsának mun­kájára. Számot adtak a hasz­nosítható hulladékok gyűj­téséről is. ennek bevételei az ifjúsági mozgalom lehetősé­geit gazdagították. A közoktatást 400 szülői munkaközösségen keresztül segítette a népfront, a me­gyei elnökség mellett műkö­dő oktatáspolitikai munka­bizottság új kezdeményezés­ként ajánlást dolgozott ki a szülői munkaközösségeknek „Család, szabad idő, nevelési együttműködés az iskolával, óvodával” témakörben. A művelődéspolitikai feladatok között jelentős helyet foglal el az olvasási, a magyar és a nemzetiségi anyanyelvi kul­túra fejlesztése. Az olvasó népért mozgalom — számos negatív tényező ellenére — megyénkben is jelentős kö­zösség- és tudatformáló erő­vé vált. Az olvasóvá nevelés leghatékonyabb formái az ol­vasótáborok és részt vett a népfront a kisközségek mű­velődési helyzetének felméré­sében is. Hat kisközségben a helyi szervekkel közösen mű­velődési kört hoztak létre. A honismereti tevékenység, a békemozgalom eredményei­nek és teendőinek számba­vétele után részletesen szól a beszámoló a mozgalom szer­vezeti kérdéseiről is. végül pedig az irányító és társszer­vekkel való együttműködést elemzi. Letovai Ildikó vitaindítója A népfrontértekezleten a beszámolóhoz Letovai Ildikó, megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítőt, aki mindenek­előtt hangsúlyozta: — A népfrontpolitika fél évszázados tapasztalatai azt igazolják, hogy meghatározó társadalmi céljainkat bár­mely korszakban, bármely időszakban csak a párt ve­zetésével, és széles nemzeti összefogással érhetjük el. A megyei népfronttitkár ele­mezte a legutóbbi évek ered­ményeit, utalt a meglevő fe­szültségekre. Mint hangsú­lyozta, az a döntő, hogy la­kosságunk zöme megértse; a kiutat a«r jntepzív fejlesztés­sel, a korszer?! irányítással, a minőségi munka eszközeivel együttesen kell megkeresni. Bonyolult korunkban úgy tu­dunk a követelményeknek és önmagunk elkötelezettségé­nek is megfelelni, ha valóban a munkát és az emberséget tekintjük mércének; ha egy­mást — munkatársainkat, partnereinket. szövetségese­inket — jobban tisztelve, vé­gezzük mindennapi dolgun­kat; ha tisztességünkhöz és fegyelmünkhöz nem férhet kétség; ha a szavaink és tet­teink egysége példa környe­zetünknek. A XIII. kongresz- szus határozata, céljai — amelyeket a Hazafias Nép­front nemzeti programmá emelt — boldogulásunk út­ját jelentik, megvalósítására a VII. ötéves terv időszaká­ban készek és képesek va­gyunk. — Az elmúlt öt évben tár­sadalmi életünkben olyan változások mentek végbe, amelyekhez a megye nép- frontmozgalmáhak is igazod­nia kellett — mondotta a to­vábbiakban Letovai Ildikó. Ezek között kell szólni a köz- igazgatás korszerűsítéséről, a járások megszűnéséről. Űjabb településünk emelkedett vá­rosi rangra, ma reggel kao- tuk a hírt. hogy Pásztó után ugyanezt elnyerte Szécsény Három városi jogú nagyköz­ségünk van, kialakultak a vonzáskörzetek. egyidejűleg nőtt a helyi szervek önálló­sága. A változások a koráb­bitól összetettebb, nehezebb feltételeket jelentettek a mun­kavégzésben. Konkrét adatok azonban azt is igazolták, hogy ugyanakkor nőtt a köz­életi érdeklődés, a lakosság­nak a döntések előkészítésé­ben. végrehajtásában, ellen­őrzésében való részvételi igé­nye. A kongresszusi készülődést elemezve a megyei népfront- titkár utalt arra, hogy a ren­dezvényeken csaknem tizen­ötezer állampolgár jelent meg és minden tizedik résztvevő elmondta véleményét. A hozs- zászól ásókat az jellemezte, hogy az adott település ered­ményeiről, gondjairól és az ellátás javításának igényeiről szóltak. A jó politikai légkör ellenére jogos türelmetlenség­gel is találkoztunk, a koráb­biaktól jóval érzékenyebben, keményebben teszik szóvá az emberek, ha hanyagságot, ésszerűtlenséget, az anyagi eszközök pazarlását tapasz­talják. — A népfrontválasztással összekapcsolva, minden köz­ségben és városkörzetben szó esett a településfejlesztési hozzájárulásról. Tapasztala­taink szerint igazán gondot csak az jelentett, ha megala­pozatlan javaslatok kerültek a lakosság elé és nem talál­kozott a közérdek az egyéni érdekekkel. A népfronttestületek meg­választásának új módja ked­vező tapasztalatokat hozott, s e megállapítás után összefog­lalta a megyei népfronttitkár a megyei bizottság legutóbbi ülésének megállapításait. Vi­taindítóját pedig így fejezte be: — Az évről évre bővülő, aktívabbá váló mozgalmi munkát kívántuk bemutatni, amely az itt élő. dolgozó em­berek. politikai, társadalmi szervezetek. mozgalmak, egyesületek részvételével hoz­zájárulhat Nógrád megye to­vábbi gazdagításához. Erősödjön a tartalmi munka Ezt követően Zsidói László, « pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg beszámo­lóját, majd az előterjesztések fölött megnyitották a vitát. Elsőként Pál Józsefné, mátra- terenyei darukezelő kapott szót. aki életútjának felidézé­sével is illusztrálta a közéíeti munkát vállaló nőkre háruló terheket. A gondok között em­lítette, hogy a nagyközségben hiányzik a vezetékes ivóvíz, a gyerekek tanítása pedig nyolc helyen történik- Angyal Bar­nabás vésnök, a Hazafias Nép­front Salgótarjáni Városi Bi­zottságának alelnöke a béke- mozgalmi munkáról szólt. Han«súlyozva az üzemek sze­repét, s a békemozgalom to­vábbfejlesztése érdekében jobb együttműködést sürgetett a társadalmi és tömegszerve- xetek között Indítványozta, hogy a megyeszékhelyen hoz­zanak létre békeklubokat, ezek a lakótelepeken új fóru­mokat is teremthetnének. Tari Ottó. a pásztói városi nép­frontbizottság titkára arra utalt, hogy a közigazgatás át­szervezése után még éleseb­ben jelentkeztek a település- fejlesztés igényei- S, arra van szükség, hogy a népfront az eddiginél is alaposabban moz­gósítson a célok eredményes megvalósítására. Megemlítette, hogv újabb három körzeti népfrontbiaottságot hoztak lét­re, s ettől azt várják, hogy gyorsabb legyen az informá­ciócsere, s erősödjön a moz­galom tartalmi munkája. Bállá Ferenc, a népfront salgótarjáni alelnöke a város­politikai munkabizottság tö­rekvéseiről szólt- Hangsúlyoz­ta, hogy keresni kell annak lehetőségét is, hogyan lehet to­vábbfejleszteni a társadalmi munkamózgaimat, amely a ta­nácsi tervek végrehajtásának szerves része. A településfej­lesztést segítő munka megér­demli azt is, hogy a szerve­zésre és az előkészítésre job­ban odafigyeljenék. Dr. Praz- novszky Mihály, a honisme­reti munkabizottság elnöke szóvá tette, hogy hiányzik az átfogó településtörténet és nincsen igazi fal-ukrónika-írás sem- Az üzemtörténetek meg­írásában folyamatosan ügyelni kell az új ipari ágazatokra is- Változtatni szükséges a hon­ismereti tevékenység munka- módszereiben is, hiszen a je­lenkor történetét más mód­szerekkel, technikai eszközök­kel kell megörökíteni. R mozgalomra a megújulási kiszsig jellemző egészíthetők, s igazán jók azok a kezdeményezések, amikor egy-egv kollektíva a tanács szakmai és anyagi segítségé­vel a gondolattól a végrehaj­tásig gazdája egy-egy saját ér­dekét szolgáló kezdeménye­zésnek. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyek társa­dalmi munkával sem oldha­tók meg, ezen enyhíthet a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás lehetősége- Devcsics Miklós hangsúlyozta, hogy az-t kell célként meghatározni, amit É többség akar. A meggyőzés révén azok is pártfogolhatják, akik ma még nem 'fogadták el, éppen ezért a párbeszéd nem fejeződik be. A megyei tanács elnöke végezetül szólt a tanácsok és a népfront együttműködéséről is, hangsú­lyozva, hogy az egyik legfon­tosabb: a közvélemény előtt tárgyalni a problémákról és eredményekről. Vilazáró, választás A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében Kovács Béla alelnök köszöntötte a népfrontértekezletet. Szemé­lyes tapasztalatai alapján szólt a nógrádi változásokról, az öt évvel ezelőtti népfrontértekez­let résztvevőjeként summáz­hatta: — Ez az öt év gazdag volt a népfront megyei életében is, a nógrádi bizottságok és akti­visták eredményesen munkál­kodtak a hetedik kongresszus állásfoglalásának végrehajtá­sáért- A mostani kongresszus előkészületeinek kapcsán pe­dig úgy értékelhetjük, hogy a népfront tevékenysége kiszé­lesedett. A továbbiakban arról be­szélt. hogy a népfront ember- központú mozgalom. Beszél­getni, vitatkozni, meggyőzni — ez a módszer. S ez teszi szük­ségessé a még nagyobb figyel­met a társadalmat foglalkoz­tató gondokra. A probléma- érzékenység nemcsak ezek to­vábbítására, hanem a felada­tok cselekvő megvalósításában való részvételre is késztet. A népfront alelnöke hangsúlyoz­ta. hogy szükség van az őszin­te párbeszéd folytatására, a jelentős feladatok pedig az emberek mozgásterének kiszé­lesítésével oldhatók meg­— A népfront szerepe na­gyobb, mint. korábban, tevé­kenysége különösen az utóbbi huszonöt-harminc év alatt élénkült meg — mondotta Ko­vács Béla. — Ennek eredmé­nye mindaz, amiről ma a nógrádiak is számot, adnak. A mozgalomra a megújulási készség jellemző, ezt még to­vább kell erősíteni. A felszólaló példákkal is il­lusztrálta, hogy a népfront milyen sok mindent masára vállal, milyen újabb és újabb célkitűzésekért dolgozik- Üj jelenségként megemlítette a fogyasztók tanácsának létre­hozását, majd a családvéde­lemmel, kapcsolatos teendők felkarolásáról beszélt. Az újabb tevékenységi területek pedig azt is jelentik, hogy még több aktivista találhat közös­séget szolgáló elfoglaltságot magának a Hazafias Népfront kereteiben. Dr, Nagy Lajos pásztói apátplébános hangsúlyozta a szövetségi politika alapján megvalósuló nemzeti egység jelentőségét, majd arról szólt, hogy a nehéz gazdasági hely­zetben is tiszteletre méltó erőfeszítések történnek az életszínvonal javítására- Tóth Józsefné SZMT-titkár, a szak- szervezeti választások tapasz­talatairól r 'ott tájékoztatást és megeml te, hogy a me­gye szervezett dolgozói magu­kénak vallják és nagyra ér­tékelik az elért eredménye­ket. Szólt a szakszervezet és a népfront együttműködéséről is. hangsúlyozva, hogy ebben még tartalékok vannak, a közös munkában nagyobb teret kell adni a családdal és az ifjú­sággal kapcsolatos tevékeny­ségnek. Dr. Dömsödy Péter igazgató főorvos, a környezet- védelmi munkabizottság elnö­ke azzal kezdte hozzászólását, hogy a népfront az elsők kö­zött vállalta a környezetvédel­mi feladatokat. Ez a tevékeny­ség elmélyült, segíti az állami környezetvédelmet és társadal­mi kontrollt is. jelent. Vasicsek Lajosné bátonyterenyei nyug­díjas a tjagyhatású üzemi bé­kerendezvényekről szólt és azt hangsúlyozta, hogy a népfront a lakóhelyi poliltika egyik fő formálója- Dr. Karászi Benő nyugalmazott főorvos a de­mográfia kedvezőtlen adatait idézte. Ezek után tette fel a kérdést: változtathat-e a nép­front? Igen, mert van kiter­jedt tömegkap csoiata. Olyan társadalmi közhangulatot kell kialakítani, amely az anyasá­got jobban tiszteli és becsüli. Czégény Sándorné szakfe­lügyelő hozzászólásában ki­emelte, hogy a népfront a szülők és az iskolák munká­ját is segít összehangolni. Be­fejező gondolata pedig koránt­sem csak erre a témára érvé­nyes: a megoldáshoz a tettek vezetnek, nem a sopánkodás. Kalácska Béla balassagyarma­ti evangélikus lelkész a nem­zeti összefogás fontosságát ér­zékeltette. Szarka Lajosné né- zsai tanítónő a nemzetiségi települések gyarapodásáról, a határmenti együttműködésről beszélt. Arató János, Balassa­gyarmat IV-es városkörzeté­nek (Patvarc) küldötte a nép­Nándorné, Kissimon Lászlóné, Kojnok Nándor, Kovács Éva, Kovács Gábor, ifj. Könnyű József, Kőszegi László, Kubi- nyi Attila, Letovai Ildikó, Mar- czinek István, Méhes András, Mészáros Ágnes, Mészáros Sándor, Mikula Imréné, dr. Nagy Zoltánná, Óvári Péter, Pál Józsefné, Pintér Anna, ifj. Pohárdi Gyula, ifj■ Ra­gacs József, Remenár Jánosné, Romata Istvánná, Skoda Fe­renc, Skuta Gusztávné, id. Szabó István, Szakmar Rezső, Szarka Lajosné, dr. Szomszéd Károly, Szőke János, Tamás­falvi László, dr. Tamaskovics Nándor, dr. Toronyi László, Generációk a népfrontmozga lomban Fotó: bábéi Devcsics Miklós felszólalása Délután Marczinek István, megyei alelnök vezette a ta­nácskozást, elsőként Devcsics Miklós megyei tanácselnök, Salgótarján országgyűlési kép­viselője szólalt fel- Felelősség- teljes munka jellemzi a mai tanácskozást is — mondotta — a reális helyzetelemzés a teendők számbavételével páro­sul. A megyei tanács elnöke kemény öt esztendőnek nevez­te az elmúlt éveket, részlete­sen sorolta ennek indokait is. A bonyolult nemzetközi hely­zet mellett ez idő alatt a gaz­dasági élet is nehéz időszakot élt át, éppen ezért a kis ered­ményeket is jobban kell be­csülni. — A népfrontértekezlet be­számolója jól tükrözi a me­gyei pártértekezlet és a XIII- kongresszus határozataiból adódó feladatokat — mondot­ta. — Az ország lakpsságának döntő része támogatja ezeket a célokat és igénylik, hogy gyorsabb ütemben haladjunk előre. Az életszínvonal válto­zásának azonban a gazdasági teljesítőképesség növelése a feltétele. A megyei tanács elnöke szólt Nógrád iparáról, elisme­rően beszélt a mezőgazdaság figyelemre méltó gabona- és húsprogramjáról. Az eredmé­nyek mellett azonban nem ta­gadható. hogy nem javult kel­lően a hatékonyság, romlottá műszaki ellátottság, akadozott az anyagellátás A nógrádi változások között említette, hogy az életkörülményeket is javítóan bővült az üzletháló­zat, nagy jelen+ősége van a kistelepülések ,kereskeaoirni egységei rekonstrukciójának. Az ellátás jó, nem lehet azon­ban belenyugodni, hogy néha olyan árucikk is hiányzik, aminek nincs objektív aka­dálya- A továbbiakban a VII. ötéves tervkoncepció főbb cél­kitűzéseiről beszélt Devcsics Miklós, hozzátéve, hogy ezt több fórumon a népfront is megtárgyalta. A végleges ki­alakítás ezután történik meg és egységet kell teremteni ab­ban. hogy mi élvezzen elsőbb­séget- Mindenekelőtt a meglé­vő intézmények zavartalan működését kell biztosítani. Az előző tervidőszakhoz hasonlóan várhatóan ugyancsak hétezer lakás. épül, s a tervidőszak végére kielégíthetők lesznek a mennyiségi lakásigények. To­vább kell munkálkodni az is­kolai oktatás feltételeinek ja­vításában. a hangsúly azon­ban a középiskolákra tevődik át. Többet kell törődni az em­berek egészségével és bizonyos koncepcióváltásra is szükség van A korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a meg­előzésre, az egészséges élet­módra. a káros szenvedélyek elleni küzdelemre- Ez szük­ségessé teheti az anyagi erő­források bizonyos átcsoporto­sítását- Tovább kell folytatni az egészséges ivóvízellátást szo'gáló programot és ezt ki kell egészíteni a szennyvízhá­lózat bővítésével. Ezekkel a célokkal teljes az egyetértés, vannak azonban az alaneilátást érintő olyan igé­nyek is — telefon, út. keres­kedelem. közmű —, amelyek íosossása nem vitatható, de megoldásukra egyelőre anyagi erő nincs- Az közhasznú tár­sadalmi munkák szervezésé­vel nagv szeren hárul e ,te- kinte+ben a nerV-nntmozgá- lomra is, a feszültségek ugyan­is ez által enyhíthetők. A me­gyei tanács elnöke utalt arra, hogy a főbb célok helyileg ki­front. régi .munkásaként álla­pította meg: „A mozgalom el­ültetett fája szépen terebélye­sedett”­A vitában elhangzottakat Letovai Ildikó foglalta össze, majd bejelentették, hogy írás­ban nyújtsa be hozzászólását Szakái Jenő, Kőszegi László, Németh Péterné, Dehény Zol­tán, Remenár Jánosné, Valah László, Pintér János, Méhes András, Trizna Jánosné és Fekete András. A megyei népfrontértekezlet elfogadta a beszámolókat, a feladatajánlást és az ösz- szefoglaiót, majd megerősítet­te a megyei bizottság szemé­lyi összetételét és öt évre szó­ló mandátumát. A községi, városi népfrontgyűléseken, a politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek testületi ülésein választották meg a megyei népfrontbizottság tag­jait. Ezek a következők: Adorján Béláné, Báli Nándor- né dr-, dr. Burányi László, Bartkó László. Bene Ferenc, Berki Mihály. Bodnár József, Bucsánszki István, Czene Ár­pád, Czégény Sándorné, Cser­nyik István, Csorbáné Súlyán Mária, Csuhaj Ernő, Dióssi Géza, dr. Dömsödy Péter, Du­dás László, Fehér Andrásáé, Filő Sándorné, Frenyó Gyű- láné, Gál Józsefné, Gáspár László, Gecse László, Godó Péter, Gudics István, Heszler Károlyné, dr. Hollóst László, Horváth József. Józsa Dezső. Juhászné Kincses Helen. Kad- lót Ervin, Kalácska Béla, dr. Karászi Benő. Kazinczi Pál, Kelemen Gábor. Király Lászióné, Kiss Imre. Kiss Tóth Józsefné, Vasicsek La­josné, Vigh Borbála, Volek Tibor, Zomborka Imre, Zólyo­mi Ferenc és Zsidai László­Az újjáválasztott népfront- bizottság nyilvános alakuló ülésen megválasztotta a tiszt­ségviselőket. A jelölőbizottság nevében Ozsvár Istvánné tett javaslatot, s az elfogadott ha­tározat szerint a népfrontér­tekezlet 17 tagú elnökséget választott. A megyei népfront- bizottság elnöke ismét Kojnok Nándor- Alelnökök: Czégény Sándorné, dr. Hollósi László, Marczinek István, A megyei népfrontbizottság titkára Le­tovai Ildikó, titkárbelyettese pedig Kazinczi Pál. A pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnö­kének újból Zsidai Lászlót választották. A népfrontértekezlet dönté­se szerint a népfront VIII- kongresszusán Nógrád megyét küldöttként képviselik: Berki Mihály. Billenger Ákos, Csor­báné Súlyán Mária. Gál Jó­zsefné, Holecz László, dr. Hol­lósi László, Horváth Sándor, dr. Karászi Benő. Kazinczi Pál, Kiss István, Kiss János, Kojnok Nándor, Komkáné Ke­rekes Mária, Letovai Ildikó, Marczcinek István, Medéné Gyökér Éva, Pál Józsefné, Pénzes Istvánné, Sőregi József és Szakai Jenő. A népfrontértekezlet elfo­gadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nógrádi tag­jaira tett javaslatot is. Esze­rint az országos tanács tagja dr. Hollósi László. Kiss István, Letovai Ildikó, Marczinek István. Medéné Gyökér Éva, Pál Józsefné és Sőregi József. Kitüntetések Az újjáválasztott tisztségvi­selők nevében Kojnok Nándor köszönte meg a bizalmat, majd Kovács Béla. a HNF Országos Tanácsának alelnö­ke és Letovai Ildikó megvei népfronttitkár átadta a ki­emelkedő munkát végző akti­vistáknak az emléklapokat, il­letve ajándékokat. Elismerés­ben részesült Fricska Gábor karancskeszi nyugdíjas tanár, Ozsvár Istvánné, az MSZMP oktatási igazgatóság tanára. id- Könnyű József, sa^gótnrin- ni nyugdíjas termelésszervező. Hegedűs József. Őrhalom ta­tán ácselnöke, Arató János, nyugdíjas patvarci igazgató­tanító. Csonka József, az Ecseg és Vidéke Takarékszö vei ke­zet igazgatóságának elnöke, Szabó Áron, pásztói nyugdí­jas iskolaigazgató, Lázai Ber­talanná, endrefalvai tanár, Nagy Imre, az Országos Föld­tani Kutató-fúró Vállalat fú­rómestere (Mátraverebély), Kmetty Sándor, a drégelypa- lánki termelőszövetkezet el­nökhelyettese és Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnö­ke. A megyei népfrontértekezlet ezzel befejezte munkáját, a tanácskozás a Szózattal ért véget. Kelemen Gábor ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom