Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

Befejeződött a bányász kulturális hetek sorozata ' A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ felnőttbérleti soro- zatának első bemutatójaként (játszották a diákoknak is) a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában Örkény István Tóték című tragikomédiáját láthattuk. A mű a hatvanas évtized végé­nek legnagyobb drámai sike­re, mind itthon, mind a nem­zetközi porondon. Örkény ne­vét ezrek és ezrek jegyezték meg újonnan vagy végérvé­nyesen, s rajta, illetve darab­ján keresztül jutott figyelem a magyar drámára és színház­ra is. A Tóték értékeit ma aligha keil bizonygatni. Egyike 1956 utáni drámairodalmunk leg­jobbjainak. Olyan mű, amelyik — noha szerzője sajátosan magyarnak érezte tartalmá­ban, stiláris eszközeiben — egyetemes érvénnyel veti fel az úgynevezett kisemberek és a felettük álló, elidegene­dett hatalom mindenkori vi­szonyát. Mert hiába a drá­ma konkrét idő- és térbeli meghatározottsága, a színpa­don ezek meglehetősen sza­badon kezelhetők. A rendező megmaradhat ugyan mellet­tük, és létrehozhat egy hatá­sos történelmi fogantatású játékot, de absztrakcióval át is emelheti más meghatáro­zottságok közé, anélkül hogy a darab gondolati, tartalmi lé­nyegén változtatna. A válto­zatokra a Tóték színpadi kar­rierje számtalan példát szol­gálhat. Tizennyolc évvel ezelőtt, a Thalia Sztnház-i ősbemutató idején a tragikomédia — mint műfaj ég látásmód egyaránt — teljesen új volt, legalábbis a színházi gyakorlatot illető­en. „A groteszk egy valószí­nűtlenség valószínűsítése” — «hogyan Örkény meghatároz­za —, s ezt a realista keretek között megvalósítani lehetet­len. így bármennyire is új és jelentős a Thália vállalko­zása, végeredményben a ké­sőbbi előadásoknak keltett a dráma illő stílusát megtalál­ni. A miskolciak előadását Csiszár Imre rendezte. Mű­vészete nem ismeretlen az itteni közönség előtt, hiszen a hetvenes évek második fe­lében egy vagy két évadot Szolnokon is töltött, s több rendezése eljutott Salgótar­jánba. Láthattuk például Brecht Puntiláját, s már ab­ban feltűnt mennyire birtoká­ban van a színpad kifejezési eszköteinek, s milyen gaz­dagon, felszabadultan alkal­mazza azokat. ' Csiszárias megoldással kez­dődik a Tóték: egy kis vász­non vetített képeket látunk a, II. világháború magyar kato­náiról, hozzátartozóikról, köz­ben harsong a szilaj katona­nóta. Ez a nyitás aláhúzza a számunkra: játékot látunk legvéresebb közelmúltunk­ból. A cselekmény előreha­ladtával azonban világossá válik az is, hogy többről van szó egyszerű történelemidé- zásnél; a lényeg és így a fi­gyelem a korból kiemelhető •magatartás típusokra, a ve­Egy kis „játék” az őrnagy és Tót között (Blaskó Péter és Polgár Géza) (Bábel László íelv.) zetők és vezetettek természet­rajzára esik. Azaz másodla­gossá válik az ukrajnai front, a család, ami eredetileg és alapvetően motiválja Tóték és az őrnagy viselkedését, tetteit, és előtérbe kerül a saját érdekkel alátámasztott, feltétel nélküli engedelmes­ség, a helytől és időtől füg­getlen agresszivitás kérdés­köre. Meddig lehet kikapcsol­ni akaratunkat? Szabad-e to­tálisan alávetni magunkat má­soknak? Birkaságunk item so­dor-e lehetségesnél nagyobb veszedelembe ? Bármennyire gondolatok­ban bővelkedő azonban ez a színházi előadás, kevés nyo­mot hagy bennünk, s nem tudunk szabadulni a felis­meréstől: tisztességesen meg­csinált, közepesnél alig szín­vonalasabb produkciót láttunk. Okát abban látom, hogy az előadásnak nem sikerült a darab minden rétegét kibon­tani. Az őrnagy alakjának például csak idegbajos, mu­latságos vonásaival ismerked­hetünk meg. felel metességével már nem, ezért veszélyességét hajlamosak vagyunk lebecsül­ni. Nem eléggé meggyőző Tót öntudatra, azaz cselekvésre ébredése sem. A látottak alap­ján úgy tűnik, a rendező ki­vételesen optimista, kizárja az újabb világégés lehetősé­gét —, ezért teszi az őrnagyot, a tűzoltóparancsnokot csak nevetségessé (ám azt ijjm hatásosan.). A díszleteket a rendező Csiszár Imre tervezte. A színpadkép —amelyben né­hány bútorcsere, ablaknyitás- csukás jelzi a színváltozást — az abszurd műfajához illő. Értelme van a fenyőágakkal teletűzdelt házikónak: a gyantaillatot kedvelő őrnagy már csak emiatt is képes Egerből visszatérni. — Sza­kács Györgyi jelmezei átgon­doltak, azaz illenek viselőik jelleméhez, az előadás han­gulatához, gondolatmenetéhez. Szirtes Gábor hátborzongató egyszerűséggel játssza el a háborús hírekbe lassan bele­őrülő. „igazságot osztó” pos­tás szerepét. Fehér Ildikó miskolci bemutatkozása Gizi Gézáné ledér nőszemély alak­jában jól sikerült (Szolnokról távozott.) Kisebb szerepekben volt kellően jelen: Simon György és Matus György. Tótnét hitelesen formálta meg Tímár Éva. Méltó tá­masza kislánya, a tapraesett, őszinte, női macskakörmeit olykor már meg-megmutató Ágika — úgy, ahogyan Frá­ter Kata nyers természetes­séggel elénk állítja. Az asz- szonyok — meg saját számí­tása, gyávasága — áldozata Tót. Polgár Géza alakítása helyesen visszafogott, bár a figura elesettsége hangsúlyo­sabb a kívánatosnál. Keve­sebb részvét használna az ala­kításnak. Blaskó Péter őrnagy csupa ideg, csupa mozgás: igazi roncs. Ez a felfogás alaposan megdolgoztatja a színészt, aki a rábízott feladatot becsü­lettel végrehajtja. Az őrnagy figurája mégis egyoldalú, s ez részben alkatával, javában pedig a rendezői koncepció­val függ össze. csaknem valamennyi megyé­ben lesz megnyitó ünnepség. Nógrádban november 12-én Romhányban tartják a politi­kai könyvek ünnepét. A politikai könyv iránt megnövekedett érdeklődés ki­elégítésére több mint hatszáz­ezer példányban jelenteti meg a politikai irodalom újdonsá­gait a Kossuth Kiadó. A könyvünnepre huszonegy könvvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Az úi kötetek listáján található Szűrös Má­Az MSZMP XIII. kongresz* szusának határozatában ol­vashatjuk: „A közművelődés segítse a társadalmi, gazdasá­gi feladatok megoldását, a szocialista demokrácia érvé­nyesülését, az emberek élet­módjának tartalmasabbá téte­lét.” Ezzel a céllal állították ösz- sze és bonyolították le a Nóg­rádi Szénbányák üzemeiben, szakszervezeti kultúrházai- ban az idei bányász kulturá­lis és sporthetek sorozatát. A saigótarjáni Bányász Mű­velődési Házban a hét végén nyugdíjas-találkozón láttak vendégül mintegy ötven haj­dani bányai dolgozót, a há­zastársával együtt; a bátony- terenyei Bányászban pedig szüreti bál szórakoztatta az érdeklődők népes táborát. Az augusztus végén kezdődött sorozatnak ezek voltak a zá­rórendezvényei. A szervezők — a népműve­lők és a szakszervezeti akti­visták — szerint a várako­zásnak megfelelően zajlottak az események. Előkészítetlen* ség és igénytelenség miatt egyetlen előadás sem maradt el. Salgótarjánba Szepesi György és Gaigóczi Erzsébet író közbejött elfoglaltsága mi­att nem tudott eljönni, a sal­gótarjáni szimfonikusok kon­certje a karnagy betegsége miatt napolódott el- A bá* tonyterenyei Bányász Műve­lődési Ház szervezésében szin­tén betegség miatt halasztó­dott későbbre két könyvan­két­A jyiegtartott rendezvények színesek, tartalmasak, szín­vonalasak voltak. A két hó­nap alatt színházi-nagytermi előadások, amatőr művészeti bemutatók, kiállítások, isme­retterjesztő előadások, író-ol­vasó találkozók — és még számos más jellegű program delyi íro-publicistanak 1944— 46. között a Világosság című latiban megjelent cikkeit ad­ják közre. Zoltai Dénes Egy írástudó visszatér című mun­kájában Lukács György 1945 utáni munkásságát foglalja össze. A tanulmánykötet a leg­újabb kutatások eredményeit hasznosítva ad képet a filo­zófus tudományos és közéleti tevékenységéről. Hollós Ervin és Lajtai Vera űj könyve Horthy Miklós, a fehérek ve­zére címmel jelenik meg. — csalogatták a közönséget; szórakoztatva, formálva íz­lését, gondolkodását- A láto­gatottsággal általában elége­dettek a bátonyterenyei és a salgótarjáni bázisintézmény­nél egyaránt. Néhány ren­dezvény különösen élénk ér­deklődésre és visszhangra leit; például Salgótarjánban az egyik idegszakorvos elő­adása az alkoholról, a drog­ról és hátteréről, a vállalat dolgozói által készített kézi­munka-kiállítást, Bátonytere- nyén a filmklubsorozat es több ismeretterjesztő előadás. A kedvező tapasztalatok mellett negatívumok is mu­tatkoztak. Salgótarjánban az első este után például abba kellett hagyni a diszkósoro­zatot, mert annyira nem volt közönsége. Bátonyterenyén alig fél ház hallgatta végig Kovács Kati és az Universal koncertjét. Mindebből az a tanulság, hogy még alaposab­ban kell előzetesen felmérni a lehetséges és várható igé­nyeket, felül kell vizsgálni a korábbi elgondolást. Azaz: ami tegnap jó és sikeres volt, nem biztos, hogy az ma is. További bátonyterenyei ta­pasztalat, hogy a színház iránt rendkívül gyér az ér­deklődés, amiben részben a ház korábbi hosszabb idejű bezárása, illetve a magas helyárak okolhatók elsősor­ban. Az üzemekben zajlott ren­dezvények főként kisebb cso­portok számára szerveződött klubszerű foglalkozások, il­letve kiállítások voltak. Az eddigi gyakorlatnak megfele­lően lebonyolításukban sokat segítettek a helyi szakszer­vezeti és művelődési bizottsá­gok- Az üzemek olyan prog­ramokat fogadtak, amelyek dolgozóikat érdekelték, így a részvétel is garantált volt­végzett az íróval. A Kossuth Kiadó Évfordu­lók '86 című kötete elsősor­ban az ötven és a huszonöt esztendővel ezelőtt történt vi­lágjelentőségű eseményeket tartalmazza. Az újdonságok sorában található egyebek kö­zött a katolikus egyház ma­gyarországi történetét és a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZÍT) lét­rejöttét, szerepét bemutató kötet is. (MTI) Sulyok László Politikai könyvnapok Hegyei megnyitó Romhányban A Kossuth Könyvkiadó im­már huszonnegyedik alkalom­mal rendezi meg az idén no­vemberben a politikai könyv­napokat. Az ünnepélyes meg­nyitót november elsején Győ­rött, a Szakszervezetek Szé­chenyi István Művelődési Köz­pontjában tartják, s ugyanott mintegy nyolcszáz kötetből könyvkiállítás is nyílik. A ma­gyarországi politikai könyv­kiadás ünnepéhez kapcsolód­va országszerte könyvvásáro­kat, -bemutatókat szerveznek vállalatoknál, gyárakban, üze­mekben, könyvesboltokban, és tyásnak, az MSZMP KB tit­kárának Hazánk és a nagyvi­lág című kötete, amely főként az utóbbi években elhangzott beszédeiből, különböző folyó­iratokban megjelent tanulmá- nyiaból, és eddig még nem publikált írásaiból tartalmaz válogatást. Az 1957-ben indult, Marx és Engels művei című könyvfolyam most megjelenő 47. kötete Marx 1861 augusztu­sa és 1863 júliusa között szü­letett politikai gazdaságtani kéziratait foglalja magába. A Hídverők című sorozat újabb darabjában Balogh Edgár er­A külföldi szerzők művei. közül megjelentetik Stanislaw Komornicki kötetét. A Varsó barikádjain című könyv a vá­ros második világháborús pusztulásának tragikus esemé­nyeit vázolja fel. A maffia által tavaly meggyilkolt neves olasz író és újságíró, Giusep­pe Fava könyve a Szicíliai maffia 1982-ben jelent meg először Olaszországban. A szer­vezetet leleplező mű magyar kiadása annak a bővített kö­tetnek alapján készjilt, ame­lyet 1984 tavaszán adtak ki, miután a hírhedt szervezet vita Ágoston. Szerkesztő : Tolnai Attila (A tartalomból: Munka­verseny a TVK-ban — Az alap­kutató s a holnap biztonsága — Könyvszemle — Kampány közben Szerencsen.) — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—13.30: Lap- es mű »or előze­tes. 19.30: Tv-híradó 20.<M>: Jogi esetek 20.40: A nevem: Varga Gusztáv 20.50: Johann Sebastian Bach. . IV/2. rész 22.20: Unokáink Is látni fogják... de hogy látja ön? 23.00: Tv-híradó 2. 23.20: Himnusz ßr/1/T ■ -wr műsor KOSSUTH RADIO? 1.20: Világablak. EL rész (ism.) * 50: Kis magyar néprajz 8.55: Nótacsokor 9.37: Beszélni nehéz (ism.) 9-40: Dalposta •0 05: Irodalmi vtlágjárás. 10-35: Üj zenei felvételek R0.50: Bach-művek fúvósokra Gluck: Herkules és Hébé mennyegzője. Oper.aszerenád Ki nyer ipa? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Zenekari muzsika 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: szüreti népdalok 15.49: Kritikusok fóruma 18.05: MR 10—14. 17 00: Vesszőparipáink 17.30: Az új magyar zene hónapja a rádióba« 19.05: Rádiószínház 20.22: Részletek az „Eper és vér** című film zenéjéből 20.45: Kamaramuzsika 21 30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Glin-va* Kamarinszkaja 22.37: Mit mutat az index? 22.57: Wilhelm Furtwängler vezényel 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után. I PETŐFI RADIO? 8 05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben »2.10: Emmy Loose és Murray Dickie operett­felvételeiből 12.25: Útikalauz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Vándor. A múlt és a jelen érdekességei között barangol Feledy Péter 15.05: Ez fantasztikus. II. rész 16.05: Szórakoztató antikvárium 17.05: Néptáncok 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: A Budapest Ragtime Band játszik 19 40: Betyárdalok 20.05: Rockfőidről érkezett 20.5«: Tükörképek 21.05: A Rádió Dalszínháza 23.20: Sylvie Varian és Michel Sardou énekel 24 00: Virágénekek 0.15: E^fél után... MISKOLCI STÜDIÖ: 17.0«: Műsorismertetés. hftr^k. Időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­7-íry, Feleloö szerkesztóc Paulo^ MAGTAR TELEVÍZIÓ: % 8 55: Tv-toma (ism.) 9 oo: Iskolatévé 9.25: Angol nyelv 9.4«: Magyar irodalom 9.55: Delta (ism.) 10 20: a bábu. IX/*. réez. (ism.) 11.20: Képújság 14.50: Iskolatévé 14.55: Testünk 15.10: Szórakaténusz 15.25: Játék műalkotásokkal 15.50: Hírek 15.55: Meschka unokája (ism.) 17.10: Képújság 17.15: A nyelv világa 18 00: Reklám 18.10: Életem szigetei 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám J9.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 2. MŰSOR: 16.35: Képújság 16.40: Cimbora (ism.) 17.35: Sorstársak 17.55: Ecranul nostru 18.15: Vietnami est \ 18.20: Vietnam ősi földje 19 05: Mese az aranyfejszéről 19.10: Kisfilm-összeállítás 20 00: „Lótuszt ringat, a tó vize’* 20.20: A madarak már visszatér­tek 21.00: A madarak és a vihar 22.20: Ének a házamról 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-híradó 20.00: Lipornooli számkivetettek. 2. rész 21.00: A felbecsülhetetlen 7 segítőtárs 2L35; URH-kocsi vaL (Ism.) ­22.15: Zongorakoncert Csajkovszkij és Rahmaninov műveiből 23.05: Hírek 2 MŰSOR: 19.30: Tv-mradó 20.00: Társadalmunk időszerű problémái 20.50: Novemberi filmszemle 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Egy ember a háttérben MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-tól: Az eltűnt frigyláda fosztó- gatói. (14) Színes USA-kaland- fil-m. Háromnegyed 6 és 8-tól: Lombhullás. Szovjet film. — Ba­lassagyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 8-tól: Átverés. (18> Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Pásztói Mátra: Rette­gett Iván. I—II. Színes szovjet történelmi film. — Nagybáton.vi Petőfi: Törekvő tanerő. Színes, szinkronizált francia film. — Nagybátonyi Bányász: Gyilkosok utcája. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Karanrs- lapujtő: Szökés a halál elől. H4) Színes, szinkronizált francia bűn­ügyi fiLmdrámk. A MÚGRAD — 1985. október 30, szerda színházi esték T ó T É K Megérkezett az imádott fiú levele a frontról, (Szirtes Gábor, Fráter Kata és Tímár Éva)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom