Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

Pályaelhagyók Jwéiemériy Döbbenetes képsorok szegez­ték a nézőt a képernyő elé vasárnap a késő esti órák­ban: Pályaelhagyók címmel sugárzott a televízió 1-es csatornája dokumentumfilmet. Noha a téma nfem volt merő­ben új (ki ne hallott volna még benzinkutas mérnökről, zöldségkereskedő orvosról, s más, a szellemi pályát óriási vargabetűvel elhagyó diplo­másokról), így egy csokorba kötve a súlyos döntést moti­váló, kikényszerítő okokat — felért egy taglóütéssel. Könnyű volna egy kézle­gyintéssel napirendre térni fölötte: íme, ők azok. akik engedve a pénz csábításának, feladják választott hivatásu­kat. elfecsérlik tehetségüket a gazdagodás ígéretéért. Csak­hogy nfem erről, nem csupán erről van szó. Olyan tehetséges, felkészült fiatéi diplomásokat szólaltat­tak meg, akik hivatásukat an­nak méltatlan alábecsültsége miatt hagyták el. A hátrá­nyos helyzet, amitől éveken át szenvedtek csak részben anyagi természetű. Sokukban végül is az .érlelte meg a pá­lyamódosítást, hogy a nem akármilyen szellemi teljesít­ményre képes fiatal még ki­rívóan alacsony bérezés mel­lett sem találkozott méltó fel­adattal. Mondhatnánk minderre azt is: ilyen is van, a tipiku­sét azonban nem az extrava­gáns fiatalok meghasonlásá- ban kell keresni. Hiszen a diplomások zöme igenis ere­deti pályáján dolgozik, néme­lyik igazán elismerésre méltó eredményekkel. • Csakhogy ne feledjük: a kényszerű, nem bgyszer ko­moly lelki krízist követő pá­lyaelhagyás, ha nem is általá­nos, de mára nem is különös már. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal- tavalyi felmérése szerint a felsőfokú végzettségű fiatalok 18 szá­zaléka nem a diplomájának megfelelő területen helyezke­dik el, sokan pedig később változtatnak. A pályaelhagyók aránya 1984-ben területen­ként: műszaki 19 százalék, mezőgazdasági 35 százalék, egészségügvi 19 százalék, köz- gazdasági és jogi 10—10 szá­zalék, bölcsész és természet­tudományi 40 százalék (1), más pedagógusi 14 százalék. Elképesztően magas arányok. És a pályaelhagyók száma rohamosan növekszik. Mint betegséget a láz, úgy jelzi a szellemi pályák leér­tékelődését a pályaelhagyók növekvő aránya. Vicsek Fe­renc riporter dokumentum- műsora mellett ezért sem szabad szó nélkül elmenni. A magyar gazdaság intenzív fejlődési pályára való állítá­sának énn*m ők lennének a hajtómotorjai. Szellemi pro­duktumuk adná meg a kez­dősebességet a belső meg­újuláshoz, a minden téren hatékonyabb, a piac által is elismert munkához. A feltételes mód alkalma­zása azonban e dokumentum összeállítása és mindennapos tapasztalataink szerint is — indokolt. Mindaddig az, amíg az egyén és a társadalom szá­mára is költségesen megszer­zett tudás bölcs kamatoztatá­sa alacsony hatásfokú marad. Éppen az ország fejlődésének jelenlegi szakaszában minősít­hető skizofrén állapotnak, hogy a 3300 forintos fizetés­ért dolgozó orvosnő, mérnök férje 4500 forintos portási, ál­lást vállal, így látván garan­ciát mind a család anyagi eg­zisztenciájának megteremté­sére. mind saját, magas fokú önképzésére. A tudás, amihez ilyen sú­lyos áldozat árán hozzájut, persze érték. A nagy kérdés csupán az, képes lesz-e va­laha egy újabb, immár az eredeti pályára visszaállító módosítással a nagyobb kö­zösség javára hasznosítani azt, vagy megmarad mindvé­gig a maga választotta kire­kesztettség keserű állapotá­ban? A kérdés nem költői — azonnali választ vár. A tehet­ségé* fiatal, (vagy nem fia­tal) diplomások sorsának meg­nyugtató rendezése nem a jö­vő, mégcsak nem is a ma érdeke. Már a tegnapé is ez volt. — szendi — Erkel kórus Szécsényben Együtt énekel öreg és fiatal Nehéz eldönteni, sok-e, vagy kevés egy amatőr énekkar életében tizenkét év. Számos kórus van az országban, amely sokkal régebbi hagyományok­kal büszkélkedhet, mint a saécsényi Erkel kórus. Az ala­pító tagoknak azonban, akik közül még ma is majdnem hosszan énekelnek a kórus­ban, ennyi idő már biztosan örök összefonódást jelent a zenével. A tucatnyi esztendő nemcsak azoknak jelenthet sokat, akik közösen élték meg. A fiatalok —, ha öntudattá-, nul is — szintén érzik a ha­tását: olyan közösségbe lép­tek, amelynek tradíciója, sa­játos szelleme, „levegője” van. A vegyes kar fennállásának tízéves jubileumára megkapta a Szocialista Kultúráért ki­tüntetést. Megalakulása óta két „gazdája” volt a kórus­nak. Leukó József és — a mostani vezető — Borda Ist­ván, aki elődje keze alatt szó­lamvezetőként dolgozott a kó­rusban. — Kitűnő segítőtársakra leltem a mostani szólamveze­tőkben — mondja Borda ta­nár úr, aki napi általános is­kolai munkája után foglalko­zik a kórussal. — A nagy ta­pasztalaid Dombóvári József, Várkonyi Balázsné és Ver- bóiné Dénes Zsuzsanna irá­nyítják most a szólamok mun­káját. Az énekkarnak külső támo­gatói is vannak. Létének anyagi alapjait a helyi áfész, a háziipari szövetkezet, a tsz és az ELZETT szécsényi gyáregysége adja. Igazi gond­viselője azonban a művelődé­si ház, amely rendezvények megszervezésével és sok más­sal segíti. A II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Ház ad he­lyet minden évben a megyei kórustalálkozónak, amelynek tizenegy éve házigazdája az Erkel Ferenc kórus. — Kezdetben igazán baráti találkozók voltak ezek az al­kalmak, gálaműsorral egybe- ' kötve — emlékszik vissza Bor­da István. — Bemutattuk egy­másnak az egyéves munka gyümölcsét. Három-négy év­vel ezelőtt intézmények, szer­vezetek nívódíjakat, vándor- serleget ajánlottak fel, s az­óta vetélkedéssé vált a talál­kozó. Ebben főleg az a baj, hogy nem egy „súlycsoport­ba” tartozó kórusok kerülnek megítélésre. így aztán van­nak, akik eleve kizártak a siker lehetőségéből. Az Erkel kórusban általá­ban ötvenen énekelnek. Kel­lene azonban legalább tizenöt­húsz férfi ahhoz, hogy iga­zán meglegyenek az adottsá­gok a vegyes kari művek jó előadásához, a megfelelő hangzások eléréséhez. A fo­lyamatos fejlődést gátolja, hogy a tagság nagyobb része nem állandó. A kórus léte je­lentősen függ attól, hogy mennyire sikerül megnyerni a fiatalokat. Borda István jó­voltából főként az általános iskolából frissen kikerülő fia­talok jelentik az utánpótlást. Nem mindennapi közösség ez az énekkar: lányok, fiúk, felnőttek és gyerekek, peda­gógusok és diákok, szövetke­zeti tagok, nyugdíjasok a tag­jai. — A próbákon a gyerekek mozgékonyak, kevésbé fegyel­mezettek. Az idősebbek meg időnként túl érzékenyek — vallja be a karnagy. — Nem könnyű ennyire sokféle kor­osztállyal egyszerre dolgozni... E sokféleség rányomja a bélyegét a repertoárunkra is: mozgalmi daloktól kezdve, madrigálokon keresztül nép- dalfeldogozásokig mindenfé­lét éneklünk. Hogy a közösség, ellentmon­dásossága ellenére, jó, mi sem bizonyítja jobban, mint a közös fellépés, az együtt töl­tött szabad idő. Évente kirán­dulnak együtt; legutóbb Cseh­szlovákiában voltak. Minden februárban batyubált ren­deznek, ahová a tagok ott­honról hoznak enni-innivalót: van, akinek a batyujából po­gácsa, sütemény kerül elő, mások italt hoznak. Szívesen elbeszélgetnek, elvigadnak akár hajnalig is. Persze, az éneklés ilyenkor sem hiá­nyozhat. — Mire készül mostanában a kórus? — Hamarosan adunk egy hangversenyt a múzeumban. Folytatjuk a szomszédolást a környező községekben, műve­lődési házakban. Legközelebb Nagylócon és Hatvanban éne­kelünk. A legfőbb célunk, hogy a jövő évi minősítő ver­senyen a négyszer megkapott ezüst oklevél mellé most meg­szereztük az aranyat... Kovács Erika Szovjet—magyar közös könyvkiadások Az ungvári székhelyű Kár­páti Kiadó a jövő évben 25- féle magyar nyelvű ■ könyv megjelentetését tervezi a Kos­suth, az Európa, a Magvető, a Gondolat, a Zrínyi, a Móra Kiadóval, valamint az Ifjúsá­gi Lap- és Könyvkiadóval kö­zösen. A Szovjetunió Kárpá" tontúli Területének kiadója — amely idén ünnepelte fennál­lásának 40. évfordulóját — 27 éve adja közre orosz, ukrán és magyar klasszikusok, kortárs szovjet szerzők alkotásait, je­lenteti meg magyarul a Szov­jetunió népeinek nyelvén írt műveket. Az együttműködés eredmé­nyeiről Borisz Gvargyionov, a Kárpáti Kiadó igazgatója tá­jékoztatta Ungváron Csakvá- ri D. Jánost, az MTI munka­társát. Mint elmondta, a ki­adó eddig mintegy 3300 köny­vet jelentetett meg, több mint 48 millió példányban. Ebből félezer kötet, csaknem 15 mil­lió példányban magyar könyv- műhelyekkel közös kiadvány­ként látott napvilágot, szol­gálva a két testvéri szocialis­ta ország népeinek kölcsönös megértését, a kulturális kap­csolatok erősödését, a tapasz­talatok cseréjét. A kiadó el­sőként 1958-ban a Móra Ki­adóval vette fel a kapcsola­tot. majd a közös könyvki­adásba fokozatosan bekapcso­lódott több más magyarorszá­gi könyvműhely: a Kossuth, a Gondolat, az Európa. a Magvető, a Zrínyi és a Zene­műkiadó. Az együttműködés révén nemcsak a közösen gon­dozott kiadványok száma nőtt, hanem témakörük is bővült, gazdagodott. A Kossuth Kiadó­val közösen ojvan fontos köny­vek jelentek meg, mint pél­dául Lenin életrajza és a nagy honvédő háború története, vagy a Szovjetunió neves párt- és állami vezető szemé- í}úségeinek memoárkötetei, A szépirodalmi alkotások mellett ukrán—magyar és ma­gyar—ukrán szótár is megje­lent. Az együttműködést gaz­dagítják az iskolai tantervben szereplő, közösen kiadott ol­vasmányok is. A Kárpáti Ki­adó orosz és ukrán fordítás­ban' közreadja magyar klasszi­kusok és kortárs írók alkotá­sait. Többek között Petőfi Sán­dor, Adv Endre. Móricz Zsig- mond. Illyés Gyula, Illés Bé­la. Mesterházi Lajos, Thurzó Gábor és Gáli István művei láttak napvilágot. A kiadó rendszeresen részt vesz magyarországi könyvkiál­lításokon a Mezsdunarodnaja Knvíga Országos Egyesülés, a magyarországi Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat és a Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatala budapesti kirendelt­sége szervezésében. Az ung­vári könyvműhely évről évre bemutatkozik Budapesten az ünnepi könyvhéten is. A Kár­páti Kiadó sátrában a közös kiadványok mellett azok a könyvek kaphatók, amelyek a Kárpátontúlh Terület magyar ajkú lakossága számára je­lentek meg. A kiadó magyar szerkesztő­ségének vezetője. Fejes János a jövő évi tervekről szólva elmondta: az Ifjúsági lap* és Könyvkiadóval el ős ö: ké­szülnek közös kötetek. A Mad­rid határán' című könyv Zal­ka Máté életét elevenít’ fel, s megjelentetik Bállá Lá dó novelláskötetét. A legtöbb ki­adványt ezúttal is a Móra'al együttműködve gondozzák. Jó­kai Mór A kőszívű ember fi­ai. című regénye mellett 12 szovjet szerző művét adják ki, közöttük Valentyin Kataiev híres ifjúsági regényét, a Tá­volban egy fehér vitorla cí­műt. E könyvműhellyel együtt jelentetik meg a vogul mon­dákat közreadó, Medveüjinep következik című könyvet és a Hatlábúak égen-földön című, képes rovartankiadványt. A Kossuth Könyvkiadóval négy könyvet gondoznak. Közöttük lesz Stern Dezső kötete, a Ne­héz utakon, amely egy ma­gyar internacionalista vissza­emlékezéseiről szól. Valentin Pikul történelmi tárgyú regé­nye, a Rekviem egy hajóka- ravánért. a II. világháború idején játszódik, s egy. a Szovjetunióba fegyverutánpót­lást szállító hajóraj sorsát ele­veníti fel. Az Európa Könyv­kiadóval három közös kiad­ványt terveznek, közöttük Kvit.ka-Osznovjananko Hriho- rij klasszikus ukrán szerző Hal.iavszkij úr című regényét, amelv sajátos képet ad a XVIII—XIX. századi Oroszor­szág falusi életéről. A Gondo­lat, a Magvető és a Zrínvl Katonai Kiadóval egy-egv kö­zös kötet megjelentetését ter­vezik. (MTI) Diákszinpadok országos vetélkedője Tegnap megkezdődtek a negyedéves beszámolók a dolgozók középiskolájában, Salgó­tarjánban. A munkájuk mellett tanuló „diákok” korábban már magyarból és matema­tikából dolgozatot írtak, ezekben a napokban pedig szóban adnak számot tudásukról. Egyébként a dolgozók középiskolájában jelenleg Zi osztályban több mint hatszázan tanulnak. A képen Pál Károlyné tanárnő előtt magyarból és történelemből vizsgáznak a harmadikos gimnazisták. (Bábel L.-felv.) műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.2«: Társalgó 9.44: Találkozás a Hangvillában 10.05: Iskol.arádió 10.35: Éneklő ifjúság 10.52: Zenekari muzsika 11.39: Ádámcsutka. XXI/11. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát 14.10: Magyarán szólva.. Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom. Svájc. IV/1. rész. 15.18: A Rádió Dalszínháza. 16.05: Hallgatózó — Ajánlóműsor gyerekeknek. 17.00: Szervezetünk elhasználódá­sa. 17.3o: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Gondolat — A rádió iro­dalmi lapja. 20.00: Él-e Erkel? 20.35: Népdalest: Kürthy Éva, Madaras Gábor, Kemény Klió és Tréfás György éne­kel 21.30: Programozva, VT. Merza Jenő sorozata 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Fúvósmuzsika 22.50: Kína .kinyitott. Bakonyi Péter útinaplója, I. rész 23.00: Kenny Wheeler dzsessz- együttese játszik. 23.22-: Klasszikus kamarazene korabeli hangszereken. 0.10: Himnusz 015: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: A genfi csúcs napirendjén. I. rész (ism.) 4 NÓGRÁD - 1935. november 12., kedd 9.05: Napközben. — Zenés dél­előtt Dunaújvárosban. 12,10: Keringődalok operettekből 12.30: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Bartha Alfonz Lehár-ope- rettekből énekel. 14.15: Népdalkörök pódiuma 14 40: Kapaszkodó — Gyógypeda­gógiai szerviz 15,05: Polkaegyveleg — fúvósokra 15.20: Könyvről könyvért 17.30: Válasz. Ifjúsági kulturális körkép. 18.3o: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Hosszútávfutás — transa- ban 20.10: örökzöld filmmelódiák 20.30: Magyar anekdotakincs. XII/4. rész. 21.05: Egy énekes — több szerep: Anneliese Rothenberger felvételeiből. 22 00: Zeneközeiben a hallgató 0.*15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és műsor- elöí&etes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 9.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10.00: A harmadik határ. Tévé filmsorozat. VIII/3. rész. 10.50: Képújság 15.20: Iskolatévé. Táborozás a múzeumban 15.35: Orosz nyelv kicsiknek. 7. rész 15.45: A hírekben hallottuk, a tévében láttuk 16.20: Hírek 16.25: Tévéegyetem. Az ókori Hellász ' és rabszolgák VIII/4. rész: Gyarmatok 17.15: Nemcsak nőknek! 17.30: Három nap tévéműsora 17.35: Mi legyek? Pályaválasztási tanácsadó műsor. IV/l. rész 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: A betűk szerelmese 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió '85. 19,10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A messziről jött ember. VI/2. rész 20.55: Stúdió ’85 21.55: Kockázat 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Aprók tánca 17.35: Buci királyfi megpróbáltatik 18.00: Mi és a számítógép 18.30: Körzeti adások 19.05: A gazdagság jelképe Pakisztánban 19.35: Ahol a szomszédok vad oroszlánok 20.00: ifjúsági centrum 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Autó-motor sport 21.40: Reklám 21.45: Tornász-világbajnokság 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 19.55: Szovjet kulturális naptó Csehszlovákiában 21.50: A moszkvai Kreml 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Alaposan elrejtett okmányok. Tv-játék. (Ism.) 20.55: Aix en Provance 21.56: Ido jaras-j elemes 21.39: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortuna és Jacinta. 2. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarján’« November 7.: Fél 4-től: Az eltűnt frigyláda foszto­gatói. (14) Színes amerikai ka­landfilm. Háromnegyed 6-tól: Redl ezredes. I—II. ^(16) Színes magyar—osztrák—NSZK-film. — Tarján vendéglő: Gyilkosok ut­cája. (14) Szinkronizált francia bűnügyi film. — Kohász: Az élet muzsikája. Színes magyar—szov­jet koprodukció. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6­tól: Vassza. I—II. Színes szovjet film. — Iskolamozi: Az éneklő kutya. — Pásztói Mátra: A zsa­ru nem tágít. Szmes, szinkroni­zált francia bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi: Erotikus képregény. (18) Színes japán film. — Nagybátonyi Bányász: Titokban Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvíg já­ték. — Rétság: A birodalom visz- szavág. Színes amerikai fantasz­tikus ka’andfilm. — Kisterenvei Petőfi: Ádáz hai^za Pfi> .szinkronizált iarán b-mögvi Iskolamozi: Veri az ördög a i«* leségét. — Jobbágyi: Sü-'i a sárkány. Színes magyar bábfilm. A jövő évi csurgói diák­színjátszó fesztivált megelő­zően országos diákszínpadi minősítő versenyt hirdet a KISZ Központi Bizottságá­nak középiskolai és szakmun­kástanuló-tanácsa és a Nép­művelési Intézet. A vetélkedőre azok a szín­padok jelentkezhetnek, ame­lyek kérik országos minősíté­süket, s amelyeknek tagjai nagyobb részt, középfokú tan- í intézetek tanulói. A jelentke- í zéseket a megyei művelődé- i si központokhoz kell eljuttat- 1 ni 1985. december 1-ig. A je- j lentkezési lapokat — amelyek 1 a megyei művelődési köz- ] pontban szerezhetők be —, de­cember 15-ig szolgálati úton 1 megküldik a Népművelési In- ; tézetnek. ' A csoportok számától füg­gően megyei vagy több me- jye részvételével összevont semutatókat rendeznek. Ezek lelyér.ől és idejéről 1986. lanuár 31-ig a Népművelési Intézet értesíti a diákszín­padokat. A minősítő bemutatókat 1986. február 15—március 51. között szombatokon és vasárnapokon tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom