Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
Hőgrődbon a helyzet »változott II fémipari vállalatnál Kísérleti jelleggel most készül a prototípusa annak a bútorcsaládnak, amelyet Csavarga Rózsa iparművész tervei alap- án a gyár szakemberei fejlesztettek ki. A Diana nevet viselő család 40 elemből áll és modulrendszerűén kapcsolhatók egymáshoz, (fent) Ez évben helyezték üzembe a világviszonylatban is legkorszerűbb plazmaszóró berendezést. E géppel lehetőség nyílik a szikramentes bányatérnek előállítására. Az így felületkezelt tárnok főleg külföldre kerülnek, (jobbra) Évente 250—300 ezer négyzet- méter radiátort gyártanak 5- féle méretben 2—32 tagszámmal. (lent) Bencae Péter felvételei Hordógyár Almásfüzitőn Hordógyártó üzem kezdte meg a termelést a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfü- zitői telepén. A korszerű létesítmény átadásával régi problémát szüntettek meg. Mostanáig ugyanis az elismerten jó minőségű, világszínvonalú motorolajokat és kenőzsírokat részben importált csomagolóanyagokban, részben pedig kifogásolható minőségű és küllemű hazai gyártmányú hordókban szállították belföldre és külföldre. Némelykor még az exportkötelezettségek teljesítése is akadozott a csomagolási nehézségek miatt. Az új üzem mindezeket a gondokat megszünteti: évenként fél- millió darab 200 literes, jó minőségű hordót, illetve dobozt készítenek itt vaslemezből és tökéletes festékbevonattal. A hordógyár építésére 290 millió forintot költöttek, de ez az összeg hamar megtérd'. A vállalat, és a népgazdaság érdekeit egyaránt szolgáló beruházást valósítottak meg, mivel importot pótolnak, közvetlenül a termelés színhelyén készítik a hordókat, s tetszetős csomagolásban kínálhatják a megrendelőknek a kenőolajokat és zsírokat. Az új hordókból a hazai élelmiszeriparnak is szállítanak különféle ételek, konzervek, zsírok stb. csomagolására. A hordógyár átadásával befejeződött a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzitői gyáregységének VI. ötéves tervidőszakára előirányzott rekonstrukciója. Az öt év alatt mintegy 650 miliió forintot költöttek a speciális kenőolajok és zsírok hazai gyártásának fejlesztésére. E program megvalósítása során készült el például az új olaj keverő üzem, amely jó feltételeket teremtett a termékszerkezet korszerűsítéséhez, többféle célra alkalmas üzemanyagok készítéséhez. A gazdaságosabb és biztonságosabb hőellátásra jobb hatásfokú kazánokat szereltek fel. A rekonstrukció befejeztével a korábbinál lényegesen jobb körülmények között és magasabb termelékenységgel dolgozhatnak a gyártelep munkásai. Mezőgazdasági szakmérnökképzés X MÉM felügyelete alá tar. tozó egyetemeken 1986. tavaszi fél évében három helyen szakmérnökképzés kezdődik. Kétéves tanulmányi idővel a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán húsipari, szarvasmarha- és juhtenyésztési, valamint takarmánygazdálkodási szakembereket képeznek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen takarmánygazdálkodás, vetőmag-gazdálkodás, külkereskedelem, meleg égövi mezőgazdaság, vállalatgazdaság és gazdaságelemző tagozaton indul oktatás, de bővíthetik ismereteiket a szakemberek a vadgazdálkodási, mezőgazda- sági, vízügyi, biotechnológiai és mezőgazdasági mérnök-menedzser szakokon is. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmérnöki karán erdészeti, növényvédelmi és fatermesztési tagozatokat in. dítának, a faipari mérnöki karon pedig a ragasztás és a felületkezelés témakörében lehet megszerezni a szakmérnöki oklevelet. A jelentkezéseket 1985. december 31-ig az egyetemek dékáni hivatalához kell beküldeni. (MTI) Miért nincs elegendő szén ? Nincs elegendő szén Nógrádban. Vajon miért? A válasz nem egyszerű. Sok oka van. Melyek ezek? Alábbiakban e kérdésre igyekszünk válaszolni. A Tüzép-telepeken (finoman fogalmazva), olykor aggasztó jelenségek tapasztalhatók. A régi magyar emberek úgy mondták, hogy: szalonnát evett, megcsúszott a szája. vagyis haragjában egy cifrát káromkodott. Ezzel persze nem lehet sokra menni. Közeleg a tél, kell a szén. De honnan? Például a Nógrádi Szénbányáktól. Az idei lakossági szénellátási terv 105 ezer tonna. Az igények növekedése miatt 126 ezer tonnára módosították. A teljesítmények az idén nem voltak rosszak. Az első kilenc hónapban a vállalat túlteljesítette lakossági széntermelési tervét. E terv Kányás-bá- nyaüzemre alapozódott. Sok hónapon át rendben mentek a dolgok. Később visszaesés következett be. Ennek több oka volt. Elsősorban a létszámhiány, mert a bányászkodás jövedelmezősége visz- szaesett. Magyarán: a föld alatti szénbányászok nem keresnek annyi pénzt, mint amennyit korábban. Ezen kívül geológiai gondok is jelentkeztek. Emiatt a föld alatt a drága gépeket nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni. A vágatkészítésben is lemaradások keletkeztek. Ez pedig azt jelentette, hogy a jövő szénbányászatát veszélyeztették. Műszakilag sem volt minden rendben. Késett az NSZK-gyártmányú Heimscheidt önjáró frontbiztosító berendezés gyártása, szerelése és beszállítása. Ezek voltak a termelési gon. dók. A szénforgalmazási iroda és a Tüzép Egyesülés felelős, hogy mi kerül a kazánokba. kályhákba. Az első kilenc hónapban a szerződés szerint a Nógrádi Szénbányáknak 82 400 tonna lakossági szettet kellet szállítani. A valóságban 93 423 tonnát teljesítettek. Hová került a szén? Heves, Borsod és Nógrád megyében 90 százalékban értékesítették az állami és áfész- tetepeken. A 10 százalék a Kecskeméten székelő Alföldi Tüzép Vállalathoz került. Nógrádban hat állami Tü- zép-telep áll a lakosság rendelkezésére. A Nógrádi Szénbányák 52 315 tonna szén szállítására szerződött. Valójában 55 545 tonnát szállított. Dőreség lenne, tehát a szénhiány miatt a nógrádi bányászokat hibáztatni. Becsületesen szállították az áfésztele- peknek is, melyből 13 található Nógrádban. A három- negyedévi terv 11 570 tonna szállítása volt, mellyel szemben 11 670 tonnát teljesítettek. A kereslet módosulását befolyásolta a nyári kedvezményes szénvásár. A lakosság örömmel fogadta a 10 forint mázsánkénti kedvezményt. Viszont a későbbiekben kiderült, hogy a Tüzép-telepek nem rendelkeztek megfelelő készletekkel. Salgótarjánban és Bátonyterenyén a darabos kockaszén kivételével elfogadtak befizetést és előjegyzést. Mi lehet a megoldás? Nógrádban rostált dara, dió, kocka, és darabos szenet termelnek. Utóbbi a legdrágább. A Nógrádi Szénbányáknál úgy vélekednek, hogy az idei esztendő eddig eltelt időszakában megtették a magukét. Az idei esztendőre ígért 126 ezer tonnából november 15-ig 110 ezer tonnát átadnak a kereskedelemnek. Mi erre a biztosíték? Kánváson új, korszerű gépeket helyeznek üzembe és a teljesítmény számottevő növekedése várható. Ez ma még nem érzékelhető. Nógrád megye szénből nem tudja teljesen ellátni önmagát. Borsodból is szállítanak. Ám, az idén lemaradás tapasztalható. Hiányzik az egercsehi, a sajómercsei és a berentei szén. Ezért szorul a népgazdaság az idén 1,7 millió tonna szén behozatalára, mert az ország lakossága szénellátásának közel 60 százalékát eddig a Borsodi Szénbányák biztosította. Mi a helyzet Borsodban? A válasz megadására Kiss Dezső vezérigazgató a legilletékesebb. A helyzet úgy alakult, hogy a magyar szénbányászat már három éve nem teljesíti éves tervét. A tervhez viszonyítva két évvel ezelőtt Borsodban 600 ezer, tavaly 700 ezer. az idén előreláthatólag több százezer tonna szén nem kerül felszínre. Holott az ország szén- igénye egyre növekszik. Ez az igény 1990-re várhatóan eléri az évi 26—27 millió tonnát. A fogas kérdés az, hogy vajh, hol tartanak a beruházásokkal, és vajon hányán hiányoznak a szénfal mellől? Például Borsodban három évvel ezelőtt ötmillió tonna szenet bányásztak. Az idén várhatólag 900 ezter tonnával kevesebbet. A megfelelő anyagi érdekeltség hiánya miatt az utóbbi időben ezerrel csökkent .a bányászok száma és a szénvagyon elfogyása sem huszadrangú kérdés. Borsodban a dubicsánvi új bánya megnyitása. mérsékelhetné a szén termelési gondokat. Am ez nem olcsó mulatság. A beruházás 7 milliárd forintba kerülne. Viszont 1993-tól évi kétmillió tonna szenet kapna a népgazdaság. E célra 1990- ig 3,6 milliárd forintot kért a vállalat, de a vezérigazgató szerint 940 millió forintnál többre nem számíthatnak. Ez esetben viszont valószínű, hogy a Borsodi Szénbányák termelése 1993-ra 2.6 millió tonna szénre mérséklődik. Fogas tehát a kérdés, Megöl* dása sürgető, hiszen rohamosan közeleg egy tél. A fekete gvémánt ma sem adja olcsón magát. ltozgenyi fstva» j Értékesítésről, piaci helyzetről a sikiiueggyárban Beszélgetés Lőcsei Jézset kereskedelmi igazgatóhelyettessel A termelés gazdaságosságának egyik eleme a piaci kereslet. Ebből adódóan a jőve. delmezö gyártás az értékesített termék mennyiségétől is függ. A piaci kereslet viszont a termék versenyképességén múlik. Am, hogyan lehet versenyképesnek lenni, ha a piac telített, ugyanakkor a termék iránti igény, a felhasználás csökken? Ezekkel a gondokkal viaskodik a salgótarjáni síküveggyár is. Hogyan alakul a gyá. ri termékek kereslete, versenyképessége? Milyenek a kilátásai? Erről érdeklődtünk Lőcsei Józseftől, a síküveggyár kereskedelmi igazgatóhelyettesétől. — A kérdés lényegében az, hogy három alaptermékünk: a húzott, a hőszigetelő és a járműüveg piaci elhelyezése miként biztosítható. Köztudott, hogy a kereslet irántuk belföldön és külföldön egyaránt visszaesett. A húzott üvegekre az építkezések csökkenésével kevesebb rendelés érkezett, mint, ahogy a belkereskedelem ezt évi 7,2 millió négyzetméterben jelezte. A rendeléseket csaknem ilyen mennyiségre le is kötöttük, bár 5,5—6 millió négyzetméter* láttunk eladhatónak, mint ahogy az első fél évre lekötött 3 millió négyzetméteres szerződés is ezt igazolta. Végül ez sem látázott reálisnak' a TÜZÉP-ek 500 ezer négyzet- méterrel kevesebbet vettek át raktározási és fizetési nehézse. gekre hivatkozva, mivel a rendkívüli tél miatt nehezen indult az eladás. — Hogyan ítélhető meg a gyár síküvegexportjának helyzete? liméter, illetve az alatti vastagságú üvegre nyílik gazda, ságos exportlehetőség, tehát ezt kell szorgalmaznunk. Az egész világon túlkínálat tapasztalható síküvegből, így a konkurencia 20—30 százalékkal olcsóbban kínálja termékeit. Mégis, piacon maradtunk. Köszönhető ez annak, hogy a vevő által kért határidőre és minőségben, s egyen, letes ütemben tudtuk kielégíteni az igényeket. Piaci törekvéseinket követően a két nyári hónapban már 500 ezer dollár értékben tudtunk értékesíteni. Vevőink közt találhatók olyan országok, mint USA, Kanada, Japán, Srí Lanka, Dánia, Svédország, Anglia, NSZK, Ausztria. — A* export tehát várba, tóan nyereségesen alakult? — A termékek nyereséges eladása csak a ráfordítási költség csökkentésével lehet gazdaságos. A feladat tehát egyértelmű: jó minőségű terméket alacsony költséghányaddal kell előállítani. Ehhez az eddiginél is fokozottabban kell a termelés színvonalának emelésére, ütemességének biztosítására törekednünk. Számításaink azt igazolják, hogy az egységre eső árbevételt teljesítjük, a dollárelszámolású exportunk nem lesz veszteséges. — Milyen a gyár új terméke, a hőszigetelő üveg iránti kereslet? — Hasonló a síküvegéhez. Hazai viszonylatban többszöröse a kínálat a keresletnek. Ezért adódott az a helyzet, hogy a hőszigetelő üveggyártás országos kapacitása csak ' 30—35 százalékban van kihasználva. A síküveggyár évi 450 ezer négyzetméteres kapacitásra 150 ezer négyzetméteres szerződéssel rendelkezik. Igaz viszonylag magas ára sem teszi kedveltté. Vásárlását kedvezményekkel, nagyobb állami támogatással, hitelek, kel lehetne ösztönözni. Persze, meg kell vizsgálni a gazdaságosabb termelés, az olcsóbb értékesítés lehetőségét is. — Mi a helyzet a jármű« üveg értékesítésénél? — Jelenleg a síküveggyár termelési struktúráját ez befolyásolja a legjobban. Az ösz- szes termelési érték 70 százalékát az edzett és ragasztott járműüvegek értékesítése biz. tosítja. A teljes hazai jármü- üvegigényt a gyár ki tudja elégíteni, a szeptemberben befejeződő saját fejlesztéssel kiegészítve. Sőt, exportigények teljesítésére is lehetőség nyílik A termékek versenyképessége megfelel a követelményeknek. — Az éves célkitűzések teljesítésére milyenek a kilátások? — A termelés mennyiségi tervét — piaci helyzetünket mérlegelve — nem tudjuk maradéktalanul végrehajtani. De fegyelmezett költséggazdálkodással, termékeink önköltségének csökkentésével, . az exportpiacon még körültekintőbb, alaposabb munkával mind az éves eredménytervet, mind a tőkésexport-célkitűzést a gyár teljesíti... Vendel Lajos — Semmivel sem könnyebb 1 —--------------------—;— a belföldinél. Csak kettő mü? j NÓGRÁD — 1965. november 1., péntek 3
