Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

ffeleffetf mesterségek Tűz van még a kohóban... Kép: Bábel László Eregeti a füstöt hosszú szá­rú, öreg pipájából és üldögél a lócán. Sütteti magát vénasz- szonyok nyara melengető su­garaival. Számyasi Gyula ko­vácsmester porciózza ki eze­ket a napközbeni pihenőket, most már egyre gyakrabban. A sok évtized az üllő mellett és a megoperált szem paran­csolja a kényszerpihenőket. Meg aztán a megrendelés is fogyatkozik. A iópatkolás haj­dani mestere most már csak kocsirugók megjavítását vál­lalja régi szakértelmével. Pe­dig össze sem tudja számolni, hány díszes hintót, szekeret gyártott egy-egy kovácsmes­ter alkalmazásában, aztán ké­sőbb a maiga gazdájaként. Salgótarjánban a Makarenko utcai műhelynek már csak füs­tös téglái jelzik a hajdani fúj­tató helyét. Most is a város­ban, de kijjebb szorulva egy kertes ház melléképületében van a kovács műhely. Ha nem is hangzik már az üllő zené­je, vagy ahogy a kovácsok hívják, a lavaüérozás érces dallama, azért még mindig iz­zik a zsarátnok a műhely tűzasztalán. Számyasi mester gombnyomásra indítja a fúj­tató ventillátorát, egy-két pil­lanat alatt játékos lángnyel­vek csapnak a kohóba tartott vasdarabra. Finom por lep be mindent, a műhely padlózata döngölt föld, mint általában a kovács- iműhelyeké. De a szerszámok katonás rendben sorakoznak kampóikon a falon, bent a fi­ókban. Az üllő, satu, tűzasz- tal, a fújtató, ezeken kívül kalapácsok, lyukasztók, fogók — van vagy húszféle — szol­gálták a kovácsot és szolgál­ják jelenleg is, bár fogadko- zik buzgón: már holnap visz- szaadja az iparengedélyt. — Tizenkét éves koromtól az. üllő mellett vagyok, mióta a menhelyből „kidobtak”. Ri­maszombatról Salgótarjánba kerültem. Szerettem volna la­katosinas lenni, de Pekelnicz- ki Lajos kovács mester min­dent ígért, hogy így szép szak­ma, úgy szép szakma, szegőd­jek hozzá és én ráálltam a háromévi inaséletre. Meg is bántam, mert nagyon keser­ves évek voltak ezek. Sokat éheztem, nélkülöztem. Egy kö­zönséges fáskamrában laktam. Többre nem becsültek. Ro­mániába, Marosvásárhelyre vetett a sors. A faluszélen az első kovácsmesterhez beko­pogtattam, örömmel fogadott, mert szükség volt a munkám­ra. Leszerződtem két évre. Volt meleg szállásom, étel, meg egy kevés pénzt is adtak. Közbeszólt az első háború, a 9-es huszárokhoz kerültem. Kiképzés, gyakorlatok, komisz katonaélet. Ott is a mestersé­get kérték számon. Ökröt, lo­vat, öszvért, még szamarat is vasaltunk. Ló még nem rú­gott meg soha, de ökör igen. Kalodába szorítottuk, úgy pat­kóitok, de a hátsó lába járt, mint a motolla. Olyan sze­rencsétlenül álltam hozzá, hogy megrúgott, repültem jó néhány métert. Rengeteg lo­vat patkoltunk, nemhiába soroztak kovácsokat a 9-es huszárokhoz. Télen körmös- patkót tettünk fel — a patkón négy szeg —, nyáron simát. Front után Salgótarján felé vettem az irányt. Ügy jöttem haza, mint az ujjam, mert az állomáson ellopták a koffero­mat, benne minden vagyo- nommal. Ponyi András ko­vácshoz mentem dolgozni. Szemeteskocsikat készítet­tünk, javítottuk a város ko­csijait, vasaltuk a lovakat. Ne­kem a Iópatkolás volt a leg­kedvesebb munka. Nemcsak szerettem, értettem is hozzá. Meg is becsülték a gazdák. Sok volt a fuvaros. Nemcsak csinos lószerszámokat vettek lovaiknak, de adtak a jól fel­tett patkóra is. Vannak beteg körmök, eltorzult paták, s ne­Szakszervezeli kislexikon Káderképzés / Kádernek a társadalmi, párt- vagy állami tisztség vi­selésére alkalmas személyeket nevezzük. Azokat, akik ezeknek a szervezeteknek vagy intézményeknek állan­dó munkatársai. A káderképzés a szakszervezeti'munka egyik legfon­tosabb feladata. Attól, hogy valaki tizenéves korában szer­vezett munkás lesz, még nem biztos, hogy a későbbi években valamilyen szakszervezeti funkcióban is meg­állja a helyét. A káderképzés már a kiválasztásnál kezdődik. A fiatalok közül — gazdasági és társadal­mi (KISZ-) munkájuk alapján — kell kiválasztani azo­kat, akik a folyamatos politikai képzés keretében egy­re nagyobb tudással, politikai rátermettséggel rendelkez­nek. A szakszervezeti tagok oktatása folyamatos munka. A tagtól a bizalmin át, a különböző tisztségviselők kö­telessége a szakszervezeti munkát elősegítő tanfolyamo­kon való részvétel. A káderképzés másik fontos eleme a folyamatosság. Csak kevés fiatal rendelkezik olyan tudással, amely alapján hamar szakszervezeti vezető válhatna belőle. Ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a káderképzésnek, hogy az arra alkalmas fiatalok folyamatos, egyre ne­hezebb feladatokat kapjanak. kém aszerint kellett dolgoz­nom, A huszároknál is komo­lyan vették, hogy jól patkóit legyen a ló. Az őrmester vé­gigmustrálta a lovak lábát, s ha nem stimmelt valami, su­hant a hátunkon a nádpálca. A jó parkolásnak meg kell adni a módját. Először a pat­kót rá kell sütni a patára, hogy ezzel kialakuljon a for­mája. s csak a pontos illesz­tés után lehet felszögelni. A rosszul feltett vasat néhány nap múlva porba rúgja az ál­lat, s ha figyelmetlen a gaz­da, csak akkor kap észbe, amikor sántít a ló, s szidja a patkolókovácsot. Emlékek ezek csupán, jó néhány éve nem vezettek már lovat patkóim a műhelybe — legyint szomor­kásán Számyasi mester. — Hol dolgozott még? — A kotyházai bányamű- helyben, mint tűzikovács. 1921- től tíz évig éleztük a csáká­nyokat, fejszéket és a stangá- kat, javítottam a fúrókat. Ez­után Pestre mentem. Keríté­seket készítettem egy maszek­nál. Gyártottam a szebbnél szebb vaskerítéseket a budai hegyek villái elé. Jómódúak voltak a megrendelők, de én pénzt keveset láttam, mert a Stadler mester mind elszip- kázta előlem. Nagyon szűk- markúain fizetett. Ott is hagy­tam őt. A Ganzban mint fém­hántoló dolgoztam tíz évig. Negyvenkettőben Salgótarján­ban nyitottam egy műhelyt. Mint falusi kovács vasaltam a lovakat, javítottam a platós-' kocsikat, íveltem a rugókat és sok kovácsoltvas kerítést ké­szítettem. Sóshartyántól Ete- sig, onnan Balassagyarmatig sok porta kerítése az ón ke­zem munkája. — Voltak inasok, akiket a mester tanított? — Többen is dolgoztak a kezem alatt. Van, aki még most is rámnyitja néhanapján a műhelyajtót. Már nem ko­vácsként dolgozik. Szabadjá­ra is engedi a száját: poros, piszkos munka ez, meg aztán nem is fizetik — mondja . .. és mi tagadás, igaza is van. Én mégsem hagytam abba. Min­dig öröm töltött el, ha a ri­deg vas idomításával egy fú­ró. patkó, vagy éppen kapa született a kezem alatt. Talán azért is bírtam ki majd het­ven évet a fújtató mellett, mert a felségem mellettem volt. Segített. Szerette ő is a munkámat, meg értett is hoz­zá egy kicsit. Elleste tőlem. Sokszor együtt vertük az ül­lőt, lavaRéroztunk. Ősi szép szokása ez a kovácsoknak. Megvan ennek a módja, s ha mellé-mell éütött, beküldtem a konyhába, de a harag ha­mar elszállt. Észre sem vet­tem, már újra mellettem állt... Valamikor kora hajnaltól késő estig dolgoztam. Ma már úri­ember vagyok. Hétkor felke­lek. Laprugókat, spirálrugó­kat ívelek, ha hoznak, s há éppen nincs munka, rágyúj­tok a pipámra. Jó öreg darab, még a nagyapám füstölt belő­le. — szgys — „Tifkos" leltár Máshol büszke tábla hirde­ti: „Leltározás miatt ZÁR­VA!” Ők még ezt is „meg­spórolták”. Pedig Salgótarján egyik legforgalmasabb üzle­téről van szó, a Pécskő Cse­megeboltról. Az éj leple alatt, suttyomban ejtették meg a műveletet. Megmozgatták a négymilliós árukészlet min­den egyes darabját, s másnap frissen, üdén álltak a pult mögé. Az üzletvezető asszony csak egy dolog miatt panasz­kodott: a dekoráció már nem fért bele az egyéjszakás mű­veletbe. Mit mondhatnánk! Ez „szépítgetés” nélkül is derék munka volt... (L—th) Lendületet a termelésbe! Gazdaságpolitikai tükör Ma a gazdaságpolitika az a területe a politikai munká­nak. melyet a közvélemény a legélénkebben figyelemmel kísér — kezdte mondandóját Zentai Csaba, a párt balas­sagyarmati városi bizottságának titkára a testület leg­utóbbi ülésén. A városi pártbizottság a XIII. kongresszus óla eltelt időben végzett gazdasagpolitikai munkát tekintet­te át. Az év első nyolc hónapjá­ban a népgazdaság néhány területen elmaradt a koráb­ban papírra vetett tervtől, ami sokakban nyugtalansá­got, türelmetlenséget váltott ki Balassagyarmaton és kör­nyékén is. A népgazdaság gondjai — vélik sokan — hamarosan a családok pénz­tárcáján is mérhetők lesznek, s mégis csak kevesen értik meg: mindenkinek, minden területen többet kell tennie. Balassagyarmatnak és kör­nyékének kiemelt ipari üze­mei, szövetkezetei az orszá­gos átlagnál jobban, hat szá­zalékkal növelték termelésü­ket, bár a két építőipari szö­vetkezet és a Salgótarjáni Ru­hagyár helyi telepének csök­kent a teljesítménye, s több helyütt is erősen hullámzott a termelés üteme. A körzet üzemeiben, gaz­dasági egységeiben némi lét­számcsökkenéssel érték ei a javuló eredményeket, e lét­számcsökkenések oka egy­részt a szigorodó munkafe­gyelem volt. Mi a titka az eredményes termelésnek? Az egyik titok a termékszerkezet korszerűsí­tése. Az Ipoly Bútorgyár szekrénysora BNV-díjat nyert, s a közönség is a Co­lumbia Lux mellett voksolt. Oj termékekkel jelentkezett a piacon a fémipari vállalat, drága importot helyettesít a Budapesti Finomkötöttáru­gyár helyi üzemének szabad- idős-ruhacsaládja. Mindez jó jel, de a környék üzemeinek mindennapjaiban még min­dig nem kap elég hangsúlyt a jó minőség és a piackuta­tás. Ezen a területen van mit tenni, és tenni is kell — állapította meg a pártbizott­ság. Semmiképpen nem úgy, ahogyan néhány vállalat te­szi : műszaki fejlesztéshez előbb szerez pénzt, s csak azután kezd a fölhasználá­son gondolkodni. Nyilván­való — ezt még a laikus is tudja —, hogy ennek épp fordítva kellene lennie. A siker másik titka a takarékos anyag­fölhasználás, a kevesebb ener­gia fogyasztása, ám itt sem merül ki még minden tarta­lék. A mezőgazdaság fejlődése — eredményei ellenére — ellentmondásos. Megvalósul­ni látszik az 1,5 milliárdos termelési érték, s ez 2,3 szá­zalékkal több a tavalyinál. A Magyarnándori Állami Gazda­ság több mint tíz százalékkal növelte a búza vetésterüle­tét, míg a termelőszövetke­zetek közel 22 százalékkal csökkentették azt. A koráb­binál kisebb termésátlag csak részben vezethető vissza az időjárás szeszélyességére. Az állattenyésztés mutatói jobbak az országos átlagnál, de a tervtől elmaradnak: ez forintban mérhető vesztesé­geket jelent. A korábban jelentős hiány­nyal küszködő szandai ter­melőszövetkezet egyre jobban talpra áll, az ipolyvidéki er­dőgazdaság viszont szeptem­berben már 12 millió forin­tos veszteségnél tartott. Esztendők óta fontos teen­dője a gazdaságpolitikának, hogy a külgazdasági egyen­súlyt megteremtse. A nem rubelelszámolású export Ba­lassagyarmaton 52 százalék­kal nőtt az év első nyolc hó­napjában, míg a rubel- elszámolású kivitelre szánt termelés a negyedével csök­kent. ☆ A Nógrád megyében élők pénztárcájában is több forint került a tavalyinál, de a nép­gazdaság gondjai a nagy- családosoknál, a kis nyugdíj­jal rendelkezőknél és a fia­taloknál „jeleznek” a leg­élénkebben. Az érintett ré­tegekre nagyobb figyelmet fordítanak a tanácsok: Balas­sagyarmaton például megte­remtették a lehetőséget a lépcsőzetes lakáshoz jutás­ra, kamatmentes kölcsönnel is támogatják az otthon­teremtőket. Az életkörülmé­nyeket jobbító intézkedések mellett sok ember fölfigyelt a tényre: elkészült épületek­be nem költözhetnek be a la­kók, mert tervezői hiba mi­att rossz a fűtési rendszer, s a hiba kijavítása húzódik. (Bár az intézkedések megtör­téntek, a költözködésre még várni kell.) A pártkongresszus óta el­telt közel egy esztendő. A népgazdaságban elért ered­mények mellett is látható, hogy az több területen elma­rad a tervezettől. Forgó Im­re. a párt városi bizottságá­nak első titkára így fogalma­zott: jelentős munkasikere­ket értünk el a pártkongresz- szusra készülve, de ez a len­dület mintha most alábbha­gyott volna. Az ipari üzemek és a ter­melőszövetkezetek egy eszten­dejére visszatekintve, aligha kétséges ennek a mondatnak az igazsága. A népgazdaság következő öt esztendejének tervei jó ütemben készülnek, ám a megyének ezen a ré­szén a tervezőmunka né­hány területen lassú. Vajon miért késlekednek a tenniva­lók részletes megfogalmazá­sával Balassagyarmat és a környék gazdasági egységei közül néhányan? — tette föl a .kérdést a pártbizottság tit­kára, amikor a hetedik öt­éves tervről beszélt. A kés­lekedőknek jó példa lehet a tanácsi tervezőmunka, amely már — a nagyobb gazdasági önállóság „bekalkulálásával” együtt — jóval előbbre tart. Több fórumot teremtettek a tervek részletes ismertetésé­re, választási lehetőségeket kínáltak föl, s a viták során fölvetődött javaslatok is be­épülnek. majd a végleges tervbe. A gazdasági egységeknél sok esetben hiányzik a több lehetőség fölvetése, a közös gondolkodás energiáit nem szabadítják föl eléggé. Ami még ennél is nagyobb gond: nem kutatják a szükséges módon az export korábbi nö­vekedésének lehetőségeit! Mindent egybevetve, a jövő megalapozása, a tervezés Nóg­rád megye e területén is meggyorsítandó. ☆ Az esztendő hamarosan! véget ér. A gazdasági munka elmúlt éve — kisebb-nagyobb hiányosságokkal együtt — si­keres, de nem éri el a terve­zett szintet. Márpedig a terv megvalósítása adhat csak ala­pot az életkörülmények to-1 vábbi javításához. A kong­resszus előtti lendület megte­remtése, az ehhez szükséges, jó politikai légkör kialakítá­sa: ez a pártmunkások leg­szükségesebb tennivalója. , H. Z. 1 Köszöntötték a bányamentőket A bányamentők munkáját értékelték szombaton, a nóg­rádi szénbányák gyurtyánosi központjában. Hetedik éve, minden novemberben kerül sor gyűlésekre, melyen Tő- zsér Gáspár, a szénbányák szakszervezeti bizottságának munkavédelmi vezetője kö­szöntötte az egybegyűlteket, majd Kazinczi András, mű­szaki vezérigazgató-helyettes tartotta meg beszámolóját. Az első bányamentő állomást 1904-ben létesítették a nóg­rádi medencében, s azóta éle­tek tucatjait sikerűit meg­menteniük, bányatüzeket foj­tottak el, vízbetörést gátol­tak. Rendkívül nehéz mun­kájukat mindig felelősséggel, állandó életveszély mellett végezték. Nem véletlen, hogy bányamentő csakis a legkivá­lóbb bányászokból lett és ez egyfajta kötelezettséget je­lent számukra: a példamutaJ tás, az önfeláldozás kötele­zettségét. Jelenleg 223 fő tar­tozik állományukba, melyhez 106 dolgozó kapcsolódik az egyes üzemektől. Beszéde vé­gén Kazinczi András megkö­szönte eddigi tevékenységü­ket, majd a megbecsülés je­leként jutalmakat adott át a jubiláló és nyugállományba vonuló bányamentők részére 2-3 év múlva készül el véglegesen Felújítják a Mezőgazdasági Múzeumot Nagyszabású rekonstrukció színhelye a budapesti Vajda- hunyadvára: a Mezőgazdasági Múzeumban 1978 óta folyik az épület belső és külső renová­lása. Mint Szabó Lóránt, a múzeum főigazgatója az MTI munkatársának elmondta: egy évvel az eredeti határidő előtt elkészült a belső felújítás, s a belső csarnokok, terek, kiál­lítási helyiségek újra eredeti pompájukban várják a láto­gatókat. A felújítást a Gváli Szabad­ság Termelőszövetkezet építő­ipari szakemberei végezték, Bereczkv Endre építésvezető irányításéval. Nehéz dolguk yolt. hiszen Alpár Ignác, a híres magyar építész által ter­vezett belső terek boltozatos rendszerben épültek, és a fe­lületeket remekművű iái teste­sek díszítették. Sikerült ere­deti szépségében megőrizni a művészi alkotásokat, gyakran úgy, hogy kézi festést is al­kalmaztak. összesen 11 ezer négyzetméternyi alapterületen dolgoztak az építők, akik ilyenfajta, igényes műemléki munkákban ugyan korábban nem voltak jártasaik, de igen lelkiismeretesen és nagy szak­értelemmel, az építtető és a beruházó megelégedésére vé­gezték teendőiket. Az egy év­vel előrehozott határidő öröm­teli gondot okozott a múzeum szakemberednek: a vártnál előbb megnyithatták a kiállí­tótermeket, -helyiségeket. Át­adták a korszerű könyvtárat és képtárt és gondoskodtak a régiségek, emlékek gazdag gyűjteményeinek elhelyezésé­ről. Elkészült a múzeum köz­ponti fűtési rendszere isj amelynek hiányát eddig ugyancsak megérezték ä lá­togatók. A megújult Vajdahunyad- várban 10 állandó kiállítás várja a látogatókat. 1985-ben három időszaki bemutatót is rendeztek. Mindezt az tette lehetővé, hogy a rekonstruk­ció idején sem zárt be a mú­zeum. Folyamatosan fogadta az érdeklődőket, akik az idén szép számban keresték fel a városligeti múzeumot, össze­sen 300 ezren jártak a Vaj- dahun vad várban, közöttük 55 ezer külföldi. A vár külső felújítását — ugyancsak a gyáli tsz szak­emberei — folytatják, a hát-, ralévő munkákkal két-három év alatt készülnek el. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom