Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

Megyei népfrentérteltezle? effifl Mit parancsol a tél az országúton Pótképviselő a mozgalomban Gyakori a találkozás Ső- regi Józseffel. A fiatalembert ott látni megyei és pásztói rendezvényeken, tanácsi és népfrontfórumokon. Leg­utóbb a Hazafias Népfront pásztói városi értekezletén hallottam beszélni, ugyanek­kor megválasztották a városi népfrontbizottság tagjának és bizalmat kapott a megyei népfrontértekezlet résztvevő­jeként is. A közéleti aktivitás pedig már önmagában is azt jelzi: Sőregi József pótkép­viselő a választásokat követő időben is részese a minden­napok politikájának. Milyen feladatokat talál, milyen gon­dolatok foglalkoztatják a me­gyei népfrontértekezlet előtt — többek között erről váltot­tunk szót egy kora reggeli órán a harminchárom éves lakatos csoportvezetővel mun­kahelyén, az Üvegipari Mű­vek Pásztói Szerszám- és Ké­szülékgyárában. — Valóban sok helyen ott vagyok, mert pótképviselői minőségemben is számos eseményre, fórumra meghív­nak. Vagy azért, mert számí­tanak rám és a véleményem­re. vagy pedig illendőségből. Ha a pótképviselőkre gon­dolok, akkor azt kell mon­danom, hogy ez az időszak a helykeresés időszaka, majd elválik, hogy ki milyen köz­életi elfoglaltságot talál. Felajánlások Máiraszőlösön Sőregi József pótképviselő és népfrontaktivista későbbi szavai egyértelműen azt sej­tetik: számos cselekvési le­hetőséggel kecsegtető munka- terület van a dolgozni akaró embernek. Sőregi például szinte természetesnek tekin­tette, hogy mindenekelőtt la­kóterületén, Pásztó mátrasző- lősi városrészében kapcsolód­jon be a mindennapi gyakor­lati munkába. A Hazafias Népfront keretein belül dolgozva pedig máris úgy tűnik: tekintélye van a fia­talembernek, hallgatnak rá polgártársai. — Sok időmet lekötötte mostanában a településfej­lesztési hozzájárulással. a szervezéssel és előkészítéssel kapcsolatos teendő. A fél falut, azaz varosreszt (!) vé­gigjártam magam is, min­denütt az iskoláról esett szó. Mit mondjak. .. négy tanter­münk van, ebből egyet tor­nateremnek is használunk. Képzelje csak el az öltözkö­dést: sorra kerülnek a fiúk, addig a lányok az udvaron nyargalásznak. Tarthatatlan állapot. Szóval, nem akarunk mi kacsalábon forgó palotát, csak jobb körülményeket, újabb négy-hat tantermet. Sőregi József szavai jól ér­zékeltetik: a saátraszőlősi vá­rosrészben közügy az iskola, nincs fórum, amelyen erről szó ne esne. S, hogy a gon­dot mennyire magáénak érzi a városrész lakossága, arról így beszél a pótképviselő: — Hadd kezdjem azzal, hogy az iskolát szolgáló te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásra igent mond a többség. Az azonban engem is meg­lepett, hogy mennyi felaján­lás született. Jártuk a háza­kat, beszéltünk az emberekkel és egyre hosszabb lett a lis­ta: én ennyi és ennyi órát akarok dolgozni. Amikor ösz- szeadtuk a szakmunkák és segédmunkák értékét, alig akartam hinni: ötmillió fo­rint értékű társadalmi mun­ka elvégzésére vállalkoznak az iskola érdekében az em­berek. A kőműves a szaktudását ajánlotta, más meg azt mond­ta: „Én akár háromezer fo­rintot is fizetek, hanem ge- daólat építenek”. Sőregi Jó­zsef szerint meg is cselekszik az emberek azt, amit ígér­nek. S, hogy miért? — A cél miatt. Az iskola közügy, jól szolgálja a gye­rekek és az egész városrész érdekeit. Párbeszéd és rangsor A lakossággal való párbe­széd már messzebbre is te­kint, a falulátogató eszme­cseréken szó esett a vízmű­társulat megalakításáról is. — A következő ötéves terv­ben ez ügyben is lépni kell, sok munka vár ránk. Min­denesetre, amikor most rang­sorról kérdeztük az embere­ket, egyöntetűen azt mond­ták: legyen meg az iskolánk, utána jöhet a víz. *-------------------------------------------------­--- | Ru házati kisszövetkezet Sikeres váltás — teljesítették a tervet Rugalmas üzletpolitika jel­lemezte idén a Salgótarjáni Ruházati Kisszövetkezet te­vékenységét. A tét nem volt kisebb, mint megszerezni a „ki.jelöltséget” a következő 2 éves időszakra, azaz a nagy­szövetkezeti gazdálkodási formáról áttérni a nevükben is szereplő kisszövetkezetire. Az idei év a próba sike­rét hozta, s már november második harmadára elérték a váltással járó 51 százalékos fogyasztási részarányt. En­nek érdekében csökkenteniük kellett a konfekciós részleg munkáját és előtérbe helyez­ték a lakosság részére nyúj­tott szolgáltatások minőségi, és mennyiségi növelését. En­nek megvalósítására növel­ték a közületi és lakossági, méretre készülő termékek előállítását, magasabb árbe­vételi tervet dolgoztak ki a textiltisztító egységüknek és nőtt a népszerűsége a ..Ho­zom, viszem!” akción belül a bőr- és szőnyegárusító moz- főboltnak. (A híreszteléssel ellentétben ez utóbbi nem „maszek”, hanem a szövetke­zet alkalmazottja.) A számok tükrében vizs­gálódva figyelemre méltó, hogy 5.6 millió forintos ter­vüket az év eddig eltelt idő­szakában teljesítették, s minden bizonnyal elérik majd a kitűzött 1,2 millió fo­rintos nyereséget is, mely 60—70 százalékkal magasabb az előző évinél. Az egyre keményebbé vá­ló szerződéses és szállítási fe­gyelem mellett nehéz meg­tartani a kialakult piacokat, de a nagy nevű felvásárló partnereik elégedeitsege biz­tosíték a kialakult verseny­ben történő fennmaradásra. A szövetkezet állítja elő a magyar bányászok díszes egyenruháját, s most szeret­nék elnyerni a kohászok díszviseletének tervezési és kivitelezési feladatokra ki­írt pályázatát. A munkabiz­tonság növelése céljából emelték a lakossági anyag­eladást és a vásárlók igé­nyeinek megfelelően bővítik a méretes termékek előállítá­sát is. Az elmúlt hónapok azt ta­núsítják, hogy a Hazafias Népfront kereteiben sokoldalú elfoglaltságot talál magának Sőregi József. Nem véletlen hát, hogy a mozgalomról is szót váltottunk. — A népfront szerintem kiválóan alkalmas — hadd éljek ezzel a kifejezéssel — az emberek megmozgatására. Persze, ehhez nagyon fontos a cél, világosan és egyértel­műen látni kell, hogy mire, hová, mihez hívjuk az em­bereket. S, a népfrontnak azért is jó lehetőségei vannak a mozgósításra, mert több­nyire ott van a célok kimun­kálásánál is. Amikor pedig a teendők világosak és ráadá­sul azonosulnak is azokkal az emberek, akkor nincs gond a hozzáállással. Persze, van rá példa, hogy harminc em­ber jelenik meg egy fontos gyűlésen. Ekkor az okot kell keresni, az érdektelenség csakis így szüntethető meg. I hibákról is beszélni Sőregi József szavai szerint a népfrontmunka sok siker forrása, s az indokok között található egy fölöttébb érde­kes is. így fogalmaz: — A tanácsot ma is hiva­talnak tekintik, a népfront- mozgalom más kontaktusokat tud teremteni. Más tehát a kapcsolat, s ez forrása a jó eredményeknek. Természetesen elkerülhe­tetlen a beszélgetésben, hogy a népfrontmozgalom a szám­vetés idejét éli, a hét végén Sőregi József részvételével is, elkészül a nógrádi népfront­munka ötéves mérlege. A je­lentős közéleti fórumra ké­szülve így vélekedik a pót- kepviselő és népfrontaktivista: — Kiváló alkalom nyílik a tanácskozássorozaton — a falugyűlésektől a kongresszu­sig — az emberek igényeinek felmérésére. Ezt a lehetősé­gek szerinti céltudatos meg­valósításnak kell követni. S még valami: nemcsak a jóról kell beszélni, fel kell tárni hi­báinkat, fogyatékosságainkat is. A holnapi még eredmé­nyesebb munka érdekében. A nyár derekától a koráb­binál sokkal mozgalmasabb Sőregi József élet-e. Amikor ezt említem, így reagál: — A szívesen és örömmel vállalt munka nem teher. Kiváltképpen akkor, ha se­gít a család, ha számíthatok az emberekre, és külön a meg kell említeni munkahe­lyemet. A Pásztói Szerszám- és Készülékgyár mindig is fontosnak tekintette a közös­ségért való fáradozást. Én magam is nap mint nap ér­zem: segít a gyár. Kelemen Gábor Műtrágyagyártás szennyvíz nélkül Nagyszabású környezetvédel­mi programot valósítanak meg hazánk legnagyobb műtrágya­gyárában. a Péti Nitrogénmű­vekben. Háromszázmillió fo­rintos költséggel két szenny­víztisztító és sűrítőüzemet építenek. Ezek olyan tökélete­sen megtisztítják a szennyvi­zet. hogy azt ismét visszakap­csolhatják a technológiai folya­matba. ugyanakkor kinyerik belőle azokat a hasznos anya­gokat. amelyekből még műtrá­gyát állíthatnak elő. A két tisztítóra azért van szükség, mert a vállalat két gyáregysé­gében eltérő technológiával ál­lítják elő a műtrágyát, s így két kü'önböző tulajdonságú, összetételű szennyvíz keletke­zik. A két tisztítóüzem 1987- ben készül el, s attól kezdve a Péti Nitrogénművek nem bocsát ki szennyvizet­Á lecke feladva Szétesik László (balra) Oroszi József szolgálattevővel egyez­teti a következő feladatokat. Fotó: Bábel A hegyi településeinken le­esett az első hó és síkossá tette az utat. Különösen haj­nalban kell óvatosan leeresz­kedni Hollókőről. Három és fél évtizede szállítja in­nen az utasokat a reggeli pir­kadatban Szelcsik László au­tóbusz-vezető. Jó erőben levő, egészséges ember hiába, hogy a haja hófehér. Olyan benyo­mást kelt az ülésben, mint­ha oda született volna. Biz­tosak a mozdulatai, figyelme az országúton. Az Egyetér­tés brigád tagja, amelynek vezetője Szabó Endre. Nagy fogadalmat tettek még az év elején a kongresszus tiszte­letére. Azt vállalták, hogy balesetmentesen közleked­nek, vigyáznak a kocsira, és tőlük telhetőén megtakarít­ják az üzemanyagot. Szel­csik László mondta a közel­múltban: — Eddig még minden rend­ben van. Balesetmentesen közlekedtünk, megőriztük a kocsit, és több mint 120 li­ter üzemanyagot takarítot­tunk meg. Az igazság, hogy a nehezebbje most követke­zik. .. Az autóbusz-vezető a télre gondolt, amely igazában pró­bára teszi az embereket a volán mögött. Szelcsik Lász­lónak nagy a tétje, ebben az esztendőben kívánja elérni a másfél millió kilométert a vo­lán mögött. Nem mindenna­pi teljesítmény lesz. Hollókő —Salgótarján—Balassa­gyarmat—Bárna, naponta szállítani 700, vagy ezer em­bert. A kocsiban nyomban szemébe ötlik az utasnak a rend, a tisztaság. Igaz, ebben segítőtársa a jegykezelője. Az ablakokon friss függönyök, az üléseken naponta rendben tartott tiszta huzat, hogy az (utasnak ne kelljen félni, hogy bepiszkítja ruháját. A kocsi belsejét minden fordu­lónál kitakarítják. Azt mond­ta a gépkocsi vezetője, hogy ezt vállalták, ennek a válla­lásnak pedig eleget kell ten­ni. — Erre kötelez bennünket a szocialista brigád tagsá­gunk. .. Már nem új a gépjármű, mert 170 ezer kilométer tett meg két esztendő alatt. Mégis az az ember benyomá­sa, hogy nemrégen fordulha­tott ki a gyárból. A munka­eszköz iránti szeretetet bizo­nyít a járművel való gondos törődés. — A tél adja fel nekünk az igazi leckét, amelyet minden esztendőben meg kell olda­nunk — vallomása ez Szel­csik Lászlónak. A Volán illetékes megyei vezető testületé minden tél kezdetén kidolgozza a leg­főbb teendőket a járműveze­tők számára. Ez a megfogal­mazott kívánság azonban csak akkor válik valósággá, ha a járművezetők azt élet­re keltik. Magyarán: annak szellemében dolgoznak. Sza­bó Endre brigádja a tél be­köszöntése előtt összeült és a saját képükre formálták a központi intelmeket. Szelcsik Lászlónak az volt a vélemé­nye, hogy minden járműve­zetőnek önmagában kell el­dönteni, hogy miként alkal­mazkodik a téli közlekedési viszonyokhoz. De az is meg­győződése, hogy szorosan ösz- sze kell dolgozniuk a váltó­társaknak. Neki kedvező, hogy éppen a brigád vezető­je Szabó Endre a váltója. Közös az érdekük: jól közle­kedni, kielégíteni az utasok igényét, és megőrizni a kocsi állapotát. — Ezt mi rendszeresen megbeszéljük, és ehhez tart­juk magunkat. Most, hogy télbe fordult a világ, és a hegyi utak csúsz­nak, hajnalban óvatosan ereszkedik az első járat a fő­út felé. Munkába induló em­berekkel teli fogyasztja a ki­lométereket. Az előírásnak megfelelő távolsággal követi az előtte haladó járművet, mert most ezt is a téli vi­szonyoknak megfelelően kell végezni. A véletlenre sem­mit sem bíz. Emberek ülnek mögötte. Amikor a körül­ményt kedvezőnek ítéli megj akkor kezdi az előzési manő­verezést, mert neki számol­nia kell az utazási idő pon­tos betartásával is. Amikor a járat befejezte a napi kötelességét Szelcsik László munkája nem érhet véget. Tél van és a brigád vállalásában benne foglalta­tik a hajtómotor és karosszé­ria ellenőrzése. Éjszaka fel­váltva váltótársával időkö­zönként beindítják a motort, hogy reggel zavartalanul in­dulhassanak. Fent a hegyek között zordabb az időjárás, nagyobb a fagyveszély. Ügyelniük kell az oiajszint- re, a hűtővíz állására és fagy­álló képességére. Ellenőrzik, mert a hideg ezt is befolyá­solhatja: a kormányt és fu­tóműszerkezetet. — Nekünk gépjárműve­zetőknek, különösen azoknak, akik embereket szállítanak, ez a parancsolatunk... I Eddig még mindennap a három és fél évtized alatt, bármilyen próbát szabott ki Szelcsik Lászlónak, a tél tá­bornoka, a hajnali járat el­indult Hollókőről és késő es­te épségben visszatért, így legyen továbbra is, mert a tét nagy: a másfél millió ki­lométer elérése. Bobál Gyula j Ofítősok az élelmiszerkereskedelemben Szerdán a Skála-Metró és a MÁV közös kongresszusi ter­mében kiállítás nyílt az élel­miszer-kereskedelem közhasznú újításaiból. Mintegy 100—120 olyan ötletet, újítást mutatnak be, amelyek segítik az élelmi­szer-kereskedelem munkáját, gyorsítják a kiszolgálást, köny- nyítik a nehéz fizikai munkát, energiát takarítanak meg. Figyelemre méltó újítás az energiatakarékos hűtőtakaró, amely arra szolgál, hogy a nyitott tetejű bolti hűtőpultok­ból az üzlet zárva tartása ide­jén ne „szökjön ki” a hideg, s a mirelitáru kisebb ener­giával is kellő hőfokon tart­hassák. A Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat újítói olyan bolti fel­vonót fejlesztettek ki, amely a hagyományos lift árának csak egytizedébe kerül, s nagymér­tékben tehermentesíti a dolgo­zókat az árumozgatás fáradal­maitól. A kiállítást a belkereskede­lem újítási hónapjának kere­tében — azzal a céllal rendez­te — a kereskedelemszervezési intézet, hogy az újításokkal foglalkozó kereskedelmi szak­emberek megismerkedhessenek a hasznos ötletekkel, tájéko­zódhassanak a már megvalósí­tott újításokról, s elkerülhető­ek legyenek a párhuzamos kutatások, fejlesztések. lapán formatervezők kiállítása Budapesten Az egyik legnagyobb japán formatervezési iroda, a GK Ipari Forma Egyesülés alkotá­saiból nyílt szerdán kiállítása Magyar Kereskedelmi Kama­ra Ipari Formatervezési Tájé­koztató Központjában. A nyi- tást megelőző sajtótájékoztatón a kiállítás szervezői elmondot­ták, hogv a japán formaterve­zési iroda. — amelyet 1957- ben alapítottak —, jelenleg 200 munkatársat — tervezőket, mérnököket, szociológusokat, tudományos kutatókat — fog­lalkoztat- Elsősorban környe­zettervezéssel és tárgyterve- zéssel foglalkoznak. A GK Ipari Forma Egyesü­lés budapesti bemutatkozását a Delta Műszaki Propaganda és Szolgáltató Leányvállalat köz­reműködésével azért szervez­ték meg, hogy a hazai szak­embereknek bemutassák, mi­lyen jelentőséget tulajdoníta­nak Japánban a formaterve­zésnek, és ízelítőt adjanak az ottani tervezők munkájából. A kiállításon többek között Hi-Fi berendezést, összecsukható ke­rékpárt. telefonokat, különbö­ző elektromos alkatrészeket, papír lámpabúrákat, virágvá­zákat állítanak ki, és az élel­miszer-csomagolás különböző lehetőségeire is mutatnak be példát. Az Ipari Formaterve­zési Tájékoztató Központ a ki­állításra a kamara összes tag­vállalatának képviselőit meg­hívta, hogy az itt fellelhető ötleteket különböző területe­ken hasznosíthassák. A bemutató 1986. február 10-ig tekinthető meg Buda­pesten, V„ Gerlóczy utca L szám alatt. A kiállítás szombat és vasárnap kivételével na­ponta 10-től 17 óráig várja az érdeklődőket- (MTI) NÓGRAD — 1985. november 28., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom