Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

A Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki kerületében a különböző gyógynövények­ből lepárlóberendezések segítségével nyerik ki a drogokat. Az így készült növényolajok kedvezően értékesíthetők. — kulcsár — Somly#banyai tosiulsngoSj Kis wifévaS, egyhangúlag Szombat délután, Somlyó* bánya. Ebben a peremkerüle­ti városrészben körülbelül há­rom és fél száz család él, a lé- lekszámot tekintve ezren 'le­hetnek. Aki egyszer is járt errefelé, az nem felejti el a közlekedést, meredek éles ka­nyarok, szűk, gödrös utak, té­len buszvezető legyen a vo­lánnál, aki a síkas úton ki- evickél. Nem is nagyon men­nek, ahogyan a helybeliek mondják. Harminc-egynéhányan jöt­tek el a városkörzeti nép- frontgyűlésre, a résztvevők átlagéletkora inkább az öt- venhez közelít. Egy-két hu­szonéves is beült, de inkább maradtak volna a szomszé­dos italboltban, mert közbe- szólásaikkal, nevetgéléseikkel zavarták a rendezvényt... Tényleg, miért hiányoznak a fiatalok a közéletből? Hol maradnak azokról a fórumok­ról. amelyek voltaképpen az 6 lövőjükről döntenek? Elkezdődik a gyűlés. Lengyel Attila körzeti népfront­elnök tartja a beszámolót az elmúlt öt év munkájáról. Előbb arról szól, hogy a „Ha­zafias Népfront hazánkban a legszélesebb tömegmozgalom, az esész népet és az ország politikai és társadalmi szer­vezeteit magában foglaló tö­megmozgalom, célja: hogy közéleti keretet adjon az idősek és a fiatalok, a párt­tagok és a pártonkívüliek. a hívők és q nem hívők együtt­működéséhez”. Aztán konkrétabb dolgok­ról is szó esett, a helyi ren­dezvényeket sorjázta, meg­említve oéldául. hogv a la­jtossá® javaslatára három íz­bon tartottak fórumot, ahol a te'eo jelenéről, jövőiéről be- g7ptffpttpk. szólt a társadalmi munkálatokról, járdákat éní- fpttok. árkokat ástak, az el­múlt öt évben két és fél mű- hó foHnt értékben — ezért pv pli cm pTésp'k' mellett m^- f£i százezer formtet i« köf)- f «ír p s o m 1 v eb án vp í aV. A, ..t^öt’Öcc pcí Trtnvcfplomban tavaiy TY1 ctSO^k t’ovócf pvfplr ek ele TTies is részt vettek az T'öVjb b^vf yryn.lrró+irrn nem íp-on volt- a hp^^mnlóban. jc ©rrt Vifn«r^coita rötfvect »Z fiicZ bn^^^ó. Onr^’7<'l Pn­b'-'-f nviicfd^oc, a nór+veve+ő- t*£rr í-orfíq T'iTrvnrt ti ­b^í vnH* p pó-^-P-rontocoV p -z n^nVtVji 'TK?rr' «»o^ro-f pcínólfpV rnmlnH a b^oocniat om^o^okkel. pártszervezettel, öten váltak meg a testülettől... Lavaj Istvánná, a közlekedés gond­jait vetette fel, „télen, ha le­esik a hó, azok az apró, pici gyerekek ott fagyoskodnak a megállóban, de sokszor hiá­ba, mert késik a busz, vagy egyáltalán nem is ion”. Pász­tor Károly, az idősek étkez­tetésének megoldását sürget­te. amelyet Barják Jánosné azzal egészített ki, hogy pró­bálkoztak már egy étkezőhe­lyiség kialakításával, ám a Köjál olyan szigorú feltétele­ket szabott, miáltal remény­telenné vált a megoldás. Sok kérdés hangzott el Tő- zsér Zoltánhoz, a 'Salgótarjá­ni Városi Tanács csooortve- zető.iéhez. aki tájékoztatót adott a VII. ötéves tervi kon- eeocióról, a fejlesztési elkéo- 7elpcekről. Megígérte, hogy az orvosi rendelés, p szociális ét­keztetés, s a közlekedés kri­tikáit tudatja az illetékesek­kel Kisebb vita kerekedett a t pl ernilés feil észt ési hozzái áru­lásról. világosan kitűnt, hiába vannak teli az úiságpk a tudnivalókkal, korántsem le­het ezzel megoldani a tpié- koztatást. sokan nem értik, nincsenek tisztában azzal, ki­nek, mennvit. mire. mikor heh fizetni? Ewébként. az elkövetkező betekben minden­eit személyesen is fölkeres­nek. s így valamennyi kér­désre megnyugtató válasz sz"1 inthet. Végül is bő két óráig tar­tott "a gyűlés, mindenképpen szükséges, hasznos fóruma volt a somivóbánvavaknak — már, akik ott voltak. És két tanulsága is adódott: az emuk, hogy nem szerencsés időpont a szombat délutáni öt óra. Érthető módon ilvenkor az emberek szívesebben töl­tik családjukkal, ismerőseik­kel idejüket, s nem bűn. ha szombat öt óráig valaki meg­iszik egv-két üveg sört — de tegyük hozzá: akkor ne men­jen gyűlésre! A másik tanul­ság: arról a jövőről esik szó ezeken a fórumokon, ame­lyeknek a „letéteményesei” a fiatalok, értük vitatkoznak, javasolnak, kezdeményeznek — de nélkülük! Valami baj van a közéletre neveléssel, is­kolában, családban, a KISZ- ben, a társadalmi szerveze­tekben egyaránt. Ez sem csu­pán somlvóbányai sajátosság. Egyébként, a gyűlés részt­vevői 16 fős városkörzeti bi­zottságot választották, elnök­nek Lengyel Attilát, titkár­nak Pásztor Károlyt. Egyhan­gúlag. Tanka László líeiÉsláló-ipari gépek szovifi! exporíja Október 8—13. között ma­gyar kereskedelmi és vendég­látó-ipari gépkiállítást rendez a Transelektro Magyar Vil­lamossági Külkereskedelmi Vállalat a lett fővárosban, Rigában. A mintegy 350 négy­zetméteres árubemutatón kü­lönféle hűtőberendezések, gr i llkészü lékek, konyhagépek, tűzhelyek, elektromos üstök, üdítőital-automatákkal fel­szerelt új típusú ételbár-be­rendezések. mé:'-hűtőládák, pizza- és ostyasütők, valamint presszógépek láthatók majd. A külkereskedelmi vállalat szocialista kivitelében a Szovjetunióba irányuló export mintegy 50 százalékot képvi­sel. A , Transelektro exportja erre a piacra 3—4 év alatt megduplázódott, s az idén várhatóan eléri a 120 millió rubelt. Exportál atomerőművi berendezéseket, hőerőművi készülékeket, s mind nagyobb tételben kereskedelmi és vendéglátó-ipari gépeket. Ez utóbbiakból az idén már 25 millió rubelért szállítanak a Szovjetunióba. Fellendülőben van a Transelektro komplett, modulrendszerű áruházi és üzletberendezés-exportia is. az utóbbi években több szov­jet nagyváros, köztük Moszk­va Gum és Cum áruházaiban szereltek fel korszerű magyar berendezéseket A Transelektrónak a mosta­ni kiállítás lesz a második lettországi árubemutatója, s a vállalat vezetői abban bíz­nak, hogy a kiállításon a kö­vetkező évekre szólóan üzlete­ket kötnek Szovjet partnere­ikkel. (MTI) NOGRAD AZ OLVASÓ KÉRDEZ Belföldi turizmus, idegenforgalom Immáron ez lesz a harmadik és egyben a befejező része a NÓGRÁD-fórum azon témakörének, amelyben Kálovits Géza, az IBUSZ megyei igazgatója válaszol a hozzá inté­zett kérdésekre. Szó esett eddig utazásainkról, utazási szo­kásainkról, sok kérdés kapcsolódott a pénzhez, a valuta kö­rüli gondokhoz. Most a belföldi turizmussal, a megye ide­genforgalmával foglalkozó kérdéseket tettük fel az IBUSZ megyei igazgatójának. A MÖGRAD szerkesztőségében elhangzott általános tájékozta­tó leközlése után több iskolától is érdeklődtek az IBUSZ di­ákutazással kapcsolatos lehe­tőségeiről... A hazánkban érvényben le­vő összes kedvezményt (autó­busznál, étkeztetésnél. szál­lásoknál, belépődíjaknál) az IBUSZ az iskoláknak biztosí­tani tudja. Vagyis, más uta­zási szerveknél, vállalatoknál' sem magasabb ez a kedvez­mény. A cél az általános és középiskolások utaztatásának növelése, amely sajnos, az elmúlt időszakban némileg csökkent. Az utak árát min­den esetben a szolgáltatások színvonala határozza meg. Te­hát csak azokat az utakat le­het összehasonlítani árban, ahol a szolgáltatások is azo­nosak. Ez esetben az IBUSZ biztosítja — partneri kapcso­latai révén — a diákmenüt és az igényekhez igazodó turis­ta-, vagy diákszállásokat is. A diákutaztatás tervszerűbbé tétele érdekében az IBUSZ a művelődésügyi szervekkel együttműködve, az iskolákkal külön szerződést köt és ennek alapján szervezi az utakat. Mindenekelőtt szem előtt tart­va, hogy a legolcsóbban, a szülők zsebéhez igazodó ára­kon utazhassanak még többet a fiatalok. — Az elmúlt években nép­szerűek voltak a nőnapi és a májusi dunakanyari autóbu­szos — színházzal, hajóúttal egybekötött — útjaik. Terve­zik-e ezek bővítését, korsze­rűsítését. vagy egyéb igények kielégítését? — A nemzetközi nőnap al­kalmából minden év márciu­sának első szombatján, vagy vasárnapján — immáron hét éve — alkalmanként 800—1000 embert utaztatunk Budapest­re. Ezek népszerűek. Talán a színházi programot kellene jobban az igényekhez igazí­tani. dehát kiszolgáltatottak vagyunk a színházak ajánla­tainak. A dunakanyari hajó­út négy esetben volt sikeres. Többen most már olyan ké­réssel fordultak hozzánk, hogy a különhajó Budapest­ről déli irányba, Dunaújvá­ros felé induljon. Ha a fel­mérések kedvezőek lesznek, szívesen teszünk eleget az ilyen igényeknek is. — Tervezneke valamit Nbgrád megye turistaforgal­mának növelésére? — érdek­lődött több olvasónk is. — Sajnos, tudomásul kell venni — bármennyire is úgy gondolják a lokálpatrióták; Nógrádban sok a turista —, hogy országos viszonylatban a legkisebb turistaforgalom­mal rendelkező megyékhez tartozunk. Ki kellene hasz­nálni a minden időben lehet­séges erdei turizmust. Jobban rendbe kellene tenni az erdei sétányokat. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Ereszt- vényben levő bányabejárat megtekintését egy kidőlt fa hetek óta akadalvoZza.) Az IBUSZ elsősorban propagan­dával és reklámmal próbálja idecsalogatni a turistákat. Évente több ezer példányban jelentetjük meg programfüze­teinket a megye látnivalói­ról. Ezek minden évben új köntösben — Czinke Ferenc, Orosz István, Mustó János, Mészáros Erzsébet illusztrá­cióival L- jelennek meg. Szer­veztünk már szakemberek ré­szére látogatást a megyében levő idegenforgalmi értékek bemutatására. Szervezetté és rendszeressé tettük több mint kétszáz szovjet csoport ide- utaztatásával az idegenfor­galmat. Tárgyalásokat folyta­tunk lengyel és olasz utazási irodákkal az ideutazók szá­mának növelése érdekében. Ezek együttvéve csak az első lépések. Megítélésem szerint a megye vendéglátó-iparának fel kell nőni az igényekhez. — A szerkesztőségünkben tartott fórumon több szó esett a falusi turizmusról, üdülés­ről. Mi a véleménye megyénk ez irányú lehetőségeiről? — A falusi turizmus koráb­bi években elképzelt és ter­vezett módjai a gyakorlatban nem realizálódtak, mert a szálláshely egymagában mAg nem biztosítja sem a belföldi, sem pedig a külföldi vendé­geknek azokat a feltételeket, amelyeket egy-két hetes üdü­lésre vállalna. Tudomásul kell venni, hogy Nógrád megyé­ben a falusi turizmus feltéte­lei Bánkon. Hollókőn. Diós- jenőn adottak. A többi helye­ken csak hosszas, együttes munkával lehet kialakítani az üdültetést. Meggyőződésem, ha ebben nagyobb összefogás alakul ki. jobb lesz az ellá­tás. Nógrád szén fekvésű fal­vai otthont adhatnak sok nagyvárosi vendégnek. — Számos vállalat hosszú időt, energiát tölt el azzal, hogy dolgozói üdültetését megszervezze. Mint ismere­tes. nem növekszik a «/OT. jegvek száma sem. az üdülé­si igény pedig fokozódik. Mit tudnak tenni ennek érdeké­ben? — Az IBUSZ magára tudná vállalni a megyében levő vállalatok, tsz-ek, intézmé. nvek dolgozóinak üdültetését. Több ajánlattal is kínálkoz­tunk. Gyógyvizek mellett, he­gyi üdülőkben mindenütt ren­delkezünk megfelelő számú épülettel, kapacitással, de saj­nos. a vállalatok ügyintézői talán azért, mert szeretnek utazni, egy-egy üdülőt, vagy üdülőhelyet többször is felke­resnek, hogy ott kapjanak ajánlatot. így csak látszatra olcsóbb az üdültetésük, mert a többszöri utaztatás lényege­sen nagyobb költséget jelent, mintha az IBUSZ szolgáltatá­sát vennék igénybe. Bízom abban, hogy ez az utaztatási forma előbb-utóbb elterjed, hiszen az utazási irodák pro­filjába tartozik. — Az utóbbi időben la­punkban is több hirdetés je­lent meg és több vára ink közvéleményét is foglalkoz­tatja a fizetővendég-lát'S. Az IBUSZ milyen garanciát biz­tosit, ha a szobát, vagy lakást igénybe veszi? — Irodánk tartós használ latra, egy-két évre foglalja le az idegenforgalom céljaira ki­adható lakrészt, lakást. Ez esetben szerződésben rögzít-; jük a havonta kifizetésre ke. rüló összeget, a felek kötelessé-? geit. Vagy úgy vesszük igény­be a felajánlott lakást, hogy garanciát nem vállalunk, es az IBUSZ országos hálózatá­ban integráljuk a szálláska. pacitást. így a nyilvántartott lakásoknak megfelelően. a vendéget a szabad szállás­helyre irányítjuk. Egy-egy jó helyen (pl. városközpont) 50—60 százalékos kihasznált­ságot tudunk elérni. Mivel újabb szálláskapacitás a me­gyében az elkövetkezendő idő­szakban nem lesz, minden bi­zonnyal a fizetővendég-látás kiterjesztésével lehet növelni a megye vendégfogadó képes; ségét. — A saleótariáni főtéri vasútállomásnál többször bősz. szú sorok állnak a jegypénz­tárak előtt. Az IBUSZ, mint a MÁV. hivatalos menetjegy- irodája. mit tudna tenni en­nek csökkentésére? — Az IBUSZ salgótarjáni irodájában —. ha az utas tudja az utazás időpontját —, akár hónapokkal előtte is nyugodt körülmények között megválthatja a vasúti jegyét. Más városokban már kialakult szokás, hogy a me­netjegyeket elővételben vált­ják. Salgótarjánban ez még csak egv kis réteget érint. Pe­dig irodánkban külön részle­get tartunk fenn azért, hogy a külföldi és belföldi .menet­jegyeket az utasok gyorsan megkaphassák. »»i.bhit.m. Magyarnándori tíz esztendő Az elmúlt öt esztendő során épültek, s bár ebben is ered- lehetőségekhez igazodó—eme- mekorvosi rendelőt a tanács- Nógrád megyének ebben a ményekről adhatnak számot a lése a legfőbb cél. A megnő- adó helyiségével magában fog­körzetében is fejlődésről ad- község és körzete vezetői, azt vekedett építési kedvhez tel- laló épület kialakítását irá- hatott számot a tanács. A leg- önkritikusan vallják: van még kék szükségesek, ezt Magyar- nyozták elő. Ezt az épület- nagyobb telt a nyolc tantermes, mit tenni. nándorban és Cserháthaiápon együttest — amiben egy szol­korszerű körzeti általános is- a jövőbe tekintve megfogal- biztosítják. Gondjuk lesz az gála,ti lakás is helyet kap — kola megépítése volt, amelyhez mazták már a terveket is. A utakra és járdákra is. Magyar- a későbbiekben gyögysz^rtár- a központi forintokon kívül a népességmegtartás érdekében nándorban a Mikszáth, Moho- ral. laboratóriummal és egyeo környék lakói és üzemei pén- szerény mértékű iparfejlesztő- ran a Zalka utat teszik kor- helyiségekkel bővítik majo. zen kívül két kezük munká- S€Ti gondolkodnak, akár úgy is, szerűvé, míg számtalan másik Miután ezen a térülőién ’s javai is hozzájárultak pél- hogy a régi iskola egy részét felújítására fordítanak forin- mind több az időskorú, szá- dázva a közös összefogásban betelepülő üzemnek átadják, tokát. A megfelelő otthonok- mukra a szociális gondoskodás rejlő erőt. Mohorán javítottak Evek alatt javult ugyan az h°z nem csak telek es út. de kiterjesztését, az öregek nap- az ivóvízellátáson, Cserhátba- üzlethálózat.’ ám az ellátás villany és víz is szükséges — közi otthonának bővítését ter- lápon gázcseretelep megépítő- színvonalán még jócskán akad Magyarnándor, Cserhát.haláp vezik. sével könnyítettek a lakók jobbítanivaló. " és Mohora biztonságos ellátá- A fejlesztésekhez sok pénz­életén. Debercsénvben közös ‘ sát oldják meg. re lesz szükség, amit a körzet munkával készül a ravatalozó. Az elkövetkező esztendők A hetedik ötéves terv nagy lakói a településfejlesztési hoz- Magyarnándorban új körzeti tennivalói most sem keveseb- feladata lesz a már szükséges zájárulás befizetésével és két orvosi kör állt a gyógyítás bek a korábbi évekénél. Az egészségügyi komplexum meg- kezük munkájával gyarapít- szolgálatába, annak minden alapellátás színvonalának meg- építése. Az öt esztendőre egy hatnak majd a hetedik ötéve« feltételével, Utak és járdák őrzése, szerény mértékű — a általános orvosi és egy gyér- tervben is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom