Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

Szovjet—amerikai lapvélemények CIÁ-akció Kadhafi ellen a küszöbönálló genfi csúcsról r A Szovjetunió azzal az el­tökélt szándékkal készül a kü­szöbönálló szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, hogy azon konstruktív, tárgyszerű meg­beszéléseket folytasson. Azt a célt tűzte maga elé, hogy ko­moly előrelépést érjen el a tárgyalásokon azokban a kér­désekben, amelyek meghatá­rozóak a szovjet—amerikai kapcsolatok és a világban uralkodó helyzet szempontjá­ból — hangsúlyozza a Prav­da. A szovjet pártlap vasár­napi számának több írása foglalkozik a novemberi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó témájával. A Pravda nemzetközi szem­le rovatában közölt kommen­tár a találkozó kimeneteléről szólva rámutat: „Mi abban reménykedünk, hogy ez a ta­lálkozó pozitív eredményeket hoz. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet ennek ér­dekében. s már eddig is több egyoldalú lépést tett a fegy­verzet csökkentése, korláto­zása és befagyasztása terén. Most az amerikai félen van a sor”. Reagan amerikai elnök regionális kezdeményezését” elemzi egy másik írásban Vlagyimir Bolsakov, az SZKP KB lapjának kommentátora. Ennek lényege, hogy elérjék, a Szovjetunió ne akadályozza meg, hogy az Egyesült Álla­mok a ..grenadai forgatókönyv szerint” „visszatérítse a kapi­talizmushoz” azokat az' or­szágokat, amelyek ellen had­üzenet nélküli háborút visel — állapítja meg a cikkíró. A Beagan-javaslat másik fontos célja, hogy „elsüllyesszék” a fő problémát, a hadászati atomfegyverzet csökkentésé­nek és a világűr militarizálá- sánaik kérdését, A Szovjetuniónak azonban az az álláspontja, hogy a szóban forgó térségeken belüli problémáknak csak nemzet­közi vonatkozásairól lehet tárgyalni, anélkül, hogy meg­sértenék az érintett függet­len államok szuverenitását — írja cikkében Vlagyimir Bol­sakov. A vasárnapi Pravda kom­mentárban foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy miért nem ratifikálta az Egyesült Államok annak idején a SALT —IX. szerződést. Robert McFarlene, az ame­rikai elnök pemzetbiztonsági tanácsadója, Larry Spéakes, a Fehér Ház szóvivője és George Shultz külügyminisz­ter a napokban egybehangzó­an úgy nyilatkozott, hogy a SALT—II. szerződés ratifiká­lásának kérdését végül „re­gionális kérdés — Afganisztán — miatt vette le Carter elnök a kongresszus napirendjéről”. Nem először fordult elő — állapította meg a Pravda —, hogy a világban végbemenő és Washingtonnak nem tet­sző változásokat, elsősorban a forradalmakat, az óceánon túl a „Szovjetunió mester­kedéseinek” tulajdonítják, bár közismert, hogy a Szovjet­unió nem foglalkozik a forra­dalom exportjával. ☆ A genfi csúcstalálkozón az erőfeszítéseket arra kell össz­pontosítani, hogy ellenőrzés alá vonják a fegyverkezési versenyt — állapítja meg az ismert amerikai politikus, George Kennan, az Egyesült Államok volt moszkvai nagy­követe a The New York Times vasárnapi számában közzétett cikkében. Kennan bírálja azokat a washingtoni törekvéseket, amelyek igye­keznek elterelni a figyelmet a leszerelés kérdéseiről. „A genfi találkozó fermé- szetesen nem az egyetlen hely és időpont arra, hogy megvi­tassák a fegyverzet ellenőr­zésének összetett problémá­ját, s magától értetődően/nem az az alkalom, amely végleges és részletes megállapodásokat hozhat. De az, ami Genfben történik majd, meghatározó módon hathat ki a tárgyalá­sok eljövendő irányvonalára éppúgy, mint végső sikerük kilátásaira. Nagyon is sajnála­tos, sőt több mint sajnálatos lenne, ha a fegyverzetkorláto­zás témáját Genf ben háttérbe szorítanák a más kérdésekkel kapcsolatos hiábavaló bir­kózással” — írja Kennan. A lapnak ugyanebben a szá­mában James Reston, a neves amerikai publicista felveti, hogy a genfi csúcstalálkozón megegyezésre kellene jutni a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról. Reston a neves Nobel-díjas amerikai atomtu­dósnak, Glen Seaborgnak, az Egyesült Államok atom­energia-bizottsága volt elnö­kének véleményére hivatko­zik: az ilyen döntés növelhet­né az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti bizal­mat, s egyben megakadályoz­ná a nukleáris fegyverkezési verseny nagy ütemű foly­tatását is. A kísérletek foly­tatása viszont olyan új nuk­leáris fegyverrendszerek megalkotásának veszélyével jár, amelyek destabilizáló hatásúak lennének az amúgy is ingatag helyzetre. Reston leszögezi: a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetésének kérdése nagyobb figyelmet érdemel annál, mint amilyent most Washington tanúsít iránta*. Reagan amerikai elnök egyébként szombati rádióbe­szédében ismét azt mondot­ta, hogy a Szovjetunió javas­lataiban „vannak pozitív magvak”, de az Eigyesült Ál­lamok el len javas la tát tünfette fel a lehetséges leszerelési megoldásnak, és ismét jelezte, hogy Washington folytatni kí­vánja űrfegyverkezési prog­ramjának megvalósítását. A szervezeti szabályzat módosítása az idők változását tükrözi r At. SZKP szervezeti szabály­zatának módosítása az idők változását tükrözi — állapítja meg a Pravda vasárnapi ve­zércikkében a most közzétett tervezetet kommentálva. A megoldásra váró bel- és külpo­litikai feladatok a maguk ösz- szetettségével, mélységével mind nagyobb igényeket tá­masztanak a pártvezetéssel szemben, s lehetetlenség, hogy ez ne tükröződjék a párt szervezeti szabályzatában — írja a lap. A javasolt változtatások alapgondolata egyrészt a pár­ton belüli demokrácia erősí­tése. a kommunisták, a párt- szervezetek kezdeményező­készségének, aktivitásának ösztönzése, másrészt a közös ügyért érzett felelősségérzet növelése, az az elvárás, hogy a kommunisták minden tekin­tetben példásan éljenek és dolgozzanak. A tervezet kife­jezésre juttatja azt a felisme­rést, hogy minél sokrétűbb, minél tartalmasabb a belső pártélet, minél demokratiku- sabban hozzák a kulcskérdé­sekben a döntéseket — kezd­ve a tagfelvételtől egészen a káderpolitikáig —, annál ha­tékonyabb a párt részvétele valamennyi társadalmi fo­lyamatban. Sokoldalúan fogal­mazza meg a szervezeti sza­bályzat tervezete a kommunis­táknak azt a kötelezettségét is, hogy teljes egészében valóra váltsák a párt irányvonalát és direktíváit; saját munkájuk­ban a legnagyobb hatékony­ságot és termelékenységet ér­jék el. A Pravda rendkívül lénye­gesnek nevezi, hogy a terve­zet megerősíti és továbbfej­leszti a kollektivitás elvét, amely Lenin szerint a párt­vezetés legmagasabb elve: az SZKP elengedhetetlennek tart­ja a taggyűlések, plénumok, konferenciák és kongresszu­sok, bizottságok és egyéb fó­rumok szerepének növelését. A tervezetben ,,A párt és az állami, társadalmi szerve­zetek” címmel szereplő új fe­jezet — állapítja meg a Prav­da — taglalja azt, hogy mi­lyen módon kell érvényesül­nie a párt vezető szerepének az említett szervezetek vonat­kozásában. A lap rámutat: e szervezeteknek önállóan kell végezniük saját rjnunkájukat, a párt csak politikailag irányít­hatja őket, s a kettős, esetleg önkényes döntések nem meg­engedő etők. összegezve és általánosítva a Pravda megállapítja: a ter­vezetnek az a célja, hogy az eddiginél jobban érvényesül­jenek a vezetés módszertaná­val és általában a párt mun­kájával kapcsolatos lenini el­veik. r 1 Uj szovjet KGSJ-képviselő Alekszej Antonov minisz­terelnök-helyettest nevezte ki a Szovjetunió kormánya a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjévé. A miniszter- tanács egyben felmentette e tisztség aló] Nyikolaj Tali" zint, akit a közelmúltban a szovjet minisztertanács el­nökének első helyettesévé, a Szovjetunió állami tervbi­zottságának elnökévé nevez­tek ki. Ülést tartott a Kirgiz KP Frunzéban szombaton ülést tartott a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottsága és nyugdíjba vonulása miatt fel­mentette tisztségéből Turda- kun Uszubalijevet, a KB el­ső titkárát. A plénum a Kir­giz KP Központi Bizottsága első titkárává választotta meg Abszamot Maszahjevics Maszalijevet, aki korábban a köztársaság Isszik-kuli terü­leti pártbizottságának első titkára volt, a legiftőbbi idők­ben pedig az SZKP KB mun­katársaként dolgozott. Hollandia befogadja a robotrepülőket Péntek este egész napos, többször is megszakított és el­halasztott nehéz vita után — amely a kereszténydemokra­ta—liberális koalíciót és ma­gát a kormányt is erősen megosztotta — a holland kor­mány úgy döntött: szabad utat ad országa területén az amerikai manőverező robot- repülőgépek telepítésének. Bár a NATO-tagországok külügyminisztereinek október 29—30-i ülése után, amelyen a holland kormány bejelen­tette a telepítést, ez a dön­tés előrelátható volt, az or­szág politikai köreit erősen megosztotta és a közvélemény körében nagy ellenkezést kel­tett. Joop Den Uyl, az ellenzék­ben levő munkapárt vezére kijelentette: ha a jövő máju­si választáson pártja győz és kormányra kerül, (amire a legutóbbi napokban tartott helyi választások nagy szocia­lista előretörése alapján szá­mítani lehet), a manőverező robotrepülőgépek ügyét újra tárgyalja az Egyesült Álla­mokkal. Szerte Hollandiában a ké­ső esti órákig igen heves tün­tetések voltak, a felvonulók tiltakozásul több helyen el­torlaszolták a közúti és vasúti forgalmat. A közvéle­mény legalább azt elvárta volna, hogy a kormány ha­lassza el a döntést a szovjet —amerikai csúcstalálkozóig, abban a reményben, hogy esetleg megegyezés jön létre a középhatótávú nukleáris fegy- 1 verek csökkentésére. A diplomata táskája A diplomata táskája na­gyon elegáns és egy kicsit e rejtély bűvkörével övezett útipoggyászként él a köztu­datban. A kirakatokban lévő diplomatatáska csak nevében emlékeztet a valódira, amit a politikusok a kezükben hordanak: hiába egyezik a forma, a lényeg mégis csak a tartalom. Sokért nem adnák a kü­lönben „mindent tudó” kom­mentátorok, ha egy pillan­tást vethetnének például an­nak a táskának a tairtalmá- ra, amivel George Shultz amerikai külügyminiszter ült repülőgépre. szombaton. Shultz moszkvai» látogatása gyakorlatilag az utolsó egyez­tető tárgyalás a november második felében esedékes genfi csúcstalálkozó előtt, s s mint ilyen, bizonyos fokig már utalhat a későbbi siker­re vagy kudarcra. Ha a kül­ügyminiszter táskájába nem is pillanthatunk bele, az uta­zást megelőző sajtóértekez­letek, legmagasabb szintű amerikai nyilatkozatok sej­tetni engedik, milyen mon­danivalóval érkezett a szov­jet fővárosba a State De­partment, az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumá­nak első embere. A Szovjet­unió és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testü­leté által az utóbbi hetek­ben tett több javaslat nehéz helyzetbe hozta Ronald Rea­gant: a Fehér Háznak min­denképpen tennie kellett va­lamit, legalább a látszat meg­óvása, a nyugat-európai szö­vetségesek megnyugtatása vé­get\ hiszen a keletről érke­ző kezdeményezések széles körben kedvező visszhangot váltottak ki. Egy esetleges merev elzárkózás azzal a kockázattal járt volna, hogy megbomlik a NATO-orszá- gok közötti törékeny össz­hang, végérvényesen leleple­ződik Washington enyhülés­ellenes politikája. Ami a hivatalosan még titokban tartott amerikai ellenjavaslatot illeti, már az első, valószínűleg tudatosan kiszivárogtatott részletekből is kitűnik, hogy a legfon­tosabb kérdésekben még mindig nagyon nagy távol­ság választja el a két nagy­hatalom álláspontját. Reagan semmiképpen sem hajlandó feladni a „hadászati védelmi kezdeményezést”, vagyis a jrilágür militarizálásánaik ter­vét, míg a Szovjetunió leg­nagyobb erőfeszítései éppen a csillagháborús prgramok leállítására irányulnak. Más kérdésekben is jelen­tősek a különbségek a két tervezet között, de ezek — ha nem is egyetlen kétna­pos tárgyalás alatt — talán megoldható problémák len­nének. Az igazi ellentét két- ségtenül a világűrben tele­pítendő fegyverek kérdésében feszül. Shultz moszkvai tárgya­lásainak részletei egyelőre még nem ismeretesek, sőt előfordulhat, hogy csak Genfben derül ki, miben ál­lapodtak meg a tárgyalófe­lek. Akármit is vitt ezúttal táskájában, a legfontosabb, hogy a jó szándékot, a meg­egyezési készséget ne felejt­se otthon. Se ő, se Ronald Reagan. Mert Mihail Gorba­csov poggyászában bizonyára ott lesz mindkettő. Horváth Gábor------------------------------------------------------------------------------r 2 44ÖGRAD —-1985. november i, hétfő j R eagan amerikai elnök a közelmúltban jóváhagyta, hogy a CIA titkos akciót szervezzen Moamer el- Kadhafi líbiai vezető ellen — írta a The Washington Post vasárnapi számában Bob Woodward; a Watergate- botrányt kirobbantó egykori riport egyik szerzője. A cikk szerint Shultz külügyminisz­ter a múlt héten jelent meg az illetékes kongresszusi bi­zottság előtt, hogy felvázolja a tervet és támogatást nyer­jen hozzá. Woodward kormányforrá­sokra hivatkozva, azt írja, hogy az akció hivatalosan megjelölt célja nem valami­féle merénylet Kadhafi ellen — mivel ez sértene egy ko­rábbi elnöki utasítást —. ha­nem Kadhafi tevékenységé­nek aláásása, esetleg a veze­tő megbuktatása, s ezzel „fel­forgató és terroristatervei­nek megakadályozása”. Mindennek megvalósítása érdekében a CIA támogatást nyújtana Kadhafi feltétele­zett belső ellenfeleinek a ha­talom átvételéhez, vagy eset­leg segítene alkalmat terem­teni arra, hogy valamely, Kadhafi politikáját ellenző szomszédos ország katonai úton lépjen fel ellene. A lap szerint a képviselő­ház és a szenátus illetékes bizottságai nagyon csekély többséggel támogatták a ter­vet, de néhány képviselő, valamint a szenátusi bizott­ság elnöke, illetve elnök- helyettese írásban tiltakozott az elnöknél. Kormányforrások szerint Reagan. Shultz és Casey szí­vesen látná Kadhafi bukását, s úgy vélik, hogy egy ilyen, több millió dollárt felemésztő, harmadik országon keresztül folytatott, akció biztonságosán és legális úton megvalósítha­tó. Dél-Afr ka „Botba elnök is szégyelii sajat bűneit Heves tiltakozást váltott ki külföldön és Dél'Afriká" ban egyaránt a pretoriai kormánynak az a rendelkezé­se, amellyel szombattól meg­tiltotta a tudósítóknak, hogy kép- vagy hanganyagban szá­moljanak b»? a fekete bőrű lakossság tiltakozó akcióiról. A három nagy amerikai te­levíziótársaság, az ABC, az NBC és az CBS elnöke szom­baton külön-külön levélben fordult Pieter Botha dél-afri­kai elnökhöz, tiltakozva az intézkedés ellen és annak azonnali visszavonását kö­vetelve. Tiltakozott a rendel­kezés ellen a UPI amerikai hírügynökség is. Neil Kinnock, a Brit Mun­káspárt vezére Londonban rámutatott: a rendelkezés „azt bizonyítja, hogy maga Botha elnök is szégyellj saját bűneit és az országban kialakult káoszt”. Szombaton a Johannesburg melletti Soweto feketék lak­ta városban 61 személyt vet­tek őrizetbe. A dél-afrikai rendőrség közölte, hogy a sowetói tüntetők ellen kive­zényelt rendőri és katonai alakulatokra előző nap két ízben rálőttek. Eddig csak elvétve fordult elő, hogy a rendőri Erőszakra fegyverrel válaszoltak a tüntetők. Argentin választások Húsz esztendő óta először részleges parlamenti, vala­mint ezzel egyidejűleg tarto­mányi és helyhatósági vá­lasztásokat tartottak vasár­nap Argentínában. Argentína csaknem 19 millió szavazó­polgára 127 új képviselőt vá­lasztott a parlament 254 ta­got számláló alsóházába, va­lamint döntött a tartományi és a helyi tanácsok összetéi teléről. Megfigyelők ügy vélik, hogy a legtöbb parlamenti hely megszerzésére Alfonsin el­nök polgári radikális unió­jának van esélye. Az első eredmény-előrejelzések a ma hajnali órákban várhatók. A részvételi arány igen mar gasnak ígérkezik. nevezetesen ar, olajarakkal összefüggő kérdések is szere­pelnek. OSZTRÁK REPÜLŐTEREK Ausztria nemzetközi repü­lőterein fokozzák a biztonsá­gi intézkedéseket, hogy meg­előzzék az esetleges terroris- taakciókat — közölte vasár­nap Karl Blecha, a bécsi kor­mány belügyminisztere. A legkorszerűbb röntgenátvi­lágító berendezések üzembe helyezése mellett növelik a reptéri várócsarnokokban szolgálatot teljesítő, civil ru­hás detektívek számát is. Ausztriában Bécs, Linz, Gráz, Innsbruck és Klagenfurt re­pülőtere bonyolít le nemzet­közi forgalmat. CARRINGTON Nagyon súlyosnak minősí­tette a NATO főtitkára azt az ellentétet, amely Görög­ország és Törökország között áll fenn a ciprusi kérdésben és az Égei-tenger térsége fe­letti szuverenitás ügyében. Lord Carrington, aki ma kezd ötnapos látogatást Tö­rökországban, az Ananto'a hírügynökségnek adott r" - latkozatában úgy vélekedőt, hogy az ellentétek csak tá-- gyalásos úton oldhatók meg. de saját meglátása szerint íe- lenleg egyik fél sem véleke­dik úgy, hogy itt lenne a megoldás ideje. A görög—tö­rök vita politikai és katonai károkat is okoz a NATO-nak -— moodta Castingion. KÍNAI NŐK — CSALÁDTERVEZÉS Kínában hozzávetőleg 150 millió férjezett nő, van szülő­képes korban, s 86 százalé­kuk használ fogamzásgátlót, vagy alkalmaz más születés­szabályozási formát. Kína la­kossága, amely már megha­ladja az egvmilliárdot, 1,2 milliárd alatt tartható az év­ezredfordulón. Kínában a je­lenlegi családtervezési ren­delkezések a házaspárok több­ségének csak egy gyermeket engedélyeznek. MEXIKÓ — CSEMPÉSZHABORÜ Fegyveres harc robbant ki szombaton Mexikó déli ré­szén, rendőrök és kábítószer- csempészek között. Rendőrsé­gi jelentések szerint a csem­pészek csapdát állítottak a marihuanaültetvénvek után kutató rendőröknek. A lövöl­dözésben 17 rendőr és 4 ká­bítószercsempész halt meg. ÖBÖL MENTI TANÁCSKOZÁS Hat, öböl menti arab ország , vezetője kezdett tanácskozást vasárnap este Maszkatban. az ománi fővárosban. A Szaúd- Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő együttműködési tanács négy éve alakult. A mostani csúcs-- i találkozó napirendjén az ira­ki—iráni háború témája mel­lett waioszittűleg gazdasági,. Rövid hírek

Next

/
Oldalképek
Tartalom