Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

0 Tanácskozik az Orszá agwíílés (Folytatás az 1. oldalról) Vényvédőszer- és intermedier- gyártásnak, az élelmiszeripar­nak, amelyeknek a termelését gyors ütemben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. U«vanilyen fontos érdek fű­ződik ahhoz, hogy megteremt­sük a fejlett Technológiái eljá­rások meghonosításában veze­tő szerepet betöltő elektroni­ka. robottechnika, a biotech­nológia széles körű alkalma­zásának feltételeit. E köve­telmények érvényesítése ér­dekében a VII. ötéves tervbe illesztve külön programokat dolgozunk ki. — A műszaki haladás élvo­nalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egyidőben in­tézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan, vagy vesz­teséges termelés jövedelmező­vé tételére, vagy ha más meg­oldás nincs, a megszüntetésé­re. Az ipar termelésének át­lagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapoz­hatónak. • Rugalmas alkalmazkodás Az iparvezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szo­cialista nagyüzemekben fel­halmozódott szellemi és anya­gi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST kere­tében, mindenekelőtt a Szov­jetunióval megvalósuló mű­szaki-tudományos együttmű­ködés, szakosítás és a terme­lési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárá­sok bevezetését, az új, ma­gas igényeket kielégítő, ver­senyképes termékek gyártá­sának meghonosítását. — A nemzetközi és a hazai tapasz­talatok egyaránt azt mutat­ják, hogy a versenyképesség­ben, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmas kodásban fontos Szerepé van az olyan vállalati striiktíic árvák, amely lehetővé teszi az ésszerű mtm- kamegosztást és a megbízha­tóan működő kooperációs kap­csolatok kiépdését. A kor­mány részéről ezért tovább­ra is ösztönözni és támogat­ni fogjuk a vállalkozási for­mák gazdagítását, ideértve a kisvállalkozásokat, a belföldi és külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok alapítását is. A mezőgazdaságban a kö­vetkező években is a jól be­vált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmi­szer-gazdaság stabilizáló szere­pének megőrzéséhez, a közel­múltban intézkedéseket hatá­roztunk el és léptettünk élet­be a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteirtk szerint a mezőgazdasági termékek termelése évi, körülbelül 2 százalékkal növekedhet. To­vábbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szűk ségleteknek megfelelő fejlesz­tését. A hazai és a külp aci igények kielégítésében a jö­vőben is nélkülözhetetlen sze­repet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kivánjuk tartani érdekeltségüket a termelés folytatásában éfe növelésében. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a hely­zeten mielőbb változtatni keil. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az, érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építővállalatok szervezet­tebben dolgozzanak, jobb mi­nőségű munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálko­dás, s, hogy mindennek ered­ményeként megfékezhető le­gyen az árak növekedése £ téÓGRÁD - 1983. — Ami a termelő infrastruk­túra fejlesztését illeti, a ren­delkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési há­lózat bővítésére, a telefonellá­tottság javítására, az infor­matikai rendszerek és az in­formációtechnika elterjesztésé­nek elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésé­re sajnos, csak szerény lehe­tőség lesz, de keresni fogjuk- a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszült­ségek csökkentését. Általánossá kell tenni .azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetsége­ket és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibon­takoztatásához, amely magas­ra emeli az eredményesen dol­gozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul ve­szi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. Tisztelt Országgyűlési — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gaz­daság teljesítményének növe­lésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával meg­teremtsük a feltételeket ah­hoz, hogy a következő évek­ben szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk .az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Ameny- nyiben a gazdaság teljesít­ménye eléri a számított mér­téket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszaká­ban évi átlagban 2 százalék­kal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár- és bérpolitikai kívánunk meg­valósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos szín­vonalát az időszak elején meg­őrizzük, később pedig érzékel­hetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt rá­fordításokat, vagyis a valósá­gos költségviszonyokat kell kifejezniök ahhoz, hogy he­lyesen . orientálhassak á ter­melőket és a fogyasztókat. En­nék a jövőben is így kell len­ni. Ugyanakkor jogosnak fo­gadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nem esik a költségviszonyokban bekö­vetkezett tényleges változáso­kat, hanem — a számukra könnyebben járható utat vá­lasztva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többletköltségeit Is felszámít­ják a fogyasztónak. Az n szán­dékunk, hogy miközben meg­tartjuk árpolitikán^ alapei- veit. intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelé­sének megakadályozására. Bérek, teljesítmények A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, amely a jelenle­ginél is nagyobb teret enged a bérek teljesítmények sze­rinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfej­leszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelmű­ek, a tehetősebbek helyze­tüknek és a társadalmi igaz­ságnak megfelelően arányo­san nagyobb részt vállalja­nak a közkiadások fedeze­téből. Ugyanakkor egyetér­tünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell. akadályozni a mun­ka nélkül szerzett jövedel­mek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok el­len, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. — A kormány fontos köte­lességének tartja annak biz­tosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a le­li-, péntek hetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt évben az építőanyag­ellátásban, az idén — rész­ben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tarta­lékok miatt — a tüzelő­anyag-ellátásban zavarok keletkeztek. Ezek arra fi­gyelmeztetnek, hogy nagyobb előrelátással kell felkészülni a kereslet időleges vagy tartós változásaira. Indo­koltnak tartjuk, ezért támo­gatjuk azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek hatá­sosabb fogyasztói érdekvé­delmet szorgalmaznak. A reáljövedelmek évi át­lagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kíván­juk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövede­lem az elmúlt évekhez ké­pest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépí­tési program megvalósítá­sát. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a többgyermekes családok la­káshoz jutásának megköny- nyítését, a lakásárak növe­lésének megfékezését. Töb­bet kívánunk fordítani a la­kások felújítására, korszerű­sítésére. Feladatunknak tart­juk az egészséges élet­mód Teltételeinek • javí­tását, a települések, kü­lönösen a kistelepülések alapellátásának fejlesztését. Folytatjuk a természeti ér­tékek megóvására, a kör­nyezeti kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket. Támogatjuk a kutatásokat A tudomány egyre növek­vő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szo­rosabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított esz­közök a nemzeti jövedelem­nél gyorsabban növekedje­nek. Kedves elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelen­tősége. van az oktatás fej­lesztésének. E meggondolás­ból dolgoztuk ki és fogad­tuk el az elmúlt esztendő­ben a közoktatás és a fel­sőoktatás fejlesztési prog­ramját, ezért alkotta meg az Országgyűlés az oktatási tör­vényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok al­kalmas keretet biztosíta­nak az oktatás . minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tart­ja, hogy a népgazdaság le­hetőségeinek arányában gon­doskodjon az oktatás ered­ményes folytatásához szük­séges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alko­tás és a kísérletezés szabad­ságát, elismeri a sokfélesé­get és annak gazdagító ha­tását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvo­nalú műalkotások támoga­tását. Azokét, melyek az .ál­talános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és internacio­nalizmuson alapuló maga­tartás szilárdítását, a ma­gyar és az egyetemes mű­vészet igazi értékeinek köz­vetítését, az igényes szóra­kozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlés­rombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az esz­méinktől idegen áramlatok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos sze­repről, amelyet a tömegtá­jékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások ját­szanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében. az előrehaladást fékező fonák­ságok leleplezésében, az esz­mei, szakmai és nvelvi igé­nyesség fejlesztésében, a mű­velődési igények kielégíté­sében. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kor­mányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati mun­ka hatásfokának további ja­vítását, azt, hogy az állam- igazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztá­sa és eljárási rendje tart­son lépést a megnövekedett követelményekkel. Az állami feladatok sike­res megoldásához nélkülöz­hetetlen az állampolgárok cselekvő részvétele, a tár­sadalmi ellenőrzés lehető­ségének biztosítása. Most az a feladat, hogy a megkez­dett úton haladva minél tartalmasabbá tegyük a ta­nácsi testületek munkáját. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását, és el­határoztuk, hogy korszerűsí­teni fogjuk a jogszabályok­ra és a jogszabály-előkészí­tésre vonatkozó . rendelkezé­seket. Tovább kívánjuk foly­tatni az ügyintézés egysze­rűsítését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának válto­zatlanul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legked­vezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista épí­tőmunka számára. A legsa- játabb nemzeti érdekünk­ből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területé­re kiterjedő kapcsolatok fej­lesztését a Szovjetunióval ügy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs' és Mi­hail Gorbacsov elvtárs foly­tatott megbeszélést. Tovább­ra is azon munkálkodunk, hogy erősítsük kapcsolata­inkat a szocialista orszá­gokkal, hozzájárulva- ezzel közösségünk összeforrottsá- gának, nemzetközi befolyá­sának növeléséhez. Nemzeti érdekeinkkel összhangban, a Varsói Szerződés tagálla­maként híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, következetesen képviseljük a szervezet közös, békesze­rető politikáját. Minden tő­lünk telhetőt megteszünk a KGST felső szintű tanács­kozásán elfogadott határo­zatok végrehajtásáért. Üdvözöljük a békés javaslatukat Internacionalista elveink­ből következik, hogy a jö­vőben is szolidárisak le­szünk a nemzeti független­ség megszilárdításáért, a tár­sadalmi-gazdasági előreha­ladásért küzdő országokkal. Rendkívül nagy . jelentősé­get tulajdonítunk a novem­berre tervezett szovjet^- amerikai csúcstalálkozónak, valamint annak, hogy a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon érdemi megál­lapodás szülessen a kozmi­kus fegyverkezés megaka­dályozásáról és a nukleáris arzenál számottevő csök­kentéséről. Üdvözöljük és maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak az e célok elősegítését szolgáló eddigi lépéseit és javaslatait. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradék­talanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek való­ra váltását. A jövőben is tö­retlenül folytatni kívánjuk ezt a tevékenységet. Ebben a szellemben készülünk ele­get tenni az európai kul­turális fórum budapesti megrendezésére kapott meg­bízatásunknak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjá­ban a valós helyzetből ki­indulva olyan feladatokat irányozzunk elő, amelyek reálisan számba veszik a ber- S9 és a külső feltételeket, érvényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának ha­tározatát, és számíthatnak dolgozó népünk cselekvő tá­mogatására. A kormány ne­vében ígérhetem önöknek, s az önök személyében egész dolgozó népünknek, minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a • kormány munkaprog­ramját vitassa meg és fo­gadja el. Lázár Gvörgy miniszterel­nök expozéja után a felszó­lalók sorát dr. Nagy József Baranya megyei képviselő nyitotta meg. Ezután Éorz& Istvánná (Hajdú-Bihar), Ba­logh László (Békés), Köteles Zoltán (Budapest) nyilvání­tott véleményt, Az Ország- gyűlés elnöke ezt követően dr. Bartalné dr. Borszéki Er­zsébetnek, Nógrád megye 6-os számú választókerülete or­szággyűlési képviselőjének adta meg a szót. Or. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet felszólalása Össztársadalmi üggyé kell tenni az egészségvédelmet Nógrád megye országgyűlé­si képviselője bevezetőül utalt társadalmunknak az el­múlt években végbement fej­lődésére, a főim érült nehéz­ségekre, hangsúlyozva, hogy az előrelépés alapja a gazda­ság és a gazdasághoz kapcso­lódó intézményi és irányítási rendszer korszerűsítése^ a ki­aknázatlan lehetőségek feltá­rása. Majd. dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet így folytatta: — Nógrád megye legna­gyobb egészségügyi intézmé­nyének, a Balassagyarmati Városi Tanács kórházának orvosa vagyok, ezért is örü­lök annak, hogy a kormány­program az egészségügyi el­látás feltételeinek javítását továbbra is, kiemelt feladat­nak tekinti. 80 éves, pavilon­rendszerű kórházunk több tervcikluson át tartó, 250 millió forint értékben meg­valósuló rekonstrukciós mun­kálatai már eddig is lényege­sen javították a gyógyító­munka feltételeit, amely nemcsak a betegekre, hanem az egészségügyi dolgozók han­gulatára, közérzetére is ked­vezően hatott. Mindezek mel­lett a helyzet továbbra is el­lentmondásos: az egészség­ügy területén országosan is rrieglevő ellátási aránytalan- sások itt é.tv intézménven' belül érzékelhetők: például modern, jól műszerezett diag­nosztikai részleg, korszerű születészeti, gyermekgyógyá­szati pavilon mellett megta­lálhatók az, elavult, korsze­rűtlen körülmények között működő pey.ségek: mint a fertőzőosztály, a női ideg­elme osztálv. Emiatt igen fon­tosnak tartom, hogy a re­konstrukciós program az elő­ző tervidőszak ütemének megfelelően, tovább folyta­tódjék és mielőbb befejeződ­jön. Az ehhez szükséges esz­közök megteremtéséhez ez­úton is kérem az egészség- ügyi kormányzat támogatását. A gazdaság megújulása el­engedhetetlen feltételének tartom — mondotta a. továb­biakban a képviselőnő —, hogy a dolgozók egészségesek, kulturáltak, szakképzettek le­gyenek, és megfelelő munka- erkölccsel rendelkezzenek, Az egészség megtartására és meg­őrzésére irányuló nevelési te­vékenység kiemelt fontosságú. Ez, természetesen, elsősorban az egészségügy feladata. Ta­pasztalataim szerint azonban az egészségvédelmet hatéko­nyan csak társadalmi össze­fogással! lehet végezni, és az utóbbi időben járvánvszerű- en terjedő civilizációs beteg­ségeket a lakosság helves életmódjának befolyásával eredményesen megállítani. Az egészségvédelmet. össztársa­dalmi üagvé kel1! tenni, és a tömegkommunikációs . rend­szert is hatékonyan kell be­vonni ebbe a munkába. Örömmel olvastam, hall­gattam a kormányprogram­ban — folytatta —, hogy a gazdaság intenzív - fejlesztése mellett minden eddiginél na­gyobb figyelmet kapott a ter­vezés során az infrastruktúra fejlesztése. Választói kerüle­temben is ezen a területen je­lezték a legtöbb feszültséget. Köztudott, hogy e téren oly nagyok a lemaradásaink or­szágos szinten is, hogy egyet­len tervciklusban mindenre kiterjedő megoldások nem születhetnek,. Az is nyilván­való, hogy az ehhez szüksé­ges an vagi eszközök megte­remtéséhez az eddigieknél is fegyelmezettebb, aktívabb és eredményesebb munkavég­zésre van szükség. ■ Beszéde további részében megyénk országgyűlést kép­viselője a korábbi jelölő és választói gyűléseken, illetve a most zajló népfrontválasz- tások fórumain elhangzó problémáról, a távközlési há­lózat korszerűsítésének és bő­vítésének szükségességéről szólt. Mint említette, a vá­lasztókerülete, Balassagyar­mat város és térsége, ázön területek közé tartozik, ahol az infrastruktúra eaves ellá­tottsága az átlagosnál is rosz- szabb. Szólt arról a kezdé" ményezésről, amely szerint., a központilag biztosított pénz­eszközökhöz a területileg il­letékes tanácsi és gazdálkodó szervek is hozzá i árulnak a távközlési hálózatfejlesztő, -korszerűsítő munkához., a megvalósuláshoz tanácsi for­rásból és vállalati feíajántá- sokból mintenv 22—24 mil­lió forint gvűlt össze, s Pven an vari fedezet birtokában váriáik a posta kedvező dön­tését. — Ahogvan a nrograurt0-.. vezet is rnetffomrirpa*z7a. a VU. ö+ii-es toryi döc7.akban to­vább növekednek n-7 rülménvek í a vitására fordít­ható források, p-ne Ivet- p 1p_ Iroqcíp y Ír foiV­ftgoóf — rnortn+ig a — 1- ——,,-í (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom