Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

Színházi esték Tizenkét dühös ember Az ügyrendre szavaznak a gyilkossági ügyben döntő esküdtek (középen az elnök, Raksá- nyi Gellert) Intim kerámia Czinke Zsuzsanna kamaratárlata A mindennapi intimitásra nagyobb szükség van, mint sokszor gondolnánk- A tömeg- fogyasztás kora magával hozta a tömeggyártást a tárgykészí­tésben is, amelynek ered­ményei nem mindig töltenek el bennünket csodálattal. S ez még enyhe kifejezés, ha a minket körülvevő tárgyakra, a lakberendezés kellékeire (bú­tor, lámpa, textil, kerámia, üveg. egyéb iparcikkek stb.) gondolunk amelyek napjaink­ban vajmi ritkán teszik lehe­tővé a személyesség légkörének megteremtését szűkebb, esetleg tágabb környezetünkben. Szem­léleti gondok, egymásnak el­lentmondó gazdasági érdekek — vagy vélt érdekek —, ösz- szehangolatlanság stb prolon­gálják az értékbizonytalansá­got. az ízlészavart életünk e fontos színterén is- Hogy mind­ez nem a modern kor isten­csapása, arra talán a legismer­tebb példa Japán lehetne. De Japán messze van- A jelenle­ginél vonzóbb életvitel megte­remtésének kellékeit magunk­nak kellene mielőbb megte­remteni, intim élettereink tár­gyainak gyarapításával, eszté­tikai értékük növelésével. S ezekhez a kedvenc apróságok is hozzátartoznak. Ilyenek például a kerámiák is. amelveket rendezgethetünk, amelyekhez ragaszkodhatunk,' amelyeknek örülhetünk. A ke­rámiakészítésnek sok csínja- bínja van, és még több ága- A használati- és a dísztárgyak, a csempék csakúgy ide tartoz­nak, mint a figurák és a mu- rális művek, hogv csak néhány műfajt említsünk­Ezek közül Czinke Zsuzsan­na elsősorban használati és dsztárgvakkal foglalkozik. Salgótarjánban, a megvei ok­tatási igazgatóságon több mint száz vázát, tükröt, ékszerdo­bozt, tálat, figurát stb állított ki. Használati és dísztárgyai, edényei a funkción túl meg­hitt intimitásukkal keltenek fi­gyelmet. Mértéktartóan diva­tosak, a technika, a célszerű­ség és a szépség harmonikusan egyesül bennük. A salgótarjáni születésű ke­ramikus négv éve diplomázott az iparművészeti főiskolán, ke­rámiagyárakban folytatott gya­korlatot- Ez az idő. ha nem is túlságosan hosszú, elegendő volt ahhoz, hogv kimunkált plasztikai érzékre tegyen szert. Nógrádban eddig két bemutat­kozása volt. a karancslaouitői termelőszövetkezet galériáié­ban Czinke Ferenccel együtt állította ki munkáit, s közön­ség elé lépett a salgótarjáni Lakberendezési Áruházban- Fiatal keramikusról lévén szó. természetesnek fogadható el. hoev használati és dísz- tárevaiban érzékelhető a nagv elődök inspiráló hatása. ígv viszonylag kevesebb az új elem, viszont a továbbfeilődés lehetőségére utal az a forma­biztonság. arány- és színérzék, amellyel Czinke Zsuzsanna máris rendelkezik. Törekvései­ben jelentős szerepet szán a népi kerámia ihlető hatásá­nak. Formái, színei, motívu­mai változatosak, a művész konkrét megfosíalmazásoktól az. egvre jobban általánosított for­mák felé törekszik. Az artisz- tikus felületen megjelenő mo­tívumok. a finom raiz.ú növé­nyek és madarak nem nélkü­lözik a jelképiséget sem. a boldog természeti világ szépsé­gét- Éppen ezért, e kerámiák gvakran a jelenségek hangula­tát tükrözik, mindazt, amit a fiatal művész bennük hétköz­napján szépnek érzett. A népi kerámia sem néprajzi érdekes­ségként ösztönzi a művészt. hanem mindenekelőtt annak hangulati töltésére figyel, hu­mánus tartalmát idézi- Czinke Zsuzsanna egyelőre a kis formák művelésében je­leskedik. Itt biztonságosan mo­zog. Formaelemei, technikai eszközei, anyaga — s tegvíik hozzá: élményei — megfelel­nek törekvéseinek. Fürgén, elegánsan és frissen dolgozik, intim közlései lírai üzenetet hordoznak. Felületei átlelónt- hetőek. organikusan épüettek, szelíd realizmussal tel;tet!ek- Esztétikai rendjébe a- játékos­ság és némi groteszk elem is beépül. A funkcionális tár­gyak szigorúbb és fegyelmező rpndie az o’dottabban építhe­tő plasztikával keveredik mun­kásságában' De mindkét pset* ben azonos a szándék- olvan intim kerámia készítése, amely funkcióiának pontosan megfe­lel, akár a közvetlen haszná­lat. vagv éppen a díszítés a célja. Az ilvesféle vázák, do­bozok. tükrök esztétikus hátte­rét ie'entbetik az életünkből mindinkább hiányzó csöndes beszélgetéseknek családi é« ba­ráti összeiövetéleknek. az e.gv- re ritkuló nyugalmas percek környezeti feltételének. S mi­után naniainkban nagyon is ionosán tesszük szóvá a kör­nyezet esztétikai formálásában mutatkozó fáió hiányosságokat, minden olvan törekvésre érde­mes figyelnünk, amelv lénve- géné) fogva éppen ezt a eMt szolgálja.' A helyesen kialakí­tott — és a helyesen válasz­tott — forma életvitelünk ala­kításában tarta’ommá válik, hozzáiántl a nünb°t'körül'-“'’ő léskor kialakításához, a har­mónia erősítéséhez, a zakla­tottság enyhítéséhez e diszhar­monikus világban- A környe­zeti el.sivárosodás, amelyhe be­letartozik társvkészítés el'ano- sodas-, is. a gondo’at; érzelmi szférákat is fenyegeti, ezért keressük mindazt a tárgyakban is. ami személyes! vagy sze- mái-ressé válhat. Többek között, az ilven ..ap­róságokat”, mint amilvenek Czinke Zsuzsanna kerámiái, használati és dísztárgyai ezen a kamaratárlaton­T. E. Milyen nyomdafestéket használt Gutenberg ? Gutenberg-féle Biblia meg­jelenése után 500 évvel sike­rült kideríteni, milyen össze­tételű nyomdafestéket hasz­nált a nagy német nyomdász. A két felfedező, a kaliforniai egyetem munkatársad, Ri­chard Schwab és Thomas Cahill a Scientific American című lapban tette közzé vizs­gálati eredményeit. Guten­berg Bibliáját „röntgensuga­ras fluoreszcencia” néven is­mert spektrokémiai vizsgálat­nak vetettek alá. Kiderült, hogy Gutenberg ólom- és réz­oxidot használt festékként. Ezt „különösen újszerű” meg­oldásnak tartják, tekintettel arra, hogy abban a korban a hagyományos nyomdafesték koromból és lenolajból ké­szült. A salgótarjáni Arany János úton 16 tantermes középiskolát épít a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építkezés a tervek szerint közel százmillió forintba kerül. Jelen­leg a mélyépítési és szerkezetépítési munkálatok zajlanak. A háromszintes épületet előre­láthatólag 1987. július 30-án adják át rendeltetésének. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Világablak. A középkor humora. (Ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Népdalcsokor 8.37: Beszélni nehéz ... (Ism.) 9.49: Dalposta. 10.05: várj reám 10.35: Szőnyi Erzsébet: Kis kar­ma razene négy kézre 10.50: Thomas Beecham vezényli a Royal film harmonikus ze­nekart és a Londoni fil­harmonikus zenekart 11.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Közéleti jelemiét 13.00: Kamarazene 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.25: Operas 1 ágerek 15.00: Zengjen a muzsdkaT 15.30: Betyárdalok 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: A tudomány felelőssége 17.30: Zenekari operettrésaLetek 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiószímház: Egy fölkelő árnyéka 20.18: Kedves zeneműveim 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Stúdió 11 felvételeiből 22.45: Egy igazgató névjegye. Ernőd Pál riportja 23.05: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után .. • PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosisaá« 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Holst: Mocsári szél. Szvit 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Trió. A belgrádi rádió, a zágrábi rádió és a Magyar Rádió műsora 15.05: Árnyak és rejtélyek 16.12: Vándor 17.05: Bemkő László Lexikon’* című szinteftizá tor lemezé­ről 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: Nótaest 19.55: Hagyományok, szokások itt és ott. n. rész 20.15: Rockföldről érkezett 21.05: Tükörképek 21.15: Rádiószínház: A két uszkár 21.40: Népszerű daliLamok. Esti hangverseny 22.40: Táncok balettekből 23.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből •.15: Éjfél után ..; MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. Felelős szerkesztő: Paulo­yistm Agoauxa. fezeítoeeotőc pálmai Attila. (A tartalomból: Elguruló kilow a t to k — T a Iáim ányolcat menedzselő téesz — Állattenyész­tésről a Szikszói Állami Gazda­ságban.) Sport. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: iskolatelevízió: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.25: Angol nyelv. Follow Me! 7. rés®. What’s this?... What’s that? 9.40: Fizikai kísérletek EH. 9.50: Delta. Tudományos híradó (ism.) 10.15: A reménység. Román film 11.50: Képújság 15.50: Iskolatelevízió: Testünk. 3. rész 16.05: Szórakaténusz. Mi ma szellő, holnap orkán 16.1«: Korok művészete. A középkor művészete, I. 16.20: Hírek 16.30: Patyomkin páncélos. Szovjet film 17.35: Reklám 17.45: Szól a nóta 18.15: Képújság 18.20,; Betlehemi gyerekek, M MDKrteiöVizió ^ ^ riportfilmje 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény... 21.10: Színházról néhány percben 21.20: Szó, zene, kép 22.15: Utahi utak. IV/2. rész. És ki kormányozza az államot 22.45: Tv-híradó 8. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Cimbora (ism.) 18.50: Sorstársak 19.10: Ecranul nostru 19.30: Emberek a hegyek között (ism.) 19.45: Hol a mama? 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Egészségünkért? 21.25: Kolozsvári Grandpierre Emil: Búcsú a fegyverektől, azaz... 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 90UM& Kißßpak ét nagyapéü 21.20: URH-kocsival. 22.00: NDK zenés, szórakoztató tv-müsor 22.40: Hírek 22.50: A British Múzeum kincsei. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.ü0: a Jurcik család 20.40: Társadalmunk időszerű kérdéséi 21.35: Időszerű események 21.56: Idő járás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Decemberi filmszemle MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nyo­más utána! (14) Színes olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8- tól: Break. Színes zenés, látvá­nyos amerikai film. Iskolamozi: Légy jó mindhalálig. — Pásztói Matra: Jelenetek a bábuk éle­téből. NSZK-fiüm. Filmklub: Je­lenetek a bábuk életéből. NSZK- film. — Nagybátonyi Petőfi: Át­verés. (16) Színes, szinkronizált USA-film. — Nagybátonyi Bá­nyász: Vándorlások meséje. — Színes, szinkronizált szovjet me­sefilm. — Szécsényi Rákóczi: Filmklub: Az elveszett őrjárat, — Karancslapujtő: Egy kicsit «... egy kiostii te,,, 414,) ßzanes ma* 4 NÓGRÁD - 1985, november 27, szard* ­A gyengébb ellenállóképessé1 gűek akár „színházmérgezést” is kaphattak volna ezekben a napokban Salgótarjánban: egy hét leforgása alatt három elő- a'"' «st láthattak a nézők, nem számítva ebbe bele a gyerme­kek számára, tartott bemutatót. A mennyiségnek, a kiválasz­tott produkcióknak örvendez­hettünk; a Katona József Szín­ház után egy másik jeles fő­városi társulat, a Nemzeti Színház látogatott el hozzánk, az előző évek kamaraelőadás- tapogatózásai után most népes és neves szereplőgárdával. Persze az ilyen ömlesztés lát­tán óhatatlanul fogalmazódik meg valamennyiünkben: nem fecsér!és-e az, amiben része­sülünk. nem lehetne-e egv kis színpadi élvezetet más időkre is eltenni? Mert mintha a kö­vetkező év elején sovány hetek köszöntenének ránk. Reginald Rose Tizenkét dü­hös ember című drámája film­ről ismerős az idősebb gene­rációk számára. Az 1957-ben készült film hozzánk a hatva­nas évek elején jutott el, Hen­ry Hondával a főszerepben, és osztatlan sikert aratott. Oj, ér­dekes volt. Fonda remek játé­kával kíváncsivá tett: valóban ítélkezhetünk-e valaki fölött, ha parányi kétely is támad bennünk a bűnösségét illetően? Különösen ítélkezhetünk-e ak­kor, (előítélettől, kényelemtől, kicsinyes érdektől vezettetve) «mikor élet és halál a tét? Látszat és valóság elválik egy­mástól, ha az utóbbi mélyére nézünk. A mi joggyakorlatunk is produkált alig pár hónapja olyan esetet, amelyben egy gyilkosnak tartott és halálra ítélt férfit mentett fel végül is a Legfelsőbb Bíróság. Fel­mentett sokak csodálkozására, mert közvetett bizonyítékok alapján — hogy ő lehetett a gyilkos, és senki más, hiszen priusza van, és a tett színhe­lyén járt — nem ítélhető el senki, csakis konkrétumok bi­zonyossága által. Innen közelítve ma is igen­csak aktuális Rose drámája: s hogyha még hozzávesszük, hogy az apák és fiúk viszo­nya sem mindenben rendezett, hogy a család mennyország helyett sokszor pokol, még in­kább érezzük időszerűségét­Mégsem érzem azt az él­ményt, felfedező, ráismerő örö­met, mint a film bemutatása­kor. Mi lehet a magyarázata? Töprengéseim oda vezettek, hogy Rose drámájáról kije­lentsem, nem igazán értékes. A cselekmény, a mese szövé­se túlságosan átlátszó, s az Bűnös, vagy ártatlan? (Oszter Sándor. Kertész Péter, Czibu. lás Péter, takarva Raksányi Gellért, Pathó István) (Fotó: Bencze Péter) első negyedóra eltelte után szinte kétség nem férhet hoz­zá, hová vezet a végkifejlet. A kérdés csupán az: mennyi időt vesz igénybe a 8. esküdtnek meggyőzni a társait, hogy a fiú valószínűleg nem bűnös? Nincs feszültség, nincs izga­lom, egyszerű bizonyítási el­járás van, olyan, amilyenből a bíróságon tizenkettő éppen egy tucat. A drámának ez a nagyobb hibája, és nem az, hogy lényegét tekintve' álcá­zott krimi, s ha azt már is­meri valaki, akkor — lévén művészeten kívüli, „iparos” műfaj — elveszíti érdekessé­gét. A gondolatok, az elhangzó mondatok zöme már hiába fe­lel meg a hitelesség követel­ményének, hangzik meggyőző­en — például: „a szavakkal nem lehet játszani” —. nem bilincsel le. noha frázisnak s°m minősíthető Lehet, hogy húsz évvel ezelőtt fogékonyab­bak voltunk a tételre, hogy a bizonyítékok nem mindenkor bizonyítékok, hogy bizonyos ítéleteket nem árt kételkedve fogadnunk. Fogékonyabbak voltunk, mert közelebb vol­tak hozzánk történelmünk szé­gyenteljes, kínos eseményei, és még csak akkor tanultuk tár­sadalmi méretekben a gondol­kodást, az őszinte vélemény- nyilvánítást, kendőzetlen kiál­lást. Mára mindez természete­sebb. mi több, politikai köve­telmény­A közepesre sikeredett drá­mának meglehetősen szürke rutinos előadását láthatjuk az ország első színházának jóhí­rű művészeitől. Olyan kiváló­ságok mozognak, beszélnek a színpadon, akik nevének halla­tán valósággal elakad lélegze­tünk. Ennek, mármint a kivá­lóságok tényének, az az előnye, ; hogy biztosak lehetünk abban, hogy igazán rosszat nem fo­gunk látni- $ így is van. Gá- ' bor Miklós (8. esküdt) vélet­lenül egy lépéssel kevesebbet lép egy „helyszínelési” jele­netben, Raksányi Gellért (1. esküdt) észreveszi, s megjegy­zésére Gábor azonnal reagál, s úgy kivágja magát, hogy alig vesszük észre, úgy hisszük, az a mondat is beleíródott a da­rabba. Kevésbé tapasztalt szí­nész nem biztos, hogy ezt utá­na tudná csinálni. Gábor Miklós játéka sajnos — számomra az, hogy a fi­gura töprengő, maga sem biz­tos a többiekkel ellentétes ál­lításában, nem elég magyará­zat — nem elég elementáris, nem képes mozgásba, lendü­letbe hozni a többieket. Te­hát a darab gyengéjét erősíti. Sinkovits Imre (3. esküdt) az ellenlábasa, ő viszont túlságo­san harsány ebben a közeg­ben. Egyénített alakot teremt hitelesen mindenki: a nem említettek — Téri Sándor, Osz­ter Sándor, Kertész Péter. Czi- bulás Péter, Harsányi Gábor, Agárdi Gábor, Fülöp Zsig- mond. Horkai János és- Pathó István — szintén- De lehető­ségeik korlátozottak, kevés a szavuk,' s amit nyújtaniuk kell, azt fél kézzel megcsinál­ják. Békés András rendezte az előadást. Nem lehetett nehéz dolga ennyi jó színész mellett. Mint meghívott vendég azon­ban igényesebb darabot vá­laszthatott volna­Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom