Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

Tanácskozik az O rszäggyli lés I Össztársadalmi üggyé kell tenni az egészségvédelmet nisták becsülettel fognak dol­gozni a kormányprogramban foglaltak, valóra váltásáért — mondotta végezetül Nemeth Károly. / Az MSZMP főtitkárhelyet­tese után Szabó Kálmán (Bu­dapest). Mátyu.' Gábor (Bács- Kiskun), Dudk: József (Bir- sod-Abaúj-Zemplen) képvise­lők következtek, ezután pedig Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szólalt fel. Csehak Juciit miniszterelnök-helyettes felszólalása Nagyobb gondot fordítunk a családok támogatására (Folytatás a 2. oldalról.) H<i. s az ivóvízellátás javftá- 'sát szorgalmazta. — Megyénk­ben a vezetékes ivóvíz-ellá­tottság országosan is a leg­alacsonyabb, nem éri el az 50 százalékot. Településeink 39 százalékában nitrátos a ta­lajvíz. Annak ellenére, hogy a VII. ötéves tervkoncepci­ónkban további 10 település ivóvízellátása szerepel, még ezzel a fejlesztéssel sem ol­dódik meg 62 település egész­séges ivóvizgond ja. Emiatt — A kormány beszámolóját, helyzetertékeiését. munka­programját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfonto­sabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van s Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kong­resszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kor­mányzati tevékenységhez. A kormány előterjesztése kriti­kusan és önkritikusan szól a végzett munkáról, az előző ötéves munkaprogram végre­hajtásáról, kellő gondossággal veszi számba a további előre­haladás feltételeit, lehetősége­it, és korlátáit. Összességében optimista, de ez az optimiz­mus nem vágyainkon és óha­jainkat» nyugszik, hanem ed­digi eredményeink és meglevő erőforrásaink felelős mérlege­lésén. Ezért a kormány mun­kaprogramjával a Központi Bizottság és a magam nevé­ben egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: — Céljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi feltétel, ho"” békében éljünk. A békét önmagában is az egyik leg­szentebb dolognak tartjuk, azonban nemcsak egyszerűen, mint háborútól mentes álla­potért szállunk érte síkra, hanem mint a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztosítékáért, azért, hogy minden nép alkothasson, él­vezhesse munkájának gyümöl­csét. — A Magyar Népköztársa­ság kormányának külpoliti­kája népünk alapvető érdeke­it képviseli, a szövetségese­inkkel közösen kijelölt célok elérését, a béke ügyét szol­gálja. Minden lehetőséget fel­használunk a párbeszéd fenn­tartására, a vitás kérdések Té-nvalások útján való rende­zésére. a fegyverkezési ver- senv visszaszorítására. Teljes meggyőződéssel kiállunk a szovjet békekezdeményezések mellett, és üdvözöljük a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ról szóló megállapodást. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában bizton építhetünk népünk támogatá­sára. Munkásosztályunk, szö­vetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is növekvő értelmiségünk, tár­sadalmunk minden rétege tu­dását latba vetve, odaadással segíti az országéoítő munkát. A szocialista célok jegyében lé*r«iőtt nemzeti összefogás a b-"'o.’uHabb. gondokkal ter- h ■ '".„vhjn is betölti hi- v ■ társadalmunk valamennyi alkotó tényezőjét. közegészségügyileg továbbra is veszélyeztetettek marad­nak az itt élők. Ezért tekint­jük kiemeltnek ezt a. kérdést. Az e területen rriutatkozó le-- maradás csökkentéséhez kér­jük a főhatóságok megértő támogatását. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet felszólalását így fe­jezte be: :— A beterjesztett kormány- program jó feltételeket te­remt a pártkongresszuson el­határozott célok megvalósítá­- Megelégedéssel szólha­tunk arról, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel. fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz munka­köri és állampolgári köteles­ségeinek. saját munkájával és nem mások rovására akar boldogulni. — Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban is van­nak közömbös, önző emberek, s nem kevés a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sér­tő megnyilvánulás. Sok fe­gyelmezetlenség, emberi tra­gédia okozója a mértéktelen itaiozás, az alkoholizmus. Ta­lálkozni lehet a szocializmus­tól, a munka társadalmától teljességgel idegen, dologke­rülő, léha, élősködő életmód­dal. A bűnözés több területen növekszik. Mindez joggal kelt visszatetszést és felháborodást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztes­séges életvitelt folytató több­ségre támaszkodva határozot­tabban lépjünk fel ezen je­lenségek ellen. Kongresszusunkon is elha­tároztuk, a kormány prog­ramjának is célja, hogy erő­sítjük közállapotainkban az előrevivő elemeket, fellépünk a társadalomtól idegen, anti­szociális magatartással és tö­rekvésekkel szemben, intézke­déseket teszünk visszaszorítá­sukra. Az egész társadalom­nak érdeke, hogy erősödjön a jól végzett munka, a hasz­nos! értékes tevékenység be­csülete. és ez fejeződjön ki a javakból való részesedésben. — A kormány programjá­ban kellő súllyal szerepel az a törekvés, amelynek pártunk XIII. kongresszusa kiemelt figyelmet szentelt, hogy a kö­vetkező ötéves tervidőszakban a gazdasági növekedés üteme némileg meggyorsuljon, és er­re alapozva az életszínvonal észrevehetően emelkedjen — állapította meg a párt főtit­kárhelyettese. — Ebben álta­lános az egység, de ugyan­ilyen általános egységre, egyetértésre van szükség ab­ban is, hogy ennek érdekében sához. A program kifejezi választói érdekeit, ezért elfo­gadom és elfogadásra aján­lom, végrehajtásait támoga­tom. A további felszólaló Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár), dr. K.iscellí László (Győr-Sopron), és Újvári Sándor (Zala) kép­viselő volt. Az Országgyűlés ebédszü­net után folytatta a tanács­kozást, elsőként Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese emelkedett szólásra. jobban, színvonalasabban kell dolgoznunk. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltételeit. — Gazdaságpolitikánknak fontos törekvése, hogy a ha­tékonyság és a minőség köve­telményeit együtt érvényesít­sük. Ennek szolgálatába kell állítanunk, a változó feltéte­leknek és a növekvő felada­toknak megfelelően tovább kell fejlesztenünk irányítási rendszerünket. — Pártunk nagy jelentősé­get tulajdonú annak, hogy emelkedjen a kormányzati, állami munka színvonala, erő­södjön a szocialista demokrá­cia. Fontos, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük azt a tet­tekre sarkalló vitaszellemet, demokratikus légkört, amely különösen a kongresszus és a választások idején jellemezte közéletünket. Arra van szük­ség, hogy rendelíetésük sze­rint. és ne formálisan működ­jenek a demokratikus fóru­mok, a szocialista demokrácia áthassa közéletünk valamennyi területét. Szándékaink szerint tovább növekszik a népképvi­seleti testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, a helyi szervek, a vállalatok és intéz­mények önállósága és felelős­sége. Ez elő fogja segíteni, hogy az államnolgárok köz­vetlenül, vagy képviselőik út­ján részt vegyenek a köziisvek intézésében, a döntések előké­szítésében és a végrehajtás el­lenőrzésiben. — A kormánybeszámoló­ban körvonalazott teendők vi­lágosan mutatják munkánk irányát. Meggyőződésem, hogy a kormány programja —, ha megvalósítását valamennyien szívügyünknek tekintjük, s érte minden magyar állam­polgár felelősségtől áthatva cselekszik — az elkövetkező időszakban biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturális életünk az egész ország, né­pünk javára fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szer­ve és szervezete, a kommu­Csehák .Tudit a Miniszter- tanács elnökhelyettese elöl- járóban utalt arra, hogy a beszámoló közvetve vagy köz­vetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjú­ságpolitika. a szociálpolitika kormányzati teendőit. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedelyesen és személyesen is érdeklő kérdésekre a VII. ötéves terv­vel összehangolva szintén ki­dolgozzuk és a nyilyánosság elé tárjuk a megfelelő prog­ramokat. A gazdaság fejlesztésére irányuló javaslatok elsődle­gessége; a tudományos és tech­nikai haladás fontosságának kiemelése, az oktatás, a haté­kony foglalkoztatás, az ösz­tönző bérezés jelentőségének hangsúlyozása nem csökkent- heti a többi terület társadalmi szerepét, nem szoríthatja hát­térbe azokat. A kormány a gazdaság teljesítményének ja­vulását azért szorgalmazza, mert annak eredményét az egész társadalom érdekében és az egyes emberek életének okos jobbítására kívánja fel­használni. Egészségünk, tudásunk, csa­ládi életünk harmóniája, és megélhetésünk biztonsága változatlanul érték a számunk­ra. amelyet a jövőben is óv­ni kell. Értékeink erősítésére éj védelmére, valamint az elkerülhető károsító hatások széles körű megelőzésére olyan átfogó társadalmi programot készítettünk és tervezünk jóváhagyni, amit csak a vál­lalatok és intézmények, tár* sadalmi szervezetek és taná­csok. közösségek és családok támogatásával lehet végrehaj­tani. Bár az orvosoknak. peda­gógusoknak, a gyermekvédel­mi szakembereknek és szo­ciálpolitikusoknak már a je­lenleg betegek, rokkantak és vészhelyzetbe kerültek ellá­tása, illetve gondozása is egy­re súlyosbodó feladatokat jelent, mégis azon is gon­dolkodniuk kell, hogy miként lehetne megelőzni ezeknek a károknak az újratermelődését a maguk eszközeivel is. A di­lemma tehát nem más, mint az. hogy miközben az okta­tás, a gyógyítás és a, szociá­lis gondozás napi feladatainak ellátásához sem áll minden rendelkezésünkre. hogyan fordulhatnánk jobban a jövő felé. A hagyományos tennivalók feszültségekkel terhes ellátá­sa mellett vállalkoznunk kell hatékonyabb megoldások ki­dolgozására és bevezetésére. Ezt a célt szolgálják azok az új szakmai-társadalmi prog­ramok, amelyek már elkészül­tek. vagy amelyeken jelerdeg is dolgoznak a szakemberek. — Köztudott, hogy az el­múlt öt évben az egészség­ügy fejlesztését kiemelten kezeltük. Ennek ellenére ko­moly gondokkal kel] megküz- denünk ezen a területen. Az átlagot meghaladó mértékű támogatás sem volt elég, hogy az egyre drágább gépeket és épületeket megfizethessük, hogy valamennyi elöregedett kór­házunkat, rendelőnket rend­be hozzuk, hogy az egyre na­gyobb számban jelentkező betegeket tisztességgel el­lássuk. A legtöbb fejfájást mégsem ez okozza. Sokkal in­kább az, hogy a megfeszített munkának nagyon lassan mu­tatkozik meg az eredménye. Az emberek egészségi állapo­ta nem javult, a halálozás mutatói rosszak. Az egészségügy képtelen egyedül megküzdeni azokkal a károsodásokkal, amelyekért az egyén és annak egészségét veszélyeztető környezete a fe­lelős. Az orvosok elkészítették az első olyan társadalmi-szak­mai programot, melyek hang­súlyozott célja az egészség megőrzése, az egészségest ve­szélyeztető kockázati tényezők csökkentése és harmadsor­ban a gyógyítás. Azt ajánl­ják, hogy a kormány és ma­ga az egészségügyi tárca is a jövőben az egészséges embe­rekre, az egészség ügyére for­dítson több pénzt, több fi­gyelmet. Egészségügyi gyer­mekotthonok építése helyett az anyák és gyermekek vé­delmére költsünk, gyermek­ideggondozók, kórházak bő­vítésé helyett inkább a csa­ládok támogatására fordít­sunk több gondot. Az egész­ségre vonatkozó ismeretek­nek, a nevelésnek, az otthoni és a munkahelyi egészségvé­delemnek a korábbinál na­gyapó szerepet szánunk. Mind­ezek, valamint az egészséges életmód propagálása érdeké­ben az orvosoknak, egészség- ügyieknek foglalkozniuk kell a sport és a testnevelés ügyei­vel az egészséges ételek és italok árával. Meg kell ismer­kedniük az alkoholizmus és az új szenvedélybetegségek megelőzésének és gyógyításá­nak bonyolult módszertaná­val. A művelődésügyben a gyer­mekvédelem tennivalóit is hasonló felfogásban gondoltuk végig. A veszélyeztetett gyer­mekek nagy számát és hely­zetét ismerve sem mondha­tunk mást. mint azt, hogy az egészséges családoknak kell megadnunk minden segítséget gyermekeik harmonikus fel­neveléséhez. A szülők képzettségen, szaktudásán, lakáshelyzetén, keresetén, egészségi állapotán sok mindtan múlik. Családala­pításuk feltételeit, gyerme­keik ellátásának körülményeit, együttmaradásuk esélyeit kell anyagi eszközökkel és szak­szerű tanácsadással, szol­gáltatásokkal javítanunk, hogy minél ritkábban kerül­jön sor válásra, intézeti el­helyezésre. állami gondozásra A közoktatás elsődlegessé­gét is azért hangsúlyozzuk, mert minden gyereket megbíz­ható tudással, kötelességre és a munka szeretetére nevelve, egészségesen és erősen, biztos értékekre támaszkodva sze­retnénk kiengedni az életbe. Éppen ezért kell mindenben támogatnunk az ok,tatást. Olyan irányítási, bérezési, gazdálkodási, módszertani változásokat tervezünk, ame­lyek erősítik és természetessé, mindennapivá tehetik a csa­ládok és a pedagógusok. a munkahelyek és az oktatók, az iskolák és Lakóhely kapcso­latát. A társadalombiztosításnak a rendelkezésre álló pénzesz­közöket nemcsak segélyekre, betegségi ellátásra, rokkant­nyugdíjra kell elköltenie. Sokszorosan megtérül a neve­lésre. a propagandára. az egészségvédelemre, az átkép­zésre és a rehabilitációra for­dított összeg. A társadalom- biztosítás éppen ezért elsődle­gesen a családok támogatását, a gyermekgondozási díj kiter­jesztését. a családi pótlék ér­tékállandóságának megterem­tését, az átképzést, az egész­ségi állapotnak megfelelő munkahelyek kialakítását szorgalmazza. Egy olyan, hosszú tárna szóló, értéktartó biztosítási ellátást kell kimunkálni, ame­lyik jobban elismeri a mun­kát. a társadalmilag hasznos tevékenységét, amelyik szigo­rúbb feltételek alapján és nagyobb társadalmi ellenőr­zés mellett nyújt emberhez méltó és biztonságos megélhe­tést idősnek, betegnek egy­aránt. Többségükben olyan kor­mány- és szakmai programo­kat tervezünk, amelyeket nem lehet megvalósítani pusztán hivatalok révén, csak az álla­mi eszközökre támaszkodva. A kormánynak és a kormányzati, tanácsi szerveknek összehan­goltan. egymással egyeztetve, a végrehajtás feltételeit meg­teremtve és részleteit kimun­kálva. az ellenőrzést megszer­vezve kell dolgozniok. Az egészségünkért vala­mennyiünknek mindennap kell tenni valamit. Főként ké­nyelmetlenségeket: mozogni, elnyomni a cigarettát, regge­lit készíteni a családnak, fo­gat mosni, visszautasítani a kedves kínálásokat, füldugót használni vagy védőkesztyűt és nem bosszantani sem ma­gunkat. sem másokat, A rendezett családi élet nem . vásárolható meg pénzért. a tudásért tanulni, kell. a biz­tonságos munkahelyért, dol­gozni. a magasabb nyugdíiért többet teljesíteni. Nem hiszem, hogy minderre lehetetlen volna rávenni az Embereket. Meg kell keres­nünk azokat a módszereket, amelyek az agitáció, az s- meretter jesztés esz k • el segítik ezt — mondotta egye­bek között Csehák Judit. i A miniszterelnök-helyettes beszéde után Hellner Károly (Budapest), Szalai Gyula (Fe­jér). Sziráki András (Szolnok) és Fiiló Pál (Budapest) kapott szót Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja —■, amelyen Sarlós István es Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. i NÖGRÁD - 1985. október 11.. péntek 3 Németh Köro!y felszólalása Építhetünk népünk támogatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom