Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

Londoni jegyzetek III Genf végső egyenlege pozitív Gorbacsov a csücstalálkozöröS Lordok üldögélnek a lépcsőn Az elért eredményeket, s a megoldatlanul maradt na­gyon fontos kérdéseket is egy­bevetve egészében pozitív mérleget von Reagan elnök­kel Genfben megtartott talál­kozójáról szerdán elhangzott beszédében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa ülésszakán számolt be a genfi csúcsról, s a Szovjet­unió külpolitikájának idősze­rű kérdéseiről. Realitások alapján 1 Felidézte, milyen rendkí­vül nehéz út vezetett a genfi találkozóhoz. Emiékeztetett arra, hogy az évtized elején hatalomra jutott amerikai kormányzat a nyílt konfron­táció politikáját választotta, s a katonai fölény - kivívása mellett döntött. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött a bizalom minimuma is megingott, s elszakadt a két­oldalú kapcsolatok csaknem valamennvi szála. A nemzet­közi feszültség csökkentését, a fegwerkezési hajsza mérsék­lését szolgáló sorozatos szov­jet javaslatok, s a politikájá­val szemben még szövetsége­sei körében is megnvilvánuló e1:°ná!lás miatt Washington végül is manőverezésre kény­szerült. s a szovjet—amerikai k-ncsn’atokban. sőt az Egye­sült Á’lomök nemzetközi ma- gyártásában is végű] bizo­nyos változások következtek be. Szovjet részről ezt termé­szetesen nem hagyhatták fi­gyelmen kívül a csúcstalálko­zó lehetőségének me.gvizsgá- 1 á~ or Amikor a Szovjet unió végül is a találkozó mel­leit döntött, abból a szilárd álláspontból indult ki. hogy a tárgyalásokon központi szere­pet kell kapniuk a kétoldalú kapcsolatokat és az egész nemzetközi helyzetet megha­tározó biztonsági kérdések­ék. Ezt megfogalmazva szov­jet részről figyelembe vették Európa és az egész világ po­litikai és hadászati realitása­it, a barátok és szövetsége­sek véleményét, sok más or­szág kormányának és közvé­leményének álláspontját. A genfi tárgyalásokról szól­va az SZKP KB főtitkára em­lékeztetett arra, hogy azok időnként nagyon kiélezettek és a lehető legnyíltabbak vol­tak. Az amerikai fél a talál­kozón makacsul ragaszkodott úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezésének meg­valósításához. „Arról beszél­tek nekünk, hogy kizárólag védelmi célokat szolgáló, fegy­vernek egyáltalán nem te­kinthető eszközök létrehozá­sáról van szó. Elmondták azt is, hogy ezek az eszközök hozzásegítenek a hadászati helyzet stabilizálásához és ahhoz, hogy megszabaduljunk minden nukleáris fegyvertől. Még azt is felajánlották, hogy valamikor, a belátható jövő­ben, rendelkezésünkre bocsát­ják ezeket az eszközöd-°t, megnyithatjuk egymás előtt laboratóriumaink ajtaját.” Az űrfegyverkezésről Nyíltan megmondtuk az el­nöknek, hogy nem értünk egyet ezzel az értékeléssel — emlékeztetett Gorbacsov. — Ezeket a kérdéseket mi ala­posan elemeztük, és arra az egyértelmű megállapításra ju­tottunk, hogy az űrfegyverek egyáltalán nem védelmi célo­kat szolgáinké. Azt a vesze­delmes illúziót keltik, hogy űrpajzs mögé bújva meg le­het tenni az első nukleáris csapást, a váiaszcsapást pedig el lehet hárítani, vagy leg­alábbis mérsékelni lehet ere­jét. Mi a biztosítéka annak, hogy az űrfegvvert nem hasz­nálják fel földi célpontok megsemmisítésére? Hisz’min­den azt bizonvítja. hogv a ra­kétaelhárító űrrendszert az Egyesült Államok nem pajzs­nak. hanem egv egységes tá­madórendszer részének szán­ja. Természetesen nem ért­hetünk egvet azzal az állí­tással, hogv azok az űresz­közök. amelvek létrehozását tervezik. nem tekinthetők fegvvereknek. Nem hagvat- kozhatunk arra az ígéretre sem. hogv az Egyesült Álla­mok rendelkezésünkre bocsát­ja azt, amit e téren sikerült létrehoznia. Megkérdeztem az elnöktől, komolyan gondolja-e az ame­rikai vezetés, hogy áz űrfegy­ver létrehozása esetén csök­kenteni fogjuk hadászati po­tenciálunkat. Erre senki ne számítson. Ennek éppen az ellenkezője fog történni. Az egyensúly helyreállítása ér­dekében a Szovjetunió kény­telen lesz növelni fegyver­zetének hatékonyságát, pon­tosságát és erejét, hogy szük­ség esetén így semlegesítse az amerikai csillagháborús gépezetet. Az amerikai kor­mányzat azonban meg min­dig nem mondott le arról a szándékáról, hogy megpró­báljon katonai fölényt kivív­ni. Az űrfegyverkezési ter­vekkel most éppen az elekt­ronika és a számítógépes technika területén akarnak megelőzni bennünket. A vá­laszt azonban, akárcsak a múltban, most is meg fogjuk találni, s ez a válasz haté­kony, meglehetősen gyors, s az amerikai programnál ol­csóbb is lesz. Ezt szintén egyértelműen megmondtuk az elnöknek — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A továbbiakban at SZKP KB főtitkára szólt a regio­nális konfliktusok Genfben szintén fölmerült kérdéseiről, amelyek megítélésében a szovjet és az amerikai állás­pont nem egyszerűen külön­böző, hanem egymással szö­gesen ellentétes. Az Egyesült Államok megszokta, hogy ér­dekszférák kategóriáiban gon­dolkodjon, s ezért e konflik­tusok a kelet—nyugati ver­sengésre vezeti vissza, ami egyszerűen anakronizmus, a népektől az önálló gondolko­dás és döntés lehetőségét megtagadó birodalmi szemlé­let maradványa. Magától értetődik, hogv nem fogadhattuk el ezt az értelmezést, s kifejtettük: mi amellett vagyunk, hogy elis­merjék minden nép jogát a szabadságra és függetlenség­re, s az önálló útválasztás­ra — szögezte le Gorbacsov. Reagan elnök szóba hozta Afganisztán kérdését. Ismét Felismerték a gépeltérítők vezetőjét A máltai főváros egyik kór­házában szerdán szigorú őri­zet alá helyeztek egy tuné­ziai férfit, akit azzal gyanú- s Tanak, hogy négy társával egvütt ő térítette el a hét vé- g°n Vallettába az egyiptomi lé^üársaság egyik repülőgé­pé' Omar Marzuki. aki az e " o'omi kommandóakció sorén maga is megsebesült, még nincs olyan állapotban, honv ki tudnák hallgatni. A máttai kormány szóvivője kedden közölte: a véres túsz­felismerték a tunéziai Omar Marzukiban az eltérítési ak­ció vezetőjét. A túszdráma túlélői egyébként a nyomozás befejeztéig nem hagyhatják el Máltát. Eközben tovább folyik a vádaskodás azzal kapcsolat­ban, kik állnak a véres ki­menetelű gépeltérítés mögött. A Wafa, a PFSZ hírügynök­sége cáfolta, hogy palesztinok térítették volna el az egyip­tomi repülőgépet, és egy meg nem nevezett arab államot vádolt az akcióval. dráma túlélői közül többen 2 NÓGRÁD - 1985. november 28., csütörtök megerősítettük, hogy a Szov­jetunió és Afganisztán körü­li helyzet politikai rendezé­sének híve. Azt akarjuk, hogy a baráti, szomszédos Afga­nisztán független, el nem kötelezett állam legyen és biztosítsák a belügyeibe tör­ténő beavatkozás megszűné­sét, Ezzel megoldódik az ott tartózkodó szovjet csa­patok kivonásának kérdése is. A Szovjetunió és Afga­nisztán kormánya egyaránt ennek a híve, s ha a kérdés mielőbbi megoldását valaki is akadályozza, akkor az el­sősorban, az Egyesült Álla­mok. aki pénzeli, támogatja, fegyverrel látja el az ellen­forradalmárokat. Jelentős helyet foglaltak el a tárgyalásokon a kétol­dalú kapcsolatok kérdései. Az utóbbi időben e téren tapasz­talt bizonyos élénkülést most már a tudományos, oktatá­si és kulturális cserékről és kapcsolattartásról, az orszá­gaink közötti légi közlekedés helyreállításáról kötött meg­állapodások is erősítik. A le­hetőségeket azonban sokkal jobban ki lehetne használni, ha megkezdődne a viszo­nyunkat meghatározó bizton­sági kérdések megoldása. Az együttműködés is csupán az egyenlőség elvei alapján, min­denfajta diszkrimináció és előzetes feltételek, a másik fél belügyeibe való beavat­kozás nélkül valósulhat meg. Jelentős esemény Az elmondottakat összegez­ve Mihail Gorbacsov jelentős eseménynek nevezte a genfi találkozót, hasznosnak a nyílt, egyenes és konkrét tár­gyalást, az álláspontok egy­bevetését. Reális számvetést készítve azonban nem szabad megfeledkezni arról — mon­dotta —, hogy a találkozón nem sikerült megoldást talál­ni a fegyverkezési hajsza megszüntetésének legfonto­sabb kérdésére. Az amerikai vezetés nem akar lemondani a csillagháborús program megválósításáróf, s ezért Genfben nem lehetett konk­rét megállapodásokat kötni a leszerelésről, s elsősorban a nukleáris és űrfegyverzetek központinak számító problé­májáról. A találkozó ered­ményeként nem csökkent a két fél által felhalmozott fegyverek mennyisége és foly­tatódik a fegyverkezési haj­sza. Ez csalódást kelt. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok változatlanul nagyon eltérően ítéli meg a nem­zetközi helyzet sok alapvető kérdését, a világ különböző térségében kialakult helyze­tet. Mindezzel nem akarjuk csökkenteni a Genfben elért megállapodások jelentőségét — mondotta a főtitkár, majd ezeket a megállapodásokat felidézve kijelentette: joggal mondhatjuk, hogy Genf vég­ső egyenlege pozitív. Igaz­ságtalanság volna elhallgatni azt is, hogy a találkozó so­rán az amerikai fél álláspont­jában megjelentek a realiz­mus bizonyos elemei, s ez hozzájárult több kérdés meg­oldásához. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményei­ről és a Szovjetunió külpoli­tikájáról hozott határozat el­fogadásával szerdán befe­jezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. (MTI) Háromnapos londoni kirán­dulás után ugyancsak merész dolog lenne elméletet gyárta­ni arról, hogy milyen embe­rek az angolok, mégsem tu­dom megállni, hogy néhány ismert „össznépi” jellemvoná­sukat ne lássam igazoltnak. Például az érzelmek leple­zését. Az angol férfiak szerint, ami azzal jár, hogy kinyilvá­nítjuk érzelmeinket, azt jobb messze elkerülni. Az érzelmek ugyanis arra valók, hogv eltit­koljuk őket- Valószínűleg eb­ből ered a híres, fanyar an­gol humor- A humor kiváló­an alkalmas arra, hogy min­den kitárulkozást mellőzve kö­zölhessük mindazt, ami a szí­vünket nyomja. Az angol hu­mor nyilatkozik meg a reklá­mok hihetetlen ötletgazdagságá­ban. Nagyon tetszett egy köny­vesbolt plakátja. A fő helyen, ahol a legfrissebb bestseller kötetei magasodtak, állt ez a plakát, rajta egy visszataszító rémpofa. aki fölemelt ujjal a következőket mondja: „Ne vedd meg ezt a könyvet! Csak szur­kold le az árát, és tünés!” Az angolok szeretnek játsza­ni. „Az angolok csapatjátékon nőttek fel, és úgy lépnek a képviselőházba, mint akik szí­vesebben csinálnának valami mást. Ha már nem golfozhat­nak, vagy teniszezhetnek, leg­alább úgy tesznek, mintha a politika is játék volna, nagyon hasonló szabályokkal”. Az idé­zet Parkinson törvényéből való, és különösen igaz, ha a ne­mes lordok, a felsőház tevé­kenységét nézzük- Egyszer egy évben fölveszik'a hermelinkö­penyt. amikor az uralkodó csillogó külsőségek között meg­nyitja az alsó- és felsőház új- ülésszakát. Egyébként hanya­gul, egyesek kopottan öltöz­nek. ezzel is hangsúlyozva, hogy egy lord fölötte áll az ilyen hétköznapi dolgoknak. A trónt is csak ezen az egy na­pon használják, máskor — ha nincs elég hely az ülésterem­ben, — lépcsőin üldögélnek a lordok. Az angolok tisztelik a ha­gyományokat, de náluk a ha­gyományok elleni lázadás is hagyomány. A beat. hippi, punkmozgailom nem véletlenül szökkent ezen a talajon vi­rágba­Egyik délelőtt szembejött ve­lem Londonban két fiatal hölgy, fekete, alaposan meg­szaggatott selyemdarabokba burkolva- A hajuk zöld, sárga, lila és rózsaszínekben ját­szott, az arcukra festett motí­vumok leírhatatlanok. A pun­kok védjegyét, a biztosítótűt arcukba szúrták. Melléjük ért egy középkorú elegáns úr, megállt, jól megnézte őket. A feltűnő és magyar szemmel szokatlan az volt, hogy tekin­tetében nem láttam semmi rosszindulatot, gyűlöletet, eset­leg megvetést. Olyan őszinte, és előítélettől mentes kíván­csisággal nézte őket, mint a biológus egy újonnan felfede­zett rovarfej példányát. Az újítások azonban ered­ményezhetnek éles konfliktu­sokat is. Ilyen például az az elhatározás, hogy az angol fő­város jó öreg fekete taxijait új típusú kocsikkal váltják fel- 1948-ban gördült le a futósza­lagról a Varbodies Ltd. üzem­csarnokából ezeknek a gépko­csiknak az első generációja. A gyár most új típust tervez. Sokan úgy érzik, hogy az új kocsival felborítják a megszo­kott városképet- A nosztalgia- rajongóknak legfőbb praktikus érvük, hogv ez az egvetien taxi a világon, amelyikbe az ember kalapban tud beülni, anélkül, hogy levenné a fejé­ről. Hogy a változtatás szán­déka miiyen viharokat kavart, azt az is bizonyítja- hogy las­san már egy éve húzódik a döntés Az ango'ok szeretnek sorba- állni. Mániákusan. Sokszor úgy tűnik, hogy magáért a sorban állásért.. • Nem szeretnek vi­szont idegen nyelveket tanul­ni. Ha igaz, Coleridge angol költő a múlt században egv előadás befejezésekor nyilvá­nosan megköszönte istennek: megvédte őt attól, hogy akár egyetlen mondatot is ki tud­jon franciául ejteni. Végtele­nül türelmesek ugyanakkor az­zal az idegennel, aki nem tö­kéletesen beszéli az angolt. Elszigeteltség, és önbecsülés- Talán ez a két kulcsszó, amellyel meg lehet tejteni Angliát. A magam számára pedig hazaié’é a repülőtéren vontam le a következtetést- Az útleveleket vizsgáló tiszt ud­variasan figyelmeztetett, hogv ha legközelebb az Fgvesült Ki­rályságba jövök, ismét vízumért kell folyamodnom. Igen, na­gyon szeretnék valamikor újra „folyamodni” Hámori Zoltán — Vége — Fogadás Albánia nemzeti ünnepe alkalmából Komor kilátások Mindössze két hónapig tartott az az önként vállalt tűz­szünet, amelyet a napokban kiadott közleménye szerint, most felmondott az ETA nevű baszk terrorszervezet. A Baszkföld önállóságáért küzdő csoport indoklása szerint a „madridi kormánnyal nem lehet komolyan tárgyalni”. Ezért a szeparisták újrakezdik akcióikat, hogy úgymond bebizonyítsák: a hivatalos állításokkal ellentétben egyálta­lán nem fulladtak ki, s rendelkeznek a szükséges tömegtá­jékoztatással is. A bejelentést villámgyorsan követték az újabb véres ese­mények. Megölt katonák, megsebesített csendőrök, alig más­fél nap alatt négy halálos áldozat — ez a friss erőre kapó terrorhullám szomorú mérlege. A jelek szerint nem sok változott tehát abban a küzdelemben, amelyet a spanyol hatóságok az ETA ellen vívnak, sőt, fennáll a veszélye an­nak, hogy a terrorcselekmények kiterjednek Franciaország­ra is. A hét elején ugyanis Baszkföld francia oldalán letar­tóztatták a szervezet egyik vezetőjét, s az ETA „véres meg­torlást” helyezett kilátásba, amennyiben Párizs a kiadatás mellett dönt. Ráadásul nem az ETA akciói jelentik az egyetlen gondot, amivel a szocialista párti González kabinetjének mostaná­ban szembe kell néznie. Elhúzódó problémát jelent a mad­ridi vezetés számára az ország NATOtagsága körül tor­nyosuló vita, az a kényelmetlen tény, hogy az eredeti vá­lasztási ígéretekkel szemben most az atlanti szövetségben való bennmaradás a hivatalos politikai célkitűzés. Egyelő­re bizonytalan, sikerül-e González csapatának simán le­bonyolítani a jövő tavaszra jelzett népszavazást, ez ügyben, &, hogy miként hat ki a NATO-tagság kapcsán kavargó vi­har — a sűrűsödő gazdasági nehézségekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel párosulva — szintén jövő évre esedékes parlamenti választások kimenetelére. A komor kilátásokat támasztja alá a napokban meg­rendezett galíciai helyi szavazás végeredménye. A tartomá­nyi voksoláson ugyanis egyrészt minden eddiginél szemlé­letesebben mutatkozott meg a választópolgárok érdektelen­sége (a jogosultak alig fele járult csupán az urnákhoz), másrészt megerősödtek a már eddig is vezető pozícióban levő jobboldali pártok. Persze Galícia csupán egy tarto­mány, ám a szakértők szerint többé-kevésbé hűen tükrözi az országszerte megfigyelhető hangulatváltozást. A közel­jövő legfontosabb kérdése tehát az, hogyan értékeli Gonzá­lez kormányfő a figyelmeztető jeleket, s. hogy miképpen akarja „lehűteni”, az ETA újabb akciósorozata nyomán ki­alakuló „forró helyzetet”. (SZ. G.) Új vállalatvezetési forma az iparban Shpetim Caushi, az Albán Szocialista Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője hazája nem­zeti ünnepe alkalmából szer­dán fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson megje­lent Medve László egészség­ügyi miniszter, Barity Miklós külügyminisztar-helyeítes. Do­bóé zkv István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Nagy Ervin közlekedé­si miniszterhelyettes, valamint a politikai, a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális élet számos más vezető személyisé­ge. Jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja is- (MTI) (Foly*~'és 02 I oldalról) kollektív vezetési formában kezdik meg működésüket. Ez­zel kapcsolatban azt is el­mondták a sajtótájékoztatón hogy a minisztérium minden esetben megvizsgálta az ön­állóságra tett vállalati kezde­ményezéseket, s jelenleg 24 önálló vállalat alapítása van folyamatban. Nyilvánvaló, hogy az új kollektív vezetői testületek csak akkor tudnak eredmé­nyesen működni, ha megfe­lelően korszerűsítik a vállalati belső irányítási rendszert, ha a vállalati egységek nagyobb önállóságot kapnak a tarta­lékok feltárásában és érde­keltebbé válnak az eredmé­nyek növelésében Az ipar­ban az első vállalati tanács májusban alakult meg. Októ­ber végéig száz vállalat tért át az új vezetési formára, kö­zülük hetvenötnél vállalati tanács, nyolcnál közgyűlés, tizenhétnél küldöttgyűlés mű­ködik. A vállalati tanácsok összetételének aránvát általá­ban helyesen állapították meg, de több esetben módo­sítani kellett az igazgató ál­tal delegált tagok számát. Sokszor mutatkozott bizony­talanság a kollektív vezetésre hivatott testület és az igazga­tó jogkörének, felelősségének megítélésében és kapcsolatuk jellegében. Olyan eset is volt, amikor a törvényességi fel­ügyeletnek módosítania kellett a jogkörök elosztását, mert a vállalati tanács hatáskörébe utaltak igazgatót megillető jo­gokat. A vállalati tanácsok tagjainak 80 százaléka férfi és 20 százaléka nődolgozó A ta­nácstagok 70 százaléka 80—50 év közötti, több mint felük műszaki, 27 százalékuk ad­minisztratív és 21 szisz:; ékük fizikai dolgozó A kollektív vezető testüle­tek első ülésén választják meg az igazgatót A vállala­tok többségénél az eddigi igazgatót megerősítették be­osztásában. hét vállalatnál az igazgató nem kapta meg a kétharmados szavazati több­séget. Ezekben az esetekben a vállalatok pályázatot írnak ki az igazgatói állás betöltésére. A sajtótájékoztatón e'mond- ták. hogv az új vezető testü­letek tagjai számára korszerű képzési, továbbképzési rend­szert alakítanak ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom