Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

I Tfzenätödszgr is a Kiváló ny^regysé«« cfmérl M |o áruért uisszajöra a ueuö... A tőié megszokott derűs arccal, közvetlen szívélyes­séggel köszönt a műhelyből sietős léptekkel visszaérkező Szőke Gyula, a Gránit Csi­szolókorong- és Kőedénygyór tolmáesi gyáregységének ve­hetője. Mint később kide­rült, ez a magatartásforma nemcsak alaptermészetéből fakad és állandóan jelen van. de az általa képviselt derű jótékonyan hat a - körülötte levőkre, közvetlen munkatár­saira. Hm lehetett kihagyni... — Az idén 80 milliós tervet kell teljesítenünk, ami 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Ebből 40 millió a készáru, 40 milliót pedig a félkész és szerszámgyártás tesz ki. Időaránjmsan a har­madik negyedév vegéig eleget tettünk kötelezettségünknek. A kiszállított készáru értéke 31 millió forint. Örömmel mondhatom, hogy dollárex­portunkat viszont jóval túl­szárnyaltuk. Az első kilenc hónapra tervezett 70 ezer dollár helyett 114 ezer dol­lárt értünk el. Sikerült új nyugati vevőket szerezni. Az ENERGO nürnbergi cég meg­kért bennünket, hogy’ egy mintaszállítmányra való ke­mencekocsit küldjünk részé­re. Kívánságát a kért időre teljesítettük. Üj partnerünk egyúttal meggyőződött arról is, hogy kifogástalanul dol­gozunk. Ez késztette arra, hogy még ebbén az évben újabb 40 darab kemencekocsi legyártását kérje tőlünk — mondja nem kis büszkeség­gel a hangjában Szőke Gyula. — És? — Ezt a lehetőséget nem le­hetett kihagyni. Elvállaltuk és teljesítjük. Igaz, nem nagy tételről van szó, de nekünk a jövőre is gondolnunk kell. Ha most netán elutasítottuk vol­na. akkor legközelebb olyan választ tehettünk volna zseb­re, hogy köszönöm... Ez a kis üzlet újabb 31 ezer dollárt hoz nekünk. — A szocialista exportnál viszont elmaradtak — ve­tem közbe. — Igen, mert elhúzódtak a szerződéskötések. Pedig gé­peink igen kelendőek. A Lipcsében kiállított. termé­keinket megvásárolták. A csehszlovákiai brnói vásáron ugyancsak elkeltek bemuta­tott gépeink. A bukaresti ki­állítás után a kívánt áraján­latokat elkészítettük. A plov divi vásáron is meggyőződ­hettek az érdeklődők, hogy mit tudunk. Az előbbi felso­rolásból látszik, hogy gépe­inket kedvelik — állítja a gváregységvezetó. majd kis­vártatva hozzáfűzi: — A ké­sői üzletkötések ellenére az idén sem maradunk adósak szocialista partnereinknek. Sőt, jó minőségben kapják meg azt, amit tőlünk kér­tek... — Mert a jó áruért vissza­jön a vevő, ha tőkésről van szó akkor is, ugye? — Igen. A Ruthamer nyu­gatnémet céggfel több mint 14 éves üzleti kapcsolatunk van, amit mindkét részről a kölcsönös bizalom és bizton­ság jellemez. Vagyis, mi ugyanúgy altjuk a szavunkat, mint ők, eddig még sohasem csúsztunk el a határidővel. Ami pedig a minőséget illeti, egy sokat mondó epizóddal kívánom érzékeltetni. A leg­utóbbi átvételkor 190 kemen­cekocsi várt minősítésre. Ezt a munkát tíz perc alatt elvé­gezte az átvevő. Kivett egyet a szállítmányból. alaposan megvizsgálta. s mivel nem talált rajta semmilyen hibát, az festészet átvette. De olyan is előfordult. hogy ki sem jött az átvételre, a szállít­mány mégis kigördült a gyárkapun. Ol van kor viszont, amikor a korábbi típusok ki­sebb módosításáról van szó, akkor a kezdeti időszakban tüzetesen megvizsgál min­dent. ló szabályozás — fekete könyv A kollektíva szorgalmát, igyekezetét, hozzáértését nemcsak méltányolja, hanem ösztönzi is a vállalati központ. — A fedezeti összeg tel­jesítését kéri tőlünk számon a központ. Ez, a régi értelem­ben, a vállalati önköltséget jelenti egy-két mutató kibő­vítésével. De nem szeit-pel benne a vállalati központi költség. Én ezt jó szabályo-, zónák, ösztönző érdekeltség­nek tartom. Ugyanis, ha a 2 millióval növeljük a terme­lést, akkor 600 ezer forinttal nő a fedezeti összegünk. Ha­csak a szintet érjük el, ak­kor a kockázati alapunkat, a 300 ezer forintot visszatart­ják. A fizikai dolgozók min­den pluszként megtermelt 4 forint után 1 forint prémi­umra jogosultak. Az első fél évben a teljesítmények alapján, differenciáltan 364 ezer forintot osztottunk szét a kockázati alapból. Az egy főre jutó átlag 2180 forint volt. Volt, aki semmit sem kapott, mások viszont 7000 forintot vihettek haza. Az ösz- szeg nagyságát az érdekelt művezetők és szakszervezeti bizalmiak döntötték el a végzett munka alapján. Ja­vaslatukat a gyáregység négy­szöge felülvizsgálta. Három esetben módosítottuk az eredeti javaslatot. Azoknál került erre sor. akik az én „fekete könyvemben” szere­peltek — vélekedik Szőke Gyula. — Egynél 50 száza­lékkal csökkentettük a ki­fizethető összeget, kettőnél pedig mindet elvontuk, s oda­adtuk a jól dolgozóknak. Az elvonások oka: munkaidőben történt italozás. Egyébként az év végéig szeretnénk még az előbbihez hasonló összeget kifizetni — mondja huncutul rámkacsintva Szőke Gyula. Nála ez már a megalapozott­ságot jelenti. Nfem sokkal ké­sőbb magabiztosan a követke­zőkkel folytatja: — Semmi olyan gátló tényező nincs, amely kizárna bennünket az újabb anyagi elismeréstől, va­lamint a Kiváló gyáregység cím tiaenötödszöri elnyeré­sétől. Csaknem mindenki • - . ,sr- y ' :‘-.S - í’ü A tartós . pilléfekre, , épiteifj; reális elképzelés mindig is erénye volt az Itt dolgozó kol­lektívának. Jól összekovácso- lódott, egymást megértő, se­gítő csapatról van szó. Olyan, mint egy nagy család. Száz- huszonöt tagjából 112 vallja magát törzsgárdistának. Venesz Károly Laboratóriumok almáskertekben Számítógép istállóban ' Számítógépre bízta ezer legértékesebb tehenét a Va- szari Hunyadi Termelőszö- vetkeztet. A gép egyedenként „ismer” minden állatot, nyil­vántartja, mennyi abrakot fo­gyaszt, s azt is, hogyan há­lálja meg a takarmányozást a tejhozamával. Számon tart­ja, mikor melyik tehénnek milyen betegsége volt, mikor ellett utoljára, mikor várha­tó a legközelebbi ivarzása és mikor kell megkezdeni tejé­nek elapasztását. Mindezek mellett jelzi a telepvezetők, az állatgondozók és az állat­orvosok legsürgetőbb felada­tait is. Fontos szerepe van a gép­nek az állatok takarmányo­zásában is. Elektronikus in­formátora a tehenek nyaká­ban lóg. és mindig pontosan jelzi , neki, hogy az adott kód­számú állat, melyik etetőbe állt bfe. A gép ilyenkor pil­lanatok alatt cselekszik: programozza az abrakadagot. A 40 etfetőegység állásaiban helyet választó 1000 tehén bárhol foglalja el a helyét, a számára beprogramozott ab­rakmennyiséget kapja. A gép figyelembe veszi az evés se­bességét. és arra is módot ad, hogy a lassabban táplálkozó tehenek adagoltan, több rész­ben jussanak hozzá az fele­séghez. A számítógép egyebek kö­zött különleges statisztikátis vezet: a tejhozamon kívül feljegyzi az állatnak a szoká­sostól eltérő viselkedési tüne­teit. A többi között jelzi azt is, ha tüdőgyulladás követ­kezett be valamelyik ttehén­Huszonöt mini-laboratóriu­mot vettek át önköltségi áron a megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomás­tól a Szabolcs-Szatmár me­gyei almatermelő gazdaságok. Műszereikkel percek alatt meghatározható a gyümölcs cukorsavaránya, keményítő­tartalma, húskeménysége, s minden olyan jellemzője, amelyekből pontosan meg­határozható az alma érettsé­A villamos háztartási gépe­ket gyártók salgótarjáni sze­mináriumán a vállalatok együttműködéséról szólva va­laki azt mondta: a közös „placcon” dolgozó gyárak kö­zött igazán tartalmas együtt­működésre általában csak ak­kor kerül sor, ha baj van. Ha a feldolgozó minden próbál­kozása ellenére sem tudja használni a szállító partner 'alapanyagát, ha a kereskedő minden rafinériája dacára sem tudja eladni a terméket, és sorolhatnánk a gazdasági sakk-matt ' szituációk egész sorát. Ilyenkor aztán hosszas vi­ták, szemrehányások, bizonv- gatások és helybentopogások után a felek kénytelenek az együttműködés mellett voksol­ni. s a remélt eredmény fejé­ben kölcsönös áldozatokat *> gi foka. A sokezer tonna al­mát termelő Szabolcs-Szat­már megyében nagyon komoly gazdasági érdek fűződik ah­hoz, hogy a gyümölcsöt lehe­tőleg mindig az arra legal­kalmasabb időpontban, se éretlenül, se túléretten, ha­nem mindig akkor szedjék, amikor legjobb a minősége, legjobb áron tudják értékesí­teni. (MTI) hozni. Kérdés csak az — h ngzott el a szemináriumon —, hogy miért kell e „kézfo­géval” megvárni, míg a gyár­tók útjai ugyanabba a zsák­utcába vezetnek? A kérdésre senki sem tu­dott elfogadható választ adni. Kétségtelen, hogy az esetleg meglévő együttműködési szán­dék megvalósulását gyakran a bizalom és a kölcsönös szim­pátia hiánya, a vállalatok mindennapi túlélési gondja is béklyózza. de semmiesetre sem magyarázza teljesérté- kűen a légüres teret, mi lépten-nyomon tapasztal­ható. Nógrád megye sok gyárá­ban foglalkoznak fémek felü­letkezelésével. Égtük vállala­tunk főmérnöke vette a fá­radságot. s végigjárta a sava- zókat, pácotokat. Meghökken­Magyitö alatt fiz együttműködés Hatvan méterre a tengerszint alatt Lágyan rugózik vejünk a kas a szorosi aknában, mi­közben 3(H) métert suhan le­felé Néhány perces vonato­zás után elérjük a nyugati ereszkét; apró köveken csusz- szan a csizma, kötélbe ka­paszkodunk a meredek lej­tőn. feszül a lébszárizom A sötét, kietlen vágat végéből fény szűrődik — megnyugtató érzés, embereket sejtünk ott. Közeledve, a fény ködszerűvé válik, szánkban „válvkot” vet a nyelv, ahogy a sűrű porfel­hőbe hatolunk. A szokatlan jelenség nem tetszik a tü­dőnknek. szemhéjunk meg smirgliként csiszolja szem­golyónkat. Gépzúgás: mintha néhánvan mozognának ott! Kísérőnk, Szirmai István K.ISZ-titkár jelzi, hogy meg­érkeztünk. Szinte abban a pillanatban leáll a gép. az erős fénycsóva kialszik, csak a fejlámpák imbolygása jelzi az emberi jelenlétet- A köd szerű por hamar elül. s Han- dó Péter harmadvezető isme­rős arca tűnik fel elsőként, amint kikászálódik a vágat­hajtó gép kezelőhelyéről A vasmonstrum mellett eltör­pülnek az emberek: Császár István, Kazinczi József sz.. — akit egyébként csak „dohá­nak” szólítanak — Péter Ist­ván, Zámbó András és Ka­zinczi József bordás. A ha­talmas szerkezet acéiormánya nyugodtan pihen meg az an­dezitfalban. időnként nagy robajjal zúdul alá egy-két mázsányi ..kövecske” A szo­katlan csendben van időnk beszélgetni, s néhányan elő­veszik az elemózsiástáskát is. ilyenkor harapnak egy ke­veset, mert egyébként menni kell: a készülő 53 számú front mielőbbi beindítása lét­kérdés ebben a bánvában, ahol jövő év végéig csak elő- váiárok dolgoznak ..Front csak Tiribesen működik” — tudtuk meg még indulás előtt Jávor Gézától, a bánvames- teriól. S. amíg a ’leszállás előtti kének emlékeztetnek a Sásvári Endre ifjúsági szocia­lista brigád sikereire, ők már kérdés nélkül kezdik me­sélni, mivel is foglalkoznak: — Most harántoítwnk egy öreg vágatot. Ez egy kicsit visszafogta a teljesítményün­ket — magyarázza Handó Péter- — Tizenkét méteren vetőt dolgoztunk át. de most már jobbról „megszélesedik” a szén­— A hatalmas nyomás mi­att vasívekkel biztosítjuk a vágatot , — folytatja „duba”, e? a széles vállú fiatalember, akinek meg sem kottyan egy ilyen mázsányi ívszelet be­építése. — Itt már 60 méterrel a tengerszint alatt vagyunk — jön közelebb Császár István, akinek beszédén is érződik, hogy nem környékbeli szüle­tésű. — Bajai a fiú, de ide nő­sült — mondja a harmadve­zető, szeme sarkában huncut mosollyal. ve tapasztalta, hogy — mint ahogy a nóta mondja — „mindenki másképp csinálja”. Más a műveleti sorrend, a módszer, más a fürdő össze­tétele stb. Az eltérések egy részét indokolhatja a felület­kezelt fém más-más felhasz­nálási célja, alapos a gyanú azonban, hogy az oly sokszor kárhoztatott üzemi vakság is ludas-e a túlságba vitt változa­tosságban. Az egyikük mód­szere bizonyára megbízhatóbb minőséget ad. mint a másik, arr"zé viszont alighanem gaz­daságosságban. vagy más elő­nyökben múlja fölül emezét. Az egves módszerek erényeit összevetve az anvag rendel­tetési céliával alighanem jó néhány módosítási alkalom kínálkozna valamennyi gyártó javára-hasznára. Vaion mi tartja vissza a vállalatokat attól, hogy akár ebben az ügyben, akár sok másban is a mostaninál jóval vehemensebben inarkodnának a közös bölcsesség szelemé­ben együttdolgozni? Talán _! Handó Péter harmadvezető, a „gépmonstrum” nyergében­— Apósom bányászember, először le akart beszélni a vájárkodásról, de most már egyáltalán nem bánom, hogy itt kötöttem ki A srácok be­fogadtam és én is kedvelem őket. Kipróbált, összeszokott csa­pat benyomását keltik. Ezt jelezte a KISZ-irodán látott 12 elismerő oklevél, melyeket a csapatvezető Egeresi László nevére töltöttek ki, s legtöbb, jén ez szerepelt: .-.első he­lyezést ért el­Ahogy beszélgetünk, a por egészen leülepedik. Tenyér­nyi, fehéres színű korongo­kat veszünk észre a gépen. — Ezek a porvédők, de csak há­az, hogy jól-rosszul ma még enélkül is eldöcög a szekér? Csakhogy a követelmények emelkedése nem puszta szó­lam, hanem nagyon is hétköz­napi valóság. Az együttműkö­dés éppen arra való, hogy megelőzze a gazdasági sakk­matt helyzet kialakulását, s elébe menve a bajnak, ideje­korán jött haszonnal készítse fel a gyártót az újabb, nehe­zebb akadály vételére. Megannyi példa igazolja, hogV a törülköző bedobásakor kezdődő együttműködés már csak a keletkezett kár nagy­sását mérsékelheti. Az idejé­ben elkezdett közös munka viszont nemcsak a kár bekö­vetkeztét háríthatja el, ha­nem pótlólagos eredményhez is juttathatja a gyártókat. így hát a kérdés igencsak idősze­rű: miért csak akkor, ha már baj van? A gondos iparos, Péter István után húzza a laza csavarokat. rom jut hat emberre — ve­szi kézbe az egyiket Handó Péter, észrevéve kíváncsi szemlélődésünket — Import, ezért nehéz a beszerzése, pedig enélkül... irány Gárdony! A praktikus szerkezet után a gépről faggatjuk a fiatal gárdát­— Nagyon jó masina. Szov­jet. Erős, megbízható, de szénben jobban haladnánk vele — lelkesedik Péter Ist­ván, aki lakatosiparosként te­vékenykedik a brigádban- Az áramszünetet kihasználva, se­gítenek két másik társuknak, akik vízgyűjtő árkot dúcol- nak, persze erre is akad ,.ve- lősebb” kifejezésük: zsomp. Az idősebbik Kazinczi — ő a „bordás” — nagy szakérte­lemmel méri be az egyik gömbfát, Zámbó már hozza is a fűrészt, s pillanatok alatt „elnviszálják” a kemény anyagot Péter István villás­kulcsaival ápolgatja a vas­szerkezetet, itt minden idő számít. Szásától, egy kemero. vói fiútól hallották, hogy kint az uráli Május 1. bányá­ban 4x6 órában dolgoznak hasonló elővájó géppel, de ebből hat órát csak a javítás­sal töltenek; ez még is lát­szik termelékenységükön. — Nálunk ez megoldhatat­lan — ecseteli Péter István. Közben szól a jelző, kérik az indulást- Mielőtt elhagy­juk a munkahelyet, belekuk­kantunk a munkahelyi nap­lóba, ahol az éjszakás har­madvezető, Egeresi László je­lentését olvashatjuk: „A ta­karítást a vágatban folytatni, TH-csa varokat utánhúzni, váeatszelvényt, irányt tarta­ni r — szcndi — T. N I„ 1 NÓGRAD — 1985. október 24., csütörtök 3 Zsompkészítés közben Kazinczi József b. és Zámbó And­rás Bencze Péter felvételei ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom