Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

Őszi séta Balassagyarmaton. Képünkön a Rákóczi Üti Általános Iskola másodikos tanulói* — RT.— Újítások a kereskedelemben NOGRAD AZ OLVASD KÉRDEZ Minden negyedik közlekedési baleset oka az alkohol Folytatjuk a legutóbbi NÓGR ÁD-fórumon elhangzott kér- dések-válaszok közreadását. A fórum vendégének, Szerémi Sándor rendőr ezredesnek ezúttal azokat a válaszait gyűj­töttük egybe, amelyek a rendőri szervezet változásaival, fel­építésével, a rendőrség működésével kapcsolatosak- Ezentúl szó esik ebben az utóbbi évek közlekedési baleseteiről és azok okairól is. Pályakezdő fiatalok Az utóbbi időben mind több felelős vezető beszél arról, ami évek óta tudott: igen nehéz a pályakezdő fiatalok helyzete, főleg az egyetemet végzett orvosoké, mérnököké, közgazdászo­ké és így tovább. Nem azért nehéz, mert nem tudnak elhelyezkbdni. Ez a gond ritka. Azért ne­héz, mert a kezdő fizetések igen alacsonyak, és, ha a pályakezdés egyidőben tör­ténik a családalapítással, akkor még nagyobb a gond. A megoldás az ország te­herbíró képességének függ­vénye. és remélhető, hogy sikerül, valamit enyhíteni • pályakezdők gondjain. Nem is erről Van szó, hanem egy másik társadal­mi jelenségről. A fiatalok, amíg tanulnak, rendszerint e szülői ház stegítségét él­vezik. Ha a szülőtől kapott zsebpénz vagy az egyetemi ösztöndíj nem is túl magas, megélhetési gondjaik nin­csenek. A legtöbb fiatal megszokott egy életnívót, azt az életnívót, amelyet a szülei több évtizedes ke­mény munkával biztosítani tudnak a részére, amelyet sok nélkülözés, munka érán megteremtettek. Ha a fiatal pályakezdő a szülei háztartásában ma­rad, akkor kevesebb a gond, sőt még az ő kezdő fize­tése is növeli a család ház­tartási pénzét és a saját céljaira is többet fordíthat, mint annak előtte. Ilyen­kor lenne mód a takarékos­kodásra is. Sok szülőt is­merek, aki csak azért kö­vetel a gyermekétől havi összeget a fizetéséből, hogy azt számára — rendszerint titokban — félretegye, és majd amikor családalapí­tásra, önálló életkezdésre, lakásvásárlásra kerül a sor, akkor „elővarázsolhas­sa”. Ahol így van, jól van. Nehezebb a helyzet, ha a szülőnek nincs módja rá — vagy nincs gondja rá. Sokan azt mondják: mi is megkiiszködíünk azért, hogy vigyük valamire, nem árt, ha a fiatalok is megküzde- nek az indulásért. Ez így Igaz. de nem szabad elítél­ni. ha magasabb nívón küz­denek meg érte. Nem sza­bad megütközni azon, ha ■nekik a mosógép olyan ter­mészetes, mint nagyanyá­inknak a fateknő volt; ha úgy vélik, hogy a televízió fontosabb a díszes ebédlő- asztalnál. Szülői segítség nélkül nagyon nehéz a pályakez­dés, az önálló életkezdés. Van, aki a félretett pénzzel tud segíteni, másik azzal, hogy vasárnapi ebédet főz a fiataloknak, vagy éppen fizikai munkával segít az új otthon megteremtésében. A változatok végtelenek, d* egy a lényeg: ne hagy­juk magukra a fiatalokat. (sm) A kereskedelemben évről évre számos hasznos ötlet születik, sok praktikus meg­oldást vezetnek be a vállala­toknál. Az újítómozgalom eredménye például az az alu­míniumelemekből összeállít­ható bolti berendezés, ame­lyet a FÉR Ruházati Keres­kedelmi Vállalat egy szak­embere konstruált, s amelyet igen rövid idő alatt, a ko­rábbiakhoz képest 40 száza­lékos anyagmegtakarítással lehet előállítani. Három, kira­katrendezéssel foglalkozó szakember önműködően meg­változó kirakatsor ötletét va­lósította meg. Az újfajta ki­rakat lényege, hogy a bemu­tatott árucikkek állandó moz­gásban vannak, s a látványt fényeffektusok is fokozzák. A kereskedelemben és a ven­déglátásban az elmúlt évben az újítások mintegy 75 millió forint hasznot hoztak, ez több mint kétszer annyi, mint egy esztendővel korábban. A Belkereskedelmi Minisz­térium a SZÖVOSZ-szal és a KPVDSZ-szel közösen az idén is meghirdette októberre és novemberre az újítási hóna­pokat. Főként olyan ötleteket n z 1985-ös év politikai, társadalmi esemenyei a szokásosnál is több le­hetőséget teremtettek arra, hogy a közügyek iránt érdek­lődők elmondják véleményü­ket Salgótarján helyzetéről, megfogalmazzák a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseiket. A lakossági fórumok állásfogla­lásai, a viták felszínre hozták a különböző rétegek, egyes la­kóterületek igényeit, eseten­ként az eltérő érdekeket, ame­lyeket a városi tanács a VII. ötéves tervidőszakra vonatko­zó koncepció összeállításánál figyelembe vett. Tudjuk azt. hogy az elmúlt években a lakosság cselekvő támogatása, a rendkívül jelen­tős mértékű társadalmi mun­ka volt az a forrás, amely elősegítette céljaink megvaló­sítását. Az előttünk álló terv­időszakra csak akkor tudunk megvalósítható, mozgósító ere­jű tervet készíteni, ha dönté­seink reális helyzetelemzésen alapulnak, valamint ha helye­sen rangsoroljuk a felmerült igényeket,. A tervkoncepció vitája so­rán alapvető egyetértés ala­kult ki abban, hogy a lakás- . építés az eddigi elismert gya­korlatnak megfelelően tovább­ra is kapjon kiemelt figyel­met. A VII. ötéves tervidő­szakban 1675 lakás megépíté­sével számolunk és ha ez megvalósul, közel kerülhetünk a mennyiségi lakáshiány meg­szüntetéséhez. A lakosság -alapellátását saoigáiá kwamu­és javaslatokat várnak, ame­lyek javítják a kereskedelmi és vendéglátómunka haté­konyságát, a munka- és üzem. szervezést, a bolti, raktári és vendéglátó-ipari helyeken a dolgozók munkakörülménye­it. Olyan újításokra is szá­mítanak, amelyek lehetővé te­szik, hogy a jelenleg még importált kereskedelem­technikai eszközöket hazai gyártmányokkal váltsák fel. A szervezők felhívták az újítók figyelmét a kistelepülések el­látásának korszerűsítésére, a kereskedelmi szolgáltatások bővítésére, a kisboltok igé­nyeinek jobban" megfelelő gyűjtőcsomagolás kifejleszté­sére, újfajta árubemutató szerkezetek kialakítására. Ja­vasolták, hogy az újítók fog­lalkozzanak a használtcikk- kereskedelem vállalati, szövet­kezeti kereteinek megteremté­sével, a hulladékok és másod­lagos nyersanyagok újrafel­dolgozásának módszereivel is. Szorgalmazzák az ^nergia- megtakarítást eredményező eszközök kidolgozását is, az '■ energiaforrások jobb haszno­sítását, elsősorban a napener­gia bevezetésével. nális hálózat bővítésének szán­déka, valamint a művelődési és egészségügyi alapellátás ki­emelt társadalompolitikai cél­ként történő megfogalmazása is megkapta a véleményalko­tók támogatását. A társadalmi konzultációnak van egy olyan tapasztalata is, hogy az állampolgárok — kel­lő információ hiányában — nem ismerik azokat a feltéte­leket, amelyek között az előt­tünk álló feladatokat meg kell valósítani. Mivel alapvető ér­dekünk, hogy a tanács által elfogadott rangsor a városban élők helyeslésével találkozzon, őszinte tájékoztatást kell ad­nunk a célok mellett azokról az igényekről is» amelyeket várhatóan nem tudunk kielé­gíteni. A rendelkezésre álló anyagi eszközök még a jogos igények egy részének telje­sítését sem teszik lehetővé. Éppen ezért a tervkoncepci­ónknak is van egy olyan ré­sze. amelyben azt tárjuk fel, hogy milyen feszültségekkel kell várhatóan számolni az előttünk álló években. Az elmúlt hetekben lezajlott városlcörzeti tanácskozások ta­pasztalatai indokolják azt, hogy a leggyakoribb kérdések­re visszatérjünk. Több város­részben is felvetették, miért nem valósul meg a verseny­méretű fedett sportuszoda épí­tése, amely már a VL ötéves — Nem lenne-e indokolt a rendőrőrs visszaállítása Bá- tonyterenyén, mivel a váro­si jogú nagyközség „bűnügyi fertőzöttsége” köztudottan nagy? — Közel tíz éve hozott döntést a Belügyminisztérium vezetése az illetékes párt-, ál­lami szervek egyetértésével az akkori nagybátonyi rend­őrőrs átszervezéséről. A át­szervezést kell hangsúlyozni, mert nem megszűnt egy rend­őri egység, hanem annak át­szervezésére intézkedtünk. A városi jogú nagyközség és vonzáskörzete közrend-köz­biztonság viszonyait folya­matosan értékeljük. Itt is tör­vénytisztelő a lakosság túl­nyomó többsége és bűnügvi- leg nem fertőzöttebb a tér­ség. mint más hasonló sze­repkörű település. Tehát je­lenleg a kérdésre válaszom nemleges. — Harmincéves a körzeti megbízotti szolgálat. Mi a biztosíték arra, hogy három­négy község közbiztonsága fe­lett egy körzeti megbízott rendőr jól tud őrködni? — A biztosítékát abban lá­tom. hogy körzeti megbízot- taink túlnyomó többsége él­vezi a lakosság bizalmát, tá­mogatják feladata ellátásában. Elvi alapon együttműködnek a települések párt-, állami, tár­sadalmi és gazdaság*' vezetői­vel. Szakmai munkában nél­külözhetetlen segítséget kap­nak az önkéntes rendőrök­től. munkásőröktől, határ- menti’terépüíéseken az önkén­tes, a sorállományú és a hi­vatásos határőröktől. Termé­szetesen a rendőr-főkapitány- 'ság és rendőrkapitányságok munkatársai is rendszeresen segítik őket* — Kevés-e a rendőri lét­szám a megyében, s, ha igen, jelent-e ez gondot a feladat ellátásában? — A gondok megoldása nem a rendőri létszám kérdé­se* Mint, ahogy a bűnözés társadalmi jelenség, az ellene folyó küzdelemnek is azzá kell válni, s akkor nem lesz „kevés a rendőri létszám”. tervidőszakban is szerepelt az elképzelések között. Ma egy fedett uszoda beruházási költ­sége megközelítőleg 250 millió forint, s ez több mint 15 szá­zalékát lekötné fejlesztési pénzeszközeinknek. A szak­ipari munkák túlsúlya miatt a több fórumon is felajánlott társadalmi munka a költségek­nek csak kis hányadát tudná pótolni. Lelkes sportbarátok — elfogadva a realitásokat — társadalmi munkában egy ké­sőbbi előkészítés lehetőségeit keresik. Nem épül új általános isko­la a Gorkij-lakótelepen, mert úgy ítéljük meg, hogy bizo­nyos átmeneti megoldásokkal — Ifjúsági Művelődési Ház igénybevétele, esetleg utaztatás — a tanulók elhelyezését biz­tosítani tudjuk. A város álta­lános iskoláiban a gyermek­létszám csökkenése az elkö­vetkező években kedvezőbb helyzetet teremt, ezért anya­gi eszközéinket a demográfiai hullám várható középiskolai feszültségeinek csökkentésére célszerű fordítani. A város lakótelepein új parkok építésére, a meglévők felújítására, természeti érté­keink igény szerinti megvédé­sére nem leszünk képesek, de reméljük, hogy mint a koráb­bi években is. a lakosság tár­sadalmi munkájával ezen a területen számolhatunk legin­kább. Jelenleg tény, hogy növekvő terhek hárulnak munkatársa­inkra, melyek eredményes megoldásához nem napi nyolc órás szolgálat szükséges* — Mikor használja az el­járó rendőr fegyverét, volt-e példa az utóbbi öt évben a megyében fegyverhasználat­ra? — A fegyverhasználat lehe­tőségeit kormányrendelet, feb tételeit belügyminiszteri uta­sítás szabályozza. Ezek szerint súlyos bűntett elkövetésének megakadályozására, vagy ilyen bűncselekményt elkövető el­fogására; hatóság őrizetéből megszökött személy kézreke- rítésére, mások, vagy saját élete, testi épsége ellen irá­nyuló támadás elhárítására lehet fegyvert használni. A felsorolásból látható, hogy fegyvert csak végső esetben használhat a rendőr. Az el­múlt öt évben erre e^y alka­lommal került sor, amit a ka­tonai »ügyész törvényesnek, jogszerűnek minősített. — A bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére hajlamos személyt a rendőr jelenléte visszatarthatja az el­követéstől. Ezt mérlegelve, nem lenne-e célszerű több járőrt állítani az utcákra? — A bűncselekmények és szabálysértések töredékét kö­vetik csak el az „utcán”. Az elkövetésre hajlamos szemé­lyek mellé rendőrt nem tu­dunk állítani. — Milyen az ittas vezetés aránya a megyében az orszá­gos átlaghoz viszonyítva? Használja-e a rendőrség az elektromos szondát? — Megyénk területén be­következett személyi sérülés ses balesetek 20—28 százalé­kánál kimutatható az alkohol. Ez magasabb az országos át­lagnál. Évente váltakozva Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár megyékben rosszabb csupán a helyzet. Az 1985-ös első félévi statisztikát nézve, aggasztó a rétsági térség, ahol a bekövetkezett balesetek 58 százalékánál alkoholt mutat­tunk ki! A rendőri állomány­nál nincs rendszeresítve elekt­romos szonda* Az anyagi okok miatt nem teljesíthető jogos igények mellett időről időre felmerül­nek olyan fejlesztési kérések is. amelyek ma — minden jószandóK ebenere — reális alap nélküli álmoknak, vá­gyaknak tekinthetőek. Legyen önálló színháza Salgótarján­nak — így hangzik az egyik évek óta visszatérő kérés, ér­velve azzal, ncgy kevés a vá­rosban a színházi előadás, szűk a repertoár. í eiválial- hatja-e ma egy 50 ezt-i lakosú megyeszékhely önálló színház létrehozását? Velemenyem sze­rint nem, mert tőlünk . jóval nagyobb városokban is komoly gond (nem is mindig csak anyagi) egy1 önálló színház működtetése. A Budapesttől és Szolnoktól viszonylag kis távolságra lévő városunk to­vábbra is a bérletes soroza­tokra rendezkedhet be, más városok színházainak vendég­játékát fogadva. Az előadások számának növelésénél figye­lembe kell venni, hogy a szín­házlátogató közönség hajlandó- e a jelentősen megnövekedett költségek egy részének átvál­lalására. Oldjuk meg a város tömeg- közlekedését trolibuszokkal, mert környezetvédelmi szem­pontból és a működtetés költ­ségeiben kedvezőbb, mint az — Hogyan alakultak a* utóbbi években a közlekedési balesetek, melyek a leggya­koribb okok? Mit mutat a gyermekbalesetek statiszti­kája? — Évente átlag 380 szemé­lyi sérüléses baleset történik Nógrád útjain* Ennek 8 szá­zaléka halálos, 40 százaléka súlyos sérüléssel járt. Az össz- balesetek 98 százalékában emberi tényezők játsszák a főszerepet* Gyakori baleseti ok a gyorshajtás, a figyelmet­len, gondatlan vezetés, vala­mint az áthaladásra, irány- változtatásra, előzésre vonat­kozó szabályok megszegése. Ez év első felében személy­gépkocsi-vezetők okozták a bal­esetek több mint felét. A fel­sorolt kedvezőtlen adatok mellett örvendetes, hogy mér­sékelten csökkent a gyermek­balesetek gyakorisága. 1980— 1984. években 43 gyermeket ütöttek el járművezetők, 1985. első felében 7 gyermekbal- eset vcjlt. — Panaszos ügyekben mi­kor van fogadónapja a főka­pitánynak? — Minden hónap első hét­főjén, 8—12 óráig. — Hogyan segíti a rendőr­főkapitányság a különböző helyeken működő önkéntea rendőri csoportokat? — Megyénkben több mint 1600 önkéntes rendőr segíti valamennyi szakszolgálati águnk — bűnüldözés, közbiz­tonság. kőzlekedésrendészet, igazgatásrendészet — eredmé­nyes munkáját. Folyamatosan gondoskodunk ki- és tovább­képzésükről, e’látjuk őket a zavartalan szolgálathoz szük­séges eszközökkel, felszere­lésekkel. Az irányításukért felelősöket rendszeresen be­számoltatjuk, évente az ön­kéntes rendőrök bevonásával értékeljük a végzett munkát, meghatározzuk a feladatokat. A csoportok között munka- versenyt szervezünk, a leg­jobbakat elismerésben része­sítjük* autóbusz — halljuk évek óta. Ezek az érvek igazak, de a mai gazdasági helyzetben a több száz milliós beruházás költségeit senki nem tudja vállalni. Legyen Salgótarján belterü­letén is egy ifjúsági ház. hi­szen a zagyvapálfalvai város­rész távol esik a belvárostól — olvashattuk a NÓGRÁD ha­sábjain a fiatalok kérését. Új létesítmény építése lenne a helyes megoldás? Ügy vélem, nem. Sokkal jobban ki lehet­ne viszont használni a meg­levő létesítményeket, a József Attila Művelődési Házat és magát az Ifjúsági Művelődési Házat. is. Lassan a feledés ho­mályába merülnek az iskolai kiültök és számos olyan ren­dezvény is kevésbé látogatott, arhelvet a fiatalok kérésére és kívánságaiknak megfelelő­en kezdeményeztek. T ermészetesen a leírtak nem jelentik — nem is jelenthetik — azt. how a felsorolt vágyak, kérések, idények egv későbbi időszak­ban valósulhatnak meg. Addig is bízunk abban, hogy a jelen­leg megfogalmazott céljainkat a város lakossága magáénak fogadja el és így közös erő­vel munkálkodhatunk azok valóra váltásáért. Dr. Balogh Miklós Salgótarján Város Tanácsának elnökhelyettese í NÓGRÁD — 1985. október 30-, szerda 5 Elképzelések és a realitások

Next

/
Oldalképek
Tartalom