Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

AZ i Egyre több a lakástűz Beszélgetés Nagy László Or naggyal, f megyei tűzoltóság parancsnokhelyetteséuel NOGRAD □LVASÖ KÉRDE7 Már egy hónapja benne vagyunk a fűtési idényben. Mint ahogy az év minden szakának, a november—de­cembernek, a télnek is meg­vannak a jellegzetes tűzese­tei. A téli hónapok tűzkárai legtöbbször a fűtésből ered­nek. Ennek időszerűségét te­kintve, és mert a tűzesetek évről évre emelkednek, ke­restük meg Nagy László őr­nagyot, a megyei tűzoltópa­rancsnokság helyettes vezető­jét. — Évente értékeljük a tűzesetek helyzetét, és ezek az elmúlt években nem kis­mértékű növekedést mutat­nak. Számokkal érzékeltetve: míg 1981-ben a megyében 250 tűzeset volt, addig ta­valy összesen 321 tűzesetet tartottunk nyilván. Az idén szeptember 30-ig 241 tűz ke­letkezett. A tüzek közül kü­lönös gondot jelent a lakás- tű zek nagyarányú emelkedése, ezek szerint míg négy éve 72 lakástűz volt, a múlt évben már 177, ebben az éyben szeptember 30-ig pedig 139 lakásban történt tűz. (— Mi az oka a szaporodó lakástüzeknek? — Az okok között elsőként említhető * meg az elektro­mos és fűtőberendezések, a különböző híradástechnikai eszközök elterjedése. Ma egy- egy lakásban egyre több van az árammal működő beren­dezésekből. Az elmúlt tél jellegzetességeként az is meg­említhető, hogy az igen hideg tél miatt nagyon fűtöttünk, és sok helyen használtak, s használnak például olyan olajkálvhákat is, amelyeknek rendszeres karbantartását nem végezték el. — Milyen elektromos be­rendezések hibája, vagy sza­bálytalan használata okozza leggyakrabban a lakásrüzet? — A tűz fő oka a gép sza­bálytalan használata, vagy a karbantartások elmulasztása, s emiatt bármelyiknél elő­fordulhat, hogy lakástüzek előidézőiévé válik. így példá­ul begyulladhat az ágyme­legítő, a mosógép, a centri­fuga, a televízió is. — Ezen­túl gyakran válik a tüzek okozójává az ágyban dohány­zás es a gyermekek gyúlé­kony eszközzel való játéka. A gyermekek évente 25—30 tüzet okoznak a megyében.-T A tüzek számának emel­kedésével együtt növekszik-e a tűzkárok nagysága? — A lakástüzeknél a kár nagyságának növekedése egy­értelműen kimutatható, hi­szen egyre több és egyre ér­tékesebb használati és egyéb eszközök találhatók a laká­sokban. A múlt évben több mint két és negyed millió forint volt a tűzkár a laká­sokban. A tűzkárok azonban változó, évenként eltérő ké­pet mutatnak, hiszen egy-egy nagyobb tűzeset miatt külö­nösen nagy kár keletkezhet: ebből a szempontból kiemel­kedő kár volt 1982-ben, ami­kor a balassagyarmati PE- NOMAH-ban és Bujákon volt nagyobb kárt előidéző tűz. Az idei évre pedig elég csupán említeni a legutóbbi sziráki tüzet, ahol mintegy harmincmillió forintos a kár. — 1984 a lakóházi tűzvé­delem éve volt. Mit jelentett ez a megyei tűzoltók szá­mára. s hozott-e „eredmé­nyeket"? — Az állami tűzoltóság szervezetén belül, és az ön­kéntes községi tűzoltókat is bevonva különböző propa­gandamunkával, szervezéssel hívtuk fel a megye lakóinak figyelmét a tűzveszélyes hely­zetekre. Ennek ellenére emel­kedett a lakástüzek száma. — Erdeménye azonban még­is van az „évnek”. A me­gyében minden 12 lakásosnál nagyobb épületet felülvizs­gáltunk tűzvédelmi szempont­ból, s a lakások kezelőit, az IKV-t, a lakásszövetkezeteket felhívtuk a hiányosságok pót­lására. Például a tűzvédelmi utasítások kidolgozására, a lakókkal való megismerteté­sére. de ellenőriztük azt is, rendben Vannak-e a tűzcsa­pok. a ..szárazvezetékek”, a füstelvezető rendszerek. Saj­8 lakossági szolgáltatásokról - egy felmérés nyomán A lakossági szolgáltatások helyzetéről készült felmérés eredményeit vitatta meg teg­napi salgótarjáni ülésén a Fogyasztók Megyei Tanácsa. A megye lakosságát repre­zentáló körben Salgótarján­ban, Balassagyarmaton és további 12 településen több mint 220 kérdőívet osztottak ki, megszondázva ezzel a.szol- gá’tatást igénybe vevők vé­leményét a szolgáltatások mi­nőségéről, körülményeiről. Ugyanakkor egy idei vizs­gálattal a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is képet alkotott arról, hogyan változtak, fejlődtek-e a la­kossági fogyasztási szolgálta­tások a szervezetkorszerűsíté­si módosítások nyomán. Nem haszontalan, hogy idén több ízben is tárgyalóasztalra ke­rülnek a szolgáltatások, hi­szen Nógrád megye hosszú éveken át sereghajtó volt az 1 főre jutó teljesítményérté­ket tekintve. A VI. ötéves­terv egyik célja éppen az volt, hogy a. megye érje el az országos vidéki átlag leg­alább 80 százalékát. A megyében végzett szol­gáltatások teljesítményérté­ke a középtávú terv első 4 évében folyó áron számítva 68 százalékkal emelkedett, ezzel elérve a fejenkénti 1997 fo­rintot (az országos átlag fe­jenként 2915 forint). Az át­lagos növekedési ütemen be lül kiemelkedő fedődést mu­tat a gépjárműjavítás, vala­mint az építőipari javítások értéke, átlagot meghaladó a fordrászat, kozmetika igény- bevételének növekedése. Ugyanakkor a mosás, vegy- tis-'títás teljesítménye vissza­esett A lakossági szolgáltaié sok egy főre jutó teljesítmé­nyében a megye négy év? alatt elérte az országos vi­déki átlag 83 százalékát. Figyelmet érdemlő tény az is. hogy a .szolgáltató válla­latok, szövetkezetek sokol­dalú támogatása ellenére a javító szolgáltatásokban a kisipar részaránya 58.2 szá­zalékról 66.4 százalékra bő vült, a ruházati, lábbeli- és gépkocsijavításokban pedig egyenesen meghatározó. A szolgáltatók egyik legnagyobb gondja ma az, hogy a tevé­kenységek jövedelmezősége általában igen alacsony ugyanakkor árat — a piac várható beszűkülése miatt — nem emelhetnek. Nem minden ellentmondás nélküliek a szervezet korsze­rűsítésének tapasztalatai. A kisvállalatok, kisszövetkeze­tek dolgozói megtalálják szá­mításukat, a vezetők jöve­delme viszont csökkent a ha­gyományos szervezeti kere­tek közt működőkéhez ké­pest. Ellenimondás az is, hogy a kis szervezetek érdekeltsé­ge a jövedelmezőséghez, a hagyományosan dolgozóké pe­dig az árbevétel emelkedésé­hez fűződik. A kitöltött kérdőívekből, egyébként kiderült, hogy a lakosság zöme szervezett szol­gáltatókkal dolgoztat, a házi­lagos, viszonossági alapon, vagy kontárokkal végeztetett szolgáltatás inkább a kis­településeken gyakoribb. A megkérdezettek kedvezőnek ítélik meg a kiszolgálás szín­vonalát, az esetenként el­nyúló vállalási határidők okát, egyértelműen az alkat­részhiányban látják. Ugyan­akkor a válaszokból az is ki­világlik, hogy az előző évek­hez képest ritkábban vesz- I nek igénybe szolgáltatást, mi­vel jövedelmükhöz mérten I dragalják. I Ha keli, büntetünk is Mint arról már korábban hírt adtunk, folytatjuk fó­rumsorozatunkat. Szerkesztőségünk legutóbbi vendége dr. Győri Sándor, Balassagyarmat tanácselnöke volt. Ma a kör­nyezetvédelemhez és a városfejlesztéshez kapcsolódó kérdé­sekre adott válaszait közöljük. nos, tapasztaltunk olyat is, hogy a föld alatti tűzcsapok­ra parkolót építettek ki, el­zárva azzal ennek igénybe­vételi lehetőségét. — Ezekben a többlakásos épületekben következik be a tűzesetek nagyrésze? — Nem. A nagyobb veszély úggy tűnik, az egyedi családi házaknál van, hiszen a tűz­esetek kilencven százaléka itt történik. Itt a — statisz­tikánk alapján — lakóház- egységhez tartoznak a külön­böző melléképületek is, s gyakran keletkezik tűz főleg a téli időszakokban a hús-, füstölőknél. A hagyományo­son fából készült füstölők igen tűzveszélyesek. — Milyen személyi sérülé­sek történnek egy-egy tűz­esetkor? — Múlt évben a tűzesetek során kilenc személy vesz­tette életét, közülük heten lakóháztűz következtében haltak meg. További sérü­lést 22-en szenvedtek. Az idén tűz keletkezése miatt öten haltak meg, nyolcán pedig különböző testi sérülést szen­vedtek. A tűzzel kapcsolatos halálesetek oka legtöbbször az ágyban dohányzás volt. — A tűzesetek keletkezési okait vizsgálva voltak-e olyan tüzek, amelyekre rámondható, hogy szinte „szükségszerűen” következtek be? — Ilyen volt például a dej- tári iskolában idén január­ban keletkezett tűz, ahol az építő —, bár tervében és költségvetésében szerepelt, hogy a kéménybe épített fa­gerendát áthelyezi, azt még­sem tette meg. Hibázott itt a műszaki ellenőr is, aki át­vette a munkát. Ilyennek te­kinthető a pásztói augusztu­si tűz is, amikor melléképü­letek égtek le. Miért? A tu­lajdonos méhészkedett, s a műhelyben szirupot főzött a gáztűzhelyén, aztán otthagy­ta, a gázt nem kapcsolta le, a víz elpárolgott a fazékból, a bennemaradt cukor pedig megégett, s tőle lángra kap­tak a melléképületek is. Zsély András Hftakarékos falazóanyagok A nemrégiben üzembe he­lyezett Mátra Gázbetongyár a jövő évben már eléri teljes kapacitását. Ezzel több mint kétszeresére bővül a kiváló hőszigetelő képességű gázbe­ton falazóelemek kínálata, amely évente mintegy 25 ezer családi ház felépítéséhez lesz elegendő. A Tégla- és Cserépipari Tröszt elsőként a Rába fa­lazóblokkot fejlesztette ki. A választékot gazdagítják jövő év januárjától, a Thermopor falazóblokkal, aminek gyár­tására egy NSZK-beli cég li­cence alapján rendezkedtek be a devecseri téglagyárban. Különösen a város perifé­riáin, de néhány városköz- ponti területen is — főként az italboltok környékén — meglehetősen sok a szemét. Tud-e ezen a városi tanács segíteni hathatósabb eszkö­zökkel is? — Az elmúlt időszakban a tanács mozgósító munkája, különféle akciók szervezése — gondolok itt a lomtalanítás­ra, a környezetvédelmi őrjá­rat szervezésére, köztiszta­sági ellenőr beállítására —, érezhető változást hozott vá­rosunk köztisztasága helyzeté­ben. De nem vagyunk elége­dettek, mert vannak hiányos­ságaink. Az említett akciók sem hozták meg a kívánt eredményt. Hatósági eszkö­zökkel is érvényt kívánunk szerezni tanácsrendeletünk­nek. Októberben állt munká­ba köztisztasági ellenőrünk, aki főállásban igyekszik ten­ni a város tisztaságáért. Saj­nos, ebben az évben idáig már huszonkilenc polgár el­len kellett eljárnunk, tíz eset­ben helyszíni bírsággal él­tünk. Szinte évente gondot okoz ősszel és tavasszal a belvíz. Van-e, illetve lesz-e megol­dás? — A város vízrendezési, vízkár-elhárítási és belvízren­dezési helyzete a hidrogeoló­giai adottságok miatt és a korábban elmaradt fejleszté­sek okán kedvezőtlen. Sok a lefolyástalan terület, az Ipoly holtágának problémája sem teljesen megoldott. Áz eddi­gi erőfeszítések ellenére sem kielégítő a csapadékcsatorna­hálózat kiépítettsége. mi több, nehézségeink vannak a már meglevő csapadékcsator­nák karbantartásával is. Anyagi erőink függvényében törekszünk a még hiányzó, megfelelő gerincvezeték ki­építésére, így a déli városrész beivízgondjainak jó részét megoldhatjuk. Nagy szüksége van Balas- lassagyarmatnak arra a szennyvíztisztítóra, aminek folyik az építése. Ehhez két kérdés is kapcsolódik. Milyen a helyzet a környezetszeny- nvezés területén? A hírek szerint a szennyvíztisztító az eredeti költségnek a többszö­rösébe kerül, miért? — Mérjük a levegőtiszta­ságot. Az elemzések azt mu­tatják, hogy Balassagyarmat, a „kissé szennyezett” kategó­riába tartozik. A víz minősé­ge fokozatosan romlik, külö­nösen igaz ez az utóbbi öt­hat esztendőben — ennek következtében vízbázisunk szűkül A vízminőség romlá­sát helyi okok magyarázzák. Szennyez a szeméttelep, a fe- káliatelep, a lakosság sza­bálytalan szennyvízkezelése, a megoldatlan városi csapadék-, víz-elvezetés. Ide sorolandó a kemizálás. trágya szabályta­lan kezelése és a korszerűtlen szennyvíztisztítás is. Ezek föltárására gondot fordítunk, ha kell, bírságolunk is. A szennyvíztisztító építése sokat javít majd a mostani hely­zeten. Hogy miért alakult így az építési költség? A ter­vekben még negyvenötmillió szerepelt. Két éve indult a beruházás és előreláthatólag, ’87 közepére befejeződik,, vár­hatóan 65 millióba kerül majd. Az előkészítés elhúzó­dott, változott közben a tech­nológia, nagyobb lett a keze­lés hatásfoka, más az iszap- kezelés módszere is. A hato­dik ötéves terv készítésekor egyébként 12 százalékos épí­tőipari áremelkedésekkel szá­moltunk, ezzel szemben a tényleges áremelkedés az 1980-ashoz képest negyven százalék. Ipolyszög és Patvarc város­részek hogyan kapcsolódnak a város életéhez? Mik valósul­lak meg ezeken a területeken ebben a tervidőszakban, mi­lyen fejlesztések várhatók a hetedik ötéves tervben? — A város vezetése Pat­varc és Ipolyszög területét a település megkülönböztetés­nélküli részének tekinti. Ipolyszögön hamarosan átad­ják a jórészt helyi összefo­gásból épült gázcseretelepet, s nem kevés kétkezi munkával segítették az óvoda fűtéséneK korszerűsítését — ezért csak a köszönetünket tolmácsol­hatom. A jövendő öt eszten­dőben az iskola fűtését kell gazdaságosabbá tennünk és a kultúrház komplex hasznosí­tására is gondolunk. Szeret­nénk az ivóvízellátás javítá­sában is előbbre lépni. Pat- varcon is történtek változá­sok öt év alatt. A nemrég megnyitott bolttal javult az ellátás, felújítottuk a- kultúr- házat is. Három utca por­mentes burkolatot kapott, el­Megszűnt Nógrádmarealban a telefonközpont, az előfizetőket a szügyi központba kap­csolták be. A hálózat korszerűsítését a Nógrád Megyei Távközlési Üzem balassa­gyarmati körzetmesterségc látta el, képünkön Liszák János kábeles körzetmester és Var­ga Sándor kábelszerelő végzi teendőit Szügyben, — fej —. készült a ravatalozó. Hatvan telket is kialakítottunk a csa­ládi házat építeni kívánók számára. A jövőben az egész­ségügyi ellátás és a kulturá­lis feladatok megoldásához szeretnénk jobb körülménye­ket biztosítani. Egyébként mindazokból a fejlesztésekből, amik a város központibb ré­szein megvalósultak és meg­valósulnak a patvarci és ipolyszögi emberek igényük szerint részesülnek. Hogyan ítéli meg a telepü­lés közlekedési helyzetét? Csökkenthető a csúcsidőben tapasztalható zsúfoltság? — A tömegközlekedés helyzetét nemrég tárgyalta a végrehajtó bizottság. Mint ott megállapítottuk, a helyij ára­tok jobban igazodnak az igé­nyekhez, de ezt a helyzetet lehetne javítani. A délkeleti városrészt például jobban be kellene kapcsolnia a „vérke­ringésbe” a Volánnak. Akad gond a menetrendi fegyelem­mel is A Közlekedéstudo­mányi Intézet tanulmányter­vet készített a fejlesztésekre, aminek végrehajtása javít maid a helyzeten. Ehhez a Volánnak lesz nagvobb erő­feszítésekre szüksége. A je­lenlegi járműállománnva] er­re nem lesznek képesek. A csúcsidőben! zsúfoltságot a csuklós buszok beállításával csökkenthetnék, erre azonban egyelőre nincs pénz. Az autó­busz-pályaudvar szűkösségét csak egy új területre költözés enyhíthené, ám ehhez ismét anyagi eszközökre volna szük­sége a vállalatnak — ez azon­ban nem áll rendelkezésre. Srancsik József kérdései: folytatódik-e a Hunyadi ut­ca épiíése, s lesz e vásárcsar­nok a városban? — A kérdés első felére azt válaszolhatom, hogy a Hu­nyadi utca javítására ennyi pénzünk volt, nem a mostani lesz a végleges állapot Már azt is nagy dolognak kell tar­tanom, hogy a szennyvíz elvezetését megoldottuk Az általános rendezési tervet ké­szítők feladatul kapták, hogy a jelenleginél keressenek jobb megoldást a piac ügyében, addig is szeretnénk előbbre lépni annak rendjét illető­en. Acs Károly, a Csokonai ut­ca kedvezőtlen utcaképét ki­fogásolja. — Az ottani építkezések a korábbi években történtek. Az új építési engedélyek ki­adásánál a helyzet javítását vesszük alapul. Számosán köz­területet foglalnak el. Ami­kor őket jobb belátásra bír­juk. akkor sövényt telepítünk majd. Egyébként az ottani ta­nácstag szervezésében társa­dalmi munkával elkészült a járda — egy szakasz kivéte­lével —, ezért a köszönetemet fejezem ki. Többen fölvetették, hogy a helyi AFOR-kútnál nem meg« felelő a benzin minősége. — Ismételten fölvesszük a kapcsolatot az ÁFOR vezető­ivel és hathatósabb intézke­déseket kérünk tőlük. Ez vo­natkozik a gyakoribb és szi­gorúbb ellenőrzésekre, a mi­nőség biztosítására is. Remél­jük nagyon rövid időn beiül — lesz eredménye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom